Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Több mint két milliárdos kár keletkezett Szentegyházán a július 3-i vihar után. A nagy esőzés következtében kilépett medréből a Vargyas és a Homoród patak. Rövid idő alatt 200 lakóházban és ugyanennyi háztáji gazdaságban keletkezett kár. /Vihar okozta károk Szentegyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A hagyományápoló rendezvények színhelye Szentegyháza. Júl. 10-én kezdődött a IV. Honismereti Népfőiskola, és a héten fejeződik be a festőtábor, a 35 résztvevő fele Magyarországról jött. A táborban a népi bútorfestést elevenítették fel, a Székelyföld különböző vidékeiről hozott mintakincsek alapján. Júl. 10-én szentegyházi vonatkozású könyveket mutattak be. Szabó Erzsébet mutatta be Lövétei szedettesek című kötetét A második könyvet id. Haáz Sándor társszerző méltatta, aki elmondta, hogy a könyv tartalmának jelentős része édesapjától, Haáz Rezsőtől származik. A Székelyek ünneplőben című kötet részletes tára a különböző vidékekről származó székely népviseleteknek. A II. Törpe Daloskönyv /Gyermekfilharmónia Alapítvány, Szentegyháza/ Haáz Sándor zenetanár szerkesztésében jelent meg. /Hagyományápoló rendezvények Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Rétyen az Antos János Általános Iskolában július 18-ig 120 diák fejleszti tudását fúvós- és ütőhangszereken. A hetedik rétyi zenei tábor résztvevői, néhány kezdő kivételével, többnyire gyermekzenekarok tagjai. Hagyománnyá vált, hogy olyan ismert diákzenekarok, mint a szentegyházi gyermekfilharmónia, a korondi, gyergyócsomafalvi zenekar évről évre Rétyre jön nyári képzésre. Idén a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai zeneiskola, a küküllődombói, uzoni, csíkmadarasi, szecselevárosi, oneoti-i zenei műhelyek is elküldték tanítványaikat a Pro Musica Alapítvány által szervezett táborba, melynek legfőbb támogatói a rétyi szülők. /Gyermekzenészek Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Júl. 23-án a bálványosi szabadegyetemen a dél-kelet-európai térség stabilitásáról folyt a vita. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, hogy a román-magyar biztonságpolitikai együttműködés nagy fontossággal bír a térség stabilitása szempontjából. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence kisebbségben élő magyar közössége, a koszovói albánokkal ellentétben, elfogadja a különböző országokba való integrálódást, ugyanakkor egyre hangsúlyozottabb az autonómia iránti igényük. Valentin Stan politikai elemző szerint ma Magyarország többet tesz Románia euroatlanti csatlakozásáért, mint maguk a román politikusok. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában kijelentette, hogy Délkelet-Európa megérett a konszolidációra. Ehhez azonban tudomásul kell venniük a térség országainak, hogy a nemzetállam szuverenitás fogalma viszonylagossá válik a folyamatban. Tőkés László püspök a román-magyar közeledést emelte ki, és elmondta, hogy mind a kisebbségi, mind a román-magyar államközi kapcsolatokban az itt élő magyar közösséget nem lehet megkerülni. Mircea Horea Rusu elmondta, hogy minden szabadon gondolkodó ember ma Romániában kisebbségben van, és arra az időre vár, amikor a liberális gondolkodásúak már többségben emlékeznek vissza a bálványosi kezdetekre. Németh Zsolt a bálványosi kezdeményezésben, a rendezvény három fő erényét emelte ki: a stratégiai szemléletet, az értékelkötelezettséget, valamint a kezdeményezőkészséget. Este megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, részt vett a Mircea Dinescu és Szőcs Géza közös irodalmi estjén. Orbán Viktor júl. 23-án érkezett Romániába, és Marosvásárhelyen találkozott Radu Vasile román kormányfővel. A megbeszélések után Orbán Viktor Tusnádfürdőre indult. A gépkocsival Tusnádfürdőre tartó magyar miniszterelnököt Hargita megye határán Dézsi Zoltán prefektus és Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Az út során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán, és a város főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn. Jubileumi fórum a bálványosi folyamatról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

"Radu Vasile miniszterelnök a magyar kormányfővel júl. 23-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélése után sajtónyilatkozatában hangsúlyozta: a látogatás jó alkalom volt arra, hogy egy sor kérdést áttekintsenek a kétoldalú kapcsolatokat illetően. A találkozón szóba került az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplésének a kérdése, és az, hogy ebből az alkalomból közös emlékművet állítsanak. Orbán Viktor kormányfő sajtónyilatkozatában elmondta: "a jövő héten a két ország külügyminiszterének találkozóján számos olyan kérdésben, amelyről most a román kormányfővel tárgyaltunk, érdemi döntés születik majd." Radu Vasile kifejtette a magyar egyetem ügyéről, hogy az ehhez szükséges törvényes keret megszületett a tanügyi törvény elfogadása, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság kedvező véleményezése révén. "Ez mindenfajta - beleértve a magyar - egyetem létesítését is lehetővé teszi", mondotta Radu Vasile. Hozzátette: "A kérdés technikai jellegű. Vagy folytatjuk a magyar-német egyetem létrehozását célzó kormányhatározatunk érvényesítését, vagy ennek a törvénynek a keretét használjuk majd. Maga a törvény ezt már lehetővé teszi, akadálya már nincs." Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása terén létezik már egy hónapja előkészített sürgősségi kormányrendelet, nyilatkozta Radu Vasile, amely technikai okokból nem került még a kormány asztalára, de amely 195 ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Az általános visszaszolgáltatásról rendelkező törvénytervezetről rendkívüli ülésszakán tárgyal majd a parlament. Ha ezt a törvényhozásnak nem sikerül idejében dűlőre vinnie, akkor ez is sürgősségi kormányrendelet formájában lát napvilágot. A gyakorlatba ültetés azonban nagyon bonyolult lesz - figyelmeztetett. - Az Aradon létesítendő magyar-román történelmi emlékparkról elvi egyetértés született a megbeszélésen. Orbán Viktor az 1848-49-es szabadságharc aradi emlékművének újbóli felállításáról elmondta: mindketten egyetértettek abban: a 20. század végén megalázó, hogy európai kormányfők arról tárgyaljanak, hogy egy szobrot előhozzanak-e a föld alól vagy sem. - Útja során Orbán Viktor rövid időre megállt Szentegyházán és a falu főterén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi megbecsülése megnőtt, s mint mondta, bízik abban, hogy a jobb nemzetközi megítélés, valamint az ország gazdasági megerősödése előbb-utóbb érezhető pozitív hatással lesz a határon túli magyarokra, így a Székelyföldön élőkre is. /Vasile: Orbán Viktorban komoly dialóguspartnerre találtunk A román miniszterelnök szerint a tanügyi törvény biztosítja a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"A júliusban a lap szerkesztőségébe érkezett sajtótermékek között volt több lap. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni MADISZ gimnazista havilapja., a GM pedig a dicsőszentmártoni MADISZ információs lapja, az Én, te, ő, mi, ti, őK a szentegyházai Gábor Áron Líceum diáklapja. A Pitypang Hírlevél a Pitypang Hálózatnak a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör kiadásában megjelenő hírlevele. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) május-júniusi számában Vasvári Pál életének erdélyi nyomait kereső kirándulásról, az ó-piski-i hídról van szó, többek között. A Dialog Interetnic, az azonos nevű kolozsvári egyesület román nyelvű lapja több írást tartalmaz, így Komjátszegi Sándor a latin nyelvnek a magyar kultúrában betöltött szerepéről írt, Ramona Bancila és Fey László vitáztak a multikulturális egyetemről, Salamon Ida értékelte Eminescu remekművét, a Luceafarult és annak német, illetve magyar fordításait. A Pro Europa az azonos nevű marosvásárhelyi liga kétnyelvű hírlapja. A Szövetségi Figyelő, az RMDSZ hetilapja elemezte az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatos fejleményeket. /Júliusi "böngészde". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

Másodszor vendégszerepelt Brassóban, a templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, egy országos körút előtt. A több mint 100 tagú csoport alapítója, életbentartója, karmestertere Haáz Sándor tanár indulásukra emlékezett. 1982-ben a fúvós-, vonószenekarral rendeztek egy sikeres előadást. Ez a fellépés lett a mai együttes alapítási dátuma. Az elmúlt 17 esztendőben több mint 300 koncertet adtak, évi 15-20-at. Megszervezték a tavaszi zenei fesztiválokat, megtartották a karácsonyi hangversenysorozatunkat évről évre. A nyolcvanas években több városban léptek fel. Első külföldi koncertjük 1990-ben Budapesten volt. Felléptek már Bécsben is. /Váradi Mária: Beszélgetés egy gyermekkórusról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 13-án volt a felvételi Csíkszeredában a Megyei Művészeti Népiskola szaktanfolyamaira. Körössy Orsolya, az intézmény igazgatója tájékoztatójából kiderült, hogy Csíkszeredában több kurzus indul: zongora, hegedű, szintetizátor szak, fúvós hangszerek, balett, grafika-festészet, kirakatrendezés, s természetesen fafaragás. Székelyudvarhelyen az idei évtől a meglévők mellett két új szaktanfolyam indul: a népi tánc és a színjátszás. Gyergyószentmiklóson a felsoroltakon kívül ének, vonószenekar, blockflöte szak is működik. Maroshévízen gitár, zongora, ének kurzusok indulnak, a két kihelyezett fafaragó tanfolyam Szentegyházán és Székelykeresztúron fog tevékenykedni. Idén összesen 350-en látogatják a tanfolyamokat. Egyik bevételi forrásuk a tandíj. A megyei költségvetésből is kapnak támogatást. A végzettek oklevelet kapnak. A népfőiskolai oklevelet sok esetben figyelembe veszik. Többen egyetemi előkészítőnek tekintik a tanfolyamokat, s be is jutnak a különböző szakokra. /Holnap kezdődik az oktatás a művészeti népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Okt. 8-án Szentegyházán felavatják a város most elkészült zászlóját, és ezzel kezdetét veszi a Szentegyházai Napok rendezvénysorozat. A zászlóavatás után az alsó katolikus templom melletti világháborús emlékműnél helyezik el a kegyelet koszorúit, majd autóbuszok szállítják a résztvevőket a felső templomhoz. Az ottani emlékmű megkoszorúzása után az aradi vértanúkra emlékeznek. Megnyitják Bodó Levente képzőművész kiállítását, helyi népművészeti kiállítás is nyílik szőtt, illetve faragott tárgyakból. Okt. 9-én a városi könyvtár 50 éves évfordulóját ünneplik a könyvtárban, ahol Gellért Géza Orbán Balázsról készült szobrát leplezik le. Lesz vetélkedő diákok részvételével, dr. Vofkori László tart előadást, és fellép a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia. /Mától ünnepel Szentegyháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./ Szentegyházán okt. 8-án megnyílt Bodó Levente szobrászművész kiállítása. Az ötvenedik életévét az idén betöltött alkotó szobrait, grafikáit mutatta be, a különböző pályázatokon szereplő műveket (a nagyszalontai pályázaton szereplő egész alakos Bocskai-szobor makettjét), elkészült emléktáblák gipszváltozatait (a székelyudvarhelyi Nyírő-emléktáblát, a Tamási-emléktáblát, a csíktaplocai iskola számára készült Xántus János-emléktáblát), a tavaly készült báró Eötvös József-mellszobor gipszváltozatát, portrékat, valamint monotípiákat és tollrajzokat. /Bodó Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A Hunyad megyei Borosjenő kis szórványgyülekezete újra élni kezd, ugyanúgy a Brassó megyei Szentágota városában gyarapodik a református gyülekezet, adta hírül a Diaszpóra Alapítvány Levél című kiadványa. Sárkány Ferenc, a dési egyházmegye főgondnoka vallja: csak az Istenbe vetett erős hit tarthatja meg a szórványban a nemzeti öntudatot és anyaszentegyházat. A Levél további tudósításokat is közölt. Vajdahunyad megyében, Kitid községben már csak egy magyar él. - Temesváron egyetemisták misszionálnak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

Erdély földjén a nyolc püspökségbe szerveződő 843.000 (10,9%) római katolikus (túlnyomó többsége magyar), 842.000 (10,3 %) református, 76.000 (0,9 %) unitárius és 44.000 evangélikus-lutheránus (többségében magyar) magyart közel 2000 anya, leány és szórvány- egyházközségben 1600 lelkész és plébános szolgál nap mint nap. Ezer magyar templom van Erdélyben. A 16 erdélyi megyéből a Székelyföldön kettőben (Hargita megye 84.6 %, Kovászna megye 75.2 %) a magyarok vannak többségben, a harmadikban (Maros megye 41.3 %), közel fele a lakosságnak magyar. Az említett három megyében - Székelyföldön - él az erdélyi magyarság közel fele, azaz 720.276 lélek (1992). Jelentős számú magyarság él a Partiumban, ahol számuk eléri a fél milliót, ami az összlakosság 20 %-át teszi ki. Három megyében (Szatmár - 30 %, Bihar 28.4 %, Szilágy 23.6 %) az összlakossághoz viszonyított arányok 30 %-os. A másik két megyében (Arad-Máramaros) csupán 10-12 % a magyarok aránya (115.973). - Belső Erdély területén a legnépesebb magyar megyék (a magyar lakosság csökkenő sorrendjében) Kolozs (145.405 magyar, a megye lakosságának 19.7 %-a), Brassó (199.615 - 9.8 %), Hunyad (33.671 - 6.1 %), Fehér (24.843 - 5.9 %), Besztece-Naszód (21.113 - 6.4 %) és Szeben megye (19.168 fő - 4.2 %). A Bánságban, Temes megyében 62.866, míg Krassó Szörény megyében mindössze 7.876 magyar él. - Erdély 15 településén a polgármester és az alpolgármester is magyar (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Barót, Kovászna, Szentegyháza, Borszék, Tusnádfürdő, Nagyszalonta, Szilágycseh, Érmihályfalva). - Kolozsvár 338.009 fős lakosságából 74.483 magyar (22 %). Így Marosvásárhely után (83.691 lakos), a második legnagyobb magyarlakta város Erdélyben és Romániában. Jelentős számú magyarság él Nagyváradon (73.272 fő 33.1 %, harmadik legnagyobb magyarlakta város), Szatmárnémetiben (53.826 - 40.8 % - több mint Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában ahol 50.866, 38.926 illetve 38.204 magyar él). Brassóban (31.271 főt - 9.6 %), Temesváron (38.024 - 9.5 %), Aradon (29.788 fő -15.6 %) és Nagybányán (25.746 - 17.3 %). Az említett városok magyar lakói, bár arányuk a többségi román lakossághoz viszonyítva - Szatmárnémeti és Nagyvárad kivételével - nem számottevő, kulturális örökségüknél fogva igen jelentős helyet foglalnak el a magyarság jövője meghatározásában. - Az 1998/99-es tanévben 197.279 tanuló tanult anyanyelvén, önálló és tagozatos magyar tannyelvű óvodában (az 1350 óvodai egységből 678 önálló, 464 tagozatos, ahol 40.397 óvodás tanul, 2.498 óvónő felügyelete alatt), elemi (a 473 egységből 316 önálló, 157 tagozatos, ahol 64.938 gyermek tanul, 3.373 tanító látja el az oktatói feladatát), gimnáziumi (V-VIII osztályok, a 617 iskolából 270 önálló, 347 tagozatos, ahová 57.447 tanuló jár), líceumi (IX-XII. osztályok, a 128 líceumból 54 önálló - ebből 21 Hargita megyében -, 74 tagozatos 27.274 tanulóval), szakiskolai (a 39 iskolai egységből - 1 önálló, 38 tagozatos -, ahová 5.876 tanuló jár) és posztszekunder (a 20-ból 3 önálló, 17 tagozatos - 1.347 tanulóval) középszintű oktatási formákban. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók száma az 1998/99-es tanévben 16.122, amelyből hozzávetőlegesen 4.000-en tanulnak magyar nyelven. A magyar tanulókat 13.461 pedagógus tanítja az óvodától az egyetemig. Ebből 7.590 a tanárok száma. /Beder Tibor: A jövő iskolája c. cikksorozat 7. része. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A múlt év folyamán végre megkezdték a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálását, továbbá a Csíki Székely Múzeumnak a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 millió forintot hagyott jóvá a csíkszeredai Mikó-vár környéki tér (beleértve a falumúzeumot is) rendezéséhez. A csíkrákosi műemlék templom restaurálási, valamint a szentegyházi vashámor helyreállítási terveinek elkészítésére pályázatot nyújtottak be különböző alapítványokhoz. Mihály Zita muzeológus, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a megyei tanács az idei költségvetésből tisztességes összeget különít el műemlékvédelemre. Ennek egy részét a Gál Sándor-emlékház helyreállítására fordítják. A szentegyházi vashámor helyreállításához a megyének is hozzá kell járulnia. A Henter-kúria restaurálását idén is folytatják. A Mikó-vár környékének rendezésével kapcsolatban a szabadtéri múzeum terve elkészült. /Elkészült a Mikó-vár környékének rendezési terve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

Az utóbbi hetekben társadalmi szervezetek, tudományos és közművelődési egyesületek, intézmények ünnepi összejövetelek keretében emlékeznek az elmúlt tíz esztendő legfontosabb eseményeire. A Nagyenyedi Bethlen Könyvtár is ugyanezt cselekszi e napokban. Az 1989-es fordulat e sajátosan magyar intézmény keretében is gyökeres változásokat hozott, mert a diktatúra eltiltotta az érdeklődőt, legyen az tudós, akadémikus, tanár, illetve diák e becses kincsesbánya valós értékeitől. Az utóbbi évek során valóságos zarándoklás színhelye lett Nagyenyed, a kollégium és a könyvtár. Hazaiak és határon túliak, fiatalok és idősek, mondhatni, egymásnak adták a kilincset Nagyenyeden. A könyvtár Aranykönyvében gyűlnek a saját kezűleg bejegyzett benyomások. Jöttek a vajdahunyadi tanulók, a temesvári Bartók Béla Líceum diákjai, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és az Unirea Líceum tanulói és tanárai, a Gyulafehérvári Római Katolikus Kisszeminárium diákjai és tanárai, a kolozsvári brassais diákok, a magyarországi könyvtárosok, levéltárosok, muzeológusok, a dévai diákok, a Hargita megyei pedagógusok, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói, a szatmárnémeti diákok, a Zilahi Református Kollégium diákjai, a szatmárnémeti képzősök folytatják, a Szülőföldek Felfedező Szövetsége, a brassói Áprily Lajos Gimnázium diákjai, a Nagyszebeni Református Nőszövetség tagjai, a Székely Mikó Kollégium diákjai és nevelői, a szentegyházasfalui egyházi tanácsosok, a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola hallgatói, a Maros megyei magyar szakos tanárok, a Castellum Alapítvány képviselői, továbbá a hivatalos német, holland, francia és angol delegációk. A könyvtár író-olvasó találkozókat, könyv-, dokumentum- és képzőművészeti kiállításokat, irodalmi esteket is tartott. /Győrfi Dénes: Tíz év a hely szelleme szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Majdnem kétannyi pópa tisztelte meg Szentegyházán az ortodox imaház ünnepélyes felavatóját, mint ahány ottani görögkeleti hitűről tudtak a hírközlők. Nyolcvanhét ember teremthet ezután úgy kapcsolatot Istennel, ahogy azt gyermekkorától megszokta, vagy úgy, ahogy kénytelen volt megszokni, miután görög katolikus egyházát betiltották. Nagyon fontos dolog a vallás gyakorlása. A csángók nem véletlenül kérik emberemlékezet óta, hogy anyanyelvükön szólhassanak templomaikban is Istenhez. Az adományozó a nemzeti összetételét folyamatos betelepítéssel megváltoztatott Erdély mellett állt ki. A román nacionalisták nem is túlságosan titkolt vágya a magyarság teljes felszámolása. Próbálkoztak már szerelemmel, betelepítéssel, szép szóval, erőszakkal, földelvétellel, kisemmizéssel. Még mindig vannak magyarok. Templomot és ... hadsereget tehát Erdélybe. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Templom és ... hadsereg. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Csíkszeredán a városi Dal- és Zeneegyesület 110 éves évfordulója tiszteletére jún. 2-án kórushangversenyt rendeznek és megnyitják az évforduló alkalmából összeállított dokumentumfotó-kiállítást. A gálaműsorban több kórus fellép, köztük a szentegyházai Canticum Novum kamarakórus, a közelmúltban alakult csíkszeredai Harmónia kamarakórus, a baróti református egyházközség Zatureczki vegyes kara, a csíkszentimrei katolikus egyházközség vegyes kara, a sepsibodoki református egyházközség ifjúsági kórusa, a csíkmadarasi katolikus egyházközség vegyes kara, a szentegyházai Vox Montana vegyes kar és a csíkszeredai Capella kamarakórus is. /110 éves a csíkszeredai dal- és zeneegyesület. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Száztíz éve született meg Csíkszeredában az első dalegyesület. Jún. 2-án, az évforduló alkalmából ünnepi előadást tartottak. Kiállították a dalegylet múltjának relikviáit, köztük az egylet 1914-ben felszentelt zászlaját. A Sarkadi Elek Vegyes Kórus ünnepére eljöttek Szentegyháza, Barót, Csíkmadaras, Csíkszentimre és Sepsibodok testvérkórusai is. /Dal- és zenegyesületi jubielum. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Jún. 25-én rendezték meg Székelykeresztúron a 19. fúvósfesztivált. Több mint 35 fokos kánikulában délben került sor a főtéren a díszparádéra, ahol Barátos, Uzon, Parajd, Szentegyháza, Homoródalmás, Lövéte, Újfalu, Agyagfalva, Magyarországról Dunakeszi és Székelykeresztúr fúvósai vonultak fel. A felvonulás színvonalát emelte három mazsorettegyüttes a keresztúri, az uzoni és a szentegyházi. A felvonulás után a Székelykeresztúr melletti sóskúti szabadtéri színpadon léptek fel az együttesek. /Nagy P. Zoltán: Keresztúri fúvósfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

Júl. 21-én Székelyudvarhelyen a Székely Támadt várban kezdődött a Míves Emberek Sokadalma nevű, régi népi mesterségeket bemutató rendezvény. Az Udvarhelyi Táncműhely mellett sepsiszentgyörgyi és újvidéki népi együttesek is fellépnek, továbbá a Haáz Sándor vezette szentegyházi fúvószenekar, a kecseti, szászcsávási, alsósófalvi és szenterzsébeti hagyományőrző táncegyüttes és a felsősófalvi cigánytánccsoport. /Székelyudvarhely: Míves Emberek Sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Idén is Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola ad otthont a Bolyai Nyári Akadémia műszaki szakterület és szaknyelv tagozatának, júl. 16-23-a között. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a magyarországi szakképzésről, Görbe Péter, a műszaki tanerők szakfelügyelője és a Nevelésügyi Minisztérium magyar oktatásért felelős igazgatója pedig a romániai szakképzésről tartott előadást. A legrégebbi előadó, König Sándor, az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola /Budapest/ tanára, már kilencedik alkalommal jött Szentegyházára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

Júl. 31-én Csíkszeredában a Csíki Játékszín művészei színre vitték a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj című zenés mesejátékot. A társulat a mesejátékot bemutatja a csíksomlyói árvaházban, Szentegyházán, Csíkszépvízen, Marosvásárhelyen, a Millenniumi sokaság rendezvényen, valamint a Csíki Napok alkalmából is. /Kulcsár Edit: Bemutató előadás a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Magyarországi és vajdasági vendégszereplésen vett részt augusztusban a szentegyházai Gyermekfilharmónia, Haáz Sándor vezetésével. Legsikeresebb az augusztus 20-i budapesti fellépés volt. A koncertkörút Erdélyben kezdődött, a kísérőkkel együtt 140 személyes gyerekcsoport Torockón is bemutatkozott. Magyarországon Agárdon, Gárdonyban, majd Budapesten, és több városban léptek fel. /Kovács Attila: Sikeres turnén a Gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

A Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, valamint a Preventio Egészségvédelmi Társaság gondozásában megjelent az Életmód - egészség című tanulmánykötet, melynek anyagát a tavaly Szentegyházán megszervezett népfőiskolán elhangzott előadásokból állította össze dr. Ábrám Zoltán szerkesztő. A témakörrel foglalkozó szakemberek írásai főként a székelyföldi életvitel és egészségvédelem sajátos kérdéseit dolgozzák fel. /Életmód - egészség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

Szentegyháza város tanácsa határozatban fogadta el, hogy minden évben október 6., 7. és 8-át, tisztelegve az aradi vértanúk, valamint a magyar nép minden mártírja előtt, a település ünnepévé nyilvánítja - jelentette ki Herceg Ferenc, a városi RMDSZ elnöke okt. 7-én, a millenniumi emlékmű avatása alkalmából mondott ünnepi beszédében. A templomudvarban kapott helyet a millenniumi emlékmű. Bodó Levente alkotásának legszembetűnőbb elemei: a Szent Korona stilizált körvonala, Szent István, a település védőszentjének dombormű-portréja. Eseménydúsan teltek a Szentegyházai Napok, fellépett a helyi színjátszókör is, voltak sportvetélkedők. A gálaműsorból nem maradt ki Szentegyháza híressége, a Gyermekfilharmónia előadása sem. /Orbán Ferenc: Városnapok a mártírok emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

Maros megyében koncertezik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Dec. 21-én Szászcsáváson, este Dicsőszentmártonban lép fel a 100 tagú kórusból és a 40 tagú zenekarból álló együttes, december 22-én pedig Marosvásárhely közönsége tapsolhat ifj. Haáz Sándor zenetanár fiatal tanítványainak. /A Gyermekfilharmónia vendégszereplése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

Ifj. Haáz Sándor /sz. Székelyudvarhely, 1955/ zenetanári oklevelet a tanárképző főiskolán, majd a kolozsvári konzervatóriumban teljesítette ki tanulmányait. 1978 óta a szentegyházi iskola tanára. Előbb kórust, aztán mellette iskolai vonós- és fúvósegyüttest alakított, ezek egyesítéséből hívta életre a ma méltán híres Gyermekfilharmóniát, amely a nyolcvanas években számos díjat és elismerést szerzett az iskolának. 1990-től végre külföldön is felléphettek, egymást követték a hangversenykörutak. Marosvásárhelyen már egyfajta törzsközönsége is kialakult a 140 tagú együttesnek, de szeretik őket más városokban is. Haáz Sándor életműve a méltán híres Gyermekfilharmónia. /B. D. [Bölöni Domokos]: Életműve: a Gyermekfilharmónia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./