Temesváron a magyar oktatási nyelvű kilencedik osztályokban még maradtak betöltetlen helyek. A Bartók Béla Elméleti Líceum társadalomtudományi osztályába várnak még hat jelentkezőt. A Gerhardinum Római Katolikus Líceumban a magyar osztályban még van 17 üres hely. /(Sz. I.): Üres helyek a magyar kilencedik osztályokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Júl. 15-17. között Etnikai változatosság címmel szemináriumot szervezett Kolozsváron a román kormány etnikumközi kapcsolatokért felelős főosztálya. Az esemény egy sorozat része, négy hasonló előzte meg Konstancán, Temesváron, Krajován és Csíkszeredában. Jelen voltak a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségek ifjúsági szervezeteinek tagjai, valamint a helyi közigazgatási szervek képviselői. Cristian Jura, az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának államtitkára elmondta: a rendezvényeket az ország olyan részein szervezték, ahol több nemzetiség él együtt. A kolozsvári megbeszéléseket György Somai Gyöngyvér, a főosztály megbízottja szervezte meg. /Csomafáy Ferenc: Az etnikumközi párbeszéd ösztönzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Hárman is áttelepültek Kolozsvárról Izraelbe a Ceausescu-diktatúra idején: Rappaport Ottó rendező, Szinberger Sándor operaigazgató és Junger Ervin zeneszerző. Szinberger öt könyvet írt Izraelben, melyeket Kolozsváron jelentetett meg. Junger Ervin két könyvet adott ki. Junger Ervin /sz. Temesvár. 1931. máj. 28./ Kolozsváron elvégezte a Zenekonzervatóriumot zeneszerzés, zongora és karmesteri szakon. Itt működött mint tanársegéd, gyakornok, majd előadótanár 1977-ig, Izraelbe való távozásáig, ahol különböző zeneiskolai tisztségeket töltött be. Jelenleg nyugdíjas. Junger Ervin Csendes számadás című könyvében 1965 és 1974 között az Utunkban, a Korunkban, az Igaz Szóban, az Előrében és A Hétben megjelent zenei cikkeit gyűjtötte össze. 1978-tól az izraeli Új Keletben publikál rendszeresen. Az Új Keletben publikált írásaiból válogatta a Szentföld zenéje című kötetét. /Kovács Ferenc: Emlékképek letűnt időkről. Junger Ervin könyvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

A Temesvári Református Egyházmegyében (TRE) a tisztújítás egyházmegyei jelölő közgyűléssel kezdődött júl. 23-án a lugosi református templomban. Fazakas Csaba lugosi lelkész tíz szavazatot kapott az esperesi jelöltségre, míg Bálint Sándor temesvár-újkissodai négyet. Hasonló volt a főgondnoki tisztségre is a szavazás eredménye, mert Pataki Károly jelenlegi egyházmegyei főgondnok tíz szavazatot, míg Makkai Zoltán, a temesvári Új Ezredév gyülekezetének a főgondnoka négyet kapott. Meglepetésre Bálint Sándor és Makkai Zoltán egyaránt visszaléptek, az egyházmegyei aljegyzői tisztségre pedig senki sem vállalta el a jelölést, a kialakult patthelyzetet egy külön közgyűlésen kell megoldania az egyházmegye eljövendő vezetőségének. /Szakmáry Károly: A Temesvári Református Egyházmegye közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Harmadszorra rendeztek vakációs tánctábort a Temes megyei Nagycsanádon – önerőből. Ezúttal száztíz fiatal ropta egy hétig a táncot gondtalanul, mert a szervezők mindent megtettek, hogy a táborozók jól érezzék magukat. Korom Rozália tanítónő, a Marosvár népi táncegyüttes vezetője, a tánctábor kezdeményezője és szervezője emlékezett: Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője kijelentette, hogy feléleszti a néptáncmozgalmat a bánsági magyarság körében is. Hatására Végváron megalakult a Muskátli együttes, Nagy Albert átjárt Szegedről oktatni. Azután Újszentesen és Temesváron is alakult csoport, majd újabb csoportok alakultak, és a néptánc igazi mozgalommá vált a magyar közösségek körében. Ezek hatására Korom Rozália elhatározta, Nagycsanádon is szervez tánctábort. Most a száztíz táncossal egy teljes hétig Nagy Albert és Tőtös Hortenzia foglalkozott. Sokan támogatták a tábort – Fodor Ferenc RMDSZ-elnöktől és a polgármesteri hivataltól kezdve. /Sipos János: Egy hétig táncoltak Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

A tevékenységek összehangolására és az RMDSZ-szel való jobb együttműködés érdekében egy évvel ezelőtt 54 temesvári és Temes megyei civil szervezet Civil Tanácsot hozott létre. A 24 tagú választott testület öt szakbizottságban fejti ki tevékenységét. Erdei Ildikó, a Temes megyei Civil Tanács elnöke elmondta, hogy a régebbi közművelődési egyesületek (Ormós Zsigmond Társaság, Bartók Béla Dalárda, lugosi irodalmi kör) mellett 1990-ben újak alakultak, a Bartók Béla Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a Szórvány Alapítvány. Velük egy időben kezdte meg működését a Máltai Segélyszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint két ifjúsági szervezet, a TEMISZ és a TMD (Temesvári Magyar Diákszervezet). 1998–1999-ben az RMDSZ képzési programot kezdeményezett olyan személyeknek, akik civil szervezetek létrehozására vállalkoztak. Ennek eredménye, például, a jól működő Végvárért Alapítvány, valamint a Geml József Társaskör. A Civil Tanácsot megválasztó fórumra a történelmi egyházak képviselőit is meghívták. A civil vezetőtestület megalakulásával kétkamarás lett a Temes megyei magyar közösség vezetése. A civilek véleményezhetik az RMDSZ vezetősége, a TKT határozatait, egyszeri újratárgyalását is kérhetik, maguk is nyújthatnak be javaslatokat. A jobb kapcsolattartás érdekében kialakítottak egy közös adatbázist. /Szekernyés Irén: Új helyzetben a civil szervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

A budapesti Magyar–Román Baráti Társaság elnöke, Tóth János újabb kapcsolatépítési szándékkal járt Temesváron. Tagságuk keresi a magyar és a román nép múltjában és jelenében a barátság kinyilvánítására lehetőséget nyújtó érintkezési pontokat. Temesváron Eftimiu Murgu születése 200. évfordulójának megünneplésére (2005. december) keresett partnereket. Vaslui mellett szeretne a budapesti Magyar–Román Baráti Társaság egy olyan obeliszket felállítani, amelynek kétnyelvű feliratában azt is megörökítenék, hogy Stefan cel Mare ottani győztes csatájában ötezer székely és ezernyolcszáz erdélyi katona vett részt. Tervük megvalósításában számítanak az ottani Román–Magyar Baráti Társaság támogató együttműködésére. Tóth János elnök a baráti társaság temesvári partnerszervezetével, a Geml József Társaskör vezetőivel is tanácskozott, meghívta őket a szeptemberben megrendezésre kerülő budapesti Civiliáde rendezvényre. /(Sz. I.): Civil kapcsolatok a magyar–román barátságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

Temesváron a Geml József Társaskör alelnöke, Pelcz Rozália népdalcsoportot alakított a tagság jó hangú lányaiból, asszonyaiból. Felkérték Gáspár Mária zenetanárnőt, hogy irányítsa közös éneklésüket. Gáspár Mária, a Bartók Béla Dalárda karnagya tanárként a Bartók Líceumban is vezet népdalcsoportot. /(Sz. I.): Új népdalcsoport alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

A Temesvári Egyházmegye hűséges krónikása, a Caritas és Egyház c. lap főszerkesztője, Boér Jenő a napokban jelentette meg a Lelkészarcok befejező kötetét. Tizennégy éve kitartóan készíti interjúit az egyházmegye főpapjaival, tisztségviselőivel, plébánosaival, szerzetes papjaival, s az összegyűjtött anyagból négy könyvet publikált. Az első Temesvári lelkészarcok címmel 1990-ben látott napvilágot, ezt követte a Lelkészarcok a Temesvári Egyházmegyéből három könyve, amiből a harmadik 2004-es évszámmal a temesvári Solness Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A négy könyv az egyházmegyében szolgálatot teljesítő kilencven papot szólaltat meg, mindössze tizenketten nem vállalták a nyilvános szereplést a könyvben. /(Szekernyés): A lelkészarcok befejező kötete. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Temesváron egy művészdinasztia két alkotója, Pokker László szobrászművész és Pokker Laura festőművész, apa és lánya közös tárlata nyílt meg a Héliosz Galériában. Pokker László nagyméretű szobrai anyagául a fát választotta, négy évtizedes alkotói pályája gazdag sikerekben. Pokker Laura a kolozsvári Ioan Andreescu Egyetem Festészeti Karának idei végzőse. Eddig többnyire szülővárosában, Lugoson állította ki munkáit. /(Szekernyés): Pokker László és Laura tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Idén július végén rendezték meg Pannonhalmán a Kárpát-medencei katolikus kispapok találkozóját. A legnépesebb csapat – 18-20 kispap – Gyulafehérvárról érkezett a négy egyházmegye (Szatmár, Várad, Temesvár, Gyulafehérvár) és a Hittudományi Főiskola minden évfolyamának képviseletében. A pihenés és kirándulás mellett komoly szellemi munkát is végeztek: Beer Miklós püspök vezetésével a keresztény ifjúságnevelés és papképzés aktuális kérdéseit taglalták. Bolberitz Pál professzor a Vatikán európai hatásáról tartott előadást a papnövendékeknek. /Egyház és keresztény tanítások Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 22./

A temesvári Szórvány Alapítvány szervezésében aug. 20-22-én harmadik alkalommal tartottak Szent István Napokat Buziásfürdőn. Dr. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár nyitotta meg a hagyományos találkozót az önkormányzatok és civil szervezetek között. A Szórvány Alapítvány elnöke az 1994-95 óta létrehozott mintegy 50-60 bánsági magyar civil szervezet sajátos kisebbségi- és szórványviszonyok között kifejtett tevékenységéről beszélt. Szerinte a helyi magyarság magára maradt, gondjaira és a véleményére senki sem kíváncsi, a híres „bánsági tolerancia" csupán a többségi kirakatpolitika része. Toró T. Tibor parlamenti képviselő kitért Orbán Viktor legutóbbi, Tusnádfürdőn elhangzott kijelentésére is, amely szerint az autonómia kivívásához civil kurázsi kell, a politikusok kezdeményezése nem pótolhatja a tömegtámogatás hiányát. Toró arra hívta fel a figyelmet, hogy új helyzet állt elő: Orbán Viktor első alkalommal mondta ki, hogy Románia uniós csatlakozását minden EU- tagállamnak, így Magyarországnak is ratifikálnia kell. Ez a figyelmeztető üzenet szerinte áttörést hozhat az autonómia-kérdésben. Erdei Ildikó Közösségfejlesztők kézikönyve című munkáját és a Somai József összeállításában megjelent, a IV. Civil Fórum anyagát tartalmazó köteteket Toró T. Tibor ismertette. A buziásfürdői református imaházban tartottak Szent István-megemlékezést. /Pataki Zoltán: Szent István-napi rendezvények Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

A dévai Segesvári Miklós Pál Egylet idén a Szent Ferenc Alapítvánnyal közösen szervezte meg a hagyományos anyanyelvápoló tábort, melyre ezúttal a temesvári Pántlika és a dettai Búzavirág néptánc-együtteseket is meghívták. A diákokat a Magyarok Nagyasszonya kollégiumban látták vendégül, teljes ellátást biztosítva számukra. Jutott idő városnézésre, a dévai Corvin Kiadó, a természetrajzi múzeum és persze a Déva fölött magasló középkori vár meglátogatására. A Magyar Házban táncházat szerveztek a diákoknak. /GBR: Néptánc- és anyanyelvőrző tábor Déván. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Románia gyenge vásárlóerővel rendelkező sajtópiaca magyar szemmel nézve irdatlan mennyiségű rádió- és tv-állomást, napilapot tart el. A paradox helyzet kulcsa, hogy a médiumok fenntartása politikusok, illetve üzletemberek érdekeinek az érvényesítését szolgálja, mutatott rá bukaresti keltezésű elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A romániai magántelevíziók száma 173 (!). Kereskedelmi rádióból 300, kábeltelevízió társaságból 250 működik az országban, a napilapok száma pedig több százra rúg. Egyedül Bukarestben 18 jelenik meg, és szinte minden nagyobb város 3-4 helyi újsággal büszkélkedhet. A politikai befolyásolás végzetes következményekkel jár Románia sajtókultúrájára. Újságok leplezetlenül, pénzért kínálják fel szerkesztőségi cikkeiket bőkezű megrendelőknek. A független újságírást segítő bukaresti központ adatai szerint tavaly Romániában legalább 16 romániai újságírót ért fizikai bántalmazás. 2002-ben nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas temesvári újságíró, aki a román titkosszolgálatról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket. Holttestének darabjait egy évvel később egy vasúti töltésen találták meg. /A FAZ a romániai "szabad sajtóról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

Idén decemberben lesz a temesvári forradalom 15. évfordulója. A Forradalom Emlékezete Egyesület elnöke, Traian Orban jelezte, hogy a 12 temesvári emlékmű közül, amelyeket a vértanúk tiszteletére állítottak, hármat ismeretlen tettesek megrongáltak. További három emlékműről ellopták a réz emléktáblát. /A temesvári forradalom meggyalázott emlékművei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló gyermekek számára második alkalommal szervezett háromnapos programot az RMDSZ oktatási munkacsoportja Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Felhívásukra 30 gyermek jelentkezett a megye olyan helységeiből, ahol nem folyik magyar nyelven oktatás. Búziásfürdőről, Csenéről, Facsádról, Gyérről és Rékásról érkeztek gyermekek. A rendezvény, amelynek anyagi alapját a Szórvány Alapítvány, Toró Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ, a Defon Kft. és a Bartók Béla Líceum biztosították, jó alkalom volt a pislákoló magyarságtudat ébresztésére. /(Szekernyés): II. Anyanyelvi tábor a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Szept. 9-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében bemutatták Eszteró István Gondolatok a hölgytárban című, az aradi Irodalmi Jelen Könyvek (IJK) sorozatban megjelent verseskötetét. Eszteró István első kötete 1983-ban jelent meg, s több mint húsz évet kellett várni a következőre. A bemutatón jelen volt a 95 éves Anavi Ádám, a temesvári költők korelnöke is. /(nagyálmos): Hölgygondolatok Eszteró István kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

A Temesvári Belvárosi Református Egyházközség a nyár eleje óta gyülekezeti lapot jelentet meg Kincs címmel. A saját költségen kiadott nyomtatványt egyházi ünnepek alkalmára készítik, és ingyen osztják szét az istentisztelet előtt. A Kincsnek eddig két száma látott napvilágot. Hiteles krónikása az egyházközség életének. /(Sz. I.): Az írott szó: “Kincs”. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

A nagyváradi egyházmegyében épülethiány miatt nem indíthatnak e tanévtől új római katolikus iskolát, bár az igény megvan rá a szülők részéről – tájékoztatott Tempfli József megyéspüspök. Vidéken használhatatlan állapotban vannak a hajdani egyházi iskolaépületek, teljes felújítást igényelnének. A püspökség jelenleg 44 pert folytat épületei – köztük iskolaépületek – visszaszerzéséért. Temesváron sem indul új katolikus iskola, a gyulafehérvári főegyházmegyében pedig egyedül Marosvásárhelyen kezd új római katolikus teológiai osztály kilencediktől 19 (fiúk, lányok vegyesen) tanulóval, jelezte Gál László egyházmegyei főtanfelügyelő. A katolikus osztályt a Bolyai Farkas Líceum (állami iskola) fogadja be. /Az új tanévben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 12./

A temesvári Dómot 1803-ban szentelték fel. A Szent György Székesegyház jubileumáról közös szentmiséken, zarándoklatokon emlékeztek meg. A jubileumi rendezvényekre több ízben Temesvárra látogatott dr. Gyulay Endre szeged-csanádi, valamint Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. Ily módon Temesváron együtt ünnepelhettek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. Szept. 11-én a hálaadó jubileumi misén szentbeszédet mondott dr. Gyulai Endre püspök, majd román és német nyelvű beszédében Roos Márton temesvári megyés püspök a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. /Sipos Enikő: A jubileum üzenete. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

A hír, hogy Sinka Károly színművész, a Temesvári Csiky Gergely Színház egykori igazgatója rövidesen betölti hetvenedik életévét, Svédországból érkezett. Lakatos Júlia, aki 1972-től tizenöt éven át volt a színház titkárnője, míg Svédországba ki nem telepedett, összetelefonálta a fél világot, hogy készüljenek az ünnepre. Be is szerzett egy csokornyi köszöntőt, többek között a Németországban élő Kiss Erzsébet és Gáspár Marietta színművésznőktől. Színésztársai, ismerősei elhatározták, hazahívják Sinka Károlyt Szegedről, lépjen színpadra egy előadáson. Szept. 16-án így ismét tapsolhat neki a közönség. /Pongrácz P. Mária: Régi jó színészek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Az ötvenéves Jakabházi Sándor grafikusművész Temesváron színes grafikáit mutatta be tárlatán. A valóság figuratív megjelenítésével szakító absztrakt művészet ma már nem okoz olyan megdöbbenést, mint a 20. század elején, hangzott el a bemutatón. /(Szekernyés): A színes grafikák művésze. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Befejeződött a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület – által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendőbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai műhelyének számít. A kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztők, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztő és tudományos Korunkat, valamint a Magyarországon megjelenő Tér és Társadalom című lapot. Megjelent Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa a Politeia Alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezője, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, Veress Emőd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztője, a Pro Europa Liga elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztője, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista és Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató. /Ladányi Emese Kinga: Torockó. Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Szept. 16-án Temesváron a Café Molnár előadásában lépett fel a 70. születésnapját ünneplő Sinka Károly színművész. Barátai, egykori közönsége és a Csiky Gergely Színház vezetősége kérte meg, hogy egykori színészi sikereinek helyszínén is köszönthessék azok, akik szerették. Jelenleg Szegeden él, az ottani Nemzeti Színház nyugdíjas tagjaként játszik, továbbá a Forrás Színház művészeként olyan magyarországi és határon túli területeken turnézik, ahol nem működik magyar társulat. /(Sz. I.): Sinka Károlynak szólt a taps. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./

Szept. 17-18-án emlékeztek az ellenállási harc mártírjaira az 1989. decemberi forradalom egykori meghatározó személyiségei, a korábbi kommunistaellenes megmozdulások résztvevői és az érdeklődők Temesváron a református templomban, az Újvárossy Ernő nevét megörökítő gyülekezeti teremben. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök felolvasta a Református Világszövetség (amelynek elnöke) dokumentumát a vajdasági magyarokat ért atrocitásokról. – Tizenöt éve áldozta életét a decemberi forradalom előkészítésének szakaszában Újvárossy Ernő építészmérnök. A totalitárius rendszerrel való szembeszegülés első mártírjairól Péterszabó Ilona tartott előadást az ’56 után 57-en a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyve alapján. A temesvári perben ártatlan embereket vetettek börtönbe, ítéltek halálra és végeztek ki feltehetőleg csak azért, hogy rettegésben tartsák a lakosságot. Erről az időszakról (1956) emlékeztek meg az egykori résztvevők, akik börtönnel, kényszerlakhellyel fizettek azért, mert volt bátorságuk felemelni szavukat a diktatúra törvénytelenségei ellen. Koczka György emlékezett arra, hogy főiskolai hallgatóként a kolozsvári Bolyai Egyetem 56-os rendezvényein vállalt szerepéért került börtönbe, majd kényszerlakhelyre a Baragánba. Oberten János líceumi diákként többedmagával kézzel írt háromnyelvű röpcédulát terjesztett az igazság védelmében. A büntetés börtön lett. Több szemtanú – Toró Tibor professzor, Wollner András, Tőkés László püspök – részletekkel egészítette ki az események résztvevőinek beszámolóját. Gazda József, aki elsőnek írt könyvet a temesvári forradalomról (Megváltó karácsony – erdélyi magyar túlélők emlékeznek, Aura Kiadó, Budapest, 1990) a város akkori hangulatát idézte fel. Szept. 18-án országos premieren bemutatták Koltai Gábor Trianon című filmjét. Neves magyar történészek – Raffay Ernő, Nemeskürthy István, Glatz Ferenc és mások – kommentálták a filmen bemutatott események hátterét. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet: a filmet egyetlen tévéállomás sem volt hajlandó műsorába iktatni. A vetítést követően az 1989. decemberi események felidézése került előtérbe. Az egykori résztvevők és szemtanúk – Gazda Árpád, Balaton Zoltán, Makkai Zoltán és mások – elmondása nyomán számos fontos esemény háttere vált világosabbá a hallgatóság előtt. Többek között Újvárossy Ernő szerepe, akinek csupán annyi volt a “bűne”, hogy elvállalta a templom alagsora felújításának mérnöki tennivalóit, és cselekvően részt vett a (ma nevét viselő) gyülekezeti terem kialakításában. Tőkés László leszögezte: a kommunizmus elleni harc az országban még nem fejeződött be. Szégyellni valónak tartja, hogy a magyar közösséget képviselő RMDSZ vezetősége a kommunisták utódpártjával paktál. A rendezvénysorozat az erzsébetvárosi temetőben, Újvárossy Ernő sírjának megkoszorúzásával ért véget. /Sipos János: Mártírokra emlékeztek. Szemben a kommunizmussal. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Idén második alkalommal szervezte meg szept. 17-19-e között Kolozsváron az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) az Iskolarádiósok és Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját. A rendezvényen nyolc erdélyi város (Szováta, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Beszterce, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Temesvár és Kolozsvár) 18 középiskolás diákja vett részt, mindannyian különböző sulirádiók, diáklapok képviselőiként. Kiderült: a diáklapok általában ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek: kevés a lelkes munkatárs, nincs pénz nyomdaköltségre, néha még a tanárok hozzáállása sem nevezhető túl pozitívnak. /Zakariás Regina: Összegyűltek az erdélyi diákújságírók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Temesváron a Csiky Gergely Színház bábtagozata szept. 20-án indította idei évadját. Fodor Sándor népszerű meseregényéből, a Csipikéből Lábadi Éva bábszínész és rendező készített előadást. /(Szekernyés): Csipike marionett-előadásának bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

Bánság – az európai kultúra tere címmel rendeztek háromnapos szimpóziumot Temesváron. Hazai és külföldi kutatók, irodalomtörténészek értekeztek a soknemzetiségű térség szellemi értékeiről. A német, illetve román nyelven elhangzott dolgozatokban magyar vonatkozásokat is említettek, bánsági magyar írókat idéztek. A tanácskozásról tudósító Pongrácz P. Mária feltette a kérdést, miért nem volt magyar a kezdeményezők, az előadók vagy a társszerzők között? /Pongrácz P. Mária: A térség szelleme. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./