Magyarországi és székelyföldi fotográfusok augusztus 21―28-a között egy erdővidéki és egy ahhoz közeli települést /Felsőrákost és Alsórákost/ fényképeznek, egyrészt dokumentálnak egy-egy kistérséget, másrészt megmutatják a világnak, milyen ma a székelyföldi falu. Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész több mint harminc esztendeje járja és fotózza a falvakat. A székelyföldi falvak őrzik a maguk hagyományos jellegét, de folyamatosan alakulnak. /Mózes László: Falujáró fotográfusok, avagy megtalált utak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Nyilvánosságra hozta a Székely Nemzeti Tanács a szeptember 5-én Székelyudvarhelyen esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen megvitatandó és elfogadandó határozattervezeteket. Tulit Attila és Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt Kovászna, illetve Hargita megyei önkormányzati frakcióvezetője közös sajtótájékoztatóján ismét a rendkívüli együttes tanácsülés összehívását szorgalmazta. Tulit emlékeztetett: a Kovászna és a Hargita megyei tanács rendkívüli együttes ülésének összehívására vonatkozó beadványukra nem kaptak választ Kovászna Megye Tanácsának elnökétől. Tulit Attila elmondta: augusztus 24-től az SZNT honlapján lehet tanulmányozni a nagygyűlés elé terjesztendő hét határozattervezetet. Az első nyilatkozat Székelyföld egységéről és a közigazgatási reformról szól, ebben kinyilvánítják: ,,Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. ” A második határozat az SZNT-autonómiastatútum támogatására vonatkozik, a harmadik a közigazgatási határok megváltoztatását célzó népszavazások kiírására, a negyedik a székely jelképek – himnusz, címer, zászló, lobogó, SIC regionális jelzés – elfogadására és használatára, az ötödik a széki szintű önkormányzati társulások létrehozására, a hatodik a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés intézményesítésére. A hetedik határozattervezet Székelyföld képviseletére vonatkozik az Európai Parlament, illetve az Európa Tanács intézményeiben. Tulit Attila felkérte az RMDSZ-t, hozzák nyilvánosságra az általuk előkészített memorandumot. /Farcádi Botond: Két helyszín, két időpont, egy rendezvény (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, a Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt készül benyújtani az RMDSZ segítségével, amely akár a jelenlegi kormányfelállást is megváltoztathatja. „Az RMDSZ érdeke az, hogy kormányra kerüljön. Ez minden politikai szervezet érdeke. ” – fejtette ki Markó, hozzátéve, arra csak komoly feltételekkel vállalkoznának erre. Az RMDSZ-nek legyenek eszközei, hogy a magyar közösség helyzetén is változtasson, másrészt szükséges a kisebbségi törvény elfogadása. Csíkszeredában lesz az RMDSZ és az EMNT szervezésében egy nagygyűlés, Székelyudvarhelyen pedig egy kisgyűlés, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szervez. Az SZNT felkérte az RMDSZ-t, hogy legyen partner a szervezésben, azonban az RMDSZ nem társul, szögezte le Markó, szeptember 4-én Csíkszeredában megtartják az önkormányzati nagygyűlést. Székelyföld jövőjéről, autonómiáról, gazdasági és infrastrukturális fejlesztési célokról szeretnének elfogadni dokumentumot. Markó leszögezte: az RMDSZ nem részt vesz a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. /Mózes Edith: Lesz egy nagygyűlés és egy kisgyűlés? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Vélhetően többen lesznek a szeptember 4-i csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen, mint az egy nappal későbbi székelyudvarhelyi rendezvényen, a Magyar Polgári Párt képviselői ugyanis hajlamosnak mutatkoznak mindkettőn részt venni, az RMDSZ-es tanácstagok azonban csak a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényre mennének el. Megoszlik a háromszéki polgármesterek véleménye is a nagygyűlés ügyében. Rácz Károly, Kézdivásárhely MPP-s polgármestere hangsúlyozta: hajlanak az SZNT felhívására, nem zárkóznak el a jó kezdeményezéstől. A székelyudvarhelyi rendezvényen részt vesznek, hajlanak a csíkszeredai nagygyűlésen való megjelenésre is. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester szerint az erdélyi magyar szervezetek közötti párbeszéd intézményrendszerét járatják le a két nagygyűlés szervezésével. /Farcádi Botond: Két út áll előttük, melyiken indulnak? (Székelyföldi önkormányzati nagygyűlés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A róla elhangzott irdatlan szóáradat dacára az autonómia működik, írta Rostás-Péter István. Van az önrendelkezésnek életképes intézményrendszere, amely helyi szinteken meghozott döntést, cselekvést és felelősséget feltételez. Létezik autonómia, még ha egyelőre nem mondják annak, ki írhatja felül Székelyföld többszáz településén a helyi tanács döntéseit, ha azok nem hágják át a törvényes kereteket, de a tömbmagyar régión kívül is számos eset (Szék, Torockó stb.) igazolja: ahol a magyarság helyben többséget alkot, választott testületei, elöljárói révén érdemben befolyásolhatja a település jövőjét. A kistérségi társulások által veheti birtokba sorsa alakítását. A túlközpontosított berendezkedés lebontása lassan halad. Van önkormányzatiság, amelynek meglévő kereteit sem használják ki mindig a polgármesterek, helyi tanácsok. /Rostás-Péter István: Hogyan jutunk négyről ötre? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Az RMDSZ és az EMNT olyan önkormányzati nagygyűlésre hívja meg Csíkszeredába a székelyföldi polgármestereket, alpolgármestereket, a megyei és helyi tanácsosokat, ahol a régió sajátos közigazgatási státusával, infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztésével kapcsolatos stratégiai fontosságú dokumentumokat beszélnek meg. A Székely Nemzeti Tanács szólamokat ismételgető határozattervezeteivel Székelyudvarhelyen azonban mindössze az autonómia színes ábrándját szeretné eladni, írta az ÚMSZ, továbbá az SZNT szövegei tele vannak csúsztatásokkal és fogalmi zavarokkal. /Székedi Ferenc: Ábránd és valóság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Nem csak a tradicionális, hanem bármilyen minőségi, Székelyföldön előállított termékre, szolgáltatásra alkalmaznák a Székelyföldi márkanevet – mondta el Tamás Sándor és Borboly Csaba. Kovászna és Hargita Megye Tanácsának elnökei augusztus 25-én a Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatójukon kifejtették: a Székelyföldi védjegy alkalmazása összesen 18 területen lesz lehetséges. Tamás Sándor a márkák használatával kapcsolatosan az illyefalvi kefir és a farkaslaki kenősajt példáját használva rámutatott: a Székelyföldi márkanév az adott termékek célcsoportjának nem csupán minőségi terméket, hanem hangulati élményt is nyújt. A brand ugyanakkor az értékesítésben is segítséget jelent. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzati vezető hangsúlyozta: az ingyenesen használható Székelyföld jelzést nem az önkormányzatok, hanem a termelőket, gyártókat és szolgáltatókat tömörítő szervezetek osztják majd ki. /Székelyföldi márkanevet kap a pálinka és a kürtőskalács is. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Nemzeti együttes védjegyként működik a „Székelyföldi” márkanév, a védjegyet tartalmazó okirat augusztus 21-én érkezett meg a Hargita Megyei Tanácshoz. Ezelőtt azonban a „Székelyföldi termék” márkanevet a szabadalmi hivatalnál levédte a Székelyföldi Termék Egyesület, amelyet tavasszal jegyeztek be. Azóta már megjelent az első, logóval és sorszámmal ellátott termék, a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát adták ki a T3 Kiadó gondozásában – ezt júliusban sajtótájékoztatón mutatta be Izsák Balázs SZNT-elnök, illetve Tulit Attila kiadóigazgató. A két megyei önkormányzat elnökei nem tudnak a Székelyföldi termék márkanév levédéséről, a két megyei tanács a Székelyföldi név levédését kezdeményezte. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kijelentette: ha bejegyezték a Székelyföldi terméket, meghívják a kezdeményezőket, hogy hangolják össze a dolgokat, ne kerekedjék politikai vita az ügyből. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a termék szót nem is lehet levédeni, ezért maradt a márkanév csak Székelyföldi. Fontos lenne, hogy ne kerekedjenek politikai színezetű viták ebből. /Farcádi Botond: Székelyföldi termékből is kettő lesz? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A Székely Nemzeti Tanács felkér minden, Székelyföld jövőjéért felelősséget vállaló polgárt, szervezetet, egyesületet, történelmi egyházaink képviselőit, hogy közvetlenül és a médián keresztül is követeljék az erdélyi magyar politikusoktól az SZNT által kidolgozott dokumentumok elfogadását. /Az SZNT az autonómia ügyét képviseli. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Megromlott a magyar–roma viszony Erdélyben. Rabló gazemberek! – szitkozódnak a magyarok. Rasszisták! – skandálják a Csíkszeredába tüntetni jött bukaresti romavédő szervezetek vezetői. 1990 márciusában, amikor a titkosrendőrség által félrevezetett hodákiak Bolyai Jánost meggyilkolni jöttek Marosvásárhelyre, Sütő Andrást bántalmazták, és a maroknyi magyart bekerítették a főtéren, megjelentek a cigányok: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” Nem szégyellem, hogy könnyekkel a szememben írom le ezeket a sorokat! Ám megvallom, szorongással is a szívemben: hol rontottuk el? Miért váltak el útjaink? A székelyföldi cigányok a magyaroknál is nyomorúságosabb körülmények közt élnek. A székelyek igyekeznek megvédeni azt a keveset, amit nadrágszíjparcelláikon megtermelnek, a romák meg elcsenni azt a szinte semmit, amivel egyik napról a másikra eltengődhetnek. Át kell felelősen átgondolni a történteket. Jóval nehezebb lesz a megegyezés azokban a falvakban, ahol a magyar lakosság mellé néhány éve még nomád életet élt romák telepedtek le. /Ambrus Attila: Hol rontottuk el? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Tavaly ősszel, a marosvásárhelyi könyvfesztiválon megjelent a színen Csíkszereda negyedik (!) nagyobb könyvkiadója, a Pallas-Akadémia, a Pro Print, a Székelyföld folyóirat működtette Hargita kiadóvállalat mellett a Bookart. Addig is jelentettek meg könyveket, Markó Béla gyermekverseinek színes sorozatát (A pinty és a többiek, Miért lassú a csiga, A hold fogyókúrája), és Hány életünk volt címmel kiadtak egy válogatást is Markó legszebb szonettjeiből. Egyértelműen Markó gyermekverseinek és verseinek kiadását vállalták fel, a sorozat valószínűleg folytatódik. – A Hajdú Áron vezette Alutus Nyomda nagy gondot fordít a könyvek szép kiállítására. A Bookart adta ki Kövi Sára Balettka című kecses kis kötetét a szerző verseivel és rajzaival. A kiadó eddig legnagyobb teljesítménye Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című könyve Hajdú Farkas Zoltán fordításában. Az Erdélyi létlap egy sajátos antológia: a Látó folyóirat két tematikus számának anyagából válogatott Láng Zsolt. Megjelentet a kiadó tanulmányokat is, így Tánczos Vilmos Elfelejtett szavak című kötete ,,egy csíki székely ember nyelvéről és világképéről” ad számot. Kiadnak jelenkori prózaírókat is: Szabó Róbert Csaba Kutyák birodalma című novelláskötetét és Selyem Zsuzsa Mire vársz? című prózakötetét. /Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak – Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano – a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és Székelyföld. A döntés előzményeihez tartozik, hogy a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24 között folytatott román–magyar tárgyalások nem vezettek eredményre a területátadás kérdésében. A magyar csapatok 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszakapott területre. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000 magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt. Dél-Erdélyben körülbelül 400 000 magyar maradt. /Hatvankilenc évvel ezelőtt lett újra magyar terület Észak-Erdély. = Erdély. Ma, aug. 30./

Az RMDSZ meghívott minden székelyföldi polgármestert és tanácsost a szeptember 4-i, csíkszeredai székely önkormányzati nagygyűlésre: úgy értékeljük, hogy bár nincsen közigazgatásilag ennek kifejezése, Székelyföld egy entitás hagyományban, kultúrában és gazdasági fejlesztési lehetőségekben – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke közölte, a tanácskozáson várhatóan dokumentumot fogadnak el a gazdasági infrastrukturális fejlesztési stratégiáról és közigazgatási szervezésről, a tervezeteket hamarosan az önkormányzati képviselők is megkapják. Kormányváltásra szükség van, de csak az elnökválasztás után – hangsúlyozta Markó Béla. /A. E. : Változást vár ősztől Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az RMDSZ azt tanácsolja majd a polgármestereinek és a tanácsosainak a szeptember 4-i csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésén, hogy ne vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által egy nappal későbbre szervezett hasonló rendezvényen – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szeptember 5-i, székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező SZNT nincs jelen a közigazgatásban, nincsenek polgármesterei és önkormányzati képviselői. „Nem hiszem, hogy engedményeket kellene tennünk az SZNT-nek, vagy hogy tárgyalnunk kellene velük. Az SZNT egy civil szervezet, egy polgári egyesület, néhány tiszteletreméltó személy egyesülete bizonyos célkitűzések népszerűsítésére. Nagy különbség van egy polgári egyesület és egy parlamenti alakulat, az RMDSZ között. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) hat-hét polgármestere van a Székelyföldön, az RMDSZ-nek több mint száz” – mondta Markó. /Markót nem aggasztja, hogy a polgári párt is indít államfőjelöltet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

A Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei elnöksége nyílt levelet írt Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. RMDSZ-es módszer, hogy kampányidőszakban kitűzik zászlójukra az autonómiát, utána pedig bársonyszékekért állnak sorba, olvasható a levélben. Emlékeztettek az RMDSZ 2004-től felkapott jelszavára: „Együtt az autonómiáért!” Hogyan illik ebbe a képbe a markói biztatás, hogy ne menjenek el a székelyudvarhelyi nagygyűlésre az RMDSZ-es képviselők? A román nemzetállamot támogatják, vagy az autonóm Székelyföldet? /Az MPP nyílt levele Markó Bélához. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

A Duna TV-ben Kelemen Hunor és Izsák Balázs kaphat ugyanolyan percterjedelmet, de a valóságban a székelyföldi politikai arányok mások. „Én egy nagygyűlésről tudok, amelyet az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum égisze alatt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közösen szervez Csíkszeredában” – fejti ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és elmondja véleményét arról a rendezvényről, amelyet a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács szervez másnap Székelyudvarhelyen, és amelyről Izsák Balázs SZNT elnök így vélekedik: „Mi nem egy pártrendezvényt szeretnénk, hanem az önkormányzatok gyűlését. Valóban az önkormányzatokét, az önkormányzatok pedig nincsenek alárendelve pártoknak. ” Az önkormányzatok nincsenek alárendelve pártoknak? A megyei tanácselnökök, a polgármesterek, a tanácsosok valójában politikai választások nyomán kerültek tisztségekbe. A nagygyűlésen Csíkszeredában döntenek, Udvarhelyen pedig beszélgetnek, szögezte le a lap főmunkatársa. /Székedi Ferenc: A nép nevében. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Irházi János újságíró szerint a nyilatkozatháborúból kiderül, hogy húsz év erdélyi magyarságpolitikájának csődje fog kicsúcsosodni hétvégén Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. A mostani, kritikus gazdasági helyzetben nem nagygyűléseket kellene összehívni, írta, hanem megoldásokat kellene keresni a csődbe jutott erdélyi magyar önkormányzatoknak. Nem kellene elfelejteni, hogy Székelyföldön kívül is élnek még magyarok Erdélyben. /Irházi János: Meggyűlnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Tőkés László, EP-képviselő, az EMNT elnöke közös cselekvésre szóló felhívást adott ki. Az egypártrendszer ideje az erdélyi magyar közéletben lejárt. A parlamenti képviselet monopóliumát még őrző Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) az önkormányzati munka felelősségén meg kell osztoznia a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel. Nemzetpolitikai kérdésekben pedig egyre több szerep jut a civil-politikai szerveződéseknek, kiemelten a különböző közösségi autonómiaformák integrált képviseletére alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) és a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét létezése alapcéljaként tételező Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT). Ebben a kisebbségpolitikai környezetben nem könnyű megtalálni az egyensúlyt. Jelen van a folyamatos ütközést kereső (konfrontatív) szemléletmód, amelyben a különböző magyar közéleti szereplők egymás ellehetetlenítésére törekszenek, a másik az együttműködést kereső (konszociatív) szemléletmód. A közös célok – az erdélyi magyar autonómiák – érdekében történő cselekvés megtervezésére alakították meg az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Fontos volna ebben a testületben a Székelyföld területi autonómiájának közképviseletét felvállaló SZNT aktív és alkotó jelenléte. Nem lehet, hogy testvérharcot vívjanak, megkönnyítve a többségi politikumnak az „oszd meg és uralkodj” gyakorlatának alkalmazását. /Tőkés László felhívása közös cselekvésre. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Szeptember 1-jétől vásárolhatóak meg a Székelyföldi Filharmónia 2009/2010-es évadjára szóló bérletek a székelyudvarhelyi Művelődési Ház pénztáránál. Az évadnyitó hangverseny szeptember 27-én lesz. /A Székelyföldi Filharmónia bérletei. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Kölcsönösen ellenrendezvény-szervezéssel vádolják egymást a hétvégi székelyföldi önkormányzati nagygyűléseket összehívó szervezetek. Szász Jenő, a Székely Nemzeti Tanács által szeptember 5-re Székelyudvarhelyre meghirdetett esemény társszervezését felvállaló Magyar Polgári Párt elnöke történelmi bűnnek tartja, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy nappal korábban Csíkszeredában rendez hasonló nagygyűlést. Szász Jenő szerint a csíkszeredai rendezvény csökkenti a székelyföldi önkormányzati nagygyűlés súlyát. Ezzel szemben Tőkés László az SZNT nagygyűlését tartja ellenrendezvénynek, mivel szerinte az EMNT és az RMDSZ által létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum „mindenkit megelőzve”, az SZNT ötletével és javaslatával százszázalékosan egyetértve hívta össze a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlést. Tőkés László az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtése érdekében felhívásban sürgette a romániai magyar szervezetek együttműködését. „Az 1992-es kolozsvári nyilatkozat egyik kezdeményezőjeként és a 2003-as szatmárnémeti közgyűlés szervezőjeként én nem támogatója, hanem alanya vagyok a székelyföldi területi és az erdélyi magyar autonómiának. A Székelyföld magyarsága nem választható el az erdélyi magyarságtól, az egész romániai magyarság egyet akar: legyen személyi elvű autonómiája az erdélyi, területi autonómiája pedig a székelyföldi magyarságnak” – állapította meg Tőkés László. /Rostás Szabolcs: Áll a bál a székely nagygyűlések előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Szeptember 4-én Csíkszeredában lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. A rendezvényen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos vesz részt, de jelen lesznek az RMDSZ képviselői, szenátorai és tisztségviselői is. Beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az EMNT elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, államelnökjelölt, valamint Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. A rendezvényen sor kerül a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról szóló Memorandum, valamint a Kiáltvány bemutatására és elfogadására is. /Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az augusztus 30-án a Szegeden megrendezett kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozó példamutatást adott az összefogásra. Székelyföld területi autonómiájának kivívása lökésszerűen hatna a más autonómiaformák létrejöttének felgyorsulására. A közös cél nyilvánvaló, mégis, az ezt szolgáló önkormányzati nagygyűléseket az RMDSZ–EMNT szeptember 4-én Csíkszeredában, az SZNT szeptember 5-én Székelyudvarhelyen szervezi. Tőkés András bízik abban, hogy a magyar önkormányzati képviselők és polgármesterek mindkét rendezvényen részt vesznek. /Politikai nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A két székelyföldi védjegy bejegyzése (nemzetközi és bukaresti szinten) eddig csaknem hárommilliárd régi lej költséget jelentett a megyei tanácsoknak és a szakegyesületnek. Egyelőre még versengenek a márkák. „Több mint tíz termékcsoportra védtük le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy húszezer eurós (846 millió régi lej) költséget jelentett az év elejétől kezdve. Azóta folyton új és új termékcsoportokat vásárolunk” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi alelnöke. A Székelyföldi Termék Egyesület (SZTE) a bejegyzést a nemzetközi szabadalmi hivatalban bonyolította le. Az RMDSZ-es megyei tanácsok augusztus 21-én jegyeztek be egy hasonló jellegű védjegyet, Székely termék névvel, ezt a bukaresti Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) hagyta jóvá. – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök közölte, eddig összesen kétmilliárd régi lejt költöttek a projektre, 18 termékcsoportra foglalták le a nevet. Borboly hangsúlyozta, hogy szívesen együttműködnének Gazda Zoltánnal, a lényeg, hogy „ne legyen vita közöttük”. „Elég, ha egy ország megóvja, és a közösségi-nemzetközi védjegy nem érvényes” – mondta Varga Gábor, a Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) volt elnöke. Szerinte a bukaresti határozat az érvényes, s a székelyföldi márkajelzés legitim képviselői a helyi megyei tanácsok. /Nagy Vajda Zsuzsa: Kié lesz a székely termék? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A tavaly Veszprémben nagy sikert aratott, Európa kicsinyben című közös kiállításra válaszolva idén a Székely Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi székhelyén tartják meg a két testvérintézmény előadással egybekötött ikertárlatát. A megnyitó szeptember 19-én lesz. A múzeumkertben hagyományőrző mestereket vonultatnak fel, fellép a sepsiszentgyörgyi Százlábú együttes és a veszprémi táncegyüttes, majd a két igazgató megnyitja az Ünnepek és hétköznapok című vallásos néprajzi kiállítást. A tárlat lényege megmutatni, mi az, ami megegyezik s mi különbözik a Bakony térsége és Háromszék, tágabban Székelyföld között – mondta Vargha Mihály igazgató. Hangsúlyozta, igen gyümölcsöző a több mint húsz évre visszatekintő kapcsolat a két múzeum között. /Szekeres Attila: Múzeumi kapcsolat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Kiáltványban erősítik meg autonómia iránti igényüket szeptember 4-én Csíkszeredában Székelyföld önkormányzati elöljárói. Másnap, Székelyudvarhelyre várja az SZNT hasonló célból a polgármestereket és tanácsosokat. „Mi, Székelyföld választott önkormányzati és parlamenti tisztségviselői, közösségünk akaratából elnyert polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati és parlamenti képviselői mandátumunknak megfelelően, ezúton ismételten kinyilvánítjuk: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen tartós garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet” – többek között ez áll a Kiáltvány a Székelyföldért című dokumentumban, amelyet szeptember 4-én olvasnak fel Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által összehívott székely nagygyűlésen. Szót kért a szervezőktől Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke nem tudta megmondani, szóhoz jut-e majd az MPP elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ nem foglalkozik a székelyudvarhelyi rendezvénnyel”. Ennek ellenére a szeptember 4-i nagygyűlés programja szerint RMDSZ-es politikusok is felszólalnának Székelyudvarhelyen, köztük Markó Béla, illetve házigazdaként Bunta Levente polgármester is. Csinta Samu, a Sepsiszéki Székely Tanács tagja közölte, a felsorolt RMDSZ-vezetők és -képviselők közül senki nem jelzett vissza, hogy részt vesz-e a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. Az SZNT azt tervezi, hogy bejelenti: Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EU-nak el kell ismernie, részeit nem lehet csatolni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. /Autonómia a négyzeten. Különleges jogi státust kérnek ma Székelyföldnek a csíkszeredai nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./