Rendezvénysorozattal emlékeztek meg az elmúlt héten Szentegyházán a Gyermekfilharmónia megalakulásának huszadik évfordulójáról. A nemzetközi hírű együttes, a Gyermekfilharmónia létrehozója, Haáz Sándor zenetanár megjegyezte, hogy húsz év alatt két korszakot élt meg, az egyik a kommunizmus, a másik a mostani szabad liberalizmus állapota. Mindkét korszak egyfajta túlélés, értékátmentés jegyében telt el. Ennek az együttesnek meg kellett alkotni, ki kellett találni a repertoárját, hiszen a zeneirodalomban egyszerűen nem léteznek olyan művek, amelyek szimfonikus zenekarra és gyermekkórusra íródtak. /Kovács Attila: A csapatmunka pótolhatatlan élménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Gyergyói Nyári Fesztivál néven június 28-a és július 7-e között nemzetközi összművészeti rendezvénysorozatot tartanak a Gyergyói-medencében. A rendhagyó fesztivál két napja a II. Hargita Megyenapokkal párhuzamosan, illetve ennek égisze alatt zajlik. A fesztivál a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány, az Erdély 2000 Egyesület, a Figura Társaság, Gyergyószentmiklós Város Önkormányzata, az Ora International szervezet és a bécsi Wiener Musikseminar közös munkája eredményeként kezdődhetett el. A tíznapos rendezvény keretében számos klasszikus, könnyű-, régi, rock-, illetve népzenei koncertet, miniszínházi és filmfesztivált, fotó- és képzőművészeti kiállítást, könyvbemutatót, sportvetélkedőket is tartanak. Fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, jelen lesz a Kecskeméti Öregdiákok Kórusa is. Színházi előadásokban bőven lesz kínálat. /Gergely Edit: Gyergyói nyár. Összművészeti nemzetközi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

"Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók a helyismeret szolgálatában témakörben nyílt kiállítás jún. 28-án Székelyudvarhelyen. Hermann Gusztáv könyvtárigazgató az udvarhelyi kiadók történetét vázolta. Az első nyomdát Becsek Dániel nyitotta meg 1868-ban, azóta folytonosan több lap, kiadvány került az udvarhelyiek kezébe. Székelyudvarhelyen jelenleg számos kiadó és nyomda működik, amelyek közül a legnagyobb az Infopress Rt. A kiállításon jelen volt az Ablak Kiadó, az Infoprint, a Litera /Beke Sándor három kiadója/, valamint az ABC Impex, a Human Reform Alapítvány kiadványai, a Bid Stúdió, a Kabdebó Nyomda, a Regiostar-Co Kft., a Haáz Rezső Alapítvány, a MicroPrint, a Demaco, a Firtos Művelődési Egylet és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia kiadványai. /(nagyálmos): Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"Június 29-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában a 70 éves Karancsi Sándor festőművész rendezett összegző tárlatot. Nyugaton élő barátok anyagi támogatásának köszönhetően, a helyi Mark House Kiadó gazdag képanyagot és a művészről valló írásokat tartalmazó katalógust adott ki. Ezután megnyitották Gyergyói Nyári Fesztivált, fellépett a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekara. Másnap fényképkiállításon, a sárrétudvari Parasztkórus, a kecskeméti Öregdiákok Kórusa, az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Kar, majd a szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyén "töltődhettek" a gyergyóiak és nem gyergyóiak. /Bajna György: Gyergyói Nyári Fesztivál 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

"Tíz különböző erdélyi helyszínen júl. 15-én nyitják meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok továbbképző fórumának keretében szervezett 23 tanfolyamon 900 hallgató és 150 előadó vesz részt Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Magyarországról. A Bolyai Nyári Akadémia szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendezvény költségeit pályázatokon elnyert pénzekből fedezik, így az akadémia támogatói a magyar oktatási minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és a román kormány tájékoztatási minisztériumának alárendeltségébe tartozó, etnikumközi kapcsolatokért felelős hivatal. A X. jubileumi Bolyai Nyári Akadémia fő rendezvényei Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Segesváron, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, Brassóban, Szentegyházán és a Madarasi Hargitán zajlanak. /Ma nyílik a Bolyai Nyári Akadémia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./"

"Osztatlan sikert aratott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendégeként a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A 140 ifjú zenészt számláló, Európában egyedi s világszerte elhíresült gyermekfilharmónia a nagyváradi püspöki palota dísztermében lépett föl. Haáz Sándor karnagy vezetésével komoly zenei műveket és magyar népdalokat is megszólaltattak. /Kedves vendégek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Szentegyháza polgármestere, Rus Sándor javaslatot terjesztett a Városi Tanács elé, melyben az áll: két díszpolgárt szeretne városának. Az egyik Orbán Viktor. A magyar kormány exminiszterelnökét a romániai magyar közösség identitásának megőrzése érdekében vívott küzdelméért tüntetné ki a polgármester a megtisztelő címmel, a másik díszpolgárjelölt Matei Vintila SZDP-szenátor. Esetében a város fejlesztéséért tett erőfeszítés motiválja a kitüntetést. /Orbán Viktor díszpolgár lesz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./"

"Szeptember 22-én tartották a Kossuth emlékév záróünnepségét Csomafalván. A Kossuth és a székelyek c. ülésszak helyt adott Kiss Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című könyve bemutatójának. Csomafalván összegyűltek azon települések lovas-küldöttségei, amelyek igényelték a Magyarok Világszövetségétől a Kossuth emlékzászlót. A "...hiszek a nemzetben..." feliratú Kossuth emlékzászlót, amelynek első példányát Monokra, a Kossuth szülőfalujában vitték, a másodikat pedig a washingtoni Capitoliumba, továbbra is igényelheti minden magyar közösség. A zászlót átvette Gyergyóalfalva, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Tekerőpatak, Szárhegy, Gyergyóditró, Gyergyószentmiklós, Borszék, Marosfő, Maroshévíz, és Szentegyháza küldöttsége, valamint a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Az ünnepségen Sógor Csaba szenátor is beszédet tartott. /Gál Éva Emese: A Kossuth emlékév záróünnepsége Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"Okt. 5-6-án tartotta a városnapokat Szentegyháza. A sportrendezvények után megkoszorúzták a háborús emlékművet. Este Márton Árpád csíkszeredai festőművész tárlatát nyitották meg, majd a Gábor Áron Művelődési Házban a helyi színjátszó csoport adta elő a Néma leventét. Okt. 6-án a helyi hagyományőrző csoport előadásában emlékeztek Kossuth Lajosra, születésének 200. évfordulója alkalmából, valamint a 13 aradi vértanúra. Ezt követően leleplezték a Gábor Áron Művelődési Ház falán elhelyezett Kossuth-emléktáblát. /Városnapok Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./"

"Okt. 5-6-án rendezték meg az idei Szentegyházi Napokat. Az eseményen jelen volt Szarvas és Balatonlelle testvértelepülések küldöttsége is. Volt zenés ébresztő, kerékpárverseny, fogathajtóverseny, termékkiállítás. Megnyílt Márton Árpád festőművész kiállítása, a helyi műkedvelő színjátszó csoport bemutatta a Néma levente című színművet. Fellépett a Hagyományőrző Huszár Egyesület, majd leleplezték Bodó Levente szobrászművész Kossuth-domborművét, amelyet a Művelődési Ház homlokzatán helyeztek el. Átadták a Pro Urbe-díjat Haáz Sándor tanárnak, a szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjének, valamint apjuk tevékenysége elismeréséül néhai Barabás Lajos tanító gyermekeinek. /Fekete B. Zoltán: Szentegyházi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./"

"Olasz Vilmos egykori politikai fogoly iskolás korában elvesztette szüleit. A szentegyházasfalvi öntészeti-kohászati magyar nyelvű szakiskolában tanult, de a magyar iskolát 1956-ban megszüntették. Az iskola elvégése után egy évre letartóztatták. Előzőleg Fehéregyházán megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét. Olasz Vilmos tagja volt az EMISZ-nek /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. Marosvásárhelyen vallatta, kínozta a szekuritáté. Koncepciós perükről megemlékezett Benkő Levente is Volt egyszer egy 56 című könyvében: "Az erdélyi 56-os mozgalmak közül az EMISZ volt a legek mozgalma: a legnagyobb, a legjobban szervezett, a legeredetibb és legszebb... Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség tulajdonképpen azt akarta - 30 évvel hamarabb -, mint amit a nemzetközi helyzet és az oroszok világháborús veresége szinte magától meghozott. Az EMISZ ki akart erőszakolni egy párhuzamos, másságunknak megfelelő változatot, mert az IMSZ-be nem óhajtottunk beállni... Hetvenhat név. Akkoriban majdnem egytől egyig tizenéves sihederek. " A hetvenhatból munkatársai közül Bedő Gábor 20, sógora, Albert Mihály 15 és ő is 15 évet kapott. Olasz három évig volt a brailai nagyszigeten, majd a Duna-deltát is megismertették velük. Onnan, pontosabban Peripraváról szabadult 1963-ban. A börtönben megismerte Csiha Kálmán püspököt, Páll Lajos költő-festőt, a papok tanították őket, a munkásgyerekeket irodalomra és történelemre. /Ferenczy L. Tibor: Alázattal cipelni Krisztus keresztjét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./ "

"Feltételekhez kötötte az RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a kongresszusi részvételét az elmúlt hét végén Szentegyházán megtartott ülésén. Eldöntötték, dec. 13-ig várnak válaszra az RMDSZ vezetősége részéről. Katona Ádám, az EMK elnöke közölte a feltételeket: a kongreszszus napirendjére vegyék fel a Csapó József volt szenátor által korábban felvetett háromszintű autonómia kérdését. A platform második feltétele: a képviselők, szenátorok-, önkormányzati vezetők, kormányzati tisztségviselők jelölési folyamatának bővítéséről is legyen szó Szatmárnémetiben. A harmadik feltétel: titkos és belső választások pontos időpontjának kitűzése. A negyedik: Markó Béla szövetségi elnök jelentse ki: nincs szándékában szűkíteni a tiszteletbeli elnök alapszabályzatba foglalt hatáskörét. /Rédai Attila: Négypontos követelés az RMDSZ vezetőségéhez. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./"

"Márc. 1-jén ötödik alkalommal rendeztek népdalvetélkedőt Szentegyházasfaluban. Idén tréfás dalokkal és csúfolódókkal mérhették össze a népdalok eredetiségét a versenyzők. Megjelentek Lövéte, Kápolnásfalu, Szentkeresztbánya és Homoródalmás versenyzői is. Az értékes ajándékokat a Gyermekfilharmónia Alapítvány ajánlotta fel. /Népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./"

"Összesen 253 kórházi ágyat számoltak fel Hargita megyében, ami az összlétszám 11 százalékát jelenti. Emellett átszervezik a szentegyházi és a székelykeresztúri városi kórházat is, amely egészségügyi központtá alakul. Dr. Bustya Attila, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője ma nyújtja be erre vonatkozó javaslatait Daniela Bartos egészségügyi miniszternek. A változások kapcsolódnak a szaktárca rendeleteihez. Hargita megyében jelenleg 6,3 kórházi ágy jut ezer lakosra, ez a szám pedig az átszervezések után ötre csökken. /Kevesebb ágy a kórházakban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Csíkszeredán Csedő Csaba polgármester mondott ünnepi beszédet. Az ünnepségsorozat Gál Sándor honvédezredes köztéri szobránál kezdődött, majd az ünneplő tömeg átvonult a Vár térre, ahol a Petőfi- és Balcescu-szobroknál folytatódott a megemlékezés. Este a Szakszervezetek Művelődési Házában gálaműsort mutattak be. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia születésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bírálta a magyar kormány politikáját, majd biztosította hallgatóságát, rájuk továbbra is számíthatnak. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön, és felolvasta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Gyergyószentmiklóson Rokaly József, a városi és területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád polgármester és dr. Garda Dezső képviselő mondott beszédet. Székelykeresztúron a főtéri Petőfi-szobornál került sor a megemlékező ünnepségre. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte a résztvevőket. Végül Verestóy Attila szenátor szólt az ünneplőkhöz. Szentegyházán Rus Sándor polgármester, Herczeg Ferenc helyi RMDSZ-elnök és Antal István parlamenti képviselő ünnepi beszédekben méltatta az évfordulót. Jelen volt Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott az ünnepség az 1849 augusztusában elesett több mint 200 székely szabadságharcos emlékművénél. /Közös felelősségünk a szülőföld megtartása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./"

"Közel tizenöt százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát Hargita megyében, közölték a Egészségügyi Minisztérium ellenőrző bizottságának tagjai ápr. 10-én tartott terepszemléjük után. Sorin Simion egészségügy-minisztériumi államtitkár és Cristian Celea, az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója úgy jelentette be a kórházi ágyak meglehetősen drasztikus csökkentését, mintha az átszervezés során Hargita megyével kivételt tettek volna. Verestóy Attila szenátor és Mircea Dusa prefektus szintén arról próbálta meggyőzni az egybegyűlteket, hogy az átszervezésnek lehetnének ennél sokkal rosszabb eredményei is. A kormánybiztos megrótta Bardocz Ferenc gyergyóditrói polgármestert, amiért a községében működő kihelyezett kórházrészleg bezárása ellen aláírásgyűjtést és tiltakozó tüntetést szervezett. A prefektus szerint a polgármesternek nem állt jogában tiltakozni. Az államtitkár közölte, hogy bármikor életbe ültethetik a radikálisabb megoldást is, ha a helyi közösségnek nem felelne meg ez az "enyhébb" lépés. A szaktárca és a biztosítópénztár képviselői közölték, hogy 323-mal csökkentik a kórházi ágyak számát, 2226-ról 1903-ra. A legnagyobb leépítés a csíkszeredai Megyei Kórházat érinti, itt 127 ágyat szüntetnek meg, Székelyudvarhelyen 61-gyel, Maroshévízen 30-cal, Gyergyószentmiklóson 18-cal lesz kevesebb a kórházi ágyak száma. A szentegyházi városi kórházat a megyei kórházhoz tartozó egészségügyi és szociális központtá alakítják át, ugyanez érvényes a székelykeresztúri intézményre is, azzal a különbséggel, hogy utóbbit a székelyudvarhelyi kórházhoz csatolják. A gyergyószentmiklósi kórház kihelyezett, Gyergyóditróban 25 ággyal működő részlegét egyelőre nem zárják be. /Rédai Attila Több száz kórházi ágyat ... = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg máj. 25-én a hagyományos nárciszfesztivált a Szentegyháza melletti nárciszréten. Az ünnepség népviseleti felvonulásával kezdődött, majd a réten felállított színpadon kezdetét vette a zenés-táncos mulatság. A közönséget a csíkmadarasi, gyergyóremetei, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése szórakoztatta. Este a Gábor Áron Művelődési Házban a szentegyházi Hüpürcsös néptáncegyüttes lépett fel. /Szász Emese: Szentegyházi nárciszfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./"

"Máj. 22-én az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Pap Géza népes küldöttség élén érkezett Szentegyházára, de csak úgy tudtak bejutni a templomba, hogy leszereltették a zárat. Vasárnap kudarcba fulladt az egyházmegye esperesének azon kezdeményezése, hogy a kinevezett beszolgáló lelkészt hosszabb távra is elfogadtassa, mert a hívek többsége kijelentette: továbbra is Baktai Bélát tartják lelkészüknek, akitől viszont az egyházi hatóságok megvonták az igehirdetés jogát. Három éve tart a szentegyházi református egyházközség lelkészi állásának betöltése körüli konfliktushelyzet. Előzménye, hogy Baktai Béla, aki 1998-ban megalakította az Eutikhus Ifjúsági Gondozó Szolgálatot, elfoglaltsága miatt lemondott lelkészi hivataláról. Ezalatt a püspökség olyan lelkészt nevezett ki, akit a helyi presbitérium és a gyülekezet tagjainak többsége nem fogadott el, s fél év múlva meghívta és újból Baktait választotta lelkipásztorának. Az egyházmegye nem ismerte el Baktai megválasztását, majd az egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. máj. 17-én olyan döntést hozott, miszerint a nevezettet kizárják a lelkészi karból, és véglegesen eltiltják az istentiszteletek tartásától. A fő vád az volt ellene, hogy úgymond új gyülekezetet alakított, és olyan egyházközségben választatta meg magát, ahol egy másik lelkész szolgált. Az őszi zsinaton enyhítették az ítélet súlyosságát, két évre függesztve fel a lelkész igehirdetési jogát. A döntés ellenére - a hívek többségének akarata szerint - Baktai Béla tovább végezte az egyházi szolgálatot, mialatt a fegyelmi bizottság a presbitérium és a főgondnok tevékenységét is felfüggesztettnek minősítette. Baktai Béla elmondta, hogy a templom a híveké, és nem a püspökségé, oda senkinek nincs joga erőszakkal behatolni. Másképpen vélekedik a történtekről Pap Géza püspök. Elmondta: illett volna őt mint egyházi felettest legalább nyitott templomban fogadni, de mivel nem így történt, a helyi rendőrség képviselője és az alpolgármester jelenlétében eltávolították a zárat. A gyülekezet ugyan meghallgatta a püspökség által megbízott beszolgáló lelkész prédikációját, de a hozzászólások után addig énekeltek, amíg az esperes távozott a templomból. Maradt tehát az áldatlan helyzet, a Baktait pártoló hívek pedig újabb zárat szereltek a templomajtóra. /Fülöp D. Dénes: Zárakat cserélgetnek a templomon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 28./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"A Hargita megyei szentegyházi református gyülekezet templomának kapuját az Erdélyi Református Egyházkerület pecsétjével zárta le Pap Géza püspök, a Baktai Béla irányítása alatt álló "szakadár" gyülekezet jún. 15-én mégis ebben a hajlékban tartott istentiszteletet. A püspök hangsúlyozta, az egyházon belüli konfliktusok megoldásakor elsősorban az egyházi kánon előírásait veszik alapul, és a világi törvényszékhez csak kivételesen súlyos esetekben fordulnak. Hozzátette, bár a szentegyházi ügy igencsak elmérgesedett, az egyházkerület mindent megtesz, hogy ismét egység és béke legyen a szórványgyülekezetben. /Zilahi Imre: Letépték a templomi pecséteket. Baktai Béla megtartotta az istentiszteletet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./"

"Az előző években Szentegyházán, idén Székelyudvarhelyen tartják a műszaki tantárgyakat oktató pedagógusok továbbképzőjét. A Dr. Bányai János Műszaki Szakközépiskolában szervezett tanfolyamon tudományos előadás-sorozatot iktattak a programba. Idén negyvenkét, Erdély különböző településéről érkezett műszaki tárgyat oktató tanár vesz részt a tanfolyamon, előadást tart König Sándor, az Apáczai Alapítvány elnöke is. /Szász Emese: Műszaki továbbképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./"

"A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./"

"Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték Szépkenyerűszentmártonban a falu napját. A csaknem háromszáz lélek évről évre visszavárja a közülük elszármazottakat. Ilyenkor, nyár derekán közel ötszázan gyűlnek össze. Aug. 8-án László Miklós fotókiállításával és Fábián Gyula helytörténeti előadásával kezdődött a rendezvény. Másnap a templomban Tőkés László beszélt, délután felléptek a Hargita megyei Szentegyháza táncosai, a Kaláka és a buzai néptáncegyüttesek fiataljai. Még Nyíregyházáról is érkeztek hagyományőrzők. /Valkai Krisztina, Erkedi Csaba: Falunapi rendezvények Szépkenyerűszentmártonban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Aug. 10-én Kolozsváron koncertezett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A népviseletbe öltözött 130 kis muzsikus (90 énekes, 40 zenész) hangversenyét a Szent Mihály templomban hallgathatták a zenekedvelők. A Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult Haáz Sándor zenetanár vezetésével. Az eltelt több mint 20 év alatt Erdély számos városában felléptek, 1990 óta külföldre is szerveznek turnékat. Az idei nyári vendégszereplés Szamosújváron kezdődött, második állomása Kolozsvár. A turné Magyarországon folytatódik. A kiszállásokhoz az anyagi hátteret a Gyermekfilharmónia Alapítvány biztosítja. /Szentes Szidónia: Kis zenészek koncertje. A szentegyházi Gyermekfilharmónia nyári turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"A napokban a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépett Szamosújváron. A 130 tagú együttes kitett magáért. A szamosújvári koncerten tizennégy darabot énekeltek, de repertoárjuk ennél sokkal gazdagabb. Haáz Sándor karmester komoly munkát végez Szentegyházán. Műkedvelők ugyan, de magas színvonalon énekelnek, zenélnek. Jelenleg Magyarországon turnézik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. /Erkedi Csaba: A zene ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"Kellenek ünnepek, amelyek kiemelnek bennünket a szürke mindennapokból, s a faluközösségek találkozhatnak, együtt lehetnek. Néptánc- és kórustalálkozót, Gyöngykoszorút, más összejöveteleket szerveznek megyeszerte. A hétvégén kopjafát avattak Magyarkirályfalván, olyan szórványvidéken, ahol többségben még magyarok laknak. Az 550 erdélyi református gyülekezetből 195 háromszáz alatti létszámú, s csak jelentős külföldi segítséggel sikerül fenntartani az egyházközségeket. Vannak kivételek is, de a falvak nagy részében még mindig több a temetés, mint a keresztelő. A Szentegyháza (Vlahica) közelében levő Lövétéről, ahol csak magyarok laknak, jelenleg 700-an járnak dolgozni Magyarországra. Kevesen jönnek haza, pedig van hova. /(vajda): Kopjafák a jövőnek? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./"

"Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Szárnyakat formázó térplasztikát avattak okt. 4-én a Hargita megyei Szentegyháza Kápolnás felőli bejáratánál, Bodó Levente szobrász alkotását. Előzően a művelődési házban helyi vállalkozók termékeiből nyílt kiállítás, az eseményen fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A művelődési házban ugyanakkor a települést bemutató fotótárlat tekinthető meg. A városnapok okt. 3-án kezdődtek zenés táncmulatsággal, másnap a helyi amatőr színtársulat előadása következett. A zárónapon, okt. 5-én, vasárnap kiosztották a szentegyházi Pro Urbe Díjakat. Idén az egyik díjat Sükösdné dr. Laczkó Angi Mária és néhai dr. Sükösd József kapta, a másikat pedig Kádár Levente, a helyi Mártonffi János Általános Iskola igazgatója. /Zilahi Imre: Fából készült szárnyak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"

"Több fiatal muzsikus kivándorlását állíthatja meg a Székelyföldi Filharmónia létrehozása. Haáz Sándor megyei tanácsos, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetője szerint a klasszikus zenét játszó muzsikusok azért hagyják el a régiót, mert nem találnak zenekart maguknak. A Hargita Megyei Tanács legutóbbi ülésén határozott a Székelyföldi Filharmónia létrehozásáról, amely a Hargita és Kovászna megyei, illetve a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi önkormányzatok közös finanszírozásával fog működni. Hargita megyében nincs filharmonikus zenekar, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen működnek viszont kamarazenekarok. A Székelyföldi Filharmónia keretében a két város, valamint Sepsiszentgyörgy kamarazenekarai közösen koncertezhetnének a három városban. A határozat szerint a Székelyföldi Filharmónia a Hargita Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik, viszont még nem tudni, melyik városban lesz a székhelye. /Kovács Attila: Székelyföldi Filharmónia alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./"

"Harmincharmadik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség-díjakat dec. 20-án Budapesten, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében. A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága - évente négy alkalommal - állampolgári javaslatok alapján hozza meg döntését. A testület a Magyar Örökség részévé nyilvánította Maczkó Mária "magyar lélekből fakadó énekművészetét." A közelmúltban 70. életévét betöltött, a Károli Gáspár Egyetemen tanító Pozsgay Imre "példamutató politikai szerepvállalásáért" részesült elismerésben. Gyulai István újságíró, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára sportdiplomáciai tevékenységéért vehette át a díjat tanúsító oklevelet. Az erdélyi Haáz-család és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia szintén díjat kapott, nevüket bevezették az Aranykönyvbe. Díjjal ismerték el Magyary Zoltán (1888-1945) jogászprofesszor "közigazgatási és tudománypolitikai munkásságát" is. Magyar Örökség lett Medgyessy Ferenc (1881-1958) szobrász művészete. Kerényi Károly (1897-1973) klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, szerkesztő "nemzet-közi klasszika filológiát gazdagító életművét" szintén Magyar Örökség-díjjal ismerték el. /Magyar Örökség-díjas a Haáz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./"