Meghatározatlan időre felfüggesztette a Környezetvédelmi Minisztérium a verespataki aranybánya terv engedélyezési folyamatát, jelentette be Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Fodor Gábor magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter üdvözölte a romániai társminiszter lépését, amellyel felfüggesztette a verespataki bányaterv engedélyezési eljárását. /Felfüggesztették a verespataki bányaterv engedélyezési eljárását. A képviselőháznak hamarosan dönteni kell a ciántechnológia betiltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Fodor Gábor magyar környezetvédelmi miniszter a hét végén Budapesten romániai kollégájának elmondta: ellenzi a ciántechnológia alkalmazását a verespataki bányákban. Magyarország egyetért Korodi Attila környezetvédelmi miniszter azon álláspontjával, miszerint felfüggeszti a verespataki bányavállalat működési engedélyét. /Magyarországi nem a ciántechnológiára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Év végéig az állami privatizációs hatóság tulajdonába kerül a verespataki bánya 19 százalékát birtokló dévai Minvest vállalat több bányavállalattal együtt. Renate Weber liberális EP-listavezető a ciántechnológiás bányászatot tragédiának tartja, rámutatott, a helyi tanács képviselői szép számmal megjelennek a bányavállalat fizetési listáján is, ami a döntéseket befolyásolja. /Tamás András: Verespatak: kihátrál az állam. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Jelentősen csökkenti romániai jelenlétét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat, amely Verespatakon akart ciántechnológiás aranybányát nyitni. Az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják, a befektetéseket csökkentik, mintegy fokozatosan kivonulnak az országból. Az aranybánya terve kezdettől fogva megosztotta a társadalmat. Működik az elköltözni nem hajlandó helybéliek civil szervezete, az Alburnus Maior. A szakvélemények nyomán sorra dőltek meg az RMGC állításai. Kiderült, hogy nem várható annyi haszon, mint amennyit ígértek, a környezetvédelmi intézkedések nem megbízhatóak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Verespatak: vége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Üdvözli Eckstein-Kovács Péter a bejelentést, miszerint csökkenti romániai tevékenységét a verespataki aranybányát tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vállalat, annak nyomán, hogy a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyeztetési folyamatát. Eckstein sajnálatát fejezte ki Frunda György visszalépése miatt. Kíváncsian várja ugyanakkor: vajon mit tesznek majd az RMDSZ-es europarlamenti képviselők az EPP-ben, amikor olyan pártokkal kell együttműködniük, mint a magyarországi Fidesz, illetve Basescu demokratái, akiknek szintén ismertek az RMDSZ-szel szembeni ellenérzései. Ott van Tőkés László is, aki most sokkal szívélyesebb kapcsolatban áll Basescuval, mint Szász Jenő. „Ésszerűbb lenne meghagyni Tőkés püspököt a néppártiaknak, az RMDSZ pedig igazoljon át a liberálisokhoz, illetve a szocialistákhoz, s akkor mindenhol képviselve lennénk, hallathatnánk hangunkat”, javasolja a szenátor. Eckstein szerint a jövő évi parlamenti választásokon a bejutási küszöb eléréséhez két út vezet. „Vagy megegyezik Tőkés László és Markó Béla egy közös listát illetően, vagy – és ez az én javaslatom – belső választásokat rendezünk, és az itt elért eredmények függvényében állítsuk össze a parlamenti jelöltlistákat”, mondta. /N. -H. D. : Eckstein: szakítania kellene az RMDSZ-nek a Néppárttal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Bemutatkoztak az Európai Parlament december 10-i strasbourgi ülésnapján az újonnan megválasztott romániai EP-képviselők. A 35 képviselőből négy magyar nemzetiségű. A Demokrata Párt (PD) listájáról 13, a Szociáldemokrata Pártéról (PSD) tíz, a Nemzeti Liberális Pártéról (PNL) hat, a Liberális Demokrata Pártéról (PLD) három jelölt került be az EP-be. Az RMDSZ két helyet (Sógor Csaba és Winkler Gyula) kapott, függetlenként egy jelöltet (Tőkés Lászlót) választottak meg. Csibi Magor Imre a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot. Románia 2005 októberében küldött megfigyelőket az EP-be, akik a 2007. január 1-jei csatlakozás pillanatától teljes jogú EP-képviselők lettek. Közülük most 22-en elhagyják az Európai Parlamentet. Az ő mandátumuk vasárnap éjfélkor szűnt meg. Eddig három RMDSZ-es képviselő volt az EP-ben: Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Magyarországnak 24, a szlovákiai magyarságnak pedig két képviselője van. Értesüléseink szerint Kónya-Hamar Sándor irodáját Sógor Csaba veszi át, aki valószínűleg „örökli” helyét a kulturális, oktatási és ifjúsági bizottságban, Kelemen Atillát pedig minden bizonnyal Winkler Gyula helyettesíti majd a mezőgazdasági bizottságban. Kónya-Hamar Sándor eredményesnek tekinti a Brüsszelben töltött időszakot. A legfontosabb a Bolyai-ügy volt, az egyetem újraindítására vonatkozó kezdeményezés. Ez az akció elhúzódott, de egyáltalán nem mondható reménytelennek – összegzett Kónya, aki mandátuma lejárta után is folytatni kívánja kezdeményezéseit, például a Verespatak-ügyben. Szabó Károly nem tud különösebb megvalósításokról beszélni. Bevallotta, nem volt nagyon aktív. Kelemen Atilla a mezőgazdasági bizottságban kifejtett munkájáról számolt be. Legutóbb például a borreform kapcsán benyújtott 24 módosító indítványából 18-at elfogadott a bizottság. A 35 képviselőből Románia egyetlen agrárpolitikust sem küldött, ez stratégiai hiba. Olyan országban, ahol a lakosság 50 százaléka vidéki, 38 százaléka pedig mezőgazdaságból él, nagyon fontos, hogy képviselői a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekbe is beleszólhassanak, érvelt Kelemen Atilla. /Átvették hivatalukat Románia új EP-képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Verespatak múltja, jelene, jövője című vándorkiállítás nyílt december 17-én az Európai Parlamentben (EP). A Becsey Zsolt Fidesz-es és Kónya-Hamar Sándor volt RMDSZ-es EP-képviselő közös projektjeként létrejött kiállítás felvételein bemutatják a bányászati tervek által érintett természeti tájat, annak ma még szinte érintetlen szépségét. Az Európai Bizottság szorgalmazza a cián-technológia bányászati alkalmazásának betiltását az Unió területén, az EP-ben pedig jelenleg is folyamatban van egy azonos tárgyú írásbeli nyilatkozat aláírásgyűjtő akciója. /Vándorkiállítás az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Vérfürdőre emlékeztek január 13-án Nagyenyeden. A vártemplomban tartott istentiszteleten felidézték az 1849. január kilencedikére virradó hajnalt, amikor a honvédek által hátrahagyott 800 gyerek, idős ember és asszony esett Axente Sever 9 ezer fős csapatának áldozatául. E napok óta beszélhetünk szórványról Alsó-Fehér vármegyében, a vérengzés nemcsak Nagyenyeden zajlott, Abrudbánya, Magyarigen, Borosbenedek, Felvinc, Boroskrakkó, Zalatna és Verespatak magyar lakossága is hasonló sorsra jutott. /Tamás András: Mészárlás-mementó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jogerősen megsemmisítette a gyulafehérvári táblabíróság azt a területrendezési engedélyt, amelyet a helyi önkormányzat adott meg még 2002-ben a Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai cégnek. Az Alburnus Maior Egyesület szerint ezzel semmisnek nyilvánul minden olyan irat, amelyet az RMGC az évek folyamán a területrendezési engedély alapján szerzett be. Az RMGC álláspontja szerint „felháborító, etikátlan és sértő” ahogy az Alburnus Maior értelmezi a bírósági döntést. Hegyi Gyula európai parlamenti politikus – aki többször is állást foglalt a verespataki beruházás ellen az EP-ben – üdvözölte a gyulafehérvári bíróság döntését. „A román társadalom győzelme is ez. Azt mutatja, hogy Románia, ha ellentmondásosan is, de megérett az európai normákra a környezetvédelemben” – mondta. Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Fordulat Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

A Verespatakon beruházni kívánó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Korodi Attila környezetvédelmi minisztert és Silviu Stoica államtitkárt beperelte, mert a minisztérium nemrég felfüggesztette a beruházási terv engedélyeztetési folyamatát. Korodi Attila meghurcoltatásnak érzi az ellene indított pert. A RMGC azt állította: azért vannak magyarok a kormányban, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától, majd Nagy-Magyarország az aranyat kibányássza Verespatakon. A minisztérium tavaly szeptember 13-án függesztette fel meghatározatlan időre az engedélyeztetési eljárást. /Korodit perelik Verespatakért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Az RMDSZ a parlamentben is támogatni fogja a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ további működését lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A sürgősségi kormányrendelet elfogadása csak az első lépés, és újabb kormányrendeletre vagy törvényre van szükség, amely hosszú távon biztosítja az átvilágító bizottság működését. Traian Basescu miért hallgat immár egy hete? – tette fel a kérdést Kelemen Hunor. Kelemen Hunor beszámolt arról is, hogy a Pro Democratia Egyesület kezdeményezésére Bukarestben találkoztak az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői, hogy az egyéni választókerületes választási rendszer kérdéséről egyeztessenek. Nem sikerült közös nevezőre jutni, és az RMDSZ politikusa szerint kevés az esély egységes álláspont kialakítására. Az RMDSZ továbbra is a kormány által előterjesztett törvényváltozatot támogatja, és az arányos képviseleti elvet érvényesítő módosító indítványt nyújtott be, amely a kiegészítő lista megtartását tenné lehetővé. Az RMDSZ továbbra is politikai támogatásáról biztosítja Korodi Attila környezetvédelmi minisztert, aki ellen a verespataki aranybányát tervező Rosia Monatana Gold Corporation pert indított. Az RMDSZ nyitott a párbeszédre a nemrég bejegyzett Magyar Polgári Párttal (MPP), de először is annak rendeznie kell belső viszonyait. Az MPP programját nem ismerik. /P. A. M. : Kelemen Hunor: Az RMDSZ fontosnak tartja a múlttal való szembenézést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

A verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nek joga van arra, hogy igazát a bíróságokon keresse, és a minisztériumot beperelje. Azt viszont, hogy Silviu Stoica államtitkárt és őt személyesen is beperelt, zaklatásnak tartja, jelentette ki a sajtó kérdésére Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Több környezetvédő szervezet, köztük a verespataki tervekkel első perctől szembeszálló Alburnus Maior, illetve a Greenpeace, továbbá több román és európarlamenti képviselők szolidaritásukat fejezték ki, és kérték, hogy szó szerint alkalmazzák a törvényt. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt ad az Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor által kezdeményezett, a ciántechnológia beszüntetését célzó törvénytervezetnek, a miniszter nem volt derűlátó. Szembetűnő volt, hogy a szaktárcát kivéve a pro és kontra érvek csak Verespatakra vonatkoztak, a jelenlevők nem kezelték országos gondként a cián-problémát. Valójában Romániában jelenleg nagyon sok olyan zagytároló van, amely ciános ipari hulladékot tartalmaz, és amelyek kérdése megoldatlan. A Demokrata-Liberális Párt testületileg felvonult a ciántechnológia mellett, jelezte a miniszter. /Sz. K. : Korodi pesszimista a cián-törvény sorsát illetően. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Európai parlamenti képviselők támogatják Korodi Attila környezetvédelmi minisztert és Silviu Stoica államtitkárt a verespataki aranykitermelési tervek kapcsán nemrég kialakult helyzetben. Létezik egyfajta aggodalom az EU-tag országok területén a bányászatban használt ciántechnológiával kapcsolatban, a képviselők ezért támogatják a Romániában jelenleg érvényben lévő törvényeket. /EP-képviselők Korodi oldalán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Romániában a Környezetvédelmi Minisztérium helyesen alkalmazta a törvényt a verespataki bányaberuházás esetében, amikor 2007. szeptember 13-án döntött afelől, hogy nem hívják össze az engedélyeztetési folyamattal foglalkozó technikai elemző bizottságot, amíg nem oldódnak meg a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) urbanisztikai engedélyével kapcsolatos gondok. Az RMGC ez ügyben megkérdőjelezte a Korodi Attila tárcavezető kézjegyével ellátott dokumentumot. Az Alkotmánybíróság a kifogást február 26-án hozott döntésében elutasította. /Alkotmánybírósági döntés Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A verespataki aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cég második településrendezési engedélyét is jogerősen érvénytelenítette a kolozsvári bíróság. A román környezetvédelmi minisztériumnál most elölről kell kezdenie a terv engedélyeztetési folyamatát. /Újabb bírósági nem Verespatakra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

A szenátus elsöprő többséggel jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely régészeti és természeti védett területnek nyilvánítja Verespatakot. A végső döntés a képviselőház feladata. Ez mindenképpen újabb védőpajzsnak számít Verespataknak, miután a környezetvédelmi tárca nyomására a kormány tavaly megtiltotta a ciánalapú nemesfém-kitermelést. /Újabb pajzs Verespataknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli a Zöld Erdély Egyesület. A kolozsvári székhelyű szervezet az elmúlt öt évben maroknyi környezetvédő kezdeményezéséből emberek ezreit megmozgató, székelyföldi társszervezettel rendelkező egyesületté fejlődött. A Zöld Erdély Egyesület 2003. május 15-én tartotta alakuló ülését. Egy évvel később már elkezdték az aláírásgyűjtést Verespatak megmentéséért – a kampány során háromezer aláírás gyűlt össze, de a küzdelem a mai napig zajlik. A Zöld Erdély évente részt vesz a verespataki Szénafesztivál szervezésében, ahol a fiatalokat megmozgató, szórakoztató rendezvényekkel próbálják felhívni a figyelmet a Verespatak és környéke kulturális és természeti értékeit fenyegető veszélyre. A Zöld Erdély fontos részt vállalt a gyergyóditrói szienitbánya megnyitását ellenző kampányban: sikerült elérni, hogy az ügyben helyi népszavazást szervezzenek, amelyen a résztvevők 97 százaléka a bányanyitás ellen voksolt. /Ötéves a Zöld Erdély Egyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

A Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nyomást gyakorol Korodi Attila környezetvédelmi miniszterre annak érdekében, hogy a tárca folytassa a projekt engedélyeztetését. Ezt a miniszter megerősítette. Korodi nem tartja véletlennek, hogy a Demokrata-Liberális Párt támadásai mindig a cég megnyilatkozásaival vannak összehangolva. A PD–L a múlt hét végén támadta a minisztert a verespataki kitermelés problémájával kapcsolatban. /Nyomás Korodin Verespatak miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A heves esőzések miatt július 26-án átszakadt a borsabányai Remin bányacég derítőjének a gátja, aminek következtében hatalmas mennyiségű, nehézfémeket tartalmazó zagy és esővíz zúdult a derítőbe. A második gátszakadás elkerülése érdekében a szakemberek egyik helyen megnyitották a gátat, hogy az ülepítőben lévő esővíz befolyhasson a közelben lévő Csiszla patakba. Ekkor jelentős mennyiségű nehézfémtartalmú zagy jutott a patakba, amelyik a Visó folyón keresztül a Tiszát is mérgezi. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szerint a szennyezés nem jelentős, mert az áradásokkal járó nagy vízhozamnak köszönhetően a méreg jelentős mértékben felhígul, amire a Tiszába ér. Mindössze néhány órával a borsabányai gátszakadás előtt, Sulfina Barbu volt román környezetvédelmi miniszter élesen bírálta utódját, az RMDSZ-es Korodi Attilát, valamint a román kormányt, amiért a verespataki bányaberuházás engedélyezését elnapolta. Borsabányán hasonló baleset 1997-ben történt, akkor is derítő gátja védte meg a települést attól, hogy több millió tonnányi iszapos meddő rázúduljon a településre, illetve hogy beömöljön a Visóba, s azon keresztül a Tiszába. 2000 márciusában szintén Borsabányán történt gátszakadás mérgezte meg nehézfémekkel a Tiszát. /T. Sz. Z. : Gátszakadás és szennyezés Borsabányán. Nehézfémes zagy jutott ismét a Visóba és a Tiszába. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Nyílt levélben fordult 45 Kárpát-medencei civil szervezet Románia, Ukrajna, Szlovákia és Magyarország kormányfőihez a Kárpát-medencében található potenciális szennyezőforrások felszámolása érdekében. A szervezetek szeretnék elérni, hogy a kormányok ne engedélyezzenek új bányászati beruházásokat – különös tekintettel a verespataki és a Szlovákiában található körmöcbányai aranybánya tervére –, valamint tiltsák be a cianidos technológia alkalmazását a bányászatban. A nyílt levél emlékeztetett arra, hogy 2000 telén heves esőzések után a nagybányai és a borsabányai gátszakadások következtében mintegy 100 ezer tonna cianid és nehézfémtartalmú zagy került ki a Tiszába, amely később a Dunát is elérte. A balesetek miatt több mint 1240 tonna hal pusztult el – jegyzik meg. /Bálint Eszter: Civilek a ciántechnológia ellen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

Idén hatodik alkalommal ünnepelt Fehér megye magyarsága a legnéptelenebb vagy teljesen elnéptelenedett szórvány települések templomainak egyikében a megyei RMDSZ szervezésében. Marosszentimre, Magyarigen, Alvinc, Verespatak, Boroskrakkó után a több mint kétszáz, a megye minden szegletéből összesereglett ünneplő augusztus 20-án az abrudbányai református templomban tisztelgett államalapító királyunk emléke előtt. A városka központjának három magyar templomának padjait valamikor megtöltötték a református, unitárius és római katolikus hívek. Ma a három felekezetnek mintegy negyven tagja él az Ompoly menti településen. Szent István napján, a gyönyörűen helyreállított református templom padjai, ahol vasárnaponként mintegy tucatnyi református dicséri az urat, sok évtized után ismét megteltek. Gábor Ferenc helyi református lelkész a társszervező Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület nevében üdvözölte a jelenlévőket. Az egyesületet 2007-ban hozta létre a hatezres kisváros maroknyi magyarsága. Gudor Botond magyarigeni református lelkész ismertette az 1849 májusában több mint ezer legyilkolt abrudbányai és verespataki magyar polgár tragédiájának történelmi hátterét, amelyet a tragikus eseményt megörökítő emléktábla leleplezése követett. Az esemény különös színfoltja volt Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása a helyi református parókia tanácstermében, amelyet Kopenetz Loránd Márton, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület elnöke által vezetett városnézés követett. A séta során a résztvevők megtekinthették Abrudbánya magyar vonatkozású nevezetességeit, köztük a romos unitárius templomot (amelynek egyik harangja Nagyenyeden dicséri az Urat) és a több mint hétszáz éves római katolikus plébániát. A nagyenyedi küldöttség megkoszorúzta az ompolypreszákai emlékművet, amelyet a 160 évvel ezelőtt meggyilkolt zalatnai polgárok tömegsírja közelében állítottak a millenium évében. /Józsa Miklós: Abrudbánya. Szent Istvánra emlékeztek az Ompoly menti településen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A verespataki aranykitermelésért harcoló Gabriel Resources vállalat évi jelentése került napvilágra, a Romania Libera című lap szerint ebben két dologgal okolják a projekt eddigi csődjét: a romániai ingatag politikai helyzete és az RMDSZ kormányban való részvétele. Azt állították, hogy az RMDSZ Erdély autonómiájáért harcol. /Szondy Zoltán: Szabotázzsal vádolt RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

Három témában is komoly román–magyar meccs folyik mostanában. Az első, a környezetszennyezésre vonatkozik, a nagybányai ciánszennyezés magyarországi kárkövetkezményeit máig nem térítette meg a román állam, illetve a multinacionális aranykitermelő cég. Ezért harcol a magyar környezetvédelem, s próbálja megakadályozni, hogy Verespatakon a kanadaiak újra ciántechnológiájú arany- és ezüstkitermelést kezdjenek. A második a Magyarországra telepedett erdélyi magyarok nyugdíjfolyósításáról szólna. A romániai nyugdíjpénztár nem nagyon volt hajlandó fizetni a romániai járandóságnak mintegy kétszeresét kitevő összegeket. Az uniós hatóságok Romániát kötelezik a fizetésre. A harmadik magyar–magyar, anyaországi és székelyföldi érdekütközés. A székelyföldi szállítási vállalkozók már két évtizede hozzák-viszik az utasokat az itteni városok és Budapest között. Egy magyarországi multinacionális cég olcsóbban és többletszolgáltatásokkal vállalta mindezt. /Magyari Lajos: Ó, a nyugdíjak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A román és a magyar parlamenti bizottságok szorosabb együttműködését szorgalmazta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október 1-jén Budapesten a bukaresti törvényhozás alsóházának elnökével, Bogdan Olteanuval folytatott tárgyalásán. Szili a környezetvédelmi, az európai és a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságok együttműködését nevezte elsődlegesnek, de támogatást kért a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttes finanszírozásához és a temesvári tiszteletbeli magyar konzuli poszt létrehozásához is. Egyúttal köszönetét fejezte ki, amiért a román képviselőház elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Bogdan Olteanu arról tájékoztatott, hogy a román képviselőház még októberben betilthatja a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban. Magyarország ellenzi a tervezett bányaberuházást Verespatakon. /Szorosabb együttműködés szükséges. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az Új Magyar Szó Verespatak: az egyház bort iszik és vizet prédikál címmel ismertette a kolozsvári Szabadság című napilapban megjelent cikket. A címmel az ÚMSZ elítéli az erdélyi magyar római katolikus egyházat. /Verespatak: az egyház bort iszik és vizet prédikál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. okt. 7./

Várhatóan még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt napirendre tűzik a képviselőházban a ciántechnológia bányákban való használatának betiltását szorgalmazó törvényjavaslatot, amelyet Eckstein Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátor dolgozott ki. Amennyiben a jogszabályt megszavazzák, a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat helyzete ellehetetlenül. Kiderült, az erdélyi római katolikus egyház eladta egyik verespataki ingatlanját a bányavállalatnak, annak ellenére, hogy a hivatalos nyilatkozatokban ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, adta hírül a Szabadság napilap. /Gyergyai Csaba: Verespatak: kútba eshet a bányaberuházás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

Tibori Szabó Zoltán a Szabadság 2008. október 7-i számában megjelent cikkében (Ki tart ki melletted, Verespatak?) a következőket állítja: „Bizalmas forrásból tudtuk meg, hogy a Rosia Montana Gold Corporation a Verespatakon szolgáló abrudbányai lelkésszel is megkötött egy szerződést, amit a lelkész alá is írt, de aztán amikor az egyházkerületnek kérdéseinket feltettük, és az ügyletekre nyilvánvaló módon fény derült, a lelkésszel ezt az egyezséget felettesei visszavonatták”. Ezzel a szerző azt sejteti, hogy a református egyház megszegte 2003-as nyilatkozatában tett ígéretét és eladta történelmünket és múltunkat, a verespataki „lelkeket” pedig áruba bocsátotta. A szerző több ponton is – újságíróhoz méltatlan módon – valótlant állít és csúsztat:1. Az abrudbányai lelkész nem kötött szerződést a Golddal, hanem az egyházkerület tudta nélkül, egy segélykérő levelet írt, amelyben támogatást kért a parókia megroppant tetőszerkezetének javításához. Eladásról nem volt szó. 2. Hamis a szerző állítása az időpontot illetően is. A segélykérésre 2007 augusztusában került sor, s amikor az egyházkerület tudomást szerzett erről, szeptember 27-én felszólította az egyházközség vezetőit, hogy segélykérésüket vonják vissza. A visszavonás megtörtént. Valótlan tehát a szerző azon állítása is, hogy az egyházkerület akkor lépett, amikor az újságíró a kérdéseit feltette. 3. A szerző következtetése tudatos csúsztatás. 4. A szerző túlértékeli újságírói hatáskörét. Azt hiszi, hogy az egyháznak kötelessége az újságíró minden kérdésére válaszolnia. Nos, a református egyház válaszolt az őt érintő kérdésekre, de a mások tetteiről és cselekedeteiről alkotott véleményét nem köteles az újságíróval megosztani. A szerző szándéka nyilvánvaló: az egyházakat szeretné összeugrasztani. 5. Tibori, a Szabadság munkatársa és a Népszabadság külső munkatársa határozottan sérteni kívánt. A verespataki református gyülekezetnek már csak egyetlen helyben lakó tagja van. /Pap Géza püspök, Tonk István főgondnok: Újságírói etika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Együttes ülést tartott október 21-én a magyar és a román kormány Szegeden. A felek abban a házban kötötték meg kétoldalú megállapodásaikat, amelyben Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu annak idején aláírta a két nemzet megbékéléséről szóló tervezetet. Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnök tizenöt miniszterrel (köztük Borbély László fejlesztési és Borbély Károly távközlési tárcavezető), államtitkárokkal érkezett. A késés miatt kétórás helyett mintegy kilencven percesre rövidült ülésen a két ország villamosenergiai és gázvezeték-hálózatának összekötéséről, az autópálya-összeköttetésekről és a Bécs–Budapest–Bukarest szupervonatról volt szó. A két kormány nyilatkozatot írt alá arról, hogy 2013-ig 250 millió eurót költenek közös határ menti fejlesztésekre, napirenden volt a határ menti egészségügyi együttműködés is. Áttekintettek környezetvédelmi kérdéseket, szó volt a verespataki aranybányáról. Egyezséget kötöttek a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításának folytatásáról. Nem tértek ki a Magyarországra települtek nyugdíjának problémájára, a Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozására vagy a 112-es egységes európai hívószámmal kapcsolatos problémákra. A román kormányfő a 2005-ben, Bukarestben tartott első közös kormányülés egyik kiemelt napirendi pontjával, a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre nem tudott optimista hangvételben válaszolni. Újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc az autonómiára a tőle már megszokott módon érvelt: ő „csakis az európai normákkal összhangban” képzeli el bármiféle autonómiaformák megvalósulását. – „Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását” – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfőt kisebb csoport kifütyülte. „Hazaáruló!, Mocskos Gyurcsány!” – hangzottak a szidalmak. Tariceanu találkozott a magyarországi román közösséggel, biztatta őket: beszéljenek otthon is anyanyelvükön, és ragaszkodjanak nevük romános írásmódjához. Tariceanu elítélte a Magyarországon elterjedt „etnobizniszt” és a romániai magyar közösséggel példálózva hangsúlyozta: a magyarországi románok követeljék jogaik elismerését, érvényesítését. /Salamon Márton László: Közös ülések után házasságkötés Szegeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást a Nabucco-projektről – mondta a román miniszterelnök a magyar–román kormányülés után. A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie. /Hamarosan megszülethet a kormányközi szerződés a Nabuccóról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Kanada segítségét kérte a verespataki aranybányával kapcsolatban Sólyom László államfő november 24-én Budapesten, amikor tárgyalt Michaelle Jeann főkormányzóval. A kanadai cégek nem megfelelő magatartása Kanada jó hírét veszélyeztetheti, érvelt az államfő. Arról is tárgyaltak, mennyire fontosak a kisebbségi jogok. Sólyom László szerint lényeges, hogy a főkormányzó nemcsak Magyarországra, hanem Szlovákiába, Csehországba és Szlovéniába is ellátogat európai útján. Ezekben a soknemzetiségű országokban az államalkotó népnek el kell ismernie a kisebbségek jogait, el kell fogadniuk, hogy más nemzetek részei élnek területeiken. A kanadai rendszerben az emberek úgy integrálódhatnak, hogy közben megtartják nemzeti identitásukat – mondta Sólyom László. Michaelle Jean kiemelte: az integráció a fontos és nem az asszimiláció. /Kanada segítségére számít Sólyom László. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/