Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa Andrei Plesunál külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kérte, hogy erősítsék a román kormány és cigányok képviselőinek párbeszédét, hogy megoldást lehessen találni a cigány etnikum hátrányos megkülönböztetés miatti panaszára. Andrei Plesu hangsúlyozta: a kisebbségügyi főbiztos osztotta azt a véleményt, miszerint Romániában meggyőző módon megoldották a nemzeti kisebbségek problémáit. A román külügyminiszter úgy vélte, hogy mind a kormány, mind a Romániában élő nemzeti kisebbségek készek az ésszerű megoldásokra és arra, hogy visszafogják szélsőséges megnyilvánulásaikat. /Max van der Stoel Andrei Plesunál is járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Jún. 18-án sajtótájékoztatón összegezte kolozsvári látogatásának benyomásait Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa. Örömmel tapasztalta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében lépéseket tettek a multikulturalitás térnyerése felé. A főbiztos elmondta: az önálló magyar egyetem visszaállításához külön törvény szükséges. Úgy vélte, az új oktatási törvény tartalmazza az RMDSZ elvárásait. A magyarnak hivatalos nyelvvé tétele mind a közigazgatásban, mind tanügyi téren nagyon fontos. A magyar egyetem létrejötte a koalíciós pártok kompromisszumkészségén, párbeszédén múlik, egy folyamatnak lesz az eredménye, állapította meg . /Ördög I. Béla: Max van der Stoel: Az önálló magyar egyetem létrehozása egy folyamat eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

"Szinte minden magyarországi egyetemmel kapcsolata van a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek, így a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel is két éve együttműködési szerveződésben áll. Június 15-17-e között látogatást tett a Pázmány-egyetem háromtagú küldöttsége, dr. Erdő Péter rektor vezetésével. Ittlétük alatt a rektori szintű tárgyalások mellett a vendégek meglátogatták a bölcsészkart, a négy (ortodox, protestáns, görög és római katolikus) teológiai kart, a jogi, a politikatudományi és közigazgatási, valamint az európai tanulmányok fakultásait. "A két évvel ezelőtti együttműködési szerződés megkötése után most a kapcsolat konkrét tartalommal való megtöltéséről volt szó - mondta dr. Erdő Péter rektor. Reméli, hogy közös kongresszusokra kerül sor, a következő egyetemi évben például az állam és egyház jogi kapcsolatai témában. Egy másik jelentős terület a jogászokkal és politológusokkal való együttműködés: a nemzetközi kapcsolatok és az európai tanulmányok képzés terén való együttműködés és egy angol nyelvű nemzetközi jellegű diplomáciai képzés az, amit dr. Erdő Péter ajánlott, hozzátéve: nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül várják az alkalmas jelölteket. - A látogatás eredményeképpen különleges együttműködés van kialakulóban a Pázmány-egyetem és a kolozsvári római katolikus teológiai kar között. Õsztől ugyanis lehetővé válik, hogy a hittanárit végzett hallgatók doktorátusi programban vegyenek részt a kolozsvári karon, amelyre beiratkozhatnak a Pázmányon végzettek is (náluk ugyanis a hittanárok nem doktorálhatnak). Ugyanakkor a magyarországiak vendégtanárok küldésével és diákok fogadásával segítik az ittenieket - tájékoztatott Nóda Mózes kolozsvári dékán-helyettes. /Bereczki Silvia: Gazdagodó tudományos kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

Szatmárnémetiben, a Kölcsey Líceumban tizenöt évi kényszerszünet után, ősztől ismét indul V. elemi osztály. A 25 helyre 101-en jelentkeztek, ami önmagában is kifejezi, mennyire becsüli a város és a megye magyar lakossága a Kölcseyt. Dr. Székely József igazgató arról tájékoztatott, hogy a továbblépést a főiskolai oktatás újraindítása jelenti /Egykor volt itt főiskolai képzés!/: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári karaként létrehozandó tanítóképző főiskola magyar csoportjának a Kölcsey a házigazdája! Tanító-zenetanárokat képeznek - amihez később a rajz, idegennyelv és testnevelés és társulhat - az V-VIII. osztályok számára. A helyek száma összesen 35, amiből 24 ingyenes, 10 pedig tandíjas oktatású, egy hely pedig roma fiatalnak van fenntartva. A múlt évben indult indult a kétéves posztliceális turisztikai tagozat, ősztől indul egy pénzügyi osztály, ahol elsősorban bankoknak és más pénzügyi intézeteknek képeznek szakembereket. A képzés magyar nyelvű. Hogy minként tudnak mindennek helyet biztosítani a Kölcsey épületegyüttesében? Csökkentik a középiskolai oktatatást, az eddigi nyolc helyett az ősztől csak hat IX. osztályban kezdik meg a tanítást. /Sike Lajos: Főiskolai oktatás a Kölcsey Líceumban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jelenleg 57 állami egyetem működik. Ami a magánegyetemeket illeti, nincs annyi egész Európában, mint Romániában, állapította meg cikkében dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár. Az állami egyetemek közül 8 első osztályú, ide tartozik a Babes-Bolyai Tudományegyetem is. - Elhamarkodott intézkedés volt az, hogy az előadásokon nem kötelező a jelenlét, egy nyugati intézkedést minden változás nélkül átültettek. Nyugaton a könyvtárak minden hallgatót el tudnak látni megfelelő könyvekkel. Romániában azonban a valutahiány miatt a modern kiadványokból jó, ha egy példány bekerül a könyvtárba. 1993-ban azzal próbálták javítani az elhamarkodott intézkedést, hogy az előadások anyagának sokszorosítását szorgalmazták. Jelenleg 40 hallgató közül 4-5 hallgató van jelen az órán. - Az életszínvonal csökkenésével korlátozni kezdték a terepgyakorlatok és a terepmunka idejét is. Erre kirívó példa a jelenlegi egyetemi év, amikor sem a terepgyakorlatra, sem a diplomamunkára szükséges összeg nem áll a hallgató rendelkezésére. A tudományos köri tevékenység minimálisra zsugorodott. Az egyetemi oktatás megfelelő kutatási háttér nélkül tömegoktatási intézménnyé silányul. /Dr. Mészáros Miklós egyetemi tanár: Felsőoktatásunk buktatói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A gyergyószentmiklósi főiskola, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett Turisztikai Földrajz fakultása az idén is két szakra hirdet felvételit: az idegenforgalom-földrajz szak magyar tagozatára 39 helyet, román tagozatra 22 helyet, míg a térképészet szak magyar tagozatára 30, román tagozatára 20 helyet. Elgondolkoztatóak az arányok: a főiskola beindulásakor deklaráltak szerint a román tagozat létszáma a magyar tagozat létszámának fele. Ezt már a kezdetekben sem tartották be, és fokozatosan növekszik a román tagozat létszáma. /Arányok a főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Jún. 26-án Budapesten a Magyarországon és Romániában kölcsönösen tanító lektorok számának növeléséről, a kisebbségi oktatás területén az ösztöndíjasok, diákok és pedagógusok cseréjének bővítéséről, illetve a felsőoktatási intézményekben újabb nyelvi lektorátusok létesítéséről szóló hároméves együttműködési megállapodást írt alá Pokorni Zoltán magyar és Andrei Marga román oktatási miniszter. Az Európai Oktatási Miniszterek Budapesten tartott konferenciáján Andrei Marga elmondta: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 38, kizárólag magyar tanrend alapján oktatást folytató szakon lehet majd diplomát szerezni. Két új magyar nyelvű szak is indul, politológia és ökológia. Marga hangsúlyozta: ez az első olyan oktatásra vonatkozó megállapodás, amely a magyar-román alapszerződéshez, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez igazodik. /Magyar-román oktatási megállapodás született. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

"A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

Dombay István egyetemi tanársegéd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklóson levő idegenforgalmi földrajz főiskolájának igazgatóhelyettese elmondta, hogy jelenleg a két évfolyamon összesen 151 hallgatójuk van. A főiskola két évvel ezelőtt indult idegenforgalmi szakkal, tavaly térképészeti-földmérő szakkal bővült. Magyarul csak itt lehet e szakokat hallgatni. A hallgatók döntő többsége, 90 százaléka magyar anyanyelvű. Első éven a földmérés szakon 20 hallgató van a magyar és 5 a román tagozaton, idegenforgalmi szakon 53-an a magyar és 30-an a román tagozaton, míg a másodéves idegenforgalmi szakosok 30-an vannak a magyar és 13-an a román tagozaton. Ezenkívül vannak tandíjas és másoddiplomás hallgatók is. Õszre a földmérés szakra 20 helyet hirdettek a magyar tagozatra és 10-et a románra, az idegenforgalom szakon pedig 24-et a magyar és 12-t a román tagozatra. Ezeken kívül tandíjas, illetve másoddiplomás helyek is lesznek. A gyergyószentmiklósi főiskolán eddig három-négyszeres volt a túljelentkezés. - Jelenleg négy előadóteremmel, három laboratóriummal, egy 3000 kötetes könyvtárral rendelkeznek. A főiskola alapítóinak elképzelése kezd valóra válni: helyben biztosítani felsőfokú tanulási lehetőséget a székelyföldi fiataloknak. Ezt egészíti ki a Sepsiszentgyörgyön már működő gazdasági, meg az ősztől induló székelyudvarhelyi pedagógiai és egészségügyi főiskola. /Idegenforgalmi földrajz ? Eredményes tanévet zár a gyergyószentmiklósi főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./

"Nemrég jelent meg G. Katona József első verseskötete, a Fecskék a havazásban /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999/. A név előtti G. arra utal, hogy a költő Gencsen született és - mind a mai napig - ott él. A "keresztapa" Józsa István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének adjunktusa, aki a kötetet szerkesztette és utószóval is ellátta. /A fecskék még mindig havazásban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./ "

Az Apáczai Csere János Líceumban /Kolozsvár/ - nyilatkozta Wolf Rudolf iskolaigazgató - ősztől már nem indulnak a megszokott óvó-tanítóképző osztályok. Idén a 13 osztályos óvó- tanítóképző osztály helyett 12 éves könyvtáros osztály indul. Megegyezés született a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel arról, hogy a Kolozsváron meginduló magyar nyelvű főiskolai szintű óvó-tanítóképzésnek az Apáczai Csere János Líceum fog otthont adni. Azok a tanárok taníthatnak a főiskolai szakon, akiknek doktorátusi oklevelük van, vagy akik doktorátusra iratkozottak. A tantárgyak egy részét fogják az iskolában tanítani, a kurzusok nagy részét az egyetemi előadótermekben fogják tartani. Huszonnégy ingyenes és tíz fizetéses hellyel indul az első év. A képzés három éves. /Magyar nyelvű főiskolai szintű óvó-tanítóképzés Kolozsváron = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

"Egyed Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tíz év távlatából visszatekintett a magyar sajtó megtett útjára. Szerinte a helyi lapok "bizonyos vonatkozásban még mindig képtelenek elszakadni a korábbi beidegződésektől." Ezek a "sajtótermékek többnyire megrekednek a helyi intrikák szövevényében, hasábjaikon nem kapnak teret azok az általános problémák, amelyek a romániai magyarságot, illetve a román társadalom egészét foglalkoztatják." Egyed Péter hiányolta a szerkesztőség higgadt, objektív álláspontját. A napilapok megőrizték függetlenségüket, az RMDSZ politikájával szemben is. Kolozsvár sajátos helyzetben van: tekintettel a jelenlegi városvezetés által gyakorolt állandó hecckampányra, nem csoda, hogy a Szabadság hangvételére szüntelenül egyfajta sértettség, bántottság jellemző. Egyed szerint ez kép "nem fedi a román-magyar együttélés valóságát." /Szabadság - sajtószabadság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./"

Az újonnan elfogadott tanügyi törvény 123-as cikkelye kimondja, hogy az egyetemeken önálló csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat lehet szervezni a nemzeti kisebbségek nyelvén, és kérésre multikulturális egyetemek is létrehozhatók. A törvény adta lehetőségeket kihasználva a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító magyar tanárok három új kar, valamint külön magyar szenátusi csoport létesítését tervezik. A magyar egyetemi tanárok évek óta tervezik a BBTE-n belül létrehozott magyar karok beindítását, majd végső lépésként a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozását. Szilágyi Pál rektor-helyettes arról tájékoztatott, hogy a BBTE-n tanító magyar tanárok rendszeresítették az időszakos megbeszéléseket, amelyeken az egyetemi magyar oktatás kérdéseit vitatták meg. Júl. 13-án, legutóbbi összejövetelükön, a tanárok a tanügyi törvény 123-as cikkelye adta lehetőségekről vitáztak. A magyar tanárok önálló magyar tagozat létesítését szeretnék a BBTE keretén belül. Ehhez a tanszékek, karok megszervezése, külön szenátusi csoport létesítése szükséges. Ma már több mint 4 ezer magyar diák tanul a BBTE-n, ebből 2500 anyanyelven. A magyarul tanítók létszáma eléri a 240-250-et, az elmúlt két évben sikerült 40-45 új magyar tanárt felvenni. Ezen a nyáron további tanári állásokat hirdetnek meg. A BBTE-n minden feltétel megvan arra, hogy akár egyik napról a másikra öt magyar karból álló önálló magyar tagozat kezdje meg működését, hiszen magyar csoportokban, felkészült tanárokban, valamint a dékán-helyettesi vagy a magyar tudományos titkári tisztséget betöltő professzorokban, magyar adminisztrációs személyzetben most már nincs hiány. A tanárok öt magyar kar létesítését szeretnék. Kettő már létezik: a római katolikus, illetve a református teológia. A másik három a matematika és természettudományok, a humán tudományok (filológia, színművészet, történelem, filozófia, neveléstudomány), valamint a politikai, jogi és közgazdaságtudományi kar lenne. A karon tanító magyar tanárok maguk választanák meg a dékánt, a dékán-helyettest és a tanszékvezetőket. Jelenleg a jogi, illetve a közgazdaságtudományi karon román nyelven folyik az oktatás, kevés a magyar tanár. Szilágyi Pál szerint ezen a két szakon sem lesz nehéz megszervezni a tanítást, ugyanis a nyugdíjas tanárok is elő tudnák adni az alaptantárgyakat. A jogi karon ez bonyolultabb, hiszen a magyar és román jogrendszer sok vonatkozásban eltér egymástól. Ennek ellenére az általános jogi tantárgyakban szintén lehet magyarországi vendégtanárra számítani. A magyar tagozat érdekében politikai döntésre van szükség. A legkézenfekvőbb megoldás egy kormányhatározat lenne, amely módosítaná az egyetemi chartát, döntene a magyar karok létrehozásáról és meghatározná a BBTE magyar szenátusi csoportjának pontos hatáskörét./Kiss Olivér: Három új kart terveznek a BBTE magyar tanárai Kormányhatározattal kellene megváltoztatni az Egyetemi Chartát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

"A tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján, júl. 20-án a téma Nemzeti kultúra, multikulturalitás, etnokulturalitás csere volt. A meghívott előadók közül jelen volt Eckstein-Kovács Péter, a Nemzeti Kisebbségi Hivatal tárcanélküli minisztere, Péter József, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Alexandru Cistelecan irodalomkritikus. Eckstein-Kovács Péter szerint Romániában még nem zajlott le a multikulturalitás vitája. A központi kérdés az volt, van-e joga a magyar kisebbségnek anyanyelvén tanulni. Amíg más egyetemek terjeszkedtek és magánegyetemek tucatjával alakultak, addig "mi az építkezés helyett a politikai viták eredményével maradtunk" - állapíthatta meg Eckstein-Kovács Péter. Péter József arról beszélt, hogy a történészek olykor a politikusok kiszolgálói lesznek. Alexandru Cistelecean szerint a járható út a történelem demitizálása. Délután az 1999-es Frankfurti Könyvvásár és a magyar díszvendégi státus kapcsán beszélgettek a könyvekről és a könyvpiacról. Magyarország határok nélkül címmel mutatkozik be a könyvvásáron a magyar kultúra, a hátáron túli magyarság is helyet kap a bemutatkozásra. A frankfurti vásáron jelen lesz Kányádi Sándor, Sütő András, Lászlóffy Aladár, Kovács András Ferenc és a sor még folytatódhat. /Jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem - kedd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexandru Cistelecan, a marosvásárhelyi Vatra című irodalmi lap főszerkesztője megjegyezte, az itteni magyar írókkal ellentétben, akik otthonosak a román irodalomban, román kollégáik nem ismerik a magyar irodalmat, és az iskolai oktatás sem egymás megismerését szolgálja. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szerint a multikulturalitás szorosan összefügg a migráció kérdésével, ugyanis a nyugati országokban a hetvenes évek elején kezdtek arról beszélni, hogy a vendégmunkások és családjaik nem térnek haza, s az őshonos lakosság etnikailag és kulturális szempontból idegen elemekkel vegyült. Az érintett államok a multikulturalitás eszközeivel próbálták keresni az együttélés módját. Hivatalának tevékenységéről szólva az RMDSZ minisztere elmondta: két törvénytervezeten dolgoznak, egyik a diszkriminációt tiltaná, másik az országos roma stratégia kialakításával kapcsolatos. Pál József kijelentette: jelen pillanatban Európában új történelmi helyzet van, idejét múlta a kultúrák egymás elleni kihasználása, amikor a globalizáció a mindennapi életben is érzékelhető. A magyar kultúrát egységesnek tekintjük - hangsúlyozta -, anyagilag támogatjuk, hosszú távon az autonóm, kreatív közösségek létrejötte vezethet eredményre. Az előadásokat hozzászólások követték. Kelemen Hunor kijelentette, nem gondolja, hogy a Babes-Bolyai egyetem multikulturális, Eckstein kisebbségügyi miniszter elmondta: megjelent egy magyar nyelvű tankönyv Erdély történetéről, a román tankönyvek megújulása viszont továbbra is vitatott. Az elfogadott oktatási törvényről megjegyezte: magánegyetemekre, önálló karokra, fakultásra vonatkozó tiltás nincs, ám a kolozsvári magyar tudományegyetem jelen pillanatban megvalósíthatatlan. /Tusnádi krónika. A multikulturalitás értelmezései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette, hogy a Bálványosi Folyamat - ma már így nevezzük - 1990-ben indult útjára. Ekkor volt az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem. A Fidesz és az akkor dinamikusan fejlődő MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) szervezésében egy olyan folyamat indult be, amiről ma, tíz év után nyugodtan elmondhatjuk, hogy példaértékű a térségben. A magyar-román kapcsolatokat, a két ország és a térség más országainak demokratizálódását és átmenetét kívánták nagyító alá venni. A Bálványosi Folyamat állandó fórummá vált: a magyar-román kapcsolatok állandó és megbízható fóruma. Az elkövetkezőkben intézményesíteni akarják, hogy megteremtsék a keretet, a magyar-román tabumentes párbeszéd lehetőségét. /Bálványostól Tusnádig. Szilágyi Zsolt a folyamatról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./"

Simion Simon, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora nyilatkozatában ellenezte az egyetemen belül az önálló magyar karok létrehozását. Az ideiglenes leszögezte: a magyarok által követelt új karokra szakmai szempontból semmi szükség nincsen, hiszen a magyar diákok számára csaknem valamennyi tagozaton - a humán és az egzakt tudományok részlegein, illetve a jogi karon is - külön helyeket biztosítottak. Simon elismerte ugyanakkor, hogy a közgazdaságtudományi és az európai tanulmányi karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. - Ez a válasz a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatóinak döntésére, hogy az egyetem szenátusának első szeptemberi ülésén három új, magyar tannyelvű kar létesítését fogják indítványozni. Ezek a matematikai és természettudományi, a humán- és politikatudományi, illetve a közgazdasági és jogi kar lennének. /A Babes-Bolyai rektora ellenzi a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Kolozsvár román nyelvű újságjai vészhírként közölték, miszerint a magyarság az 1999-2000-es tanév folyamán még négy magyar egyetemet kíván létesíteni /valójában magyar karokat az egyetemen/. Szilágyi Pál prorektor elmondta, ez a kolozsvári egyetemeken magyar nyelven tanító 250 egyetemi tanár közös véleménye. A Babes-Bolyai Tudományegyetem teljes jogú rektora, Simion Simon tüstént cáfolta, hogy szükség lenne erre. /Még négy magyar egyetem!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29,/

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Aug. 1-től Szilágyi Pál kinevezett rektor tölti be négy hónapon át Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorának helyettesi tisztét. /Szilágyi Pál az új kinevezett rektor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Az 1999?2000-es tanévben megszűnnek a hagyományos, IX. osztálytól kezdődő ötéves időtartamú óvó- és tanítóképző osztályok, s helyüket az érettségi vizsga utáni hároméves főiskolai szintű képzés lesz. Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző igazgatója, Bálint Mihály elmondta, hogy a tanítóképző jelenlegi X?XIII. osztályai még a megszokott óvónői és tanítói kettős szakképesítésre tervezett tanmenet szerint fejezik be az oktatási ciklust, de a következő tanév két IX. osztálya már könyvtárosi, nevelői és szabadidő-szervezői szakképesítést kap. - A Benedek Elek Tanítóképzőben a Református Kollégiumhoz tartozó középiskolai évfolyamok is működnek. Bálint Mihály arról tájékoztatott, hogy az intézményben induló főiskolai szintű oktatás évfolyama a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű tagozataként fog működni, s a három tanulmányi év befejeztével a tanítói mellett angol nyelvből is szakképesítést adnak. Az első évfolyamra 30 ingyenes és 10 fizetéses helyet hagyott jóvá a Tanügyminisztérium. /Tanítóképző főiskola Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

"Augusztus 4-én Kolozsváron az RMDSZ vezetősége megbeszélést tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanáraival. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatásért felelős ügyvezető alelnök, Kötő József, a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, valamint Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora, továbbá Balla Csaba, Csucsuja István, Egyed Emese, Kozma Dezső, Néda Árpád, Németh Sándor, Pándi Gábor, Szamosközi István dékán-helyettesek, egyetemi tanárok. A jelenlevő egyetemi oktatók beszámoltak a tanszékek, a kihelyezett tagozatok, az ősszel induló tanítóképző főiskolák sajátos gondjairól, a végrehajtás során várható nehézségekről. /Politikusok és egyetemi oktatók párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Markó Béla ezúttal is védelmébe vette a tanügyi törvényt. Kötő József államtitkár tájékoztatta a jelenlévőket arról a cselekvési tervről, amit a kisebbségi felsőoktatást érintő, a törvénybe is belefoglalt jogok érvényesítése érdekében készített elő. Nagy F. István, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szerint 838 állami finanszírozású magyar tannyelvű helyet kaptak az idén, emellett 263 tandíjasat és 127-et másoddiplomások számára. További 185 helyet tartanak fenn a távoktatási, illetve levelezési képzési formára jelentkezők számára. Nagy F. István nem tart attól, hogy a Partiumi Egyetem létrehozása gyengítené az állami magyar tanintézet megalakításának esélyeit. "A magánegyetem létrehozásához egyébként nem kell Bukarest engedélye, az akkreditációnak pedig megvannak a saját fázisai." ? szögezte le. /Közelebb a saját egyetem megteremtéséhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./"

Szatmárnémetiben az ősszel induló magyar pedagógiai főiskolán, mely a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként fog működni, az induló évfolyamra 35 helyet hagytak jóvá, ebből 10 a fizetett hely. /(Sike Lajos): 35 első évest vesznek fel a szatmári magyar pedagógiai főiskolára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Székelyudvarhelyen az 1999-2000-es tanévvel kezdődően főiskolai szintű oktatás indul a Benedek Elek Tanítóképzőben. Az intézményben működő főiskolai oktatás évfolyama a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű tagozataként fog működni, és a három tanulmányi év befejeztével a hallgatók a tanítói diploma mellett angol nyelvből is szakképesítést kapnak. A minisztérium az első évfolyamra harminc ingyenes és tíz fizetéses helyet hagyott jóvá. /(Bálint Mihály igazgató): Főiskolai szintű oktatás a tanítóképzőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "

A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a felvételi tájékoztató szerint Magyar nyelv és irodalom (A) - román nyelv/idegen nyelv/néprajz (B). szakra felvehető: ingyenes 75 fő, fizetéses 25 fő, diplomásoknak 5 fő. /Felvételi Tájékoztató. 1999-2000 Babes-Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Határon nevű projekt a szegedi József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének együttműködésén alapszik. Az irodalomtörténet Interaktív Elmélete nevű program 1996-2001 között fut. Ennek keretében Romániában előadás- és szeminárium sorozatok folynak, Szegeden a kolozsvári hallgatók továbbképzése történik, a nyári irodalmi tábort 1997-ben Parajdon, tavaly, illetve idén augusztusban a szovátai Teleki Oktatási Központban rendezték meg. Az előadások között volt például Hárs Endre: Hermeneutika és dekonstrukció. /Virginás Andrea: Határon - Szovátán? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Nagyszalontán, a Csonka-toronyban berendezett Arany János Múzeum centenáriumának ünnepségén. Zub Imre, a múzeum jelenlegi igazgatója felidézte, hogy a múzeumot mint intézményt száz évvel ezelőtt, 1899. aug. 27-én avatták fel. A háromnapos rendezvény aug. 27-én kezdődött. Arany János Rózsa és Ibolya című művét láthatták az érdeklődők a kolozsvári Puck Bábszínház feldolgozásában. Aug. 28-án tudományos konferencián emlékeztek a város két híres szülöttjére, Arany Jánosra és fiára, Arany Lászlóra. A húszperces előadásokban Arany János és Arany László nagyszalontai és nagykőrösi életéről, az emlékmúzeum történetéről, a két költő irodalmi munkásságáról, irodalomelméleti és nyelvészeti kérdésekről, Arany János irodalmi lapjának, a Koszorúnak a megszűnéséről, valamint levelezéséről értesülhetett a közönség. Az előadók voltak: Németh G. Béla budapesti egyetemi tanár, Novák László Nagykőrösről, Zub Imre, az Emlékmúzeum igazgatója, Nyilasy Balázs budapesti egyetemi tanár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, Varga Pál debreceni egyetemi docens, Kecskés András budapesti egyetemi professzor, Szajbély Mihály szegedi professzor, Tóth Ferenc debreceni egyetemi tanár, Koronpay János, Új Imre, és Dávidházi Péter budapesti professzorok. Délután grafikakiállításon, könyvbemutatón és képtári megnyitón vehetett részt a közönség, majd bemutatták Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című könyvét. Ünnepélyesen megnyitották a Kölcsér Képtárat. Aug. 29-én ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták Arany János szobrát. A rendezvénysorozatot irodalmi műsor zárta. /Valkai Krisztina: Százéves a nagyszalontai Arany János Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Mindössze 15 fiatal jelentkezett a Babes-Bolyai Egyetem Szatmárnémetibe kihelyezett magyar pedagógiai főiskola-tagozatának felvételi vizsgájára. A hároméves oktatási forma első évfolyamára 36-an nyerhetnek felvételt. Remélik, hogy a helyek végül mégis betelnek, hiszen a frissen érettségizettek először az egyetemeken próbálkoznak. /(Sike Lajos): Kevés a jelentkező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

"A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

Egy magyar fiatal felvételire jelentkezett a jogra a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, és kérte, hogy a magyarul tanult tantárgyakból anyanyelvén vizsgázzon. Nem engedték, azzal érvelve, hogy ilyesmit nem ír elő még a módosított tanügyi törvény sem. Asztalos Ferenc képviselő kifejtette: ismerni kell a törvényes előírásokat. A parlament július 3-án elfogadta a tanügyi törvény módosítását és kiegészítését szolgáló 36. sürgősségi kormányrendeletet. A törvény megjelölte azt a 79 módosítást vagy kiegészítést, amivel a parlament véglegesítette a 36. sürgősségi kormányrendeletet. Azt ígérték, hogy a végleges újraközlik a tanügyi törvényt. Azonban már itt az ősz, és még mindig nem jelent meg e jogszabály teljes szövege. Asztalos szerint az a felvételiző, akinek nem engedélyezik az anyanyelvi felvételit, az forduljon a nevelésügyi minisztérium nemzetiségi államtitkárságához, Kötő Józsefhez és Murvai Lászlóhoz, továbbá az RMDSZ- szervezetekhez, de mindenképpen hivatkozzon az 1999 augusztus 3-án a 370. számú Hivatalos Közlönyben megjelent törvényre, és ennek a törvénynek az első artikulusára. /Zsehránszky István: Beszélgetés Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Javában tart az egyetemi beiratkozások, felvételik időszaka. Fülöp-Fischer Ildikót, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa elmondta, hogy az ország összes egyetemi központjából kaptak visszajelzéseket arra vonatkozóan, hogy a jogra felvételiző magyar diákok történelemből nem vizsgázhatnak anyanyelvükön. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese biztosította a kolozsvári felvételizőket, hogy itt nem lesznek hasonló jellegű gondok. Fülöp-Fischer Ildikó reálisnak tartja a magyar tagozat számára az idén fenntartott helyek számát. /Kezdődnek az egyetemi felvételik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Szept. 7-én kezdődnek a felvételi vizsgák Gyergyószentmiklóson azok számára, akik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett főiskoláján idegenforgalmi vagy földmérő szakon folytatnák tanulmányaikat. A földrajz karon 24 ingyenes, 10 fizetéses hely van a magyar nyelven tanulók számára, 12 ingyenes, 5 fizetéses hely a román nyelven tanulók számára. 5 magyar és 5 román fizetéses helyre azok számíthatnak, akik második főiskolai vagy egyetemi képesítést akarnak szerezni. A földmérő szakon 20 magyarul és 10 románul tanuló számára biztosítanak ingyenes oktatást, míg 5-5 fizetéses hely van azok számára, akik ide jutnak be. A felvételin magyar nyelven is lehet vizsgázni - Románia földrajzából is. A jelenleg itt tanuló 151 hallgatóból 122 (80,79%) magyar. /Felvételi a gyergyószentmiklósi idegenforgalmi főiskolára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./