"Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. A nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án halt meg dr. Bogdánffy Szilárd, akit 1949. febr. 12-én, Bukarestben titokban szentelt püspökké O Hara pápai nuncius. Az egyházüldözés idején vetették börtönbe, majd gyilkolták meg a tudós főpapot. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök okt. 1-jén Bogdánffy Szilárd szülőföldjén járt, ahol emléktáblát avattak. Bogdánffy Szilárdra emlékezett a szülőföld azzal, hogy Bogdánffy évet hirdetett Huzsvár László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke. Szerbia-Montenegró területén van ez az egyházmegye, a legkisebbik harmada a hajdani csanádi püspökségnek, amit Trianon szakított három részre. Az egyik /Temesvár /Erdélyben van, a másik rész a szegedi püspökség lett, s a harmadik a Nagybecskereki, amelynek harmincegynéhány plébániája van. Torontál vármegyében, egy Feketetó nevű falucskában született Bogdánffy Szilárd. A keresztelés a közeli nagyobb településen, Csókán volt 1911. márc. 4-én. Apja Feketetón kántortanító volt. Abban az épületben született Bogdánffy Szilárd, ahol az iskola és kápolna is volt. A Bogdánffy év befejező ünnepségét okt. 1-jén tartották Csókán, az ottani egyházmegye összes papjának jelenlétében. Bogdánffy Szilárdnak zseniális képességei voltak. Első elemitől a doktorátus befejezéséig színjeles. Mindegy volt, hogy románul, latinul, franciául kellett előadnia, csillagászattant, vagy kémiát, mindenhez értett. 1947-ig tanított Váradon, megszakításokkal. A Szentszék tudta, hogy a kommunisták mit művelnek az egyházzal, azért rendelkezett a titkosságról, mert előre biztosítani akarta, hogy legyen aki átvegye az egyházmegyék vezetését, ha a püspököket elviszik börtönbe. Bogdánffy Szilárd a Szatmár-Váradi Egyházmegyét vette volna át. A kommunista hatalom azonban megtudta ezt a tervet, ezért letartóztatták Bogdánffy Szilárdot. A diktatúra Márton Áron és Schffler János püspököt kiszemelte arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ebbe egyik sem ment bele. Mindegyik vállalta a börtönt és többen a halált is. Márton Áron püspök kiszabadult, Pacha Ágostont is kiengedték meghalni, már teljesen megvakult akkorára, a többiek viszont ott pusztultak a börtönben. Bogdánffy Szilárd 1953. okt. 2-án a börtönben halt meg. 1992-ben kezdődött meg a boldoggá avatásához a kutatómunka. Fodor József tagja a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. A történelmi életrajz elkészítésében dr. Bura László segített, aki a Scheffler Jánosét is összeállította. /Balla Tünde: Egy boldoggá avatás nyomában. Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság újabb 35 ingatlan visszaadásáról hozott elvi döntést, közülük 25 kerül vissza a magyar történelmi egyházakhoz - tájékoztatott Markó Attila, a kormánybizottság alelnöke. Ezáltal 96-ra nőtt a magyar történelmi egyházakhoz visszakerülő ingatlanok száma. Az újabb elvi döntés során a temesvári Római Katolikus Püspökség 9, az Erdélyi Református Egyházkerület 12, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4 ingatlant kap majd vissza. Jelenleg az elvi döntések szintjén, az összesítés püspökségenként a következő: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség: 23 ingatlan, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség: 11 ingatlan, Temesvári Római Katolikus Püspökség: 13 ingatlan, Erdélyi Református Egyházkerület: 24 ingatlan, Királyhágómelléki Református Egyházkerület: 10 ingatlan, Unitárius Püspökség: 10 ingatlan, Kolozsvári Evangélikus Püspökség: 5 ingatlan. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok között szerepel például, a pankotai líceum épülete (temesvári Katolikus Püspökség), egy kézdivásárhelyi óvodaépület, illetve több vidéki kultúrház is, mind az alsócsernátoni, amelyek az Erdély Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokába kerülne vissza a nagyváradi Hunyadi Mátyás utca 15 szám alatti iskolaépület. /Újabb 35 ingatlan visszaadásáról született elvi döntés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"Péterszabó Ilona 56 után 57-en a temesvári perben című könyvéből vett részlettel emlékezett a lap az 1956-os forradalom évfordulójára. Ferencz Béla Ervin (ma P. Ervin gyergyószárhegyi ferences templomigazgató) elmondta, hogy vallatták, gyötörték százféle pszichológiai módszerrel. Ebbe beleőrült. Az aradi börtönben azután helyrejött. Ő gyóntatta meg titokban a halálra ítéltek egy részét, akik a közelében voltak, Szoboszlay Aladárt, Orbán Istvánt és Ábrahám Árpádot, kivégzésük előtt. Mindannyian megláncoltan voltak a zárkában. /Grandiózus kirakatpert rendeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./"

"Elhunyt Zimánné Vitályos Magda /Gidófalva, 1942. ápr. 5. - Temesvár, 2003. okt. 21./ textilművész. A Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, Kolozsváron 1967-ben szerzett diplomát. Ugyanebben az évben Temesvárra költözött, ahol rövidesen a textilművészet meghatározó egyéniségévé vált. Számos hazai és külföldi egyéni, illetve csoportos kiállításon aratott sikert folklorisztikus ihletésű hagyományos faliszőnyegeivel. Díszítőművészetet tanított a Tibiscus Egyetemen, valamint a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karán. /Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 23./ Temesvárott hosszú évtizedeken át legkiemelkedőbb alakja volt a textilművészetnek. Iskolát teremtett a városban, elvállalta a textiltanszék vezetését a Temesvári Nyugati Egyetemen. /Szekernyés János: A textilművészet bánsági meghonosítója, úttörője. Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. = Heti Új Szó (Temesvár), okt. 24./"

"Okt. 23-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Az eseményt Thoroczkay Sándor megnyitója után Danku Pál, a Szent István Kör tagja méltatta, aki kitért a forradalmi események erdélyi vonatkozásaira is. Az előadás után Sike Lajos újságíró bemutatta Péterszabó Ilona "56 után 57-en a temesvári perben" című kötetét, amely az 56-os eseményeket követő temesvári megtorlásokról íródott. A bemutató után a szerző szólt a jelenlévőkhöz és dedikálta könyvét. /Szatmárnémeti: Megemlékeztek 1956-ról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./"

"A Megtestesült Bölcsességről nevezett gyulafehérvári papnevelő szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae) Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi püspök 1753-ban alapította. Az intézményalapítás előzményeként Sztoykának az alig negyven évvel azelőtt visszaállított erdélyi püspökség anyagi alapjait kellett konszolidálnia. Ehhez 1751-52-ben sikerült kivívnia, hogy a mindenkori gyulafehérvári püspök tulajdonává minősíttessék vissza az 1556 óta a kincstárhoz tartozó gyulafehérvári püspöki uradalom. 1758-ban a nem sokkal azelőtt rendbe hozott székesegyház, a püspöki rezidencia és a vár egynegyede leégett. Batthyány Ignác püspök megszerezve a püspökség számára a feloszlatott trinitárius rend kolostorát és templomát - 1792-ben beköltöztette a templomépületbe a később világhírnévre szert tett könyvtárat, a püspökségi nyomdát és a csillagvizsgálót. A kolostorépületben kapott helyet a papnevelde. Haynald Lajos püspök alapozta meg a teológiai kézikönyvtárat. A képzés igazán távlatos és korszerű vonalát Majláth Gusztáv Károly püspök határozta meg. Trianon után a névelemzés, a származásvizsgálat, a beolvasztás és etnikai különbségtétel megannyi körmönfont formája jelentősen nehezítette a szeminárium életét. Romániának a Szentszékkel kötött konkordátuma a katolikus egyházra nézve egyértelműen hátrányos volt. A gyulafehérvári papnevelde a II. világháborút követően - immár a kiváló Márton Áron püspöksége idején - képzési központja lett a nyugati határszél katolikus egyházmegyéiből érkező kispapoknak is, minthogy a szatmári és nagyváradi, illetőleg temesvári szemináriumok fokozatosan elsorvadtak (illetve elsorvasztották őket). A 40-50-es évek fordulója a gyulafehérvári teológiai főiskola számára válságos időszak volt, kivált a püspök fogsága és az állami hatóságok állandósult megfélemlítési akciói miatt. Később, a püspök 1955-ös szabadulása után, az adminisztratív korlátozások időszaka következett. Ez volt a nevezetes "numerus clausus" kora: államilag szabályozták a képzésre felvehető hallgatók maximumát. A sötét nyolcvanas években meg-megújuló küzdelmet kellett folytatni az intézmény fennmaradásáért. Az 1990 utáni időszakot leginkább az újjászervezés jellemzi. Sikerült a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolát a Lateráni Teológiai Egyetem keretében akkreditáltatni. A régi épületek felújítása, bővítése, egészen új épületrészek átadása mutatja kívülről a korszerűsödést. A Hittudományi Főiskola és a papképzés sorsáért felelősek mindemellett már érzékelik az újabb válságot: a papi hivatások megcsappanását. A szeminárium hallgatói között ma már számos román, német és más nemzetiségű kispap is tanul, jópáran külföldi egyetemeken célozzák meg a baccalaureátust, licenciátust vagy doktorátust. /Jakabffy Tamás: A gyulafehérvári papnevelés történetéből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Mintegy ötven magyar nemkormányzati szervezet vett részt Temesváron, a Kós Károly Közösségi Központban október 24-26 között zajló első eurorégiós civil fórumon. A régió romániai megyéiből (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes) jött résztvevők mellett tíz Csongrád megyei és tizenegy vajdasági, közművelődési területen működő magyar szervezet küldött képviselőt Temesvárra. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke hangsúlyozta: a fórum elsődleges célja a résztvevő civil szervezetek közötti kapcsolatteremtés, közös tervek, együttműködési stratégiák kidolgozása, remélve, hogy megvalósításukhoz EU-s pénzforrásokat is sikerül majd találni. A fórum első napján dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár), dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke (Szeged), Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője (Budapest), Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány (Kolozsvár ) elnöke és Csókási Eszter, a DKMT Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója adtak elő. A fórum szekcióülésekkel, ötletbörzével folytatódott, a transzszilvanizmusról és a regionális ideológiákról (dr. Bodó Barna, Temesvár), a vajdasági autonómia-törekvésekről (Mészáros Zoltán, Szabadka) és a kettős állampolgárság kérdéséről (Borbély Imre, Temesvár) hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. A Közös Gyökér - Stabil Pont elnevezésű eurorégiós civil fórum kiértékelővel és zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. /(Pataki Zoltán): Magyar-magyar civil együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"Szász Enikő a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, az RMDSZ Temes megyei önkormányzati képviselője, civilben a temesvári Csíky Gergely Színház tagja, ahol játszik és rendez is, a temesvári magyar közélet egyik meghatározó személyisége. - Maroknyian vagyunk a Bánságban, és annak a kevés embernek nagyon kijut a munkából, jegyezte meg. 1989 után került közel a politikai szférához, előbb képviselői irodavezetőként, a legutóbbi választások óta pedig az RMDSZ megyei önkormányzati képviselőjeként. Kezdeményezésére alakult meg nyolc éve a Temesvári Magyar Nőszövetség. Nehéz helytállni, a szórványvidéken a csángósodás jelensége érzékelhető. A Nőszövetség célkitűzése szerint négy alapvető tevékenységet fejt ki: közművelődési, szociális, oktatási és karitatív. Legnagyobb rendezvényük az évenként, idén nyolcadik alkalommal megszervezett eurorégiós Bánsági Magyar Napok. Felvállalták Székely László, Temesvár XX. század eleji első főépítésze, a mai Temesvár megálmodója szellemi hagyatékának felkutatását, gondozását, népszerűsítését. Az életművét bemutató fotókiállítást Temesvárról elvitté szülővárosába, Nagyszalontára, majd Szegedre, Gyulára és Békéscsabára. A műépítész 125. születési évfordulójára tavaly színes fotóalbumot jelentettünk meg, Szekernyés János szövegével magyarul, románul, angolul. Most pedig okt. 24-26. között megszervezték a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közművelődési civil szervezeteinek I. Fórumát, ahová Temes megyéből és a vele szomszédos területekről - beleértve Magyarországot és Szerbiát is - vártak résztvevőket. A hasonló tevékenységet folytató művelődési intézmények, szervezetek között nem alakult ki stabil viszonyrendszer. Nem tudják valójában, hány és milyen civil szervezet működik a régióban. Nehezen boldogultak volna, ha nincsenek segítőkész partnerszervezeteik: Csongrád megyéből a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a Szegedi Ifjúsági Ház, Vajdaságból pedig a Than Fivérek Értelmiségi Kör Óbecséről és a Vajdasági Magyar Folklórközpont Szabadkáról. Szász Enikőt leginkább a közösségépítés foglalkoztatja, a szórványsors és annak minden következménye. Jelenleg bábáskodik négy civil szerveződés létrehozásánál. Le kell győzni az "úgyis mindegy", az "úgy sincs semmi értelme" állapotot. Meg kellene tanulni az európai pályázatírásnak a fortélyait, partnereket találni a közös programok megszervezéséhez. /Guther M. Ilona: Nap mint nap újrakezdve... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

"Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./"

"Fritz Mihály 1947-ben született Marosvásárhelyen, 1969-ben diplomázott Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, jelenleg Szegeden él. Nemrég volt látható szobor- és éremkiállítása Aradon, a Jelen Házban. 1988-ban elnyerte a Világ Legszebb Érme díjat. Elmondta, hogy marosvásárhelyi születésű, gyerekéveit, kisiskolás korát Aradon töltötte. 1961-ben áttelepültek Szegedre. Temesváron, Szeged testvérvárosában rendszeres kiállítást tart egy szegedi művészcsoport, a Szögart, amelynek ő is tagja. Temesváron négyszer volt kiállításuk./Karácsonyi Zsolt: A természeti formák hódolója. Interjú Fritz Mihály képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./"

"A Beszterce Művelődési Alapítvány fő célkitűzése szórványoktatási támogatási programok lebonyolítása, elsősorban az Apáczai Közalapítvány támogatásával. A szórványban jobbára 6 alapítvány élvez támogatást az Apáczai Közalapítványtól: a kőhalmi, segesvári, válaszúti, dévai, temesvári és aradi alapítvány. A többi résztvevő mellett mi "meghívott" alapítvány vagyunk, de azért a tevékenységünk nem elhanyagolható - mondta Jakab Mihály elnök. Az ingázás kérdését is megpróbálták megoldani, továbbá az iskolák bútorzatára is figyeltek(Bethlen, Magyardécse). A számítástechnikai eszközfejlesztési program keretében a megyei magyar tagozattal rendelkező 5-8 osztályos általános iskolák, iskolánként 2-4 számítógépet és nyomtatót kaptak. Ebben az iskolai évben sok gyermek jutott Árpástón, Felőrön, Magyarnemegyén, Bethlenben, Magyardécsén, Szentmátén, Vicében, korszerű számítógéphez a Besztercei Művelődési Alapítvány jóvoltából. /Tóthpál Tamás: Új iskolai számítógépek - Nobel-álmok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A Temesvári Táblabíróság helyt adott az RMDSZ Arad megyei szervezete által a borosjenői Informatia hetilap kiadója, a Petropres ellen a magyarságot elmarasztaló anyagok közlése miatt benyújtott fellebbezési kérelmének. A bírósági határozat nevezett kiadót kötelezi 1 eurónak megfelelő összeg kártérítés gyanánt történő kifizetésére. /(b): Rendhagyó ítélet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./"

"Ceausescu huligánoknak nevezte a temesvári tüntetőket 1989. dec. 20-án, Iliescu "golanoknak" bélyegezte 1990 első felében az Egyetem téren demokráciát követelő fiatalokat, Kovács László külügyminiszter Orbán arroganciájáról beszélt a Benes-dekrétumok felemlítésének ügyében, Markó Béla az autonómia kisajátításával vádolta meg a Székely Nemzeti Tanácsot. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége lett volna az autonómia képviselete, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Erkölcsi kötelessége, mert esküt tett rá 1992. okt. 25-én a Szent Mihály-templomban, és politikai kötelessége mindmáig, mert elnökként a szervezet programja kötelezi rá. Markó Béla azonban román versenypárttá alakította a nemzeti önkormányzati szövetséget. Amikor megalakult egy közképviseleti fórum, mely végre közbeszéd tárgyává tette az autonómiát, Markó megtámadta a testületet és az autonómia kisajátításáról beszélt. Lehet-e kisajátítani az autonómiát? /Borbély Zsolt Attila: Kisajátítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./"

"A Temes megyei RMDSZ és a műszaki szakemberek társaságának, a Techné Egyesületnek a vezetőségi tagjai közösen koszorúzták meg nov. 3-án a magyar tudomány napján a temesvári Bolyai-emléktáblát. Toró T. Tibor parlamenti képviselő hangsúlyozta: kettős évfordulót ünnepelnek, hiszen a magyar tudomány napja egybeesik annak az évfordulójával, hogy Bolyai János matematikus, hadimérnök a geometriát megreformáló felfedezést tett. Miként a többnyelvű emléktáblák közül a magyar feliratú is hirdeti: a híres tudós 1823. nov. 3-án, Temesvárról adta hírül - "semmiből, egy új, más világot teremtettem" - az első, nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. A Bolyai-dombormű és -emléktábla a matematikusról elnevezett utca sarkán található, annak az épületnek a falán, ahol Bolyai János temesvári tartózkodása idején lakott. /P. L. Zs.: A magyar tudomány napja. Tisztelgés Bolyai János emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Kristóf Márta Bevérzett igazgyöngyök /Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2003/ című versgyűjteménye jelent meg a napokban. A költő nem érhette meg első kötetének kiadását, 2002 decemberében elhunyt. A könyvet tizenkilenc önzetlen támogató, barátok, barátnők (Temesvárról, Németországból, Magyarországról) költségén adták ki, három lelkes irodalombarát hozzájárulásával. Az ügyintéző Boér Jenő mellé Szekernyés Kurkó Irén tanárnő, újságíró és Szekernyés János irodalomtörténész zárkózott fel, így lehetett a kötetből kordokumentum, mely az idő sodrában mutatja be, miként ragyog fel egy ifjú tehetség, hogyan ível felfelé, majd csendesül el a poéta pályája a névtelenségbe merülve. Tizenhárom esztendős, amikor első versét, az Ave Maria című profán könyörgését a rangos temesvári napilap, a Déli Hírlap irodalmi-művészeti melléklete közölte. Az 1937-1948 között írott versei közül több is nyomdafestéket látott. Aztán fordult a történelem, de ő nem érzett belső indíttatást a hangváltásra. Az 1952-197l, valamint az 1993-2001 között született versei egyfajta lelkigyakorlatok, pillanatképek, múló hangulatok és megérzések keretében mozognak. Politikai fogolyként megismert börtönpokol és a tüdővész mardosta lét elmélyítette egyházi költészetét. Távol az irodalmi élet köztereitől, barátoknak és az asztalfióknak írta tovább verseit. /Pongrácz P. Mária: Író az idő sodrában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./"

"Markó Béla szövetségi elnök nov. 6-án az RMDSZ Temes megyei vezetőségével, önkormányzati tisztségviselőivel, civil és ifjúsági szervezetek, történelmi egyházak képviselőivel találkozott a temesvári Kós Károly Közösségi Központban. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök a szervezeti életről tájékoztatta a vendégeket. Az európai bizottsági országjelentéssel kapcsolatban Markó kifejtette: "az uniós felvételben a politikai-stratégiai szempont lesz a döntő". Úgy vélte, a 2004-es választási évben csak egy nyitott, a kritikát elfogadó RMDSZ érhet el valamit, ugyanakkor az úgynevezett belső ellenzéket szétzilálásra alkalmas erőnek nevezte, amely veszélyezteti a parlamentbe jutást (másik veszélyforrásnak a román politikumot jelölte meg). Nov. 7-én Zsombolyán majd Lugoson találkoznak az RMDSZ országos vezetői a helyi tisztségviselőkkel. /Pataky Lehel Zsolt: Ma Zsombolyán és Lugoson az RMDSZ vezérkara. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./"

"Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök az RMDSZ Temes megyei szervezete és a helyi magyar civil szervezetek képviselőivel tanácskoztak. Egy asztalhoz ült Markó Béla és a közismerten tőle eltérő politikai nézeteket valló Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő, aki szóba hozta az autonómia-kérdést. A szövetségi elnök kifejtette: valóban léteznek nézetkülönbségek az erdélyi magyar politikusok között: egyesek úgy vélik, autonómia nélkül nem erősödhet meg a romániai magyarság, mások azon a véleményen vannak, hogy az autonómia csak akkor valósítható meg, ha elég erősek leszünk hozzá. Nem jobb és baloldal között húzódik a törésvonal, hanem azok között, akik modernizációt akarnak és azok között, akik a fundamentalizmus jegyeit mutató elszigetelődést - fogalmazott a szövetségi elnök. A temesvári találkozó megmutatta: a vitát folytatni kell, de csakis az RMDSZ-en belül - zárta a találkozót Halász Ferenc, a Temes megyei szervezet elnöke. /(Pataki Zoltán): A szövetségi elnök bánsági látogatása. "A vitát az RMDSZ-en belül kell folytatni". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Új vezetőséget neveznek ki a Gloria Nyomda és Kiadó élére, a régit lemondatják. A Kolozsváron, a Főtéren levő kereskedelmi társaság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában szerepel, eszmei tulajdonosként azonban a vállalkozást irányító alapítvány működteti, amelyet a temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti püspökségek és a gyulafehérvári érsekség képviselői alkotják. A Gloria nyomdában állítják elő egyebek között a Vasárnap című katolikus hetilapot és a Keresztény Szó folyóiratot. A Vasárnap utolsó két számában Kádár István, a vállalkozást működtető alapítvány kuratóriumának elnöke a Gloria nyomda nehéz anyagi helyzetéről írt cikket, amelyben elmarasztalóan szólt annak vezetőségéről. Kádár úgy vélte, hogy "a nyugati testvéreink által áldozatosan megvásárolt Gloria mostohagyerek lett, és a csőd felé közeledik a nem Isten dicsőségét szolgáló nyomda." A kuratóriumi elnök szerint a vállalkozás felelőtlen és hanyag vezetés miatt jutott ebbe a helyzetbe. A cikk szerint a Gloriának az is gondot jelent, hogy egyes plébániák nem fizették ki rendszeresen a kiadónak a két lapra szóló előfizetési árat, és húszmillió lejes tartozást halmoztak fel. Hoch Sándor, a nyomda igazgatója elmondta, hogy vezetőségi szinten "voltak változások, és a jövőben is lesznek módosulások". A Gloria Kft. 2001-ben 288 millió 860 ezer, 2002-ben pedig 124 millió 826 ezer lej tiszta nyereséget könyvelt el. /Borbély Tamás: Változások a Gloria Kft-nél. Hanyagsággal vádolják a vezetőséget. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Temesváron a város egyik legrégibb szobrát, a második pestisjárvány végét idéző Szabadság téri emlékművet firkálták össze a nov. 10-re virradó éjszakán ismeretlen tettesek. Az ANTI-ROMNIA, PRO-AUTONOMIA felirat alatt három náci színezetű jelkép látható. A XVIII. század utolsó negyedében emelt szobrot legutóbb három éve restaurálták. Laslavic Tímea: Szoborgyalázók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Mostani tanácskozásunkat egy olyan statisztika tette megalapozottá, mely a romániai magyar óvodások, iskolások arányát vizsgálta az 1992-es és a 2003-as adatok tükrében - mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke nov. 7-én, Kolozsvárott ama találkozón, melynek célja a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálása, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítése volt. A megbeszélésen a szövetség területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök, eljöttek a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. Meghívott előadóként Vetési László református lelkész, Erdei Ildikó temesvári pedagógus és Papik Péter, a magyarországi Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban projekt igazgatója vett részt. Míg az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1%-át képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe (országos szinten 5,3%), addig a 2002/2003-as tanévben, amikor a 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6%-os, 176.610 magyar óvodást és diákot tartanak számon (az országos szinten beiskolázottak 4,8%-a). S nem hagyható figyelmen kívül, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul - tájékozatta Kötő József a tanácskozás résztvevőit. Takács Csaba szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető iskolákat. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására egy többlépcsős terv kidolgozása van folyamatban - tájékoztatott Kötő József. Ennek egyik, igen fontos szakasza kistérségi oktatási központok kialakítását célozza, melyek nyitottak a bentlakásos rendszerre. Kijelölésüknél elsősorban megközelítési, vagyis a kistérség természetes vonzási törvényeit kell figyelembe venni. Ez feltételezi az erdélyi magyar iskolahálózat térképének elkészítését. (RMDSZ- tájékoztató) /Többlépcsős terv a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Magánlátogatást tett Kolozsváron járt Ruppert József pap-tanár, a piaristák római rendi elöljárójának közép-európai ügyekért felelős asszisztense. Ruppert József azokat a diplomákat hozta el Romániába, amelyeket a definitórium - a rendi elöljáróság -Schönberger Jenő szatmári segédpüspök és Fodor György kolozsvári confrater számára állított ki. Schönberger püspök ezentúl a piaristák legfőbb elöljárójának személyes delegátusaként is működik Romániában, a szerzetesrend ügyeinek intézésében. Fodor György, aki a Romániai Férfi Szerzetesrendek Elöljárói Konferenciájának főtitkára, mostantól a romániai piarista egyháztartomány képviselői tisztét tölti be a konferencián. A kolozsvári piaristák az 1773-ban pápai rendelettel feloszlatott jezsuita rend "utódaiként" oktattak. Mária Terézia 1776-ban iktatta be a kolozsvári jezsuiták helyébe a piaristákat, a kegyes tanítórendieket. A piaristák Erdélyben először Besztercén telepedtek le, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Kisszebenben, Medgyesen, Szentannán, illetve Temesváron is házat nyitottak. Kolozsvári megtelepedésük után tervbe vették, hogy iskolájukat egyetemmé építik ki, ezt azonban II. József császár szekularizáló-központosító intézkedései lehetetlenné tették. 1925-ben a piaristáknak önálló romániai provinciája (rendtartománya) alakult. 1948-ban azonban az államosítások soránn elvesztették iskoláikat, csakhamar magát a rendet is törvényen kívül helyezték. A nyolcvanas-kilencvenes évekre három idős piarista szerzetes-tanár maradt Kolozsváron, azóta ők is meghaltak: Simon Tamás, Simon István és Denderle József. Az országban ma egyetlen idős piarista él: Valló Ferenc (Temesváron), illetve két piarista nővér, akik dévai serdülő lányok nevelését folytatják. Ennek ellenére a rendtartomány jogilag fennáll, sőt 2000-ben a román állam újra elismerte létezését. Ruppert József látogatása az újjáélesztés folyamatában értelmezendő. A piarista tanárokat a katolikus gimnáziumokban elsősorban tanárcserés megoldással kívánják alkalmaztatni. Ruppert József több mint tíz éve él Rómában, biológia, kémia és ének szakos tanár. Huszonkét éven át tanított Kecskeméten. Jelenleg a római Szent István Ház igazgatója, a Pápai Magyar Intézet munkatársa. /Jakabffy Tamás: Lesznek-e újra piaristák (Kolozsváron)? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Vandalizmusnak, disznóságnak, a város szellemiségétől idegen cselekedetnek nevezte a Szabadság téri "szoborfirkálást" Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere nov. 11-i sajtótájékoztatóján. A második pestisjárvány áldozatai emlékére a 18. század második felében Bécsből hozatott szoborcsoport talapzatára festett Románia-ellenes és autonómia-párti jelszavak szerinte az alkotmányt is sértik. "Tetszik, nem tetszik, az alkotmány kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Ez a város 1919 óta Romániához tartozik, és ezt tudomásul kell venni. Mi is a decentralizáció, az önrendelkezés hívei vagyunk, de a szeparatizmust nem támogatjuk, s az autonómia nem lehet etnikai alapú" - mondta Ciuhandu. A feliratot lefestették, így a szobor most ismét "tiszta". /P. L. Zs./L. T.: Az "egységes nemzetállamot" sérti a szoborfirkálás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A szórványvidék magyar nyelvű oktatási gondjai megoldásának egyik fontos eleme a kistérségi oktatási központok kialakítása. Ezek kijelölésénél a természeti adottságokat, a megközelítési lehetőséget is figyelembe kell venni - hangzott el a múlt hét végén, Kolozsváron tartott szórványoktatási tanácskozáson. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke szerint konkrétumokról nem esett szó, "mindenki azt a feladatot kapta, hogy otthon dolgozza ki a helyi sajátosságoknak megfelelő oktatási stratégiát". A Temes megyeinek már kidolgozták, Erdei Ildikó oktatásért felelős megyei alelnök erről tartott előadást. "Bemutattam annak a kutatásnak az eredményét, amely a bánsági magyar oktatás helyzetét térképezte fel. A szórványstratégiánk kulcselemei a tanügyi kistérségi központok - mondta Erdei Ildikó. - De ezt mintának szántam, ezen lehet változtatni a helyi jellegzetességeknek megfelelően." Temesben már léteznek ezek a régióközpontok, csak a magyarországi támogatás jelenleg szünetel. Kötő József biztatott, hogy a magyarországi szaktárca ezúttal közvetlen pályázatot ír ki. Bodó Barna a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnökeként szükségesnek, de nem elégségesnek értékelte a tanácskozást. Szerinte a Szórvány Alapítvány néhány éve, a tudományos kutatómunka mellett konkrétan az oktatás mellett áll. A várhatóan jövőre életbe lépő "fejkvótás" rendszerben látják a szórványoktatás legnagyobb veszélyét, hiszen a magyar tanintézmények és tagozatok alulfinanszírozottak lesznek, s erre kell "valami pozitív megkülönböztetési módszert" kitalálni, ami a szülőket se terheli anyagilag, és a gyerekek se menjenek román tagozatra. /Pataky Lehel Zsolt: Mintául szolgálhat a Temes megyei szórványoktatási stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./"

"A soknemzetiségű, több vallású városlakók jellemzője, hogy tisztelik egymás nemzetiségét, kultúráját, vallását, sőt számon tartják és részt vesznek egymás ünnepein is. Így történt ez nov. 8-án Lugoson, amikor a helyi református egyházközség újraalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. Az évforduló tiszteletére felújították a templomot és az orgonát. Valamennyi nemzetiség, valamennyi felekezet képviseltette magát. A fellelhető dokumentumok szerint 450 évvel ezelőtt már tevékenykedett itt magyar reformátor Kálmáncsehi Sánta Márton személyében. Azután a török hatalom megszüntette a keresztény hitéletet. Az újraszerveződés 1848. januárjában kezdődött, amikor a lugosi evangélikusok és reformátusok megtartották első közös egyházi gyűlésüket. Fél évszázaddal később (1903. nov. 8.) pedig az egyházközségi közgyűlés kimondta a lugosi református egyház újraalakulását. Az egyházközség támogatásával működő magyar óvodában évtizedek óta nem volt a mostanihoz hasonló - ötvenen felüli - gyermeklétszám, és az iskola elemi tagozata is évről évre erősödik. /Sipos János: A lugosi reformátusság újabb kori 100 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 10./ Jelenleg 1476 tagja van a lugosi református egyházközségnek, van énekkaruk, nőszövetségük és ifjúsági csoportjuk. Az ünnepi istentiszteletet követően kopjafát avattak a templom udvarán. A kopjafát Gergely Zsolt készítette. /Jantó-Petneházi István: Egy évszázada alakult újra a lugosi református egyházközség. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 14./"

"A részben közös gazdasági, kulturális jellemzők is alapot jelentenek a két város szorosabb együttműködésére, a testvérkapcsolat kialakítására - hangzott el a Temesvár-Szeged közös tanácsülésen, Temesváron. A szegedieket meghívták a jövőre esedékes temesvári nemzetközi metszetkiállításra, melyet helyi, újvidéki és szegedi képzőművészek alkotásaiból rendeznek. Botka László, Szeged polgármestere felhívta a figyelmet az európai uniós pénzekből "futtatott" tükörpályázatokra, szorgalmazta a vásárokon, szakmai kiállításokon való kölcsönös részvételt. Adrian Orza temesvári alpolgármester a kórházi adminisztrációval és a szociális védelemmel kapcsolatos tapasztalatcseréket, javaslatokat tartotta szükségesnek. A magyarországi küldöttség este a Kós Károly Közösségi Központban "magyar-magyar" találkozón vett részt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár-Szeged közös tanácsülés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./"

"Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./"

"Határozatot fogadott el a kormány, amelynek értelmében a szállításügyi tárca 2,521 milliárd eurós hitelt szerződtethet az Ártánd-Kolozsvár-Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak-Arad -Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Konstanca útvonal megépítését az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), illetve az Európai Unió finanszírozza. Az Ártánd-Nagyvárad-Zilah-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó autópálya egépítésének számláját szintén az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, illetve az amerikai egyesült államokbeli Bechtel cég fizeti. /T. SZ. Z., K. O.: Állami garanciával épül az erdélyi autópálya. EBRD-hitelből korszerűsítik a kolozsvári vasútállomást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Székelyföld önrendelkezését rögzítő autonómiatervezetet mutatott be nov. 19-én Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. A tervezetet romániai magyar, valamint nemzetközi politológusokból és jogászokból álló szakértői csoport dolgozta ki. A munkálatokban részt vett Bodó Barna és Székely István politológus, Fórika Éva temesvári jogász, Kovács Péter, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára és Komlósi József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) alelnöke. A tervezet munkadokumentumnak számít. Az első kerettörvény a regionális tanácsok által vezetett romániai régiók működéséről szól. A második és a harmadik kerettörvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozását, és autonómiájának statútumát tartalmazza. A tervezet szerint Székelyföldön bevezetik a teljes kétnyelvűséget, így mind a román, mind a magyar nyelv hivatalossá válik a régióban, ami arra kötelezi a köztisztviselőket, hogy mindkét nyelvet ismerjék. A szakértői csoport a nem Székelyföldön élő romániai magyarok számára a nem területhez kötött kulturális-személyi elvű autonómiát képzel el, ennek a tervezete még nincs kidolgozva. Csapó József elmondta, hogy a szakértői csoport munkája magánkezdeményezés, ezt egyelőre nem ismeri el sem az EMNT, sem az SZNT. /Borbély Tamás: Alternatív autonómiatervezetet mutattak be. December 13-án megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Százötven évvel ezelőtt született Berkeszi István /Berkesz, 1853. dec. 6. - Temesvár, 1922/ Temesvár múltját kutató helytörténész. A város iránt érdeklődőknek alapmunka Berkeszi István "Temesvár, szab. kir. város kis monográfiája" című könyve. Berkeszi István Budapesten meg, történelem és földrajz szakos tanári diplomát, majd bölcsészeti és levéltárosi képzést is szerzett. Első jelentős munkája a radványi kastély könyvtárának és levéltárának leltározása volt. 1889-ben költözött Temesvárra, a Főreáliskolában történelmet és földrajzot tanított. 1911 és 1919 között az intézmény főigazgatója volt. Bekapcsolódott az Ormós Zsigmond kezdeményezésére megalakult Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat tudományos tevékenységébe. Az egyesületben a titkári, 1901-től a főtitkári tisztségét is betöltötte. Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítő negyedéves folyóiratot. Kinevezték a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum élére. Igazgatói-múzeumőri minőségében újjászervezte az intézményt, leltárba vette és gyarapította a történelmi, régészeti, szépművészeti és néprajzi gyűjteményeket. A millenniumi ünnepségre megírta a Temesvári Állami Főreáliskola történetét, 1897-ben közzétette Adatok a reformkorszak történetéhez c. írását, 1898-ban nyomtatta ki Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások c. tanulmányát. 1900-ban megírta A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom történetét. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfia-sorozat Temesvár kötetében ő írta meg a város művészetét és színészetét bemutató részt. /Szekernyés Irén: 150 éve született Berkeszi István. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./ "