"Ötödik magyar évfolyamát búcsúztatta a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságírókat képző kara jún. 17-én, vasárnap. Tizenegy pályakezdő újságíró végzett. /Bereczki Sylvia, Boga Emese, Botházi Mária, Debreczeni Hajnalka, Erdei Róbert, Lengyel Erika, Makkai Katalin, Sinka Hajnal, Szász Jutka, Szőcs Andrea Enikő és Vass Anna/ /(S. B. Á.): Végzős újságírók búcsúja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./"

"Idén is tart felvételit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Újságíró Tanszékének magyar tagozata. Harminc helyre várnak jelentkezőket /15 ingyenes és 15 fizetéses hely/, a négyéves képzés médiakutatói, sajtószóvivői, politikai elemzői állásra is képesítést ad. /Egyetemre felvételizők figyelmébe! = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), jún. 28./"

"Jún. 26-án Kolozsváron bemutatták Tamás Gáspár Miklós Idola Tribus című művét. A nacionalizmusról szóló könyv románul jelent meg Marius Tabacu és Borbély István fordításában, alcíme: A nemzeti érzület morális lényege. A kötetet Ciprian Mihali és Claude Karnoouh, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia karának tanárai mutatták be, majd a szerző előadását vita követte. Andrei Plesu előszava szerint "Gazsival együtt lenni intellektuális ünnepnek számít". /Köllő Katalin: Az üdvös erjesztő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Júl. 6-án lemondott Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNP) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy 2001. január 20-án, két feltétellel vállalta el az elnöki tisztséget. Az első a párt újjáépítése, a második pedig azok távozása a tömörülésből, akik felelősek a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások során elért eredményekért. Ez mindeddig nem valósult meg - mondta. Marga biztosította az újságírókat, hogy nem vonul vissza a politikai életből. Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora is. A koalíciós kormány idején a tanügyi tárcát vezette. /K. O.: Lemondott Andrei Marga a parasztpárt éléről. Nem vonul vissza a politikai életből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Az RMDSZ az elmúlt időszakban a szövetség további eredményeket ért el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az RMDSZ elsősorban arra törekedett, hogy ne álljanak le azok a pozitív folyamatok, amelyek az elmúlt időszakban beindultak. A közigazgatási törvény életbelépése az elmúlt három hónap egyik legjelentősebb eredménye. Gheorghe Funar polgármester nyíltan megtagadta a törvény alkalmazását, de Takács szerint ez ellen megvannak a megfelelő bírósági, politikai és közigazgatási eszközök. Szintén az eredmények közé sorolható a 2001. februárjában életbe lépett, az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény, amely több tízezer erdélyi magyar tulajdonos kálváriáját rövidíti meg. Ami viszont az egyházi ingatlanokat illeti, nemhogy ezek visszaszolgáltatása terén nem történt semmilyen előrelépés, de még az érvényben levő rendelkezések alkalmazása is várat magára. Az RMDSZ javaslatai a kis- és középvállalkozók számára biztosítandó kedvezményekről bekerültek az idei költségvetésbe. Takács szerint az RMDSZ jó politikai érzékének köszönhető, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem kérdése is bekerült a megállapodásba. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezményben szerepel a földtörvény alkalmazásának felgyorsítására. Ehelyett Adrian Nastaseék hónapokig a jogszabály korlátozó módosításán fáradoztak. A jogszabály végül úgy módosult, hogy csak elenyésző mértékben csorbítja az erdélyi magyarok által visszaigényelt tulajdon nagyságát. Takác úgy véli: amennyiben sikerül maradéktalanul teljesíteni az egyezményben foglaltakat, amelyben még olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a 24 órás országos magyar rádióadás, illetve a Babes-Bolyai Tudományegyetem kérdése, az RMDSZ meg lehet elégedve a kormánypárttal való együttműködéssel. A státustörvény miatt jelenleg felerősödtek a nacionalista hangok, az RMDSZ össztűz alá került, a szövetségen belül is folynak a minősítgetések. Látható volt azoknak a román politikusoknak a "barátsága", akikkel a tusnádfürdőihez hasonló rendezvényeken találkoztak évről évre: rögtön retorikát váltottak. Mélyreható mentalitásváltás nem történt sem a román politikában, sem a román közember szintjén, különösen Edélyben. Jó példa erre a tavalyi parlamenti és elnökválasztás, amely hatalmas fölényhez juttatta Erdélyben a nacionalista erőket. /Székely Kriszta: Mérlegen az SZDP-RMDSZ egyezmény. Takács: A politikai körülményekhez kell viszonyítani az eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"

"Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./"

"Dr. Kása Zoltán professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székében Szilágyi Zsolt professzort váltotta fel. Jelenleg rá hárul az a feladat, hogy a már létező, egyetemen belüli "magyar vonalat" megerősítse, önálló jogokkal rendelkező magyar karrá alakítsa. Jelenleg az egyetemen létező 17 karból 15-ön folyik magyar oktatás is - legkevésbé a jogon, ahol csak néhány tantárgyat tanulnak magyarul. Tavaly a közgazdaságin beindult 3 szakon a magyar nyelvű oktatás, s az első két évben mindent magyarul tanulnak. Kása emlékeztetett: igényüket már régen benyújtották az egyetem tanácsának: öt magyar kart igényelnek, vagyis a meglévő kettő - a református és a római katolikus teológia - mellé még hármat: természettudományit, bölcsészetet, jog- és gazdaságtudományi kart. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezmény alapján reméltek előrelépést, de az elmúlt fél évben semmi sem történt. Amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül kiharcolnia e három kart, akkor ősszel megpróbálják a karokon a magyar tanszékeket létrehozni. Tavalyi hasonló próbálkozásukat az egyetemi tanács nem hagyta jóvá. - Jelenleg 13 karon vannak szétszórva a magyar diákok, akiket 3 vagy 5 karon össze lehetne vonni. Romániában a jelenlegi törvények előírják, hogy ha új egyetem alakul, ott román fakultásnak is kell lennie. Ha egy egyetem szétválik, akkor is. Ez a kitétel kimondottan azért szerepel, mert arra gondoltak, hogy a BBTE valamikor majd szétválna. - A karokon folyó szétforgácsolt magyar nyelvű oktatás rengeteg problémával jár, olykor apró-cseprő ügyekkel. Nagyon nehéz órarendet készíteni, a sok karról összegyűjteni a magyar hallgatókat. Nagy gond egy-egy állás meghirdetése, ezt ugyanis a tanszékvezető dönti el, és sokszor pénzügyi megfontolásból mondják: most ne hirdessenek. Probléma az is, hogy fellazult a fegyelem az egyetemen. Sokszor hallani: a magyar tanár az órát nem tartja meg. A román tanszékvezető ezt nem kéri számon tőle. Amennyiben lenne külön magyar kar, magyar tanszék, akkor sokkal szigorúbban lehetne fellépni. Gond az is, hogy ha valaki elmegy külföldre, a tanszékvezető írja alá az engedélyt. A magyar tagozat vezetője nem is tud róla, hogy a kolléga éppen külföldön van, pedig ő felel a tagozatért. /Dr. Kása Zoltán professzor szerint a BBTE magyar vonaláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 15 hellyel román-magyar szak indul. Ennek fő célja, hogy magyar tannyelvű osztályok számára képezzen román szakos tanárokat. Ez a szak nem szerepel a tájékoztatóban, mert későbbi döntés alapján hozták létre. /Román-magyar szak indul a kolozsvári bölcsészkaron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Október 1-jén megkezdődhet a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetem - hivatalos nevén: Sapientia Egyetem - hét vagy kilenc, esetleg tíz karán. Azért a feltételes mód, mert Romániában szokás szerint mindig minden bizonytalan, változhatnak kész tényként vélt dolgok, ígéretek. Az elfogadott és elfogadásra váró egyetemi karok végleges működési engedélyét 2007-ben adhatják meg, a Sapientia egésze pedig 2010 körül szerezhet tényleges egyetemi jogállást. Július 23-án összesen hét szakon lesz felvételi vizsga. Háromféle ösztöndíjat biztosítanak: szociális, tanulmányi és érdemösztöndíj. Az ösztöndíjalap negyven százalékát a szociálisra fordítják. A tandíj évi 200 dollár, az egyetem fenntartása szempontjából elenyésző a befolyó összeg. A több mint 300 leendő diák számára létesített hét kar (szak) biztató kezdés, de csak kis hányada a majdani Sapientia Egyetemnek. A magyar kormány és az Országgyűlés által elfogadott költségvetési támogatási rendszer /évi kétmilliárd forint/ nélkül lehetetlen lett volna ilyen nagy dimenziójú erdélyi magyar magánegyetem létesítése. Az anyaország másfél év alatt pótolta azt, amit a román állam nem volt hajlandó megadni tizenegy és fél év alatt, az 1990 előtti 30 évről nem is beszélve. A Sapientia esetében is megjelenhet még a magyar-román kétnyelvűség kötelezettsége, sőt, a Sapientia ideiglenes működését szavatoló határozat szövegében is van egy olyan ravasz megfogalmazás, miszerint bizonyos karok tannyelvét "az igények szerint" állapítják meg. Erdélyi magyar részről felmerült az az igény, hogy távlatilag a román állam is támogassa anyagilag a költségvetésből - a Sapientia magánegyetemet, a kétmilliós lélekszámú romániai magyarság már csak adófizetői mivoltából is jogosult lenne erre. A kolozsvári BBTE vezetői nem tagadják, hogy számukra konkurenciát jelent a Sapientia, ezért várható, hogy a BBTE szenátusa tesz néhány kedvező, ösztönző lépést a magyar tannyelvű oktatás kiszélesítésére. - A Sapientia Alapítvány megvásárolta a csíkszeredai Hargita szállót, ez lesz a csíkszeredai fakultás székhelye, oktatási központja. Marosvásárhelyen bérelt helyiségekben kezdődik az oktatás, amíg megépül a saját egyetemi központ. Kolozsváron a Sapientia Alapítvány megvásárolta a Bocskai István fejedelem egykori házát, itt lesz a Sapientia Egyetem központi székhelye, rektori hivatala. /Botos László: Kaput nyit az erdélyi magyar egyetem. Anyaországi ajándék. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó kézdivásárhelyi főiskolára nappali tanító-angol szakon 27 hely indul, ebből kettőt roma nemzetiségű jelöltnek tartanak fenn. Az új tanévben is indul látogatásnélküli tanító-óvodapedagógus szak. Felvilágosításért a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző titkárságához kell fordulni. /Főiskolai hírek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két évvel ezelőtt beinduló főiskolai szintű tanítóképző szakon, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem égisze alatt működik, új szak beindítását tervezik a 2001-2002-es tanévre: I-VIII osztályban oktató franciatanárokat képeznek. /K. K.: Új szak a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén összesen 1004 magyar diák számára biztosít államilag támogatott helyet /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"

"Júl. 23-án megkezdődtek a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezőket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. A vidékfejlesztési szakon 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket, a könyvelési és gazdasági informatika szakon az 50 helyre 116-an jelentkeztek. A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezető elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. - Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. A Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató-magyar szakán július 27-én kezdődik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák jelentkezett. /Papp Annamária: Először tartottak felvételit az EMTE-n. Legtöbben a vidékfejlesztési szakra iratkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának gondolata két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn, az akkori nyári szabadegyetemen fogalmazódott meg, s ma az első felvételi vizsgákat tartják az ősszel induló Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre - hangsúlyozta júl. 24-én Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese. A júl. 24-i vitanap fő témája az erdélyi magyar magánegyetem volt. A HTMH elnökhelyettese szólt az Erdélyben tapasztalható nagy érdektagoltságról is. Fontos feladatnak, egy-két éven belül megvalósítandó célnak nevezte azt, hogy nemzetközi szempontból is piacképes intézmény váljék az egyetem, illetve olyan normatív finanszírozási rendszer épüljön ki, amely képes lesz a jövőben is forrásokat biztosítani az intézmény számára. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora hangsúlyozta: bár Kolozsvárott van az intézmény központja, szándékosan nem alapítottak itt szakokat, mert azokat ma inkább oda kell vinni, ahol pillanatnyilag nincs, vagy csekély a magyar felsőfokú oktatás. Birtalan Ákos képviselő a Sapientia Alapítvány kurátora kijelentette: többek között azért beszélünk ma erdélyi magyar magánegyetemről, mert még 2001-ben sincs állami magyar egyetem Romániában, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig még mindig nem sikerült megvalósítani a belső autonómiát. Közölte: az elmúlt tanévben a több mint 21 ezer magyar anyanyelvű diáknak csak 28 százaléka tudott magyarul tanulni felsőoktatási intézményben. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Tusnádfürdőn született meg az EMTE létrehozásának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Weisz Attila /sz. Marosvásárhely, 1975. okt. 19./ a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának művészettörténeti-szakán szerezte meg a diplomát 1999-ben. Két éve előadótanár a Művészeti és Design Egyetemen (korábban Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia), azonkívül - másodállásban - egy műemlékek helyreállításával foglalkozó magánvállalkozásnál dolgozik. Az Entz Géza Alapítvány (az alapítvány az erdélyi magyar művészeti és művészettörténeti oktatást segíti - a szerk.) alapító tagja. /Kocsis Cecília: Emberközelben Weisz Attila. = Székely Hírmondó (Kézidvásárhely), júl. 27./"

"Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./"

"Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./"

"Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének adjunktusa szerint a szakemberek a kivándorlási kedv növekedését az erdélyi magyarok körében már tavaly észlelték. A szociológus szakember szerint a július végén nyilvánosságra hozott CURS-felmérés - miszerint a romániai fiatalok 56 százaléka komolyan fontolgatja a kivándorlást - valós eredményekre jutott. A romániai magyar fiatalok migrációs szándéka ehhez hasonló, más felmérésekben is ilyen eredményre jutottak. 1999-ben a 18-34 év közötti erdélyi magyar fiatalok 42,8 százaléka gondolt komolyabban a kivándorlásra, 2000. márciusában ez az arány már 48,3 százalékra növekedett. Ebben az időszakban a kivándorolni óhajtó magyarok aránya a városlakók körében 34,8 százalékról 35,6 százalékra nőtt, a falun lakók között viszont 15,1 százalékról 19,8 százalékra emelkedett. A nemrég közzétett Metro Media Transilvania-felmérés a kivándorlási kedv további élénkülését sejteti. A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja, emellett főképp a tömbben, illetve a többségi helyzetben élő magyarságnál növekedett hangsúlyosan. Horváth István szerint árnyaltabban kell kezelni az eredményeket, ugyanis a kitelepedési kérést benyújtók jóval kevesebben vannak, a fiatalok esetében legfeljebb tíz százalékra tehető ezek száma. - Összefoglalva viszont megállapítható, hogy a kivándorlási szándék az utóbbi években a magyarság esetében viszonylag visszaesett, a románság esetében pedig radikálisan növekedett. - Kialakultak egész hálózatok, például Máramaros környékén egész falvak vannak, ahonnan rendkívül nagy számban mennek ki a fiatalok, erős Bánságban a német hálózat. De ott van az olasz hálózat is, az ott tartózkodó románok száma meglehetősen nagy. Horváth István megjegyezte, hogy a magyarok sokkal kevésbé válaszolnak őszintén olyan típusú kérdésekre, amelyekben a magyarságot érintő politikai diskurzus nagyon erős. A romániai magyarság körében a kivándorlás problémaköre jóval égetőbb, átfogóbb probléma, de nagyon erős a közvélemény nyomása is ebben az irányban, s itt a döntés is jóval inkább átgondolt. /T. Sz. Z.: Két fiatal közül az egyik elmenni készül. Horváth István szociológus nyilatkozik lapunknak a migrációs kedv alakulásáról a romániai magyarság soraiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./"

"Szatmár megye egyik legrégibb civilszervezeteként pontosan tíz éve alakult meg a szatmárnémeti Szent István Kör, mely a magyarságtudat és az önismeret erősítését tűzte ki egyik legfontosabb feladatának. Az évfordulóra emlékezett a szervezet aug. 18-án a katolikus püspökség pasztorációs központjában. Meghívott előadó dr. Egyed Emese egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt, aki a XVIII. századi Szent István-képről tartott előadást. /Névadójára emlékezett a tízéves Szent István Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról tájékoztatott, hogy a magyar tagozaton a helyek beteltek, kivéve a nagyenyedi főiskolát, ahol van még néhány hely. Két év tapasztalata alapján úgy látja, hogy valamilyen felvételi vizsga mégis kellene, mert az érettségi átlag vagy a középiskolás átlag nem elég. /Csomafáy Ferenc: Évkezdés előtti beszélgetés Kása Zoltán prorektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"Szívroham következtében váratlanul elhunyt Silimon-Várday Zoltán /sz. Nagykároly, 1940. márc. 1.- Nagykároly, 2001. aug. 30./, a Nagykároly és Vidéke hetilap főszerkesztője. A Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán végzett, majd tanár volt nyugdíjaztatásáig. Az RMDSZ által kiadott Nagykároly és Vidéke hetilapnak 1994-től szerkesztője, 1998-tól főszerkesztője. Különböző újságokban, szakfolyóiratokban több mint ötszáz tanulmányt, újságcikket közölt. A Ceausescu-diktatúra idején, 1988-ban név nélkül híreket juttatott el az Erdélyi Magyar Hírügynökségnek. A rendszerváltás után a nagykárolyi RMDSZ tagjaként tevékenykedett. 1993 óta választmányi tag, 1994 után alelnök, tavaly óta városi tanácsos. /Elhunyt Silimon-Várday Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./"

"Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem távoktatási központja olyan tankönyvet adott a diákok kezébe, amely hemzseg Marxtól és Engelstől származó idézetektől, sőt, az Európa története a középkorban elnevezésű másodéves tananyag Ceausescu-idézetektől is. Teodor Nicoara, a történelem és filozófia kar dékánja elismerte, hogy egyes fejezetek egy 1980-as bukaresti kiadás fotókópiája alapján készültek. /Örökérvényű Ceausescu-idézetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Tavaly februárban hunyt el Jeney Lám Erzsébet /Kolozsvár, 1931. szept. 14. - Kolozsvár, 2000. febr. /, aki most lenne 70 éves. Édesapja Lám Béla mérnök, író, Áprily Lajos és Reményik Sándor szellemi köréhez tartozó jó barát. Jeney Lám Erzsébet a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textiltervezői szakát végezte, részt vett a Román Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjának munkájában. 1954-ben Moldvában a Szentimrei Judit, Nagy Jenő, dr. Kós Károly vezetése alatt dolgozó diákcsoport tagjaként készített illusztrációkat az 1981-ben megjelenő Moldvai csángó népművészet című kötethez. Vásznain megörökítette a Csíki-havasok szépségét és Torockó környékét. A Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított ábrázoló rajzot, végül a Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba. Társtalan volt, de nem magányos. Tág, értékes baráti köre volt. Orosz származású édesanyja által adományozott becenéven (Koszinka) szólította mindenki. Képeivel 14 alkalommal lépett a tárlatlátogató közönség elé. Utolsó gyűjteményes kiállítására 1999 júniusában került sor Kolozsváron. /H. L. I.: Jeney Lám Erzsébet emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"Az épített örökség felújítására szakképző program záróünnepségét tartották augusztus 25-én a bonchidai Bánffy kastély udvarán. A hazai, magyarországi és nagy-britanniai intézetek által szervezett képzésen több mint 30 ács, kőműves és kőfaragó sajátíthatta el a történeti épületek helyreállításának mesterfogásait. A programban részt vett mintegy 20 építész, építőmérnök, művészettörténész-hallgató, s a Babes-Bolyai Egyetem keretében tartott műemlékvédelmi szakképző tanfolyam 30 hallgatója itt végezte gyakorlatát. Az angol szakemberek irányításával felújították a volt konyhaépület romos saroktornyát. /Bonchida 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./"

"Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ nem multikulturális, hanem többnyelvű felsőoktatási tanintézmény - állította Kása Zoltán, az egyetem rektor-helyettese. A képviselőházat követően a szenátus is elutasította az Isarescu-kabinet által kibocsátott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Sógor Csaba szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja, hangsúlyozta, hogy a BBTE multikulturalitása, illetve az egyetemen belüli autonómia kérdését nem törvényrendelettel kell megoldani. Erről az egyetem szenátusa dönthet. Sógor hozzáfűzte, hogy a szavazásnál ő maga tartózkodott, ugyanis az RMDSZ célja az önálló állami magyar egyetem, melyről nem szabad lemondani. A BBTE-n belüli újabb magyar tanszékek és karok alakítása és autonómiája szerepelt a kormánypárt és az RMDSZ közötti megbeszéléseken. A tárgyalást követően Markó Béla azt nyilatkozta (Krónika, szept.12.): "Elvben leszögeztük - és a miniszterelnök megerősítette -, hogy nincs kifogás a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar nyelvű tanszékek, karok létesítése ellen." Márton Árpád, a román-magyar vegyes bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy "a román tárgyalók több, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó javaslatot is kifogásoltak". Ilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem autonóm magyar struktúráinak létrehozása, az anyanyelvi egyetemi oktatás kiszélesítésére vonatkozó indítvány. Frunda György, a felsőház jogi bizottságának tagja elmondta, hogy a rendelet, illetve a szavazás arról szólt, hogy a multikulturális egyetemekre vonatkozó nemzetközi konvenció statútumát emeljék be a román rendelkezésekbe. Ezt nem fogadta el a törvényhozás két háza. A jogi bizottságban Frunda támogatta a javaslatot. A szenátor szerint a kolozsvári egyetem multikulturális voltát a chartának kell szavatolnia. Kása Zoltán szerint a szenátus döntése nem csökkenti a multikulturalitás esélyét. Az egyetem tavaly megszavazott chartája ezt tartalmazza. A magyar struktúrák vezetőinek nincs döntési joguk, csak javaslatokat tehetnek. Az egyetemen belüli autonómia sem valósult meg. /Simon Judit: Szenátusi vétó. Elutasították a BBTE multikulturalitását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"