Félidőn túl van a Civitas Alapítvány „A munkaerőpiacra való visszatérés és elhelyezkedés ösztönzése” című programja. A hat témakörben ingyenes képzést kínáló programon 55 hallgató vesz részt Székelyudvarhelyről, Székelykeresztúrról és Szentegyházáról. Csáki Rozália projektvezető elmondta, igen nagy érdeklődést mutattak a program iránt a munkanélküliek, a munkahelyváltást tervezők és a gyermeknevelési szabadságuk végén járó anyukák. A PHARE által támogatott projekt a szervezők szerint gördülékenyen halad. /Kiss Edit: A gyakorlatiasságra fektetik a hangsúlyt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 17./

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

Homoródalmáson szeptember 2–4. között falunapokat szerveztek. A községházán a magyarországi testvértelepülések küldöttei, a megyei és helyi vezetők, képviselők a testvérkapcsolatok erősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. Az ünneplők a temetőben Szabó Gyula (1930–2004) jeles prózaíró sírjánál kopjafát avattak. Az író munkásságát méltató beszédet mondott Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere; Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője és Cseke Péter szociográfus, egyetemi tanár. Az emlékezők között volt Kányádi Sándor költő és Asztalos Ferenc parlamenti képviselő is. Szabó Gyula most lenne 75 éves, a tőle búcsúzó neves írók, költők, publicisták írásaiból a Hargita Kiadóhivatal Szívszakadásig címmel emlékkönyvet adott ki. Az iskola tanulóinak Szabó Gyula-emlékműsora után szabadtéri koncert volt. Vasárnap az ünneplők a Vargyas-szurdokvölgynél levő Karácsonygátjához vonultak, ahol megnézték a szabadtéri kulturális műsort. Felléptek a szentegyházai Nárcisz és a helyi Mocsárvirág néptáncegyüttesek, az almási fúvószenekar és a szentegyházai moderntánc-együttes. /Falunapok Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Szeptember 5-én kezdődött az immár harmadik alkalommal megrendezett szentegyházi tánctábor és prímásképzés, a Gyermekfilharmónia Alapítvány és a Tanulók Háza közös szervezésében. A tánctáborban hatvan, a prímásképzésen pedig nyolc gyermek vesz részt Szentegyházán. /Fbz: III. Tánctábor és prímásképzés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 6./

Alig három hét telt el az Udvarhelyszéken dúló árvíz óta. A legnagyobb pusztítást a Nyikó melletti falvak szenvedték el: tizenkét ember meghalt, egy eltűnt, házak, hidak dőltek össze. A katasztrófa nyomait a szorgos kezek sem tudták eltüntetni: iszapos veteményesek, kapufélfák kapu nélkül, romba dőlt vagy félig beomlott házak fogadják az arra járót. Siménfalva községben hat falut érintett az árvíz: Malomfalva, Kobátfalva, Simén­falva, Rugonfalva, Kis- és Nagykadács. Marosi Ferenc Nagykadácsról elmondta: augusztus 23-án megjelent egy rendőrkocsi, hogy ,,mindenki meneküljön, mert jön az árvíz!”. Mire kiértek a templomhoz, már jött is a víz. Rögtön az árvíz utáni napon jöttek az emberek segíteni, mindenki hozott, amit tudott. Szentegyházáról kenyérlisztet kaptak, Hódmezővásárhelyről pénzt küldtek, és egy mentőkocsit, amit szeptemberig használhatnak a falubeliek, utána át kell adniuk egy közeli, szintén árvíz sújtotta településnek. Segítőkész emberekben nem volt hiány. A kobátfalvi Deák Dénes és édesapja például szerda reggeltől szombatig járta a falvakat traktorral és utánfutóval, húzatták ki az iszapba ragadt járműveket, hordalékot, szállították az embereket, segítettek, amit kellett. /Nágó Zsuzsa Emese: Nyikó mente, árvíz után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Csíkszeredában a Művészeti Népiskolában 28. alkalommal került sor tanévnyitó ünnepségre. Péter Csaba igazgató arról tájékoztatott, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a művészeti szakok iránt. Idén 750 tanuló (50-nel több, mint tavaly) részesül szám szerint öt művészeti szakágazatban (zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, iparművészet, népművészet) folyó oktatásban. Kihelyezett tagozatok működnek a megye nagyobb városaiban, ottani szaktanárok bevonásával, a Gyimesekben, Szentegyházán úgyszintén. Idén Oklándon is beindul egy fafaragó iskola. Közel 60 szaktanár, oktató tevékenykedik a megyei hálózatban. /Kristó Tibor: Tanévnyitó a Művészeti Népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Szentegyházán a Gábor Áron Gimnázium többéves álma valósult meg október 8-án, szombaton: az 1992-ben felavatott Gábor Áron-kőszobor helyébe az iskola névadójának bronzba öntött szoborportréja került. Mindkét alkotás Bodó Levente szobrászművész-tanár alkotása; ez az új bronzszobor első darabja egy Szentegyházára tervezett szoborparknak, amely az 1848-as szabadságharc legjobbjaihoz kötődik. Ugyanakkor felavatták az iskola néprajzi gyűjteménye új részlegét, megnyitották a Kis-Homoród menti népi kismesterségek gyűjteményét. /Nagy Eszter: Szoborállító ünnep Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

A Magna 2002 Kft-t Marosvásárhelyen jegyezték be, a felnőttoktatási tevékenységét 2003-ban indította el. Ma Gyergyószentmiklóson 4, Szentegyházán 2, Nyárádszeredában 2, Szovátán 1, Marosvásárhelyen 2 csoportban összesen 288-an részesülnek turisztikai képzésben. Nagy László Mihály, a Magna Oktatási Központ (MOK) igazgatója tevékenységük meghatározására a műhelymunka kifejezést használja. A MOK a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium égisze alatt folytatja tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy például a panzióvezető-tanfolyam elvégzése után a sikeresen vizsgázó hallgató a Munkaügyi és Oktatásügyi Minisztérium által láttamozott hivatalos oklevelet szerez, amelyet Európa bármely országában elismernek. Az elmúlt három évben Maros és Hargita megyében 300-an szereztek panzióvezetői oklevelet. – A MOK felnőttképző tanfolyamain az alapképzés ideje 4, a szakképzés ideje 8 hónap. Körülbelül 2 nap elméletre 3 nap gyakorlat számítható. Célunk, hogy rövid idő alatt megfelelő szintre emeljük az Erdély régiós turisztikai oktatást, ennek révén pedig a faluturizmust – mondotta Nagy László Mihály. /Kilyén Attila: Szakszerű faluturizmus a vidékfejlesztéshez. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

December 19-én felavatták Székelykeresztúr főterén József Attila szobrát, a lengyelfalvi származású, Székelyudvarhelyen élő fiatal alkotó, Zawaczki Walter Levente egész alakos, trachitból készült alkotását. Benyovszki Lajos polgármester a város nevében háláját tolmácsolta mindazoknak, akik hozzájárultak e jeles műalkotás megszületéséhez. A „nyersanyagot” Szentegyháza Közbirtokossága biztosította, s a kisváros legújabb büszkesége az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület sikeres pályázata nyomán született meg, Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Székelykeresztúr Város Önkormányzatának hathatós támogatásával. A szobor leleplezése után az Orbán Balázs Gimnázium tanulói verseket adtak elő, majd Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület elnöke ismertette a szobor elkészítésének történetét. Végezetül a történelmi egyházak lelkészei áldották meg a szobrot. /Fülöp Lajos: József Attila-szobor Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

Nemeskürty István budapesti író-történész, Léstyán Ferenc gyulafehérvári vikárius, Makovecz Imre budapesti műépítész, Kasza József szabadkai politikus, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf galántai népművelő és Perka Mihály szabófalvi történész-néprajzkutató tanár a Julianus-díj idei kitüntetettjei. A magyarságtudat fejlesztéséért és ápolásáért kifejtett tevékenységükért jutalmazta őket a magyarok őshazáját elsőként felkutató barát nevét viselő csíkszeredai alapítvány. A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságukért 1993 óta összesen hetvennégyen érdemelték ki az elismerést. Az idei díjátadási ünnepségre december 10-én a csíksomlyói kegytemplomban került sor. Bevezetőként az Árvácska együttes karácsonyi előadását tekinthették meg a jelenlévők. Ezt követően Boros Károly főesperes, csíktaplocai plébános és Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondta el ünnepi gondolatait. Beder Tibor tanár, a Julianus Alapítvány elnöke szólt azokról a személyiségekről, akik az anyanyelv őrzéséért és megmaradásunkért többletmunkát vállalnak itthon, a történelmi Magyarország területén, a Kárpát-medencében, vagy éppen a nagyvilág távoli pontjain. „Valóságos mozgalommá nőtte ki magát a másság védelme. Ebben az esetben a magyar nyelv és kultúra védelme nem ismer határokat. Egyformán fontos ez az erdélyi és a belgiumi, a felvidéki és a délvidéki, a magyarországi és az amerikai magyarnak. A magyar nyelv és kultúra nemcsak magyar, hanem európai érték is egyben, mint minden más nyelv és kultúra Európában. Ennélfogva nincs semmi különös abban, hogy ennek védelmét egy román, egy holland vagy éppen egy török ember is feladatának tekinti” – mondotta ünnepi beszédében az alapítvány elnöke, majd hozzátette: „Közismert tény, hogy mind Magyarországon, mind a határainkon túl is tragikusan fogy a magyar nemzet lélekszáma. Mindehhez hozzájárult a történelmi Magyarország területének trianoni szétdarabolása, majd a kommunizmus közel fél évszázada alatt a magyar határokon kívül rekedt nemzetrészek ügyének elhallgatása. Ma is napirenden van a Trianon idején még több mint négymillió, ma már alig több mint két és fél millió magyar ember sokszor megalázó, évtizedek óta tartó hátrányos megkülönböztetése, kisebbségi jogainak csorbítása. Nem egymást kell szidnunk mi, magyarok, határon innen és túl, és nem egymást kell kiközösítenünk, hanem az olyan politikusokat, akik tétlenül nézik beolvasztásunkat és a magyart a magyar ellen uszítják. Magyar nép csak egy van, és a székely népből sincs kétféle. Csak politikusokból van többféle. A szülőföld, amit mi magyar nyelvnek nevezünk, ma végső menedéke minden magyarnak. Mert más nemzetekkel ellentétben a magyarság azonos anyanyelvével!” – hangsúlyozta Beder Tibor. Végül a szentegyházi 150 tagú Gyermekfilharmónia karácsonyi előadása köszöntötte a kitüntetetteket. /Csúcs Mária: A nemzet szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 25./

Több gyermeket megvert december 31-én este Szentegyházán a termálfürdő közelében egy székelyudvarhelyi csendőr és társa, akik mobiltelefonokat és zsebkést is elvettek áldozataiktól. A csendőrt őrizetbe vették. Hat 14–16 éves kiskorú, öt fiú és egy lány a szentegyházi termálfürdő felé tartottak gyalogosan. Sétálás közben eldobtak egy tűzijáték-rakétát az útszéli sáncba, miközben egy mellettük elhaladó Dacia rájuk dudált. Az autó visszafordult, ketten kiugrottak és feléjük futottak. – Mondták, hogy Politia, ce faci, ce faci? (Rendőrség, mit csinálsz, mit csinálsz?) – mesélték a gyermekek. Az egyik férfi két gyermeket kezdett ütlegelni, a többiek elszaladtak. Az egyik gyermeket a két férfi felnyomta a motorháztetőre, kiürítették zsebeit, egy mobiltelefont, pénzt és zsebkést is elvettek tőle. – Szedd össze a barátaidat, és 15 perc múlva a szelterszi útkereszteződésnél találkozunk, és visszaadunk mindent – mondta a férfi, aki társával autóba ült és elhajtott. A gyermekek közben telefonálni kezdtek, és az elvett telefon számát is felhívták. A magát rendőrnek kiadó férfi azt mondta, a csíkszeredai rendőrségen vannak, de jönnek, és visszaadnak mindent. Közben újabb gyermekek érkeztek a strandról. Amikor szirénázva megérkezett az autó, és kiszállt a két férfi, megkérdezték: ki hívott telefonon? A jelentkező kapta az első ütést, majd még egyet, amitől a földre esett. A nagydarab férfi ezután még két fiút megütött, majd a harmadikat több ütéssel földre döntötte, aztán a földön a gyomrát, hátát és oldalát kezdte rúgni. A támadó leütötte a fiút, és tovább rúgta. Egy másik fiútól is elvették a mobiltelefonját és a zsebkését, majd hazaküldték, két másik a derékig érő jeges patakon átszaladva menekült el. Még elcsattant egy-két pofon, végül a két ismeretlen elhajtott. A rendőrség azonosította a támadókat, egyikük, a 27 éves A. C. szakaszvezető a székelyudvarhelyi csendőralakulatnál, társa pedig a 23 székelyudvarhelyi K. I. S., az előbbi szomszédja. A csendőr munkaszerződését felbontották, a Hargita Megyei Törvényszék utasítására pedig január 2-ától 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték rablás gyanújával. – Ezt a viselkedést nem tűrhetjük a csendőrségnél, nem ez jellemző ránk – mondta Dumitru Pavel ezredes, megyei csendőrparancsnok. Ha nincs vastagon öltözve a fiam, súlyosabb következményekkel is járhatott volna a verés – vélte Gábos József, az egyik megvert gyermek apja. A tavalyi gyergyószentmiklósi eset után, amikor hiányos romántudása miatt fenyegetett meg és vitt magával egy lányt egy csendőr, ez a második, immár súlyosabb incidens, ahol szintén csendőr a főszereplő. /Kovács Attila: Letartóztatták a gyermekverő csendőrt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Svella Adél szervezésében kultúrkör indul Csíkszeredában, melynek célja „beavatást” nyújtani a művészetek világába, és nem utolsósorban párbeszédet folytatni különböző művészeti ágak kortárs művészeivel. A Csíki Kultúrkör első előadása február 22-én lesz Elfelejtett képírásunk – a kazettás mennyezetek címmel, az előadó Kiss László színművész Szentegyházáról. /Indul a Csíki Kultúrkör. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Február 25-én Csíkszentdomokoson farsangbúcsúztató ünnepséget tartottak. Délelőtt a Márton Áron Általános Iskola udvarán, valamint sportcsarnokában gyülekeztek a farsangűző csoportok. Immár szokássá vált, hogy a szentegyháziak ördögbetlehemes játékával vegye kezdetét a farsangtemető bolondozás. A községközpont felé tartva, útközben tréfás játékaikba bevonják a falubelieket is. Javában folyik az utcai „népszínmű”. Siratóasszonyok követik a maszkurásokat. Valamennyi helyszínen étellel, itallal kínálják az ostorpattogtató, kolompokat, csengőket s egyéb zajkeltő eszközöket rázó jelképesen telet temetőket. /Kristó Tibor: Téltemetés Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 27./

Szentegyházán a Tamási Áron Általános Iskola névadójának plakettje, Bodó Levente szobrászművész alkotása eltűnt az iskolakertből. Az intézmény portása március 20-án vette észre, hogy hiányzik a dombormű a kőállványról. Március 24-én a dombormű megkerült. Az iskola egyik tanítványának édesapja talált rá az iskolakert mellett. A tettesek kiléte továbbra sem ismeretes. A domborművet vissza fogják helyezni. /Kristó Tibor: Helyére fog kerülni a dombormű. Megkerült a Tamási-plakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Véget ért Szentegyházán a Gyermekfilharmónia Alapítvány által szervezett kilencedik Bútorfestő tábor. A táborban festett munkákból kiállítás nyílt a Múzeum Szállóban. A táborban előadást tartott Kocsi Márta – a Festett bútorok c. könyv szerzője –, valamint Kiss László, aki Magyarországról telepedett Szentegyházára. /Bágyi Bencze Jakab: Bútorfestő tábor Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Nagy lelkesedés övezi a Haáz Sándor zenetanár vezetésével évente lezajló Filharmónia-napokat, melyet idén tizenötödszörre rendez meg a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Szentegyházán május 4–7. között a Filharmónia-napok keretében környékbeli zenekarok, kórusok, táncosok mutatják meg tudásukat. Haáz Sándortól elmesélte, hogy 24 éve működik a Gyermekfilharmónia. /B. B.: Filharmónia-napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 5./

Május 24-én kezdődtek Szentegyházán a városnapok. A Bartók Béla Művelődési Házban, Suli-buli címen ifjúsági táncversenyt rendez a Tamási Áron Általános Iskola, a városi parkban pedig felállítják a honfoglalási jurtát. Samu Imre előadja Székely János Dózsa című monodrámáját. Május 27-én lesznek sportrendezvények. Este Bodó Levente szobrászművész szobor-, érem- és térplasztika-kiállítására kerül sor, majd fellép a Gyermekfilharmónia. A rendezvénysorozatot a mátészalkai Komédiás Kör előadása zárja. /Fekete B. Zoltán: Városnapok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 25./

Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

Tempfli József nagyváradi megyéspüspök június 29-én pappá szentelte Mihály Balázs diakónust a szentegyházasfalvi Szent András templomban. Mihály Balázs Szentegyházasfaluban született. „Szentegyházasfalu történetében ez az első papszentelés, amely a közösség templomában történt” – tájékoztatott Portik-Bakai Sándor plébános. /Papszentelés Szentegyházasfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 9./

Szentegyházán negyven évvel ezelőtt – az akkori Vlahicán – kialakult egy nehézipari nagyüzem, és köréje épült egy szocialista munkásváros. Az 1989-es változások pillanatában az említett vasgyár, a Metalurgica 2606 alkalmazottal működött, napjainkban ez a szám már nem éri el a 400-at. A város lakói 1989 decembere után új identitást adtak a településnek: a romános Vlahica helyett magyaros nevet választottak: Szentegyháza. Ez az intézkedés az 1968 májusa óta viselt Vlahica néven megélt alig több mint két évtizedes múlttal való szembefordulás volt. Egyelőre nem tudtak átfogó megoldásokat kínálni a helyi közösség gondjaira. A lakosok fele ma is falusi környezetben él. Akik gazdálkodnak, azok is rá vannak utalva valamilyen pénzkeresetre: magyarországi vendégmunkából vagy fakitermelésből, illetve -megmunkálásból jutnak többletjövedelemhez. A falusi turizmusból származó jövedelem egyelőre még esetleges. /Kozán István: Vlahicaszentegyháza múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

Két hét alatt tizenegy koncert, 2400 kilométer utazás, 144 gyerek és mindössze hat kísérő – augusztus 16-án kezdődik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia idei, magyarországi koncertturnéja. Haáz Sándor zenetanár, az együttes vezetője rámutatott, a filharmónia idei legnagyobb megvalósítása, hogy meg tudta őrizni a létszámát, sőt, a minőség is megmaradt. Ebben az évben most lépik át először az országhatárt. Budapestre most nem mennek, oda télen úgyis hivatalosak. Az idei turné színfoltja az egynapos ausztriai kirándulás, amely alatt Bécsbe mennek a gyerekek. /Kozán István: Turnéra indul a gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

Minden év szeptemberében egy héten át hangos a szentegyházi Gábor Áron Művelődési Ház. Az idén immár negyedik alkalommal szervezték meg a prímásképző és tánctábort általános és középiskolás gyerekek számára. Haáz Sándor zenetanár a rendezvény főszervezője. Az egyhetes eseményt a Gyermekfilharmónia Alapítvány a nyári turisztikai bevételeiből fedezte. /Kozán István: Prímásképző és tánctábor Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

A kisebbségi törvény kulturális autonómiára vonatkozó kitételeinek elutasítása kapcsán Bíró Bélának eszébe jutott a múlt század harmincas éveiben megjelent dr. Jancsó Elemér A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII. században című kötete, amely egyebek közt a Martinovics-féle összeesküvés dokumentumait is feldolgozta. A Reformátorok Társaságának katekizmusában írta Martinovics: „A forradalmárok Magyarországot autonóm tartományokra óhajtották felosztani, amiket csak tág szövetségi kötelék tartott volna össze. Ilyen tartományoknak szánták Magyarországot, aztán Horvátországot, Szlavóniát és Dalmáciát Illíria néven, a felvidéki tót megyékből Szlavonica néven szintén külön autonóm tartományt akartak kialakítani és végül Erdély és a Bánság egy részéből Valahica néven román tartomány létesítését vélték elérhetőnek.” Ez mutatja, hogy a föderációs gondolat a magyar forradalmi értelmiség gondolatvilágában is a kezdetektől jelen volt. /Bíró Béla: Magyar föderalisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

A Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület tagjai Erdélyben is egyedülálló módon emlékeztek az aradi vértanúkra. Az Őszi hadjárat elnevezésű, négynapos rendezvény október 6-án, csütörtökön a magyarországi – bicskei, pécsi, szarvasi, budapesti – huszárok fogadásával kezdődött. A program másnap megemlékezéssel, huszártanya-avatással és hangversennyel folytatódott, amelyen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai a helyi huszárokkal közösen ’48-as dalokat adtak elő. – 1849-ben Bem József tábornok felszólította a székelyeket, hogy jöjjenek harcba, mert az osztrákok ellepték a hazát – mesélte Mihály József, a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesület kapitánya. A hétvégi játékokon nyolcvan, korhűen felöltözött lovas huszár, valamint több mint húsz – fegyverkovácsokat, felcsereket, állatgondozókat, ételt, bort szállító – szekér vett részt. Az egynapos verbuválás alatt több tíz kilométert lovagoltak: Szentegyházáról indultak, és Lövéte, Homoródalmás, valamint Homoródszentmárton érintésével az Ilona-völgyén át estére érkeztek vissza a kisvárosba. Az említett településeken tánccal verbuválták a helyi legényeket a harcba. Íjász- és lovasbemutatóval ért véget az Őszi hadjárat. /Kozán István: Őszi hadjárat Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök október 7-én átadta Kolozsvár művészetkedvelő magyarságának a felújított és kibővített Reményik Sándor Galériát és gyülekezeti termet a püspökség székházának udvarán. Essig Kacsó Klára képzőművész köszönetet mondott az evangélikus püspökség munkaközösségének áldozatos munkájukért. Németh Júlia műkritikus rámutatott: Kolozsvár művészetkedvelő közössége máig sem heverte ki az Egyetemiek Háza hangversenyterme és a Szentegyház utcai galéria felszámolása okozta veszteséget. A pincegaléria a Zsoboki Alkotótábor tulajdonában lévő festményekből, grafikákból, szobrokból és kerámiákból álló kiállítással nyitotta meg kapuit. /Köllő Katalin: Új köntösben pompázó évszázados falak. Megnyitotta kapuit a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Október 15-én Hargita Megye Tanácsának, a Hargita Megyei Kulturális Központnak és az agyagfalvi Fancsika Egyesületnek a szervezésében megyei fúvóstalálkozót tartottak az agyagfalvi réten, az emlékmű előtt. Felléptek a ditrói, parajdi, szentegyházai, gyergyóalfalvi, csíkmadarasi, székelykeresztúri, fehéregyházi, az Udvarhelyszék Fúvószenekar, valamint a helyi Fancsika tagjai. A megyei fúvóstalálkozóhoz kapcsolódott az agyagfalvi művelődési házban sorra került könyvbemutató, a Fúvósébresztő – Édes Erdély, itt vagyunk című riportkötet ismertetése, amely a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként látott napvilágot. A könyvbemutatón a szerzőpáros, Kristó Tibor újságíró és Köllő Ferenc zenetanár a jelenlévőknek dedikálták a kiadványt. /Ferencz Imre: Megyei fúvóstalálkozó és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Kétszer annyi fát vágtak ki törvénytelenül Hargita megyében tavaly, mint 2005-ben. Mintegy ötezer köbméter faanyag tűnt el az erdőkből, ebből 2000 köbméter az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal tulajdona volt. Az igazgató szerint elsősorban Szentegyháza és Gyergyószentmiklós környékén nőtt meg a falopások száma. /Jól viszik a hargitai fatolvajok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Múlt hét végén rendezték meg a Szentegyházán a Székelyföld autonómiájáról szóló szavazást. A körülbelül 4. 500–5. 000 szavazásra jogosult állampolgár közül a mozgóurnás szavazóbiztosok 2. 838 személyt találtak otthon. Közülük mindössze négyen szavaztak nemmel. Ugyanakkor többen voltak olyanok is, akik nem szavaztak, tartózkodtak a véleménynyilvánítástól a témában. Szentegyháza 99,8%-a akarja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és az autonóm területhez tartozzon. /Mlf: Szentegyházi igen az autonómiára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 2./