A magyar kultúra napját rangos gálaműsorral zárták január 24-én Székelyudvarhelyen. Az est fénypontja a Szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenye volt. A hangverseny után került sor az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjak kiosztására. Maszelka János festőművész post mortem díját özvegyének nyújtották át a szervezők. Értékmentési munkájáért, települése közművelődésének fellendítéséért a máréfalvi Kovács Piroskát jutalmazták. Az Értékteremtés-díjat Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója, karnagya vehette át. /Szász Emese: Kiosztották az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület idén első alkalommal tüntette ki azokat a közéleti személyiségeket, akik a vidék közművelődési, néprajzi, művészeti értékeinek létrehozásában, megőrzésében kiemelkedő munkásságot fejtettek ki. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjakat január 24-én, a magyar kultúra napja székelyudvarhelyi gálaestjén osztották ki. Az életműdíjat post mortem Maszelka János képzőművésznek, az udvarhelyi képtár alapítójának ítélték oda. Kovács Piroska máréfalvi tanárnő, a Kőlik Hagyományőrző Egyesület elnöke értékmegőrző munkásságával érdemelte ki az ezüstplakettet, Haáz Sándor zenetanár, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia alapítója, karnagya pedig értékmegőrző tevékenységéért vehette át a kitüntetést. /(Szász Emese): Az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

Szentegyházán a szabadságharcra való emlékezésen, amint azt Rus Sándor szentegyházi polgármester közölte, a tervezett szavalatok, dalok és szónoklatok elhangzása előtt az udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Verestóy Attila szenátor megtiltotta a szervezőknek, hogy az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt Szentegyházára DVD-n eljuttatott beszédét levetítsék. Bár a rendezvény társszervezőjeként a polgármester közbeléphetett volna, a botrány elkerülése érdekében nem tette meg. Verestóy Attila felolvasta Adrian Nastase miniszterelnök levelét, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke pedig a sajtószabadság vívmányát féltő beszédében utalt az országból nemrég kitiltott Bayer Zsolt publicista ügyére. Alig százan lehettek még az iskolaudvaron, amikor mégis elkezdődött Bayer üzenetének lejátszása. A huszárok lovaikkal körbeálltak, és a 18 perces felvétel végére újból közel háromszázan álltak az udvaron. /Cenzúrázott üzenet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Szentegyháza fotómonográfiáját készítették el udvarhelyi, csíkszeredai fotográfusok az Orbán Balázs szemével Szentegyházán elnevezésű fotótábor ideje alatt. A fotókból készült tárlat márc. 13-án nyílt meg tárlat Székelyudvarhelyen. /(bb): "Orbán Balázs szemével". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

Csíkszeredában a helybeli Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László tanár kezdeményezésére, tíz éve gyűjtik saját környezetükből az ott dívó locsolóverseket. Ennek eredményeképpen az idei húsvétra II. kiadásban látott napvilágot a Hímes tojás csak annak jár... (Húsvéti locsolóversek) /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. gyűjtemény. A 109 locsolóverset 4 megye 34 helységéből gyűjtötték. A kötetecske hozzájárulhat ahhoz, hogy a szájhagyomány formájában élő szövegek átmentődjenek az időn. Fodor B. Annamária gyűjtötte Szentegyházán, 2002-ben: „Erdélyország rózsáiról / gyöngyharmatot szedtem, / akit ezzel megöntözök, / áldja meg az Isten!" /Cseke Gábor: Erdélyország rózsáiról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Jövő hónapban végleg megfosztják palástjogától Baktai Bélát, a szentegyházi gyülekezet református lelkészét, miután az megosztva a gyülekezetet évek óta nem hajlandó átadni hivatalát az egyházkerület által a szolgálattal megbízott lelkipásztornak. Az ottani hívek jelentős része támogatja Baktai Bélát. A viszály tárgya Szentegyháza, a Hargita megyei kisváros református temploma, amelyet Baktai Béla lelkipásztor „hivatalos” papsága alatt, nyugati segélyből építettek, és két ízben – egyszer Baktai, egyszer meg a püspök vezetésével – szenteltek fel. – Baktai, aki az elmúlt években sorozatosan áthágta egyházunk törvényeit, megúszta a végleges eltiltással – jelentette ki Pap Géza püspök, hozzátéve, hogy az egyház pénzügyi ellenőrei több ízben is ingó és ingatlan javak jogtalan eltulajdonításán fogták a lelkészt. /Szucher Ervin: Szektásoknak nyilvánított reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Máj. 6-án kezdődött Szentegyházán az immár hagyománynak örvendő Filharmónia Napok rendezvénysorozat. Idén bukaresti, sepsiszentgyörgyi és tokaji vendégkórusokat vártak a Haáz Sándor vezette négynapos rendezvényre. Máj. 7-én a Mikes Diákkórus, valamint a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertezett, majd fáklyás körmenetet, illetve utcabált tartottak. Máj. 8-án sakkverseny, majd bicikli- és futóverseny után jött a zenei vetélkedő kerülhetett sorra. /(bb): Filharmónia Napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

Erdély fontosabb városaiban az RMDSZ a polgármesteri tisztség elnyeréséért a következő személyeket indítja: Marosvásárhely – dr. Kelemen Atilla, Brassó – Kovács Attila, Nagyvárad – Biró Rozália, Szatmárnémeti – Ilyés Gyula, Zilah – Veres Ernő, Nagykároly – Bekő Tamás, Tasnád – Bendel József, Nagyszalonta – Török László, Székelyudvarhely – Ladányi László, Csíkszerda – Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgy – Albert Álmos, Gyergyószentmiklós – Pap József, Székelykeresztúr – Benyovszki Lajos, Szentegyháza – Burus Ella. /Együtt szabadon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Máj. 22-én tartotta tizennegyedik kongresszusát Nagyváradon, az Ady Endre Gimnáziumban a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ). A küldöttek arról határoztak, hogy a szervezet kilép a Magyar Ifjúsági Értekezletből (Miért). „A Miérten belül nem kapott elég nagy hangsúlyt az oktatáspolitika” – indokolta a döntést Debreczeni Sándor ügyvezető elnök. Debreczeni elmondása szerint a kilépés nem jelenti azt, hogy a MAKOSZ megszakítja kapcsolatait a Miérttel és az RMDSZ-szel. A testület a tagszervezetek kettővel való bővítéséről határozott, ez a szentegyházi Zselyk Domokos, valamint a gyergyószentmiklósi Gépgyártó Szakközépiskola diáktanácsa. A küldöttek megerősítették tisztségükben Kasztl Helga elnököt és Debreczeni Sándor ügyvezető elnököt. A kongresszuson 72 diáktanács képviseletében vett részt 50 személy. /Pengő Zoltán: Kiléptek a Miértből. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 31-én emlékeztek Nagybaconban Nagybaczoni Nagy Vilmosra, volt honvédelmi miniszterre. Bardocz Csaba, Bacon község polgármestere a vezérezredes életútjának főbb állomásait felsorolva emberi tartásáról emlékezett. Dr. Csikány Tamás hadtörténész kiemelte, nem szabad megfeledkezni azokról, akik nem harci tetteikkel, hanem emberségükkel szolgálták a nemzetet. Leleplezték Bodó Levente szentegyházi művész (kezének nyomát őrzi Erdővidéken Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes mellszobra, illetve a tejgyár falán elhelyezett, a Beke család ’48-as hőseinek emléket állító plakett és a millenniumi emlékmű) alkotását, a volt honvédelmi minisztert ábrázoló domborművet, az emlékplakettet. A délutáni tudományos ülésszakon Nagybaczoni Nagy Vilmos életútjáról dr. Csikány Tamás, Horváth Csaba, Illésfalvi Péter, Szani Ferenc budapesti hadtörténészek értekeztek, Kónya Ádám tanár Találkozásaim Nagybaczoni Nagy Vilmossal címmel tartott előadást, illetve Szabó János József hadtörténész, egyetemi tanár bemutatta Ivas István Az utolsó székely határőrök, 1944 című könyvét. /Hecser László: Nagybaczoni Nagy Vilmos-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Az elmúlt hét elején ismeretlen tettesek kirabolták Kolozsvár központjában, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai Gaudeamus könyvesboltot. Koós Ferenc tulajdonos közölte, hogy a betörő kifosztotta a pénztárt. Egyetlen könyvet sem vittek el, de otthagytak többek között egy fényképezőgépet is, a tolvajoknak kizárólag a pénz kellett. A rendőrségnek sikerült levennie a bemászó betörő ujjlenyomatát. Az elmúlt hetekben-hónapokban mindegyik Szentegyház utcai üzletet feltörték, mint kiderült, a Gaudeamus volt az utolsó a környező cégek-üzletek közül. Mindennek ellenére a könyvesbolt tulajdonosának figyelmét a hatóságok nem hívták fel a veszélyre. /(balázs): Szentegyház utcai rablómese. A könyveket nem bántják. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Jún. 12-én tartották Lövétén az V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedőt. A 6-14 év közötti diákok számára megrendezett versenyen hat település diákjai mérték össze tudásukat. Külön színfoltot jelentett a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola Gyermektáncfű népi együttese. Lázár László, a házigazda Lövétei Ifjak Egyesületének elnöke elmondta, ez volt a legsikeresebb vetélkedő. /Apró tehetségek találkoztak. V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 15./

A Hargita Megyei Kulturális Központ és az „Anyám fekete rózsa” Közhasznú Alapítvány immár negyedik éve szervezte meg az egész Kárpát-medencére kiterjedő vers- és prózamondó találkozót, nem hivatásos versmondók számára. A versenyen négy korosztály (gyermek, ifjúsági, felnőtt és szépkor) indult. Az idén a romániai elődöntőre 193-an jelentkeztek, és közülük 18-an jutottak el a döntőbe Veresegyházára – Magyarországra. A négy év tapasztalata azt bizonyítja, hogy szakszerűen foglalkozni kell a versmondók felkészítésével, ezért a Hargita Megyei Kulturális Központ júliusban szavalótábort szervezett Szentegyházán. Az oktatók magyarországi meghívottak voltak, hozzájuk csatlakozott Budaházi Attila, a Csíki Játékszín dramaturgja. Budaházi Attila vállalta, hogy szeptembertől, havi egy alkalommal műhelymunkán foglalkozik a versmondókkal. /Zsehránszky István: Nem levágni, hanem növelni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Szentegyházán készül az az életnagyságú Mária-szobor, melyet az amerikai kontinens Princeton nevű városának templomában szentelnek fel. Az egyetemi központ lelkes magyar gyülekezete – Gergely István tiszteletes közbenjárásával – Bodó Levente szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével. Az említett városban az ott élő magyarok október 10-én ünneplik templomuk megépítésének 10. évfordulóját, s ebből az alkalomból kerül felavatásra a szobor is. – A múlt év végén kértek fel, hogy fából olyan szobrot faragjak, mely ősmagyar viseletben, mosolygó leányka-Máriát ábrázol – mondta a művész. /Kristó Tibor: Mária-szobor Amerikának. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Otthoni idősgondozás központjait avatták fel Szentegyházán és Székelykeresztúron, a gyulafehérvári Caritas és a települési önkormányzatok támogatásával. Az otthoni gondozás hálózatának kiterjesztését az EU Phare-alapokból 154 ezer euróval támogatja, amiben a megyei tanács hozzájárulása 20 ezer euró. Bunta Levente, Hargita megyei tanács elnöke rámutatott, jelenleg a megyében 24 központ működik, több mint 120 alkalmazottal, s a gondozottak száma meghaladja a háromezret. Ez a Hargita megyei hálózat egyedülálló Romániában. A szentegyházi és székelykeresztúri központok átadása után Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévizen is hasonló beteggondozó rendszert honosítanak meg. /Öregek és kiszolgáltatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Torockón koncertek, nótaestek színhelye volt a Kriza János Művelődési Ház. Fellépett a 150 tagú szentegyházi gyermek-filharmónia, Haáz Sándor karnagy vezényletével. Haáz Sándor szigorúan és következetesen foglalkozik növendékeivel, próbákról nincs hiányzás, a kórusba felvételi vizsgával lehet csak bejutni. Aug. 14-én, a nótaesten zsúfolásig megtelt a terem. Felléptek Ötvös Csilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Fényes György, az ATV közkedvelt magyarnóta- és cigánydal-énekese, valamint a torockói származású, Budapesten élő Vígh Levente nótaénekes. A fellépéseket Horváth Sándor és híres cigányzenekara kísérte. /Szabó Emese: Előadóestek Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Okt. 12-én ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság (ORB), és 20 elvi döntést hozott, ezek közül 12 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A legfontosabb a szatmári Hám János Líceum épületére vonatkozik, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Az épület visszaszolgáltatásáért az RMDSZ évek óta küzd. Mostani ülésén az ORB további 35 végleges határozatot is jóváhagyott, amelyek közül 20 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – közölte Markó Attila, a testület alelnöke. A határozatok többek között olyan ingatlanokra vonatkoznak, mint például a kolozsvári Iuliu Maniu utca (volt Szentegyház) 1., 3. és 5. szám alatt levő három státuspalota, amelyek döntő fontosságúak a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára, valamint a dési kultúrház épülete, amely szintén az említett egyházkerület tulajdonát képezte. Jóváhagyták ugyanakkor a nagylaki Tajovski Líceumra és annak könyvtárára (erdélyi magyar evangélikus püspökség), a Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonát képező fugyivásárhelyi kultúrházra, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonát képező magyarnemegyei (Beszterce-Naszód megye) iskolára és művelődési otthonra vonatkozó végleges határozatot is. /Visszaszolgáltatták a státuspalotákat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Boc polgármester a Szentegyház (Maniu) utca 1–3. szám alatti ingatlanra vonatkozó, két héttel ezelőtti kormányhatározat visszavonását kéri. A hivatal megfellebbezi a közigazgatási bíróságon a határozatot, amely a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek szolgáltatja vissza a Kolozsvár főterén levő bérházat. „A határozat törvénytelen módon született meg, hiszen az épületet a Római Katolikus Státus 1952-ben a román államnak ajándékozta” – jelentette ki Boc. „Ugyanaz az egyházellenes hangulatkeltés folyik most is, amely a kilencvenes évek elején: az egyszerű embereket a »kegyetlen« egyház ellen hergelik” – nyilatkozta Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök. /S. M. L.: Boc visszaállamosítana. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Székelyudvarhelyen öt évvel ezelőtt indult útjára az Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál. A szervező Udvarhelyi Fiatal Fórum, illetve színjátszó csoportja, a Fabula főként a vidéken élő műkedvelő fiataloknak, amatőr színjátszó csoportoknak kívánt lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. A találkozónak nincs versenyjellege. A kezdeti évek lelkesedése után évről évre csökkent a rendezvény iránti érdeklődés. A vidéki színjátszók passzivitása miatt, tavaly csak harmadik nekifutásra sikerült megszervezni az eredetileg kétnaposra tervezett, ellenben megfelelő számú jelentkező hiányában egyestés fesztivált. Annak ellenére, hogy mindössze három csapat érkezett, sikerként könyvelték el az idei találkozót a szervezők. A Tarcsafalvi Unitárius Egylet ifjúsági csoportja, a Szentegyházi Amatőr Színjátszó Csoport, valamint a Homoródszentpáli Csalóka Péter Színjátszó Csoport mutatta be produkcióját. Székelyudvarhelyt a Benedek Elek Tanítóképző Kultúrköpetek csoportja, illetve a Vitéz lelkek képviselték az idei fesztiválon. /Szász Emese: Amatőr színjátszó fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Szentegyházasfalu adott otthont a Homoród-menti népdalvetélkedőnek. A gyermekek csoportjának győztese a szentegyházasfalui Tamás Lőrinc és Elekes Mónika, a felnőttek első díjasa a lövétei Gábos István lett. A versenyt a népdalok osztályozási rendszeréről szóló népzenei kollokvium előzte meg. /Vetélkedő homoródmenti népdalokkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Csíkszeredában a Sapientia EMTÉ-n négy végzős szak van idén, több mint 150 egyetemistával. Az államvizsga dolgozatok témái sokszínűek. Néhány példa. Alkalmazott szociológia szak: Posztszocialista társadalmi átalakulás egy székelyföldi kisvárosban – Szentegyháza. – Médiakutatás Csíkszeredában. – Az információs társadalom és a fiatalok. Agrár- és Élelmiszeripari Gazdasági szak: Minőségi császárkörte-pálinkafőzés – A LAM-alapítvány tevékenységének hatása a helyi fejlődésre – Hollandiai és székelyföldi családi gazdaságok. Román-angol szak: Motivul hanului in literatura romana. – Women is Shakespeare Comedies – A román modernizmus kezdetei. Könyvelés és Gazdasági Informatika szak: Vállalatértékelés – Készletek könyvelése – Amortizáció könyvelése. /Államvizsga dolgozatok a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

A székelykeresztúri Domus Egyesület, a szentegyházi Gellért Alapítvány, a lókodi LIA Alapítvány és a székelyudvarhelyi Wolter Alapítvány közös állásfoglalást adott ki a Hargita Népe 2005. február 12-i számában megjelent, Nem mindenki elégedett a Csibész Alapítvánnyal című cikkel kapcsolatosan. A csíkszeredai Csibész Alapítvány a gyermekotthonokból kikerült fiatalok felkarolásával szerzett széles körű elismerést. A fiatalok közül sokan nem tudnak munkát keresni, figyelmetlenek, koncentrációs képességük nagyon alacsony, pénzüket nem tudják beosztani, írás-olvasással kapcsolatos nehézségeik vannak. Mindezek ellenére mégis tény, hogy Csibész Alapítvány azokkal kezdett törődni, akikkel eddig senki sem törődött /Csibész Alapítvány – mi lenne, ha nem lenne? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Április 8-án a Jakabffy Elemér Alapítvány (Kolozsvár, Iuliu Maniu/Szentegyház u. 39.) székhelyén Stefano Bottoni Baloldali nemzetépítők? A romániai magyar elit 1945-1960 címmel tart előadást. Az előadás különböző elitcsoportok nemzetképét és identitáspolitikai koncepcióit vizsgálja. /Stefano Bottoni előadása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A rodostóiak körében még soha nem tapasztaltam ilyen lelkesedést, mint a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépéseit követően – mondta Hayrullah Yigitbasi, a Trákia Egyetem történelemtanára, aki beszámolt a székelyföldi gyermekek törökországi sikereiről. A 138 tagú szentegyházi zenekar és kórus Rodostóban előbb a Rákóczi Parkban lévő szabadtéri színpadon mutatta be műsorát. Az arénában mintegy 5000 ülőhely van, de a vendéglátók szerint még ugyanennyien álltak a koncert alatt. Második fellépésük egy gimnáziumban volt, 2500 fős közönség előtt. /Sarány István: Rodostói vendég. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Május 11-én öt Hargita megyei fúvószenakar hangjaitól visszhangzott Csíkszereda, a Hargitai Megyenapok alkalmából. A szentegyházi, az egyesített székelyudvarhelyi és agyagfalvi, továbbá a gyergyóalfalvi, a csíkszentkirályi és újtusnádi rezesbandák adtak ízelítőt repertoárjaikból. Ezt követően valamennyien a megyeháza elé vonultak. Az eső azonban az árkádok alá szorította az együtteseket. /Kristó Tibor: Fújták a rezet az árkádok alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Május 12-én indult el Székelyudvarhelyről Szentegyházára a Csíksomlyóra tartó Feltámadás-menet, amely húsvét vasárnapján Tihanyból indult. A nemzeti együvé tartozást kifejezni kívánó akció jelvénye Magyarországot és több ország magyarlakta vidékeit is bejárta, több mint 2000 kilométert megtéve, és minden állomásról magával hozta az ott lakók üzenetét. A Siófok melletti Zamárdi katolikus közössége és a polgári körök által kezdeményezett akció keretében a Feltámadás-menet jelvénye stafétaként több ország magyarlakta településeit és Magyarországot járta be, több mint 2.000 kilométert megtéve. A Feltámadás-menet keretében mindegyik település egy szalagot akasztott a jelvényre, egy-egy szép gondolattal. Ugyanakkor beírtak egy oldalt a szintén körbejáró nagy füzetbe. A jelvényt egyik település adta át a másiknak, gyalogosan, autóval, de még kerékpárral is szállították. Kolozsvári állomása óta a szervezést biztosító Nagy Lajos, az Erdélyi Kárpát Egyesület tagja elmondta, az ötven nappal ezelőtt elindított akció egyfajta visszhangja a december 5-ei magyarországi népszavazásnak, és célja a nemzet újjászületésének előmozdítása. Erdélybe érkezése előtt a jelvény, melyet Csíksomlyón fognak őrizni, Magyarország mellett megjárta a Vajdaságot, Kárpátalját, eljutott Horvátország, Szlovénia, Burgenland és Szlovákia magyarlakta vidékeire is. /Kiss Edit: Nálunk járt a Feltámadás-menet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 13./

A Magyarság feltámadása elnevezésű menet március 27-én, húsvét vasárnapján indult el a Balaton partjáról, Zamárdiból, a helybeli római katolikus közösség kezdeményezésére, hogy pünkösdre a csíksomlyói búcsúra érkezhessen. A menet Zamárdiból átment Horvátországba és Szlovéniába, majd visszatért Magyarországra, hogy újból átkeljen a határon, és Ausztriát, Szlovákiát, Kárpátalját érintve belépjen Erdélybe. Az ötven napig tartó, 2000 km-es út során „a szélekre kiköltözött haza” számos helységét érintette a menet, szimbólumát mindenhol felszalagozták. A május 7-én Kolozsvárra érkezett Feltámadás menet szimbóluma már szinte nem is látszott ki a rákötözött szalagoktól, de azért a kolozsvári civil szervezetek – így az EKE is – elhelyezték rajta igenlő üzenetüket hordozó szalagjukat. A bensőséges ünnepségre a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székházában került sor. A Feltámadás menet szimbólumát a kolozsvári EKE tagjai vitték tovább május 8-án, Nagy Lajos vezetésével. /K. Zs.: Ébredjetek, Árpád fiai! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Hargita megye tanácsa, a gyulafehérvári Caritas szervezettel közösen és a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri és szentegyházi helyi tanácsokkal együttműködve befejezték a házi egészségügyi és szociális szolgáltatások kibővítésére irányuló projektet. A projekt támogatója az Európai Unió, célja, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson a hátrányos helyzetű személyek részére. A négy városban a közösségi szociális központokat berendezték és ellátták a működéshez szükséges felszereléssel /gépjárművek, mosó- és szárítógépek, háztartási gépek, számítógépek, bútorok stb./. A projekt összköltsége 174 305 euró volt, amelyből az európai uniós támogatás értéke 154 305 euró, a megyei tanács saját hozzájárulása 20 ezer euró. /Kiépült a megyei hálózat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Harmincadik alkalommal gyűltek össze a Szentegyházán a népzene és néptánc kedvelői. Harminc évvel ezelőtt indult útjára a fesztivál, ma már nárciszünnepélynek nevezik a szervezők, és idén először a Szentegyházi Napok része. A nárciszrét közelében szabadtéri színpad épült. A Haáz Sándor irányította helyi fúvószenekar és mazsorett–csoport vezetésével a hagyományt követve végigvonultak a városon a hagyományőrző együttesek. Zúgott a taps, amikor elhangzott a harminc év során a szervezőmunkát vállaló kultúrigazgatók neve: Fábián Irma, Bagoly István, Tordai Árpád és Márton Ferenc. Nem maradhatott ki a sorból a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes sem, amely rendszeres vendége az ünnepélynek. /Kovács Attila: Jubileumi nárciszünnepély Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./