A magyar parlamenti delegáció Romániába látogat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, látogatásuk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, elvárják a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztó, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. Komoly feladat a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Értetlen az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta a Fidesz észrevételeit, sőt javasolták: térjen ki a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kapott, azonban Németh Zsolt Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban tartott megbeszélést. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföldnek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartották kifejezni észrevételeiket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, Verespatakról, és a román választójogi törvényről. /Rostás Szabolcs: Fidesz-támogatás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Basescu elnök kijelentette: „Nem váltom le egyelőre a titkosszolgálatok főnökeit. Sikerült hatékony információkat nyújtaniuk az újságírókat fogva tartó csoportról.” Az Irakban elrabolt román újságírókról van szó. Hozzátette: „A SRI tonnányi súlyos vádakat tartalmazó információkat szerzett, és továbbított Hayssam üzelmeiről – 7 éve már. De az ország vezetői semmibe vették. Tisztázni fogjuk, miért mellőzték a bizonyítékokat.”. Eltelt 14 nap Hayssam letartóztatása óta, az elnöki hivatal ismételgeti: „Hayssamnak kapcsolata van az újságírórablással”. Az ügyészség viszont jelezte, hogy csak gazdasági jellegű bűncselekménnyel vádolják. Bányai Péter úgy látja, hogy Basescu kénytelen ellenfeleit „elkülöníteni”, egyesekkel összefogni a többi ellen folytatott küzdelemben: Basescu fő ellenségének a volt kormánypártot, az SZDP-t tartja, a Szekuritate utódait viszont kíméli e harc sikerének érdekében. A „Szeku utódai” nemcsak a titkosrendőrségek /SRI, a SIE, a katonai hírszerzés stb./, hanem a rendőrség, ügyészség, bíróság kulcsszereplői is. Az SZDP ragaszkodott Ristea Priboihoz és társaihoz. A mostani kormány most léptette elő saját Priboiát: Silvian Ionescut, a Környezetvédelmi Gárda komisszárja lett, ahol a másik szekust, Silinescu tábornokot váltotta fel. Ezek szerint volt Szekuritáté tábornokoknak van beleszólásuk a környezetvédelmi kérdésekbe. Elég a verespataki aranybánya tétjére gondolni. A pártvezéreket a szekusokkal az anyagi érdekek kötik össze. Bányai kifejtette, hogy nem az SZDP jelenti a főveszélyt, hanem a szeku. Ha szétkergetnék őket, összeomlana a maffia állam. Radu Timofte maradt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ főnöke, Gheorghe Fulga pedig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ igazgatója. – Az RMDSZ nagyon nehezen szállt ki az SZDP hajójából. Az RMDSZ legjobb „SZDP-s barátja” (és üzlettársa) az arab maffiózók legjobb barátja (és üzlettársa) is: Hrebenciuc. Amerika támogatta a SZDP-t, még erősebben Radu Timoftét. Két és fél éve úgy tűnt, hogy a SZDP Nastase-szárnya leváltja Timofte SRI igazgatót, de az amerikai kormány közbelépett. Magas rangú kitüntetéssel jelezte: Timofte marad. Molnár Gusztáv hívta fel a figyelmet arra, hogy Amerika hosszú időn át a posztkommunista pártokra támaszkodott, az antikommunista pártokat nacionalizmusuk miatt megbízhatatlanoknak vélte. Ez változóban van. Az elmúlt években az amerikai külpolitikának köszönhetően erősödött a feszültség Amerika és Európa (EU) között. Amerika érdeke a volt kommunista országok távoltartása a közös Európától. Ezért Amerika számára hasznosabbá váltak az antikommunista, nacionalista pártok. Az amerikaiak számára a „megbízható régi összekötők” jó része volt szekus. Bányai Péter bemutatta a romániai arab maffia erős jelenlétét, titkosszolgálati kapcsolattal is rendelkeznek. A sajtóban elképesztő mennyiségű információ van róluk. 1997-ben jelent meg egy könyv: Szervezett bűnözés – a harmadik világháború. Ebben hosszú fejezet szól az arab maffiáról. A könyv szerint: „Az összes arab maffiózó, Zaher Iskandarani, Omar Hayssam szoros kapcsolatban állt az SZDP vezetőivel, elsősorban Viorel Hrebenciuckal tartották a kapcsolatot, illetve Hrebenciuc tanácsosával, Kemal Kaderrel.” (Hrebenciuc ekkor kormányfőtitkár volt.) Kadera a ’90-es évek közepén elhagyta Romániát, Arafat szoros munkatársa lett. A könyv szerzője Pitulescu rendőr-tábornok, aki 1995–1997 között a román rendőrség főnöke volt. Évekkel ezelőtt házkutatást rendeltek el Hayssamnál. Kiderült: külföldön van, Iliescut kíséri egy fontos körúton. Újabb házkutatás, de román rendőrség akkori főnöke, Dumitru Sorescu leállította az ügyet. A rendőrfőnök fia Oyssam üzleti partnere… Sorescu rendőrfőnök 1989 decemberében verte a tüntetőket, majd a Temesváron meggyilkoltak holttesteinek elégetését szervezte. Nastase embere, a hírhedt szekus Priboi. A brassói munkáslázadás megbosszulása volt a feladata, majd a Szabad Európa Rádió román adása néhány munkatársának megverését, meggyilkolását szervezte. Priboi Hayssam üzleti partnere. /Bányai Péter, politikai elemző: Újabb esély a „Szeku utódainak”? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., folyt.: 23./

Kolozsváron május 13-án az ENSZ és a román kormány nemzetközi konferenciát rendezett. „Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni” – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevők Verespatakra is ellátogatnak. A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megjelent Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese is, aki hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor. Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba romániai nyilatkozatok. A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyes vállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. Megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője. /Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki bánya tervét. A román fél csak a környezeti hatástanulmány elkészítése után nyilatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Persányi Miklós magyar, és Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter hét végén Verespatakon tett látogatásakor a Duna TV és a Magyar Televízió kolozsvári stábjának munkáját a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetői akadályozták. Makkai Koós Imola, a Duna TV kolozsvári tudósítója elmondta: a Kolozs megyei környezetvédelmi hatóság vezetője, Marian Proorocu leigazoltatta az egyik stáb operatőrét, és meg akarta tiltani, hogy filmezzék a bánya vezetősége és a küldöttség tagjai között folyó utcai beszélgetést. Később a két magyar közszolgálati tévé munkatársainak a román hatóságok megtiltották, hogy hallótávolságon belüli körzetben közelítsenek a küldöttség tagjaihoz. A tévések azt is sérelmezték, hogy Sulfina Barbu nem adott interjút a Duna TV-nek, arra hivatkozva, hogy csak magyar sajtó van jelen az eseményen. /B. T.: Akadályozták a Duna Tv és az MTV munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég létrehozásával kapcsolatos szabálytalanságokat kezdte vizsgálni a legfőbb ügyészség. Az ügyészek arra próbálnak fényt deríteni, milyen körülmények között jött létre a verespataki aranykitermelést tervező kanadai–román cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). /A verespataki vállalat létrejöttét vizsgálják az ügyészek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Elégedetten nyilatkozott Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter arról, hogy a bukaresti vezetés figyelembe vette Magyarország javaslatait a verespataki tervezet kapcsán a két ország szaktárcájának vezetői folytatott budapesti megbeszélés után. – A verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezése teljes mértékben az európai uniós előírásoknak megfelelően zajlik – jelentette ki Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Budapesten, miután megbeszélést folytatott Persányi Miklóssal. Sulfina Barbu kitért a 2000-ben ciánszennyezést okozó nagybányai aranybánya kérdésére is, ahol nemrég biztonsági intézkedéseket végeztek. Sulfina Barbu az árvíz-védelem kapcsán köszönetet mondott és ennek jeléül kitüntette a magyar kollegáját a Temes megyei árvíznél nyújtott magyar segítségért. Persányi Miklós elmondta, hogy a szakértői és műszaki támogatás értéke 100 millió forintot tett ki. /Bukarest figyelembe vette Magyarország javaslatait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Jelentős magyar siker született július 13-án az Európai Parlamentben: a testület környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága második olvasatban is megszavazta a bányászati hulladékokról rendelkező közösségi irányelv tervezetét, amelyet a magyar képviselőknek sikerült a korábbinál szigorúbbá tenniük, s így lehetőséget nyújt arra, hogy a Verespatakra tervezett bányaberuházás ne okozhasson majd a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló környezeti katasztrófát. Az újonnan csatlakozó országoknak, azaz Romániának és Bulgáriának már EU-belépésük előtt, a felkészülési szakaszban figyelembe kell venniük a jogszabályt. /Magyar siker Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Augusztus 20-án a Fehér megyei magyarok már harmadízben ünnepelték Szent Istvánt a szórványok szórványában is legelhagyatottabbnak számító települések templomaiban. Marosszentimre és Magyarigen után az idén Verespatakra zarándokolt a mintegy 150–200 fős csoport. Az ünneplő csoportban Marosújvárról, Nagyenyedtől Torockóig, Székelykocsárdtól Küküllővárig képviseltették magukat Fehér megye magyarlakta települései. Verespatakon az unitárius templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet. Verespatakon ma már csupán 22 lelket számlál az unitárius közösség. A megemlékezést színesebbé tették a közbeiktatott kórusszámok, szavalatok. Ezután a megjelentek átvonultak a közeli római katolikus templomba, melynek plébánosa ismertette annak történetét. A megfogyatkozott számú, de hűséges híveinek két nyelven hirdeti Isten igéjét. A továbbiakban Székely Emma, nyugalmazott verespataki tanítónő beszélt a két személyre apadt református „gyülekezetről”, majd bemutatta a magára hagyott kis templomot. A zalatnai református templom meglátogatását követően (melynek évtizedekig Gruzda János festőművész volt a lelkésze) tovább indultak, hogy az ompolygyepüi tömegsír közelében mementóként álló PAX feliratú emlékműnél elhelyezzék az emlékezés koszorúját. /Józsa Miklós: Verespatakon ünnepelt Fehér megye magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Augusztus 26-án megkezdődött a verespataki ciános aranykitermelés ellen tiltakozó rendezvénysorozat, a Szénafesztivál. Tavaly akadályokat gördítettek, lezárták az egyetlen utat, amelyen gépkocsival is meg lehet közelíteni a helyet. /Verespatak. Elkezdődött az aranykitermelés ellen tiltakozó Szénafesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Újabb díjjal tért haza Olaszországból Kocsis Tibor Új Eldorádója. A Cerro Veronese-ben megrendezett 11. Premio Lessinia Filmfesztiválon Ezüst Tölgyfa-díjjal jutalmazták a Verespatakról szóló dokumentumfilmet. /Újabb díj az Új Eldorádónak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Ami a verespataki aranybánya-beruházás környezeti engedélyeztetésével kapcsolatban Romániában történik, az nemcsak a román törvényeknek, hanem az európai jognak is megfelel – mondta Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szeptember 1-jén, a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kifejtette: a hatásvizsgálat szempontjainak kialakításánál a magyarországi javaslatokat is figyelembe vette a román minisztérium. Sulfina Barbu megköszönte a romániai árvízvédelemben nyújtott magyar részvételt. /Ülésezett a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Az Európai Parlament megszavazta az ásványi nyersanyagokat kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére vonatkozó irányelvvel kapcsolatos jelentést. Most már csak az Európai Unió tagországait képviselő tanács végső jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe lépjen. A tervezet garanciát nyújt az ellen, hogy az aranybányák cianid szennyezése bármely európai uniós tagállamban vagy tagjelölt országban környezeti károsodást okozzon. A magyarországi EU-képviselők reményei szerint ennek az irányelvnek az elfogadás akadályozza majd meg a verespataki aranybánya létrehozását. /EP: megszavazták a ciánszennyezéseket kizáró irányelvet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Románia és Bulgária mielőbbi EU-csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szeptember 20-án az Országgyűlésben, ahol a két ország csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. ,,Szűkkeblűen, nem mes­szi­re nézve és nem kellően megértve, hogy mi a mi felelősségünk ebben a térségben, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni” – mondotta. ,,A kérdés az, hogy mi itt, Magyarországon ezt a tagságot milyen módon, milyen érveléssel, milyen átgondolt politikával, milyen magatartással támogatjuk, segítjük, sürgetjük” – van, aki szerint lassítani kell, ,,én ez utóbbiakkal nyilván nem értek egyet” – fejtegette. – A magyar parlamentnek morális és politikai kötelezettsége van támogatni e két ország csatlakozását – mondta Bársony András magyar külügyi államtitkár ugyanebben a vitában. A pártok vezérszónokai támogatták a bolgár és román európai uniós csatlakozási szerződés ratifikálását, a Fidesz azonban kifogásait is megfogalmazta. Kocsi László (MSZP) azt mondta: ha Románia nem teljesíti az európai uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, így például a környezetvédelmi vállalásait, különös tekintettel a verespataki beruházásra, akkor bármelyik tagállam élhet a védzáradék lehetőségével. Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta: pártja támogatja és megszavazza az előterjesztést, mert egyetért a két ország uniós csatlakozásával. Mint mondta, nemcsak az Erdélyben élő 1,6 millió magyar elemi érdeke a román csatlakozás, hanem Magyarországnak is alapvető nemzetpolitikai érdeke, mivel elősegíti a határok feletti nemzeti újraegyesítést. Németh Zsolt ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az Országgyűlés azelőtt dönt a szerződés ratifikálásáról, mielőtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta volna az országjelentést. Közölte: az unió 21 tagállama úgy döntött, hogy csak a jövő évben kezdi meg a ratifikációt. /Ne centizgessenek (Gyurcsány Románia EU-csatlakozásáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Szívszorítóan szép könyv jelent meg Magyarországon: Hornok Ernő gyomaendrődi újságíró Verespatak című fotóalbuma. – Erre a városra csak rácsodálkozni lehet és fényképezni kell, vallja a szerző. A több mint 130 fotót tartalmazó albumban vannak 1880-ban, 1890-ben, 1920-ban készült felvételek is, amelyek a vidék, a város mellett az aranybányászok, aranymosók életét is bemutatják. /Takács Ildikó: Verespatak képekben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Hátborzongató magyar dokumentumfilm az Új Eldorádó, többéves munkával készítette el Kocsis Tibor. A film bemutatója 2005. szeptember 30-án volt, azóta bejárta a Földet, Rómától Los Angelesig, Londontól Szöulig mindenütt sikere volt, díjakkal halmozták el. Felhívta a figyelmet Kelet-Közép-Európa egyik nagy fenyegetésére. Minden idők legnagyobb természeti katasztrófája készül Verespatakon. A föld hatalmas arany- és ezüstkincset rejt. A cianidos technológiát alkalmazó kanadai Rosia Montana Gold Corporation multi cég felvásárol, bontani kezd, holott még nincs végleges engedélye a tervezett aranybánya beindítására. Amennyiben megtörténik a ciános aranykitermelés, az akkor épülő 180 méter magas gát bármikor átszakadhat. /B. D.: Vigyorog Belzebub Verespatak felett. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

Idén bezárják a verespataki állami bányakitermelést, mivel a társaság részt vesz a bányaágazat országos átszervezési programjában. Fehér megyében jelenleg mintegy 1500 személy dolgozik a kitermelő ágazatban, Abrudbányán és Verespatakon. /Bezárják a verespataki bányát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Minden jel arra mutat, hogy a kormány a háttérben kiegyezett a verespataki beruházókkal, s hogy a verespataki aranybányának már csak könnyen elhárító formai akadályai vannak. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) teljes gőzerővel munkálkodik az aranybánya-projekt megvalósításán. A projektet ellenző civil szervezetek – köztük a bukaresti Jogforrás Központ és az elköltözni nem akaró verespataki lakosokat tömörítő Alburnus Maior Egyesület – szerint az RMGC a környezeti hatástanulmányt nem nyújthatja be, mert az annak alapját képező régészeti, illetve területrendezési engedélyt a bíróság jogerősen felfüggesztette. Az RMGC szerint ha a 17–20 éves tervet végrehajtják, abból a román állam egymilliárd dollárt, a kanadai fél pedig ennél valamivel kevesebbet nyerne. A vegyes vállalat eddig 150 millió dollárt költött a beruházásra. Az RMGC a televíziókban, rádiókban és az írott sajtóban átfogó reklámkampányt indított. Sikerült meggyőzniük Traian Basescu államfőt. Nincs az az európai norma, amely az erdélyi embereket az újabb ciános katasztrófáktól megóvhatná. Amíg a képek nyilvánosságra nem kerültek, a nagybányai környezetvédelmi főfelügyelőtől, illetve Máramaros megye prefektusától a bukaresti szakminisztériumig minden egyes illetékes tagadta, hogy akár egyetlen csepp méreg is kikerült volna a rendszerből. Az éppen a tiszai katasztrófa hatodik évfordulóján bekövetkezett újabb nagybányai baleset viszont azt bizonyítja, hogy a Transgold- és az RMGC-féle vállalatok biztonságos üzemeléssel kapcsolatos ígéretei fabatkát sem érnek. A tragédia bármikor bekövetkezhet. /Tibori Szabó Zoltán: Az arany az úr. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8., 9./

Első alkalommal mutatták be a romániai közönség előtt a Fehér megyei Verespatakon tervezett aranybányáról szóló Új Eldorádó című dokumentumfilmet – jelezte Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Az erdélyi környezetvédelmi szervezet – amely tagja a Mentsék meg Verespatakot Egyesületnek – a kolozsvári Tranzit Házban zsúfolásig telt ház előtt mutatta be Kocsis Tibor által rendezett dokumentumfilmet, amelynek levetítését a résztvevők közötti beszélgetés követte. /B. T.: Kolozsváron is bemutatták az Új Eldorádót. Fókuszpontban a verespataki aranybányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

– Ciánszennyezés már nemcsak Romániából, hanem Szlovákiából is fenyegetheti Magyarországot, amennyiben egy, a verespataki aranybányához hasonló létesítmény a terveknek megfelelően a felvidéki Körmöcbányán is megvalósul – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTvSz) ügyvezető elnöke hétfőn Budapesten. A magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a kanadai TorniganGold tervez ciános technológiájú aranykitermelést. A létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán. /Második Verespatak készül Felvidéken? Folytatódik az RMGC és a zöldek „háborúja”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A környezetvédelmi tárca nem foglalhat egyelőre állást a verespataki aranybánya-projekt mellett vagy ellen, mert azt a tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) még nem mutatta be, s a kanadai-román cég a tervek elbírálásához szükséges környezeti hatástanulmányt sem nyújtotta be – közölte sajtóértekezletén Sulfina Barbu szakminiszter. /Verespatak esélye 50 százalékos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21-i, brüsszeli ülésén Hegyi Gyula, a bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai verespataki aranybánya-beruházást meg kell akadályozni. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy soron következő ülésükre meghívják Sulfina Barbu román környezetvédelmi minisztert, hogy számoljon be a verespataki beruházás körüli helyzetről. /Brüsszelbe rendelik Sulfina Barbut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Fehér megyében Vajasdra a magyarokat Bethlen Gábor telepítette le 1617-ben, Lippa várából, a török foglalás után. A református templom 1618-ban épült. Sipos Szabolcs református lelkész 33 éve pásztora a gyülekezetnek. – Lélekben apadunk, anyagiakban gyarapodunk, legalábbis a kommunizmus éveihez viszonyítva. 1973-ban, amikor idejöttem, 600 lelkes volt a gyülekezet. A tavalyi évet 492 taggal zártuk – mondta. A 33 év alatt 259 hívét temette el és 195 gyereket keresztelt. Nem költöztek el sokan a faluból. A sokgyerekes, nagy családok hiányoznak. A fiatalok nagy része városban dolgozik. Gyulafehérvár ipara szippantja el őket, meg a tövisi vasút. Sok a vegyes házasság. Még működik az iskolában a magyar tagozat, de kevés gyereket iratnak magyar iskolába. Kedvező változás van azóta, amióta az Iskola Alapítvány folyósítja a tanulmányi segélyt. A faluban 60% volt a magyarság aránya, de amióta a Verespatakkal kapcsolatos bányavállalat vásárolja a házakat, legalább 12 család költözött be Verespatakról. /Takács Ildikó: A harang hirdeti, hogy itt vagyunk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

A Román Tudományos Akadémia ismét megerősítette a Verespatakon tervezett aranybánya-kitermelés kapcsán megfogalmazott elutasító válaszát. Az Akadémia szerint az RMGC 17–20 évre tervezett beruházása nem oldja meg a vidék gazdasági és a környék lakosainak szociális gondjait. A román állam évi 40–50 millió dollárra tervezett nyeresége jelentéktelen a terv következményeihez képest. /Újabb akadémiai nem Verespatakra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára április 13-án Budapesten megbeszéléseket folytatott Korodi Attilával, a román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával. Megállapították, hogy sűrűbb információcserére van szükség. Megállapodtak abban, hogy a Dunán kialakult árvízi helyzetről Magyarország naponta akár kétszer is szolgáltat adatokat a román félnek. A magyar környezetvédelmi tárca felajánlotta, hogy amennyiben a Duna-deltában várható árvízi eseményekhez technikai segítségre szükség van, számíthatnak közreműködésükre, legyen szivattyúkról, vagy más technikai eszközökről szó. Gombos közlése szerint áttekintették a két nagybányai aranybánya ügyét is, amelyek környezeti károkat jelentettek Magyarország számára, illetve a verespataki bányaberuházás kérdését. A verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban Korodi Attila közölte, hogy a beruházó cégnek nincsenek meg a szükséges engedélyei. /Guther M. Ilona: Korodi-Gombos: együtt az ár ellen. Magyar-román szakminisztériumi egyeztetés az árvízvédelemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága május 24-én Brüsszelben meghallgatta Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter asszonyt, a testület több tagja felszólalt a verespataki bányaberuházás ellen. A miniszter asszony nem adott egyértelmű választ a Verespatakkal kapcsolatos kérdésekre. Azt hangsúlyozta, hogy a beruházás környezeti hatásait jelenleg szakértők vizsgálják. /EP-képviselők Verespatak ellen foglaltak állást. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./