"Nagy érdeklődéssel fogadták a diákok az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által elindított terminológiai előadás-sorozatot. Tavaly októberben a Kolozsvári Műszaki Egyetem számítástechnika, gépészmérnöki, villamosmérnöki és építészeti, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vegyészmérnöki karán több mint kétszáz magyar hallgató írta alá az előadások megtartására vonatkozó kérést. Az első félévben - karonként - tíz előadást tartottak. Az oktatók az első félév tapasztalata után egyetértettek abban, hogy hiányzik a magyar nyelvű tanítás gyakorlata, érzékelhető a szakemberhiány is. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese szerint kezdeményezni kellene, hogy a terminológiai előadás választható tantárgy legyen. A Sapientia Alapítvány nevében felszólaló Szilágyi Pál, a BBTE tanára elmondta, az intézmény támogatja a műszaki karok létrehozását, azonban - első lépésként - meg kellene vizsgálni, milyen szakokon lenne erre igény, illetve hogy vannak-e megfelelő szakemberek. /Fazakas Annamária: Eredményes EMT-kezdeményezés. Műszaki karokat is támogat a Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem szabályzata kimondja: felfüggeszthető tisztségéből az a vezetőségi tag, akit bármely párt helyi, területi vagy országos elnökévé választanak. A fogalmazás nem egyértelmű, és a napokban Andrei Marga rektort a Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökévé választották. A tisztségek bármelyike teljes embert követel, így most mindenki a rektor-pártelnök döntésére vár. Andrei Marga a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektoraként lett tanügyminiszter, majd, mivel a két tisztség a BBTE szabályzata szerint összeférhetetlen, miniszteri rendelettel ideiglenesen felfüggesztette saját magát a rektori tisztségből. Miniszteri megbízatásának lejárta után pedig visszatért a rektori székbe. A kialakult helyzetről dr. Kása Zoltán, a BBTE magyar oktatási vonalért felelős rektor-helyettese szerint van lehetőség arra, hogy Marga megtartsa a rektori és pártelnöki funkcióját egyaránt. /Rácz Éva: Rektor vagy pártelnök? Andrei Marga ismét két tisztségben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./"

"Az új tanügyminiszter a felvételi rendszer újraértékelését helyezte kilátásba, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége kitart eddigi elképzelése mellett: a hangsúlyt inkább a középiskolai eredményekre kívánják helyezni. Ennek megfelelően egyre több szakon nem lesz írásbeli felvételi vizsga, és egyre nagyobb százalékban számítják be az érettségi és középiskolai jegyeket. Idén 17 egyetemi karon hirdetnek felvételt 104 román, 47 magyar és 13 német nyelvű szakon. A beiskolázási szám a tavalyihoz képest nem változott, összesítésben nappali tagozaton 5556 államilag támogatott (térítésmentes), 5915 tandíjköteles hely várja a jelentkezőket, ezenkívül 617 helyre licencvizsgával rendelkezőket vesznek fel, és további 2140 diák részesülhet távoktatásban - amennyiben a tanügyminisztérium a kérést jóváhagyja. A magyar tagozat vonatkozásában a számok így alakulnak: 1076 térítésmentes, 732 tandíjköteles, 400 távoktatási és 115 a végzettek számára. Kollégiumi képzésben 14 magyar szak működik. A Távoktatási és Továbbképzési Központ kínálata is bővült. Azoknak, akik nem tudnak nappali tagozaton tanulni, magyar nyelven egyetemi fokú képzés indul a következő szakokon: történelem, filozófia, szociológia, szociális munkás, pszichológia, főiskolai képzésre pedig a kézdivásárhelyi, udvarhelyi és szatmárnémeti tanítóképzőben nyílik lehetőség. /Rácz Éva: A BBTE kitart a reform mellett. Kevés változás a magyar szakokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Gyulafehérvár egyeteme /1918. December 1. Egyetem/ a Világbank pályázati programjának nyertese, így a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel együtt régészeti kutatóközpontot hoz létre a megyeszékhelyen. Gyulafehérváron hét, egymást kölcsönösen kiegészítő, kutatási és adatfeldolgozási laboratóriumot állítanak fel, továbbá informatikai központot. A hírhez Győrfi Dénes hozzátette: vajon e modern munkamódszerek közepette is megismétlődik az utóbbi évtized során bekövetkezett helyzet, amikor kotrógéppel tüntették el pontosan a megyeszékhelyen feltárt honfoglalás kori és korai feudális magyar sírokat, hogy e helyeken luxusvillák jelenjenek meg egyik évről a másikra. Sem a megyeszékhelyen, sem a megyében nem volt magyar régész, ez a félelmem tehát megalapozott. /Győrfi Dénes: Modern régészeti kutatóközpont Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Idén a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű szakokon 732 fizetéses és a távoktatásban pedig 400 helyet biztosítanak a magyar hallgatóknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya egyetértene a ″self management″-tel, tehát a magyar tagozat saját szenátussal és anyagi autonómiával rendelkezne. Szerinte az állami magyar egyetem kérdése már csak azért is összetett, mert míg a federációs országokban működnek kisebbségi egyetemek, a nemzetállamokban ezek nem honosodtak meg. /Önrendelkezést kaphat a BBTE magyar tagozata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./"

"Az utóbbi időszakban az RMDSZ-en belül heves vita tárgyát képezte a szövetségnek a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás. Az RMDSZ két fő szárnya egymástól eltérően ítéli meg ennek hasznát. - Az RTDP, az egyezség ellenére bejelentette: módosítani szeretné a termőföldek és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvényt /az úgynevezett Lupu-törvényt./ A kormánypárt ugyanis magáévá tette a székelyföldi románság érvrendszerét, s ma már úgy véli, igazságtalanság lenne az egykori közbirtokosság helyreállítása. Az RMDSZ-RTDP-megállapodás értékelésére és a szövetség 2001-es cselekvési prioritásainak nevesítésére a Szabadság Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli elnököt kérte meg. a/ Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Szerinte RMDSZ-RTDP-megállapodás jó megállapodás. Iliescuéknak sincs más választásuk, mint megpróbálni Európához közeledni, onnan gazdasági és politikai támogatást kapni, és elszigetelni a Nagy-Románia Pártot. Markó marosvásárhelyi beszédében azt mondta, az RMDSZ-nek mindig azzal kell partnerségre lépnie, aki az erdélyi magyarság helyzetét jó irányba hajlandó megváltoztatni. Markó Béla bízik abban, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatási, illetve helyi közigazgatási törvényt az államfő kihirdeti. Az RMDSZ prioritásai 2001-ben: szeretnék elérni, hogy az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban megfelelő törvénytervezet szülessen, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyében is közös konklúzióra kell jutni, más főiskolákon meg kell próbálni bevezetni a magyar oktatást. Tibori Szabó Zoltán kérdésére Markó kitért a Tőkés László tiszteletbeli elnökkel való ellentétre. Jó lenne, ha a jövőben mindenki összefogna. b/ Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. A püspök az RMDSZ-RTDP-megállapodásról elmondta, hogy az őselőzmény Neptun. A neptuni csoport az RMDSZ-nek ma a meghatározó politikai garnitúrája. - Az első néhány hét alatt elért eredmények, kétségtelenül eredmények. Azonban ezt Tőkés László nem az RMDSZ sikereként látja. A mai Európában előbb-utóbb úgyis kizárt dolog, hogy egy húsz százalékon felüli népességnek ne engedjék meg, hogy a nyelvét használja. A püspök nem tartja túlságosan jónak az egyezményt. Az RMDSZ prioritásai: rá kell hajtani a követelések valóra váltására. Amit most lehetséges, azt el kell érni. /Tibori Szabó Zoltán: A kevesebb több? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"Febr. 2-án Kolozsváron a Duna Televízió küldöttsége a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karára látogatott és átadták a könyvadományt. Látogatásuk célja volt: átadni hétezer közadakozásból származó könyvet. A kar nevében Marton József dékán köszönte meg az adományt, amely éppen könyvtáruk létrehozása idején érkezett. A több mint kétszáz, Erdély minden vidékéről, sőt, Moldvából származó diákjuk mellett intézményük nyitott más szakok hallgatói számára is. /Ördög I. Béla: Hétezres könyvadomány a Duna Televíziótól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Sürgősségi rendelettel a kormány szentesítette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez derült ki a Monitorul Oficial most megjelent 70. számából. Eszerint a BBTE keretében az oktatás román, magyar, német és más világnyelveken folyik. E nyelvek használatát az oktatásban, a kutatásban, illetve az egyetemi kiadványok szerkesztésében bátorítják. Az Egyetemi Charta szabályozza az akadémiai közösségen belüli határozathozatalok módozatát olymódon, hogy annak minden komponense - tanulmányi vonala, katedrája, kara vagy egyetemi kollégiuma - önmaga dönthessen azon ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak. A tanulmányi vonalaknak az a szerepük, hogy jóváhagyják a tantárgyak tartalmi felépítését, javaslatokat tegyenek a gazdálkodásra, tudományos, kulturális rendezvényeket, tanárcseréket szervezzenek. /Hivatalosan is "multikulturális" a BBT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

"Febr. 22-24. között magyarországi partneregyetemek rektorai látogatnak a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, kerekasztal-megbeszélésen vesznek részt. /Magyarországi rektorok a BBTE vendégei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

"Dr. Neményi Ágnes előadótanár a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén, 1994-től a szociológia tudományok, 32 éve tanít az egyetemen. A közvélemény- kutatás rendkívül komoly dolog, ha azt megfelelő módon kezelik. Romániában kiderült, hogy különböző közvélemény-kutató intézetek vezetői különböző pártok elkötelezettjei, akik bizonyos esetekben meg is kapják az őket megillető juttatást. A közvéleménykutató-intézetek előbb-utóbb eladják magukat valamelyik pártnak. - Aki jobban tud hatni az emberekre, az annál jobban a hatalom közelébe kerülhet, vagy meg is szerezheti a hatalmat. /Csomafáy Ferenc: Ki kinek adja el magát ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./"

"Emil Boc kolozsvári PD-képviselő szerint nincs szükség egy önálló magyar állami egyetemre, a BBTE 17 fakultásán 16 magyar szak működik.Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor képviselők kifejezték reményüket, hogy a PD nem vette át a PRM retorikát, utalván arra, hogy Emil Boc képviselő negatívan nyilatkozott a helyi közigazgatási törvényről is és a BBTE szenátusa tagjainak kijelentette, hogy a kolozsvári magyar állami egyetem létrehozásával a PDSR "kifizeti" az RMDSZ parlamenti támogatását, tudósítottak a román lapok. /RMDSZ Sajtószemle, febr. 21. - 34. sz./"

"Febr. 21-én elmaradt a képviselőház oktatásügyi bizottságában a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvény módosítását célzó nagy-romániás javaslat vitája, miután az RMDSZ, a kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői kivonultak az ülésről. Asztalos Ferenc bizottsági tagnak sikerült rávennie képviselőtársait, hogy ne támogassák az indítványt, amely a magyar nyelvű magánegyetem megalapítása ellen irányul. Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt képviselője, az oktatási bizottság elnöke javaslata kötelezővé tenné a román nyelvű szak indítását az újonnan létrejövő egyetemeken is, míg a jelenlegi akkreditálási törvény értelmében ez a kitétel csak a már létező egyetemek szétválásából, illetve egyesüléséből létrejövő felsőoktatási intézmények esetében kötelező. Ugyancsak febr. 21-én a képviselőház emberi jogi bizottsága nem tudott dönteni a BBTE multikulturális jellegét kimondó sürgősségi rendeletről. Eszerint a BBTE-n az oktatás román, magyar, német vagy más, az akadémiai társaság által elismert nemzetközi nyelven is folyhat. A rendeletet mindössze a képviselők fele támogatta. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 22. - 35. sz./"

"Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újabb együttműködési szerződést írt alá azzal a nyolc magyarországi egyetemmel, amelyekkel az elmúlt években is szoros kapcsolatban volt. A nyolc magyar egyetemmel külön-külön aláírt kétoldalú szerződések elsősorban a hallgatók és az oktatók cseréjét, közös kutatási terveket, a Socrates és Ceepus programok adta lehetőségek kihasználását érintik. Andrei Marga, a BBTE rektora kiemelte, hogy az eddigi közös tevékenység már szinte minden tudományterületet érintett, most azonban, hogy Románia és Magyarország is pályázik az európai uniós tagságra, az új keretszerződéseket a csatlakozási szándékhoz igazították. Mészáros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint, azokat az együttműködési formákat dolgozták ki, amelyekkel közösen jelenhetnek meg az európai egyetemi élet színterén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, a Pécsi Egyetem, a budapesti Közgazdasági és Közigazgatási Egyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a Veszprémi Egyetem vezetőségének képviselői kolozsvári látogatásuk során találkoztak a Sapientia Alapítvány vezetőségével is, és felajánlották segítségüket a tervezett Erdélyi Magyar Magánegyetem beindulásához. /Magyar egyetemek és a BBTE együttműködése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./"

"Tapolyai Mihály a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzoraként felelősséget érzett a kolozsvári magyar egyetem visszanyeréséért. Ennek érdekében a strasbourgi Emberi Jogok Egyetemének rektorával, Warwick Montgomeryvel együtt levelet írt a román közoktatási miniszternek, Andrei Margának, akivel mint kolozsvári rektorral valaha őszinte baráti viszonyban volt. Választ nem kaptak. A román hivatalos állásfoglalások /elsősorban Iliescu elnök/ szerint "nincs állam a világon, ahol egy kisebbségnek saját egyeteme volna. Egy külön magyar egyetem pedig már szeparatizmus lenne". Ennek ellenkezőjéről győződhetett meg Tapolyai Mihály, amikor a múlt év második szemeszterét az észak-amerikai indiánok között töltötte. Megtudta, hogy a 2,2 millió indiánnak 32 egyeteme és felsőoktatási intézete van! Mind a magyarságnak, mind az észak-amerikai indiánoknak állandó megaláztatásban kell elviselniük ezeket a traumákat és a kisebbségi sorsot, állapíthatta meg a professzor. /Tapolyai Mihály: Magyarok és indiánok kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./"

"A romániai magyarság történelméről, kultúrájáról és gondjairól tartanak előadásokat Csíksomlyón az Erdélyi Interkulturális Akadémia hallgatói számára. Az ország több részéről mintegy 20, többségében román anyanyelvű egyetemi hallgató érkezett febr. 23-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házba, ahol a marosvásárhelyi Pro Európa Liga és a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával szervezett akadémián vesznek részt. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadói, valamint helyi közéleti személyiségek tartanak előadásokat. Az erdélyi magyarság történelméről Egyed Ákos és Spielmann Mihály; a magyarság demográfiai fejlődéséről Veres Valér; a hazai magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról Ráduly Róbert Kálmán; a magyar filozófiáról pedig Ungváry Zrínyi Imre tartott előadást. A program immár három éve működik, és visszajelzéseik alapján a román diákok többségében pozitív irányba változik az etnikai kisebbségek megítélése. /Szüszer-Nagy Róbert: Interkulturális Szeminárium Csíksomlyón. Magyarokról tanulnak a román egyetemisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./"

"Csupán óvatosságból szól egy évre az RMDSZ és az RTDP közötti együttműködési megállapodás, mivel a felek szerint a belpolitikai helyzet valamelyest változni fog - jelentette ki febr. 28-án Lőrincz Csaba, a magyar külügyminisztérium helyettes államtitkára. Lőrincz azt követően nyilatkozott, hogy a magyar országgyűlés külügyi bizottsága előtt zárt ülésen beszámolt a új román kormány két hónapos működése alatt szerzett tapasztalatokról, és értékelte az elmúlt időszakot. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint komoly munka indult Romániában egy átfogó gazdasági reform megvalósítására. Fontosnak nevezte, hogy a román kormány is járuljon hozzá az erdélyi magyar magánegyetem egyes karainak akkreditálásához. - Markus Meckel, az Észak-atlanti Közgyűlés alelnöke febr. 28-án Hargita megyében elemezte a magyar egyetem, a közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését. Meckel szerint a romániai magyaroknak biztosítani kell az anyanyelvi oktatás lehetőségét, és hangsúlyozta az állam hivatalos nyelve elsajátításának fontosságát. Meckel értékelte a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. Az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését illetően úgy vélte, Romániának a német példát kellene alkalmaznia, megakadályozva ily módon a nagyon nagy telkek visszaszolgáltatását. /Komoly munka indult Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Erdély - egy európai régió fejlődése, változásai és kilátásai címmel konferenciát rendez Londonban az ottani Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem (London School of Economics and Political Sciences, LSE) márc. 3-án. Az LSE-t az etnikumközi konfliktusok kutatásának élenjáró műhelyeként tartják számon a nagyvilágban, de csak most szentel először Erdélynek egésznapos rendezvényt. Az értekezleten meghívott előadóként részt vesz dr. Vasile Dancu információs miniszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának dékán-helyettese, a Metromedia Transilvania közvélemény-kutató cég igazgatója, dr. Chris Binns ismert brit Románia- és Kelet-Európa-kutató, Schöpflin György, a Londoni Egyetem társadalomtudományi karának professzora, Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök, Gabriel Andreescu, a Helsinki Watch Emberjogi Bizottság romániai fiókjának elnöke, valamint Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az értekezletre eljön Ion Iliescu elnök szóvivője is. A Szabadság főszerkesztője a magyar sajtó, közelebbről pedig a Szabadság szerepéről szól majd az erdélyi etnikumközi viszonyok és az európai beilleszkedés fényében. Balló Áron márc. 1-jén az erdélyi magyarság helyzetéről tart előadást a Warwick Egyetem meghívottjaként, Coventryban. /Londoni értekezlet Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. Puskás Bálint /sz. Szováta, 1949/ 1981-ben végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karát. Tanár volt, majd jogtanácsos Sepsiszentgyörgyön. Mélyen vallásos volt. 1987-ben néhány társával Sepsiszentgyörgyön a gyülekezet színe előtt a Bibliára megesküdtek, hogy vallásukat megvédik és kitartanak mellette. Az előzmény az volt, hogy Csathó Béla plébános kezdeményezésére meg akarták ünnepelni Márton Áron püspökké avatásának évfordulóját, de a hatóságok ezt szigorúan megtiltották. Erre ezzel az ünnepélyes fogadalomtétellel emlékeztek az évfordulóra. Puskás Bálint hallgatója lett a Bálint Lajos akkori püspök által elindított úgynevezett katakomba teológiának. Az állam a nyolcvanas években leszűkítette a papképzést és úgy nézett ki, hogy lassanként felszámolja a magyar történelmi egyházak teológiai intézeteit. A gyulafehérvári püspökség ezért indította el azt, hogy kihelyezett tagozatokon önkéntesek elvégezhessék a teológiát és a végzetteket diakónussá avassa. Puskás Bálint is végezte a teológiát, 1990-ben következett volna az ünnepélyes avatásuk, de erre már nem került sor, mert jöttek az 1989-es események. Puskás Bálint alapító tagja volt a helyi RMDSZ-nek és 1996-ig /szenátorrá választásáig/ a Kovászna megyei RMDSZ elnöke volt. A változás első napjaiban sikerült megszerezniük Gabrea volt megyei kommunista párti propagandatitkár fiókjából egy jelentős kordokumentumot: a Kovászna megyében halálra ítélt magyar műemlékek jegyzékét, mellettük szakszerű utasítások voltak arról, hogyan kell eltünteti ezeket a föld színéről. El is kezdték ennek végrehajtását. Bereckben például eltűnt a milleniumi emlékmű. Köveit beépítették a helybeli milícia székházába. Biztosan voltak más megyékben is ilyen dossziék, de azokat eltüntették. - Puskás Bálint szenátorként kilenc törvényt kezdeményezett, melyeket el is fogadtak. Jelenleg magas tisztségeket tölt be, a szenátus alelnöke. 1997 őszén az akkor ellenzék egy csoportja, élén a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt képviselőivel, a székelyföldi ortodox püspök kíséretében Hargita és Kovászna megye magyar iskoláiba látogatott, hogy bebizonyítsa a magyarság szeparatista törekvéseit. Puskás Bálintnak sikerült megakadályozni, hogy elfogult jelentésüket a parlament megtárgyalja. Puskás Bálint ehelyett meghívta a parlament állandó bürójának tagjait, jöjjenek el Kovászna megyébe, látogassanak el, ahova akarnak, kérjenek a boltban románul kenyeret, ha nem szolgálják ki őket, akkor ő elfogad minden magyarellenes vádat. A küldöttség el is ment. A látottakról szóló sajtóértekezletükön nem tudtak semmi rosszat mondani. Érdekes módon a látogatás után a megye román ligáinak, egyesületeinek panaszlevél-áradata megszűnt. Más kérdés, hogy a 2000. novemberi választás után újból jöttek panaszlevelek - például arról, hogy a magyarok az utcán magyarul beszélnek. /Katakombától a parlamentig. Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. = A Hét (Bukarest), márc. 1./"

"Márc. 4-én, vasárnap zsúfolásig megtelt Temesváron az Új Ezredév református központ építőtelepe. A gyülekezet istentiszteletet tartott, amelyre meghívta a város valamennyi magyar lakosát. Az épülő falak között Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára hirdetett igét. Vetési elmondta, hogy számos rendhagyó istentiszteleten vett részt az utóbbi években. Ramnicu Valceán egy tömbházlakásban gyűltek össze, hogy meghallgassák Isten igéjét. Magyarul még soha nem szólalt meg lelkész ebben a városban. Volt olyan templomban is, ahol évtizedek óta nem hangzott el ige, mert nincs aki hallgassa, ecsetelte a szórványmagyarság sorsát a szónok. "Örömmel beszélek olyan szórványban élő gyülekezet előtt, amely templomot épít. Az emelkedő falak és betonoszlopok a tanúság rá, hogy a temesvári közösség akar és tud jövőt építeni." - mondta. Az istentiszteleten közreműködött az Elekes András karnagy vezényelte Szabolcska Mihály Vegyeskar és az Új Ezredév gyülekezet kórusa Szabó Gabriella irányításával. /(Sipos): Szabadtéri istentisztelet. Akarunk és tudunk jövőt építeni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./"

"Pusztul az európai hírnevű, a város díszének számító botanikus kert Kolozsváron, jelentette ki sajtótájékoztatóján Felicia Miclea igazgató. A botanikus kert a Babes-Bolyai Tudományegyetem tulajdonát képezi, de külön költségvetéssel nem rendelkezik. Az egyetem egyre nehezebben állja a költségeket. A melegházakat 42 éve nem újították fel. A botanikus kertben lévő épületek összedőléssel fenyegetnek. Többszáz méter kerítés hiányzik, a kerítés hiánya miatt nagyon sok értékes virág tűnt el. Karácsony közeledtével szinte minden fenyőfa eltűnik. /Nánó Csaba: Pusztulóban a világhírű botanikus kert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 9-én Ki viszi át a szerelmet címmel szervez az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület a BBTE színművészeti tanszékének hallgatói közreműködésével előadói estet rendez Kolozsváron. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./"

"Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület /Kolozsvár/ szervezte előadóest verseit a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem harmadéves színésznövendékei válogatták össze, . A versek a század költői feladatvállalásán túl a mindenkori ember problematikáját tükrözték. Adytól Nagy Lászlóig, egy század lélekállapotainak rajza. /Cs. Kovács Katalin: Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./"