Június 6-án a szászrégeni művelődési ház és a Humana Regun Egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a Vitéz László műkedvelő Maros menti bábostalálkozót. Öt bábos társulat (9-12 éves gyerekek) tett eleget a szervezők meghívásának. Tamás Ibolya elmondta: a rendezvény nem csak létszámban – a tavaly 50 gyerek vett részt, ebben az esztendőben 78-an voltak –, hanem színvonalban is emelkedett. /Fábián András Gy. : Maros menti bábostalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Beiktatták Szászrégen helyi önkormányzat képviselői testületét. A 19 tagú tanácsot 9 RMDSZ-es, 4 PSD–PRM koalíciós, 3 liberális és 3 demokrata-liberális tanácsos alkotja. /Szászrégenben megalakult a tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Újabb gyülekezet létrehozásával, a szociális háló kiterjesztésével és számos rendezvény szervezésével próbálja életképesebbé tenni a fogyatkozó szászrégeni református közösséget Demeter József lelkész. Szembesülnie kell a megállíthatatlan apadással. Demeter József aggasztónak tartja, hogy huszonöt év alatt a szászrégeni gyülekezet lélekszáma csaknem egyharmaddal csökkent: 3300-ról 2200-ra. A város többi részében élő hívekkel együtt a reformátusok száma eléri az ötezret. A kivándorlás ugyan véget ért, azonban a „hiányzó nemzedék” most kezdi éreztetni hatását. A temetések száma az évi negyven-ötven között mozog, míg a keresztelőké ennek még a felét sem közelíti meg. Másik, apadást okozó jelenség: az állomás környéki ipari negyed reformátusai közül egyre többen kezdtek el ortodox templomba járni. Az idős híveknek ugyanis nehéz volt megtenni az állomástól a felsővárosig vezető két-három kilométeres emelkedőt. Demeter József ezen is segített, új gyülekezetet hozott létre, és imaházat épített a negyed lakóinak. Az eredmény megmutatkozott: az új hajlékban ma már harmincan-negyvenen látogatják az istentiszteleteket. Szászrégenben a református egyház aktívan kiveszi a részét a magyarság művelődési életének szervezésében, továbbá szociális szolgálatot is nyújt. A diakóniáról, ifjúságról és oktatásról elnevezett DIÓ Házban huszonkét rászoruló gyereknek biztosítanak meleg kosztot, illetve huszonhárom idős felnőttnek hazaszállítják a kétfogásos ebédet. A nehéz helyzetben lévő tanulókat ösztöndíjban részesítik. A rászorulók között sem felekezeti, sem etnikai alapon nem tesznek különbséget. A havi egy-két vagy olykor annál is több kulturális rendezvényt a városban működő Kemény János Irodalmi Társasággal szervezik. A hetven-nyolcvan férőhelyes terem gyakran szűkösnek bizonyul. A legrangosabb rendezvényük a Zengjen a hálaének című pünkösdi kórustalálkozó, amit immár 17 éve szerveznek. A templom harmincöt tagú gyermek- és külön ifjúsági kórussal büszkélkedik. /Szucher Ervin: A pap lelki menedzser is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A Svédországban élő Vincefi Sándor képzőművész újabb alkotásaiból nyílik kiállítás a csíkszentkirályi SIPI-ben. „Érdekes, míg engem szászrégeninek tartanak, én csíkinak vallom magam" – mondta a művész, akinek alkotásain vissza-visszaköszön a csíki táj. /Vincefi-tárlat Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő a nemrég létrehozott Sütő András Baráti Egyesület alapításáról beszélt. Szászrégenben Demeter József tiszteletes megpendítette: jó lenne létrehozni baráti kört Sütő András emlékének ápolására. Nagy Pál egyetértett a kitűnő ötlettel, s hozzákezdett a tájékozódáshoz: felkeresett több írókollégát, újságírókat, közéleti embereket, művészeket, irodalombarátokat, érdeklődvén a véleményeket illetően. Egyetértés volt a szükségességében. Létrehoztak egy héttagú kezdeményező bizottságot, megfogalmazták az alapvető célkitűzéseket. Június 21-én Marosvásárhelyen megalakították a Sütő András Baráti Egyesületet. Folyamatos a jelentkezés; eddig legalább százan nyilatkoztak. Hosszadalmas lenne felsorolni mindazokat, akiket már az egyesület tagjai, köztük van Gróf László egyetemi professzor Oxfordból, Lauer Edith az Egyesült Államokból, Csoóri Sándor költő Budapestről, Egyed Ákos történész Kolozsvárról, Görömbei András irodalomtörténész Debrecenből, Fodor Sándor író Kolozsvárról. Sajnálatos módon volt az eseménynek furcsa "utórezgése" is. A Vásárhelyi Hírlap munkatársa "konkolyhintő", "kútmérgező" vélekedés megnyilatkozását fedezte fel az előadásokban, megjegyezve egyebek között: "Nem kérünk a magyarhoni pártvitákból és országmegosztó acsarkodásból (...)" Ugyanekkor "gyöngécske apológiának" titulálta a jeles debreceni irodalomtörténésznek, Bertha Zoltánnak – Sütő egyik monográfusának – az előadását, és "nevetlen"-nek azt a Márkus Bélát, aki feleségével, Cs. Nagy Ibolyával együtt kötetekre menő tanulmányt írt az idők során irodalmunkról, nem utolsósorban éppen Sütő Andrásról is. Mindezekkel szemben az az igazság, hogy szó sem volt itt semmiféle "konkolyhintésről", "országmegosztó acsarkodásról". /Bölöni Domokos: Épülő szellemi "szálláshely". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Kilencéves a marosvásárhelyi Rádió GaGa. A kereskedelmi adó Szováta és Szászrégen után hamarosan segesvári stúdiójában is megkezdi az adást. Nagy István ügyvezető igazgató büszke arra, hogy a többi kereskedelmi rádió gyakorlatától eltérően a fiatal és betanított kollegákat foglalkoztat. Kilenc évvel ezelőtt úgy kaptak engedélyt, hogy az adásidő 62 százalékban román, 38 százalékban magyar nyelven történjen. Mára ez úgy változott, hogy reggel hattól este hatig magyar, este hattól reggel hatig pedig román nyelvű műsort közvetítenek. Mivel Segesvár lakosságának zöme román nemzetiségű, ott a román nyelvű műsorok kapnak nagyobb teret, tervezik német nyelvű adás indítását is. Marosvásárhelyen húsz munkatárssal dolgozik a rádió. /Antal Erika Kilencéves a Rádió GaGa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

A szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok címmel előadást szervez az aradi vértanúk emlékére október 6-án, a George Enescu Ifjúsági Ház nagytermében. Fellépnek: a szászrégeni Népszínház Kemény János Társulatának Csimm-Bumm gyerekcsoportja, az Öröktűz Ápolói csoportja – a Lucian Blaga Iskolaközpont magyar diákjai, a Lármatűz Csoport – a Petru Maior Iskolaközpont magyar diákjai, a marosfelfalusi Bíborka tánccsoport valamint Szabó Előd és Géczi Jancsi előadók. /Hősök és mártírok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Október 5-én, vasárnap megemlékeztek az aradi vértanúkról Vajdahunyadon a Vértanúk üzenete című összeállítással. Más erdélyi településeken október 6-án tartanak megemlékezéseket: bemutatják a szászrégeni Humana Regun Egyesület Hősök és mártírok című előadását. /Vértanúk Napja Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A harminc éve létesült Fábián Ferenc Színtársulatot ünneplik hét végén a gyergyószentmiklósi amatőr színjátszók. A Műkedvelő Színjátszók Találkozója november 7-én bábkiállítással kezdődik, majd a helyi Kartoon Bábszínház műkedvelő tagjai a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot mutatják be. A gyergyói Maszkitó Színjátszó Kör Keret a világ és a szászrégeni Kemény János Színtársulat Szabad a vásár című produkciója után a Fábián Ferenc Színtársulat következik, Humorparádé címen mutat be válogatást az elmúlt 30 év legsikeresebb komikus jeleneteiből. /Jánossy Alíz: Hétvégi Humorparádé. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

„Örömmel énekeljük” mottóval november 8-án második alkalommal szervezik meg a Szászrégenben a gyermekkórus-találkozót, amelyen hét énekkar lép fel, tájékoztatott Demeter József református lelkész. A találkozón farkaslaki, gyergyóremetei, kolozsvári, körtvélyfáji, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és szászrégeni gyerekkórusok lépnek fel. A szászrégeni református templom egy másik eseménynek is otthont adott, október 27–31-e között tartották a Szászrégeni Protestáns Napokat. /Pap Melinda: Programkavalkád Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

A Szegeden élő Dávid Júlia marosvásárhelyi festőművész tárlata nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron Teremben. A művésznő a szászrégeni református egyházközségnek adományozott, ősi magyar motívumokkal díszített üvegfestményeit állította ki. Egy-egy őstörténeti elemet ,,belopott" minden egyes négyzetbe. Ugyanis kutatásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a festett népi bútorokon vagy székely kapukon, szőtteseken jelentkező elemek, akár Székelyföldön, a Mezőségen vagy Kalotaszegen, még a honfoglalás előtti időkből a „kincstárunkban" meglévő motívumok. Ilyenek a nap és hold, a palmetták, indás motívumok, griffek, szarvasok, kerecsensólymok. Dávid Júlia ezeket egy-egy kazettán megfestette, sőt, tarsolylemezformába is helyezett el mintát.,,Absztrakt festményt az amerikai, francia meg osztrák festő is készít. Tele vagyunk nyugati szeméttel, s ahogy termékeink kiszorulnak a piacról, ki a művészetünk is. Ezért nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy ne fordítsunk hátat múltunknak” – vallja a festő. „A múltat nem szabad elfelejtenünk, ez erőforrás. ” Dávid Júlia úgy érzi, hogy a mai világban erdélyi festőnek ennél szebb küldetése nem lehet. Az, hogy Szegeden él, pillanatnyi állapot, hozzátette, a végállomás valahol a Székelyföldön. Textilművészként kezdte pályáját, szőtt, anyagra festett, ruhákat tervezett, jelmeztervező is volt, bútort is festett, aztán a grafikával is próbálkozott, az üvegfestés már küldetéssé erősödött benne. /Szekeres Attila: Ősi magyar motívumok (Egy elsikkadt kiállítás – Dávid Júlia üvegfestményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

November 8-án Szászrégenben Örömmel énekeljünk elnevezésű gyermekkórus- találkozót tartottak, közel 270 gyereknek tapsolhatott a hallgatóság. Az idei, második alkalommal megszervezett találkozó sok törődést, kemény munkát, szeretetet, a kóruséneklés misszióját jelenti. Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese arra mutatott rá, hogy az egyházmegyében mindössze két, a körtvélyfájai és a szászrégeni gyerekkórus működik, ez a találkozó pedig lehetőség arra, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen róluk, esetleg mások is kedvet kapjanak gyermekkórus létrehozásához. /Berekméri Ildikó: Zengett a dal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

Diakóniai otthont avattak Magyarfülpösön. A Diakóniai Keresztény Alapítvány szászrégeni fiókja által működtetett – otthoni beteggondozást vállaló – létesítmény Beresztelke, Magyarfülpös és Kisfülpös településeket látja majd el. A kerületben a szászrégeni és a gernyeszegi után ez a harmadik otthon, januárban várhatóan Marosfelfaluban is megnyílik egy egészségügyi szociális munkapont. Ady István helybéli református lelkész megköszönte a hollandiai testvéregyház jelen levő képviselőinek a támogatást. /(erdélyi): Diakóniai otthont avattak Magyarfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Egyetemesség és kultúra – Meltzl Hugó komparatisztikai öröksége címmel kétnapos ülésszakot rendezett november 14–15-én Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Filozófiai Kutatóintézete és Német nyelvészeti tanszéke a Német–Magyar Filozófiai Társasággal karöltve. A szászrégeni születésű Meltzl Hugó a kolozsvári egyetem német tanszékének professzora volt az egyetem megnyitásától, 1872-től kezdve 1908-ig, haláláig. Elhunytának évfordulója szolgáltatott alkalmat a megemlékezésre. /G. GY. : Meltzl Hugó-emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Amatőr színjátszók seregszemléje zajlott Erdőszentgyörgyön, ez a találkozó immár hagyománnyá vált. A Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók tizenhatodik találkozója volt a hét végén. A rendezvény megnyitója november 22-én volt. Idén az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör mellett nagysármási, székelyhidi, gyergyószentmiklósi, marosszentgyörgyi, szászrégeni, makfalvi és csíkfalvi csapatok is felléptek. Eljönnek ide, tanulnak egymás előadásaiból, magyarázta Kovrig Magdolna főszervező, a Bodor Péter Színkör vezetője. /Menyhárt Borbála: A színház a szívükben van. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24/

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Január 16-án felháborodott tanárok és szülők jelezték a Népújság szerkesztőségének, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján megjelent beiskolázási tervből kivették a magyar tannyelvű középiskolai, szakközépiskolai osztályok egy részét. A tervezet hozzávetőlegesen több mint 400 nyolcadik osztályt végzett diákot fosztana meg attól a jogától, hogy anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tusnea Ion főtanfelügyelő, aki részt vett a tervezet kidolgozásában, csodálkozásának adott hangot. A magyar oktatásért felelős helyettesének véleményét meg sem kérdezték, sőt, tudta nélkül készítették el a dokumentumot. A 2009-10-es tanévre szóló tervezetben eltűntek a magyar tannyelvű középiskolai osztályok a Sincai Iskolacsoportból, sőt annak a humán osztálynak is nyoma veszett, amelyet a múlt évben az Unirea Főgimnáziumból helyhiányra hivatkozva „ebrudaltak ki” és tettek át a Sincai szakközépiskolába. Az Elektromaros Iskolacsoport kínálatából eltűnt az elektronika- automatizálás szakos magyar osztály, az Aurel Dandea Vegyipari Iskolacsoportban pedig felszámolnák a magyar tagozatot. Az egyetlen kivétel az Traina Vuia Iskolacsoport, ahol miután az elmúlt években megszüntették a magyar tannyelvű fodrászosztályt, most autóvillamosság-szerelői szakkal bővülne a kínálat. Csökkentették a magyar osztályok számát Szászrégenben és a Segesváron is, és meg akarják szüntetni az alig induló mezőgépészeti szakot a sáromberki szakiskolában. Összességében a VIII. osztályt végző közel 2. 000, magyar tagozaton tanuló diák számára 1400 helyet biztosítanának, míg a román tagozat 3. 700 körüli végzőse 4. 200 körüli helyben válogathatna. A főtanfelügyelő leszögezte, hogy nem végleges dokumentumról, csak egy tervezetről van szó, ami végleges formáját a beérkező javaslatok alapján nyeri el. A választ furcsa, mert az iskoláktól még novemberben bekérték a beiskolázási terveket, és nehéz elhinni, hogy a javaslatok alapján az interneten látható helyzetkép alakult volna ki. A főtanfelügyelő nem adott választ arra, hogy miért csökkentették ilyen drasztikusan a magyar osztályok számát. Illés Ildikó, a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes megerősítette: nem tudott a tervezetről. Ígéretet kapott a főtanfelügyelőtől, hogy újratárgyalják a dokumentumot, és a gyerekek számának megfelelően tüntetik fel az osztályok számát. /(bodolai): Csak egy rossz tréfa? Botrányos beiskolázási tervezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Maros megyei elnökségéhez, a Maros megyei történelmi egyházak vezetőihez és a nyolcadikos magyar diákokhoz szóló felhívást tett közzé. Az RMDSZ, az RMPSZ megyei szervezetének és a történelmi egyházak vezetőinek közös közbenjárása eredményeként sikerült kiigazítani a Megyei Tanfelügyelőség kilencedik osztályos beiskolázási tervét, oly módon, hogy az idén nyolcadik osztályt végző diákok 67 kilencedik osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön. Köszönetet mondanak mind a szakmai szervezetnek és az aláírásgyűjtést támogató egyházaknak, mind az aláírásukkal hozzájáruló, felelősen gondolkodó magyaroknak. Ugyanakkor fokozottabban oda kell figyelni a magyar anyanyelvű gyerekek iskoláztatására is, hiszen a tavalyi beiskolázások során nem sikerült minden betervezett magyar osztályt beindítani. Különösen a szórványtérségekben – Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas, Radnót, Nagysármás és Szászrégen körzeteiben – egyre gyakoribb, hogy a magyar anyanyelvű gyerekeket román osztályokba íratják. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Szászrégenben kezd hagyománnyá válni: a tél vége felé kiscserkészek és öregbakák egyaránt „behívót” kapnak Samu Pál nyugalmazott biológiatanártól, aki a református egyház támogatásával honvédtalálkozót rendez. A város ismert közösségszervezője február 21-én ismét tucatnyi cserkészt és ugyanannyi öregbakát gyűjtött össze Régenből és a környező településekről. A honvédek a hat évtizeddel ezelőtti múltból próbáltak átmenekíteni egy csöppnyit a háborús történetek iránt érdeklődő ifjúságnak. A 80 év fölötti Sepsi István húszesztendősen vonult be a magyar hadseregbe és csak nyolc év után ért haza, megpróbáltatások sorozata után. A túlélő egykori honvédeknek egyetértenek abban, hogy sokkal tragikusabban is végződhetett volna. Közel 142 ezer magyar katona esett el a harctéren, ötvenezren haltak meg a bombázások közepette, és 600 ezer embert hurcoltak el a háború után a különböző fogolytáborokba. /Szucher Ervin: Életigenlő öreg bakák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

A gazdasági válság egyre több interetnikai feszültséget szül a többségi román vagy magyar lakosság és a roma közösség között – ez volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Marius Pascan Maros megyei prefektus és a térség több polgármestere, illetve önkormányzati képviselője folytatott. A megye több polgármestere szóvá tette, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban elszaporodtak a romák által elkövetett bűncselekmények. A romák gazdaságokat fosztogatnak és erdőt irtanak, de Szászrégenben és Dicsőszentmártonban nem riadtak vissza volt szocialista állami vállalatok bezárt épületeinek illegális lebontásától és elhordásától sem. „A prefektúrának lépnie kell, különben a fosztogatások áldozatai védteleneknek érzik magukat” – ismerte be a prefektus. Pascan a hét közepén a mezőbándi polgármesterrel, Mircea Rusuval tárgyalt, aki a közeli erdő pusztítására és az elszaporodó betörésekre hívta fel a kormányképviselő figyelmét. Annak ellenére, hogy a rendőrség szinte éjjel-nappal razziázik, Bánd határaiban a romák valósággal tarolják az erdőt. A rendőrök elkapták a tetteseket, a bíróság azonban szabadlábra helyezte őket. /Szucher Ervin: Feszültséget okoznak a garázdálkodó romák Maros megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Szászrégenben a helyi Kemény János Művelődési Egyesület felkérésére Józsa Miklós tartott előadást Berde Mária írónőről. Az előadó Berde életpályájának felvázolása mellett kiemelten foglalkozott Nagyenyed és kollégiuma meghatározó szerepével az írónő életében. /B. B.: Enyedi est Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Öt régió – Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Temes megye – képviseltette magát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) március 14-én tartott közgyűlésén, amelyre Szászrégenben került sor. A tanácskozáson elhangzott, hogy mind több fiatal vallja magáénak a kereszténydemokrata eszméket. A közgyűlés elítélte Sólyom László magyar államfő beutazásának akadályoztatását. Az RMKDT ülését a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közgyűlése követte, ahol jelen volt Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Elhangzott, az, hogy az RMDSZ kiszorult a hatalomból, annak is tulajdonítható, hogy az elmúlt húsz évben nem szorgalmazta eléggé következetesen a kereszténydemokrata elveket. Kelemen Kálmán elnök hangsúlyozta, az elkövetkezendőkben fontos lesz, hogy az RMDSZ csúcsvezetése sokkal érzékenyebben és gyorsabban reagáljon helyi problémákra. /(mózes): Az RMKDM több érzékenységet vár az RMDSZ csúcsvezetésétől. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

„Ideje lenne Sütő András szeme fényéért valakinek bocsánatot kérnie” – mondta kilenc évvel ezelőtt, 2000. március 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke. 1990. március 19. és 20. fekete napként maradtak meg Marosvásárhely történetében. A 6 halottat és közel 300 sebesültet követelő események tárgyilagos feltárása, kivizsgálása azóta is várat magára. Közel húsz évvel az események után emlékeztető a Népújság az 1990. március 19-i eseményekről szóló tudósításából: „Délután 3 órakor teherautóval érkezett Rusii Munti-i férfiak szálltak le a főtéren azzal a fennen hangoztatott szándékkal, hogy agyonverik az összes magyar egyetemistát. De jöttek a hodákiak, a régeni Republica vállalatból és ki tudná megmondani, hogy még honnan. Mint egyesek kiabálták, a Fratia és a Vatra Romaneasca hívta őket. Négy óra felé, miután egy csoport az egyetem (az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről van szó) előtt is tüntetett, botokkal indultak felfelé a Bolyai utcán. A cél az RMDSZ székháza volt. Letépték a Bolyai tér táblát, összetaposták, majd leverték és elégették az RMDSZ és a többi párt feliratát is. A Nemzeti Parasztpárt felirata érintetlenül maradt. Betörték a főbejárat ajtajának üvegét, egyesek az udvari vaskapuhoz tódultak, köveket dobtak az udvarra, s betörték a vaskaput is. Halál a magyarokra! – kiabálták és betódultak az épület udvarára. Néhány rendőr tehetetlenül járkált a székház körül és nem tett semmit.(…) Ekkor erősítés közeledett, újabb csapat férfi jött vasvillával, baltával, husángokkal, botokkal felfegyverkezve. Betörték a főbejárat ajtaját, fölmentek az emeletre, ahol baltával verték ki az ablakokat, a falat. A téren levő tömeg ujjongott, éljenezett.” /Mózes Edith: 1990. március 19.–2009. március 19. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

A véleménynyilvánítás szabadsága elleni merényletként könyvelik el a szászrégeni városatyák az ellenük folyó ügyészségi vizsgálatot. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) a múlt héten vádat emelt Nagy András polgármester és a település összes tanácsosa ellen. A DNA azzal vádolja a régeni választottakat, hogy az elmúlt években két telekügyletben is megkárosították a várost. A vád szerint Nagy András javaslatára 2005-ben az önkormányzati testület 16 tagja olyan telekcserét hagyott jóvá, amelyből csak az érdekelt fél, a Prolemn Rt. nyert. A polgármester szerint a régió legnagyobb fafeldolgozó vállalatával, a Prolemnnel megejtett telekcsere mindenképpen a város javát szolgálja. Az ügyészség az értékbecslők szakvéleményét is figyelmen kívül hagyta, és azt sem vette számításba, hogy annak idején a prefektúra jogászai pozitívan bírálták el a tanácsi határozatot. /Szucher Ervin: Bíróság előtt a szászrégeni tanács. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Az ország közepén fekvő megyék között Maros megye vezet, ami az írni-olvasni nem tudó lakosok számát illeti. Míg Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékben az analfabéták száma nem éri el a tíz-ezret, Maros megyében a legutóbbi népszámláláskor 13. 657 személy vallotta magáról, hogy nem tud írni és olvasni. A legutóbbi, 2002-es hivatalos statisztika szerint Romániában több mint 500 ezer személy írástudatlan. Etnikumok szerint: a magyarok 1,4 százaléka, a románok 2,1 százaléka, míg a romák 23,7 százaléka analfabéta. A Maros megyei városok vonatkozásában Marosvásárhely vezet 3133 lakossal, Dicsőszentmárton következik 1390 személlyel, majd Szászrégen (1129) és Nagysármás folytatja a sort. A Maros megyei munkanélküliek 19%-a írástudatlan. Országos adatok szerint évente négy százalékkal nő az iskolát abbahagyó diákok száma. /Menyhárt Borbála: Dicstelen első hely. Nő az analfabéták száma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Régi álma teljesült a magyaróiaknak, holtmarosiaknak és fickóiaknak: a településeket ismét híd köti össze a Szászrégen és Maroshévíz közötti nemzetközi műút mentén fekvő településekkel. Ünnepélyesen felavatták azt a 107 méter hosszú betonhidat, amely a valamikori fahíd helyére épült, több. A Maros menti község idős lakói még jól emlékeznek a Horthy Miklósról elnevezett fahídra, melyet a visszavonuló német hadsereg ‘44-ben robbantott fel. Az egykori híd két dologról volt nevezetes, állítják az öregek: az építési technológiáról (az ácsolt fahidat egyetlen vasszeg sem rögzítette) és nevéről, melyre a magyaróiak ma is büszkék. Bár szónoklatában Kocsis Albert polgármester a Barátság nevet javasolta az új létesítménynek, az eseményre kisereglett tömegből néhányan megjegyezték: „Nekünk akkor is Horthy híd lesz ez”. /Szucher Ervin: Újjáépítették a Horthy hidat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./