A rendezvények ügyében az elmúlt hónapok során nem alakult ki konszenzus a romániai magyar politikai és társadalmi szervezetek között. Az RMDSZ és az EMNT eddig nem hozta nyilvánosságra Csíkszeredában a rendezvényen terítékre kerülő, a Székelyföld fejlesztési stratégiáját vázoló memorandum és kiáltvány szövegét. Tőkés László nyilatkozatára reagálva Izsák Balázs SZNT-elnök leszögezte: ő sohasem nevezte ellenrendezvénynek a csíkszeredait. – Bemutatta Székelyföld első térképét a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó. Tulit Attila, a kiadó résztulajdonosa, a Sepsiszéki Székely Tanács állandó bizottságának tagja elmondta, a „jövendőbeli autonóm Székelyföld” első térképe a Magyar Élettér Alapítvány megbízásából készült. Az SZNT autonómiastatútuma alapján szerepelnek rajta az ott jegyzékbe vett székely székek és minden székely település, az autonómiára vonatkozó népszavazások is pontosan ezen a területen zajlottak. Székelyföld 9980 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer fő, ebből 613 ezer fő, vagyis 76 százalék magyar. Jelenlegi területe nyolc székre tagozódik: Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék, Gyergyószék, Kézdiszék, Marosszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Udvarhelyszék. Tulit Attila szerint a térképnek identitástudat-erősítő szerepe is van. „Minden székely embernek ismernie kell, és akárcsak a székely zászlónak, ennek is minden intézményben és házban ott a helye” – állapította meg. /Bíró Blanka, Rostás Szabolcs: Nagygyűlési láz a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös rendezésében szeptember 4-én megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, képviselő és szenátor vett részt. Markó Béla, az RMDSZ felhívta a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek – így a Magyar Polgári Párt (MPP) – választott önkormányzati képviselőit is. A romániai magyarság „résztulajdonosa” Romániának, Erdélynek, Székelyföldnek – hangsúlyozta Markó Béla -, Romániában 7, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, amelyben szeretné megőrizni identitását. Markó utalt a szlovákiai magyarság helyzetére: visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Markó megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van. Tőkés László, az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Az EMNT elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. /Székelyföld számára az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Székelyföld a miénk, nekünk itt a helyünk, egymásra mindig számíthatunk. Fontos, hogy gyerekeink, közösségeink lássák, nem félünk, bátrak vagyunk, van hitünk, erőnk céljaink megvalósítására – fogalmazta meg üdvözlő beszédében a nagygyűlés üzenetét Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. „Magunkra vagyunk utalva, de van bennünk erő ennek a kihívásnak eleget tenni” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László, az EMNT elnöke azt hangsúlyozta, már önmagában nagy eredmény, hogy ez a találkozó létrejöhetett, még akkor is, ha egymás után két helyen jött létre, mert lényegében mind a kettő azt üzeni a magyar közösségnek, hogy „egyet akarunk”. Ugyanakkor bírálta mind az RMDSZ „kizárólagos pártpolitikáját”, mind az SZNT-t, amely magáénak tekinti „az autonómia képviseletének kizárólagos jogát”. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Szent István példáját állította a székelyföldi nagygyűlés résztvevői elé, arra biztatva őket, hogy tegyék azt, amit a magyar közösség rájuk bízott. A nagygyűlés elfogadott egy memorandumot Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, illetve egy kiáltványt Székelyföldért, amelyben az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek a betartását követelik, ugyanakkor követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását, valamint az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében „a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára”. /Mózes Edith: „Egyetlen garantált megoldásnak a területi autonómiát tartjuk. ” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./ „Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük. ” „Nem akarunk elvenni senkitől semmit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /”Senkitől semmit nem akarunk elvenni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Csíkszeredában, az RMDSZ és az EMNT szervezte székely nagygyűlésen mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, az RMDSZ számos helyi és országos vezető tisztségviselője vett részt. Szolidáris cselekvésre és gondolkodásra, valamint a szavak szintjén elhangzottaknak a mindennapi életben való következetes végig vitelére van szükség ahhoz, hogy az elsődleges célként kitűzött autonómiát elérhessük – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte semmi nem indokolja azt, hogy bárki is visszautasítsa a székelyek jogos követelését, hiszen az autonómia nemcsak Székelyföldnek, de az egész országnak jót tenne. Bár az egy több volna, mint a kettő, szándékában a kettő megegyezik, valamelyest kiegészíti egymást – fogalmazta meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett másnapi, Székelyudvarhelyen megtartott rendezvényre. Tőkés, László csíkszeredai felszólalásában elmarasztalta mindkét oldalt. Előbb a Markó-doktrinaként elhíresült egységpolitikát bírálta, majd az SZNT-nek is üzent, szerinte a tanács megpróbálja kisajátítani Székelyföld területi autonómiájának képviseleti jogát. Szász Jenő elmondta: őket a csíkszeredai rendezvényre nem hívták, s Markó még az esemény előtt azt is kijelentette, a nagygyűlést az MPP nélkül képzelik el, ők mégis egy húsz-huszonöt fős delegációval képviseltették magukat. Markó Béla kifejtette, a székelyudvarhelyi találkozón nem vesz részt, mert már mindent elmondott, amit akart, és üzenetét nem kívánja megismételni egy „kevésbé politikai térben”. Csíkszeredában a nagygyűlés résztvevői elfogadták a Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, valamint a Kiáltvány a Székelyföldért elnevezésű dokumentumokat, amelyekben a jelenlévő székely székek önkormányzati képviselői hitet tettek az autonómia mellett, és felhívják Románia és az Európai Unió figyelmét a székelység helyzetére. A két dokumentum összefoglalta a magyarság alapvető célkitűzéseit, a közigazgatási reformot és a decentralizáció felgyorsítását, új gazdasági fejlesztési régiók kialakítását, a területi autonómia megvalósítását. /Fleischer Hilda: Jövőt hozó autonómia. Több mint ezer küldött vett részt a csíkszeredai székely nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Két nagyszabású tömegrendezvényre került sor Székelyföldön: szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 5-én, szombaton Székelyudvarhelyen pedig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szervezett nagygyűlést. Az elemzők szerint az autonómia közös célkitűzésének a jegyében, mégis az egyet nem értés szellemében hívták össze a két rendezvényt. A Székely Nemzeti Tanács vezetői úgy fogalmaztak, hogy ugyanannak az összejövetelnek két különböző napjáról van szó. A szeptember 5-i rendezvényen nem vettek részt az RMDSZ vezetői, viszont mindkét nagygyűlésen jelen volt Tőkés László, az EMNT elnöke. Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta Székelyudvarhelyen Tőkés László. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta Tőkés László. „Olyan szövetségesre tehetünk szert, amely az egész Kárpát-medencei nemzetpolitika szempontjából új fejezetet nyit, és a politikai rendszerváltozást kiteljesíti a nemzetpolitikai rendszerváltozás irányában” – hangoztatta az EMNT elnöke. A székelyudvarhelyi gyűlésen Szász Jenő, az MPP elnöke megállapította: meg kell változtatni Románia alkotmányát, oly módon, hogy minden egyes történelmi régióban érvényesüljön a szubszidiaritás elve. Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint nem mindegy, hogy Romániában milyen típusú közigazgatási reform megy majd végbe: olyan, amely közelít az áhított célhoz, a területi autonómiához, vagy olyan, amely eltávolít tőle. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, hogy ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie. Határozatot hoztak Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról (a székek a történelmi hagyományú, régi székely közigazgatási egységek). /Az SZNT és az MPP is nagygyűlést tartott Székelyföld önrendelkezéséért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Szeptember 5-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett nagygyűlést. A megjelentek a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezték, ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatására vonatkozóan. /Jelképeket fogadott el az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A székelyudvarhelyi nagygyűlés részvevői többnyire a Magyar Polgári Párt /MPP/ önkormányzati képviselői és az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ tisztségviselői voltak, és ha volt is a megjelentek között RMDSZ-tag, akkor nem vállalta nyíltan. Ezt bizonyítja, hogy Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke a pártok képviselői közül elsőként az RMDSZ-eseket kérte szólásra, azonban a szövetség nevében senki sem jelentkezett. Tőkés László EMNT-elnök arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az ujgur vagy tibeti helyzetet az európai emberjogi bizottságok vizsgálják, az erdélyi magyarok helyzete nem kerülhet európai fórumok elé. „Az autonómiát az EMNT, az RMDSZ, az MPP, az SZNT közösen tudja elérni. Idén létrejött ugyan az összefogás, de törékeny, nem teljes, és azért jöttem el ide, hogy ez az összefogás szélesedjék, kiteljesedjék” – szögezte le az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöki minőségében Tőkés László. /Kovács Csaba: Megalakult a székely előparlament. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Államot akarnak az államban, új országot követelnek a székelyek – ilyen és ehhez hasonló címek alatt futottak a csíkszeredai, de főként a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlésről szóló hírek a román hírtelevíziókban. A Háromszék munkatársa szerint nem próbálták meg elmagyarázni a román értelmiségi elitnek, a politikai vezetőknek a területi autonómia lényegét. Párbeszédet kellett volna kezdeményezni a székelyföldi románokkal, az erdélyi román társadalom vezetőivel. Ezt sürgősen pótolni kell. /Farcádi Botond: Párbeszédet a románsággal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

A korábbi ígéretekhez hűen, az idegenforgalmi minisztérium továbbra is támogatni kívánja a székelyföldi önkormányzatok erőfeszítéseit a turizmusfejlesztés terén. Elena Udrea tárcavezető szerint jövőre a gyógyfürdők felújítása lesz a minisztérium kiemelt prioritása. Borszéken, Tusnádfürdőn és Kovásznán tett látogatása alkalmával méltatta a székelyföldi önkormányzatok erőfeszítéseit a turizmusfejlesztés terén Elena Udrea turisztikai miniszter. Támogatja, hogy az ásványvízforrások kitermelésének joga átkerüljön állami monopóliumból az önkormányzatokhoz. Elena Udrea közölte: szívesen támogatja a Hargita megyei törekvéseket, mivel véleménye szerint ez a megye az egyetlen, amely saját kidolgozott turisztikai fejlesztési stratégiával rendelkezik, és céltudatosan törekszik fejlesztéseket kieszközölni. /Újabb támogatásokat ígért a székelyföldi megyéknek Elena Udrea. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Harmadik alkalommal indult kerékpárral szeptember 6-án a váradi bazilika elől az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének tucatnyi tagja. Céljuk, hogy az Érmelléken át egészen Érmihályfalváig karikázva felhívják a civil szféra és a politikum figyelmét az itt élő magyarság önrendelkezési jogára, az Érmellék áldatlan helyzetére. „1940-ben, szeptember 6-án vonult be a magyar honvédség Nagyváradra. Ezzel az időponttal kötöttük össze immár hagyományossá vált, figyelemfelkeltő akciónkat, mivel ezt sem civil, sem politikai szervezetek nem vállalták fel. Azért járjuk be éppen az Érmelléket, mert Székelyföld mellett ez egyike azon területeknek, ahol többségben él a magyarság, és ezért a vidék sajátos jogállásának a kérdését indokolt felvetni” – összegezte Barta Béla, az EMI alelnöke. A fiatalok minden településen megálltak, plakátokat ragasztottak ki, és szórólapokat osztogattak. A szórólapokon pontokba szedve taglalták, mit jelent az érmelléki magyaroknak az önrendelkezés. /Sükösd T. Krisztina: Az érmelléki magyarságért karikáznak az EMI-sek. Biciklitúra az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 7./

Nem csitultak a román pártpolitikusoknak a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szembeni heves reakciói. Ezúttal is a kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) és az ellenzéki liberálisok (PNL) bizonyultak a fő hangadóknak. Bogdan Niculescu-Duvaz, a PSD szóvivője alkotmányellenesnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács bejelentését, miszerint a szervezet népszavazást rendez a régió önrendelkezése tárgyában, és határozott fellépést sürgetett a nyomozó hatóságok részéről a „törvénytelen” lépések ellen. Mircea Dusa, Hargita és Kovászna megye egyetlen román parlamenti képviselője szeptember 7-én interpellált is a bukaresti törvényhozásban, felszólítva a központi román hatóságokat, hogy határozottan foglaljanak állást a magyar szervezetek alkotmányba ütköző, „szemtelen” megnyilvánulásai ellen. /Autonómia: folytatódik a román ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Egyelőre kérdés, hogy a hét végén lezajlott két önkormányzati nagygyűlés valóban utat nyitott a valós összefogás felé, vagy tovább mélyülnek az ellentétek. Tőkés László, az EMEF társelnöke, az EMNT elnöke bízik benne, hogy a közös cél segíti a józan ész felülkerekedését. Izsák Balázs, az SZNT elnöke hiszi, hogy csak összefogás árán érhetnek el eredményt. Tőkés László kifejtette, hogy bízik a természetes önfejlődésben. Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt mondta, tekintsük ezt a két gyűlést egyetlen kétnapos rendezvénynek. A nagygyűlés függetlenedett az SZNT-től, saját házbizottsága van. Tőkés szerint ezzel a házbizottsággal kell érintkezni. A csíkszeredai nagygyűlés szövegegyeztetési vitája során Tőkés László azt látta, hogy az RMDSZ öncenzúrát gyakorolt a kormányba lépés esetleges lehetősége miatt. Végül megkötötte magát az EMNT, azt mondtuk, ezen alul nem adjuk, és az RMDSZ végül elfogadta az egészet. „Sikerült beillesztenünk a preambulumba egy olyan történelmi hűséget tükröző szövegrészt, amely meghaladja a Markó-doktrínát, vagyis tudomásul veszi a történelmi tényeket az autonómiaharcban, annak főbb állomásait, megfogalmazza az EMNT, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az SZNT vagy éppenséggel az MPP érdemeit” – részletezte Tőkés László. „Mégiscsak nagy dolog, hogy annyi év után az RMDSZ végül belement abba, hogy nagygyűlést szervez az autonómiáért. ” Izsák Balázs, az SZNT elnöke sikerként értékeli a székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. A székelyföldi önkormányzatok együttműködését a Székely Nemzeti Tanács a székely parlament előfutárának tekint. Hajlandóak az együttműködésre, szögezte le Izsák Balázs, az RMDSZ részéről volt elmozdulás. 2006 márciusában még elfogadhatatlannak nevezték egy nagygyűlés összehívását, kiáltvány elfogadását. Az RMDSZ nagyon nagy lépést tett, elismerte: a parlamenten kívül is van cselekvési tér, amelyet használni kell, az önkormányzatokat működtetni kell. /Farkas Réka: A valós összefogás esélyei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Az anyaországi és az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek egy emberként hördültek fel idén februárban, amikor budapesti látogatása során Traian Basescu újságírói kérdésre válaszolva kerek-perec leszögezte: soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön. A magyar fél a mindenkori bukaresti hatalomnak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseivel szembeni ellenállását látta megtestesülni a basescui megnyilvánulásban, ugyanakkor általánosságban úgy viszonyult a kategorikus válaszhoz, mintha legalábbis román oldalról nem ugyanezt hallaná húsz éve. Arra azonban még a Basescu államfő sem vetemedett, hogy liberális kihívójához hasonlóan az ügyészség figyelmébe ajánlja az autonómiatörekvéseiket nyíltan felvállaló székelyeket, legyenek azok az RMDSZ vagy az MPP képviselői. Crin Antonescu, a vezetékneve okán RMDSZ-es berkekben Liliomfinak becézett, és sokszor méltatlanul agyonmagasztalt liberális pártvezér megnyilvánulása az élő példája annak, mennyire naiv a bukaresti politikusokat mérsékeltekre és radikálisokra felosztó magyar szemlélet. /Rostás Szabolcs: Liliomfi hervadása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

„Három hónapja nem kaptam meg a havi fizetésem” – magyarázta a Rodipet egyik alkalmazottja a cég bukaresti székhelye előtti tüntetésen. Az ország legnagyobb terjesztővállalata szeptember 5-e óta beszüntette a lapkihordást és -értékesítést. A Rodipet lapterjesztő cég nemrég az arab tulajdonostól részlegesen visszakerült az állam kezébe, ugyanis a vásárló nem teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeket. A ki nem fizetett tartozások miatt a céggel számos újság azóta megszüntette a kapcsolatot. A napilapok most saját hálózaton keresztül oldják meg az újságok kézbesítését, illetve más terjesztőkkel vették fel a kapcsolatot. Az Új Magyar Szó kiadója például saját sofőrrel juttatta el, ahova tudta szeptember 7-án az újságot, ami miatt van, ahova háromórás késéssel érkezett meg a szállítmány. A Rodipet Kolozsvár környékére, Székelyföldre és Bukarestbe is szállította az ÚMSZ-t, /Rosszul kihordott privatizáció. Terjesztési káoszt okozott a lappiacon a Rodipet országos lapterjesztő válsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A hasadék mélyülhet ugyan, de a politikai konglomerátum, feltehetően, marad. Mi tartja össze a liberális demokrata és szociáldemokrata koalíciót? Egyértelműen az érdek. A kormányzásból adódó előnyök. A közös érdek, az autonómia sem volt képes egy fedél alá vonni az ellenzékbe szorult, és azóta erősen bekeményített érdekvédelmi szervezetet, az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot. Sokkal inkább egy fedél alá tömörítette viszont a látszólag homlokegyenest ellentétes ideológia mentén szerveződött román pártokat: a nag-romániások és a liberálisok vezetői egyformán reagáltak a székelyföldi autonómia törekvésekre. Az államfői pozícióra törő Crin Antonescu, a liberálisok vezére ügyészségi vizsgálatot követel, és szigorú büntetést helyez kilátásba a székelyudvarhelyi nagygyűlés résztvevői számára, az már nem egyeztethető össze a liberális eszmékkel. /Németh Júlia: Máma már nem hasad tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A székelyföldi Hargita és Kovászna megye román lakóinak százezreit fenyegeti az a veszély, hogy megfosztják őket állampolgári jogaiktól azok a magyarok, akiknek vezetői saját üzleti és „maffiaérdekeik” miatt szorgalmazzák a területi autonómiát – írta a Ziua bukaresti napilap szeptember 8-i száma. Az említett megyékben kisebbségben élő románok számára az RMDSZ és az SZNT politikusai a koszovói, a gáza-övezeti és a dél-libanoni üldözöttek sorsát szánják, olvasható a lapban, a „helyi RMDSZ” egypárti kormányzás alatt álló marxista-leninista államot akar megvalósítani földjén. Az RMDSZ-esek a lap szerint az elmúlt húsz évben megfejték a székelyföldi helyi önkormányzatok pénzeit, majd 1997 után, miután bekerültek a kormányba, jót „lakmároztak” az állami költségvetésből is. Székelyföldön a román nyelvet szinte teljesen betiltották. /Ziua: A jogfosztottság veszélye fenyegeti a székelyföldi románokat ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Két nagygyűlés is zajlott a múlt hét végén, mindkettőnek az autonómia volt a központi kérdése. A szónokok harciasan hajtogatták: kell az autonómia. Amikor a megvalósítás kérdésére terelődik a szó, akkor bármelyik projektet nézzük, az RMDSZ-ét vagy az MPP-ét, zavarossá válnak a dolgok. Az MPP és az SZNT harcias kiállása mindig talál valamiféle szimpátiát, belekényszeríti az RMDSZ-t is ugyanabba a diskurzusba, írta a lap munkatársa. Kitől és hogyan lehet megszerezni Székelyföld területi autonómiáját? Erre csak halvány utalások történnek, például: brüsszeli segítséggel. A magyar–szlovák viszály kapcsán az EU alig nyilatkozott, ez mutatja, egyelőre nem Brüsszel az a fórum, ahol ilyen célkitűzéseket át lehet vinni. A másik elképzelés: majd Orbán Viktor és egy határozottabb magyar kormány. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. Harmadik lehetőség: a tervezetet benyújtani a bukaresti parlamentnek. A román képviselők nem fogják megszavazni. Így az marad, hogy szükséges az autonómia, de nem lehet tudni, miként lehetne elérni. /Isán István Csongor Autonómia: hol és kinél kell kiharcolni? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy Székelyföld területi autonómiájáért békés és demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket valamennyi rendelkezésére álló eszközzel védje meg. Az EP-képviselő ugyanakkor javasolja, hogy a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező, képviselői mandátummal nem rendelkező SZNT tisztségviselőinek is nyújtsanak hathatós védelmet. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak ‘nemzetféltő’ kijelentésekre, mindazáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – írta közleményében az EMNT elnöke. /Önkormányzati képviselők védelméért lép fel Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Új székhelyen, újonnan választott elnökséggel indul útnak az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, élén Kelemen Fehér Dénes elnökkel, alelnökök: Bíró Jolán és Boros Csaba. Az UKKSZ 18 éves múltra tekint vissza. A kis- és középvállalkozókat egy tömbbe összefogni kívánó szervezet Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége néven már 1991-ben (Romániában elsőként) megalakult. A név módosítását a törvények tették szükségszerűvé. Létrehozták a www.ukksz.ro honlapot is. A partnerlistán többek között az Asimcov, a MÜTF, a Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület, a Székelyföldi Vállalkozók Egyesületének Szövetsége szerepel. Szeptember 18–19-é tartja az UKKSZ a Gazdaság és érték nevet viselő konferenciát. /Lázár Emese: UKKSZ – a megújult régi. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Civil kezdeményezést vállalt fel a Sepsiszentgyörgyön tanító Incze Réka: egyetemi oktatóként és környezetvédelmi szakemberként egy szakmai közösséggel elhatározták, hogy a Székelyföldön (egyelőre Hargita és Kovászna megyében) felpezsdítik a környezetvédelmi információáramlást, emellett konkrét tevékenységeket is szerveznek. Mozgalmukat Zöld Hullámnak nevezték el. A környezettudatos magatartást kívánják ösztönözni, népszerűsíteni, ennek érdekében cikkeket írnak Hargita és Kovászna megyei újságokba, rádióműsorokban szerepelnek, és egy átfogó honlap összeállításán is dolgoznak, magyarázta Incze Réka. /Mózes László: Zöld hullám Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Vofkori György rendre kiadja Székelyföld régióinak képes leírását pompás grafikai kivitelben. A hatvanas évek végén már úgy beszéltek Orbán Balázs hatalmas művéről, Székelyföld leírása köteteiről, mint igazi könyvészeti ritkaságokról, az antikváriumokban fellelhetetlen volt egy teljes hatkötetes példány, de a csonkák is szép summáért keltek el. Metszeteit mindenütt reprodukálták, fényképeit Erdélyi Lajos tette közismertté, Sütő András előszavával /Orbán Balázs: Székelyföld képekben Európa Kiadó, Budapest, 1971./ Végül megjelent Orbán Balázs Székelyföld leírása újrakiadása két vaskos kötetben /Helikon Kiadó, Budapest, 1982/ Az 1989-es fordulat után a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő hetilap kezdte el részletekben közölni Székelyföld leírása füzetes kiadását, ez a sorozat 1995-ben a 26. füzettel zárult. /Sebestyén Mihály: Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./ Kiegészítés: Vofkori György munkái: Gyergyószentmiklós Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1994/. Székelyudvarhely. Várostörténet képekben /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1995/ 2. bővített kiadás: 1998. Székelykeresztúr képes története /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2002/. Csíkszereda és Csíksomlyó képes története /Typografika, Békéscsaba, 2007/.

A parlamentben tűzzék ki Székelyföld zászlaját is a román nemzeti lobogó és az Európai Unió zászlaja mellé – javasolta Sepsiszentgyörgyön Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei szervezetének elnöke. /A parlamentben helyeztetnék ki Székelyföld zászlaját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

A gyergyói Lovas Napok célja visszaállítani az ember és állat elveszett harmóniáját. Szeptember 12-én, a megnyitót követően a 11. Székely Határőr huszárbandérium tartott bemutatót. Megrendezték a Székelyföldi Fogathajtó Kupát. A lovas szórakoztatás keretében a gyergyószentmiklósi Csabafiak is bemutatkoztak, akik a székely harcmodor kutatásával és rekonstruálásával foglalkoznak. /Köllő Zsófia: Gyergyói Lovas Napok. = Erdély. Ma, szept. 13./

Bő egy héttel elfogadása után végre napvilágot látott a csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen elfogadott memorandum. A jelen levő polgármesterek, képviselők megelőlegezték a bizalmat, a rendezvényt szervező RMDSZ-nek és EMNT-nek nem sikerült megegyeznie a dokumentum szövegében. Tőkésék túl kevésnek tartották az RMDSZ által javasolt változatot, Markóék pedig túl soknak az EMNT elképzeléseit. Végül szétosztották a Tőkésék módosító javaslatait is, úgy tűnt, sikerül érvényesíteni akaratukat. A végleges szöveg csak szeptember 13-án jelent meg az RMDSZ honlapján. Az EMNT javaslatai többnyire helyet kaptak a végső dokumentumban, a preambulumba bekerült a 2007-es autonómia-népszavazás is, de nem szerepel, hogy ezt a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte. A memorandum szerint a gondokra egyetlen lehetséges jogi megoldás: Székelyföld területi autonómiája. /Farkas Réka: Véglegesítették a csíkszeredai memorandumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Öt háromszéki civil szervezet – a Civilek Háromszékért Szövetség, az Amőba Alapítvány, az Eventus Plusz Egyesület, a Rika Egyesület, valamint a Bedő Albert Környezetvédelmi és Ifjúsági Egyesület – vett részt a hét végén a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány által megszervezett ONG Fest nevű országos civil fesztiválon és kiállításon Bukarestben. Az eseményen több mint 200 civil szervezet képviselői jelentek meg. A háromszéki kiállítósátrakat látogatók közül többen elmondták, jártak már Székelyföldön, tisztelik az ott élőket, de többüknek el kellett magyarázni, merre is van ez a vidék, a háromszéki civilek pedig az autonómiatörekvésekről szóló tévhiteket is próbálták eloszlatni. A háromszéki szervezeteknek több partnerségi kapcsolatot, együttműködést sikerült kialakítaniuk. /(Farcádi): Háromszéki civil szervezetek Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Első ülését tartotta szeptember 15-én Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés ideiglenes házbizottsága. A székelyudvarhelyi nagygyűlésen megválasztott héttagú testület legfontosabb feladatának a következő székelyföldi nagygyűlés előkészítését, megszervezését tartja. Többek között megállapodtak abban, hogy a székelyföldi jelképek – zászló, lobogó, himnusz, címer – használatára buzdítják az önkormányzatokat, fejtette ki Farkas Csaba, a testület elnöke. Fel szeretnék gyorsítani továbbá az autonómia-népszavazásra vonatkozó tanácshatározatok elfogadását. Felkérik a magyarság európai parlamenti képviselőit, hogy képviseljék Székelyföld ügyét az európai fórumokon. /Farcádi Botond: Végrehajtani a határozatokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A román politika legfőbb célja az alkotmányban emlegetett egységes, homogén nemzetállam megteremtése, ezért napjainkban is folytatódik a magyarlakta területek, köztük a tömbmagyar Székelyföld románosítása. Újabban a szélsőséges, magyargyűlölő erők Székelyföld évezredes magyar tömbjének szétosztását tervezik a szomszédos román többségű megyék között. Kádár Gyula bemutatta néhány nagyváros 1941-es román népességének arányát: Kolozsváron 8,9, Nagyváradon 5,2, Szatmárnémetiben 4, Marosvásárhelyen 3,9 százalék volt a románság aránya, és napjainkra a magyarság olyan számszerű kisebbségbe került, hogy őshonosként nem sok beleszólása van saját ügyei intézésébe. Az erdélyiek, magyarok és románok, csak Erdély politikamentes történelmének ismeretében lehetnek egyenes gerincű emberek. Erdély történelme hozzásegít ahhoz, hogy megértsük: e föld az itt élő románok és magyarok közös hazája, kincse, mert a történelmi jog alapján a magyaroké, a népesség nagy száma alapján a románoké is, írta Kádár Gyula. Erdély múltja az autonómiák, a vallási tolerancia története, s arra biztatja az itt élőket, hogy folytassák e régió ilyen jellegű hagyományait. A 16. század végétől a Székelyföldre betelepedő románság elsősorban a peremvidékeken hozott létre telepeket, amelyek a 18―20. században önálló falvakká alakultak, de kisebb-nagyobb létszámban, néhány család a székely falvakban is letelepedési jogot nyert. A cikkíró felidézte, hogy a névelemzés fasiszta fajelméletére támaszkodva fogtak hozzá a székely települések gyarmatosításához, románosításához. A magyar településeken sorra építettek ortodox templomokat. Bizonyos politikai csoportosulások szeptember elején Sepsiszentgyörgyön nyíltan Székelyföld feldarabolását kezdeményezték, megfogalmazták azt a célt, hogy a többségi székelymagyarságot el kell románosítani, illetve vissza kell románosítani. A magyar vezető elit leváltása érinti már a magyar iskolák igazgatóit is. A román alkotmány szentesítette a román nemzetállamiságot, figyelmen kívül hagyva, hogy az ország területén több millió más nemzetiségű polgár (is) él. A statisztika nem ad igazai számokat, Romániában csak a magyarok és a romák (cigányok) száma több millió főt tesz ki, miközben több százezer fő, mintegy másfél tucat népcsoport él az ,,egységes, homogén román nemzetállamként” megnevezett területen. Az 1992-es hivatalos népszámlás adatai szerint Moldvában mindössze 1800 fő a csángómagyarok létszáma. Néprajzkutatók, köztük Tánczos Vilmos egyetemi tanár helyszíni kutatások, felmérések alapján a magyarul beszélők számát 62 000 főre teszi. Egy soknemzetiségűvé vált történelmi állam, a tökéletes földrajzi és gazdasági egységet alkotó ezeréves Magyarország helyett összetákoltak több soknemzetiségű államot. Erdély történelmének üzenete: tanuljuk meg tisztelni egymást. /Kádár Gyula: A történelem üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A Hargita megyei önkormányzat vidékfejlesztési szakembereinek a közreműködésével székelyföldi termékeket is kiállítanak Egerben a szeptember 16–20-a között zajló, A Kárpát-medence kincsei elnevezésű kiállításon. A Hargita megyei önkormányzat, valamint a környékbeli vállalkozók, termelők összefogása révén hagyományos székelyföldi termékeket is kiállítanak a szeptember 16–20. között zajló, Kárpát-medence kincsei Egerben, hungarikumok, magyar termékek kiállítása és vására a Dobó téren elnevezésű nemzetközi rendezvényen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a Székelyföld márkanév bejegyeztetése után a lehető legszélesebb körben szeretnék népszerűsíteni a székelyföldi termékeket. A Hargita megyeiek egyébként augusztusban a debreceni Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon is részt vettek. /A Székelyföld kincsei Egerben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

Szeptember 18-19-én tartják a Háromszéki orvosnapokat Baróton. A szervezők hangsúlyozták: hivatásuk gyakorlásának Székelyföldön adott lehetőségeire és újdonságaira hívnák fel a figyelmet. A mintegy közel kétszáz résztvevő budapesti, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói, csíkszeredai neves orvosok tartanak előadást. Az esemény egyik szervezője a baróti kórház igazgatója, Ágoston László szerint az ehhez hasonló szakmai rendezvények azért is fontosak, mert így a szomszédos megyékben dolgozó orvosok közt szorosabb emberi és szakmai kapcsolat jön létre. /(hecser): Háromszéki orvosnapok Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Szeptember 19-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az SZNT ki fogja jelölni azt a törvénykezdeményező bizottságot, amely harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti Székelyföld autonómia statútumát. Egy héttel az önkormányzati nagygyűlés csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata. Ez a szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul. Nem vállalható az a kijelentés például, hogy Romániában nem létezik olyan „tudatos központi politika”, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul. Erre rácáfolnak a tények, az ortodox templomok, katonai laktanyák székelyföldi telepítése, a választókerületek jogsértő kialakítása. Az SZNT felkéri Székelyföld önkormányzati képviselőit, hogy ebben a formában ne írják alá az RMDSZ és EMNT által javasolt memorandumot, mert az ellentétes a székelyföldi autonómia törekvéssel. Az SZNT felkéri az RMDSZ és az EMNT vezetőit, hogy bocsássák helyi, többpárti közvitára a választott önkormányzati képviselők és a helyi civil társadalom bevonásával a memorandum második, a csíkszeredai rendezvény után elkészült szövegváltozatát. /Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./