A verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie – jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szept. 21-i budapesti ülésén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. /Magyar fellépés a verespataki bánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Keményen bírálta a tervezett verespataki ciántechnológiás aranykitermelés tervét Adrian Nastase kormányfő – írta a román sajtó. Nastase úgy fogalmazott: nem támogatja a tervet, mert egyszerűen nem hisz benne. „Elviszik az aranyat és itt hagyják a ciánt” – mondta. /Nastase ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Mindent el kell követni, hogy Románia ne szennyezze be a maga és a környező országok folyóit – jelentette ki Dimas Stavros néppárti politikus, a Barroso kabinet környezetvédelmi biztosa Hegyi Gyula magyar képviselő kérdésére azon a meghallgatáson, melyre az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságban került sor szept. 29-én Brüsszelben. /(Guther M. Ilona): Verespatak ügyéről az EU környezetvédelmi biztosjelöltje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Kolozsvárra látogatott Traian Basescu demokrata elnök, a Demokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból álló D.A. választási szövetség államfőjelöltje. Kijelentette, hogy támogatja a verespataki bányakitermelés ötletét. – Amennyiben én leszek az államelnök, szavatolni fogom az esélyegyenlőséget, az anyanyelvű oktatást magyarok számára. De nem fogadom el a komaságot egy Verestóy Attilával, akinek mindenféle faügylete van – mondta. Csupán bizonyos feltételek mellett hajlandó a szövetségkötésre az RMDSZ-szel. Szerinte ugyanannyi autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen is, mint Kolozsváron. /Kiss Olivér: Egyforma autonómiát magyaroknak és románoknak. Basescu: Stolojanból még lehet miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Magyarország és Románia az EU bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására – mondta Adrian Nastase kormányfő okt. 14-én Budapesten. – Szívesen támogatjuk, hogy munkahelyteremtő magyar befektetések jöjjenek létre a határ túloldalán. Ha kell, ezt külön is kezdeményezzük – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A román kormányfő kiemelte, hogy a jó együttműködésnek megfelelően elküldték a magyar kormánynak a határon túli románokról szóló kedvezménytörvény tervezetét, és Budapestnek "nincs különösebb ellenvetése, örömmel vette azt". Újságírói érdeklődésre Nastase azt mondta: a csíkszeredai magyar főkonzulátus esetleges megnyitása most nem került szóba, "a megfelelő pillanatban, az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában, amikor a személyek szabad áramlása lesz napirenden, visszatérünk rá". /Adrian Nastase Budapesten tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetője, volt külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságról szóló dec. 5-i népszavazáson “lelki kirekesztés és lelki befogadás” között kell választani. Gál Kinga, a Fidesz európai néppárti (EPP) képviselője arról beszélt: most a sikeres és eredményes népszavazás a legfontosabb, az pedig majd a magyar parlamenti tényezők döntése lesz, milyen tartalommal töltik meg a kettős állampolgárságot. Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese óriási eredménynek nevezte, hogy aktív európai parlamenti munkával sikerült a vajdasági magyar kisebbség ügyét behozni az európai nyilvánosságba. A fideszes politikus szerint Románia EU-csatlakozási tárgyalásai óriási lehetőséget kínálnak Magyarország számára az ottani magyar kisebbség kérdésének “rendbetételére”, valamint a környezetvédelem területén, a verespataki aranybánya miatt meglévő félelmek megnyugtató orvoslására. Járóka Lívia néppárti képviselő azt mondta, a romakérdést Románia és Bulgária csatlakozása szempontjából is mérlegre kell tennie az uniónak, és ha szükséges, "be kell avatkoznia". /Fidesz: lelki kirekesztés vagy befogadás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke cáfolta, hogy bármilyen érdekeltsége volna a verespataki aranykitermelésben. Bayer Zsolt magyarországi publicistának egy MPSZ-rendezvényen tett kijelentéseit kommentálta. Bayer Zsolt nyilatkozatának egyetlenegy célja van: megrágalmazni az RMDSZ ügyvezető elnökét, lejáratni az RMDSZ-t a választási kampányban. Takács emlékeztetett: az RMDSZ annak idején elítélte a román kormány magatartását a tiszai ciánszennyezés kapcsán kirobbant botrányban, és most is hasonlóan határozott véleményt képvisel Verespatak ügyében. /Sz. K.: Takács Csaba cáfol: Nem érdekelt a verespataki projektben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A kormány sohasem támogatta a verespataki beruházást, az Adevarul Despina Neagoe kormányszóvivőt idézte, aki szerint "Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is aggodalmát hangoztatta a projekt esetleges negatív környezeti hatásai miatt". Nov. 16-án a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak mintegy 20 fős csoportja Bukarestben az egyik kormányzati épület bejárata előtt tiltakozott a bányászati terv ellen. /A kormány nem támogatja a verespataki beruházást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Nov. 19-én Bukarestbe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Persányi román kollégájával, Speranta Maria Ianculescuval megtartotta a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság második találkozóját, és erről jegyzőkönyvet írtak alá. Románia és Magyarország ad-hoc szakbizottság keretében közösen készül felmérni a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén a lehetséges környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra – mondta Persányi Miklós. /Bukarestbe látogatott a magyar környezetvédelmi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket.       Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?”     /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

Kiegyensúlyozottnak ítélték az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentésének tervezetét az EP külügyi bizottságának tagjai – közölte az MTI-vel Brüsszelben Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), aki számos módosító javaslatot nyújtott be a tervezethez. Az Európai Unió képviselőtestülete várhatóan még a további EU-bővítésről december 17-én állást foglalni kívánó EU-csúcsértekezlet előtt határoz a jelentésről. A tervezet – amelyet a francia szocialista Pierre Moscovici készített – egyetért a csatlakozási tárgyalások lezárásával ez év végén, ugyanakkor fenntartja egy védzáradék alkalmazásának lehetőségét esetlegesen később felmerülő problémák esetére. A tervezet elismeri azokat a lépéseket, amelyeket Bukarest tett a csatlakozás irányában, de felhívja a figyelmet a hiányosságokra is: megemlíti a korrupciót, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kételyeket, illetve a romák helyzetével összefüggő aggodalmakat. Gál Kinga – a román–EP vegyes bizottság alelnöke –módosító indítványaival kiegészíteni kívánta a parlamenti jelentést a bizottsági jelentés lezárta után történtekkel, például a választásokkal kapcsolatos problémákkal. Szent-Iványi István (SZDSZ) kitért a verespataki beruházás kérdésére, amely megítélése szerint, megvalósulása esetén környezeti katasztrófával fenyeget. /Kiegyensúlyozott az Európai Parlament romániai jelentéstervezete – véli Gál Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

A környezetbiztonság szempontjából a verespataki bányaberuházás ügyében Románia európai uniós vállalásai jelentik a jogi garanciát – jelentette ki Baráth Etele, az EU-ügyekért felelős magyar tárca nélküli miniszter az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén. A testület fideszes politikusainak álláspontja szerint a garancia érdekében a már EU-tag Magyarországnak vétójogával kellene élnie Románia integrációjának támogatását illetően, ha a tagjelölt írásban nem nyilatkozik arról, hogy nem engedi bányaberuházás létesítését Verespatak környékén. Illés Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a vétóra legkésőbb az Európa Tanács december 17-i ülésén lenne módja, amikor a kormányfők döntenek Románia teljes jogú tagságának feltételeiről. Baráth Etele kijelentette, hogy a miniszterelnöknek semmiképpen nem tanácsolják majd ezt a lehetőséget. /Verespatak ügyében az EU a garancia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A Fidesz felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy követeljen írásos garanciát a román kormánytól: Verespatakon és Szarvaspatakon nem engedélyezi semmiféle bányászati tevékenység megkezdését, illetve folytatását. Az erről szóló határozatot a párt országos választmányán fogadták el. Gyurcsány helyezze kilátásba, amennyiben a román vezetés vonakodna ennek megtételétől Magyarország nem járul hozzá a Romániával folytatott tárgyalások lezárásához. Követelik továbbá a Verespatakon és környékén jelenleg folyó környezetpusztító tevékenység azonnali leállítását. Felszólítják Gyurcsány Ferencet, ne bújjon ki a felelőssége alól, garantálja a Tisza-völgyében élő másfél millió ember biztonságát, a magyar gazdaság mentesítését az újabb ciánszennyezés veszélyétől. /Fidesz-felszólítás Verespatak ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A magyar kormány külpolitikája a romániai elnökválasztás eredményétől függetlenül változatlan marad, közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök a verespataki beruházás környezetvédelmi kérdésének összefüggésében a Fideszt felelőtlenséggel vádolta. "Nem látok annál felelőtlenebb politikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását" – mondta. Gyurcsány szerint éppen Románia uniós csatlakozása akadályozhatja meg az olyan környezetszennyezéseket, mint amilyen korábban a Tiszán történt. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője erre reagálva kijelentette: a Fidesz "elkötelezetten támogatja Románia mielőbbi, potenciálisan 2007-es európai uniós csatlakozását, már csak a határon túli magyarok érdekében is". Ugyanakkor – tette hozzá – amíg lehetőség van rá, újra kell nyitni a tárgyalások során már lezárt környezetvédelmi fejezetet, és olyan megállapodást kell kötni, "amely nem sodorja veszélybe Magyarországon körülbelül másfél millió ember mindennapi életminőségét, egészségét". /Változatlan marad a magyar külpolitika. Budapesti reagálás a romániai elnökválasztrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Az Európai Parlament dec. 16-án elfogadott határozata szerint az Európai Unió jövőre aláírja Romániával a csatlakozási szerződést, és Bukarest 2007-től beléphet az EU-ba. Strasbourgi plenáris ülésén az EP nagy többséggel hagyta jóvá a határozatot, amely a román felkészülés alapos figyelését is sürgeti a csatlakozásig hátralévő időpontban, emlékeztetve a belépés egyéves elhalasztását is lehetővé tevő záradékra. Ugyanakkor az Európai Néppárt állam- és kormányfőinek brüsszeli megbeszélésén elhangzott: meg kell akadályozni, hogy megépüljön a verespataki aranybánya. Orbán Viktor, az európai konzervatív pártszövetség alelnöke hibának tartja az unió részéről a környezetvédelmi csatlakozási fejezet lezárását Romániával. A végszavazás előtt jóváhagyott a képviselőtestület egy módosító indítványt, amelynek révén a verespataki aranybánya-beruházás környezeti veszélyei külön említést kaptak a határozatban. Ugyancsak nagy többséggel szavazott a EP Bulgária szerződésének aláírására. /Európai parlamenti egyetértés Románia EU-csatlakozásáról. Orbán Viktor: Hiba volt a környezetvédelmi fejezet lezárása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Nyílt levélben fordul a Zöld Erdély Egyesület Markó Béla szövetségi elnökhöz, arra kérve az RMDSZ-t, hogy egyértelműen foglaljon állást Verespatak ügyében. /Verespatak is legyen tárgya a koalíciós tárgyalásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Dec. 20-án Gyurcsány Ferenc elutasította a vétó alkalmazásának felvetését Románia európai uniós csatlakozásának ügyében a parlamentben, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy Magyarország keleti szomszédja tegyen eleget környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak. A kormányfő a vétóval való fenyegetést "politikai értelemben hibásnak, történelmi értelemben bűnösnek" nevezte. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a magyar kormány sikeres volt, mivel elérte, hogy az Európai Tanács (ET) a környezetvédelmi kötelezettségvállalásra is terjessze ki a védzáradékot, amely alkalmazása késleltetheti a román csatlakozást. Gyurcsány Ferenc kijelentette: "2004 októberének elején új kormány alakult Magyarországon. Új kormány, amely egy hazafias kormány, új kormány, amely a bátorság kormánya". A miniszterelnök a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról szólva úgy fogalmazott, a választók azt mondták, hogy "nem visszafelé, hanem előre". "Azt mondták, hogy tudják, Magyarország jövője a közös Európában, nem pedig a bezárkózó Kárpát-medencében van" – tette hozzá. Somogyi Ferenc külügyminiszter találkozott a román nagykövettel és kifejezte reményét, hogy Bukarest vállalt kötelezettségeinek eleget tesz, "beleértve a verespataki aranybánya ügyét és egyéb környezetvédelmi aspektusokat". /Gyurcsány: igen a román EU- tagságra, feltételekkel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

A Greenpeace felszólította a magyar kormányt és Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, hogy haladéktalanul kezdeményezzék nemzetközi hatásvizsgálat indítását a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében, jelezte Csáki Roland, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. A Rosia Montana Gold Corporation arra készül, hogy ciánvegyülettel mossa ki az aranyat. A bánya állandó környezeti pusztítást és veszélyt jelentene a környék, Abrudbánya, a Maros völgye és a Tisza folyóra. /Magyarország elveszítheti beleszólását az engedélyezésbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A kormány üdvözli Románia együttműködését a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében – jelentette be a kormányszóvivő Budapesten. (MTI) /Üdvözli az együttműködést Verespatak ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Tariceanu miniszterelnök nagy vonalakban ugyanazt mondta el Szili Katalin házelnöknek, mint a Gyurcsány Ferenc kormányfővel való találkozón, jelezte Frunda György szenátor a lapnak adott exkluzív interjújában. Az Európai Uniós integrációnál számítanak Magyarország segítségére. Tariceanu kifejtette, az RMDSZ kinőtte magát, nem egy „etnopárt”, hanem számos országos, közérdekű kérdésben dolgozik, s jó az együttműködés az RMDSZ és a koalíciós partnerek között. Frunda György a szenátus emberjogi bizottságának elnökeként meghívta a magyarországi emberjogi bizottságot Bukarestbe, a román fél tavaly már járt Budapesten. Tariceanu a francia–német modellt tekinti követendőnek és reméli, hasonló lesz a román–magyar viszony is. Ezt Szili Katalin is támogatta. Frunda szerint kisebbségi téren vannak már olyan érvényben lévő jogok Romániában és Magyarországon, amelyek Franciaországban vagy Németországban nincsenek. Például Franciaországban nincs megengedve az anyanyelv használata, százalékaránytól függetlenül, sőt, nem is írták alá az európai kisebbségi chartát. Frunda jelezte, Gyurcsány teljesen nyitott volt abban a kérdésben, hogy jobban támogassák a magyarországi románságot. A diplomák elismerésének kérdése is szóba került. Ugyanaz a bürokrácia jellemzi e téren mindkét állam oktatási tárcájának a gyakorlatát. A magyar fél felvetette Verespatak kérdését, amire Tariceanu nyíltan elmondta, kezdetleges fázisban vannak. /Guther M. Ilona: Nyíltabb, őszintébb hangnem a román–magyar kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Rendben lezajlott a népes román kormányküldöttség budapesti látogatása. Magukat komoly politikai elemzőként aposztrofáló tollnokok következetesen azt emelik ki és helyezik mondandójuk élére, hogy ,,az ősztől kezdve minden évben közös kormányülést tartanak.” Ha a találkozó gyakorlati eredményeit nézzük, akkor nincs, amiért lelkendezve ünnepelnünk, állapította meg Sylvester Lajos. A ,,nemzeti vízum” előkészítésével kapcsolatos megállapodás katasztrofális. A ,,nemzeti vízummal” kapcsolatos Tariceanu-féle kiigazítás – ,,nem lehet etnikai alapon kiosztani” – hosszabb időre kibocsátott tartózkodási vízummá egyszerűsíti a dolgot. A budapesti látogatás második kiemelt témája a verespataki ciántechnológiájú aranybányászat. Konkrétum itt sincs. Basescu államelnök fő választási kampánytémává emelte az aranybányászat támogatását. A Magyar ATV-ben elhangzott: „Az ellenzék fellépése Verespatak ellen nem taktikus. Romániában kialakíthat egy magyarfóbiát.” Gyurcsány miniszterelnök kijelentette, az autonómiatörekvést támogatja, amelyet az RMDSZ fogalmaz meg, a kulturális autonómiát. A budapesti kormánytalálkozó legjelentősebb eredménye Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek az a kijelentése, hogy az ötpontos szülőföldprogram a kettős állampolgárságnak nem alternatívája. /Sylvester Lajos: Nemzet a nemzettelenségben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Február 1-jén Nagybányára látogatott az Országgyűlés Nemzeti Fórum képviselőcsoportjának hatfős küldöttsége annak érdekében, hogy helyszíni szemlét tartson az öt évvel ezelőtt súlyos ciánszennyezést okozó Transgold Rt.-nél. A Magyar Demokrata Fórumból kivált honatyák azért utaztak a Máramaros megyei városba, hogy megtekintsék, milyen intézkedéseket foganatosított a helyi bányavállalat a 2000 januárjában bekövetkezett környezeti katasztrófa óta. A Lezsák Sándor vezette delegáció tavaly ellátogatott Verespatakra is, és az oda tervezett külszíni aranybánya ügyét az Európa Tanács és az Európai Parlament elé vitte. Balogh László képviselő elmondta, az ausztrál–román tulajdonú Transgold Rt. (korábban Aurul) vezetősége arról beszélt a magyarországi küldöttségnek, hogy az öt évvel ezelőttihez hasonló környezetszennyezés többé nem fordul elő, mivel a cég négymillió dollárt költött az elmúlt években biztonsági berendezésekre. Ioan Hudrea, a bányavállalat igazgatótanácsának alelnöke kijelentette: annak idején Romániában nem észleltek környezetszennyezést, a magyarországi ökológiai katasztrófát pedig a magyar hatóságok idézték elő azáltal, hogy túladagolták a ciánt és nehézfémeket semlegesítő szert, és ez okozott mérhetetlen halpusztulást. „Megütközést keltett bennünk, hogy a román–ausztrál vállalat még részben sem ismeri el a katasztrófa felelősségét, hanem éppenséggel a magyar kárelhárítókat okolja a szennyezésért. Furcsának tartom azt is, hogy noha a nagybányai aranykitermelő vállalatban a román állam is tulajdonos, Románia mindeddig semmilyen felelősséget nem vállalt a környezetszennyezés tekintetében” – nyilatkozta Balogh László. Számára nem fogadható el a ciános technológia, közölte sommázta a honatya. Emlékezetes, hogy 2000. január 30-án átszakadt az aranymosással foglalkozó Aurul vállalat Zazar melletti ipari derítőjének gátja. Becslések szerint 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba és a Tiszába került. Magyarország 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követeli a ma Transgold néven működő nagybányai aranykitermelő vállalattól a tiszai környezeti katasztrófa miatt. /Rostás Szabolcs: Magyarországot vádolja a Transgold. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatban – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A politikus szerint Magyarország akár saját területén tartandó közvita szervezését is kérheti, emellett a magyar kormány a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató kidolgozásában is részt vehet. Magyarországon felháborodást keltett, hogy a már megszűnt nagybányai Aurul Bányatársaság jogutód cége, a Transgold Vállalat nem ismeri el jogelődjének felelősségét az öt évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófában. Az ausztrál–román cég képviselői szerint a Tisza élővilágát ért súlyos károkat nem a volt bányatársaság cianidja okozta, hanem a magyar fél hozzá nem értése. /Borbély Tamás: Idén nem kap zöld utat a verespataki bányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Hivatalos tájékoztatást kér a román hatóságoktól a nagybányai ipari derítők állapotáról Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter, mivel az utóbbi hetek kiadós havazásai felvetik egy esetleges környezeti katasztrófa kialakulásának lehetőségét. A közleményben a minisztérium utalt a Máramaros megyei Környezeti Őrség képviselőjének sajtóban megjelent nyilatkozatára, amely szerint bármely pillanatban katasztrofális következményekkel járó környezeti baleset következhet be a Nagybánya környékén található ipari derítők valamelyikénél. Amennyiben a verespataki aranybánya-beruházás megakadályozása érdekében a magyarországi ellenzék továbbra is komolyan gondolja Románia európai uniós integrációjának hátráltatását, akkor erre az Európai Parlamentben az Európai Néppárton keresztül módja van – közölte Persányi Miklós. A miniszter Hörcsik Richárd fideszes bizottsági alelnök bírálatára reagált, aki szerint a magyar kormánynak nem lett volna szabad hozzájárulnia ahhoz, hogy az EU ideiglenesen lezárja a Romániával folytatott integrációs tárgyaláson tavaly a környezetvédelmi fejezetet. /Persányi tájékoztatást kért a nagybányai derítőkről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A Környezetvédelmi Minisztérium 60 kérdést intézett a kanadai Gabriel Resources vállalathoz, amely a verespataki aranykitermeléssel foglalkozik. A kérdések a kitermelés környezeti, technológiai és archeológiai vetületeire vonatkoznak, azzal a céllal, hogy kiderüljön, milyen negatív hatásokat okozna a kitermelés az ország határain túl. A kérdéseket azt követően fogalmazta meg a magyar fél, hogy a román hivatalosságok felkérték, vegyen részt a projektben. /Hatvan kérdés Verespatak-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Március 30-án megszavazta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága az úgynevezett Románia-jelentéseket. Ehhez nyújtott be módosító indítványt Gál Kinga /Fidesz/ képviselőasszony többek között a környezetvédelem (vizek tisztasága, Verespatak) és a magyar kisebbség védelme tárgyában, amelyek lényeges elemeit elfogadták. A kisebbségek helyzetének általános javítása terén kiegészítő intézkedéseket kell tenni a magyar kisebbség védelmének érdekében a szubszidiaritás és önkormányzatiság elveinek tiszteletben tartásával. /Gál Kinga módosító indítványainak sikere az EP-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Április 6-én elkezdődött a második magyar–román dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A megnyitón Beke Mihály András fesztiválelnök (a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója) kiemelte, a dokumentumfilm műfajának vissza kell nyernie rangját és hitelét – az Új Eldorádó, amely a Verespatakon zajló társadalmi és környezetvédelmi iszonyatot tárja fel, hatalmas közönségsiker volt, a politika világában viszont visszhangtalan maradt. A napokban félszáz dokumentumfilmet tekinthet meg az érdeklődő közönség és a szakma. /F. I.: Jó részvétel a második FILM.DOK-on. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./