Valami nagyon nincs rendben a Verespatak-törvénnyel
Törvénytelenséget követett el a Ponta-kabinet, ha úgy fogadta el a verespataki ciános bányaprojektről szóló törvénytervezetet, hogy azt nem véleményezte pozitívan valamennyi érintett minisztérium – közölte kérdésünkre csütörtökön Cseke Attila RMDSZ-es képviselő.
A politikust azért kerestük meg, mert korábban a kormány főtitkára, majd miniszter is volt, így jól ismeri a kormány törvénykezdeményezési procedúráit. A maszol.ro annak kapcsán kérdezte, hogy az igazságügyi minisztérium korábban negatívan, a gazdasági tárca pedig – Varujan Vosganian miniszter keddi bejelentése szerint – egyáltalán nem véleményezte a Verespatakról szóló tervezetet.
Cseke Attila tájékoztatása szerint a kormány asztalára törvénytervezeteket rendszerint valamelyik minisztérium kezdeményez, elfogadásához és a parlament elé terjesztéséhez azonban valamennyi érintett minisztérium vezetőjének aláírása szükséges. Az igazságügyi és a pénzügyi tárcának rendszerint szinte az összes tervezetet véleményeznie kell – magyarázta.
A politikus elmondta, a miniszterelnök jóváhagyásával kormányülésen megvitathatók azok a tervezetek is, amelyeket nem véleményezett még valamennyi minisztérium. „Elfogadásához azonban már valamennyi tárca hozzájárulása szükséges. Ha az igazságügyi miniszter nem írta alá a tervezetet, az törvényszegés” – fogalmazott.
Mint ismert, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a kormány korábbi közleményével ellentmondva csütörtökön már azt nyilatkozta, hogy a Ponta-kabinet „nem fogadta el, vagy utasította el” a tervezetet, hanem a vitát és a döntést a parlamentre bízta.
Cseke elmondta: ebben az esetben a parlamentnek egyszerűen nincs amiről tárgyalnia. „Ha igaz, amit a Dragnea mond, akkor a parlament nem is vitathat meg egy ilyen dokumentumot, mert ha a kormány nem fogadta el, akkor ez nem törvénytervezet. Véleményanyagokról nem szoktunk tárgyalni. A kormány részéről érkező törvénytervezeteket valamennyi érintett miniszternek alá kell írnia” – magyarázta.
Cs. P. T.
Maszol.ro

Aradi Nyilatkozat – a falurombolás elleni egyházi tiltakozás 25. évfordulóján –
„Hát nem lesz már valaki ebben az országban, aki golyót ereszt ennek a hazaárulónak a fejébe?” – A Ştefan cel Mare hetilap két évvel ezelőtti cikkének ez a kérdése juthat eszünkbe annak a lejárató- és gyűlöletkampánynak a láttán, amely az utóbbi időben bontakozott ki személyem ellen. Mondanom sem kell, hogy ennek a fegyveres erőszakra való nyílt uszításnak mind a mai napig nincs törvényes következménye, s a bűnüldöző szervek törvényes feljelentésünk benyújtása és többszöri megkeresésünk ellenére sem engednek szabad utat az igazságszolgáltatásnak.
Szintén peres eljárás kezdeményezésére adott okot Victor Ponta miniszterelnök azon alaptalan vádaskodása, amely szerint Tőkés László „románellenes érdekek képviselője”, és „Románia instabilitásában érdekelt személyek pénzelik, akik azt kívánják, hogy Romániát minden oldalról támadják”.
Július–augusztusban aztán az ország többi főméltósága – élükön Traian Băsescu államfővel és a Szenátus elnökével, Crin Antonescuval –, valamint a pártsajtó egy emberként lett részese a magyar-, illetve Tőkés-ellenes uszítókampánynak. Victor Ponta büntetőjogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba, az ország elnöke a román állampolgársághoz való jogomat kérdőjelezte meg, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke pedig a Románia Csillaga kitüntetésem visszavonását indítványozta. Továbbá a Külügyminisztérium is rám támadt, valamint a román titkosszolgálatok olyan levitézlett vezető emberei, mint Nicolae Ulieru (Román Hírszerző Szolgálat – SRI) és Ioan Talpeş (Külföldi Hírszerző Szolgálat – SIE). Ez utóbbiak régóta tisztázott „titkosszolgálati múltammal” rágalmaztak meg.
Több mint egy hónapja a román sajtó is az ellenem felhozott olyan válogatott vádaskodásoktól hangos, amelyek alkotmány- és románellenesség, szélsőséges nacionalizmus és irredentizmus, az etnikumközi béke és az európai értékek megsértése (stb.) miatt marasztaltak el.
Mivel érdemeltem ki, hogy a nacionalista-posztkommunista média céltáblájaként a román politikai élet szinte minden szereplője számára a bűnbak én legyek – s mindez azzal tetőzzön, hogy Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök, valamint Corina Creţu szocialista EP-képviselő és hozzá csatlakozó „elvtársai” fellépésének „köszönhetően” most már hivatalos formában is meginduljon az eljárás magas állami kitüntetésem elvétele céljából?!
A nyilvánvaló ok és magyarázat a 2013. július 27-én, a Tusnádfürdői Nyári Táborban elhangzott javaslatom, hogy osztrák–olasz mintára Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet a romániai – erdélyi – magyarság esetében, jogaink szavatolása érdekében. Az olaszországi Dél-Tirolban élő osztrák közösség autonómiáját garantáló, jól bevált európai modell emlegetése váratlan és mértéktelen haragot váltott ki a román politikai vezetőkben. Válaszreakcióként ők az ország alkotmányának megsértése, illetve Románia nemzetállami egységének és területi épségének a veszélyeztetése címén követelik a fejemet, továbbá a régóta használatos magyar kártyát kijátszva, a román nemzeti érzelmek gerjesztésében egymást túllicitálva folytatják uszító hadjáratukat ellenem – voltaképpen közvetett, de nyilvánvaló módon az egész kisebbségi magyarság ellen. Ez az összehangolt támadássorozat – a jelek szerint – azzal teljesedik ki, hogy az 1989-es temesvári forradalmi érdemeimért nekem ítélt Románia Csillaga érdemrend visszavonásával akarnak példát statuálni, saját politikai érdekből, illetve az önrendelkezési jogait egyre erőteljesebben követelő magyar közösség megleckéztetése és megfélemlítése céljából.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint mindnyájunkat megillet az emberi méltóság (1. cikk), a személyi sérthetetlenséghez való jog (3. cikk) és a véleménynyilvánítás szabadsága (11. cikk). Ennek alapján a lehető leghatározottabban visszautasítom emberi méltóságom durva megsértését, politikai – és EP-képviselői – véleményem kinyilvánításának fenyegető korlátozását, valamint a közvetlenül személyemet érintő (ad personam), és egyúttal nyílt uszításnak minősülő, verbális agressziót.
Egykori temesvári lelkipásztorként ezúton is kinyilvánítom, hogy annak idején, életünk kockáztatásával nem érdemekért és kitüntetésért, hanem meggyőződésből szálltunk szembe a Ceauşescu-diktatúrával. Húsz év elteltével kapott magas kitüntetésem valamennyi temesvári hős és ellenálló érdemeinek az elismerését jelentette. Minekutána Temesvártól „ellopták a forradalmat”, 2009-ben a Románia Csillaga érdemrend bizonyos fokig igazságot szolgáltatott a „mártír városnak”. Amennyiben most visszaveszik az érdemrendet, ez megint csak Temesvár forradalmi múltjának a semmibe vételét jelentené. Továbbá a jelenleg végbemenő kommunista típusú visszarendeződésnek lenne újabb bizonyítéka.
Az 1989-ben elkezdődött demokratikus rendszerváltozásnak szerves része a kisebbségi rendszerváltozás, amihez hozzá tartozik az erdélyi magyarok kollektív jogainak a biztosítása. Ezzel szemben jogaink lépten-nyomon bekövetkező korlátozása, a ránk erőltetett – diszkriminatív jellegű – mesterséges területi átrendezés terve, valamint az, hogy a magyarságot minduntalan elmarasztalják autonómia-követeléseinek a hangoztatása miatt az említett követelmény ignorálására, nem pedig az erre irányuló törekvés valóra vál(t)ására utal. Az előbbiekben bemutatott lejárató- és uszító kampánynak, valamint kitüntetésem visszavonásának mögöttes szándéka a magyarellenes diszkrimináció fenntartása, kitűzött céljaink elérésének a megakadályozása. A „dekorációm” megvonásának propagandisztikus forgatókönyve erről az álságos politikai háttérről hivatott elvonni a nyilvánosság figyelmét.
A Románia Csillagának személyemtől való – esetleges – megvonása nyilvánvaló módon diszkriminatív, magyarellenes cselekedet lenne. (Erre vall egyébként, hogy a korrupció vádjával elítélt Adrian Năstase szocialista exminiszterelnöktől nem vették el kitüntetését.) Az ellenem felhozott, szavaimat elferdítő, vádak és kitalált rágalmak természetük szerint mind etnikai jellegűek. Más megfogalmazásban: azért aláznak meg emberségemben, azért hangzik el ellenem ismételten ádáz gyűlöletbeszéd, valós érdemeimtől azért akarnak megfosztani, mert magyar vagyok, és – mint a jó román a románsága mellett – a magyarságomért kiállok.
A temesvári népfelkelés egyik legszebb és legigazabb üzenete az, hogy 1989 „szabadító karácsonyán”, a diktatúra ellenében, illetve a szabadság védelmében vállvetve, egymással karöltve léptek fel románok és magyarok. A város mintegy tíz nemzetiségének és vallásfelekezetének ezt a kölcsönös szolidaritáson alapuló összefogását nevezzük Temesvár szellemének.
A közel negyedszázada, változó intenzitással jelentkező posztkommunista restauráció – egyebek mellett – ezt a szellemiséget igyekszik tönkretenni, Verespatak természetes környezetéhez hasonlóan társadalmi és humán környezetünket is lerombolni igyekezvén.
A kommunizmus visszahúzó örökségének terheitől szabadulva új, második rendszerváltozásra van szükség. „Románia Csillaga” ezt a helyes irányt mutatja. Hisz amint magának a történelmi érdemrendnek a latin felirata hirdeti: In fide salus (A hitben van a szabadulás). Eladósodott, a csőd szélén álló, erkölcsi válságban lévő országunknak, társadalmunknak hitre és szabadulásra van szüksége.
Az érdemrendet – ha akarják – elvehetik tőlem. De: a szabadító Krisztusba vetett hitünktől senki sem foszthat meg, 1989 sorsfordító eseményei közepette is ez a hit vezérelt bennünket…
Arad, 2013. szeptember 7.
Tőkés László

Erdon.ro

Ponta: elutasítja a parlament a verespataki beruházást
A román parlament el fogja utasítani a Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya-projektet és a román állam valószínűleg kártérítést kell fizessen a beruházónak – mondta hétfőn Victor Ponta miniszterelnök. A szociáldemokrata kormányfő azt követően nyilatkozott így, hogy Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) liberális társelnöke a Verespatak-törvénytervezet elutasítását javasolta.
Ponta szerint nincs már értelme parlamenti különbizottságot létrehozni és társadalmi vitát nyitni a verespataki bányaprojekt ügyében, mikor egyértelművé vált, hogy a parlamenti többség el fogja utasítani a kormány tervezetét.
„Minél gyorsabban napirendre kell tűzni a törvénytervezetet: előbb a szenátushoz kerül, amely gyorsan elutasítja, aztán a képviselőház is leszavazza, és ezzel befejeztük" – jelentette ki Ponta.
Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: koalíciós partnere nem konzultált vele, mielőtt a Verespatak-tervezet elutasítását javasolta volna. Ponta hozzátette: miután Vasile Blaga, az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke is a törvénytervezet ellen foglalt állást, nincs miért „bolondítani a népet", a parlament rövid úton elutasíthatja a tervezetet.
ozzátette: a kanadai beruházó minden bizonnyal kártérítési pert indít majd Románia ellen, és az esetleges kártérítést a román adófizetőknek közösen kell állniuk. Ponta szerint a beruházó Traian Basescu államfő támogató nyilatkozataira alapozva rengeteg pénzt költött már el a projektre, abban a tudatban, hogy megtérül a befektetés.
A kanadai többségi tőkével és 20 százaléknyi román állami részesedéssel létrehozott Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. Az RMGC mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a projekt előkészítésére.
A román kormány augusztus 27-én törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a verespataki beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a beruházást.
Victor Ponta kormányfő korábban azt közölte: képviselőként a verespataki törvénytervezet ellen fog szavazni, de az általa vezetett Szociáldemokrata Párt nem alakít ki egységes frakcióálláspontot, mindenki lelkiismerete szerint voksolhat.
MTI
Erdély.ma

Verespatak: a szenátus két szakbizottsága elutasította a törvénytervezetet
A román szenátus jogi, valamint területrendezési és környezetvédelmi szakbizottsága is kedvezőtlenül véleményezte a verespataki aranybánya-beruházás megnyitásához szükséges intézkedéseket tartalmazó tervezetet.
A román szenátus jogi, valamint területrendezési és környezetvédelmi szakbizottsága elutasította kedden azt a törvénytervezetet, amely a verespataki aranybánya-beruházás megnyitásához szükséges intézkedéseket tartalmazza.
Először a jogi szakbizottság véleményezte kedvezőtlenül a tervezetet, majd a területrendezési és környezetvédelmi szakbizottság utasította el azt egyhangúlag.
Az úgynevezett Verespatak-törvénytervezetet a kormány terjesztette a parlament elé augusztus végén, de a kormányzó Szociálliberális Szövetséghez tartozó román liberálisok hétfőn bejelentették, hogy nem támogatják a ciántechnológiás bányaberuházást.
Ezt követően Victor Ponta román miniszterelnök is kijelentette, hogy ilyen körülmények között a román parlament el fogja utasítani a tervezetet. A miniszterelnök lemondott arról a szándékáról is, hogy egy parlamenti különbizottságot hozzanak létre, amelynek az lett volna a feladata, hogy széles körű társadalmi vitát folytasson az érintett felek bevonásával.
Erdély.ma

Jogállamban élünk?
A verespataki aranybánya kérdése alaposan kiborította a román politika éjjeliedényét s most ömlik szanaszét a szagos tartalom. A hetven százalékos öntudattal s annak megfelelő fenegyereki magabiztossággal rendelkező szociálliberális szövetség egyenletes lépésekkel haladt volna tovább kedvenc elképzelése – azaz a bányaprojekt valamilyen módon történő megvalósítása – felé amikor az utca hangja a koalíció több tagját hirtelen rádöbbentette: jókora tömeget háborítottak fel a dologgal.
Az valahogyan benne volt a pakliban, hogy tiltakozás, megmozdulás az lesz, de az nem, hogy ilyen és ekkora. Mert a tüntetések eléggé komolyra sikeredtek, és szinte látom, amint néhány kormánynábob, parlamenti kiskirály lelki szemei előtt felsejlett a következő választások rémképe: ez nem az a típusú vita, amit két éven belül a tiltakozók el fognak felejteni. S akkor – mentsük, ami menthető alapon – kezdetét vette az a szomorú előadás, aminek a képernyőkről tanúi lehettünk: a vackát megugató kutya mintájára egyből mindenki, aki eddig a „legjobbat akarta” s ez alatt a térség ipari fejlesztését, munkahelyek teremtését értette, egyből felfedezte a kockázatokat s a mellékhatásokat s most a tervezet ellen szónokol. Az egészből az államfő nyer, aki a tőle megszokott cinikus módon elhatárolódott az egész ügytől, visszadobva azt a kormány térfelére. No meg a Dan Diaconescu überpopulista zsebpártja, amely ügyesen kihasználta az alkalmat egy kis hatásos hangoskodásra.
A bányát tervező vállalat az elmúlt évek során hihetetlen mennyiségű pénzt fektetett be. Egyrészt házakat épített azoknak, akik hajlandók voltak verespataki ingatlanaikat a vállalatnak eladni, másrészt annyi éven keresztül minden elképzelhető módon hevesen kampányolt a bányaterv érdekében. Ez nem kis összeget emésztett fel s én sohasem értettem miért, milyen perspektíva tudatában hajlandók ezt tovább csinálni, hiszen – ha Románia jogállam – akkor a terv kimenetele enyhén szólva mindig is kétséges volt: ha csak egy, egyetlenegy verespataki lakos is kerek perec megtagadja a kiköltözést, egész egyszerűen nem tehetnek semmit.
Ezért nekem kezdettől fogva az volt a gyanúm, hogy a bányavállalat és a kormány közötti egyezségnek kellett hogy legyen egy ilyen része is, ami nem jogállamba való, s amit ezért nem is ismerünk: hogy a lakossági ellenállást valamilyen módon megkerülik, a kiköltözést törvény által, erővel, vagy másképpen, de kikényszerítik. Nem akarom elhinni, hogy az 1989 utáni Romániában egy demokratikus hatalom ilyen ígéretet tett volna, de semmilyen más magyarázatnak nincs értelme.
Most pedig újabb jel mutat ebbe az irányba: a bányavállalat perrel fenyegetőzik. Perrel csak azt kérheti számon, amit valamilyen módon a felek korábban rögzítettek. Ha a népakarat s a legitim parlamenti döntés ellenében való cselekvés nem volt része az egyezségnek, ha kezdettől világos volt az, hogy Románia s a térség lakossága esetleg majd nem kér a ciántechnológiás bányából, nem látom, mi lehet a per tétje.
A kormányfő tud valamit, mert elég bután kijelentette: fizetni fogunk. Amint erre már rávilágítottak, ez a megfontolatlan kijelentés felhasználható a per során az állam ellen. Na de itt van egy bökkenő, s ismét fel kell vetnem a kérdést: jogállamban élünk-e? Mert ha igen, akkor nem mi, nem az adófizetők kellene kifizessük azt a kárt, amit esetleg majd megítélnek.
Ha jogállamban élünk, akkor valamennyi szerződés és egyezség tartalmát haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
Ha jogállamban élünk, akkor sürgősen ki kell deríteni: kik tettek olyan szerződésbeli ígéretet, amely egy demokratikus jogállamban nem teljesíthető? Kik hozták az országot abba a helyzetbe, hogy egy vállalat kénye-kedve szerint zsarolhassa azt? Milyen körülmények között és milyen feltételekkel jött létre a szerződés, kik milyen részesedést, illetve részesedési ígéretet kaptak?
Ha jogállamban élünk, ezeket az embereket sürgősen felelősségre kell vonni, s vagyonukat elkobozva abból fizetni ki a kártérítést!
Kérdés persze, hogy jogállamban élünk-e?
Szabadság (Kolozsvár)

Ismét tárgyalást kezdeményez az RMDSZ-szel a Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége a héten Kolozsváron tartott ülésének napirendjén egyebek mellett a lopakodó régiósítás, környezetvédelmi témák, illetve az európai parlamenti választások kérdése szerepelt.
Régiósítás, autonómiatörekvések
A Néppárt elnöksége kiértékelte a július 20-i tiltakozássorozat alkalmával elkezdett aláírásgyűjtés eddigi eredményeit. Az akció folytatódik, hogy összegyűljön a lehető legtöbb aláírás a román kormány által tervezett, a magyar közösség számára hátrányos régiósítási tervek ellen és a Székelyföld, valamint a Partium autonómiáját szorgalmazó helyi népszavazások kiírásáért. Noha jelenleg úgy tűnik, hogy a Ponta-kormány nagy lendülettel elindított közigazgatási reformja kifullad és most már nem a közigazgatási régiók kialakítását, hanem csupán a fejlesztési régiók átszervezését tervezi, a kormány területi hatóságainak átszervezésével javában zajlik az átláthatatlan politikai érdekek mentén történő „lopakodó régiósítás”. A referendumtörvény módosítása is aggodalomra ad okot ebben a viszonylatban, mint ahogyan az is, hogy a magyar parlamenti képviselet ellentmondásosan viselkedett ennek megszavazása során, pedig az eddigi országos referendumok eredménye egyértelműen megmutatta, hogy a magyar érdekérvényesítés számára előnytelen az érvényességi küszöb 30 százalékra való leszállítása.
Az elnökség megerősítette: a Néppárt továbbra is a tényleges, a történelmi régiók mentén történő közigazgatási átszervezés mellett száll síkra, mert ebben a kérdésben csakis az autonómia a megoldás, ezért mind a Székelyföldön, mind a Partiumban a helyi népszavazásoknak is az autonómiáról kell szólniuk. A Néppárt elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy az RMDSZ meghatározatlan időre elhalasztotta az őszre tervezett tiltakozó tömegmegmozdulást – a nyáron azzal próbálta leszerelni a megmozdulások kezdeményezőit, hogy az ősz folyamán kell együtt, összefogva tüntetni, most azonban visszalépett, bebizonyítva, hogy akkor sem gondolta komolyan. Az Elnökség megerősítette: továbbra is támogatja a Székely Nemzeti Tanács által október 27-re tervezett Székelyek nagy menetelését, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen aktívan veszi ki a részét a szervezésből is, és erre buzdítja az erdélyi közélet valamennyi szereplőjét.
Verespatak Az elnökségi ülésen megvitatták a Verespatakra tervezett aranykitermelés, illetve a tervezet ellen országszerte rendezett köztéri tiltakozások kérdését is. A Néppárt a közösségi tiltakozó akciók folytatása mellett foglalt állást, mindaddig, amíg a kérdés megnyugtató módon nem rendeződik. Az elnökség megállapította, hogy a Ponta-kormány visszakozása a határozott közösségi fellépés eredményeként bebizonyította: egy közösség képes politikai szereplőként, hatékonyan befolyásolni a döntéshozatalt. Az erdélyi magyar érdekérvényesítés folyamatos gyengülését tehát sikeresen ellensúlyozhatja közösségünk határozott politikai szereplőként történő fellépése a fontos kérdésekben.
EP-választások A 2014-ben esedékes európai parlamenti választások kérdésében a Néppárt elnökségének határozott álláspontja, hogy erős magyar képviseletet az erdélyi magyar politikai erők megállapodása eredményezhet. Sajnálatos, hogy az RMDSZ elnöke mindmáig nem méltatta válaszra a Néppárt elnökének július eleji levélét, amelyben négy, most is aktuális kérdésben („Románia alkotmányának számunkra előnytelen módosításának megakadályozása; a magyarságot hátrányosan érintő területi-közigazgatási átalakítás megakadályozása, az átszervezési folyamat számunkra kedvező megoldásainak kikényszerítése; együttműködés az európai polgári kezdeményezések sikerre vitelében; közös felkészülés az EP-választásokra”) szorgalmazta az együttműködést a két párt között. A Néppárt elnöksége ismételten egyeztetést kezdeményez ezekben a kérdésekben az RMDSZ vezetőivel, és a tárgyalások előkészítésével Szilágyi Zsolt alelnököt bízta meg.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

Politikuséknál a bátorság hiánycikk
Ebben az országban minden lecseng egyszer. Elfelejtődnek a korrupciós botrányok, az elfecsérelt uniós pénzek, a cigaretta-ügy, a kiárusított flotta. Az amerikai Bechtel céggel kötött állami szerződéseket még keresik ugyan, de nem biztos, hogy megtalálják. És pont kerül a kóbor kutyák ügyére is. Még a verespataki beruházás jóváhagyását is elódázzák valahogy, mert a hatalom kénytelen lesz engedni a tömegek nyomásának, így kozmetikázva alaposan megcsappant népszerűségét.
Viszont következetes a hazai többségi politikusok állásfoglalása, beleértve az államfőt is, a magyar kisebbséggel szemben. Egyszóval: elutasító. Zászlóügyben, nyelvhasználat ügyében, a regionalizálás kérdésében. A magyarokkal kapcsolatos minden hírt megkülönböztetett figyelemmel kísér a hazai média is. (Hetek óta Tőkés László kitüntetésének visszavonása az egyik visszatérő téma.) Nem szeretnék visszatérni az ügyekre, azok számunkra lerágott csont, csak néhány példával felemlíteném, milyen más mércével mérnek ebben az országban, ha nemzetiségünkről van szó.
A hosszú időn keresztül tárgyalt zászlóügyben induljunk el a kályhától. Az 1990-es években Arad megye egyik községe zászlót készíttetett magának. Sokan emlékezünk: a településre, természetesen az akkori politikai hatalom megbízásából, kiszállt a rendőrség, titkosrendőrség, kihallgatta a polgármestert, a kezdeményezőket, lefoglalta a „bűnjelet”. Az egészből olyan kázust kreáltak, mintha államellenes összeesküvést lepleztek volna le, a médiában szellőztették a részleteket.
Az azóta eltel időszakban a legapróbb óromániai falu, a legkisebb civil szervezet is következmények nélkül készíthet magának zászlót, pecsétet. De kérdezhetnénk: valaki elnézést kért az Arad megyei település két évtizede kipellengérezett polgáraitól, vezetőitől? És visszaszolgáltatták-e az elkobozott zászlót? Avagy továbbra is megmaradt bűnjelnek?
A székely zászló ügyére sem térnék ki, volt idő, amikor a román (média)csapból is az folyt. Kormányfőnk, szenátus-elnökünk is kifejezte rosszallását. Csak az ügy általuk használt minősítésének egyetlen szavát emelném ki: alkotmányellenes. Ha az, akkor…
Időközben elhunyt a román roma király. Óriási temetési szertartás, a koporsójánál még a román államelnök is lerótta kegyeletét. Minden románok elnöke a kisebbségi király előtt! Aztán megválasztották az új királyt. Illetve mindjárt kettőt is: egyet belföldi használatra, egyet pedig nemzetközinek. S ne feledjük: a két király mellett létezik egy önjelölt császár is. Ország-világ tudtával. Az egész temetési, majd koronázási ceremónia alatt, után viszont egyetlen egyszer sem hangzott el román hivatalos körökből, hogy mindez alkotmányellenes. Pedig nyilvánvalóan az, mert egy államnak csak egy államformája lehet: vagy respublika, vagy monarchia.
Egy zászló alkotmányellenes, az államforma kérdése nem az! Furcsa. A helyzet valós minősítésére viszont bátorságra lenne szükség. Az pedig mifelénk, politikusi körökben hiánycikk.
Ujj János
Nyugati Jelen (Arad)

Két tagja lesz az RMDSZ-nek a Verespatak-bizottságban
A kedd délutáni egyeztetések következtében két taggal képviselteti magát az RMDSZ a Képviselőháznak és a Szenátusnak a verespataki bányaberuházásról szóló törvényt vitató együttes bizottságban, így Korodi Attila Hargita megyei képviselő mellett Végh Sándor Szilágy megyei szenátor vesz részt a bizottság munkálataiban.
Mint ismeretes, a Képviselőház és a Szenátus plénuma együttes ülésen vitatta meg ma, szeptember 17-én azt a kezdeményezést, amely egy közös speciális bizottság létrehozását kéri, hogy a Verespatak térségében megvalósítandó arany és ezüstérc kitermelésre vonatkozó, a Kormány által előterjesztett törvénytervezetet megvitatassa. Annak ellenére, hogy az RMDSZ nem szavazta meg a bizottság létrehozását, Korodi Attila képviselő és Végh Sándor szenátor által vesz részt a munkálatokban.
Erdély.ma

Verespatak – Állást foglaltak az erdélyi magyar történelmi egyházak
A sajtónak ma küldött, de tegnap keltezett nyilatkozatukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői kijelentik: „határozottan ellenzik a Roșia Montană Gold Corporation verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.”
A Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, valamint Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke által aláírt dokumentum emlékeztet: az egyházak “közös elvi álláspontját tíz évvel ezelőtt” kifejezték, és azt változatlanul fenntartják.
“Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni” – áll a román és a magyar sajtónak elküldött közös nyilatkozatban.
Hangsúlyozzák: a magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében.
Az erdélyi történelmi egyházak vezetői “megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét”.
A fent említettek tiltakoznak “a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne”.
Ugyanakkor felszólítják a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését. “Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet” – fogalmaznak.
“Tiltakozásunk megfogalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítjuk Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására” – áll a dokumentumban.
Szabadság (Kolozsvár)

Az EP környezetvédelmi bizottsága elé kerül a verespataki bánya ügye
Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága elé viszi a cianidos bányászati technológia kérdését Bánki Erik Fideszes EP-képviselő – tudatta szerdán a képviselő irodája.
A bizottság a jövő héten meg is tartja az ezzel kapcsolatos első vitát, amelyben arra szeretne választ kapni az Európai Bizottság képviselőitől, hogy a brüsszeli testület miért nem kezdeményezte mindezidáig a cianidos bányászati technológia betiltását az egész Európai Unióban, noha az EP 2010 tavaszán határozatban szólította fel a bizottságot, hogy kezdeményezzen ilyen jogszabály-módosítási javaslatot.
„A széleskörű politikai és civil támogatottság ellenére azonban Janez Potocnik környezetvédelemért felelős uniós biztos mindezidáig nem tett eleget a határozatban foglaltaknak – kárhoztatja a késlekedésért a bizottság illetékes tagját közleményében Bánki.
A fideszes politikus úgy véli, hogy a román kormány törvényjavaslata, amely biztosítaná a verespataki aranybánya megnyitásának lehetőségét, újra „felerősítette a cianidos bányászat uniós tilalmáért küzdők hangját". Emlékeztetett arra, hogy szeptember elején Tőkés Lászlóval és Sógor Csaba romániai magyar néppárti képviselőkkel együtt levelet is írt Potocniknak, hogy megtudakolja, miért nem tesz eleget a bizottság az EP-határozatnak, majd személyesen is egyeztettek az ügyben a biztossal a múlt héten Strasbourgban. „Janez Potocnik elmagyarázta nekik, hogy 2010 óta kapcsolatban vannak a románokkal az ügy miatt, de mi nem tilthatjuk be a cianidot" – tudatta akkor az MTI-vel Joe Hennon, a környezetvédelmi biztos szóvivője, s rámutatott, hogy a biztos ellátja törvényes feladatát, az uniós jogot be fogja tartatni. Potocnik szerint a cianidos kitermelésnek van ugyan alternatívája, de a többi lehetőség még nagyobb kockázatokat hordoz.
Bánki szerint európai napirenden kell tartani a verespataki ügyet „hiszen a romániai belpolitikai színjáték ellenére továbbra is van esély, hogy a verespataki bányaberuházás megvalósul".
MTI
Erdély.ma

Különbizottságot alakított a román parlament
Különbizottságot alakított a román parlament a tervezett verespataki bányaberuházás ügyében, a grémium feladata társadalmi vitát folytatni a sokat vitatott ciántechnológiás aranykitermelésről, valamint az azt elősegítő törvénytervezetről.
A parlamentben kedden tartott szavazáson 311-en mondtak igent a különbizottság létrehozására, 5-en ellene voltak, 15-en pedig tartózkodtak. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) nem értett egyet a bizottság felállításával, ezért képviselői és szenátorai nem vettek részt a szavazásban.
Az úgynevezett Verespatak-törvénytervezetet a kormány augusztus végén terjesztette a parlament elé. A különbizottság megalakításának ötlete azt követően merült fel, hogy a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) vita támadt a bányaberuházást támogató szociáldemokraták és az azt ellenző liberálisok között.
A grémiumot azért hozták létre, hogy a beruházást ellenző és támogató civil szervezetek bevonásával társadalmi vitát folytasson a romániai társadalmat erősen megosztó ciántechnológiás bányaberuházás kapcsán.
A bizottságnak szociáldemokrata párti elnöke lesz, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Korodi Attila képviselő és Végh Sándor szenátor vesz részt a testület munkájában.
Korodi Attila az MTI-nek elmondta: a bizottság állásfoglalása nem lesz kötelező érvényű, ugyanis a Verespatak-törvénytervezet esetében is a normális eljárást alkalmazzák, azaz a különbizottság után a szakbizottságok is véleményezik a tervezetet, majd ezt követően szavaz a szenátus, illetve ebben az esetben az ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház.
Korodi szerint a kormány hibázik, hiszen szerinte a társadalom meghatározó része azt várja el, hogy vonja vissza a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben Románia nem mond egyértelműen nemet erre a beruházásra, akkor a kanadai beruházó a törvénytervezet esetleges elutasítása után is kérheti a bányaprojekt engedélyezését.
MTI
Nyugati Jelen (Arad)

Erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Az Erdélyi-Érchegység egyik legrégibb településén, Verespatakon már a római korban aranybányászat folyt. A több ezeréves tárnákban fellelt viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. Ezek az időszámításunk után 131-167 között írt daciai emlékek számítanak a római kurziva legrégibb változatainak. Tudományos értékük felbecsülhetetlen.
Altalaji kincsei nem mindennapiak. Ezért ezen a területen a kanadai Gabriel Resources Gold Corporation cég saját aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.
Mindezeket figyelmen kívül hagyva, bizonyos hazai politikai és gazdasági erők olyan irányba, szeretnék a verespataki helyzetet eltolni, mely számukra kedvező lenne.
Neves személyiségek tiltakozó nyilatkozatot adtak közre.
Az alábbiakban közöljük az elektronikus formában eljuttatott nyilatkozatot.
Csomafáy Ferenc
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Erdélyi magyar történelmi egyházaink határozottan ellenzik a „Roșia Montană Gold Corporation” verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.
Egyházaink közös elvi álláspontját tíz évvel ezelőtt kifejeztük, és azt változatlanul fenntartjuk. Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni.
Románia alkotmánya előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint az állampolgárok és az intézmények kötelességét környezetünk védelmét illetően. A magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét, és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében.
A fentiek alapján megdöbbenve vettük tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta, és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét. Tiltakozunk a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését! Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet.
Tiltakozásunk megfogalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítjuk Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására.
Isten óvja környezetünket és jövőnket; bírja jobb belátásra az ezeket veszélyeztető emberi tényezőket
Erdély-szerte, 2013. szeptember 16.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke

Digitalizálás éhomra
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Ez főként a politikusokra áll, leginkább az elitre, ők azok, akik egymást állandóan túllicitálják nagyotmondásban.
Most a tanügyminiszter is beleesett ebbe a csapdába; mintha csak a nagyotmondás bajnoki címére pályázna a kijelentésével, hogy "a legrövidebb időn belül" Románia összes iskoláját rácsatlakoztatja az internetre. Az ügyben, mondta, már készül a "projekt".
Szép terv, csakhogy van egy-két szépséghibája. Talán előbb meg kellene oldani a roskadozó iskolaépületek megerősítését vagy újraépítését, a víz bevezetését a tanintézményekbe, hogy legalább kezet tudjanak mosni a gyerekek, mielőtt számítógép elé ülnének, vagy megjavítani a tetőt ott, ahol esős napokon eláznak a bent ülők. Vagy a tej és kifli programot, mert nagyon sok gyerek számára ez a napi főétkezés. És még nagyon hosszú a meg nem oldott problémák lajstroma.
A tanévkezdés napján látott képsorok sem azt tükrözték, hogy minden rendben lenne az országban, hogy már csak a "digitalizálás" van hátra. Vajon a miniszter nem látott falusi iskolát-óvodát, ahol az udvar mélyén van a latrina? Vagy nem tud azokról az esetekről, amikor kisiskolások fulladtak a befedetlen vagy rosszul fedett pöcegödörbe? És azt sem, amit két nappal ezelőtt láthattunk, hogy az egyik iskola tanulói csoportosan szaladtak át az út túloldalára, mert oda építették az intézmény illemhelyét. A nyilatkozatai szerint, úgy tűnik, a tárcavezető nem tud és nem is akar tudomást venni ezekről a rendellenességekről, számára a "digitális oktatás" a prioritás, amit "nem a jövőnek tervez, hanem a jelennek". Digitalizálunk éhomra.
Újra itt az ősz. Viharokkal, árvizekkel, ítéletidővel. De épp ilyen viharos a közélet és a politika is. Kóborkutya-ügy, Verespatak, tüntetések és ellentüntetések. Semmi pozitív. Ezek után mit várhatunk a téltől? A politikumtól, amelytől emberek millióinak sorsa függ, további veszekedést, marakodást a hatalomért, miközben nem jut idejük az ország gazdaságával, az életszínvonal emelésével foglalkozni. Maradnak a kóbor kutyák, a tüntetések, akárcsak tavaly, amikor heteken keresztül hóban-fagyban követelték országszerte – hiába – az államfő lemondását. Aztán jönnek a téli hófúvások, majd a tavaszi áradások, és újra kampányban találjuk magunkat, újabb ígéretekkel. De lényegében semmi sem változik.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Erdélyről Európában: Borbély László, Sógor Csaba és Vincze Loránt tartottak előadást a MIÉRT Akadémia első napján
A XII. MIÉRT Akadémia első napjának délutánján három előadáson vehettek részt az érdeklődők. Előadást tartott Vincze Loránt FUEN alelnök, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Sógor Csaba EP képviselő. Vincze Lóránt: Európát egy projektnek kell elképzelni „Európát egy projektnek kell elképzelni. Végső cél üzletet kötni, megtalálni a megfelelő partnert és megállapodni.” – szólalt fel szeptember 20-án Vincze Loránt a XII. MIÉRT Akadémián. A FUEN alelnöke az európai polgári kezdeményezés elutasításáról beszélt az Akadémia résztvevőinek, elmondta, a nyugat európai sajtó jobban megdöbbent az elutasításon, ott nagy a felháborodás, ezzel ellentétben nálunk sajnos már hozzászokunk a kudarchoz. Ennek ellenére a jogérvényesítés küzdelmét folytatni kell – fogalmazott. „Az RMDSZ külügyi tevékenysége, a politikai érdekképviselet egy projekt, van hozzá projektcsapat, költségvetés, tevékenységi terv, felépítése és lebonyolítása, és természetesen kommunikálni is kell ezt. Kommunikálni kell a projekt lebonyolítása közben, és az eredményeket, azokat a dolgokat, amiket sikerült elérnünk.”- magyarázta Vincze. „Lobbi Brüsszelben? Nem kell félni a szótól, törvényes és morális korlátok között kell tartani és akkor működik, viszont az áthágásokat keményen kell büntetni.” – véleményezte, majd hozzátette: „A nemzeti kisebbségek érdekeit érvényesíteni kell az EU-ban, az európai néppárt folyamatosan támogatja az RMDSZ munkáját. Büszkék lehetünk rá, hogy az RMDSZ kezdeményezte és alapozta meg az európai kisebbségi szolidaritást.” Fontos a brüsszeli jelenlét, az európai parlamenti képviselet és az erős mandátum. Kommunikáció terén Brüsszelben nagyon fontos a nyelvismeret, a diplomácia, a network, a céltudatosság, a készenlét és a marketing. Ha ezek megvannak, hatékonyan tudjuk az érdekeinket érvényesíteni. Vincze Loránt ismertette a további lépéseket: „Két út van továbbvinni a kisebbségi polgári kezdeményezést az elutasítás után: jogi és politikai, azaz fellebbezhetünk, kérjük a jogi orvoslást, illetve kérjük a bővebb motiválását az elutasításnak. A válasz megvárása nélkül is el lehet kezdeni az aláírásgyűjtést, fenn kell tartani az érdeklődést a téma iránt és hasznosítani az európai kisebbségi szolidaritást.” Borbély: A kommunikációban a legfontosabb az ember Személyes élményekkel, saját tapasztalatok felidézésével színesítette előadását Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a XII. MIÉRT Akadémia első napján, Püspökfürdőn. A kommunikációt emberi oldalról megközelítve igyekezett hasznos tanácsokat megosztani közönségével, miközben saját politikai karrierjének tanulságait ecsetelte. Borbély a politikai kommunikáció számos pozitív és negatív példájára kitért előadásában, amelyben felhívta a figyelmet a román politikusok következetlen kommunikációjára, a politikai kabaréra hajazó érv nélküli vitákra, és a gyakori véleményváltoztatás hiteltelenséget eredményező hatására is, példaként említve a Verespatak körül kialakult vitát. Előadásának kulcsgondolata, hogy a kommunikációban a legfontosabb az emberi tényező, s ahhoz, hogy helyesen és hatékonyan tudjunk kommunikálni az ösztöneinkre kell hallgatnunk, nyíltnak kell maradnunk, és nem utolsó sorban a logikánk mellett érdemes a fantáziánkat, a kreativitásunkat is előhívni. “A spontaneitás nem azt jeleni, hogy felkészületlenek vagyunk. A magyarságot csak akkor tudjuk segíteni, ha mindig készen állunk arra, hogy akár Bukarestben, román környezetben is megálljuk a helyünket” – hívta fel a fiatalok figyelmét az RMDSZ politikai alelnöke, aki ugyanekkor arra is kitért, hogy a beszélgető partnereink és a sajtó felé is kötelességünk tisztelettel viszonyulni. Erdélyről Európában Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő Erdélyről Európában címmel tartott előadást pénteken, szeptember 20-án, a tizenkettedik alkalommal megszervezésre kerülő Miért Akadémián. A püspökfürdői rendezvény idei tematikája a kommunikáció volt. A képviselő véleménye szerint, az Európai Parlamentben (EP) elvégzett mindennapi munkán túlmenően, a jelentések megírásán, a plénumi felszólalásokon túl fontos az is, amit az erdélyi magyar közösségről az európai képviselőtársaknak kommunikálunk. “Ahhoz, hogy az EU más polgárai elfogadják az erdélyi magyarságot meg kell ismerniük és meg kell kedvelniük bennünket. Az EP-ben is emberek dolgoznak, akiket a szemükön, a fülükön és a hasukon keresztül lehet a legkönnyebben megnyerni.” – mondta az erdélyi magyar politikus. Sógor Csaba az EP-ben töltött másfél mandátuma alatt a székely pityókát és borvizet, a krasznabélteki borokat is elvitte Brüsszelbe, bemutatta képviselőtársainak. A népszerűsítő rendezvények az erdélyi magyar közösségre és a régió multikulturális jellegére igyekeztek irányítani Európa figyelmét. „Ahhoz, hogy törekvéseinknek érvényt szerezzünk, és hatékonyan képviselni tudjuk az erdélyi magyarság érdekeit Európai Uniós szinten is, folyamatosan partnereket kell keressünk, el kell érjük hogy képviselőtársaink támogassák a mi ügyünket és velünk szavazzanak. Ha megismertetjük velük erdélyi értékeinket, szokásainkat, hagyományainkat, ez jórészt hozzájárul a mindennapi munkánk eredményességéhez, sikeréhez.” – mutatott rá a képviselő. Előadásában Sógor Csaba az EP-ben zajló mindennapi belső kommunikációról is beszélt a fiataloknak, szakmai sajátosságokról, érdekességekről, a parlament napirendjén lévő aktualitásokról is tájékoztatta a hallgatókat.
(közlemény)
Transindex.ro

Vasárnap több mint 15 ezren tüntettek Bukarestben Verespatak védelmében
Folytatódtak vasárnap Romániában a verespataki ciántechnológiás bányaberuházást ellenző és támogató tüntetések: a projekt ellen Bukarestben több mint 15 ezren vonultak utcára, Verespatakon viszont több száz helybéli szorgalmazta a kitermelés mielőbbi megkezdését.
A beruházást ellenzők sorozatban a huszonkettedik napja vonul- tak utcára vasárnap. A tüntetők hétvégén vettek részt nagyobb számban a megmozduláson. Szombaton például mintegy 5-6 ezer fiatal vont élőláncot a román parlament köré a beruházás elleni tiltakozásként.
A tüntetések szeptember 1-jén kezdődtek azt követően, hogy a román kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely elősegíti a tervezett ciántechnológiás bányaberuházást.
Vasárnap Bukarestben 15 ezren tiltakoztak a beruházás ellen, de más romániai városokban is szerveztek hasonló megmozdulásokat, így összesen több mint 20 ezren kérték a bányanyitási terv elutasítását.
Verespatakon több száz bányász szorgalmazta a beruházás jóváhagyását, és a kitermelés mielőbbi elkezdését. Az erdélyi településre látogatott vasárnap Valeriu Zgonea, a román képviselőház szociáldemokrata párti elnöke, aki a beruházást ellenzőket felszólította arra, hogy javasoljanak konkrét és életképes alternatívát a verespataki emberek megélhetésére, hiszen az erdélyi településen nagyon magas a munkanélküliség. A helyszínen a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation illetékesei elmondták, hogy a beruházás több mint 2 ezer munkahelyet biztosít a környéken élő embereknek, emellett a beruházó vállalta, hogy kétszeresére növeli a környezet rehabilitálására fordítandó pénzösszeget, amely 56 millió euró lesz, de pénzt fordít a kommunizmus idején végzett kifejtés nyomán keletkezett, és azóta is folyatódó környezetszennyezés felszámolására, akárcsak a térség örökségének megóvására.
A 70 százalékos parlamenti többséggel kormányzó Szociáldemokrata Szövetségben (USL) megoszlanak a beruházással kapcsolatos vélemények: a szociáldemokraták támogatják a bányaprojektet, a liberálisok ellenzik. inforadio.hu
Erdély.ma

Verespatak: tíz éve készülnek jelentések
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
„Nem egy, hanem több tucat tájékoztatás született a témával kapcsolatban, melyeket elküldtünk az illetékeseknek. Ezek a hitelképességre, a megbízhatóságra, az ellenséges erőkre vonatkoztak” – mondta Meleşcanu, hozzátéve, elmegy a Verespatak ügyével foglalkozó bizottság ülésére. A Verespatak-bizottság egyébként tegnap Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert hallgatta meg, aki elmondta, a Roşia Montana Gold Corporation kötelessége lesz felszámolni a régi talajszennyeződéseket Verespatakon, ehhez megközelítőleg 300 millió euró szükségeltetik, ez az összeg azonban nem áll az állam rendelkezésére. Hangsúlyozta, Verespatakon 18 elhagyott és nem semlegesített meddőhányó, két elhagyott és környezetileg szintén meg nem tisztított bánya van, valamint 1450 kilométer hosszan húzódó tárnák, melyeken keresztül savas víz szivárog a talajba, egy tárnán keresztül a vízgyűjtő medencébe is, így savas víz szennyezi az Aranyos folyót, minek következtében nagyon nagy mértékben károsul az ökoszisztéma, és a halak is kipusztulnak. Ismertette azt is, az új projektben a környezetvédelmi minisztérium az Európában megengedett érték egyharmadára csökkentette a ciánvegyület koncentrációját Verespatak esetében. „Biztosítottuk magunkat arról, hogy a ciánt csak zárt körforgásban, felügyelet mellett használják fel, és a szállítást is szigorúan felügyelik” – mondta Rovana Plumb. Emellett további biztonsági intézkedések hozatalát is kikötötték a derítőmedence esetében, a vidéken erdősítések is lesznek, ugyanakkor földrengésbiztossá teszik a derítőmedence gátját.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta: Románia számára katasztrofális lenne a verespataki-beruházás elutasítása
Victor Ponta román miniszterelnök úgy véli, katasztrofális lenne országa számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást, és ezáltal azt üzenné a külföldi befektetőknek, hogy ellenük van.
A kormányfő a Reuters Investment Summit keretében egy bukaresti konferencián mondott beszédében jelentette ki, hogy a verespataki beruházás esetleges elutasítása révén gazdasági szempontból nem érné nagy kár Romániát, de ha azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a külföldi beruházók ellen van, és nem akarja kihasználni adottságait, akkor ez katasztrófa lenne Románia számára. Ponta szerint ezért a verespataki beruházás elsősorban jelképként és nem gazdasági szempontból nagyon fontos beruházás.
A miniszterelnök szerint Romániának ki kell használnia természeti erőforrásait a környezetvédelmi szabványok tiszteletben tartása mellett. Hozzátette: ha ezeket a normákat tiszteletben tartja a beruházó, akkor Romániának a kitermelés elindítását kellene támogatnia.
Ponta bírálta az előző kormányokat, amelyeknek szerinte nem volt elég bátorságuk ahhoz, hogy az olyan vitatott beruházásokat, mint a Verespatakon tervezett aranybányát, vagy a palagáz kitermelését elkezdje. Egy amerikai felmérés szerint ugyanis Romániának annyi palagáztartaléka van, hogy az száz évig fedezné a belföldi gázfogyasztást.
A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat immár csaknem 15 éve Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Verespatakon. A tervet sokan azért ellenzik, mert ciántechnológiával termelnék ki a 330 tonna aranyat és az 1600 tonna ezüstöt.
A román kormány augusztus végén egy olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kimozdítaná a holtpontról a beruházást. A kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) azonban egyelőre megoszlanak a vélemények a beruházással kapcsolatosan, mivel a liberálisok ellenzik, a Ponta által vezetett szociáldemokraták pedig az utóbbi időben támogatják azt, míg azelőtt ők maguk is ellenezték. MTI
Erdély.ma

Szászavinc: az elsüllyedt falu
Szászavinc nevét 1825-ben említette először oklevél Válye-Vintz néven. 1835-ben Szasza Lupsii, 1854-ben Szásza-Lupsa-Vincze, 1888-ban Sászavincza, 1913-ban Szászavinc néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.
Nicolae Ceauşescu 1977-ben engedélyezte a veresvölgyi réz kitermelését. Kezdetben a helyiek is támogatták a bánya megnyitását, azt remélve, hogy meggazdagodnak. De nem egészen az történt, amire sokan számítottak: a ’80-as évek elején a román állam 300 család tulajdonát sajátította ki Szászavincen. A földjükért kapott kevés pénz, pedig alig fedezte egy új otthon építésének költségeit. Az 1989-es román forradalom előtt még több mint 3000 ember dolgozott a rézbányában, mára már csak alig 200.
A bányahordalék áradása 1986-ban kezdődött, ekkor még több mint 1000-en laktak a településen. Jelenleg a vörös színben „pompázó” tó ellepte a falu nagy részét. Az egykori Szászavinc körüli területen jelenleg kb. 20 személy él.
„Az első rossz jel az volt, mikor a meggy és a cseresznye elszáradt. Érezték a mérget, ami akkor még csak a föld alatt volt. Ez után a patakok vörösek lettek, mintha vérré vált volna a vizük.” – meséli a most is ott élő Nicolaie Praţa, akinek a portája egy kis sziget két mérgezett patak között.
A Környezetvédelmi Minisztérium legfrissebb felmérése szerint kb. 15 millió euró kellene a katasztrófa sújtotta vidék teljes helyreállításához. A zavaros vizű tóból kiemelkedő görögkatolikus templom tornya bizonyítja, hogy valaha itt egy falu állt. Nem is csoda, hogy még a legnépszerűbb hollywoodi sztárok is csatlakoztak a verespataki aranybánya megnyitása ellen, nehogy újra megtörténhessen egy hasonló katasztrófa.
Hajner Gyula
szeretlekmagyarorszag.hu
Erdély.ma

Tőkés László: az erdélyi magyaroknak példát kell venniük hőseikről
Az önrendelkezésért és a kisebbségi jogokért való áldozat- hozatalt szorgalmazta vasárnap Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő az aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen – derült ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményéből.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke a nagyvárad-olaszi református templomban tartott istentiszteleten mondott beszédében felidézte: 210 évvel ezelőtt született Nagyváradon Nagysándor József honvédtábornok, Damjanich János harcostársa, aki az aradi vesztőhelyen társaival együtt életét áldozta a szabadságért.
Az EMNT elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek egy korábbi nagyváradi látogatásán mondott beszédére utalva kifejtette: a magyarok számára a szabadság sohasem csak annyit jelentett, hogy fellázadnak valami ellen, hanem főképpen azt, hogy kiállnak valami mellett.
„Most annak jött el az ideje, hogy kiálljunk a magyar történelmi régiók felszabdalása, Erdély altalajkincsének elrablása, folyóink megmérgezése ellen" – fogalmazott Tőkés László utalva a verespataki vitatott ciántechnológiás aranybánya-beruházásra.
Hozzátette: az erdélyi magyaroknak példát kell venniük hőseikről, és áldozatokat kell hozniuk az önrendelkezésért, valamint az őket megillető kisebbségi jogokért.
Az istentiszteleten Nagy István teológiai professzor, a nagykőrösi tanítóképző nyugalmazott dékánja hirdetett igét. A résztvevők megkoszorúzták Nagysándor József honvédtábornok emléktábláját.
MTI
Erdély.ma

Álszent világ
Nem mondok újat, mert mindnyájan érezzük: álszent, kétszínű világban élünk. Nem csak mi, még a civilizáltabbnak számító Nyugat is.
A legtöbbet emlegetett álszenteskedés: az EU többet foglalkozik az európai állatok jogaival, életkörülményeivel, mint a polgáraiéval. Pontos szabályzat rögzíti, milyen nagyságú területen kapirgáljon a tyúk, mennyi legyen a sertés mozgástere. De hogy legyen hol lehajtania a fejét a hajléktalannak, hogy ne adhassák el a polgár feje felől a házat, azt nem szabályozza vagy tiltja EU-s parlamenti határozat.
Az Egyesült Államok pedig a demokrácia bajnokaként álszenteskedik. A demokrácia zászlaja alatt, hamis szólamokkal és kitalált indokokkal háborúk sorát indítja a kőolaj- és földgázforrások megszerzéséért.
Volt kitől tanuljanak képmutatást a mi politikusaink!
Mert nem telik el olyan hét, hogy a hatalomra került, avagy a hatalomra vágyó, határon inneni és túli politikusok álszenteskedésétől ne lenne tele a nemzeti média. A pálmát mindenképpen Victor Ponta vinné el. Egy ország röhögött rajta: mint kormányfő beterjesztette a parlamentnek a verespataki bányanyitásról szóló törvényjavaslatot, de rögtön kijelentette, hogy azt képviselőként nem szavazza meg.
Idehaza a nagy hirtelen „leleplezett” egykori lágerparancsnokok ügye egy-másfél hétig borzolta a kedélyeket. Aztán a doktori diplomával rendelkező miniszterelnökünk vezette kormány megoldotta a gordiuszi csomót: törvénytervezetet terjesztett be, hogy csökkentsék a munkatáborok parancsnokainak kiemelten magas nyugdíját, s az ebből begyűlő összeget (a per lefolyása és elítélésüket követően!) a túlélők között osszák majd szét. És akadt, aki ennek a képtelenségnek még tapsolt is! Talán elfelejtik: eddig mindössze két felfedett (talán még lesz egy-kettő, de nem biztos, mert a „kampány” leállt!) volt szekustiszttől összegyűjtött néhány tízezer lejt fognak szétosztani a több tízezer egykori fogolynak? Havonta talán egy-két kenyér ára sem jut egy személynek. És ezt jó kezdeményezésként kürtölik szét országnak-világnak.
Az anyaországban néhány éve egy politikus a médiában felröppentette a „megélhetési bűnözés” kifejezést, állítván, hogy egy bizonyos embercsoport csak bűnözéssel tudja biztosítani a túlélést a jelen gazdasági helyzetben. Evvel próbálta igazolni az elkövetett lopások, rablások jogosságát. A vonatközlekedésben százak, ezrek biztonságát veszélyeztető fémtolvajok (például) úgymond bocsánatos bűnt követnek el, mert csak abból élnek, hogy eladják a zsákmányt. Az álszenteskedőben fel sem merül, hogy nagyon sokan e csoportból ugyanúgy meg tudnák művelni a lakóházuk körüli földterületet, mint szomszédjaik, akiket rendszeresen megkárosítanak, terrorizálnak. Erről nem győzködik a bűnözésre hajlamos csoportokat.
Minap hangzott el, hogy a magyar parlament az Alkotmánybíróság korábbi döntése ellenére, ki akarja tiltani a hajléktalanokat a történelmi belvárosokból. Természetesen mindjárt akadtak politikusok, akik emberi jogokra hivatkozva a közterületeket önkényesen „belakó”, azt bepiszkító, elcsúfító, tönkretevő had mellé állt. Őszintén sajnálom azokat, akiket a sors ilyen kétségbeejtő helyzetbe kényszerített, de megkérdezném a kamera előtt ágáló, az emberi jogokra hivatkozó álszent politikus asszonyt: miért nem a hajléktalanokat győzködi, hogy az utca helyett válasszák a tisztálkodási lehetőséget, emberi körülményeket biztosító menhelyet? Mert lenne hely és alkalom ott meghúzódni legalább éjszakára. Csakhogy azt az érintettek egy része kereken visszautasítja. Mert nem akar tisztálkodni! Ezt viszont elhallgatják.
Kétségtelen, hogy a társadalom legalsó rétegeit kivont karddal védő álszent szövegeléssel a választásokon lehet néhány szavazatot nyerni a minden ilyen demagógiát készpénznek vevők között. Egy jól fizetett parlamenti, önkormányzati képviselői hely, netalán kormányzati tisztség megéri a képmutatást, kétszínűsködést!
Ujj János
Nyugati Jelen (Arad)

Újabb elnöki mandátumot kapott Tőkés László
Egyedüli jelöltként újabb kétéves elnöki mandátumot kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttgyűlésén Tőkés László. Javaslatára a küldöttgyűlés megerősítette Sándor Krisztinát az ügyvezető elnöki tisztségben. A küldöttgyűlés módosította az EMNT alapszabályát is, tizenegyről kilenc tagúra szűkítve az elnökséget.
Partiumi alelnöknek Nagy József Barnát, közép-erdélyinek Gergely Balázst, székelyföldinek pedig Nagy Pált választották. Az elnökség tagjai lesznek továbbá Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila és Tiboldi László, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által jelölt Sorbán Örs.
A küldöttgyűlés zárónyilatkozatában az EMNT megerősítette a Tőkés László által szorgalmazott stratégiaváltást. Ebben leszögezte, hogy a vélelmezett többségi érzékenység helyett a magyar érdekek képviseletét és védelmét kell előtérbe helyezni. Ennek szellemében erősíteni kell külpolitikai érdekérvényesítő tevékenységet, és mindent meg kell tenni a „modellértékű romániai kisebbségpolitika” hamis mítoszának leépítéséért, a nemzetközi fórumok valós adatokon alapuló, tényszerű informálásáért.
A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy külföldön és belföldön egyaránt tudatosítani kell: „a magyarellenesség a xenofóbia egyik alesete, mely nem kevésbé elítélendő, mint a rasszizmus, antiszemitizmus vagy cigányellenesség”. Az EMNT kinyilvánította, határozottan ellenzi a Verespatakot veszélyeztető bányászati beruházást, a káros hatású törpe-vízerőművek létrehozását, valamint a székelyföldi Rétyre tervezett fafeldolgozó óriásüzem megépítését. „Erdélyt nem gyarmatként, kirablásra alkalmas területként, hanem az ország ékköveként kellene fejleszteni, úgy, hogy természeti, kulturális adottságai ne tűnjenek el, hanem előtérbe kerüljenek” – olvasható a zárónyilatkozatban.
Tőkés László zárszavában emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti küldöttgyűlésén döntött az EMNT az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról. Kijelentette: „a párt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és elvárásokat”. Az eseményt követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, az EMNP eredményeit a körülményeknek tulajdonítja, és továbbra is szövetségesként tekint a pártra. „Az EMNT továbbra is mozgalmi és civil hátteret biztosít a néppártnak” – fogalmazott Tőkés .
Újságírói kérdésre cáfolta azt a hírt, miszerint az RMDSZ listáján indulna a következő európai parlamenti választásokon. Az EMNT-elnök szerint a legideálisabb egy közös magyar koalíciós lista lenne. „Nem a jelölésem vagy az én megválasztásom a fontos, hanem hogy a magyar közösségnek hiteles képviselete legyen az Európai Parlamentben. Ha az RMDSZ továbbra is elutasítja az együttműködés, veszélyeztetni fogja a képviseletet” – mutatott rá.
MTI

Belföldi hírek
Valótlanság és elfogadhatatlan
Szó sincs arról, hogy Románia betartaná az európai egyezményekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Markó Attila parlamenti képviselő Titus Corlățean külügyminiszter kijelentésére reagálva, aki szerint azért nem kell autonómia a magyarságnak, mert az Európa Tanács jelentései azt mutatják, hogy Románia minden vállalását teljesítette.
„A külügyminiszter vagy nem ismeri ezeket a jelentéseket, vagy csak azokat a részeket mutatták meg neki, amelyekben elismerően nyilatkoznak. Ugyanis mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazásáról szóló jelentésekben komoly gondokat kifogásolnak az európai intézmények: nem biztosítják teljes mértékben az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az oktatásban, egyáltalán nincs kétnyelvűség az egészségügyben, az igazságügyben pedig csak papíron léteznek ezek a jogok” – hangsúlyozta Markó Attila. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a dekoncentrált intézmények még a székelyföldi megyékben sem biztosítják a nyelvi jogokat, sőt, olyan hely is akad, ahol megbüntetik azokat, akik a kétnyelvűséget szorgalmazzák. „Gondoljunk továbbá arra is, hogy szimbólumaink ellen hadjáratot indítottak, egyházaink javait vissza akarják államosítani! Ilyen körülmények között azt állítani, hogy minden rendben Romániában, egyszerűen valótlanság és elfogadhatatlan!” – fejtette ki Markó Attila.
Halasztást kér
Elhalasztatná a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának mára kitűzött ülését Tőkés László. Amint a testületnek címzett levelében jelzi, más irányú kötelezettségei miatt – a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács ülését vezeti a testület elnökeként – nem tud megjelenni az ülésen, ügyvédje, Kincses Előd pedig vasárnapig nem tartózkodik az országban. Tőkés László ismételten kérte a becsületbíróság tagjait: tegyék lehetővé, hogy meghatalmazott ügyvédje, Kincses Előd által gyakorolhassa az alkotmány biztosította védelemhez való jogát. A becsületbíróságot azért hívták össze, hogy megvitassa a politikusnak nyújtott állami kitüntetés visszavonásáról szóló kezdeményezést. Megváltozott a Verespatak-törvény
A Verespatak-bizottság teljes egészében megváltoztatta a kormánytól kapott törvénytervezetet, amely már nem Verespatakról szól, hanem általában az arany- és ezüstkitermelésről – jelentette ki Darius Vâlcov, a bizottság elnöke. Elmondta, a törvénytervezetből kivették a kormány és a Roşia Montana Gold Corporation közötti szerződést, mert szerintük ezt nem lehet törvénnyel jóváhagyni. Ezenkívül nyolc módosító javaslatot is elfogadtak, ezek egyike sem tesz hivatkozást a Verespatak-projektre. A bizottság egyébként 9–7 arányban leszavazta azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte. Korodi Attila, a szakbizottság tagja szerint a meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az építkezés kultúrája (Fenntartható építészeti konferencia)
Második alkalommal szervezte meg a kereskedelmi kamara és a megyeháza a Székelyföldi fenntartható építészeti konferenciát. Az egy-egy szakterületet célzó előadások, ismertetők mellett a szakemberek az építkezés kultúrájának általánosabb vetületeiről is értekeztek.
A szervezők köszöntője után Borbély László egykori szakminiszter előadásában a fejlesztési pólusok kérdését járta körül, Şerban Ţigănaş kolozsvári műépítész pedig a mai építkezési tendenciák fényében a szakterületet mint a kultúra szerves részét értelmezte. Megítélése szerint az építészet nem csupán a különböző funkcióval ellátott épületek tervezését és megvalósítását jelenti, sokkal inkább a modern kommunikáció összetett területe. Így a fenntarthatóság kérdése immár négy pilléren nyugszik, a gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontok mellett a kulturális közeg is meghatározóvá vált. Az építkezés kultúrája alapkérdés, ezért mind a közösségek szintjén, mind az oktatásban nagyobb hangsúlyt kellene kapnia. Sajnos, nálunk egyelőre a legkisebb ár kultúrája érvényesül, ami alapvetően meghatározza a szakterület minőségét is – szögezte le a kutató, aki szerint a változást alapvetően ezen a területen is a hatékony kommunikáció tudja megvalósítani. E tekintetben utalt a Verespatak-jelenségre, amely épp a helyi kultúrák megtartásának folyamatában jelenthet fordulópontot, és elmarasztalta az állami beruházásokat, amelyek egyáltalán nem szolgálják a minőségi építészeti kultúra ügyét. A hazai építészeti iskolákat számba véve Ţigănaş rendkívül értékelte a kis létszámú, ám jelentős tevékenységet folytató székelyföldi műépítész-közösséget. Szerinte a főváros, Temesvár és Kolozsvár, valamint néhány nagyobb város után a háromszéki és a csíki műépítészek csoportja épp a helyi értékek, építészeti hagyományok alkalmazása folytán a hazai szakterület egyik erős csomópontját alakították ki. Az ausztriai Grác környékén kialakított Green Tech Walley mintájára szerinte érdemes lenne hasonlóan tervezett, erős regionális identitással meghatározott építészeti térségeket létrehozni, egyik ilyen lehetne épp Székelyföld. A konferencia hazai és magyarországi előadói olyan szakterületeket érintettek, mint a közterek rehabilitációja, szalmabála-építészet, tömbház-rehabilitáció, műemlékek felújítása, energia-, költséghatékony, tájba illő gazdasági építmények, esztétikus és hatékony tetőkeretek.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Verespatakról szóló törvénytervezet elutasítását javasolta az RMDSZ
Leszavazta a verespataki beruházást vizsgáló parlamenti bizottság azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját a verespataki bányaberuházást vitató rendkívüli bizottságába delegált parlamenti képviselői által tartotta fenn. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő és Végh Sándor Szilágy megyei szenátor azt kérte az együttes bizottságtól, hogy bocsájtsák elutasító szavazás alá a Kormány törvénytervezetét, amely a verespataki bányaberuházásra vonatkozik, hiszen a projekt mentén történt meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Korodi Attila, a szakbizottság tagja ismertette: a Szövetség álláspontját a speciális együttes bizottság elutasította. A szavazást egy hosszas vita előzte meg, majd a bizottsági tagok 9:7 arányban elvetették az RMDSZ javaslatát.
Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint a Kormánynak vissza kell vonni a Parlamentnek küldött Verespatak bányaberuházásáról szóló törvénytervezetet és ebben a formájában határozottan elutasítja azt.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Józanul
Véget ért Ponta kormányfő háromnapos amerikai látogatása. Hogy milyen eredményekkel járt, az majd később derül ki, mert sok volt ugyan a szó, annál kevesebb a konkrét tett: látogatása során Ponta semmilyen szerződést vagy egyezményt nem írt alá, sem politikai, sem gazdasági jellegűt.
Az államelnök, például, 2011-es látogatása során két geopolitikailag korszakos megállapodást kötött Obamával, a stratégiai partnerségről és a rakétavédelmi pajzsról.
Ponta az amerikai üzleti élet képviselőivel találkozva szorgalmasan udvarolt nekik, hátha Romániában fektetnek be, teljes támogatásáról biztosította a nyersanyagok (aranyat és a palagázt is beleértve) kitermelésében érdekelteket. Kérdés azonban, hogy szavai mennyire voltak meggyőzőek, miután a Verespatak-ügyben Ponta kormányfő még Ponta képviselőt sem volt képes meggyőzni, ami pedig a palagázt illeti, tavaly az USL többek között emiatt buktatta meg az Ungureanu-kormányt. Vajon az amerikai üzleti szféra hogyan viszonyul a szavak és tettek közötti szakadékhoz?
Romániának nagy szüksége volna külföldi beruházásokra, miután a kormánynak „sikerült” 30%-os visszaesést elérnie tavalyhoz képest, amivel 15 éve nem látott negatív csúcsot „állított be”! Közben a privatizációk is egymás után vallanak kudarcot, az állam bevételei egyre csökkennek a számtalan adóemelés ellenére, a munkanélküliség pedig szintén csúcsokat dönt. Az államkassza megtöltésére Ponta jövőre újabb sarcok kivetését helyezné kilátásba, legutóbb a 16%-os jövedelemadó megemelését javasolta, amit sem az ellenzék, sem a szövetséges PNL nem fogad el.A kormányzás hibáit talán a külföldi látogatások sikerei pótolnák? Az eddigiek alapján nemigen: az energetikai ipar megmentőjének tekintett kínai tőke nem igazán tolakodik, a német tőke sem igazán áramlik.
Beruházásokhoz szükséges politikai hátszél helyett Ponta Washingtonban ugyanazzal szembesült, mint korábban Berlinben: Joe Biden alelnök nyomatékosan leszögezte, hogy a beruházások feltétele az igazságügy függetlensége.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Az újságíró is közszereplő
RÁCZ ÉVA a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szeptemberben megválasztott új elnöke. Mind az írott sajtóban, mind a rádiózásban jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, és egy olyan személyiség, akinek lehetősége volt a mikrofon túlsó oldalán is helyet foglalni, hiszen mind a kormányfőtitkárságon, mind politikai kampányokban komoly szerepet töltött be az utóbbi években, jelenleg a Kolozsvári Rádió műsorvezetője, szerkesztője. A szakemberrel, aki a Babes–Bolyai Tudományegyem Politika-, közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának is tanára, a sajtó helyzetéről és az újságírókra nehezedő problémákról, illetve etikai kérdésekről beszélgettünk.
– Azzal, hogy megválasztották a MÚRE elnökének, egészen más súlyt kapott a véleménye a romániai magyar sajtóról. Miképpen jellemzi a média jelenlegi állapotát?
– Szerkezetét tekintve jó, hogy minden szegmens jelen van, földrajzilag mindenhol működik a magyar sajtó, a különböző orgánumokat tekintve pedig van írott sajtónk, rádiónk, televíziónk és internetes portáljaink. Ez az, ami jó. Sok kritika is éri a romániai magyar sajtót, és nem mondhatom, hogy nincs benne igazág. Például az interneten nagyon elterjedt a hivatkozás nélküli utánközlés, átvétel, úgy tűnik, mintha újságíróként elfelejtettünk volna utánajárni dolgoknak, kényelmessé váltunk. De hadd’ védjem is meg az újságírókat, egyáltalán nincsenek túlfizetve, nincsenek azok a gazdasági körülmények, hogy jól éljenek a szerkesztőségek, és ezen belül tehát az alkalmazottak sem. Ezzel együtt fájdalmas, hogy egyre kevesebb a riport, kevés az az ember, aki terepen saját anyagot felderít, és ha igen, akár ezt nem is értékelik.
– Az is sokat számít, hogy a praktizáló újságírók jelentős része szakmáját tekintve nem újságíró…
– Ez még nem lenne gond. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy négyéves újságírói képzést kell kijárni azért, hogy újságíró legyen valaki, de kell valamilyen ismereteket szerezni ahhoz, hogy a szakmában elhelyezkedjen, akár az írott sajtóban, akár audiovizuálisban. Ebben biztos vagyok.
– Ha hiányoznak az alapismeretek, nyilván nem várhatjuk el, hogy valaki riportokat készítsen…
– Ha az alapokat tekintjük, máris ott tartunk, hogy mit tekintünk fontosnak. A képzéseket össze kell hangolni azokkal az elvárásokkal, amikkel újságíróként önök szembesülnek. Mert soha ne felejtsük el, nekünk azért kell tudni, hogy milyen az újságíró, mert ha ő tudja, hogyan nyúljon egy témához, akkor lesz olyan az az írás, ami az olvasónak, a hallgatónak, a nézőnek információt ad. Önmagában az újságíróképzés – de lehetne akár a mérnökképzésről is beszélni – fontossága, hogy olyan kollégákat adjon, akik tudják, mi a dolguk. Tehát az újságírókat úgy kell képezni, hogy helyesen fel tudják mutatni a társadalom tükrét.
– Az elektronikus média térhódításával más értelmet nyer az újságírói szakma. Ön kit tart újságírónak?
– Az, hogy ki az újságíró, fontos kérdés, de az első dilemmám az, mit tekintünk sajtónak és mit nem. A klasszikus értelmezés szerint a sajtónak megvannak a sajátosságai, az, hogy rendszeresen jelenik meg, az, hogy gazdasági érdekek mentén működik, az, hogy közérdekű, a köztájékoztatás a célja. Hogy ki az újságíró? Lehet arról beszélni, hogy kinek van róla diplomája vagy ki az, aki a sajtóban dolgozik, de ez a kettő sok esetben nem fedi egymást. Lehet, jogosabb újságírónak tekinteni azt, aki ebben dolgozik, és hasznosat alakít, mint azt, akinek pusztán diplomája van erről, és nem is dolgozik a szakmájában.
– Hogyan látja a nyomtatott sajtó jövőjét?
– Szeretem az újságot, ugyanúgy, ahogy a könyvet is, a nyomtatott papír szagát. Sivárnak találnám azt a világot, ahol ez nincs jelen. Fáraszt a képernyőn olvasás, és jobban át is látom a papírra nyomtatott szöveget. Tehát nyilvánvaló, hogy hozzám emberként ez közel áll, ettől még tisztában vagyok azzal, hogy a sajtótermékek egyik problémája a nyomdaköltség. Súlyosak a gazdasági nehézségek, de valamiért erdélyi sajátosságként – a visszajelzések szerint – nagyon sokaknak szükségük van a nyomtatott újságokra.
– Az „online sajtó” elterjedésével átértékelődött a nyomtatott lapok szerepe, nem versenyezhetnek az internetes portálokkal, és nagyon szűk az a réteg, amely valóban a papíralapú újságokból tájékozódik.
– Igen. Kérdés, hogy a mai húszévesek olvasnak-e még papírújságot, mint régebben, vagy mint annak idején a kávéházakban, vagy már mindent az okostelefonon néznek meg. Teljesen egyetértek azzal, hogy a hírversenyben jelentős hátránynyal indulnak a nyomtatott lapok, és át kellene értékelni a napilapok szerepét. Lehet, hogy sokkal inkább a hetilapok, az időszaki kiadványok azok, amelyekre volna jelentősebb olvasói igény.
– Mi például átértékeltük a hírlap szerepét, a közéleti hírekre kevesebb, míg ezek magyarázatára, a témák körbejárására igyekszünk nagyobb hangsúlyt fektetni. De általában véve kevés a szakember, akinek megvan a képessége, hogy átlássa az összefüggéseket.
– Ezt inkább emberi tulajdonságnak látom, ami képessé teszi arra, hogy újságíró legyen. Mert kevesen látnak át összefüggéseket, és még kevesebben tudják ezt újságíróként úgy kifejteni, hogy az a befogadót is elgondolkodtassa.
– Ha már az emberi tulajdonságnál tartunk, nem mehetünk el amellett szó nélkül, hogy az internetes médiát semmi sem szabályozza, és ezért rengeteg erkölcsi vétséget követnek el egyes kollégák, az álnéven hozzászólókról nem is beszélve. Melyek lehetnek azok a lépések, amelyek révén úgymond normális mederbe lehet terelni az online sajtó ügyét, hogy közben ne kiáltsanak cenzúrát vagy ne beszéljenek a véleményszabadság korlátozásáról?
– Kövezzenek meg, de én szükségesnek tartok valamilyenfajta szabályozást. De ennek nem kell feltétlenül érvényesnek lennie mindenkire. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk arról, mi a sajtó és mi nem az, ki az, akit újságírónak tekintünk az interneten is és ki az, akit nem. Ezeket a vitákat a MÚRE-n belül meg lehet szervezni, a szervezeten belül kell ezeknek a vitáknak helyet adni. Látok erre hajlandóságot a kollégák részéről, éppen azért, mert nap mint nap beleütköznek abba, hogy az anyagaikat felhasználják hivatalos és nem hivatalos helyeken és sajátként kezelik. Az internetes szabályozás általában véve nálunk még nagyon kezdetleges, de nem lehet valamit kontrolálatlanul hagyni, elburjánzani. A mai sajtópréri egy kicsit elvadult. Ha nekiállunk gazdálkodni a saját területünkön – a MÚRE az újságírókkal és a sajtóval kell foglalkozzon –, akkor elérhetjük azt, hogy ez a préri gondozottabb hatást keltsen és értékeket teremjen. Úgy gondolom, nem lehet ezt halogatni. Ami a konkrét témát illeti, már a szeptemberi közgyűlésen úgy álltunk fel az asztaltól, hogy megmaradt bennünk az az igény, miszerint a következő tanácskozást éppen az online felületekről és az internetes etikai vétségekről szervezzük meg bővebb körben. Most ezen dolgozunk, ehhez keresünk szakértőket, helyet, és várjuk azokat az újságírókat, akik azért akarnak tanulni erről, hogy ezáltal neveljék az olvasó közönséget.
– Mi a helyzet a közösségi médiával, ahol sokan, az újságírók is sokkal szabadabban, az etikai szabályzatokra sokszor fittyet hányva nyilvánulnak meg?
– A MÚRE-n belül működik egy Etikai Bizottság, és a szervezetnek van egy Újságírói etikai kódexe, amit nem mi találtunk ki, hanem másokkal együtt alkottuk meg. Egyfelől az utóbbi időben látjuk, hogy ennek a kódexnek, bár sokszor újították, a gyorsulás miatt ismét szükség van a felújítására. Másfelől van már arra precedens – bár a példa nem biztos, hogy épp a legmegfelelőbb –, hogy a politikus a saját közösségi oldalán is közszereplő, ilyenként nyilvánul meg, „nem lehet magánember”. Egy újságíró is közszereplő, és úgy gondolom, hogy ugyanazok az etikai elvárások, amelyekhez tartja magát a szerkesztősége, érvényesek kell legyenek rá akkor is, amikor a saját közösségi profilján bejegyzéseket ír.
– Mint ahogy a lelkész akkor is lelkész, amikor nincs rajta a palást…
– Pontosan. Amikor az egyetemen a hallgatókkal arról beszélgettünk, a sajtószóvivő meddig sajtószóvivő, a diákok ők maguk jöttek rá, hogy mondjuk Kis János, amikor reggel kilép lakása ajtaján, akkor is sajtószóvivő, nemcsak akkor, amikor a kamerák elé áll. Ezt tartom érvényesnek az újságírók viselkedésére is.
– Mert ez nem pusztán szakma vagy hivatás, hanem életforma. Nem különböztethető meg az újságírói vélemény a magánvéleménytől, ellenkező esetben ez egy tudathasadásos állapot lenne, mint például Victor Ponta miniszterelnök múltkori megnyilvánulása Verespatak ügyében…
– Az is furcsa helyzet volt, amikor azt mondta, miniszterelnökként előterjeszti a verespataki cianidos aranybánya-beruházásról szóló törvénytervezetet, a következő pillanatban meg azt mondta, képviselőként ellene szavaz majd. Volt egy pillanat, amikor azt mondtam, kíváncsiam várom, vajon még hány énjére bukkan a kormányfő. Sajnálom, hogy ilyen helyzetek előfordulhatnak. És mint ez mindenkinek feltűnt, mivel ő egy nagyon ismert közszereplő, ugyanígy az újságírónak sem lehet tudathasadásosnak tűnő megnyilvánulása. Nem lehet hiteles a véleménye akkor, ha később vagy egy házzal odébb már mást mond.
– Ami Magyarországon tulajdonképpen már végbement, a politikai tömbösödés, az utóbbi időben egyre erőteljesebben felfedezhető az erdélyi magyar sajtóban, ami egyrészt a tulajdonosi szerkezeteknek is betudható. Ön szerint, főleg a magyarországi választások közeledtével, milyen indulatokat szül majd mifelénk ez a „szembenállás”?
– A sajtó politikai elkötelezettségét akkor tartom veszélyesnek a közéletre nézve, ha csak egyirányú elköteleződés látható. Ha mindkét oldalnak megvan a „szócsöve”, akkor beszélhetünk egyfajta kiegyensúlyozottságról. A gond azzal van – ha van két lap, mondjuk az egyik kormánypárti, a másik ellenzéki –, hogy az olvasó a valós képet csak akkor kapja meg, ha mindkettőt olvassa.
– De azt a lapot, amelyik nem az általa szimpatizált oldalhoz tartozik, nem fogja elfogadni hiteles forrásként…
– Nem fogadja el, de legalább tudomása lesz arról, hogy az mit ír. De mondom még egyszer, a gond az, hogy ehhez neki külön figyelni kell mindkét oldalra. Nem álmodhatunk arról, hogy mindenkitől függetlenül működik a sajtó. Nyilvánvaló, a politikának, minden oldalnak az az érdeke, hogy a saját szócsövét megteremtse. A médiafogyasztó ezzel akkor veszít, ha az olvasónak kell utánamennie a hiteles információnak. Az olvasókat is fel kellene készíteni arra, hogy kellő tartással kezeljék a hírcsatornákat, hogy tudatos médiafogyasztók legyenek. Föl kell ismerniük azokat a módszereket, amelyekkel őket befolyásolják. A mi feladatunk lenne ezzel foglalkozni, a médiaoktatást a középiskolákban is jó volna valamilyen formában bevezetni. Az internet is rossz irányba befolyásolhat, mert sokszor azt hihetjük, hogy amit ott olvasunk, az úgy van.
Borsi Balázs
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tetszhalottak Kolozsvár főterén – Megemlékeztek a felsőcsertési áldozatokról
Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a felső- csertési áldozatokról.
42 éve a Hunyad megyei Felsőcsertésen átszakadt az aranybánya zagytározója. A településre zúduló 300.000 tonna savas iszap letarolta az útjában álló épületeket és 89 embert ölt meg álmában. A kommunista rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, senkit nem vontak felelősségre.
Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a Felsőcsertési áldozatokról és felhívni a figyelmet az aranybányászat veszélyeire, kockázataira kérve a verespataki és csertési aranybányatervek elutasítását. VERESPATAKON Európa legnagyobb külszíni fejtésű ciántechnológiás aranybányáját akarják megnyitni. A Rosia Montana Gold Corporation verespataki gigantikus bányaterve számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vet fel. Négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és ciánnal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat.
A keletkező iszapszerű, nehézfémekkel és ciánnal terhes 215 millió tonna zagyot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, mindenféle szigetelés nélkül. Innen iszonyatos mennyiségű (ezer tonnás nagyságrendű) ólom, cink, arzén és egyéb nehézfém szivárogna a felszíni és felszín alatti vizekbe.
Ezek folyamatosan és megállíthatatlanul elterjednek, mint tintafolt az itatóspapíron, végérvényesen elszennyezve Erdélyben vizeinket, földjeinket, élelmünket és minket embereket.
Nagy mennyiségű kénsav jutna a környezetbe, amely önmagában képes elpusztítani folyóvizeinket. Egy esetleges gátszakadás példa nélküli katasztrófát okozhat itt. A kétszáz millió köbméter ciános, nehézfémes, kénsavas iszap kizúdulása a 185 méteres gát mögül elképzelhetetlen rombolást végezne. FELSŐCSERTÉSEN is újabb bányát akarnak nyitni, amelyhez már meg is kapták a környezetvédelmi jóváhagyást a minisztériumtól.
Itt két új meddőhányót létesítenének: egy 140 és egy 190 méter magasat, amiben összesen 84.5 millió tonna meddőt helyeznek el.
Két új zagytározó is készül: egy 95 méter magas, 1 millió köbméter zagy befogadására képes ciántartalmút és egy 160 méter magas 6,6 millió köbméter zagy befogadására képes ciánmenteset.
Zöld Erdély Egyesület
Szöveg és fotók: www.greendex.ro
Erdély.ma

Máért-ülés – Semjén: egyhangúan fogadták el a zárónyilatkozatot
- Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után csütörtök este a Parlamentben.
A dokumentum többi között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. "Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk" - olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.
Az aláírók üdvözlik, hogy az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Fontos feladatnak tekintik, hogy a külhoni magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a regisztráció folyamatáról és a választási eljárásról annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a választásokon. Sikeresnek tekintik a "2013 a külhoni magyar kisiskolások éve" programot, amely az előző évben az óvodás korosztálynál megkezdett munka folyatatásaként a kisiskolásoknál ért el számottevő eredményeket az óvodai-iskolai átmenet, az iskolai beiratkozások, valamint az alapfokú iskolák minőségének javításánál. Megállapodtak abban, hogy 2014-ben az év programja keretében a külhoni magyar fiatalok tehetségének kibontakoztatása a cél.
A zárónyilatkozat - amely "nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket" - rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely - az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva - hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság közösségként megmaradását, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldjükön való boldogulásuk garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere.
Ebből a szempontból közvetlen demokrácia fontos eszközeként példaértékűnek tekintik a Székelyek nagy menetelését, és üdvözlik azt az akcióegységet, amely a szervezésben megmutatkozott. Támogatásukról biztosítják a romániai magyar közösség azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, anyanyelvét szabadon, minden megkötöttség nélkül használhassa, és tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó fellépéseivel szemben. Aggodalommal veszik továbbá tudomásul, hogy továbbra sem rendeződött a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának megalakításáról kialakult vita. Felkérik a román kormányt, hogy a magyar tagozat létrehozása érdekében érvényesítse a tanügyi törvényben biztosított jogokat.
A dokumentum aláírói elutasítják a szlovák oktatási tárca által bevezetni kívánt reformtervezetet, amelynek a jelenlegi tervek szerinti végrehajtása a magyar iskolák tömeges bezárásával járna.
Szerbia esetében aggodalmukat fejezik ki a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata miatt, és bíznak abban, hogy a testület döntése nem jelent majd visszalépést az eddig kivívott közösségi jogokkal kapcsolatban. Nyugtalanítónak tartják a szerbiai rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamatban tapasztalható problémákat is. Tekintettel arra, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2014. március 1-jén lejár, szorgalmazzák az eljárások felgyorsítását - olvasható a zárónyilatkozatban. Üdvözlik, hogy 2013. június 26-án a magyar és a szerb államelnök közös főhajtással emlékezett meg a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól.
Szorgalmazzák, hogy Ukrajnában, illetve Kárpátalján hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény maradéktalan érvényesítéséért, biztosítsák a magyar nyelvű hivatalos ügyintézést és nyelvhasználatot a közigazgatásban, oktatásban, illetve az állami és önkormányzati irányítás alatti egyéb ágazatokban. Nemzetpolitikai szempontból kiemelkedően fontosnak tartják a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást, egyben szorgalmazzák az ukrán kormány közreműködését Kárpátalja egyetlen önálló magyar felsősoktatási intézménye szakjainak további sikeres akkreditálásában. Egyetértenek abban: az esélyegyenlőség megteremtéséért el kell érni, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős diákjai magyar nyelv és irodalomból is tehessenek érettségi és felvételi vizsgát az ukrajnai független vizsgaközpontokban. Tiltakozásuknak adnak hangot a Tisza vízgyűjtő területét fenyegető verespataki aranybánya-beruházás, illetve a nagymuzsalyi aranyfeldolgozó terve ellen.
Semjén Zsolt az ülést értékelve kiemelte: a nemzetpolitika két legfontosabb kérdésében teljes a konszenzus, ami korábban elképzelhetetlen volt. Nincs vita arról, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és azzal együtt a szavazati jog, illetve az autonómia melletti kiállásról sem. A tömbmagyarság esetében területi, a szórvány esetében pedig kulturális autonómiára van szükség - rögzítette.
A kormányfő helyettese beszámolt arról is, hogy a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács 385 millió forintos többlettámogatásban részesül, a pénzt elsősorban felsőoktatási ösztöndíjakra fordíthatja. Tájékoztatása szerint a kormány előző este döntött a Kőrösi Csoma Sándor-programról, és arról, hogy az abban részt vevők számát megduplázzák.
(MTI)

Verespatak – Kovács Csongor szerint nem lehet megnyugodni –
Elutasította a román parlament verespataki különbizottsága azt a törvénytervezetet, amely elősegítette volna az aranybánya-beruházást.
A Verespatak-törvénytervezet elutasítását javasolta a bányaprojekt közvitáját lefolytató parlamenti különbizottság. Augusztusban a román kormány terjesztett a parlament elé a ciántechnológiás beruházást támogató törvénytervezetet, amely ellen azóta is folyamatosan tüntetnek a környezetvédők. A tervezet a koalíciós pártok között is feszültséget szült, miután a liberálisok kihátráltak a szociáldemokraták által támogatott tervezet mögül.
Baranyi László tudósító a Duna Közbeszéd című műsorában arról számolt be, hogy a bizottsági véleményezés önmagában semmire sem kötelezi a parlamentet, amely annak rendje és módja szerint mindkét kamarában szavaz majd a törvénytervezetről. A mai koalíciós megállapodás alapján valószínűnek tűnik, hogy ezt a törvénytervezetet most már a kormánytöbbség is elutasítja. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem is valósulhat meg a bányaberuházás: legfeljebb nem úgy, ahogy Victor Ponta szerette volna. Ő ugyanis a döntés felelősségét próbálta a parlamentre hárítani azzal, hogy nem kormányhatározattal, hanem törvénytervezettel próbált utat nyitni a beruházás előtt. A mai sajtóértekezleten Victor Ponta azt is bejelentette, hogy a szociálliberális kormánykoalíció módosítani fogja a bányászati kerettörvényt, és ha annak megfelel majd a kanadai beruházó terve, akkor a kormány kiadja az engedélyt a verespataki bányanyitásra. Példátlan tüntetéshullám
A tudósító beszámolt arról, hogy a ciános bányatechnológia ellen példátlan tüntetéshullám kezdődött Romániában: immár több mint két hónapja folyamatosan demonstrálnak a környezetvédők nemcsak, Bukarestben, hanem az egész országban. Bizonyára ez a közhangulat is közrejátszott abban, hogy Crin Antonescu liberális pártelnök kihátrált a törvény mögül. A kétharmaddal kormányzó szociálliberális szövetség egyébként nem egy párt, hanem a szociáldemokraták és a liberálisok koalíciója, amelyben egyre növekszik a feszültség. Romániában most már a legtöbb elemző arra számít, hogy ez a koalíció felbomlik, a kérdés legfeljebb az, hogy mikor.
Végleges döntés?
Arra a kérdésre, hogy mikor várható végleges döntés Verespatak-ügyében Baranyi László elmondta, hogy ezt nehéz megjósolni, hiszen a bányalicenc kibocsátása óta 15 év telt el és azóta a romániai parlamenti pártok mindegyike volt már kormányon, de egyikük sem merte elutasítani vagy engedélyezni ezt a beruházást. Nem tudni mit szól a befektető ahhoz az ötlethez, hogy egy újabb bányatörvény kidolgozását kell megvárnia. Victor Ponta már korábban is azt emlegette, hogy a kanadai beruházó előbb-utóbb pert indít a román állam ellen és több milliárd eurós kártérítést követel majd Romániától. Tény az, hogy a beruházó mintegy félmilliárd dollárt költött eddig a verespataki bányaprojektre és nehezen hihető, hogy veszni hagyja ezt a pénzt.
Kovács Csongor: „kint leszek és tüntetni fogok”
Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke a Közbeszédben elmondta: pozitív eredmény, hogy elutasító javaslat született a parlamenti bizottságban, de ez csak egy javaslat, a végső döntés a parlamentben dől el.
Az elnök szerint 15 éve egy illegális bányaprojektet akarnak ráerőszakolni Romániára.
Kovács Csongor szerint a bányaberuházás ellen civilizált és példaértékű tüntetés zajlott, véleménye szerint semmi ok nincs arra, hogy az emberek megnyugodjanak és otthon maradjanak. „Én személy szerint továbbra is kint leszek és tüntetni fogok” – mondta.
hirado.hu / Duna Tv, Közbeszéd
Erdély.ma

Unitárius zarándoklat magas Déva várában
Istentől való szándék
Ismét élettel, fiatalos zsivajjal és magyar szóval telt meg szombaton magas Déva vára, az éves unitárius zarándoklat alkalmával. Közel hétszáz, zömében fiatal unitárius zarándokolt el leróni kegyeletét Dávid Ferenc egyházalapító várbéli sírjánál. Isteni szándék által vezetve.
A várbeli körülmények egyáltalán nem kedveztek a Kolozsvárról, Torockóról, Medgyesről, Brassóból és nyilván Székelyföldről érkezett zarándokoknak. A belső várudvarban ugyan nem volt különösebb gond, a felvezető út viszont igencsak megviselte a zarándokokat, hiszen a folyamatban lévő felújítási munkálatok miatt csupa sár volt, a fából készült ideiglenes lépcsőkön pedig csak kisebb csoportokat engedtek fel egyszerre – az évek óta lezárt várat külön önkormányzati engedéllyel nyitották meg a zarándokok számára.
Dávid Ferenc egyházalapító szellemisége azonban oltalmába vette a zarándokokat. A természet is felmosolygott: szombaton kellemes őszi napsütésben hajtottak fejet meg a nagy reformátor előtt.
Isteni szándék vezette a zarándoklatot, mert ami embertől való, az úgy is semmibe vész, ami Istentől való, azt meg úgy sem lehet megsemmisíteni, hangsúlyozták ünnepi igehirdetésükben Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi és felesége, Újvári Katalin székelymuzsnai lelkészek.
A mai világban egyre kevesebben vállalnak elkötelezettséget, a társadalom alapsejtje, a család is válságba sodródott a számos válás révén. Holott magas Déva vára eleve az elkötelezettségért vállalt áldozatról szól, Dávid Ferenc vértanúsága és Kőműves Kelemen legendája révén.
A magyarság – anyaországban és Erdélyben egyaránt – továbbra is azokat a történelmi személyiségeket tiszteli (Mátyás király, Széchenyi, Kossuth), akik az igazság és a fejlődés elkötelezettjei voltak. Unitárius vonalon, vajon kik lennének a legjelentősebb személyiségek, vetette föl a kérdést a lelkészházaspár? Az első helyre nyilván Dávid Ferenc vértanú egyházalapítót jelölték, hiszen folyamatosan az igazságot kereste, erre buzdította híveit is, a másság tisztelete mellett. Második helyre maga az ember került, harmadikra pedig az erdélyi magyar nagy unitáriusok, akiknek arcképeit – és rövid életrajzukat – a Dávid Ferenc-emlékmű mellett felállított állványokon lehetett megtekinteni.
Mire büszkék a dévai várba elzarándokoló mai unitáriusok? Ki(k)nek tartoznak hálával, kérdezték a lelkészek? Dávid Ferencnek, szüleiknek, tanáraiknak válaszolták a zarándokok, akik hitükre, összetartásukra és vallási toleranciájukra büszkék leginkább. Az összetartás erőt ad, szellemi-lelki feltöltődést, éppen ezért Istentől való szándék.
Az ünnepi szabadtéri istentisztelet után Bálint-Benczédi Ferenc, az unitárius egyház püspöke, Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja, Petru Mărginean, Déva polgármestere, valamint Pogocsán Ferdinánd helyi tanácsos, a dévai RMDSZ elnöke köszöntötte a zarándokokat, büszkeségüket és tiszteletüket fejezve ki előttük. Az egybegyűltek körében azonban leginkább Koppándi-Benczédi Zoltán házigazda dévai lelkész szavai arattak sikert, a fiatal lelkipásztor ugyanis az erőt adó összefogáson kívül azt üzente, hogy cselekedet nélkül, elveink felvállalása nélkül a hit puszta hangoztatása nem sokat ér. Egy ilyen konkrét eset, ahol cselekvésre lenne szükség a Verespataki ciánalapú aranybányászat ügye, amelyet az unitárius egyház határozottan ellenez, s a várfalra helyezett nagyméretű magyar–román kétnyelvű felirattal a külvilág tudatára ad.
Az ünnepi felszólalások után a kolozsvári teológia ifjú unitárius hallgatói Dávid Ferenc vértanúságát méltató rövid, de roppant érdekes várjátékot adtak elő, majd fáklyákkal és virágokkal a zarándokok és a szervező Országos Dávid Ferenc ifjúsági egylet képviselői lerótták kegyeletüket az egyházalapító emlékművénél.
Ezután a zarándokok kettéváltak. A felnőttek a városba, a pontosan tíz évvel ezelőtt, a 2003-as zarándoklat alkalmával felavatott templomhoz vonultak, ahol a kis létszámú, ámde roppant lelkes dévai unitáriusok házigazdaként meleg teával és aprósüteményekkel fogadták a vendégeket, a lelkipásztor pedig a dévai imaház történetét ismertette. A fiatalok a vár tövében lévő híres dévai sportiskolába mentek, ahol a rajzverseny nyerteseit díjazták.
Az idei zarándoklat nemcsak szebb és felemelőbb volt, mint máskor, de sajtóvisszhangja is jóval nagyobb volt. Az eseményről máskor mit sem tudó helyi román média is nagyszámban tudósított, a Duna Televízió pedig már másnap sugározta a várban forgatott anyagot.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)