Alkalmatlannak tartja Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a román civil szervezeteknek a székelyföldi autonómia ellen irányuló tiltakozását. Az autonómiaellenes tevékenységek nem segítik elő az etnikumközi feszültségek feloldását. A székelyföldi magyar közösség képviselői továbbra is az autonómiáért fognak küzdeni, mondta. A két közösség normális együttélése érdekében el kell fogadni az autonómia gondolatát. /Antal Árpád: az ellentüntetés árt az etnikumközi viszonyoknak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

A Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott háromszéki önkormányzati képviselők és tisztségviselők azzal a felhívással fordultak az MPP, RMDSZ, más pártok színeiben, vagy függetlenként megválasztott minden székelyföldi önkormányzati képviselőhöz, hogy vegyenek részt 2009 szeptember 5-én Székelyudvarhelyen, az önkormányzati nagygyűlésen. Felkérik az EMNT, az egyház és a civil szféra képviselőit, hogy támogassák a székely önkormányzati nagygyűlést. Aláírók: Rácz Károly, Nagy István polgármester, Bálint József alpolgármester, Tulit Attila megyei és Kovács István sepsiszentgyörgyi frakcióvezető, valamint az MPP megyei és háromszéki települési önkormányzati képviselői. /MPP-felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./

Nemrégiben egy biharországi poéta publicisztikájában holmi bukaresti „dramaturgok”, „titkosszolgálatok”, valamint Orbán Viktor nyakába varrta az erdélyi Magyar Összefogást, mint „történelmi léptékű baklövést”, mondta el Tőkés László, hozzátéve, gyalázkodó levelekkel bombázzák elektronikus postaládáját. Mindeközben a székelyföldiek nemhogy Székely Önkormányzati Nagygyűlést, de még egy közös megyei tanácsülést sem képesek tető alá hozni. Ahelyett, hogy az Orbán Viktor Fidesz-elnök által Tusványoson jelzett európai jobboldali fordulat előkészítésére összpontosítanánk erőinket, fejtette ki Tőkés László, nyilatkozatháború folyik. Hangsúlyozta, hogy jó lelkiismerettel vállalja a politikai felelősséget az erdélyi Magyar Összefogásért, sikerült megteremteni az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ennek s éppen a Szász Jenő-féle MPP-csoportosulás a legfőbb kerékkötője. A Jobbik szavazóit tiszteli, szögezte le Tőkés László, de ő Orbán Viktor szövetségét vállalja. /Tőkés László a magyar összefogásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Közel másfélezer résztvevővel kezdődött meg augusztus 5-én az V. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén. A rendezvényt, melynek idén partnere volt Hargita megye tanácsa is, további támogatásáról biztosította Gyergyószentmiklós polgármestere. Azt cselekszik ezek a fiatalok, amit ennek a nemzedéknek tennie kell, ezért támogatni fogom a jövőben is az EMI-tábort – jelentette ki a tábor ünnepélyes megnyitóján Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki ugyanakkor elítélte a tábort az utóbbi időben ért sajtóbeli támadásokat. Nem lehet akkora recesszió, hogy a félretájékoztatásra ne jusson pénz, mondta a városvezető, hozzátéve: ragaszkodnunk kell ősi jelképeinkhez, mert ha engedünk a nemzeti szimbólumaink ellen indított hadjáratnak, akkor ma „csak” egyik zászlónkat feledtetik el, de holnap már a Szent Korona következhet. Az Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó, az RMDSZ, valamint az SZDSZ köreihez köthető liberális politikusok és újságírók támadásaival foglalkozott megnyitóbeszédében Bagoly Zsolt is, aki az EMI képviseletében szólalt fel. Bennünket örömmel tölt el, hogy egyre több fiatal érdeklődik nemzete történelme, hagyományai és hazája sorsa iránt, egyesek viszont, ráadásul éppen azok, akiket érdekeink, törekvéseink képviseletére választottak meg, együtt lépnek fel a nemzeti érzelmű fiatalok ellen a román sovinisztákkal, mondta, a szenátor „elnöki tanácsadásának” tulajdonítva az eddig példátlan ellenőrzéseket, melyekkel fentről jövő utasításnak engedelmeskedve próbálják napok óra megfélemlíteni az illetékes hatóságok az EMI-vel együttműködő gyergyói cégeket és magánszemélyeket. Bakay Kornél régész, történész előadásában a magyarság eredete, az indoeurópai tengerben való idegensége szempontjából próbált magyarázatot találni az európai népek többségét jellemző magyarellenességre. Ezt követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke adott számot az SZNT által az elmúlt egy évben megtett gyakorlati lépésekről. Beszélt az „internetes térfoglalásról”, azaz a.sic domainvégződés elnyerését célzó törekvésről, melyért eddig több mint harmincezer aláírás gyűlt össze, említette a Székely Termék nevű kezdeményezést, melyért az SZNT vélhetően fővédnökséget vállal, és szó volt az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is. Arra a kérdésre, miért nem tesz eleget a részvételre való felkérésnek az RMDSZ, Izsák Balázs azt válaszolta: Markó Béláék mindent alárendelnek a kormányba való visszatérésnek, és valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nem tesz jót e célnak egy olyan fórumon való részvétel, mely a székely parlament előfutára hivatott lenni. /EMI-tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet gyergyószentmiklósi rendezvényét idén augusztus 5-e és 9-e között tartják; az idei díszvendég Vona Gábor, a Jobbik elnöke. A tábor megnyitónapján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnökének autonómiáról szóló előadása szerepelt a programban, valamint Transylmania, illetve Kormorán koncertek. Az augusztus 6-i program Vonáék mellett Somai József közgazdász, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke előadása szerepel még, az „erdélyi magyar szolidaritás” kérdésköréről, továbbá Vincze Gábor történész „A református egyház Magyarországon és Erdélyben 1945 után” című előadása várható. Augusztus 7-én Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók az 50 éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról értekeznek. Augusztus 8-án az autonómiáról székelyföldi polgármesterekkel tartanak kerekasztalt, illetve Tőkés László EP-képviselő beszélget az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Polgári Egyesület, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak vezetőivel az RMDSZ-EMNT megállapodásról. Az augusztus 9-i, vasárnapi zárónapon sajtó kerekasztal és nemzetstratégiai elmélkedések szerepelnek a programban. A Hargita Megyei Tanács költségvetési finanszírozással járult hozzá az EMI-tábor sikeréhez. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsosa, és Aurel Vainer zsidó kisebbségi képviselő bírálta a hargitai önkormányzat döntését. Borboly Csaba megyei tanácselnök erről úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett önkormányzat nem működhet ideológiai szűrőként, és mint elnök, ő nem cenzor. „Nem bírálhatom fölül 325 ezer Hargita megyei ember gondolkodásmódját és értékrendjét” – védekezett Borboly. Kelemen Hunor támadta Borbolyt: „vállalja fel nyíltan, hogy ő egy ilyen szélsőséges szervezettel szimpatizál. ” /Gyergyóba várja a Jobbik vezéreit az EMI. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Romáink nem tekinthetik magukénak a többségi társadalmak erkölcsi rendjét, mert ha annak tekintenék, önnön kiközösítésüket is erkölcsösnek kéne tekinteniük – vallja Bíró Béla. A roma népesség minden kelet-közép európai társadalomban konfliktusforrás, a roma-magyar kapcsolatokban azonban a konfliktusok súlyos változata alakulhat ki, állapította meg. Miért? Egy lehetséges válasz: a magyar nacionalizmus. Ez a vélemény azonban tarthatatlan. Akkor meg kellene magyarázni, hogy ha a magyar valóban nacionalistább, mint a szomszédos nemzetek, mitől vált nacionalistábbá? Magyarország egynyelvű, egykultúrájú állammá alakult. Ugyanez volt a helyzet, gyakorlatilag a Ceausescu korszakig, a Székelyföldön is. Még az idetelepedett románok jelentős része is asszimilálódott vagy megindult az asszimiláció útján. A roma népesség esetében azonban az asszimilációs modell nem látszik működőképesnek. Bíró Béla szerint a romák szívvel bűnözhetnek, ha „harmadnapja” nem esznek, „se sokat, se keveset” Roma bűnözés van, mert társadalmi kirekesztés is van, vallja a cikkíró. /Bíró Béla: Romák és magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Felújította egy évtizeddel korábbi, Barangolás a Székelyföldön című sorozatát a csíkszerdai Pallas-Akadémia Könyviadó. Hargita és Maros megye után Kovászna megye útikönyve, Kisgyörgy Zoltán, a lap munkatársa, helytörténész, genealógus, harangkutató munkája is újból nyomdafestéket látott /Barangolás a Székelyföldön 3. Kovászna megye/ Gazdagabb az első kiadásnál, naprakész információkkal szolgál, a 2000 óta eltelt időszak fontosabb tényei is bekerültek a kötetbe. A népszámlálási adatokból nyomon követhető a népesség fogyása. Feltűnnek a könyvben az utóbbi kilenc évben felavatott emlékművek, szobrok, a megnyílt vendéglátó-ipari egységek, bővült az ajánlott irodalom is. A szerző szomorúan meséli, lépten-nyomon saját szövegeibe botlik falufüzetekben, szórólapokon, a világhálón – anélkül, hogy valahol is megjelölnék azok eredetét. /Szekeres Attila: Háromszéki túrák Kisgyörgy Zoltánnal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Amikor Eckstein-Kovács Péter exszenátor az államelnök kisebbségi tanácsosának jogkörét elnyerte, egyértelművé vált, hogy kulcsszerepe lesz egy új kisebbségpolitikai alternatíva kialakításában, amelyben az RMDSZ csak másodhegedűs, és Szász Jenő megkapja a selyemzsinórt. A Székely Nemzeti Tanács folytonosan taktikázó, bármilyen összetételű szövetségtől elhatárolódó vezetői lassan a Magyarok Világszövetségének sorsára jutnak. A báványosi nyári szabadegyetem, azaz Tusványos egyetlen győztese Basescu államelnök, aki vérlázítóan provokatív modorban már harmadszor oktatta ki a székelyeket, írta hozzászólásában Zsigmond Sándor. Mindezek után Tőkés László békítő szándékú reakcióján kívül nem történt semmi. A cikkíró szerint Orbán Viktor „miniszterelnökként kiszúrta a szemünket egy kibelezett kedvezménytörvénnyel”. A cikkíró az állította, hogy miután választási győzelme már biztosra vehető, Orbán Viktor fő prioritása az európai néppárt vezetésének a megszerzése lesz, a székelyföldi autonómia számára kizárólag romániai belüggyé degradálódott. A cikk kárhoztatja a széthúzást, „a buta álhazafiasságot”. A székely virtus „csak egymás megalázásában, a folytonos civakodásban csúcsosodik ki. ” Eközben az ortodox kupolák, militarizált intézmények gomba módra szaporodnak. /Zsigmond Sándor, Sepsikőröspatak: Egy jubileum árnyoldalai (Álláspont). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Újra magyar elődje tevékenységét bírálta Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. Közölte, átvizsgálták az elmúlt három év tanácshatározatait, és bíróságon támadták meg azokat, amelyeket György Ervin kormánybiztos elmulasztott megtenni. Munteanu szerint az ellenőrzés során a 2006–2008-as időszakban hozott tanácshatározatok vagy polgármesteri rendeletek között találtak 69 olyan dokumentumot, amely törvénytelen volt. Ezek között említette a be nem jegyzett Székelyföldért Egyesület esetét, amelynek Kovászna megyében 30 önkormányzat volt alapító tagja. /Kovács Zsolt: Elődje után takarít a háromszéki prefektus? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Székelyföldről közölt riportot augusztus 11-i számában a Neue Zürcher Zeitung svájci napilap. Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista” Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta” Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. A szerző látogatást tett Sepsiszentgyörgyön. A magyar többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. December 1. utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Mihai Viteazul román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A polgármester kifejtette, a székelyek dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Antal szerint „lopakodó románosítás” zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. /Székelyföldről svájci szemmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 12./

Elkerülhetetlennek tűnik, hogy bíróság elé kerüljön a Hargita és Neamt megye között évek óta húzódó határvita, miután a moldvai megye önkormányzata a napokban olyan területen állította fel a szomszédos régiók határát jelző táblát, amelyet a székely megye magának vindikál. A két megye képviselőtestületének vezetői egy héttel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy folytatja munkáját a vitás ügy rendezése végett 2005-ben létrehozott bizottság. „Neamti szomszédaink figyelmébe ajánljuk a közismert tényt, hogy a két térség határa emberemlékezet óta ugyanott, a Békás-szoros túloldalán húzódik” – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az RMDSZ-es politikus. Gyergyószék Székely Tanácsa Székelyföld és Gyergyószentmiklós elleni „agresszióként” értékeli a történteket. /Rostás Szabolcs: Neamt faragja Hargitát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A fideszes Lázár Ferenc, aki Székelyföldről települt át Magyarországra, nyílt levelet írt Szász Jenő MPP-elnöknek, figyelmeztetve, hogy szétforgácsolja az erdélyi nemzeti oldalt, amikor Tőkés László ellen hangolja az embereket. Aljasság volt az Erdélyi Magyar Ifjak táborának bejáratánál ingyen osztogatni a székelyudvarhelyi Polgári Élet azon friss számát, amelyben egy névtelen tollforgató Tőkés Lászlót csúsztatással rágalmazza. Ezt a hetilapot nem lehetett megvásárolni a gyergyói újságos standoknál, tehát azért osztogatták, hogy Tőkés ellen hangolja a táborba belépő fiatalokat. Egy másik hetilapnak, amit szintén ingyen osztogattak a táborban, a kézdivásárhelyi Székely Újságnak Szász Jenő adott interjút, melyben azt állította, Tőkés László lépett egyet balra, összeborult az RMDSZ-szel. A püspök régen az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt, ahová most visszafogadták. Szász Jenő is az RMDSZ prominense volt, emlékeztetett Lázár Ferenc. Amikor 1989-ben Tőkés László a saját és családja életét kockáztatta, akkor Szász Jenő Brassóban a kommunista diákszövetség elnöke volt. Lázár Ferenc javasolta, hogy Szász Jenőnek nyilvánosan kérjen elnézést Tőkés Lászlótól a fizetett „nemzeti polgáris” tollforgatóik helyett is. /Lázár Ferenc, a Fidesz kulturális bizottságának tagja, a Magyar Gyökerek Egyesület elnöke: Nyílt levél Szász Jenő MPP-elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen való részvételre buzdít a Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei önkormányzati frakciója, ugyanakkor felkérik a két megyei tanács elnökét, hívják össze a közös tanácsülést, és ott határozatban rögzítsék, részt vesznek a székely parlament előfutáraként emlegetett testület ülésén szeptember 5-én Székelyudvarhelyen. Ezt a tusnádfürdői együttes tanácskozásukon döntötték el az MPP Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselői. A Thamó Csaba Hargita megyei, illetve Tulit Attila Kovászna megyei frakcióvezető által aláírt dokumentumban az MPP önkormányzati képviselői felkérik Kovászna és Hargita megye tanácselnökeit, hogy 2009. augusztus 20-ra vagy 24-re hívják össze a megyei önkormányzatok rendkívüli együttes ülését, ahol határozatban rögzítik, hogy ,,elfogadják a Székely Nemzeti Tanács meghívását, és testületileg részt vesznek a székelyudvarhelyi nagygyűlésen”. /Farcádi Botond: Mielőbb döntsenek a tanácselnökök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

Nem csupán az RMDSZ-es és MPP-s polgármestereket, önkormányzati képviselőket várja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésre, de meghívja a román pártok székelyföldi képviselőit is, valamint az egész Kárpát-medence magyar politikai és civil szervezeteinek küldöttségét – mondta Izsák Balázs, az SZNT elnöke a szervezet állandó bizottságának marosvásárhelyi ülése után. Hozzátette: a következő hetekben várják az együttműködési javaslatokat a tartalmi és szervezési kérdésekre vonatkozó dokumentumok kidolgozásához. /Antal Erika: RMDSZ-tagokat is várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./ „Elvi nyilatkozatot szeretnénk elfogadni a Székelyföld egységéről, jelképeiről, a népszavazás kiírásáról, az önkormányzati társulások működtetéséről. Ugyanakkor a továbbiakban intézményesíteni szeretnénk a Székely Önkormányzati Nagygyűlést, valamint a regionális parlament létrehozását” – számolt be a nagygyűlés tervezett napirendjéről Izsák Balázs. Reméli, hogy addig sikerül egyezségre jutni az RMDSZ vezetőivel is. Szász Jenő, a Magyar Polgári Pártot vezetője leszögezte, nem lesz két külön nagygyűlés. „Amit az SZNT szervez, az a Székely Nagygyűlés. Az elnökválasztások közeledtével az RMDSZ legfeljebb egy nagygyűlésnek álcázott kampánygyűlést rendezhet, amelyen a polgári oldal semmiként nem vesz részt” – nyilatkozta. /Szucher Ervin: Megtartja nagygyűlését szeptemberben az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

Még nem tudni, lesz-e székelyföldi önkormányzati nagygyűlés. Megtartják, de nagy kérdés továbbra is, jelen lesznek-e a választott polgármesterek, képviselők? Az RMDSZ tavasszal határozottan kiállt a székelyföldi nagygyűlés megszervezése mellett, ebben nagy szerepe volt Tőkés Lászlónak és a frissen megszületett összefogásnak. Markó Béla egyértelműen az RMDSZ égisze alatt megrendezett eseményként képzelte el. A jól hangzó retorika mögött azonban nem volt valós szándék, ezt bizonyítja, hogy sértetten félrevonultak, amikor az SZNT elnöke bejelentette: ők a legilletékesebbek a nagygyűlés összehívásában. Azóta néma csend van. Tőkés László több felhívásban kért józanságot, valós összefogást, de pusztába kiáltott szó maradt minden nyilatkozata. /Farkas Réka: Kik játsszák el a székelyföldi összefogást? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

A gazdasági válság nem érintette súlyosan a borvízforgalmazókat, jelentették a hétvégi Aquarius – a borvíz ünnepe résztvevői. Az ágazat számára kitörési pontot jelentene annak a tízmillió euró értékű fejlesztésnek a megvalósítása, amely már öt hónapja késlekedik. Romániában évente több mint egymilliárd liter borvizet palackoznak, ennek több mint negyven százalékát a székelyföldi gyárak adják. Csaknem ötvenféle borvizet kínáltak kóstolásra a háromszéki Kézdiszentkereszten, ahol a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület az Aquarius – a borvíz ünnepét szervezte meg. Kovászna megyében mintegy 350 borvízkútról tudnak, ezeket szeretnék népszerűsíteni – mondták a szervezők. Tizenhárom Hargita és Kovászna megyei település tízmillió eurót nyert egy pályázat keretében a PHARE-alapokból a Borvíz útja beruházásainak megvalósítására. A projekt célja a régi ásványvízre épülő gyógyfürdőkultúra újraélesztése. A borvízágazat és ezzel összefüggésben a gyógyturizmus fellendítését szolgálja Székelyföldön a Borvíz útja nevű projekt is, amely egyelőre öt hónapos késésben van. A Borvíz útja az egyetlen olyan projekt a turizmus területén, amelynek keretében Hargita és Kovászna megye összefogott. /Kovács Zsolt: Van ereje még a borvízpiacnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényének nevezi a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett szeptember 5-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke. /Bálint Eszter: Borboly másképp képzeli a nagygyűlést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

Duna Televízió augusztus 16-i Közbeszéd műsorának egyik meghívottja Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt. A beszélgetés több témakörre is kiterjedt, annak végén a műsorvezető az EMI-tábornak adott támogatásról is megkérdezte a tanácselnököt. Sok támadás érte Borboly Csabát, mert önkormányzat támogatta az Erdélyi Magyar Ifjak táborát. A tábort, egyik meghívottja, Vona Gábor, a Jobbik elnöke volt. Borboly Csaba elmondta, valamivel több mint félszáz fiatal vett részt a Vona Gábor-előadáson, de ott volt több mint tízezer fiatal, aki jól szórakozott, Beatricet hallgatott, Tőkés Lászlót, RMDSZ-es politikusokat, továbbá neves tudósokat. Borboly a Magyarországon tapasztalható politikai megosztottság Erdélybe való importálását azáltal látja megakadályozhatónak, „ha annak nem adunk túl nagy jelentőséget, és nem eltaszítunk”. „Az Erdélyi Magyar Ifjakat és a velük szimpatizálókat nem taszítani kell a szélekre, hanem inkább húzni kell be, középre. Én ebben hiszek, hogy az erdélyi és a székelyföldi társadalom egységes kell legyen”. /Borboly Csaba: Az Erdélyi Magyar Ifjakat húzni kell be, középre. = Erdély. Ma, aug. 18./

Kíváncsi magyarországi turistacsoportok állnak meg Marosvásárhelyen, a Vártemplom gótikus szentélyrészében, hallgatják, amint sok évszázad székely-magyar helytállása elevenedik meg a városismertetőből. Azután megkérdezik a cikkírót, Ötvös József lelkészt, generális direktort: most akkor székely vagy magyar ez a város? 1616. április 29-ig biztosan székely volt ez a város, még nevében is /Székelyvásárhely/ ezt hordozta. Ekkor a Bethlen Gábor által adományozott kiváltságlevéllel együtt új nevet is kapott: Marosvásárhely. Az 1876-os közigazgatási átrendezésig a hét székely szék egyikének – Maros-széknek – volt a központja. A székely székek megszüntetése után is a köztudatban úgy élt, mint a legnagyobb székely város. Jelenleg elmondható, a székely nyomokat eltüntette a világváltozás. A cikkíró felvillant néhány székely emléket a város közelmúltjából. 1886. június 27-én megnyitották a városban a Székelyföldi Iparmúzeumot, amely 1944 őszéig élt. E székelyföldi múzeum épületét 1890-93 között nagyrészt (székely) közadakozásból építették fel. 1910-ben épült fel a sétálóutca végén a Székely-kioszk. Sokak emlékezetében él még az egykori Székely Színház, amely 1946. március 10-én nyitotta meg kapuit, két év múlva Állami Székely Színház néven működött, 1962-ben pedig már csak Állami Színház. 1956-ban a városban megalakult az Állami Székely Népi Együttes is, ami szép lassan Maros Művészegyüttesként járta a székelyföldi falvakat és városokat. A Vár sétány szobra őrzi a nagy székely vándor, Kőrösi Csoma Sándor emlékét. És itt van még a városban a Székely Vértanúk emlékműve. /Ötvös József: Hova lett a székely város? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Várhatóan nem vesz részt a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők zöme szeptember 5-én a Székelyudvarhelyre tervezett önkormányzati nagygyűlésen, miután az RMDSZ bejelentette, hogy későbbi időpontban fogja megszervezni az eseményt. Az összejövetelen várhatóan csak a Magyar Polgári Párt (MPP) választott tisztségviselői vesznek majd részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök így vélekedett: „az MPP arra használta az SZNT elnökét, hogy a Székely Önkormányzatok Nagygyűlésből egy székelyudvarhelyi kampányindító rendezvényt csináljon”. Thamó Csaba az MPP Hargita megyei tanácsi frakciójának nevében felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy támogassák a rendezvényt. /B. T. : Csonka nagygyűlésre készülődnek a székelyek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Az elmúlt századok alatt elevenen élt Székelyföldön Szent István, Szent Imre, Szent László, az Árpád-házi szent királyok és szentek kultusza. Nem ártott ennek a kultusznak semmi. A székelység ezer esztendeje magáénak érzi szent királyait, főként az államalapító Szent Istvánt és a határőrvidék szentjének is tartott Szent Lászlót. Elég, ha a helységneveket nézzük, a források, dűlők megnevezését, a templomok kegyszobrait és freskóit, írta Bogdán László. Így telt el ezer év, majd a múlt század második felében a diktatúra eszelősen tiltotta a szent királyokra, a magyarság, a kereszténység szentjeire való emlékezést, de a mélységes hit a lelkekben és az ezer esztendőn át elevenen őrzött pogány dac ezt az áldatlan korszakot is segített túlélni, a székelység szívében a szent királyok rajongó tiszteletével, szeretetével lépett az új évezredbe, állapította meg a cikkíró. /Bogdán László: A szent királyok kultusza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

Augusztus 21-én jár le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökének mandátuma. Asztalost az elmúlt hét év eredményeiről kérdezte az ÚMSZ. A tanács nehezen indult 2002-ben, „mi sem nagyon értettük akkor, hogy mit is kell tenni” – nyilatkozta Asztalos Csaba. Kezdetben gyakori volt a politikai beavatkozás a tanács tevékenységébe. Inkább imidzsépítő tevékenység volt, hogy kifelé közöljék: Romániában nincs diszkrimináció. Az országjelentések kifogásolták, hogy az intézmény nem független, hanem kormányhoz tartozik. Ez a 2002–2005 közötti időszak volt. Külső nyomásra jött létre az intézmény. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztersége alatt, 2000-ben fogadták el a diszkriminációellenes jogszabályt, két év múlva létrehozták az intézményt. A tagokat a miniszterelnök nevezte ki, az RMDSZ–PSD-protokollumnak köszönhetően lett egy kisebbségi tag is, Asztalos Csaba. 2005-ben őt nevezték ki elnöknek. Az intézmény 2006-ban a parlament fennhatósága alá került. Asztalos Csaba hangsúlyozta, hogy ő mindig független volt. Újra megpályázza a tisztséget. Annak ellenére, hogy voltak olyan döntések is az elmúlt hét év alatt, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, Asztalos Csaba úgy gondolja, szakmailag is, politikailag is dolgozott a közösségért. A legnagyobb kudarc az volt, amikor a kollégái az ő tudta nélkül döntöttek magyar kérdésekben. Például amikor a Kovászna megyei székelyek találkozóját diszkriminatívnak ítélték meg. Asztalos Csaba magyarázkodott, neki itt egyetlen szavazata volt. Kudarc volt számára a romakérdés is Székelyföldön, a kialakult helyzetet kudarcként könyveli el, felelősséget érez. Kudarc, hogy a magyar kisebbségen belül most sincs komoly tevékenység az emberi jogok tekintetében, hogy nem biztosítanak ügyvédi támogatást azoknak a magyaroknak, akiket diszkrimináltak, hogy nem készülnek szakszerű jelentések az emberi jogok gyakorlásáról a magyar kisebbség viszonylatában. /Salamon Márton László: Hét bő esztendő: a vallásos szimbólumoktól a romakérdésig. Beszélgetés Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács leköszönő elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Most már bizonyos, szeptember elején két székelyföldi önkormányzati nagygyűlés lesz. Csíkszeredában negyedikén, pénteken az RMDSZ és az EMNT harcol a székelyföldi területi autonómiáért, ötödikén Székelyudvarhelyen az MPP és az SZNT. Januárban, az ötlet megszületésekor még sokan reménykedtek, végre lesz közös fellépés. Az illúzió gyorsan szertefoszlott, politikai harc kezdődött azért: kié az ötlet, a szervezés joga. Végül két nagygyűlés lesz, az egyiken megjelenik a választott elöljárók 65 százalékos RMDSZ-es tábora, másikon a 35 százalékos MPP-s különítmény. Az egyetlen kiút az lenne, ha a választott képviselők mindkét rendezvényen részt vennének. /Farkas Réka: A széthúzás nagygyűlései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A Mária Rádió regionális stúdiója kezdi meg működését augusztus 24-én Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi stúdió műsorigazgatója László Attila szombatfalvi római katolikus plébános. A technikai felszerelés Olaszországból érkezett, és egy évig számíthatnak Róma segítségére is. „A Mária Rádió mindenütt a szegény asszony két filléréből létezik, a munkatársak önkéntesek, nem lesz ez másként nálunk sem. Tíz éve szerkesztjük a Príma Rádióban a katolikus műsort, tehát van tapasztalatunk – és sok önkéntes munkatársunk is, ezért bízom benne, hogy nem lesz fennakadás” – mondta László Attila. A székelyudvarhelyi stúdió egyelőre heti öt óra saját műsort készít, de tavaszra el szeretnék érni a napi öt órát. A tervek szerint néhány hónapon belül Csíkszeredában is beindul egy hasonló regionális stúdió, és a céljuk az, hogy a Nagyváradról sugárzott 12 órás magyar műsort kiegészítse a két székelyföldi stúdió, egész napos műsort szolgáltatva. A nagyváradi stúdió két szerkesztőséggel működik: 12 óra román és ugyanennyi magyar nyelvű műsort készítenek. „A Mária Rádió célja, hogy bekapcsolja a világi egyházba az embereket: az élő, a mindennapi életben jelen lévő hitet és az egyetemes katolikus egyház értékeit közvetítse” – mondta László Attila. /Kovács Csaba: Egész napos magyar műsort sugároznának a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Mindenkit meghívnak a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre politikai színezettől, pártállástól függetlenül – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki cáfolta az Új Magyar Szóban megjelent információt, miszerint az RMDSZ nem hívja meg az MPP színeiben megválasztott önkormányzati képviselőket és polgármestereket. Izsák Balázs, az SZNT elnöke újabb közleményt adott ki, amelyben továbbra is a szeptember 5-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre várja az önkormányzati képviselőket. /Mindenkit várnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

Etnikai vagy szociális konfliktus a csíkszéki falvakban kirobbant roma–magyar ellentét? – erről vitatkoznak politikusok, önkormányzati vezetők, jogvédők. Ki-ki saját és csoportérdeke szerint igyekszik beállítani az ügyet, keresi a bűnbakot, hárítja a felelősséget. Románia, s így a székelyföldi magyar társadalom is, egyre élesebben szembesül egy eddig szőnyeg alá söpört problémával: az egyre nagyobb létszámú és egyre szegényebb roma lakosság gondjaival. /Farkas Réka: Elhárított felelősség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./