Az RMDSZ-t támadva keres politikai családot Európában a Nemzeti Kezdeményezés (PIN) párt. Lavinia Sandru alelnök Strasbourgban és Brüsszelben arról „tájékoztatta” az európai képviselőket, hogy az RMDSZ nem európai párt, mivel etnikai alapon szerveződik, és nem támogatja a nők politikai szerepvállalását. A PIN eleve nacionalista diskurzusra épített. Képviselői indították el azt a kampányt, amelynek eredményeként a törvényhozás máig nem szavazta meg a Gozsdu Közalapítványról szóló román-magyar egyezményt. A PIN több, úgynevezett jelentést állított össze. Ezekben többek között a székelyföldi románság siralmas helyzetét, illetve az RMDSZ térségbeli hegemóniáját tették szóvá. Lavinia Sandru alelnök a Jurnalul National című lapban közölte, hogy az RMDSZ a román-magyar megbékélés ellen munkálkodik, sőt hogy „Románia-ellenes ügynök”. Ez utóbbi állítás alátámasztására a Székelyföld területi autonómiáját célzó törekvéseket, Frunda György szenátornak a nemzet fogalmáról készített Európa tanácsi ajánlását és a kisebbségi törvény elfogadására irányuló lobbit hozta fel. /PIN-roham az RMDSZ ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

A szórványban élő magyar, illetve a székelyföldi V–VII. osztályos gyerekek számára szervezték meg a Kapocs nevű tábort Csíkszeredában június 25. és július elseje között. A táborlakók közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen helybéliek voltak. A programok az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlottak, Ferencz S. Ajka táborvezető irányításával. A táborban volt számítógép-kezelés gyakorlás, voltak kézműves-foglalkozások, városnézés, helyismereti vetélkedők, múzeumlátogatás, néptánc- és népdaltanulás. A Kapocs szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. /Borsos Éva tanítónő, kísérő, Detta: Szórványból a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Nyírő József: Halhatatlan élet című regénye 1943-ban látott először napvilágot. Cselekménye a Székelyföldön, a civilizációtól távol eső kicsiny faluban, a Nyírő által életre keltett világ jól ismert természeti és társadalmi körülményei között játszódik. Újra kiadták az életmű sorozatban: Nyírő József Halhatatlan élet /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, Nyírő Művei, 11./ című munkáját. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég együttműködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum németországi emigrációban élő tagjaival. A Kínához tartozó ujgur közösség részleges autonómiát élvez, az Ujgur Fórum emigrációban élő tagjai a terület függetlenségéért szállnak síkra. Román sajtóértesülések szerint az Ujgur Fórum terrorista szervezetekkel tart fenn kapcsolatot, és számos erőszakos akció kötődik a nevéhez. Az SZNT képviselői cáfolják a román híreszteléseket, hangsúlyozván, hogy a tanács csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért. Ferenc Csaba, az SZNT szóvivője elmondta: az ujgur néppel való történelmi kötődés ismeretében kötött megállapodás a közös múlt feltárására, a rendszeres kapcsolattartásra és a közös érdekek képviseletére irányul. A dokumentumban leszögezik: a székely és az ujgur nép feltételezett több évezredes közös múltja arra készteti őket, hogy a történelmi kapcsolódásokat feltárják és ápolják, a két nép közötti azonosságokat értelmezzék, és testvéri kapcsolatnak tekintsék. Végül pedig a felek szándékukat fejezik ki a rendszeres és gyümölcsöző kapcsolattartásra. „Mindenképpen azt akarják kisütni, hogy az SZNT terroristákkal kötött megállapodást”, jelentette ki a Szabadságnak Ferenc Csaba. /P. A. M.: Ujgurokkal kötöttek megállapodást a székelyek. A román sajtó szerint terroristagyanús elemekkel szövetkezik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A jobboldali orientációjú Hír Tv-ben is érdekelt Inforg – Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó – Rt. vásárolta fel a Krónika napilap kiadóját tulajdonló Hungarom Média Kft. 50%-át. A felvásárlás tényét július 12-én sajtótájékoztatón jelentette be Tóth István, az Inforg igazgatótanácsi tagja. A tájékoztató helyszíne az a kolozsvári irodaház volt, melynek első és második emeletén a Krónika napilap szerkesztősége működik két hete, Az 1999-ben kétmillió dollárral alapított erdélyi kiadóban a magyarországi tulajdonos cégnek 82%-a van. A napilap újbóli piacra dobása 600 ezer eurójába kerül a Nagy Elek-féle Vegyépszerhez köthető ingatlanpiaci befektetőnek. Tóth István azt is közölte, a Hungarom Kft. fennmaradó 50%-át a Rockefeller Ltd. nevű vállalat birtokolja, melynek képviselője továbbra is a régi tulajdonos, Nagy Szabolcs, magyarországi üzletember. A napilapot jelenleg 10 ezer példányban nyomják, ennek 60%-a a Székelyföldön kel el, és szintén 60%-os a vidéki olvasók aránya. Az Inforg Rt. az erdélyi származású mérnök, Nagy Elek Vegyépszer-tulajdonos érdekeltségi körébe tartozik. Nagy Elek – Méhes György kolozsvári regény- és drámaíró fia – nyolcmilliárd forintos vagyonával 2002-ben Magyarország hetedik leggazdagabb embere volt. /200 ezer eurós adósság – Hír TV tulajdonos cég vásárolta be magát a Krónikába. = Transindex.ro, júl. 12./

Lemondott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos vezetésében betöltött tisztségéről Szilágyi Zsolt választmányi elnök és Orbán Mihály elnökségi tag. A két politikus július 12-i nagyváradi sajtótájékoztatóján a döntést az országos MPSZ és a bihari szervezet közötti viszony megváltozásával indokolta. A bihari vezetők nemrég jelentették be, hogy kiválnak, s önállóan kívánnak tevékenykedni. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Szász Jenő vezette alakulat csak a Székelyföldre összpontosít, s nem adja meg a választás szabadságát a bihari és partiumi magyaroknak. A két évvel ezelőtt alakult, s most újjáalakult Magyar Polgári Egyesület ezután csak szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte: „Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni”. /P. M.: Kiszálltak az MPSZ-ből a bihariak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egész tevékenysége cáfolja, hogy bármiféle kapcsolata lenne terrorista szervezetekkel – jelentette ki az MTI-nek Ferencz Csaba, a tanács tájékoztatási alelnöke, válaszként a román sajtóban megjelent vádakra. Leszögezte, hogy silány lejáratási kísérletről van szó csupán. Emlékeztetett: az SZNT Állandó Bizottsága június 5-én az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevű szervezet németországi emigrációban élő tagjaival, nem pedig az Ujgurisztán Felszabadítási Fronttal írt alá megállapodást. Az SZNT csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke és Simon Sándor, a Ditrói Székely Tanács elnöke felhívással fordult az RMDSZ parlamenti csoportjaihoz, hogy haladéktalanul kezdeményezzék a gyülekezési törvény módosítását. A felhívásban tájékoztatják az RMDSZ-t, hogy „a ditrói Székely Nemzetgyűlés szervezőiként fejenként 1000 lejre” büntette őket a csendőrség, mert a rendezvény az előre bejelentetthez képest mintegy fél órával később ért véget. „Merjük remélni, hogy a törvény meghozatalakor a szándék nem ez volt, s hogy az azt egykor megszavazó RMDSZ-frakció sem annak tudatában emelte fel a kezét, hogy egykor ezt a túl általános, könnyen félreértelmezhető cikkelyt egy székelyföldi, az autonómia iránti igényt kinyilvánító tömegrendezvény szervezői ellen fogják fordítani”. /Az SZNT alelnöke cáfolja, hogy terrorista szervezetekkel állnának kapcsolatban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Pozitív előrejelzői a román–angol szak végleges akkreditációjának a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Humántudományok tanszékének történetében lezajlott második államvizsga eredményei. Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a huszonhat végzős közül huszonöten államvizsgáztak sikeresen. A romántanári állások esetén nagy az igény: a három székelyföldi megyében mintegy 400 körüli tanárra lenne szükség. Jövőre benyújtják a végleges akkreditációra a dokumentációt. /Antal Ildikó: Újabb lépés az akkreditáció felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

Mary Collins, a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál előkészítésének hónapjai alatt rendszeresen Romániába látogató brit koreográfus művészi alázatának jele, hogy nem saját maga köré épített fel egy előadást, hanem a Collegio Stravagante és a Passamezzo együttesek tagjait bevonva, mozgásművészeti szempontból alkalmassá és képzetté tette őket egy ilyen bonyolult előadásmód egységessé és színpadképessé tételére. Csíkszeredában Barta Tibor kolozsvári származású, jelenleg Magyarországon élő orgonista (idegsebész) vitaindítót tartott az orgonák sorsáról. Barta 1970-től kezdve folyamatosan járja a Székelyföldet, hogy megismerhesse az itt található, még működőképes orgonákat. Leszögezte: az utóbbi időben Erdély-szerte is megjelentek az orgonaépítők-restaurátorok, a szakma fellendülőben van, és növekvő népszerűségnek örvend az egyházzenészek és kántorok között is. /Orgonavésszel küzdő régizene. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Július 12-én a Régizene-fesztivál keretein belül fellépett a kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes. A reneszánsz táncjátékot előadó Passamezzo Historikus Együttes kolozsvári táncosok és zenészek kezdeményezésével jött létre. /Szász Enikő: Reneszánsz táncjáték és régizene. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 13./

A székelyföldi RMDSZ-es polgármesterek és az RMDSZ vezető-testülete közötti találkozót szerveznek ősszel – jelentette Markó Béla RMDSZ-elnök. „Székelyföldön az autonómia napi téma és a polgármesterek azt gondolják, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ-nek minél jobban kellene kommunikálnia közösségével” – mondta Markó Béla. „A témával foglalkozó népgyűléseken tapasztalható egyfajta demagógia, és mindannyian tudjuk, hogy az autonómia népgyűlésekkel nem megvalósítható” – szögezte le. /G. G.: Polgármester-találkozó a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Pártállásra való tekintet nélkül hangoztatják román politikusok, hogy a nemzetiségi kérdés mintaszerűen megoldott, ugyanakkor minden lehetséges eszközzel akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását. Dühödten visszautasítják azt a szerény javaslatot, hogy a Székelyföldön a román mellett a magyart is tekintsék hivatalos nyelvnek. A valódi okok keresése helyett magyarellenes kirohanásra használják azt a tényt, hogy a falusi iskolák végzősei nem tudnak jól románul. Az egyik hangadó egyenesen azt állítja, hogy a magyar iskolákban egyáltalán nem tanítják a román nyelvet. A Hargita megyei román lap szerint senki soha nem ellenőrizte, miként tanítják a románt a magyar tannyelvű iskolákban. A Hargita Népe reméli, hogy a tanfelügyelőség, a román szakfelügyelő válaszolni fog erre a valótlanságra. /Borbély László: Önhibáján kívül… = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn július 12-én kezdődött az V. Székelyföldi Rockmaraton. Változatos koncertkínálat várja látogatókat. Hazai és magyarországi együttesek lépnek föl. /Szász Emese: Rockmaraton a Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

A nyolcadik Székelyföldi Fürdőkaláka tíz napjának közösségi munkája szép eredményekkel büszkélkedhet. A lázárfalvi Alsó Malom utcai leendő tánctanoda vizenyős térségeire alig lehet ráismerni: a kalákások vízrendezési és tájépítészeti munkálatai során a tanya nevesített Hordófürdővel, Fűzmáriával, Emese-forrással és -árokkal gazdagodott. A Fűzanya fűzágakkal övezett, kitisztított forrást szakrális helynek szánták a tájépítész kalákás fiatalok. Elkészült a gyerekeknek szánt Hordófürdő. Kevésbé látványos, de hatalmas munka eredménye, hogy sikerült megállítaniuk a csuszamló oldalt, nagy mennyiségű föld és szálfák segítségével. A munkálatba bekapcsolódó Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes több tagja is. /Antal Ildikó: Fűzanya vigyázza a lázárfalvi Malom-tanyát. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Az idei Dálnoki Napokon bemutatták dr. Kicsi Sándor, a jeles személyiség életművét a református műemlék templomban és megnyílt Gy. Szabó Béla grafikusművész vándorkiállítása. A Dálnoki Napok kiemelkedő eseménye volt Kicsi Sándor szülőfalujához, illetve Székelyföldhöz, Erdélyhez kötődő, saját emlékeit elevenítő írásainak igényes nyomdai kivitelezésű, Dálnoki történetek című könyvének kiadása. A könyv kiadója Dálnok önkormányzata. /Sylvester Lajos: A Dálnoki Napok sztárvendége, a könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke javaslatokat fogalmazott meg az RMDSZ megújításához. Az RMDSZ 2007-es kongresszusán szervezeti átalakításáról dönt. Az RMDSZ-nek megújulásra van szüksége, a fiatalítást tovább kell folytatni, a „döntéshozatalban erősíteni kell a demokratikus mechanizmusokat”. Az RMDSZ-nek nincs országos alternatívája, szögezte le. A jelenlegi RMDSZ-struktúrák 16 éve változatlanok. A központi vezetésnek, illetve a kongresszusnak nincs olyan feladata, hogy területi, megyei listákat jóváhagyja. Borboly szerint az RMDSZ politikájának kritizálása már-már kifizetődő egyéni és kiscsoportos vállalkozás. A cikkíró szerint ritkán van kongresszus, és azon alig születnek érdemi, stratégiai döntések. Jelenleg a szervezeten belül számos bebetonozott szereplő van. A székelyföldi autonómiával kapcsolatban érthetetlen Borboly számára, hogy az RMDSZ miért ódzkodik a magyar és a székely szimbólumok használatától. /Borboly Csaba (a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke): Hatékonyabb RMDSZ-t! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

„Párbeszéd az autonómiáét” címmel folytatott vitát július 21-én Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Mindketten a párbeszéd és az összefogás fontosságát hangsúlyozták az autonómia érdekében. Markó Béla úgy vélte, az integráció a nemzetállamok alkonyát jelenti, az erdélyi magyarságnak azért is fontos a csatlakozás, hogy az alkotmányban ne szerepeljen többé a nemzetállam meghatározás. „A román politikai életben válság van”, fejtette ki. Ennek a válsághelyzetnek lehet az áldozata a kisebbségi törvény is, amely Markó szerint tagadhatatlanul áttörést jelent az egyéni jogok területéről a közösségi jogok területére, vagyis az autonómia irányába. Markó kiemelte: kirakattörvényre nincs szükség, ezért az RMDSZ nem ért egyet egy olyan jogszabállyal, amely a kulturális autonómiát nem tartalmazza. Kijelentette: az uniós csatlakozást követően felülvizsgálják együttműködésüket a koalíciós partnerekkel. „Cél a kulturális és területi autonómia, Székelyföld területi autonómiájának megteremtése – folytatta – nem értünk egyet a jelenlegi fejlesztési régiókkal, azonban a csatlakozásig ezeken nem lehet változtatni. Székelyföldet erős regionális entitássá kell tenni.” Markó összefogást ajánlott az erdélyi magyar szervezetek között, mivel szerinte az autonómia célját illetően alapvető vitáik nincsenek. „A párbeszéd legfőbb követelménye a partnerség – magyarázta Tőkés László, az EMNT elnöke – alárendeltségi viszonyban nem lehet párbeszédet folytatni”. Tőkés hevesen kritizálta az RMDSZ kormányzati tevékenységét és az erdélyi magyar politikai egyeduralomra való törekvését. Tőkés hozzátette: az elmúlt évek negatív tapasztalatai ellenére az RMDSZ részéről vannak olyan jelek, hogy megtört a jég, ezért kéri Markó Bélát és az RMDSZ-t, hogy a torz párbeszédet mellőzve próbáljanak áttörést elérni. /Tusványos: Markó–Tőkés párbeszéd. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Cezar Preda, a Demokrata Párt alelnöke július 23-án kijelentette, hogy az RMDSZ magatartása „erkölcstelen kezd lenni, hasonlóan a konzervatívokéhoz”. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatos minapi nyilatkozatokról szólván kifejtette, „az RMDSZ ezen projektekhez nem talál Romániában egyetlen politikai partnert sem. Úgy vélem, hogy pontosítaniuk kell a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentéseiket” – mondta Preda. /Preda megint az RMDSZ-t támadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Először szervezték meg a Székely-Mezőség találkozót. A Mezőség Marosvásárhelyhez közeli, magyarlakta része önazonosság szempontjából a levegőben lóg. Még nem Mezőség, már nem Székelyföld, holott a történelmi székely székek legnyugatibb csücskét képezi, a felmorzsolódás, beolvadás veszélye erre jelentős. Néptánc, népzene, kézműves- és képzőművészeti kiállítás, szakmai- és nyilvános kiértékelő, játszóház várta Mezőpanitban július 24-én a Pro Regio Egyesület, a Monográfia Alapítvány, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület, illetve a mezőcsávási és mezőbándi RMDSZ- kerületek által megrendezett első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozón a megjelenteket. /Nagy Botond: Első találkozó a Székely-Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fős csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerűsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, mondta el Sándor Krisztina MIT-elnök. A Tekerj rá! körút résztvevői vidám hangulatban indultak útnak, s mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, művész, politikus. Első nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselő csatlakozott a csapathoz. /Gábor Ildikó: Két keréken az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

Indulásként napi ötezres példányszámban, Csíki Hírlap névvel új napilap jelentkezik a székelyföldi sajtópiacon, melyet egymillió eurós összberuházásból indít az Albert András vállalkozó vezette székelyföldi befektetői csoport. „Minden csíki embert és minden csíki települést” kívánnak megszólítani – határozta meg a célközönséget az ÚMSZ-nek Kovács Attila felelős szerkesztő. Az arculatában laptestvérére, az Udvarhelyi Híradóra hasonlító lapnál hangsúlyos alapelv, hogy kizárólag saját, helyi anyagokból kíván építkezni. A politikamentesség vezérelv, publicisztikát is mindössze „alkalomszerűen” közölnek majd. A napi 12 oldalon, pénteken 16 oldalon olvasható Csíki Hírlap nagyriportokat, településenként feldolgozott friss közéleti információkat, történelmi-földrajzi értékeket közvetít, és szórakoztató anyagait is a régióból meríti. /G. E.: Csíki Hírlap születik hétfőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

A Magyar Polgári Szövetség Ügyvezető Elnöksége közleményében üdvözölte Márton Árpád RMDSZ-es alsóházi frakcióvezető azon tusnádfürdői kijelentését, miszerint a hazai magyar politikai szervezeteknek tárgyalniuk kell a Székelyföld autonómiáját célzó közös stratégia kialakítása érdekében. A közlemény szerint a ditrói Székely Nemzetgyűlés határozatára, illetve az EU Bizottságának szeptemberre várható országjelentésére való tekintettel a Magyar Polgári Szövetség, az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács közötti egyeztető tárgyalásokat augusztus elején meg kell kezdeni. Helyszínként az MPSZ székelyudvarhelyi székházát javasolják, de más helyszínt is elfogadnak. /Tárgyalást sürget az MPSZ. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 27./

Kerékpártúrán népszerűsíti Székelyföldön az autonómiát a Magyar Ifjúsági Tanács. Az összesen 5300 kilométeresre tervezett bicikliút a tusványosi nyári táborból indult, s augusztus elsejéig városokon, falvakon keresztül vezet. Székelyföld területi autonómiájáról van szó, vagyis egyes hatáskörök helyi szintre való átruházásáról. A kerékpártúra tapasztalata egyértelmű: a székelység támogatja az évszázados történelmi múlttal rendelkező elképzelést. Az RMDSZ viszont a kulturális autonómiát tűzte ki célul. /Chirmiciu András: Autonómiák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

Idén a tavalyinál is kevesebb diák iratkozott be a Sapientia csíkszeredai mérnöki szakjaira annak ellenére, hogy Lányi Szabolcs tanár szerint Székelyföldön mérnökökben nagy hiány mutatkozik. Lányi Szabolcs professzor szerint nemcsak a csíkszeredai intézményre jellemző az aluljelentkezés a mérnöki karokra, hanem országos jelenségről van szó. A műszaki és társadalomtudomány kar szociológia és kommunikáció szakának 50-50 helyére 41, illetve 92 fiatal jelentkezett. Az élelmiszeripari és környezetmérnöki szakon a tavalyinak a felére csökkent a felvételizők száma. Az említett karok összesen 200 helyéből szakonként öt helyet tartottak fenn a másoddiplomások számára. /Horváth István, Vincze Judit: Mérnöki szak nem kelendő. Lezajlottak a felvételik a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nyílt levelet intézett Traian Basescu elnökhöz, amelyben kérik, hogy kezdje el a tárgyalásokat a székelyföldi autonóm közigazgatási régió létrehozásáról. A Csapó József, SZNT-elnök által aláírt levél szerint eddig az illetékes romániai hatóságok az SZNT minden követelését visszautasították. Az SZNT szerint Székelyföld újralétesítése, autonómiájának törvény általi garantálása Románia csatlakozásának egyik feltétele kell hogy legyen, amelyet ha teljesítenek, a székely népnek teljes és tényleges egyenlőséget szavatolnak, az Európai Uniót pedig nem terhelik majd etnikai feszültségek. A tanács hasonló tartalmú levelet küldött Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek is. /SZNT: Basescu kezdjen tárgyalásokat az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Véget ért a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A táborba egész héten özönlöttek a fiatalok, középkorúak. Borbély László, a területrendezési és középítkezési ügyekkel megbízott miniszter kritikusan beszélt a pénz „igazságos” elosztásáról a székelyföldi településeket illetően. A Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában történelmi-társadalmi témákról volt szó. /Enyedi Sarolta: Egy másik Románia, egy másik Magyarország. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

A harminchatodik Bao-Bao-túrára indultak a napokban a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör tagjai, csángó és székelyföldi fiatalok. Az évente szervezett néprajzi és honismereti tábor ezúttal az Úz völgyében kezdődik. Kakas Zoltán, a nemerések vezetője elmondta: idén is tíz-tizenkét előadó beszél majd környezetvédelemről, helytörténetről, turistajelzést festenek, lesz etnobotanikai gyűjtés, továbbá frissítik korábban gyűjtött, népi hiedelemvilággal, vallási néprajzzal kapcsolatos anyagaikat. Az csinódi erdei iskolában a táborozók házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs, a létesítményt tető alá hozó Juniperus Egyesület vezetője. /(mol): Az Úz völgyében a nemerések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./