Kilencedik alkalommal szervezték meg az elmúlt hét végén a Homoród menti népdalok vetélkedőjét Szentegyházán. Az egyre népszerűbb – 1999-ben debütált – eseményre a kisvárosból, Kápolnásfaluból, Lövétéről, Homoródalmásról, Homoródszentpálról, Homoródszentmártonról, Csíkszeredából és Zetelakáról összesen száz amatőr énekes jelentkezett. A három kategóriában – gyerek, fiatal és idős – színpadra lépett versenyzők közül a gyerekek esetében két első, két második és két harmadik, valamint egy különdíjat osztottak ki. Az idősek estében azt a 82 éves Lőrincz Györgyöt részesítették különdíjban, aki már évek óta résztvevője a rendezvénynek. A vetélkedőt a Szentegyházi Huszárok által elénekelt népdalcsokor zárta. /Kozán István: Száz szájból csendült fel a nóta. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház közösségépítő programmal emlékezett Márton Áron püspökké szentelésének hatvannyolcadik évfordulójára. Itt tartották a színdarabpróbát, amelyet a Szent Miklós plébánia egyháztanácsa és a Musica Sacra vegyeskar tagjai szerveztek. A Szent Anna Nőszövetség tagjai folytatják a beteglátogatásokat. Februárban mutatta be Nagy Zoltán hittanár, informatikus A Hegy című, boldog emlékezetű Márton Áron püspökről készült filmjét. Február 15-én Egymásért vagyunk címmel őrangyalos farsang zajlott a Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban, több mint száz résztvevővel. Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár igazgatója mesélt arról, miként működhet egy olyan közösségépítő folyamat, ahol fogyatékkal élők mellé önkéntes segítők állnak egy programsorozatban, amelyben van játékos délután, ünnepváró alkotóműhely és sok más tevékenység. Mindezekből alakult az Őrangyal nevet kapott kezdeményezés, amely az, amely Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szentegyházán és Székelyudvarhelyen működik. /Molnár Melinda Egy hét a székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház vonzáskörében. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

Harminc székelyföldi szakember részvételével szervezett közművelődési találkozót a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Székelyföldi Közművelődés-szervezők Egyesülete Árkoson. A rendezvény célja volt kidolgozni a két megye, Hargita és Kovászna szakembereinek szakmai együttműködési lehetőségeit. Kultúrbiznisz néven megyeközi projektbörzét szerveztek. Ismertették az idén augusztusban sorra kerülő Háromszéki Magyarok Világtalálkozója elnevezésű projektet. Tavaly a Hargita megyei Szentegyházán került sor hasonló megbeszélésre. /Kultúrbiznisz Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az elkövetkező harminc évben számottevően csökkenni fog Székelyföld magyar lakossága, ez derült ki egy nemrég közzétett – Csata István és Kiss Tamás szociológusok által készített Népesedési perspektívák című tanulmánykötetből. A szakemberek Hargita megyét öt régióra, illetve kisrégióra osztva vizsgálták. Elsőként a legnagyobb, hagyományos tájegységként is önállónak minősített csíki régiót elemezték. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a terület 121 ezres összlakosságából közel 103 ezer magyar nemzetiségű. A következő harminc évben a vizsgált terület migrációs vesztesége megközelíti a 16 százalékot. Számokban kifejezve: 2030 körül már csak 86 ezer magyar ajkú lesz Csíkban. Udvarhely régióban viszonylag alacsonyabb népességfogyással számolnak a szociológusok. Az említett térségben 2002-ben 87,5 ezren vallották magukat magyarnak. Ezzel szemben 2032-re már csak 74 ezren lesznek. Gyergyóban a 2002-es 58 ezres magyar népességhez képest, harminc év múlva már 12 ezerrel kevesebben lesznek. Ez a csökkenés arányaiban nézve a megye régiói közül a legdrasztikusabb. Keresztúr és Szentegyháza kisrégiókban a következő harminc évben 3,2, illetve 2,2 ezer lélekkel csökken a magyar lakosság. Jelen pillanatban egyetlen olyan uniós tagállam sincs, amelyet ne veszélyeztetné bennszülött népességének zsugorodása. /Kozán István: Elfogyunk? Ötvenezerrel kevesebb magyar harminc év múlva. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Van teleház, magyarház, de mi a Filiház? A Hargita nyugati lábánál, Szentegyházán 140 tagú Gyermekfilharmónia működik, amely ahol csak Európában eljárt, templomokban, koncerttermekben, kultúrházakban és rádió-televízióban fellépett, hatalmas sikerrel énekelt. A Gyermekfilharmóniát becézve Gyerekfilinek nevezik. A Gyerekfili Alapítvány nemrég megvásárolt Szentegyházán egy falusi portát. Ennek a népi építkezés elemeit megőrizve felújított portának a neve Filiház. Szálláshely, néprajzi múzeum, szabadtéri kiállítás kerül ide, hogy a jelenlegi Gyerekfili központi épületét tehermentesítsék a népművészeti tárgyaktól. A Filiház újjáépítéséhez nyújtott támogatást Hódmezővásárhely önkormányzata. Szentegyháza fantasztikus nagyságrendű turistaforgalmat bonyolít le. A központi épületben harmincöt személynek – szükség esetén ennél többnek – biztosítanak szállást, s a falusi turizmus keretében félpanziós ajánlattal további százakat tudnak fogadni a településen. A Gyerekfiliben a székelymagyar kultúra értékeivel ismerkedhet meg a vendég. A Gyerekfili órás koncertjét hallgathatják meg DVD-n. Külön színt jelent, hogy a helyi ízeket megkedveltető étkezést a székely népviseletbe öltözött ,,filitagok” szolgálják fel. /Sylvester Lajos: Szentegyházi Filiház (Falusi turizmus a szomszédban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

Szentegyházán a Mártonffi János Általános Iskolában a húsvéti ünnepeket követő tavaszi vakációban immár kilencedik éve rendezték meg a bútorfestő tábort. Hagyományt teremtett az a néhány szentegyházi értelmiségi, aki 1998-ban műkedvelőként próbálta menteni a szinte menthetetlent. Díszítő mintákat kezdtek gyűjteni a kereskedők kezére még nem került anyagokból – mesélte Szabó Enikő tanítónő, a tábor egyik szervezője. Mára már a félszáz résztvevőt is meghaladó igazi műhelytáborrá nőtte ki magát a bútorfestő időtöltés. A tábor végén az elkészült festett bútorokat kiállítják. A bútorfestő tábort minden évben a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány, a Tanulók Háza és a Mártonffi János Iskola szervezi. /Kozán István: Jubiláló bútorfestő tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Dr. Berényi Károly települési képviselő, a határon túli magyar ügyek hódmezővásárhelyi tanácsnoka Szentegyházán az erdélyi magyarok önszerveződésének támogatására elkülönített költségvetési forrásból pénzösszegeket adott át erdélyi partnereiknek, Hódmezővásárhely itteni tiszteletbeli polgárainak. A támogatottak közül a lista élén a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állt, amely felvállalta dr. Rákossy Árpád felsőcsernátoni származású ügyvéd emlékművének – a felsőcsernátoni Bod Péter Általános Iskola elé kerülő bronz mellszobor – felállítását. Hódmezővásárhely nagyvonalú gesztusával segít befejezni a Rákosi- és a Kádár-korszakban koncepciós perekben elítélt jogászdoktor szobrának elkészítését. A hódmezővásárhelyiek jelentős összeggel támogatták a szentegyházai Gyermekfilharmónia Alapítványt, egy évig biztosítva a Szentegyházi Hírlap című, információs-kulturális újság megjelenését és az alapítvány által vásárolt régi székely ház felújítását. A csekefalvi unitárius egyházközösség az unitárius parókia felújításhoz kapott támogatást, a Tarcsafalvi Egyesület a megrongálódott iskolaépületet javíttathatja ki, és támogatásban részesült a parajdi Áprily Lajos Emlékház egy Ki tud többet Áprily Lajosról? című verseny lebonyolítására. Ezek a támogatások olyan időszakban érkeztek Erdélybe, amikor a magyar politikai és gazdasági élet súlyos válságban van. A tizenhét éven át polgári vezetésű Hódmezővásárhelyt a jelenlegi kormányzat hátrányos megkülönböztetéssel sújtja, s olyan anyagi elvonásokkal ,,bünteti”, amelyek botrányosak és kormányzathoz méltatlanok. A kórház esetében az ,,ágyelvonások” a legdrasztikusabbak, 60 százalékon felüliek. Dr. Berényi Károly ismételten felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, amelyet a határon túli magyaroknak mintegy jóvátételül ajánl fel a 2004. decemberi népszavazás lehangoló eredménytelensége miatt felelősséget érző alföldi város, Hódmezővásárhely lakossága. A Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára cím elnyerésére csupán egy bejelentkezési levelet kell elküldeni postai vagy elektronikus úton a jelentkezők személyes adataival és pontos lakcímével Hódmezővásárhelyre. /Sylvester Lajos: Hódmezővásárhelyiek jobbja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Fennállásának 30. évét ünnepelte április 26-án a Hargita Megyei Művészeti Népiskola. Péter Csaba igazgató megnyitóbeszédében a minőségi oktatást hangsúlyozta. Ismertették a Borsodi L. László tanár szerkesztette évkönyvet, melyben a volt és a jelenlegi igazgató, tanárok, diákok vallottak a mögöttük álló 30 esztendőről. János Pál nyugalmazott múzeumigazgató megnyitotta a népiskola növendékei – köztük a szentegyházi faragókör tagjai – munkáinak (fafaragás, szőttesek, festészet, kovácsoltvas tárgyak) kiállítását. Este gálaműsor keretében a népiskola tanítványai (táncosok, fúvósok, népdalszólisták) szórakoztatták a közönséget. A műsort a népiskola gyermekzenekarának előadása zárta. /Kristó Tibor: Könyvbemutató, kiállítás, gálaest. Ünnepelt a művészeti népiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

Május 10-től kezdődnek a Filharmónia Napok, ez hagyományos rendezvénye a Szentegyházi Gyermekfilharmóniának. A vendéghangversenyeket, zenei vetélkedőket, gyalogtúrát, fáklyásmenetet és utcabált rendszerint magában foglaló négynapos rendezvény idei sajátossága, hogy a negyedszázada alakult Gyermekfilharmónia születésnapját is megünneplik, fellépnek az egykori gyermekfilharmóniások és felavatják a Filiházat. A negyedszázados múltra visszatekintő Gyermekfilharmónia története azzal kezdődött, hogy Szentegyházán 1982 júniusában a Haáz Sándor zenetanár által betanított amatőr rézfúvós- és vonósegyüttes az iskolakórussal közösen megszólaltatott néhány ismert klasszikus művet. A 140 diákból álló együttes egy évre rá, 1983-ban vette fel a Gyermekfilharmónia nevet. Az eredeti létszámot tartva azóta is működik a kórus és zenekar. Már két CD-felvételük is megjelent. A Szentegyházi Gyermekfilharmónia Alapítvány nemzetközi kapcsolatai segítségével támogatja a település művelődési életét: fenntartja és működteti az amatőr kórust és szimfonikus zenekart, biztosítja a hangszerállomány bővítését, továbbá fellépéseket, hangversenykörutakat szervez számára. Évente megrendezi a Filharmónia Napok ifjúsági zenei napokat, a Homoródmenti Népdalok regionális népdalvetélkedőt, a bútorfestő tábort, a prímásképző tánctábort, és biztosítja a nyomdatermékek (Szentegyházi Hírlap, Törpe Dalos-könyv) megjelenését. /Antal Ildikó: Huszonöt éves a Gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Szentegyházasfalun május 10–14-e között Filharmónia Napokat tartottak a Gyermekfilharmónia fennállásának 25. évforduló alkalmából. Vendéghangversenyekben, bálokban, vetélkedőkben, kirándulásban bővelkedtek ezek a napok, melynek során május 12-én új vendégházat, közösségi házat avattak a faluban, korhűen felújított, tornácos, gerendás házat, kerttel, csűrrel. /Barabás Blanka: Ünnepeltek Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./

Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Tóth János Magyarországról, Máriagyüdről indult április 16-án gyalog Csíksomlyóra. A két település közti távolság több mint 800 km. Május 22-én érkezett Szentegyházára. Három éve tervezte ezt a zarándokutat. Zarándokútján a délelőttök általában imával teltek. Családjainkért, nemzetünkért imádkozott. Magyarországon borzalmas rombolás történt a családok körében az utóbbi két évtizedben. Útja során volt, ahol ingyen megjavította a cipész a bakancsát, mondván, hogy ha már ő nem lehet ott Csíksomlyón, akkor legalább a munkáját elviszi oda. /Bágyi Bencze Jakab: A családokért és a nemzetért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

Bodó Levente szentegyházai szobrászművész vallja, hogy kőből, fémből, fából dolgozik. Bodó Levente egyik alkotása az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban 2004-ben került a helyére: a teljes életnagyságban készült Mária-szobor, égerfából készült. A stációk a Balatonlelle melletti Látrány településen sorakoznak, a tizennégy darab tölgyfa dombormű helyben készült el 1995–98 között. Szobrai hírességeket, személyiségeket örökítenek meg: Gábor Áron, II. Rákóczi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Domokos Pál Péter, Márton Áron, Haáz Rezső, Báró Eötvös József, Majláth Gusztáv Károly, Apáczai Csere János, Kossuth Lajos, Wass Albert mellszoborban vagy egész alakosban. Emléktáblákon, domborműveken Tompa László, Nyirő József, Tamási Áron, Gellért püspök láthatóak, és portrésorozat József Attila, Ady, Zrínyi, Erkel, Bartók, Arany, Karinthy, Örkény, Petőfi stb. vonásait mintázta. A millecentenárium, a millennium ugyancsak számos lehetőséget kínált a szobrásznak. Műtermében most monumentális festmény az újdonság: Krisztus mennybemenetele vásznon, olajfestményen. Az oltárképet június 17-én szentelik fel Kecsetkisfaludban, ahol eddig nem volt római katolikus templom, a hetven körüli hívőnek a református közösség segítségével építették meg az új templomot. /Ferencz Imre: Kőből, fémből, fából... = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Gedeon Zoltán festőművész június 29-én ünnepli 85. születésnapját. Szentegyházán 1922-ben. Kiváló művész-pedagógus, fantasztikus a vitalitása, alkotóenergiájára. Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanított. /Orbán István: Gedeon Zoltán tanár úr születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Orkán erejű szél kíséretében előbb felhőszakadás, majd közel fél órán át tartó jégeső zúdult július 11-én több Hargita megyei településre. Székelyudvarhelyen emiatt egy órán át megbénult a forgalom, és egész nap akadozott az áramellátás, két napköziotthon tetőszerkezetében jelentős anyagi kár keletkezett, máshol főleg a lakások tetőzetét rongálta meg a vihar, házak ablakait törte be a jég, több száz gépjárművet megrongált a jég. Szentegyházán több lakóház tetejét letépte az orkán erejű szél. Az ítéletidő más erdélyi megyéket sem kímélt. Eközben a nagy hőség miatt Erdélyben és Bukarest tavaiban is pusztulnak a halak. /Pusztító vihar és jégeső Székelyföld szívében. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Nagyszebenben az Ars Hungarica augusztus 19-i megnyitóját a Budapest Barokk Együttes hangversenye előzte meg. A megnyitó a Szentegyházi Gyermekfilharmónia Örömódájával kezdődött. Serfőző Levente, a HÍD – Nagyszebeni Magyarok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: az itt élő magyar közösség számára történelmi ez a pillanat, hiszen nem szerveztek még ilyen nagy horderejű rendezvényt Nagyszebenben, amióta a vidéket magyarok lakják. Sebestyén Márta és meghívottjai Rákóczi-dalokkal, csángó és román népdalokkal örvendeztették meg a közönséget. A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes az Együttélésben című műsorát adta elő. Augusztus 20-án Szent István király napját ünnepelték Nagyszebenben is. Reggel ünnepi szentmise kezdődött a Szentháromság római-katolikus templomban Szent István király emlékére Sebestyén Márta közreműködésével. Az előző este az 1792 óta működő kolozsvári Állami Magyar Opera 120 művészének előadásában hangzottak el opera és operett részletek a város Nagypiacterén. /Dézsi Ildikó: Színvonalas rendezvények a kultúra szerelmeseinek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Második alkalommal tartottak őszi hadjáratot az elmúlt hét végén a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai. A háromnapos eseménysorozat alatt a nyolcvan helyi és vendég lovas huszár korhű jelmezekbe öltözve verbuvált katonákat Homoród mente lakói közül. Lázár Zoltán, Lövéte polgármestere egy, a Szentegyházi Városi Tanáccsal folytatott vita következtében nem engedte belépni a huszárokat az általa irányított Homoród menti falu közigazgatási területére. Ezért a hadjárat szervezői új útvonalat jelöltek ki. A helyi huszárok mellett a Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Lövétéről, Kápolnásfaluból, Gyergyószentmiklósról, Marossárpatakról, Pécsről, Miskolcról és Debrecenből érkező lovasok, valamint a húszszekérnyi utazó kelt útra, mondta el Mihály József, a szentegyházi huszár egyesület kapitánya. Az idei hadjárat egyik fénypontját az új huszárruhák bemutatása és megáldása jelentette. A két település közti nézeteltérés akkor kezdődött, amikor a szentegyházi Nárciszrét visszakerült a lövéteiek birtokába. Lázár kezdeményezésére a lövéteiek felajánlották, hogy ők is besegítenének az idei nárciszfesztivál szervezésébe. Szentegyháza azonban magyarázat nélkül elutasította a kezdeményezést. /Kozán István: Lövétementes verbuválás. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Az elmúlt hét végén az agyagfalvi emlékműhöz vonultak a huszárok, ahol a helybéliekkel ünnepi műsor keretében az 1848-as októberi eseményeket idézték fel. Székelyudvarhelyen a szombatfalvi kultúrotthonban Miholcsa József, a marossárpataki huszáregylet kapitánya tartott előadást a székely ló sajátosságairól. Az előadás után a székelyudvarhelyi huszárok 2003-tól napjainkig kifejtett tevékenységét mutatták be képekben. Agyagfalva irányába október 14-én, vasárnap reggel indultak, jelen voltak a gyergyószentmiklósi, marossárpataki, szovátai, szentegyházi, kápolnásfalusi, valamint székelyudvarhelyi csoportok. Az útvonalat 42 huszár és az őket kísérő szekerek járták be. Agyagfalván a délelőtti istentiszteletet követően az emlékműnél folytatódott a program. Kulturális műsor keretében az agyagfalvi iskolások énekeltek, majd a helyi fúvószenekar műsora következett. Végül lovasbemutatót tartottak a huszárok, akik este vacsorával és huszárbállal zárták az ünnepnapot. A székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred 2003 januárja óta hivatalosan bejegyeztetett egyesületként működik, amely immár negyedik éve van jelen az agyagfalvi megemlékezésen. Az egyenruhát történelmi leírások alapján készítették, és a legapróbb részletekre is odafigyeltek. /Bálint István: Huszárbemutatós emlékünnep. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 15./

A Marossárpatakért Egyesület a múlt október 27-én huszártalálkozót szervezett. A falu központjában levő Huszárszobornál hét csapat gyülekezett, miközben a helybéli lovas huszárok felvonultak a faluban. A Mátyás-huszárok első századát a marossárpataki, a másodikat a szovátai, a harmadikat a kápolnásfelfalusi csapat képviselte, a XI. székely határőr huszárezredet pedig a gyergyószentmiklósi, a székelyudvarhelyi és a szentegyházi hagyományőrző csapat. A találkozóra eljöttek a torboszlói lófők is. Miután a központi parkban felsorakoztak a csapatok, sor került Kemény János szobrának (a helybéli Miholcsa József alkotása) felavatására – beszédet mondott Simon Zsolt történész. Kemény János, egykori fogarasi főkapitány, majd I. Rákóczi György sikeres hadvezérének szobrát az Erdőcsinádon szolgáló Lukácsy Szilamér tábori pap áldotta meg. A 159 éve, október végén vívott győztes marossárpataki csatáról Miholcsa József elmondta, hogy azért nevezetes, mert az volt az erdélyi 1848-as szabadságharc első ütközete. A székely huszárcsapatok legyőzték Urbanékat. Mihály József, a szentegyházi hagyományőrző huszárcsapat kapitánya elmesélte, hogy 1996-ban alakultak. Hajdanában Szentegyházáról sokan vonultak be a XI. székely határőr huszárezredbe, ők ennek a hagyományát őrzik. /Kilyén Attila: Huszártalálkozó Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Parázs hangulatú, éjszakába nyúló vita jellemezte a Krónika-karaván keretében szervezett olvasótalálkozó székelykeresztúri állomását. Többen voltak kíváncsiak a nyolcéves Krónika elmúlt másfél esztendejének történéseire. Az RMDSZ és Tőkés László közötti megegyezés elmaradása miatt mindkét fél a másikat hibáztatta. A Krónika-karaván megbeszélést tartott Szentegyházán, Lövétén, Zetelakán is. Marosvásárhelyen Bakk Miklós politológus elmondta, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseleténél nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempont kell hogy meghatározó legyen. /Krónika-karaván: olvasótalálkozók parázs vitákkal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

Az RMDSZ szavazói ne vegyenek részt a Traian Basescu által kezdeményezett referendumon, hogy ne legyen meg az érvényességhez szükséges részvételi arány. Ezt is üzenik kampánykörútjukon a szövetség EP-jelöltjei. „November 25-én az erdélyi magyarság nemcsak szavaz, hanem választ is: választania kell az egység és a megoszlás, a közösségi erő vagy a gyengeség között” – jelentette ki Markó Béla november 11-én, vasárnap az RMDSZ Hargita megyei kampánykörútjának székelyudvarhelyi állomásán. Az RMDSZ elnöke tíz udvarhelyszéki településen találkozott a helyi magyarsággal. Beszédeiben arra figyelmeztetett, hogy a székelységnek össze kell fognia, és egységesen az RMDSZ-re szavaznia. Minden magyar felelős minden magyarért, egyetlen szavazaton is múlhat az, hogy lesz-e képviseletünk Brüsszelben – mondta Sógor Csaba Szentegyházán. „Egy nagy ellenségünk van: a közömbösség“ – emelte ki Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-jelöltje a kampánykörút során tapasztaltakról. /RMDSZ: távolmaradás a válasz a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A (Madártej) HumorTerápia kabarétársulat november 24. én ismét új darabbal /Basszus, rendőr lettem/ című zenés kabaré-előadással lép a marosvásárhelyi közönség elé. A zenét pedig az LKL zenekar szolgáltatja. A társulat ötödik születésnapja alkalmából összeállított előadást elsőként november 3-án a Kovászna megyei Nagyajtán mutatta be a csapat, majd Baróton, Zágonban, Szentegyházán és Kápolnásfaluban nevettették meg a közönséget, Gyergyószentmiklóson a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) sztárvendégeiként léptek fel. /(menyhárt): A Madártej utolsó két előadása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A napokban került talapzatra, és áldották meg Bodó Levente szentegyházi szobrászművész andezitből készített alkotását Vicében, ahol Albert atyának állíttattak emléket öten, akiket erről a szolgálati helyéről indított a papi pályára. Bartók Barabás, P. Albert ferences szerzetes lelki nagyságát néhány fennmaradt írása töredékesen őrzi. /Molnár Melinda: Az örök derű kőbe írt üzenete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./

A Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület szervezésében december 21-én regionális kórustalálkozót tartanak. A szentegyházasfalvi római katolikus templomban szentmisével kezdődő seregszemlén a lövétei, kápolnásfalusi egyházi kórus, a Canticum Novum helybéli egyházi énekkar, valamint a Vox Montana, Szentegyháza városi kórusa és a szentegyházi fúvószenekar részvételére számítanak. A rendezvény mottója Kodály Zoltán gondolata: „A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. ” A Gábor Áron Művelődési Házban emléklapok kiosztásával, szeretetvendégséggel, közös énekléssel folytatódik a karácsonyváró, kistérségi kórushagyományt ápoló dalos találkozó. /Molnár Melinda: Szentegyháza – Vannak a léleknek zenével világoló régiói. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

Január 25–27-e között először rendeznek Erdélyben katonai hagyományőrző elméleti képzést Homoródfürdőn. Huszárakadémiát rendeznek Homoródfürdőn, melyre nyolc-kilenc huszárcsapatot várnak, a térségben több huszárcsapat van: a kápolnási, a szentegyházasfalvi, az udvarhelyi és a csíki hagyományőrző csapatok, tájékoztatott Miholcsa József szervező. Somogyi Győző (Salföld, Magyarország) az erdélyi fejedelemség hadseregéről tart előadást, majd dr. Filep Csaba (Gernyeszeg) a székely lovakat és lófőket mutatja be. Az 1848-as ezredekről és azok fegyverzetéről beszél a szegedi dr. Vass László, majd a történelmi Magyarországot megkerülő lovas útjáról számol be Csepin Péter (Várpalota, Magyarország). Bemutatják a Fehértollasok (Harmadik Honvédzászlóalj) történetét, végül napjaink katonai hagyományőrzését. /B. I.: Akadémiára hívják a huszárokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, valamint Somodi Zoltán informatikai államtitkár jelenlétében avatták fel január 25-én Gyergyótölgyesen a „Tudásalapú gazdaság program” keretén belül működő helyi elektronikus hálózatot. Ez a program a minisztérium legnagyobb informatizálási programja, 255 település vesz részt benne, Hargita megyéből Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Székelyvarság, Csíkszentimre, Gyergyócsomafalva, Szentegyháza, Gyergyószentmiklós és Balánbánya pályázott sikeresen. A programban részt vevő településeken közösségi információs központot hoztak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetőségekhez. Ezenkívül számítógép-hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat. /Online bejegyeztetési és engedélyeztetési rendszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

„Egymásért vagyunk” – énekelte az őrangyalosok himnuszát a száznál is több résztvevő a kápolnási Művelődési Házban. Egyed Zsuzsanna, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság munkatársa emlékeztetett: önkéntes fiatalok segítségével ezen a vidéken egy éve szerveznek a fogyatékkal élők, segítőik és családtagjaik számára programokat. Az őrangyalos alkalomra a Szent Gellért Alapítvány mikrobusza hozta a lövétei, szentegyházi és homoródi résztvevőket. A szülők elmondták: gyermekeik egész izgatottan várják az indulást. A gyerekek önfeledten, fogyatékosságukról is megfeledkezve mókáztak egész délután. Felléptek a helyi általános iskolások is. A tolószékeseket is bekapcsolták a vonatozásba-körtáncba. Legközelebb március 28-án, Szentegyházasfaluban rendeznek régiós Őrangyal-programot. /Molnár Melinda: Egyéves az Őrangyal-program. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Ma talán a Bányai János Műszaki Szakközépiskola Székelyudvarhely legmodernebb, legjobban felszerelt középiskolája. Három informatikai szaktermében utolsó generációs számítógépek, interaktív táblák, a műhelyekben CNC vezérlésű gépek vannak, az oktatói kar is elismert tanárokból, szakemberekből áll. Fa- és fémipari, építészeti és elektronikai szakképzést nyújtanak, vannak könnyűipari és szolgáltatási szakmák, például fodrászképzés, de itt működik a város egyetlen sportosztálya is. Nappali tagozatán több mint nyolcszázan tanulnak, 60 százalékuk a Székelykeresztúr–Parajd–Szentegyháza háromszögből ingázik. „Mi a szaktudást biztosítjuk, a presztízst, a megbecsülést a társadalomnak kellene biztosítania” – mondta Szakács-Pál István, a Bányai igazgatója. A műszaki szakközépiskolák társadalmi megítélése nem javult, továbbra is az oktatási rangsor végére sorolják őket. A Bányai János Műszaki Szakközépiskola 2002-ben PHARE pályázaton nyert 260 ezer eurót az iskola fejlesztésére. Az iskolának nincs tornaterme, a tornatermet tíz éve ígérik. Bányai János (1886–1971) tanár, geológus, muzeológus nevét 1991-ben vette fel a székelyudvarhelyi 1-es Számú Ipari Szakközépiskola, az 1893-ban alapított Kő- és Agyagipari Szakiskola jogutódjaként több mint százéves múltja van az intézménynek. /Kovács Csaba: Szakképzés vagy elméleti oktatás? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./