Aradon, a Jelen Ház kávézójában képzőművészeti kiállítás nyílt a marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász-grafikus, Deák Árpád munkáiból. A Regionális Simonyi Társaság szervezésben létrejött rendezvény egy kiállítás-sorozat része: két éve rendszeresen tartanak képzőművészeti kiállításokat a Jelen Házban. Szekernyés János temesvári művészettörténész a kiállított munkákról, a grafikákról és plakettekről beszélt. /(nagyálmos): Deák Árpád kiállítása a Jelen Ház kávézójában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Temesváron a Héliosz Galériában megnyílt Fikl György képzőművész kiállítása. A fiatal festőművész első ízben állította ki nagyméretű, szuggesztív erejű képeit. A figurális szürrealizmushoz állnak közel képei, de annyira eredetiek, hogy végső soron semmiféle irányzathoz nem sorolhatók be. /(Szekernyés): Ősi szimbólumok modern festményeken. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./

Tíz éve indította el Szász Enikő /Temesvár/ a Bánsági Magyar Napok azóta egyre gazdagodó és hagyományossá vált rendezvénysorozatot. Szász Enikő színművésznő a Temesvári Magyar Nőszövetség vezetőjeként vált a térség művelődési életének meghatározó szervező egyéniségévé. Nemrég állította össze a Civil Tanáccsal és az RMDSZ-szel közösen az idei művelődési rendezvények programját. Elmondta, hogy kezdetben meghökkentette a csekély érdeklődés. Végül szinte megszállottsággal sikerre vitte a Bánsági Magyar Napokat, amelynek az utóbbi öt évben teltházas minden előadása. A Bánsági Magyar Napok tíz napjában lehetőséget biztosítanak néptánccsoportok bemutatkozására, fellépnek a képzőművészeti főiskola magyar diákjai, bemutatják a magyar könyvkiadás újdonságait, évfordulós megemlékezéseket is szerveznek. Együttműködési kapcsolatot alakítottak ki Szegeddel és Újvidékkel. Szász Enikő tervezi Székely László műépítész köztéri szobrának felállítását. Ez lesz Trianon óta az első köztéri műalkotás, amelyet Temesváron magyar személyiségnek állítanak. /Szekernyés Irén: Tíz évig kőkemény akarattal. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Az új kormány programja tartalmazza az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája ratifikálását. – A ratifikációs törvénytervezetet három héten, egy hónapon belül véglegesítjük – nyilatkozta Markó Attila kisebbségügyi államtitkár. Az Európa Tanács pontosan meg szeretné határoztatni, mely régióban vagy megyében a Charta mely passzusát alkalmazzák. – A Chartának ez a követelménye nehezen kivitelezhető a romániai viszonyok között – jelentette ki Markó Attila. Elképzelhető lenne még a települési szintre bontás, ekkor a közigazgatási törvény kínálta precedens alapján azok a települések kerülhetnének bele az ellenőrizendő követelmények betartásának a körébe, ahol a kisebbségi lakosság számaránya helyileg meghaladja a húsz százalékot. Ez az elképzelés viszont nem fogná át azokat a kisebbségi szempontból jelentős kulturális központokat, mint amilyen a magyarságnak Kolozsvár, Brassó vagy Temesvár, a németeknek pedig például Nagyszeben. Igaz ugyan, hogy néhány törvény már a Chartánál szélesebb nyelvhasználati jogokat biztosít, de azok jó részét nem tartják be. /Balló Áron: Mikor ratifikálják a kisebbségi nyelvi chartát? Könnyebben lehet majd be nem tartását ellenőrizni, büntetni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az RMDSZ Temes megyei választmánya ülésezett. Toró T. Tibor parlamenti képviselő elmondta, hogy a választás idején a kampánystáb jól működött. Jó ötletnek bizonyult a Mi, bánsági magyarok 10 ezer példányban kiadott nyomtatvány, valamint a minden felkeresett településen átadott közösségi krónika. A kampány során hét színházi előadást, kilenc nótaestet, nyolc néptánc-műsort, több bált szerveztek. Temesváron, ahol a megye magyarságának fele él a legteljesebb szétszórtságban, sikeres volt a magyar közösségeket bemutató nyomtatvány. A kampány sikeres volt, hiszen sikerült megőrizni a parlamenti képviseletet – vonta meg a mérleget Toró T. Tibor. Aggodalomra adnak okot a legutóbbi népszámlálás adatai. Temes megye magyarsága 63 ezerről 50 ezerre esett vissza. A megyében felgyorsult az asszimiláció. Az RMDSZ képviselőjelöltjére 2000-ben 22 124-en, 2004-ben viszont már csak 15 687-en szavaztak. Mindent meg kell tenni az asszimiláció visszaszorítására – fejtette ki Toró T. Tibor. /Szekernyés Irén: RMDSZ-kiértékelő. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

A temesvári római katolikus püspökség folyóirata, a Vita Catholica Banatus magyar, román és német nyelven lát napvilágot Pál József Csaba főesperes, resicai plébános szerkesztésében. A januári száma közölte a temesvári egyházmegye 2004. évi tevékenységének mérlegét, amelyet Böcskei László vikárius terjesztett elő. /Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

Temesváron a Geml József Társaskör január 29-én rendezett farsangi mulatságán, sok temesvári magyar is részt vett, a jelenlévők gratuláltak a társaskör elnökének, Marossy Zoltánnak alprefektusi kinevezéséhez. Pelcz Rozália alelnök mondott beszédet. /(Sz. I.): A gemlesek bálon ünnepelték az alprefektust. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Több mint tíz évvel ezelőtt Sipos György nagygazda rendezte először Majláton a gazdabált. Azóta évente más-más gazda szervezésében a gazdabál a falu egyik legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát. Eljönnek az elszármazottak és környékbeliek Kisiratostól Temesvárig. Idén Szőke József gazdálkodó, RMDSZ-elnök, községi tanácsos szervezte a gazdabált. Ezúttal is megtelt a kultúrotthon nagyterme, ahol több mint 200 embert szórakoztatott. Ezúttal egy szobrot is kisorsoltak, Kovács Zoltán amatőr szobrász alkotását Cseres Ilona vihette haza. Majláton a gazdabálok közösségépítő, megtartó erőt jelentenek. /(Balta): Jubileumi gazdabál Majláton. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Bartal Zsuzsa /Temesvár/ tizenkettedik egyéni zongorahangversenyét tartotta. Tizenkét éves volt, amikor először egyórás koncerten elbűvölte a zenekedvelőket, most pedig a tizenkettedik osztályt végzi a Ion Vidu Zenekollégiumban. Az egykori csodagyermek fejlődése töretlen, Bartal Zsuzsa kotta nélkül, virtuóz technikával, játszott. Továbbtanulása helyéről még nem döntött az érettségi előtt álló művésznő. /Szekernyés Irén: Érettségi előtt áll a csodagyermek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Mióta a Romtelecom megszüntette Aradon az információs szolgálatot, s azt Temesváron összpontosította, alig múlik el nap kellemetlen közjáték, incidens nélkül. Az egyik magyar anyanyelvű tévesen betűzte a kért aradi előfizetői számot. A kisasszony közölte: megérti, hogy az érdeklődő az együtt élő nemzeti kisebbséghez tartozik, de ő akkor sem tanulna meg magyarul, ha kétszáz évig élne! Erre az olvasó az információ vezetőjénél kívánt panaszt tenni. A főnökasszony “eltekintett” a panasz feljegyzésétől, ehelyett korrekt betűzésre biztatta a felháborodott klienst. /Balázs Katalin: “Magyarul, ha kétszáz évig élnék, akkor sem” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Ferenczy Annamária színművésznőt /Temesvár/ 55 éves színpadi munkásságáért Hűség-díjjal jutalmazta a Magyar Játékszíni Társaság, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Olaj Részvénytársaság. A díjat Demeter András, a Magyar Játékszíni Társaság elnökségi tagja adta át a népszerű musical, A cigánytábor e heti egyik előadásának végén. A színházigazgató elsősorban kollegaként köszöntötte a 79 éves színésznőt, aki játék- és életkedvével, munkaszeretetével, 55 éves folyamatos színpadi jelenlétével nemcsak a színésztársak, hanem minden színházat kedvelő ember csodálatát kivívta. Ferenczy Annamária a kolozsvári, a nagyváradi társulatokban is működött, közel három évtizede Temesváron szolgálja Tháliát. A temesvári Csiky Gergely Színház örökös tagja és Pro Cultura-díjas. /(Sz. I.): Hűség-díj Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Február 4-e és 7-e között rendezték meg a 20 órás tanfolyamot, amelyet a temesvári Szórvány Alapítvány szervezett tizenkettedikes, végzős diákoknak Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bodó Barna, az alapítvány elnöke elmondta: az Apáczai Közalapítvány olyan felnőttképzést hirdetett meg, amely többek között a munkanélkülieket avagy a munkahelykeresőket felkészítő programokat támogat. A Szórvány Alapítvány három programmal akart indulni: az egyik a pályakezdők, a másik a felnőttek munkahelykeresésével kapcsolatos, de az iskolából kimaradtakat is szerették volna megkeresni. A támogatás azonban csak két program támogatását teszi lehetővé, ezért úgy döntöttek, hogy az iskolából kimaradtakat kihagyják a programból. Aradon és Temesváron két-két előadássorozatot tartanak. A programot Erdei Ildikó temesvári pszichológus tervezte. /(nagyálmos): Pályaválasztás, azaz ismerd meg önmagad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Február 5-én papok és szerzetesek zarándokoltak a temesvári Szent György székesegyházhoz, a szentmisét a papi és a szerzetesi hivatásokért mondták. Magyar, román és német nyelvű köszöntőjében Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta: Lelki élet nélkül nincs hivatás az Egyházban. /S. E.: Lelki élet nélkül nincs hivatás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Szabó Ferenc, a Szinkron Zenekar vezetője jó idő óta szervezője a hagyományos báloknak Temesváron. A Médiabefutón országos második helyezést elért két diáklány, a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulói, Szabó Nóra és Virginás-Tar Emese citerán bemutatták nyertes repertoárjukat. Ezután a Bokréta táncosai következtek. Több mint kétszázan töltötték együtt a farsangi mulatságot, hagyományos magyar muzsikával. /(Szekernyés): Három nemzedék szervezte a télbúcsúztatót. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

A Bartók Béla Alapítvány, Temes megye magyar oktatási intézményeinek legfontosabb támogatója elkészítette 2004-es tevékenységének mérlegét. Az elmúlt évben az alapítvány 770 millió lejjel rendelkezett programjai lebonyolításához. Bevételei az Apáczai Közalapítvány által kiírt szórványoktatást támogató pályázatokon nyert pénzekből, a temesvári vállalkozók, egyházak, hazai és németországi magánszemélyek támogatásaiból és más pályázatokon nyert összegekből származnak. Az iskolák és az óvodák 391 millió lej értékben kaptak taneszközöket: fénymásolókat, tévékészüléket, képmagnókat és CD-lejátszókat, könyveket és játékokat. A megye 19 iskolájában, 23 óvodájában és 12 magyar nyelvet választott tantárgyként tanuló csoportot segítettek. A tanulóknak nyújtott ösztöndíjra 250 milliót fordított az alapítvány. Az összeg nagyobb hányadával (205 millió) a hátrányos anyagi helyzetű diákok tanulási költségeit támogatták, illetve a szapárifalvi és bodói gyermekek ingázási költségeit biztosították a lugosi iskolába. Az összeg kisebb részével (49 millió) a kiváló iskolai eredményeket, valamint a megyei tantárgyversenyek nyerteseit jutalmazták. Az Alapítvány rendezvénytámogatás rovatában 84 millió szerepel. Az összeget a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyek megyei szakaszának szervezésére, az 1-es iskola rendezvényeinek, valamint a két temesvári líceum, a Bartók Béla és Gerhardinum testvériskola-kapcsolatainak finanszírozására fordították. 36 millió jutott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Temes megyei szervezetének támogatására. /Szekernyés Irén: Előtérben az eszközfejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Az egyetemistákkal foglalkozó magyar lelkipásztorok, valamint a magyar egyetemista ifjúsági csoportok vezetői számára február 11–13. között konferenciát tartanak Kecskeméten, amelyre nemcsak az anyaországból, hanem a határokon túlról is érkeztek résztvevők. A temesvári egyházmegyét Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész és Nagy Szabolcs, a TEKMEK (Temesvári Magyar Keresztény Egyetemisták Közössége) csoportvezetője képviseli. /Egyetemi lelkészek konferenciája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Móra Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Magyar Nyugdíjasok Klubja megemlékezést szervezett a hét végén a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt dr. Matekovits György, a társaság elnöke nyitotta meg, majd Szekernyés János beszélt Móra Ferenc (1879–1934) életútjáról és sokoldalú tevékenységéről. Móra könyvet írt a Pécskán és Magyarszentmártonban is paposkodó folkloristáról, Kálmány Lajosról is. /(SZ. I.): Móra Ferencre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Murvai László, a román Oktatásügyi Minisztérium vezérigazgatója és Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke kétnapos körutat tett Temes megyében. Február 18-án a lugosi 5-ös számú, valamint az igazfalvi és a végvári általános iskolák magyar tagozatait látogatták meg, másnap pedig a temesvári Bartók Béla Líceumban részt vettek a magyartanárok régiós találkozóján, az Arad, Hunyad és Temes megyei pedagógusok szakmai tanácskozásán. Igazfalván, a Világbank által felújított iskola korszerű. A temesvári szakmai tanácskozáson szó esett negatív jelenségekről is, mint a gyermekek körében tapasztalható nyelvromlás, vagy a gyermekszám aggasztó csökkenése. 1990-ben a romániai közoktatásban 5,3 millió gyereket tartottak számon, míg legfrissebb statisztikai adatok szerint már a négymilliót sem éri el a tanulók száma. A magyar oktatásban 1990-ban még 240 ezer óvodás és iskolás volt, idén már csak 185 ezer magyarul tanuló gyereket tartanak számon. /Pataki Zoltán: Magyar oktatási vezetők látogatása a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Szeptembertől új erőkkel indult a Juventus, a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ diáklapja. A kilencedikes Sütő-Udvary Tekla szerint nem okozott gondot a beilleszkedés. Hajdu Brigitta a főszerkesztő. A Juventus cserecikkeket közöl nagyenyedi, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai iskolák újságaiból. A lapszámokat 150 példányban fénymásolják, ami sokszor kevésnek bizonyul. Internetes elérhetőség: http://www.bartok.ro/juventus/ /László Árpád: Havonta lesz Juventus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

A Trianon című film kapcsán rendeztek vitaestet Temesváron az Új Ezredév Református Gyülekezet imatermében. Gazda István lelkipásztor, házigazda emlékeztetett arra, hogy Romániában a filmet először egy temesvári közösségi rendezvényen vetítették le. “Akkor még nem büntették a szervezőket. Reméljük, most sem fognak, mert beszélni még csak lehet róla, a gondolatokat mégsem büntethetik” – mondta. Halász Ferenc történelemtanár szerint nagyobb reklámot nem is csaphattak volna a filmnek, mint amit a román hatóságok tettek. Szóvá tették a jelenlévők, hogy a magyar tannyelvű osztályokban nem a hivatalos román propagandatörténelmet kellene tanítani, hanem a magyar történelmet. /Pataky Lehel Zsolt: Trianon kibeszélése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A csanádi egyházmegye alapításának 975. évfordulójának ünnepségsorozatára velencei küldöttség érkezett Temesvárra Orlando Barbaro pátriárkai helynök vezetésével. Az olasz főpapok Szent Gellért-ereklyét hoztak a temesvári székesegyház részére, amelyet ünnepi szentmise keretében február 24-én nyújtanak át Roos Márton megyés püspöknek. A küldöttség tagjai hálaadó szentmisét mutattak be az egyházmegye alapításának színhelyén, a csanádi plébániatemplomban. A szentmisén részt vett a helybeli román és szerb ortodox egyházközség papja is. Roos Márton megyés püspök hangsúlyozta, hogy Őscsanád az a hely, ahonnan a kereszténység a Marostól délre lévő területekre kiáradt, és vértanúhalált halt első püspökének köszönhetően csaknem ezer év multán is uralkodó vallása az itt élő népeknek. /(Sipos): Őscsanád, a kereszténység bölcsője. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Február 11-13. között Kecskeméten tartotta éves szokásos összejövetelét az egyetemi lelkészek konferenciája. Immáron tizenegyedszer rendezik meg a lelkészek és munkatársaik találkozóját. Mindenki beszámolt a munkájáról. Kiderült, hogy az erdélyi nagy egyetemi városokban komoly munkát végeznek az ottani lelkészek és munkatársaik (Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó, Temesvár és Csíkszereda). /XI. Egyetemi Pasztorációs Konferencia Kecskeméten. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./

Február 26-án tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Halász Ferenc történelemtanárt, a tavaly lemondott elnököt választották újra a szervezet élére. A tavalyi helyhatósági választások kudarca – a temesvári és a megyei tanácsból való kiesés – után az elnökség lemondott, majd a választmány kérésére ügyvezető testületként tevékenykedett a parlamenti választásokig. Ősztől Toró T. Tibor parlamenti képviselő látta el ideiglenesen az elnöki funkciót. Halász Ferenc kifejtette, a romániai magyarságnak ne legyenek illúziói az új kormánnyal kapcsolatban, mert egyáltalán nem biztos, hogy “jobban szívén viseli sorsunkat, mint a szocdemek”. Kitért arra, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon 28 Temes megyei településen állítottak RMDSZ-es listát, tavaly viszont már 39 helységben. Vannak azonban községek, ahol magyarok román pártok színeiben lettek tanácsosok. /Pataky Lehel Zsolt: Tisztújítás a Temes megyei RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Február 27-én Temesváron, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében kettős eseményre került sor: Anavi Ádám költő 96. születésnapjára gyűltek össze a barátok, ismerősök, egyúttal hivatalosan is megnyitották az Irodalmi Jelen Klubot, ahová ezentúl rendszeresen meghívnak írókat, költőket, politikusokat. A kitűnő szellemi és fizikai állapotban lévő Anavi Ádám tréfás beszólásokkal vidította a közönséget. A szerkesztőség részéről Pongrácz P. Mária és Pataky Lehel Zsolt mondott köszöntőt. Graur János, a Heti Új Szó főszerkesztője elárulta: hetente egy órát beszélget a gondolkodásban frissebb Anavival. Bodó Barna szerint Anavira még sokáig szükségünk van. /(nagyálmos): Anavi Ádám 96 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Február minden hétvégéjére esett felnőttképzési program a temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében. Az Apáczai Közalapítvány által támogatott rendezvénysorozat a munkavállalók munkába állásának segítését célozta: Aradon két, Zsombolyán egy tréning volt, a programot a temesvári Kós Károly Közösségi Központban tartott előadás zárta. Csoportonként 18–22 fiatal vett részt a képzéseken. /P. L. Zs.: Karrierépítésről pályakezdőknek és munkanélkülieknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

A temesvári Szórvány Alapítvány az Apáczai Közalapítvány támogatásával a munkavállalók munkába állását elősegítő csoportos képzéseket szervezett Arad és Temes megyei pályakezdő fiatalok, illetve középkorú munkanélküliek számára. Dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke a négy hétvége során lebonyolított programról elmondta: eredményes munkát végeztek a 18-20 fős csoportokkal. /(Pataki Zoltán): Ego-marketing és karrierépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Március 5-én utoljára használja politikai szervezet Romániában a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnevezést. Ezután felveszi a jobboldal egységét kifejező Kereszténydemokrata Néppárt nevet, és a tervek szerint több kisebb formációt magába olvasztva folytatja tevékenységét. A történelmi párt, a Nemzeti Parasztpárt 1926-ban alakult az Erdélyi Román Nemzeti Párt és az óromániai Paraszt Párt egyesüléséből. Két alkalommal volt kormányzó párt, de országvezetési megbízatásai nem mondhatók sikeresnek. A vezető politikusok torzsalkodása miatt sem a 2000-ben, sem a 2004-ben tartott választásokon nem érte el a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. Időközben a maradék párt politikusai Gheorghe Ciuhandut, Temesvár polgármesterét juttatták az elnöki tisztségbe, aki meghirdette a keresztény jobboldal egyesítését. /(Sipos): Eltűnt egy név a történelmi pártok palettájáról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

A Vita Catholica Banatus, a Temes megyei római katolikus püspökség három – román, magyar, német – nyelven Resicabányán megjelenő folyóiratának februári száma legnagyobbrészt az egyházmegye időszerű eseményeit tükrözi. Beszámoló olvasható a Salvatoriánus rendiek hajléktalanoknak létrehozott temesvár-erzsébetvárosi menedékhelyéről is. A havonta megjelenő folyóirat felelős igazgatója Pál József Csaba főesperes, a resicai Havas Boldogasszony templom plébánosa, munkatársai egyházi emberek, tanárok, orvosok, tudósítók. /S. E.: Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

A közigazgatásilag Kastélyhoz tartozó Szapáryfalván él a bánsági szórványvidék egyik jelentős magyar közössége. Március 5-én újságíró-olvasó találkozót szervezett a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége és Bódis Ferenc helybéli tiszteletes a református parókia imatermében. A találkozón a több mint 230 lelkes református gyülekezet tagjai mellett a negyven-ötvenfős római katolikus közösség és a szombatista hívek képviselői is megjelentek. A reformátusok a templom felújítására gyűjtenek. /Pataky Lehel Zsolt: Szapáryfalva hallatja a hangját. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./