"Szép kiállítással nyitották a Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának magyar diákjai a Temesvári Magyar Diákszervezet 13. fesztiválját. Az ötnapos (november 19-23.) rendezvénysorozat nyitánya a Kós Károly Közösségi Központban kilenc marosvásárhelyi, valamint székelyudvarhelyi művésznövendék bemutatkozása népes tárlatlátogató közönséget vonzott. /(Sz. I.): Tizenharmadszor is a művészetis diákok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/"

"Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/ "

"A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?"

"Nastase miniszterelnök kétnapos látogatásra Temes megyébe érkezett. A varsói Közép-európai Kezdeményezés regionális politikai csúcstalálkozóról Adrian Nastase kormányfő útja egyenesen Temesvárra vezetett, ahol először az európai uniós mintára létrehozott Romániai Fiatal Farmerek Egyesületének alakuló ülésére volt hivatalos. A kormányfő és kísérete ezután az SZDP megyei szervezeténél az elnökség tagjaival folytatott zártkörű tárgyalást. A Nyugati Jelen kérdésére a miniszterelnök kijelentette: bár közeledik az év végi határidő, hivatalos egyeztetés nem történt még, csupán az "RMDSZ vezetőinek egyikével-másikával" tanácskozott az aradi Szabadság-szoborcsoport visszaállításáról. "Bízom abban, hogy sikerül civilizált módon, mindkét félnek megfelelő, senkinek az önérzetét nem sértő megoldást találni december 15-ig" - hangzott az udvarias válasz. /Pataky Lehel Zsolt: Udvarias ígéret a szoborügy rendezésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"

"Dr. Zakar Péter szegedi történész emlékezett a "haza bölcsére" a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt szervező Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, dr. Matekovits György egyetemi tanár is beszélt Deák Ferencről. /(S.): Deák Ferenc a köztudatban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/"

"A hivatalosan 1990 márciusában megalakult Hálót - teljes nevén Katolikus Közösségek Hálózata - egy világiakat tömörítő budapesti felnőtt csoport hozta létre azzal a céllal, hogy hidat verjen a katolikus közösségek között. Az eltelt tízegynéhány évben a mozgalom szálai a Kárpát-medence egész területét átfogták. Öt országban - Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Horvátország - több mint 800 magyar közösség talált egymásra. A Bánságban először Aradon jött létre Háló-csoport. Nov. 14-16. között Temesvár is bekapcsolódott a Hálót "bogozgatók" közösségébe. A házigazdák - a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) és a Szent Gellért ifjúsági csoport üdvözölték a vendégeket. Mintegy száztízen gyűltek össze. Mi a Háló? címmel Szeibert András vezetőségi tag a mozgalom célkitűzéseit, törekvéseit ismertette. A programban előadások, kiscsoportos beszélgetések, városnézés váltották egymást. /Bánsági Csilla: Háló-találkozó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/ "

"A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Székelykeresztúron nov. 21-22-én szervezték meg az agrár- és munkásifjúság pasztorációjával kapcsolatos fórumot, amelyen számos érdeklődő vett részt. Őszi tanulmányi napot szervezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági lelkészsége. A rendezvényen két szervezetet mutattak be, a Keresztény Munkásifjú Mozgalmat és a Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsát. Részt vettek a kerületi ifjúsági lelkészek és világi referensek, az egyetemi lelkészségek és a ministránslelkészség vezetői, valamint vendégekként a temesvári és szatmári egyházmegye ifjúsági lelkésze, a lelkiségi mozgalmak képviselői és három, ifjúsági programokat is szervező szerzetesrend küldöttei. A KALOT most indul újra Csíksomlyón. /Bereczki Silvia: Fórum az alacsony végzettségű fiatalokért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./"

"Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./"

"Közel háromszáz temesvári újságíró vonult ki dec. 5-én az utcára a kormánypárt agresszív magatartása ellen tiltakozva. A sajtó képviselőinek felháborodását Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei országos napilap szerkesztője ellen elkövetett dec. 3-i támadás váltotta ki.Cornel Nistorescu, az említett napilap főszerkesztője szerint a romániai sajtó bizonyos pénzügyi és politikai érdekcsoportosulások irányítása alá került, akik pedig nem hajlandók részt venni ebben a játszmában, azoknak a félreállításáról gondoskodnak az illetékesek. A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy Ardelean megveretése szorosan összefügg a közelgő választásokkal, a temesvári újságíró ugyanis tényfeltáró riportokat közölt a Szociáldemokrata Párt helyi képviselőinek kétes üzleti ügyeiről. Felmerült Eugen Sasu esete is, aki szintén az Evenimentul Zilei című napilap munkatársa volt, ám az őt és a családját ért halálos fenyegetések miatt pár napja beadta felmondását. /Gurzó K. Enikő: A PSD-t okolják az atrocitásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"

"Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei munkatársa, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő szolgálat vezetője szerint ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. Toma nem gyanúsít konkrét politikai erőket, csak annyit mondott: a rendszer egészében van a hiba. Az MTI értesülései szerint a bántalmazott újságíró állapota a bűncselekmény után huszonnégy órával is súlyos volt, hiszen a harmincöt esztendős Ardelean koponyasérülést és agyrázkódást szenvedett. A temesvári újságírók tiltakozó menettel szolidarizáltak megtámadott kollégájukkal. /Tiltakoztak a temesvári újságírók. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./ "

"Az elmúlt hónapokban több újságírót bántalmaztak Románia több városában. Egyeseknek az a véleménye, hogy a verések, fenyegetések, megfélemlítések mögött a kormánypárt húzódik meg. - Köztörvényes bűncselekmény, nem pedig politikai megtorlás áldozata lett Ino Ardelean román újságíró, akit ismeretlen tettesek összevertek Temesváron - közölte az MTI-vel Bogdan Niculescu-Duvaz, az SZDP szóvivője. Ardelean számos tényfeltáró cikkben foglalkozott a politikai elit egyes körei (például a kormánypárt) és az üzleti élet állítólagos összefonódásával. Mircea Toma, a sajtószabadság romániai helyzetét figyelő intézmény vezetője a magyar hírügynökség kérdésére válaszolva emlékeztetett: ez immár a tizennegyedik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában, és nem derült fény a tettesek kilétére. A közelmúltban például Csíkszeredában a Hargita Népe című magyar nyelvű lap munkatársát verték össze ismeretlenek, a román sajtó értesülései szerint helyi magyar vállalkozó áll a háttérben. Bogdan Niculescu-Duvaz, a kormánypárt szóvivője visszautasított minden olyan vádat, amely szerint a kormánypártnak bármilyen köze lenne a sajnálatos temesvári esethez. Elítélte az Ardelean elleni támadást Adrian Nastase román kormányfőhöz írt levelében az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit firtató tudósítók elleni fizikai támadások egyre növekvő száma aggodalomra ad okot - áll a sajtószabadság érvényesüléséért küzdő csoport üzenetében. Ion Iliescu államfő felháborodását fejezte ki az újságírók ellen elkövetett bármely jellegű agresszió ellen. /Kiss Olivér: Egyre több újságírót bántalmaznak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./"

"Rövid időn belül immár a második temesvári köztéri műemléket gyalázták meg ismeretlen tettesek. A Szentháromság-szobrot Románia-ellenes felirattal csúfolták meg, a Temesvárral összenőtt Szabadfalu első világháborús emlékművére pornografikus verseket mázoltak. Ioan Marin Almajan, a Temes Megyei Művelődési, Vallásügyi és Hagyatékkezelő Igazgatóság vezetője nem háborodott fel, inkább viccesnek találta a hírt, s ennek megfelelően reagált. "Ezek szerint új irodalmi stílus született. Nagyszerű! Javaslom, nevezzük el ezt a kibontakozóban lévő művészi irányzatot monumentális marhaságnak" - szellemeskedett az igazgató. Leszögezte, restaurálásra nincs pénz, tehát a jelképes sírhelyre felpingált frázisok egyelőre maradnak. /Gurzó K. Enikő: Nincs pénz a restaurálásra. Meggyalázták a világháborús emlékművet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./"

"Csiky Napokat szervezett az aradi Csiky Gergely Gimnázium, illetve az EMKE Arad Megyei Szervezete. A rendezvényt dec. 12-én Bognár Levente alpolgármester, Király András megyei RMDSZ-elnök, Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes és Szakács Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. Négy márványtáblát helyeztek el az iskola folyosóján az Aradon köztiszteletnek örvendett néhai pedagógusok emlékére, amelyeket Szilvágyi Zsolt temesvári püspöki titkár, az iskola volt tanítványa szentelt meg. Megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát. A Csiky Gergely Gimnázium testvériskoláinak - köztük a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a békéscsabai Kossuth Zsuzsa Kollégium, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a brassói Áprily Lajos Gimnázium - képviselői is elhelyeztek egy-egy koszorút. Ezt követően osztották ki Az én Európám című pályázat díjait, majd az aradi és a meghívott pedagógusok bemutatták a Nemzet - nemzetiség - európaiság témával kapcsolatos dolgozataikat. Matekovitsné Korodi Mária és Korodi Hajnalka Környezet- és életmódnevelés 9-14 éveseknek című könyvét méltatta Ruja Ildikó magyartanár. A napot a Szabadság-szobor talapzata előtti tisztelgés, majd a Jelen Házban a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert - Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játéka zárta. /Gujdár Gabriella: Táblaavató a Csiky Napokon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Rendeletek, törvénycikkek és vámszabályok labirintusában az önkéntesek áldozatos munkavállalása és a szükséget szenvedők iránti szeretete a Máltai Segélyszolgálat működésének legfontosabb garanciája - fejtette ki dr. Bárányi Ildikó Temesváron, a Temes megyei szervezet közgyűlésén. A 2003-as év első két hónapjában állami támogatás hiányában nem tudták munkaszerződéses alkalmazottaikat fizetni, mindenki önkéntesen dolgozott, de senki sem távozott emiatt. Az ország legnagyobb múltra visszatekintő Máltai Segélyszervezete 2003-ban 213 aktív és 25 támogató taggal és ifjúsági csoporttal folytatta munkáját. Segélycsomagokat (élelmiszert és ruhát) osztott 472 nélkülöző családnak, iskolákat, kórházakat, gyermekotthonokat támogatott, összességében több tízezer rászorulót. A segélyszolgálat vezetőjének beszámolója kitért az idősek állandó és napközi otthonában zajló tevékenységre, a szociális kantin, az orvosi rendelő és gyógyszertár, valamint a Segítő Jobb keretében végzett munkára. A temesvári szervezet saját erőforrásokból teremti elő költségvetése nagy hányadát. A Temes megyei szervezet vezetője a következő négy évre is dr. Bárányi Ildikó maradt. /Szekernyés Irén: Közgyűlés és tisztújítás a Máltai Segélyszolgálatnál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./"

"Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"A Romániai Írók Szövetségének temesvári szervezete ebben az évben is díjazta a legjobb könyveket. A 170 írót számláló temesvári szervezet tagjai közül tíznek adják át dec. 19-én a jutalmat. A díjazottak közül kettő magyar: a költészeti kategóriában Böszörményi Zoltán (Aranyvillamos című kötete a magyarországi Jelenkor Könyvkiadónál jelent meg), a másik magyar Sharf Erika, akinek író rövid prózát és verset tartalmazó kötete Nikolaus Berwanger-díjat kapott. /(P. M.): Az Aranyvillamos sikere. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./"

"Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Három temesvári fiatal - Magyari Sára, Szövérdfi-Szép Zoltán és Détári Margit - dec. 14-én a Kós Károly Közösségi Központban bemutatták az általuk létrehozott START Tanácsadó és Formáló Iroda által kínált szolgáltatásokat. A START fiatalok, illetve a civil szférában, valamint más, magán- és közintézményben tevékenykedő személyek képzésével, formálásával, tanácsadással, szakmai, tudományos, kulturális tevékenységek, konferenciák szervezésével, kiadványok megjelentetésével kíván foglalkozni. Az elképzelés szerint a képzések, tanfolyamok megszervezésére - az igények alapján - pályázatok útján fogják a szükséges költségvetést előteremteni. /A START-iroda bemutatkozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"Michael Guest, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete bírálta a sajtószabadság romániai megsértését, és kérte a kormányt, valamint a pártokat, hogy politikailag támogassák az újságírók elleni támadások mihamarabbi kivizsgálását. Michael Guest elítélte az Ino Ardelean független újságíró ellen elkövetett támadást és más olyan eseteket is, amelyekben megfélemlítési szándékkal kárt tettek újságírók birtokában lévő tárgyakban. Ardeleant dec. 3-án Temesváron támadták meg ismeretlenek, és agyba- főbe verték. A bántalmazás következtében az újságíró súlyos sérüléseket szenvedett, két helyen eltört az állkapcsa. Ardelean - aki az Evenimentul Zilei független napilap újságírója - az esetet megelőzően cikkeiben korrupcióval vádolt több helyi párt- és közigazgatási vezetőt. Újságíró-szervezetek szerint ebben az évben ő a 14. újságíró, akit fizikailag bántalmaztak az országban. Ion Iliescu államfő elítélte az újságírókat ért támadásokat, a kormány viszont közönséges bűncselekménynek nevezte Ardelean megverését. /Az USA figyel a sajtószabadság alakulására. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Ion Iliescu államfő dec. 20-án Temesváron részt vett azokon az évfordulós rendezvényeken, amelyeken megemlékeztek arról, hogy 1989 december 20-án a forradalom helyi győzelmének jelképeként "kommunizmusmentes várossá" nyilvánították a Bánság legjelentősebb települését. Az államfő néhány órás villámlátogatását követően Tőkés László református püspök sajtóértekezletet tartott Temesváron, és ökumenikus istentiszteleten vett részt, ahol immár hagyományosan megjelentek valamennyi temesvári egyház és felekezet legmagasabb rangú képviselői. Ion Iliescu elnök az egykori forradalmárok egy csoportjával megjelent a temesvári opera erkélyén, ahonnan 1989. december 20-án kihirdették a város kommunizmusmentességét. Iliescu beszédében méltatta a nap történelmi jelentőségét. Tőkés László kijelentette: "1989 nem befejezett múlt", mert a kommunista önkényuralmi rendszer bukása "nem egyszeri és végleges szabadulást, csupán a szabadulás hosszúra nyúló folyamatának kezdetét jelentette". A nyilatkozat szerint az akkori erőszakos cselekmények áldozatai ügyében még mindig nem szolgáltattak igazságot, a kisebbségpolitikában sem történt még meg a tényleges rendszerváltozás, a román politikában még mindig jelen van a magyarellenesség. /(nagy a.): A forradalomra emlékeztek. Iliescu és Tőkés Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./"

"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"

"Megjelent a temesvári Heti Új Szó szerkesztősége által kiadott 2004-es Mindenki Kalendáriuma. /(fi): Mindenki Kalendáriuma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság évzáró mérlege szerint a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok közül az elmúlt hat hónapban a bizottság 129 épület visszaszolgáltatásáról hozott pozitív és végleges elvi döntést (amiből 38 az Erdélyi Református Püspökség, 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség, 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 8 pedig a Kolozsvári Evangélikus Püspökség által kérvényezett egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanra vonatkozik), ebből 49 ingatlan visszaszolgáltatásáról szól határozatot már kézhez is kaptak a kérvényező egyházak, jelezte Markó Attila helyettes államtitkár. /(Szász Attila): Mérleg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

"Újabb újságírót bántalmaztak ismeretlenek Romániában. Szondy Zoltánt, a Hargita Népe című magyar nyelvű lap tényfeltáró újságíróját csíkszeredai lakhelye közelében vasrudakkal bántalmazták, fején és karján súlyos sérüléseket okozva. Az újságírót, aki egy csíkszeredai üzletember alvilági kapcsolatait kutatta, szeptemberben már megtámadták. Akkori támadóinak kilétére azóta sem derült fény. A mostani, különösen súlyos incidens, amely alig két héttel azután történt, hogy brutálisan bántalmaztak egy temesvári újságírót is, a hatóságok tétlenségének, vagyis annak a következménye, hogy nem lépnek fel azok ellen a támadások ellen, amelyek az elmúlt egy évben sorozatosan érték a sajtó munkatársait. A mostani a tizenhatodik eset, hogy ilyen vagy olyan érdekcsoportot bíráló újságírót súlyosan bántalmaztak Romániában. Elítélte a romániai újságírókat ért egyre szaporodó támadásokat december elején az Újságírók Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is. A bukaresti Adevarul szerint a Román Sajtóklub az utóbbi három évben 46 olyan esetet regisztrált, amely alkalmával újságírókat bántalmaztak tettlegesen vagy szóban. Cristian Tudor Popescu, a sajtóklub elnöke szerint a riporterek, operatőrök bántalmazásában a politikusok "járnak az élen", akik a trágár szitkozódástól kezdve a halállal való fenyegetésig semmitől sem riadnak vissza. A felsoroltak közt van Ion Iliescu államfő is, aki tavaly júniusban kijelentette: nem ismer nagyobb szennylapot, mint a Romania Libera. A megyei önkényurak, az úgynevezett SZDP-bárók közül a hírhedt Marian Oprisan (Vrancea) és Nicolae Mischie (Gorj) hurcolják meg rendszeresen a helyi lapok szerkesztőit. /Újabb támadás újságíró ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./ Karácsony másnapján 13.15-kor, fényes nappal újabb fenyítő akció áldozata volt Szondy Zoltán csíkszeredai tényfeltáró újságíró - jelentette a bukaresti Adevarul napilap, az MTI és az AFP francia hírügynökség. A helyi alvilággal hadakozó riportert tömbház-lakása előtt várták, vasdoronggal ütlegelték arcukat eltakaró egyének. "A bejáratnál három vagy négy egyén várt rám" - mesélte a történteket az Adevarul tudósítójának Szondy Zoltán, akinek a cikkei mindenek előtt a város egyik leggazdagabb emberét, Csibi Istvánt "idegesítették fel". "Átmentem közöttük. Az egyik utánam eredt, és egy fémrúddal fejbe vágott. Próbáltam, amennyire csak tudtam, védekezni. Ennek ellenére többször is fejen ütöttek és a védekezésre felemelt bal karomat is eltalálták. Amikor a zaj hallatára szomszédaim ajtót nyitottak, és kijöttek a lépcsőházba, támadóm kísérőivel együtt elmenekült. Valaki kihívta a mentőket, beszállítottak a sürgősségire. Mindenki megijedt, hiszen bevéreztem az egész lépcsőházat. Szerencsére állapotom nem túl súlyos, bár bal kezemet egyáltalán nem tudom használni, úgy néz ki izomszakadás miatt." Mindez két héttel azután történt, hogy Szondy Zoltánt, az Adevarul napilapot, és - azzal az ürüggyel, hogy az előbbi egyik cikkének nagy részét átvette - a Romániai Magyar Szót perbe fogta Csibi István, akiről azt gyanítják, hogy számos bűncselekmény - emberek megveretése, erőszakos fogva tartása, gépkocsik felgyújtása stb. - van a háta mögött. Tettei és a hatóságok cinkos magatartása egyébként dec. 9-én parlamenti interpelláció témája is volt. Ráduly Róbert Kálmán csíki képviselő, aki egyébként maga is szemtanúja volt a Csibi irányította társaság egyik törvénysértő akciójának, számon kérte Ioan Rus belügyminisztertől azt a gyanús viszonyulást, amelyet beosztottjai, és nemcsak azok tanúsítanak az ügyben. /Csíkszeredában tovább tart a terror. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./"

"Bodó Barna szerkesztésében (munkatársai: Bakk Miklós és Somai József) negyedik alkalommal látott napvilágot a temesvári Szórvány Alapítvány kiadványa, a Romániai Magyar Évkönyv. A 2003-as kötet újdonságai közé tartozik, hogy a szerkesztők műfajilag kevésbé voltak szigorúak, mint korábban. A kötetben helyet kapott több fiatal kutató munkája. Előszavában Bodó Barna a hiányosságokat sem hallgatja el: "... sok mindenről le kellett mondanunk. Főleg az egyetemi oktatás vonatkozásában szerettünk volna szélesebb sávban vizsgálódni, fél tucat potenciális szerző mondott nemet felkérésünkre." Az évkönyv öt fejezetre oszlik: A demokrácia útján; Adatok és folyamatok; Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok; Kronológiák, dokumentumok. Néhány írás már címével felkelti az érdeklődést: A román alkotmány módosításának 2002-es feltételei (Bakk Miklós); Legitimitás és érvényesség a rendszerváltás után (D. Lőrincz József); Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása (Markó Attila); Történések a romániai magyar civil szférában (Szenkovics Dezső); Egyház és szórványosodás (Kató Béla ); A többpólusú magyar felsőoktatás (Péntek János); Az erdélyi magyar gazdasági szakoktatás helyzete (Somai József); Az erdélyi magyar műszaki felsőoktatás (Hollanda Dénes); A háromszéki sajtó 1989 után (Váry O. P éter); Erdélyi magyarok a 90-es évek Amerikájában (Fekete Kálmán); 2001 kisebbségpolitikailag fontos eseményei (Bodó Mária); A regionalizmus kronológiája Romániában (Bakk Miklós); EU-jelentés Romániáról. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2003. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

"Temesváron a Csiky Gergely Színházban egyéni műsorral, a Csókacsevetelővel mutatkozott be a közönségnek a magyar társulathoz szerződött Éder Enikő. Ez volt a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely idei első előadása. /Szekernyés Irén: Éder Enikő bemutatkozó előadása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"