Soros György neves amerikai üzletember cáfolta, hogy bármi köze lenne a verespataki aranybányatervhez. Az üzletember ugyanakkor elhatárolódott saját romániai alapítványától, amely a beruházás egyik közismert ellenzője. Mi több, „konstruktív” megoldást javasolt a verespataki beruházás tervezőinek. Állítólag Sorosnak komoly érdekei fűződnek a Verespatak mellett tervezett bányaberuházáshoz, részvényeket birtokol a kanadai tőzsdén jegyzett Gabriel Resources-ban. Soros ezt cáfolta. Kijelentette, nem rendelkezik határozott véleménnyel arról, hogy mi a helyes megoldás ebben az ügyben, és leszögezte, hogy az álláspontját sem szokta rákényszeríteni a Romániában működő Soros Alapítványra, amely saját igazgatótanácsának köszönhetően „autonóm” módon cselekszik. /Verespatak – Soros György cáfolt is, meg nem is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Nyomozás a famaffia, az illegális kavicskitermelés után, a bányák és meddőhányók, bezárt ipari létesítmények szennyező maradványainak számbavétele, szeméttelepek és szennyezett folyók, nemzeti parkok, természetvédelmi területek feltérképezése – egy év alatt több mint ötven helyszínen végzett tényfeltárást Barabás Cs. Márti. Dicsőszentmárton híres bikromátgyáránál egy évvel ezelőtt a vállalat legnagyobb gondja a vegyileg fertőzött területek fertőtlenítése volt. Most is az. A bányák után maradt meddőhányók helyzete országszerte problémás, ez több mint ötszáz bányát érint, így a máramarosi bányákat is. A legveszélyesebbnek számít a borsabányai meddőhányó-rendszer, mely áradáskor komoly szennyezéseket eredményez. A bezárt bányák mellett a bányanyitások is nagy port kavarnak. Verespatakon továbbra sem hagyja nyugodni az üzletembereket a földben lévő nagy mennyiségű arany, csakúgy, mint a drága gyegyóditrói szienit az olasz befektetőket. A lakosság mindkét helyszínen ellenzi a bányanyitást. A föld alatti kincsek mellett a felszíni kitermelés is vonzza az üzletembereket. A Vargyas-szorosban az andezit illegális kitermelésére hívta fel a figyelmet a lap. A kitermelést azonban nem sikerült leállítani. Mintegy 3000-5000 hektár erdő tűnt el az utóbbi pár évben a Madarasi Hargita és a Hargitafürdő közötti területről, a csíkmadarasi közbirtokosság erdejéből. A számadatokat duzzasztják a gyergyói térségben történt tolvajlások is. Románia erdeinek több mint fele tűnt el az utóbbi évszázadban. Az országban 350 ezer hektár erdőt illegálisan vágtak ki. Országos szinten problémák vannak a szeméttárolók körül is: az összesen 65 megépíthető tárolóból mindeddig 21 készült el. A Maros, Küküllők, Aranyos, Ompoly nehézfémekkel és biológiailag lebonthatatlan anyagokkal való szennyezettsége krónikus. /Barabás Cs. Márti: Egy „zöld” esztendő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Emlékeztető: az illegális fakitermelés ellen Garda Dezső képviselő emelte fel a szavát, sok-sok adattal igazolva állításait. Garda ma már nem képviselő.

Az Európai Unió intézményeinek támogatását kérte napirend előtti felszólalásában Tőkés László ahhoz, hogy védjék meg Verespatakot az ott tervbe vett aranybánya létesítésétől. „A botrányok sorozata által kísért vállalkozás annak a ciántechnológián alapuló kitermelésnek az alkalmazására készül, mely 2000-ben a Tisza folyót teljes hosszában megmérgezte. Az 1995 óta tartó előkészületek Verespatak épített örökségét tönkre tették, lakosságát pedig szociális nyomorba döntötték” – hívta fel Tőkés a figyelmet. /Tőkés az EU segítségét kérte Verespatak megvédéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Folytatódik a verespataki aranybánya-beruházás engedélyeztetési procedúrája – jelentette be Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter. A miniszter hozzátette: nincs tudomása arról, hogy elődje Korodi Attila felfüggesztette volna korábban az engedélyezési eljárást, ugyanis erről semmilyen hivatalos iratot nem talált a minisztériumban. Korodi 2007 szeptemberében jelentette be, hogy felfüggeszti ezt a folyamatot. /-or-: Nem meglepő verespataki fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Románia megvalósítja Verespatakon az aranybánya-beruházási tervet, hiszen már 350 millió eurót költött rá – jelentette ki Catalin Hosu, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kommunikációért felelős regionális menedzsere. Nicolae Nemirschi új környezetvédelmi miniszter április 10-én kijelentette: az engedélyeztetési folyamat folytatódik, hiszen azt a szaktárca soha nem függesztette fel. A tárcavezető azzal indokolta ezt a kijelentését, hogy az által a vezetett minisztériumban nem talált hivatalos iratot, amely a folyamat felfüggesztéséről rendelkezne. /Megvalósítják a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Végveszély fenyegeti Verespatak „kiszolgáltatott lakosságát, épített örökségét, valamint természeti környezetét” a kanadai-román aranybánya-nyitási terv következtében – figyelmeztetett Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Kiemelte, hogy a román kormány szabad utat akar engedni a beruházásnak, amely „az európai normákkal is ellentétes ciántechnológia alkalmazásával nemcsak a közvetlen környezetet, hanem a román-magyar határ mentén fekvő térség egészét ökológiai katasztrófával fenyegeti”. /Tőkés: Verespatak végveszélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul és Barabás János konzul meglátogatta Nagyenyedet és környékét. A Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató és Rácz Levente RMDSZ elnök fogadta a konzulokat. A főkonzul elmondta: céljuk minél több közösséggel találkozni és felvenni a kapcsolatot, megismerni a szórvány életét és természetesen segíteni, ahol lehet. A főkonzul megismerkedett a Bethlen Dokumentációs Könyvtárral, ahol Győrfi Dénes főkönyvtáros fogadta, majd a Természettudományi Múzeummal. A következő állomáshely a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház volt, ahol Rácz Levente elnök, valamint a történelmi egyházak képviselői köszöntötték a főkonzult. A beszélgetés során szó esett az elöregedő gyülekezetekről, a szórványegyházközségek életéről, az elmagányosodásról. Szóba került Verespatak ügye, az ősi templomok helyzete is. A főkonzul és kísérete ezután Magyarlapád, Bethlenszentmiklós és Küküllővár magyar közösségeit látogatta meg. /Bakó Botond: Fehér megyébe látogatott a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Népszavazás helyett aláírásgyűjtési akcióba kezdett Eugen Furdui verespataki polgármester, aki a tervezett aranybánya megnyitásának egyik legfőbb szorgalmazója. /Népszavazás helyett aláírásgyűjtés Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Évek óta húzódik a verespataki aranybánya ügye. Tőkés László EP-képviselői minőségben vészharangokat kongatott a minap a ciántechnológia ürügyén, hasonlóan beszélt Orbán Viktor is. Kuszálik Péter bibliográfus azonban kimondta: a ciántechnológiát biztonságosan is lehet csinálni, ezt üzeni mindkét politikusnak. /Kuszálik Péter: Három pont. Évek óta húzódik…. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

Támogatja a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitását Vasile Blaga fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, ez csak az ő személyes véleménye, a kormánynak jelen pillanatban nincs álláspontja a bánya ügyében. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. /Blaga támogatja a verespataki bányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Pert vesztett a Verespatakon aranybányát nyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC), mivel elutasították alapfokon azt a keresetét, amely szerint a vállalat kártérítést követelt a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által irányított szaktárca vezetőségétől a bányaprojekt engedélyeztetésének felfüggesztése miatt. /Korodi nyert az RMGC ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Hatalmas tévedés, butaság, sőt, gyilkosság az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya – jelentette ki Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke. Az Akadémia elítéli a beruházást. Az akadémia álláspontja továbbra is az, hogy a beruházás nem közhasznú, és súlyos negatív mellékhatásokkal jár. Kockázatosnak tartják a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát. /Gyilkosság a verespataki aranybánya-terv. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetésének számára Verespatak igen kényelmetlen téma, viszont Traian Basescu helyszínen tett látogatása során elhangzott nyilatkozata kissé megijesztett, jelentette ki Korodi Attila volt miniszter. Basescu államfő megpróbált képletesen kiállni „az ügy” mellett, verespataki aranykitermelés terve mellett. Az Európai Parlament és annak környezetvédelmi bizottsága elzárkózott attól, hogy Verespatak-ügyben véleményt mondjon. Traian Basescu elnök 2003-ban még nyíltan támogatta a beruházást, a 2004-es választások előtt és után árnyalta álláspontját. /Lokodi Imre: „Verespatak kínos a kormánynak”. Beszélgetés Korodi Attila parlamenti képviselővel, volt környezetvédelmi miniszterrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A zöldtárca kiemelten figyel azokra a beruházásokra, amelyek Magyarországot környezetvédelmi szempontból veszélyeztethetik – reagált a magyar környezetvédelmi minisztérium arra a hírre, hogy a Verespatakra tervezett kitermelés mellett Gyulafehérvártól északnyugatra, Csertés község határába egy újabb ciántechnológiás aranybányát terveznek Romániában. /Újabb ciános aranykitermelés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Októberben két forradalom és szabadságharc dicsősége és hősei mellett a civil áldozatokra is emlékezni kell. Azokra a névtelenekre, akik népirtás áldozatai lettek Erdélyben, annyi bűnük volt, hogy magyarok voltak. Az ismeretek hiányosságai miatt meg a békesség kedvéért, a magyarok nem teszik szóvá a történteket. A román politika pedig minden alkalmat kihasznál a magyarellenességre. Emlékezni kell 1848–49-re. 1848. október 19-én kezdődött a vérengzés Kisenyeden (140 magyar áldozat), pár nappal később Székelykocsárdot (60) pusztította el egy román felkelő csapat, Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatnát felgyújtották, a menekülő lakosságot (700) Ompolygyepű határában lemészárolták. Október 23-án Boroskrakkón és a környező településeken a lemészároltak száma 200 fő. Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400, október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40, Marosújváron a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket legyilkoltak, és holttesteiket a Marosba dobták. Felvincet a személyesen Avram Iancu vezette sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben. A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt. Ezen az éjjelen Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. Torockó csak azért menekült meg, mert akadt egy Zsakó, aki ki tudott egyezni a román lázadókkal. Több mint 3100 magyar áldozat eddig. Ez a szám még gyarapodott. Májusban Verespatak és Abrudbánya magyar lakossága esett Avram Iancu és társai áldozatául. A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott. A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt később településeket neveztek el róluk, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is. A lemészárolt magyarok emlékére Nagyenyeden mindössze egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát. Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obeliszk PAX felirattal, mely az itt kivégzett zalatnai polgároknak állít emléket. Avram Iancu mellett Ion Buteanu, Petru Dobra, Ioan Axente Sever, Prodan Simion vezették a felkelőket. A román történetírás forradalmároknak nevezi őket. /Kuti Márta: Erdély gyásznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

A Verespatakon tervezett aranyberuházás kapcsán Traian Basescu államfő kijelentette, hogy francia szakértők tanulmányára vár, addig nem kíván állást foglalni a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat által tervezett beruházásról. /Basescu salamoni döntést akar Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Adriean Videanu demokrata párti politikus, a gazdasági és kereskedelmi miniszteri tárca várományosa szerint a következő kormány programjában szerepelnie kellene a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásnak. A politikus szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat beruházását mihamarabb el kellene kezdeni, az arany jelenlegi világpiaci ára kedvez az ilyen befektetéseknek. A román hatóságok hosszú ideje hallgatnak a beruházásról. 2007-ben Korodi Attila RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter idején felfüggesztették a beruházás környezeti hatástanulmányának az engedélyeztetési folyamatát. Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter szerint a román államnak nem szabad engedélyeznie a beruházás elkezdését a gazdasági válságra hivatkozva. /Kormányprogramba kerül a verespataki aranybánya? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Máris felbukkant az első ellentét a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban. Az első nézeteltérés Verespatak, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalatnak az Érchegységben tervezett óriás-beruházása. A PD-L szívvel-lélekkel támogatja most már nyíltan is a tervet, az RMDSZ azonban ellenzi a beruházás megvalósítását. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ ellenzi a projektet. /Borbély Tamás: Koalíciós viszály. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról – jelentette ki Traian Basescu államfő. A decemberben újraválasztott államfő az elnökválasztási kampányban nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Az új kormány programjába beemelte, hogy „újraértékelik” a verespataki aranybánya-beruházást. /Nemzetbiztonsági kérdés lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

Funar: Népszavazást Verespatak ügyében
Népszavazást javasol Verespatak ügyében Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára. Románia állampolgárainak kell eldönteniük Verespatak sorsát, véli Funar, aki szerint csakis a román államot kellene hogy megillesse a kitermelés joga, a nemzet javára, nem pedig külföldi cégeket, amelyek saját részvényesei érdekeit tartják szem előtt. A volt PRM-s szenátor aggodalmát fejezte ki a településen feltárt régészeti leletek, templomok, temetők, műemléképületek sorsa miatt, és szólt azokról a környezetszennyezési veszélyekről is, amelyekkel az aranykitermeléshez használt ciántechnológia jár. Funar szerint nyilvánosságra kellene hozni, majd érvényteleníteni a Roşia Montana Gold Corporation-nal kötött szerződést.
Tegnapi kolozsvári tájékoztatóján Gheorghe Funar hazaárulással vádolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amiért RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat nevez ki. Véleménye szerint a nagyobbik kormánypárt meggondolatlan cselekedete a Románia szétszakadásán munkálkodók malmára hajtja a vizet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Verespatak: a jog vagy a politika érvényesül:
Bár létezik „politikai akarat” a nagyobbik kormánypártban a verespataki aranykitermelés elindítására, a lapunk által kérdezett szakértők szerint kevés az esély arra, hogy a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation kanadai–román vállalat megkapja az engedélyt a beruházásra; a cég olyan jogi zsákutcába került, amiből a politika segítségével nehezen tud kibújni.
Reménykedve várják a tavaszt a verespatakiak: a szegénységtől és munkanélküliségtől sújtott Fehér megyei településen ezekben a napokban azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Európa legnagyobb – még engedélyeztetésre váró – külszíni színesfémbányája, ezért a kivitelező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül.
„Engem már naponta megállítanak az utcán az emberek, s azt kérdezik, igaz-e, hogy már februárban elkezdődnek az alkalmazások?” – nyilatkozta neve elhallgatását kérve lapunknak egy, az RMGC-vel alvállalkozói szerződésben lévő cég vezetője, akinek jó ideje második otthona Verespatak.
Luca-napi ígéretek
A verespatakiak és környékbeliek reményeit egyfelől a Bukarestből érkező hírek táplálják. A Traian Băsescu államfő decemberi választási győzelme után megalakuló új kormány gazdasági minisztere, Adriean Videanu kertelés nélkül kijelentette, szeretné, ha mielőbb elindulna a kitermelés az aranybányában, mert az jelentős hasznot hozna Romániának.
Később Emil Boc miniszterelnök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. Legutóbb pedig, december végén Traian Băsescu jelentette ki: a befektetés sorsa még nem dőlt el, az utolsó szót az ügyben – szintén szakértői vélemények alapján – a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki.
Bizonyára a politikusi kijelentésekre is alapozott Dragoş Tănase, az RMGC fiatal vezérigazgatója, amikor a múlt év végén, szűk körben a projekt feltámadásáról beszélt az alkalmazottaknak. Az optimista nyilatkozatok az RMGC verespataki székhelyén, december 13-a környékén tartott Luca-napi céges rendezvényen hangzottak el.
„A kiskarácsonyra meghívták az RMGC több felső- és középszintű vezetőjét, a helybéli alkalmazottakat. Dragoş Tănase azzal bíztatta a jelenlévőket, tavasszal 1500 alkalmazott felvételére készülnek, s 2010 igen jó év lesz a cég számára – számolt be lapunknak az RMGC-nek dolgozó alvállalkozó. – Utóbb megkérdeztem a vezérigazgató néhány közvetlen beosztottját, mire alapozta Tănase az optimizmusát. Vállukat vonogatták. Nem csoda, hiszen távolról sem olyan rózsás a cég helyzete, mint ahogy azt a menedzser állítja”.
Jogi zsákutcában
A verespatakiak vélhetően nem tudják, az RMGC helyzete az optimista nyilatkozatok ellenére valóban nem rózsás. Nemcsak azért, mert a bányatervet a román akadémia, mintegy 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, a romániai magyar történelmi egyházak, továbbá számos romániai és külföldi zöldszervezet is ellenzi. Elsősorban amiatt, mert a cég még nem kapta meg az engedélyt a kormánytól a beruházás elindítására, s egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy valaha is megkapja.
„A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” – fogalmazott lapunknak Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, akinek nevéhez fűződik a Verespatak-projekt „befagyasztása”. A jelenlegi RMDSZ-es képviselői 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette az aranykitermelés engedélyeztetési eljárását, mert a befektető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíróságok sorra felfüggesztették, majd jogerősen érvénytelennek nyilvánították.
Ezzel véget ért annak a tárcaközi bizottságnak a munkája is, amelynek a cég által benyújtott dokumentáció, illetve az aranykitermelésről tartott hazai és magyarországi közmeghallgatásokon elhangzó kifogások alapján elő kellett volna készítenie a kormány döntését az ügyben. „Nem volt értelme folytatni az elemzést, hiszen az RMGC-nek hiányos volt a dokumentációja. Területrendezési engedély hiányában a környezetvédelmi engedélyt sem lehetett kiadni” – magyarázta lapunknak Korodi.
Az akkori miniszter a közigazgatási perrendtartás 2007-es módosítása alapján hozta meg döntését. Ez kimondja: eleve semmisnek tekintendő minden olyan kérelem, amely megegyezik egy már korábban felfüggesztett, vele egyező tartalmú dokumentummal mindaddig, míg az eredeti kérelem sorsa bírósági eljárás során el nem dől.
„Az RMGC azért került patthelyzetbe, mert a bíróságok időközben semmisnek nyilvánították a területrendezési engedélyét, s többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a projektre. Ha más adatokra alapozott, tehát más tartalmú dokumentumra alapozná kérelmét, az már nem a Verespatak-projektről szólna” – magyarázta a jogi zsákutca lényegét Korodi.
A politikus szerint az RMGC-nek egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, amelyet ellene indított az engedélyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte.
„Nemrég kaptam meg a bírósági indoklást. Félve vettem kézbe, mert attól tartottam, hogy a bírák hagynak valami jogi kiskaput az RMGC-nek, amibe belekapaszkodhat. Megnyugodtam, mert nem hagytak” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Korodi megnyugtatására szolgál az a tavalyi alkotmánybírósági ítélet is, mely szerint a volt miniszter törvényesen járt el az engedélyeztetés felfüggesztésekor.
Kilógna a lóláb
Kérdésünkre megerősítette: a nagyobbik kormánypártban „szemmel láthatóan megvan a politikai akarat” a projekt engedélyezésére. A képviselő mindazonáltal nem hinné, hogy a politikai akarat ez esetben felülírhatja a jogi tényállást. „Elméletileg előfordulhat, hogy a parlament ismét módosít a közigazgatási perrendtartáson úgy, hogy az RMGC ismét folyamodhasson területrendezési engedélyért. Ezt azonban nem tartom valószínűnek, hiszen kilógna a lóláb” – fogalmazott Korodi.
A képviselő igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek azzal fenyegetőztek nemrégiben, hogy az Európai Bizottsághoz fordulnak panasszal, ha Verespatak ügye a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT elé kerül. „Uniós előírás, hogy környezetvédelmi kérdésekben csak szakhatóságok dönthetnek, véleményüket senki sem írhatja felül” – magyarázta.
Szerinte azonban elképzelhető: a CSAT annyiban illetékes ebben az kérdésben, hogy az RMGC-nek húsz százalékban a román állam is részvényese, s a cég a román állammal kötött – egyébként mindmáig titkos – szerződést az aranykitermelésről. „Előfordulhat, hogy a román állam nagyobb részesedést kíván, ez az igény nem új. Ennek eldöntésében valóban a CSAT illetékes” – mondta Korodi.
Eugen David: semmi esélyük
Az RMGC „vesztét” elsősorban az Alburnus Maior civil szervezet okozta, amelynek sikerült sorra felfüggesztenie majd semmisnek nyilvánítania a cég területrendezési engedélyeit. Elnöke, Eugen David kilátástalannak véli a kanadaiak helyzetét. Szerinte „törvényhozási katasztrófának” kell bekövetkeznie ahhoz, hogy az RMGC kikerüljön abból a jogi zsákutcából, amibe 2007-be jutott.
„A verespataki beruházás jogi szempontból hét pontban is támadható. Ezek közül csak az egyik a területrendezési engedély hiánya” – mondta David, akinek szervezete végig támogatta Korodi Attila döntéseit Verespatak ügyében.
Az Alburnus Maior vezetőjét egyébként nem érte meglepetésként, hogy az új kormány támogatja a kanadaiak elképzeléseit. „Gyakorlatilag az történt, hogy az RMGC a választások után benyújtotta a számlát a nagyobbik kormánypártnak, a PD-L-nek” – fogalmazott azokra a sajtóhírekre utalva, melyek szerint a kanadaiak keményen pénzelték a demokrata-liberálisok, illetve Traian Băsescu kampányát a választásokon.
Az RMGC tovább pereskedik Korodival
Jogi zsákutca ide vagy oda, az RMGC nem hagyja magát. A cég jogtanácsosától, Camelia Tudoranceától megtudtuk, folytatják a Korodi Attila elleni pert. „Megfellebbeztük az ítéletet legfelsőbb bíróságon. Nem tudok azonban találgatásokba bocsátkozni az esélyeinkről” – mondta az ÚMSZ-nek a jogtanácsos.
A cég szóvivője, Szentesy Cecília ugyanakkor tévesnek nevezte lapunknak azt az értesülését, hogy a közeljövőben 1500 alkalmazott felvételére készülnek. Tájékoztatása szerint a cégnek jelenleg 168 alkalmazottja van, továbbiak felvétele a projekt sorsán múlik. „Ha a bánya megnyílik, 2300 alkalmazottra lesz szükségünk. Nem tudjuk még azonban, mikor indulhat meg a kitermelés” – jelentette ki.
A szóvivő nem tudott adatokkal szolgálni a 2010-ben várható befektetésekről. Mint mondta, az RMGC eddig 400 millió dollárt költött a Verespatak-projektre – többek között a falu házainak felvásárlására és lakói elköltöztetésére –, a bánya megnyitásához pedig további 900 millió dollárra van szükség.
Az RMGC szóvivője tagadta, hogy a cég támogatta volna a PD-L-t vagy bármelyik pártot a választásokon. „Ezt a cég szabályzata határozottan tiltja, s könyvelésünkben bármikor leellenőrizhető. Mi több, a kampányok finanszírozását a kanadai tőzsdetörvény sem teszi lehetővé” – utalt Szentesy Cecília arra, hogy az RMGC-t jegyzik a torontói tőzsdén.
A szóvivő emellett megerősítette a vezérigazgatónak azt a korábbi ígéretét, miszerint a beruházás révén négymilliárd dollár folyna be közvetlenül vagy közvetett módon a román államkasszába. Az ellenzők aggályairól azt mondta: a tervezett bánya „modellértékű” lesz Európában. „Betartjuk az európai szabványokat. Technológiánkkal szavatolni tudjuk, hogy a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófa nem fordulhat elő Verespatakon” – ígérte Szentesy.
Borbélynál már kopogtattak
Ugyanezeket az ígéreteket tették lapunk értesülései szerint az RMGC képviselői Borbély Lászlónak Bukarestben is. A cég vezetőit tegnap fogadta – kérésükre – a környezetvédelmi miniszter, aki korábban többször is hangsúlyozta: addig nem hagyja jóvá az aranykitermelést, amíg nem győzik meg „101 százalékban” arról, hogy az alkalmazott technológia nem szennyezi a környezetet.
Tegnap azonban arra is emlékeztette a cég képviselőit: továbbra sincs a beruházást alátámasztó településrendezési engedélyük. Mindemellett közölte: a tárca keretében elrendelte egy, a verespataki bányatervvel foglalkozó bizottság létrehozását. Kilátásba helyezte, hogy a tervről hamarosan a civil szervezetekkel is tárgyalni fog, és az év első felében Verespatakra is ellátogat.
Lapunk úgy tudja: elképzelhető, hogy a cég képviselői hamarosan felkeresik Kelemen Hunor művelődési minisztert is, aki a Verespatakon található régészeti leletek miatt szintén illetékes az engedélyeztetés ügyében. Az RMDSZ-es politikusokkal – a PD-L-sekkel ellentétben – azonban az eddigi jelek szerint nem lesz könnyű dolguk: Markó Béla elnök lapunknak korábban azt nyilatkozta, álláspontjuk továbbra sem változott az aranybánya-beruházással kapcsolatban, így ellenzik a projektet.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest),

Elmozdulás a Verespatak-ügyben
Szerdán Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter fogadta a verespataki külszíni aranybányát tervező GoldCorporation cég képviselőit.
Az elmúlt években nagy port kavart beruházásnak támogatói és ellenzői is vannak a jelenlegi kormánykoalícióban. Sokan gazdasági szempontból szükségesnek és hasznosnak tartják. Mások környezetvédelmi és épített örökségi szempontból károsnak. Az ügynek nemzetközi visszhangja is van. Magyarországon, a tíz évvel ezelőtti nagybányai zagytározó gátszakadása okozta tiszai ciánszennyeződés miatt erős az ellenérzés. A verespataki szennyezett víz a Maroson keresztül szintén a Tiszába kerülhet. Nemrégiben egyébként Magyarországon betiltották a cián alapú bányászatot.
Ilyen előzmények után kapott jelentőséget a tegnapelőtti tájékoztató jellegű találkozó.
Szentesy Cecília, a bányavállalat műszaki igazgatója a Népújságnak nyilatkozva elmondta, hogy mindenképpen előrelépésnek tekinthető a szerdai megbeszélés Borbély László miniszter és Dragos Tanase, a Gold Corporation vezérigazgatója között. Borbély László ígéretet tett, hogy minden érintett féllel találkozni fog, beleértve a civil szervezeteket is. A békítő jellegűnek tekinthető megbeszélésen a bányavállalat képviselői ismertették a beruházást és ennek környezeti hatását illető terveiket. Mostanáig a kitermelés engedélyeztetési folyamata fel volt függesztve és semmiféle párbeszéd nem létezett a bányavállalat és a környezetvédelmi minisztérium között. Bár konkrét megegyezés nem született ezen az első tárgyaláson, a beruházók ígéretet kaptak, hogy egy különbizottságot hoznak létre a környezetvédelmi minisztériumban, amelynek az lesz a feladata, hogy monitorizálja a Verespatakon tervezett bányászati beruházást és a projekt engedélyeztetési folyamatát.
(karácsonyi) Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Borbélyt és Videanut bírálják a környezetvédő szervezetek
Közös nyilatkozatban bírálta tegnap összesen hetven hazai környezetvédő civil szervezet Adriean Videanu gazdasági és Borbély László környezetvédelmi miniszter kijelentéseit a Verespatakra tervezett aranybányáról.
Mint ismert, előbbi tárcavezető nyílt támogatója az RMGC kanadai-román cég ciántechnológiát alkalmazó beruházásának, utóbbi pedig azt nyilatkozta, jóváhagyja a projektet, ha a befektető bizonyítani tudja, hogy nem károsítja a környezetet.
„Elfogadhatatlannak tartjuk a miniszterek nyilatkozatait, hiszen nyíltan vagy burkoltan támogatják a verespataki aranykitermelés elkezdését. Mi nem csak azt kifogásoljuk, hogy az aranykitermelés során ciántechnológiát alkalmaznak, legalább ilyen fontos azoknak az embereknek az élettere is, amely értelemszerűen megszűnne a kitermelés elkezdésével” – mondta Radu Mititean, a túrabiciklizők Napoca egyesületének igazgatója a tegnapi, Kolozsváron szervezett sajtótájékoztatón.
A nyilatkozatot aláíró hetven civil szervezet aggasztónak találja, hogy a megalakult új kormány programjában szerepel a verespataki bányaprojekt újraértékelése. „A bányaprojekt magánvállalkozás, amelynek a román állam 19 százalékos részvényese. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy demokratikus állam kormányprogramjában magánvállalkozások szerepeljenek” – vélik a civil szervezetek, amelyek emlékeztetnek: még nem készült el a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmánya.
„Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus országban nem kellene ilyen lépésekhez folyamodni”- mondta el lapunknak Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Borbély László tegnap az ÚMSZ-nek elmondta, tartja magát ahhoz a korábbi kijelentéséhez, hogy csak akkor mondhat igent a beruházásra, ha az RMGC szavatolni tudja, nem károsítja a környezetet. Emlékeztetett: a cégnek még mindig nincs érvényes területrendezési engedélye. „Amikor nálam jártak, a kanadaiak azt ígérték, hogy néhány héten belül a hiányzó dokumentumokat beszerzik. Mindaddig a projekt engedélyeztetési folyamata szünetel” – mondta lapunknak a miniszter.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Egyoldalú Verespatak-szeminárium az EP-ben
Heves ellenkezést váltott ki a romániai európai parlamenti delegáció tagjai körében, hogy Adina Vălean liberális párti EP-képviselő a befektető Gabriel Resources képviselőivel közösen, az ellenzők kihagyásával szervezett szemináriumot Brüsszelben Verespatakról.
Botrányt váltott ki a romániai EP-képviselők körében és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), hogy az alakulat egyik európai parlamenti (EP) kéviselője, Adina Vălean (aki egyébként Crin Antonescu pártelnök felesége) kedden anélkül szervezett szemináriumot Brüsszelben a Verespatakra tervezett bányaberuházásról, hogy arra meghívta volna az aranybánya tervét ellenző képviselőket is. A visszás helyzetre egy másik liberális EP-képviselő, Renate Weber hívta fel a figyelmet, aki közölte: Vălean a kanadai beruházó, a Gabriel Resources képviselőivel együtt szervezte a Hogyan tegyük Európát a fenntartható és felelős kitermelés éllovasává? címmel megrendezett szemináriumot.
Weber Facebook-oldalán írt az ügyről, álvitának nevezve az eseményt, hiszen – mint rámutatott – azon egyetlen, beruházást ellenző személy sem volt jelen. Weber a rendezvényről értesülve személyesen is fel kívánt szólalni az ügyben, ám Vălean ezt nem tette lehetővé: amikor képviselő- és párttársa szót kért, egyszerűen idő előtt berekesztette a rendezvényt. Weber rámutatott: a szeminárium fenntarthatóságra vonatkozó címe már csak azért is álságos, mert a beruházás futamidejét csupán 17 évre tervezik. Felidézte a Román Akadémia vonatkozó jelentését is, amely komoly problémaként említi a kitermelés során a légkörbe kerülő, és csupán évezredek alatt lebomló nehézfémek kérdését.
Adina Vălean, aki 2007-ben már fővédnöke volt egy, a ciántechnológiás nemesfémbányászat veszélyeit taglaló szemináriumnak, úgy nyilatkozott: a tegnapi rendezvénnyel csupán a másik álláspontot is be kívánta mutatni, hogy ne tűnjön részrehajlónak. Egyúttal cáfolta, hogy beállt volna a beruházás támogatóinak sorába.
A botrány nyomán Remus Cernea, a Zöld Párt elnöke felszólította Crin Antonescut, illetve a liberális pártot, hozza nyilvánosságra, hogy a bányaberuházást tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) támogatta-e valamilyen formában a párt 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztási kampányát.
Tőkés László RMDSZ-es EP-képviselő is hevesen bírálta a rendezvényt, álláspontja szerint annak semmi köze sem volt a bányászathoz, csupán az RMGC lobbiakciójáról van szó. Daciana Sârbu, az EP környezetvédelmi bizottságának tagja szerint korrekt nyilvános vitára van szükség, hogy a romániai közönség az RMGC érvei mellett azon álláspontokat is megismerhesse, amelyek szerint a bányaprojekt ártalmas a környezetre. Ő is sérelmezte, hogy a projekt ellenzői nem kaptak szót, miközben saját tapasztalata szerint az utóbbi időben az RMGC rengeteg pénzt költött arra, hogy „kikozmetikázza és szépen becsomagolja” a projektet. „Az, hogy főműsoridőben vetítik a sokszor hazug reklámszpotokat, és a legnevesebb ügyvédeket fogadják fel, azt jelzi, hogy nagy a tét” – mutatott rá, megemlítve, hogy a beruházás ellen tiltakozó 70 civil szervezet nem rendelkezik hasonló anyagi lehetőségekkel, már csak ezért is szükséges, hogy kifejthessék álláspontjukat a hasonló rendezvényeken.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Tőkés EP-nyilatkozatot kezdeményez Verespatak ellen
BRÜSSZEL | 
Írásbeli nyilatkozat beterjesztését kezdeményezi Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő magyarországi kollégáival az Európai Parlamentben, a verespataki aranybányaterv megvalósítása ellen - közölte a képviselő kedd este az MTI brüsszeli irodájával.
Tőkés László közleményében arról tájékoztatta az MTI-t, hogy "az Európai Parlament e heti ülésszaka rendkívüli meglepetéssel szolgált a hosszú ideje húzódó, botrányos körülményeiről elhíresült verespataki bányaügy érdekeltjei és érintettjei számára". A képviselők ugyanis az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy kedd délelőtt az EP égisze alatt, Adina Valean liberális képviselő szervezésében egy rendhagyó szakkonferenciára kerül sor "Európa váljék a fenntartható és felelősségteljes bányászat zászlóvivőjévé" címszó alatt.
Tőkés László idézte Renate Weber román EP-tagot, aki szerint "úgy tűnik, hogy a kivitelező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) erődemonstrációjával van dolgunk". Az erdélyi képviselő végül részt vett a konferencián, és megállapította: "minden jel és körülmény arra vall, hogy az RMGC - nehezen leplezhető - lobbitanácskozásán és propaganda-rendezvényén veszünk részt, mely európai legitimációt kíván szerezni a verespataki bányatervnek". Tőkés László közleménye szerint az is kiderült, hogy a konferencia anyagi főtámogatója maga az érdekelt bányavállalat volt.
Felszólalásában Tőkés "Románia polgárainak és a jövő nemzedéknek a jól felfogott érdekei iránti elkötelezettséggel hívta fel a figyelmet a ciánalapú bányakitermelés környezetvédelmi és egészségügyi veszélyeire, valamint lehetséges katasztrofális következményeire". Forrás: ujszo.com

Tíz éve történt a tiszai ciánszennyezés
Tíz éve, 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva. Erre emlékezve a magyar Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A folyó azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriási lett, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.
A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.
A környezetvédőket aggodalommal tölti el az is, hogy Verespatakon egy kanadai–román cég nyíltszíni fejtésből, ciánalapú technikával akar aranyat kitermelni, ami a 2000-es katasztrófa megismétlődésével fenyegethet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Ellenzik a verespataki aranybánya megnyitását
A verespataki aranybánya megnyitása ügyében az RMDSZ egy évtizeden át következetes volt: mindvégig elleneztük a környezet egyensúlyának megbontására irányuló törekvéseket, és nem támogattuk a város elköltöztetését.
Egyébként a cián alapú kitermelés betiltását célozó törvénytervezet egyik kezdeményezőjeRMDSZ-politikus, de ezt a tervezetet a román parlament nem szavazta meg – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter.
A Roşia Montană Gold Corporation városrendészeti engedélyét a törvényszék semmisnek nyilvánította, és amíg a cég az újabb engedély kiváltásához szükséges dokumentumokat nem szerzi be, addig nem foga verespataki bányanyitási terv továbblépni. A RMGC-nak olyan környezetvédelmi hatástanulmányt kell bemutatnia, amely által mindent kételyt el kell oszlatni, válaszolnia kell minden felmerülő kérdésre.
Nemrég találkoztam a vállalat képviselőivel, ahol elmondtam, készen állok meghallgatni minden álláspontot – mind a cég, mind a kezdeményezést ellenző zöld szervezetek érveit –, de az ország törvényeit mindenkinek szem előtt kell tartania, a RMGC-nek is teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit – hangsúlyozta Borbély László.
A környezetvédelmi és erdészeti miniszter ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a minisztérium keretében működő, a verespataki tervvel kapcsolatos bizottság létrehozására azért volt szükség, hogy hatékonyabbá váljon a munka a tárcán belül. Forrás: erdon.ro

Borbély: az RMGC köteles teljesíteni a jogi feltételeket
A verespataki aranykitermelést tervező Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) köteles teljesíteni a beruházás jogi feltételeit, például olyan környezetvédelmi hatástanulmányt kell bemutatnia, amely mindent kételyt eloszlat az esetleges környezeti károsodással kapcsolatosan – mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter Bukarestben.
Az ezzel kapcsolatos közleményben a tárcavezető emlékeztet arra, hogy az RMDSZ egy évtizeden át következetes volt a verespataki aranybánya megnyitása ügyében, mindvégig ellenezte a környezet egyensúlyának megbontására irányuló törekvéseket, és nem támogatta a város elköltöztetését. Emlékeztet arra is, hogy a cián alapú kitermelés betiltását célzó törvénytervezet egyik kezdeményezője szintén RMDSZ-politikus volt, de ezt a tervezetet a parlament nem szavazta meg.
Borbély utalt arra is, hogy a kanadai-román vállalat városrendészeti engedélyét a törvényszék semmisnek nyilvánította. Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter 2007-ben éppen a jogi kifogásokra hivatkozva függesztette fel az engedélyezései folyamatot. Amíg a cég az újabb engedély kiváltásához szükséges dokumentumokat nem szerzi be, addig nem lehet továbblépni a verespataki bányanyitási terv megvalósításában, például olyan környezetvédelmi hatástanulmányt kell bemutatnia, amely által mindent kételyt el kell oszlatni, válaszolnia kell minden felmerülő kérdésre – szögezte le Borbély László.
„Nemrég találkoztam a vállalat képviselőivel, ahol elmondtam: készen állok meghallgatni minden álláspontot – mind a cég, mind a kezdeményezést ellenző zöld szervezetek érveit –, de az ország törvényeit mindenkinek szem előtt kell tartania, a RMGC-nek is teljesítenie kell a beruházás jogi feltételeit” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Megállapította: a minisztérium keretében működő, a verespataki tervvel kapcsolatos bizottság létrehozására azért volt szükség, hogy hatékonyabbá váljon a munka a tárcán belül. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)