Június 18-án Gyergyóditróban, a Székely Népgyűlésen Csapó József köszöntője után Madaras Albert, a ditrói székely tanács alelnöke, majd Kovács András, a ditrói Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőik után Gazda József tanár, író foglalta össze a székely nemzet történelmének legfontosabb eseményeit. Erdélyi magyar nem ismerte a hazátlan szónak azt a csúfolódó változatát, amelyet nekünk, őshonosoknak szülőföldünkön annyiszor a fejünkhöz vágnak a nemrég ide érkezettek – emelte ki a szónok. – Bűnné vált anyanyelvünk, bűnné a másságunk, jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbség lettünk a többségben, – fogalmazott, hozzáfűzve: elegünk volt a két kislépés előre, húsz nagy lépés hátra politikából. – Európában minden őshonos népnek joga van az önrendelkezéshez, az autonómiához – zárta eszmefuttatását Gazda József. Ezután a széki székely tanácsok vezetői ismertették közösségeik határozatait, P. Ferencz Ervin templomigazgató, Ferenc-rendi szerzetes pedig a Volt Politikai Foglyok Szövetsége gyergyói fiókja nevében szólt az egybegyűltekhez. A Csapó József által felolvasott határozat néhány főbb pontja: tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföldön; esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek; demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert; a tulajdonjog szavatolását. Felszólítja az SZNT-t, ha a fentiekkel nem születik megállapodás, hívjon össze 2006 őszén székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön önrendelkezési jogának módjáról. Gergely István címzetes esperes felkérésére a széki székely vezetők egyezséget írtak alá. /Bajna György: Tárgyalásokat sürget a határozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlésen több ezer ember gyűlt össze. A rendőrök szerint másfél-kétezren lehettek a résztvevők, más vélemények szerint mintegy ötezren, Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ elnöke ugyanakkor azt állította, hogy több mint tízezren voltak jelen. Az összejövetelen elfogadták a Székely Nemzetgyűlés határozatát. Ebben követelték, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, továbbá hogy Románia elnöke, parlamentje és kormánya szeptember 30-ig kössön megállapodást az SZNT-vel Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról. Amennyiben ez nem jön létre, az SZNT-nek újabb Székely Nemzetgyűlést kell összehívnia. A határozat szerint az SZNT követelje a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Követelni kell az ENSZ-től és az Európai Uniótól Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkérték a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. Nem volt jelen Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A tömegben elvegyülve ott volt Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát, magánemberként azonban a résztvevők között lehetett látni Sógor Csaba szenátort és Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét. /Határidőt szabott az SZNT a román kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Székely Nemzetgyűlés megtartása előtt megírta Székedi Ferenc, hogy lesz határozat, áldás, éneklés, himnusz, meghatódottság, majd a jelen nem levő RMDSZ vezetők ki tudja hányadszor megint nyilatkoznak a maguk SZNT-vel kapcsolatos bükkfa-nyelvén: kell az autonómia, de nem népgyűlésekkel. Az újságíró leszögezte, Székelyföldnek, a székelyek lakta településeknek egyetlen legitim képviselete van: demokratikus módon megválasztott polgármesterek és tanácsosok igazgatják a városokat és községeket. Ők jórészt nem lesznek ott Ditróban. Talán félnek valamitől? Erre kell válaszolni. /Székedi Ferenc: Egy mondat az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A második székely nemzetgyűlést is megtartották Gyergyóditróban, s a székelyudvarhelyihez hasonló forgatókönyv szerint az összegyűltek újra kinyilvánították a székelység önrendelkezési igényét, a székelyföldi autonómia követelését. Kérdés, hogy mikor teljesülhet mindez? Annyi a változás a korábbi évekhez hasonlítva, hogy a gyülekezőket már senki nem fenyegeti légicsapással, tankokkal, inkább hagyja a hatalom, hadd mondják a magukét az összesereglettek. Az álmokat újra és újra ki kell mondani, még akkor is, ha rövid távon nem mutatkozik semmi jel valósággá válásukra, írta Magyari Lajos. A mostani – szórólapokon is terjesztett – kiáltványnak jelenleg nincs reális esélye. Kezdve az adók kilencvenszázalékos helyben tarthatóságától, addig, hogy Székelyföld a Kárpát-medence legdinamikusabban fejlődő régiójává válhatna az autonómia kimondása után. Valójában előbb néhány évtizedes lemaradást kellene leküzdenie ahhoz, hogy legalább Románia kedvezményezettebb régióihoz felzárkózzék. Az RMDSZ újra távol maradt a székely nagygyűléstől. Az RMDSZ évek óta harcol egy olyan kisebbségi törvény elfogadtatásáért, mely legalább a kulturális autonómiát követeli, de haladást nem tud elérni. Ez rávilágít a romániai parlamentáris ,,demokrácia” természetére és toleranciaszintjére. A Kárpát-medencében újra romlottak a magyarság esélyei. A gyergyóditrói nagygyűlés valami védhatalmi státust szeretne Budapest részéről a székelyföldi autonómia ügyében. Elég odapillantani, hogy ennek esélyeiről meggyőződhessünk, írta Magyari. /Magyari Lajos: Gyergyóditró, Pozsony, Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Rossz dolgokra ösztönzik az ifjú magyarokat a „magyar neorevizionisták és a hazai autonomisták” – aggódott a június 16-i Cuvantul Liber marosvásárhelyi román napilapban a magát „Prof. Kovacs Sandor”-ként megnevező cikkíró. Egyes erdélyi magyar fiatalok tanulás helyett a felnőttek politikai játékaihoz nyúltak, ami alkotmányellenes.   Az írás apropója a marosvásárhelyi EMI által kiállított és a helyi magyar líceumokban terjesztett kérdőív, amelyen a fiatalok terveit és véleményét firtató szokásos kérdéseken kívül felháborító módon az is szerepelt, hogy helyeslik-e Székelyföld autonómiáját.   A cikkíró tudni vélte, hogy az EMI-nek van egy nagyobb testvére, nem más, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amelyet Magyarországon hoztak létre. Az EMI a Trianon-film megtekintésére vetemedett június negyedikén.    Ennél is súlyosabb, olvasható a cikkben, hogy a Maros széki Székely Tanács emberei, Fodor Imre és Andrássy Árpád cukorkával, piskótával és üdítővel csalogatták az ifjakat a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésre március 15-én. Vajon tudják-e a szülők, milyen iskolán kívüli, a törvényesség határát súroló tevékenységekkel töltik idejüket a gyerekeik az EMI-ben, aggódott a tanár úr. /Bagoly Zsolt: Aggódnak a vásárhelyi EMI-ért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) képviselői a múlt hét végén részt vettek a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári küldöttgyűlésén, ahol felháborodásukat fejezték ki az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei ifjúsági szaktestületi döntései miatt. Szerintük a részrehajló, a MISZSZ-t és több tagszervezetét hátrányosan érintő elbírálás ismeretében a MIT ernyője alá tömörült országos szervezetek ifjúsági szaktestületi képviselőinek mihamarabbi visszahívását kérték. A MISZSZ rendezvényei között szerepel a június 23–25. között Zeteváralján sorra kerülő projektmenedzsment-képzés (az Udvarhelyi Fiatal Fórummal közösen szervezik), a “tusványosi” táborban július 22-én megrendezendő kábítószer-ellenes és a szexualitás kultúrtörténetét bemutató előadássorozat, valamint az augusztusi erdélyi találkozó a Youth of European Nationalities (YEN) képviselőivel. Az Autonómia Ma! mozgalom keretében tervezett székelyföldi kerékpártúrát, melyet az önrendelkezés fogalmának és ügyének népszerűsítésére szerveznek, szintén támogatja a MISZSZ. /MISZSZ kontra IKA-alkuratórium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A vasárnapi Székely Nemzetgyűlést elítélő levél érkezett a Nyugati Jelen szerkesztőségébe Ditróból. Szerzői a következőket írják: “A magyar kormány, a Katolikus Egyház, az RMDSZ, az MPSZ, SZNT és EMNT figyelmébe. A ditrói közösség elkötelezett híve a demokráciának és a szólásszabadság gyakorlásának, amellyel szöges ellentétben áll a falunkban tervezett elnemzetlenítő gyűlések elvével. Tiltakozunk magyar közösségünk önjelölt képviselőinek azon szándéka ellen, hogy a ditrói napok szellemiségét bármiféle Székely Gyülevész célokra kisajátítsák. Megítélésünk szerint az ilyen jellegű tevékenységek sárral fröcskölik be a demokrácia eddigi vívmányait, összetévesztve a szólásszabadságot az előre gyártott eszmék diktatórikus terjesztésével, összetévesztve egy exkommunista parancsnokság alatt álló gyülevész, munkanélküli és tehetségtelen hordát az igazi Nagy Székely Nemzetgyűléssel. A ditrói lakosság ezúton fejezi ki nemtetszését arra vonatkozólag, hogy véleményük kikérése nélkül néhány jól ismert volt kommunista káder – mint például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, a tudományos szocializmus fejlesztésének szaktekintélyei saját érdekeiknek megfelelően használja fel a trianoni szerződés aláírásának évfordulóját. Amennyiben az igazság ezeknek  a jövevényeknek az oldalán áll, amennyiben cselekedeteik által csupán jót tesznek velünk, felkérjük őket, hogy a saját portájukon rendezzenek kis- és nagygyűléseket! Nincs szükségünk arra, hogy egy háromszéki munkanélküli idejöjjön feltalálni a spanyolviaszt, miután tervei dugába dőltek mind Udvarhelyen, mind Brüsszelben. Mindaz, amit izgágaságaik elértek, az volt, hogy román zsebpártokkal kössenek szövetséget, és az, hogy okot adjanak a szélsőséges román tömörüléseknek a székelyföldi rendfenntartó erők növelésére, jelentősen hozzájárulva a régió elrománosításához, vagy Isten ments, a marosvásárhelyi események megismétléséhez. Hívatlan vendégek vagytok mifelénk. Ne feledjétek, hogy mi is ott leszünk.” A levelet Mezei József, Bajkó Imre, Fülöp Sándor, Hompoth Ferenc, Simon Mária, Tamás Anna Mária, Csibi Erzsébet, Hompoth Antal, Köllő István, Csibi József, Kovács Árpád és Bíró András írta alá. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A nemzetféltés és pusztuló tárgyi-szellemi értékek mentésének s a hit jegyében született a Fényhozók – székelyföldi fal- és mennyezetképek az igazság napjának megvilágításában című kötet, melynek szerkesztője Pap Gábor művészettörténész. A kiadó magyarországi Sárosi Kft., a szerzők és a terjesztő a könyvből származó teljes bevételt a hányatott sorsú székelydályai református templom helyreállítására ajánlják fel. ,,Minden lehulló, kallódni hagyott kő vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszentségből halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy-egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé.” – idézte Debrecze­ni Lászlót tanulmányának mottójában a kötet háromszéki szerzője, Juhász Judit. Az uzoni-kökösi magyar-néprajz szakos tanárnő Ég és Föld találkozása Szacsván című tanulmánya a mennyezet festett kazettáinak motívumkincsét tárja fel. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkipásztor a dályai műemléktemplom középkori falképeinek, a meghurcolt mennyezetkazettáknak a teremtési képleteit értelmezi (Székelydálya – vallomás három tételben). Pap Gábor művészettörténész tanulmányában a székelydályainál szerencsésebb székelyderzsi templomban fennmaradt Szent László-legenda falképrészletekbe rejtett üzenetét tárja fel és értelmezi. Szántai Lajos művelődéstörténész Ítélet és szabadulás Bögöz falképein címen írt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor – A nő megkoronázódása Nagyga­lambfalván – az 1970-es években feltárt falké­peket írja le. A székelydályai templomban, melynek megmentése, szakszerű helyreállítása érdekében született ez a kötet, két évtizeden át jóformán csak rombolás történt. A szétdúlt templomban omladozó vakolat, feltárt falképmaradványok, mennyezeti kazetták – megannyi üzenet egy korról és embereiről. /Incze Ibolya: A szent hely rendező ereje (A székelydályai templomért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Megdöbbentő Markó Bélának a székely nagygyűlést elítélő nyilatkozata – mondta sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség országos választmányi elnöke. A politikus úgy vélte: a román hatóságok viszonyulása a ditrói, valamint a gyergyószentmiklósi történésekhez ismét bebizonyította, Romániában nincsen igazi demokrácia. A hatalom, a többség erejének reprezentánsai fellépésükkel az erdélyi magyarság egészét megsértették. Kifejtette: az MPSZ üdvözli a székelyföldi kezdeményezést, és fenntartja: a Ditróban megjelentek által képviselt ügyet, a területi és kulturális önrendelkezést minden szinten támogatni kell. A nagyváradi művészeti gimnáziumból kiszorított magyar osztályokat illetően hangsúlyozta: esetükben egyértelmű a diszkrimináció. /G. K. E.: A székely nagygyűlés és a román demokrácia. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 23./

A Bakonyi Poroszkáló Túra Klub – Katonai hagyományőrző sportegyesület hat tagja közel tíz órát rostokolt Halminál, az ukrán-román határon, ahol a román vámosok nem akarták beengedni az országba a huszárruhába öltözött, és lóháton közlekedő hagyományőrzőket. A hatóság képviselői nem indokolták meg konkrétan a belépési engedély elutasítását. „A vám állatorvosa folyton bukaresti felettesére hivatkozott, aztán azt mondta, nincsenek teljesen rendben az irataink, végül pedig azzal érvelt, hogy nem biztosított a lovak elszállásolása” – tájékoztatott Eördög András, miután jelezték, hajlandóak anyagi áldozatot hozni, a vámhatóság rendezte ügyüket. A kis csapat a 3500 kilométeres zarándoklat részeként már végigjárta Szlovákiát és Ukrajnát, a terv szerint pedig a Székelyföldön áthaladva érnének el Nándorfehérvárra (ma Belgrád). Az 1997-ben létrejött egyesület haditornákon, hagyományőrző rendezvényeken igyekszik minél hitelesebben bemutatni a XVI. századi végvári vitézi életmódot. Az egyesület emellett iskolák számára tart „élő történelemórákat”, szintén végvári vitézi öltözetben, fegyverzettel. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Magyar huszárok kényszerpihenője. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi, valamint hazai szervezetek részvételével, kétnapos műhelymunka ért véget július 23-án Székelyudvarhelyen. A Békéscsabai Regionális Képző Központ által kezdeményezett találkozó résztvevői a Norvég Alap pályázatát előkészítő cél és tevékenységrendszert dolgozták ki. A projekt megvalósítására 1 millió eurós támogatást igényelnek. Molnár György, a Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat szenátusának elnöke elmondta, céljuk egy egységes magyar nyelvű, azonos színvonalú felnőttképzési rendszer létrehozása, mely a Kárpát medence valamennyi területén élő magyarság számára egyaránt elérhetővé válik. Amennyiben a tervezett forrásokat sikerül megszerezni, első lépésként egységes gazdasági, számítógép felhasználói, és idegen nyelvi kurzusok válnak elérhetővé a célközösség számára. A kezdeményezők szerint a két éve, Székelyudvarhelyen elindított folyamat, egy magyar nyelvű felnőttképzési hálózat létrehozása az előkészítésből immár a megvalósítás szakaszába lépett. Öt ország tizenöt magyarlakta régiója szövetkezik arra, hogy európai szinten élvonalbeli, a munkaerő piacon és a vállalkozási szférában egyaránt fenntartható, gazdasági versenyelőnyt biztosító felnőttképzést valósítson meg. Az anyaországi képzési központnak három székelyföldi megyében, Maros, Kovászna, és Hargita megyékben vannak partnerei. /Szász Emese: Felnőttképzési hálózatot építenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

Háromszék és annak szívében Sepsiszentgyörgy magyarságának utolsó nyolc évtizedét jobbára a kisebbségi sorsban va­ló tengődés jellemezte. Ez a témája a lap mun­katársának, B. Kovács Andrásnak Szétszabdalt Székelyföld című új könyvében szereplő írásoknak. /Megjelent! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Ismét ülésezett Kalotaszentkirályon az RMDSZ-en belül tavaly alakult Kezdeményező Kedvű Kalotaszegi Képviselők Köre (5K). A hat megye törvényhozóiból, megyei tanácsosaiból, megyei önkormányzati elnökeiből és alelnökeiből álló testület kormányzati meghívottakat fogadott. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Nagy Zsolt távközlési miniszter és Cseke Attila kormányfőtitkár. Máté András parlamenti képviselő elmondta: az ülésen felmerült az a gond, hogy a választópolgárokhoz nem jutnak el az RMDSZ fontos törvénykezdeményezései, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül kedvezően befolyásolják a községek életét. Ilyen: a kültelkek után fizetett adó kerüljön a helyi költségvetéshez, ugyanakkor nemsokára hatályba lép az a jogszabály-módosítás mely szerint a városok között ingázó pedagógusok útiköltségét is támogatják állami költségvetésből. A tavaly Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Arad, Máramaros megye tisztségviselőiből alakult 5K célkitűzése, hogy a szórvány megyék is megfelelő mértékben hallathassák hangjukat, hiszen problémáik, jellegüket tekintve, eltérnek Székelyföld gondjaitól. /B. T.: Ismét ülésezett az 5K. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát – fogalmazódott meg a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Körének (5K) hétvégi találkozóján. A szórvány gondjainak hatékony képviseletéért küzdő csoportosulás összejövetelén elhangzott: az SZKT-n elmaradnak a viták, nem történnek érdemi döntések. Markó Béla RMDSZ- elnök elfogadta a bírálatot, és felkérte a „kezdeményező kedvűeket”, hogy három hónapon belül dolgozzanak ki tervet az SZKT megújításáról. Tartalommal kell megtölteni a jövő év elején tartandó RMDSZ- kongresszust, vissza kell adni az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) súlyát, és nem szabad lemondani a kormányzati szerepvállalásról, sem a miniszterelnök-helyettesi tisztségről – fogalmazódott meg Kalotaszentkirályon, az 5K találkozóján. A Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszegi Köre (5K) egy éve alakult. A kezdeményezők, Máté András Levente Kolozs és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők már akkor hangsúlyozták: nem valami – és főleg nem a Székelyföld – ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért küzdenek. /Simon Judit: Megújult SZKT-t sürget az „5K”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./

Kizáró jellegűek a június 26-án megkezdődött érettségi szóbeli vizsgái, akik nem felelnek legalább ötösre, azok ősszel próbálkozhatnak ismét. A román irodalom és nyelv-vizsgát a magyar diákok és tanárok egyaránt a legnehezebbnek tartják. Román nyelv és irodalom szóbelivel kezdődött az érettségi. A román nyelvű tételek azért nehezek, mert ugyanazt várják a magyar diákoktól, mint a román nemzetiségű végzősöktől. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a székelyföldi gyerekek számára a román nyelv és irodalom vizsga különösen nehéz. /Benedek István, Tóth Adél: A román nyelv az érettségizők réme. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága átiratot fogalmazott meg Olli Rehn bővítési biztosnak, amelyben tájékoztatja a Székely Nemzetgyűlés határozatáról és felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a székely nép jogát az önrendelkezésre, Székelyföld önkormányzására, népszuverenitásának gyakorlására. Az SZNT Állandó Bizottsága ugyanakkor jóváhagyta a Románia államelnökének, kormányának és parlamentjének címzett megkereséseket a Székelyföld autonóm státusának garantálására vonatkozó tárgyalások megkezdéséről, tájékoztatott az SZNT elnöke, Csapó József közleményében. Az ÁB átiratot küld Magyarország kormányának, arra kérve a magyar államot, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései felett. Összeállt egy tárgyalóbizottság is, amelynek hatásköre képviselni az illetékes romániai hatóságokkal folytatott megbeszéléseken a székelyföldi autonómia-törekvéseket. A tárgyalóbizottság tagjai: dr. Csapó I. József, Andrássy Árpád, Ferencz Csaba, Izsák Balázs és Tulit Attila. Az ÁB tiltakozó átiratban tájékoztatta az illetékes hatóságokat, az emberjogi szervezeteket és a nemzetközi közvéleményt a Székely Nemzetgyűlés előestéjén Gyergyószentmiklóson elkövetett, súlyos etnikai konfliktus veszélyét magában hordozó csendőri atrocitásról. /Az SZNT tájékoztatja Ollie Rehnt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

A 2004. december 5-én történt népszavazás után a világ nyugtázhatta: lélekben is szétszaggatva már a magyar! S most bejelentették Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetését. Tiltakozni kell a Határon Túli Magyarok Hivatalának megszüntetése ellen, a trianoni szerződés ellen, a mohácsi vész ellen, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. Amíg mi tiltakoztunk, Székelyföld indián rezervációvá válik, maga mögött hagy életszínvonalban, tájékozottságban, mobilitásban, az új iránti fogékonyságban Románia vagy Szlovákia többségi lakossága. /Salamon Márton László: Amíg mi tiltakoztunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Az EU-csatlakozás után már nem lesz annyira kínos egy ilyen könyv megjelenése, mint most, amikor a frissen mondottak alapján a fejére olvassák, hogy hazudott vagy nem – vélekedett Csutak István integrációs államtitkár Agyagási Levente Régió – fejlesztési törekvések a Székelyföldön című kötetéről, mely a Marosvásárhelyi Rádió első, riportokból összeállított könyve. /Bögözi Attila: Kínos, de érdekfeszítő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A székelyföldi Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a Maniu-gárdisták számlájára írható magyarellenes atrocitások áldozatai is jogosultak magyar állami kárpótlásra – ismertette Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke Sepsiszentgyörgyön. A magyarországi székhelyű Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) kártérítés-igénylési akcióját a határon túli magyar közösségekben támogató MVSZ eljuttatta a törvényismertetőt, valamint igénylési eljárást bemutató füzeteket minden erdélyi magyar polgármesternek, különböző felekezetű lelkipásztornak, valamint területi RMDSZ-szervezeteknek is. /Domokos Péter: Öt hétig igényelhető a kártérítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Murvai László minisztériumi tanácsos könyvében (Kulcsok és zárak, Corvin Kiadó, Déva, 2005) napilapokban, folyóiratokban megjelent tanulmányait gyűjtötte egybe. A romániai magyar oktatással foglakozva felvázolta azt a gazdasági-társadalmi-politikai hátteret is, amelyben az oktatás mindennapjai telnek. A szerző megoldásokat keres a magyar oktatás előtt tornyosuló gondokra. Sokfelé kell keresni a kulcsokat: „Kulcsok a törvénykezésben, kulcsok a tények, adatok objektív, szemléletes rendszerezésében, kulcsok az elemzés-összehasonlítás munkájában, kulcsok a naprakész és hatékony következtetések levonásában.” Ötleteivel, javaslataival segíthet az oktatáspolitika kidolgozóinak, a pedagógusoknak, s nem utolsósorban a szülőknek és a diákoknak. Évről évre csökken a tanulólétszám, ami kihatással van az iskolahálózatra és a pedagógusok lélekszámára is. Aggasztó, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben fogy a magyarul tanulók száma, amely mind szembetűnőbb az óvodától a középiskoláig haladva. Egyetlen tanév (2001–2002) adataiból kitűnik, hogy az óvodától az ötödik osztályig eltűnik a gyermekek 1,5 százaléka, a középiskola felé tartva ehhez újabb 1,5 százalék, ez több tízezer tanulót jelent. Azok a gyermekek, akik az óvoda után más iskolai nyelvi környezetbe kerülnek, gyakorlatilag sohasem fognak tudni helyesen írni és olvasni magyarul. A jelenség a szórványban gyakoribb, de a Székelyföldön is van rá példa. /Borbély László: Kulcsok a zárhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

A nagyobb székelyföldi városok RMDSZ-es polgármesterei, tisztségviselői tanácskoztak június 30-án Sepsiszentgyörgyön.   Az autonómia témakört elsősorban a megnyitóbeszédekben érintették, a továbbiakban a regionális átszervezésről, a három megyét (Maros, Hargita, Kovászna) magában foglaló fejlesztési régió kialakításáról folyt a vita.  Az autonómia ügyét nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt, jelentette ki Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban. Klárik László egyetemi tanár, a Közigazgatási Minisztérium vezérigazgatója előadásában Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta. Ebben a térségben a városi lakosság aránya a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolni kell. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Sepsiszentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiséget, ,,egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan volt, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, ,,egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. /Farkas Réka: Mit akar az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

AZ RMDSZ egy erős, komoly párt, amely maga mögött érzi a magyar közösséget. Az erdélyi magyarság, a székelység bízik az RMDSZ politikájában, hisz abban, hogy eredményeket tud felmutatni – hangoztatta az SZKT ülésén Markó Béla. Az erdélyi magyarság egysége jó néhány éve álom, s ennek megbomlásáért a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés tehető felelőssé, írta Farkas Réka, a Háromszék munkatársa. Markó Béla egy évvel ezelőtt az RMDSZ teljes nyitásáról beszélt, arról, hogy tisztességes, szabad belső ,,pártlistás” választásokon adnak visszatérési lehetőséget mindazoknak, akik eltávolodtak. Egyetlen lépés sem történt ebben az irányban. Fél évvel a következő RMDSZ-kongresszus előtt szó sem esett belső választásokról. Most új ötlet bukkant elő: felülről kell létrehozni az ellenzéket.    A mostani legfontosabb célkitűzésének tekintett kisebbségi törvény sorsa bizonytalan. Markó Emil Boccal kötött háttéregyezségéről, a kulturális autonómia feladásáról érkeztek egyelőre pletykaszintű információk Bukarestből, s ezek valóságtartalmát erősítette meg az SZKT-n Toró Tibor. A területi autonómia ma már nem is téma az RMDSZ-ben, ennek alternatívája, a Székelyföldi Fejlesztési Régió, a csúcsvezetés számára tabuvá vált, ,,az integrációig jegelni kell” – mondják. /Farkas Réka: Önkép és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Székelyudvarhelyen Jakab Csaba építőművész építészeti munkáit bemutató tárlaton Mihály János történész beszédében kiemelte Jakab Csaba azon törekvését, mellyel próbálja visszahonosítani a székelyföldi építészet évszázadok során kialakult jellegzetességeit. A Jakab Csaba tervezte épületek létrehozásánál leggyakrabban használt anyagok – fa, kő, tégla – szervesen illeszkednek a székelyföldi tájjelleg és hagyományos építkezés vonulatába. /Bágyi: Építészeti kiállítás a könyvtárban Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

A Demokrata Párt felvállalta a múlt héten, Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedet összekötő út megépítését támogató referendum kiírását szorgalmazó demonstrációt – mondta többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Demokrata Párt megyei elnöke. Az RMDSZ-t viszont politikailag dorgálta meg a polgármester, mondván, ellenszavazatuk politikai erődemonstráció volt. A referendumot elvetette a tanács, ennek ellenére Florea nem mond le arról, hogy a városlakók véleményét megkérdezze. Frunda György szenátor sürgette a magyar nyelv használatát a tanácsüléseken. Erről Dorin Florea kifejtette: „Meggondolatlan és illetlen gesztus lenne, ha magyarul beszélnének a tanácsülésen.” Románia alkotmánya kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam. Nem a székelyföldiek „agyával” kell e témát megközelíteni – jelentette ki. /(vajda): Politikai offenzívát indít Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Emlékeztető: Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar.

Július végén új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában Csíki Hírlap címmel. A napilap pártállástól független, közérdekű és információs hírlap kíván lenni. A Csíki Hírlap hasonló című elődje 95 esztendővel ezelőtt, 1911-ben hetilapként jelent meg, mindössze három évig, 1914-ig élt. A két világháború között Csíkszeredában több hetilap is tért hódított, de 1944-ben valamennyi megszűnt. Azóta gyakorlatilag a Csíki medencének nem volt saját regionális lapja, így az új Csíki Hírlap hiánypótló a piacon. Létrehozója egy székelyföldi magyar befektetőcsoport. Kovács Attila felelős szerkesztő közölte, az új szerkesztőség 14 főből áll. Valamennyien fiatalok. (EMH) /Új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámo­sok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron.  Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal.  Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

A baróti új református templom felszentelése előtti napon a Zathureczky Gyula énekkar által szervezett hagyományos kórustalálkozó zárószavaként Krizbai Imre tiszteletes azt kérte, hogy azokra a magyarokra, akik Erdély olyan részén laknak, hol lélekszámuk igen alacsony, ne mondjuk azt, hogy szórványságiak – utalt az eseményre meghívott fogarasi–kőhalmi összevont kórusra. Elég, ha szűkebb szülőföldjüknek megfelelően barcasági, mezőségi vagy éppen moldvai magyarságot mondunk. A székelyföldi közösségszervezőknek nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy az erdélyi tömbmagyarságtól távolabb szakadtak is nemzetünk részének érezzék magukat. Ennek egyik leghatásosabb módja, ha saját egyházi, ifjúsági, kulturális és közéleti rendezvényekre meghívják őket. /Hecser László: Ne legyen a szórvány – szórvány! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka.    A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet.  A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a ro­mánosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik.  A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./

„Tévedés azt hinnünk, hogy mi itt, Erdélyben jobban fel vagyunk készülve az Európai Unióra, mint az ország más részei. Székelyföldnek jobban nyitnia kell a világra” – jelentette ki Borbély László területrendezési és közmunkaügyi miniszter Tusnádfürdőn, a diákszemináriumon. Hozzátette: míg Magyarország komoly erőfeszítéseket tett a csatlakozás előtt az EU megismertetéséért, addig Romániában nem működik semmi ehhez hasonló kommunikáció. /Mihály László: Románia nem készül EU-ból. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./