"Szászrégenban, a római katolikus templomkertben aug. 9-én felavatták II. Rákóczi Ferenc és hű szolgája, zágoni Mikes Kelemen szobrát, Jorga Ferenc szászrégeni művész két alkotását, melyeket a szobrászművész adományozott az egyháznak. A szobrok a jövőben Petőfi és Wass Albert szobra mellett fognak állni. A szoboravatás után a helyi római katolikus, református és unitárius egyházi vezetők átvették és megáldották a Magyarok Világszövetsége által adományozott Rákóczi-zászlót, majd a cserkészcsapat elénekelte a Rákóczi-indulót. /Szoboravató a templomkertben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./ Jorga Ferenc alkotásai nem csupán művészi értéket képviselnek - egyben a nemzeti identitás megőrzésének, a szülőföldhöz való ragaszkodásnak a szimbólumai is. Az ünnepségen a Rákóczi-szabadságharcra emlékeztek egyházi és közéleti személyiségek. /Antal Erika: Szimbólumértékű műalkotások. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"Az unitáriusok egyetemes találkozóját ötödik alkalommal rendezték meg aug. 9-én Szejkefürdőn. A hazaiak mellett több országból (Anglia, AEÁ, Kanada, Magyar-, Cseh-, Németország, Hollandia stb.) érkeztek idén is meghívottak. Szabó Árpád püspök kezdte az istentiszteletet. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta: élni akaró nemzeti közösség az erdélyi magyaroké. A szolgálatot ünnepi műsor, majd Orbán Balázs sírjának koszorúzása, és különálló rendezvényként udvarhelyi unitárius vállalkozók találkozója követte. /Járay Fekete Katalin: Unitáriusok egyetemes találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./Az ünnepségen Pakó Benedek római katolikus plébános átvette a Magyarok Világszövegségének Rákóczi-emlékzászlóját. /Rákóczi-szobor Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"

"Történelmi tábor kezdődött a hét elején Görgényszentimrén. A többhetes rendezvény főszervezője, Pakó Benedek kanonok-plébános elmondta, hogy a tábor, melyen a szászrégeni Mikes Kelemen cserkészcsoport és a magyarrégeni Koós Ferenc cserkészcsoport tagjai is részt vesznek, egy táborsorozat folytatását képezi. Diákok, cserkészek a táborlakók, akik a magyar történelem egy darabját járják körül. A téma ezúttal a Rákóczi-szabadságharc. Három könyv képezi az oktatás anyagát, Benedek Elek Hazánk története című műve, Csernátoni Józsefnek szintén a szabadságharcról írott könyve, valamint a kanonok szerkesztésében megjelent, különböző írásokból válogatott A Rákóczi-szabadságharc emlékére című kötet, amely a szabadságharc erdélyi és Maros megyei vonatkozásait tárgyalja. Nagyjából két-három hétig tart majd a tábor, amelyre a szervezők szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Pályáztak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, de a minisztérium erdélyi képviselője személyesen akadályozta meg a pályázott összeg elnyerését, mondván, csak blöff az egész, a táborokat úgysem tartják meg. Így is lehet megmaradást szolgálni. /Nagy Botond: Tábor, támogatás nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./"

"Az Erdélyi Kárpát Egyesület idei vándortáborának színhelye, Ratosnya, félúton található Szászrégen és Maroshévíz között. A tizenkét meghirdetett útvonal között szerepelt könnyű, közepes és nehéz gyalogtúra, honismereti túra, szekeres, valamint kerékpáros túra, mindenki választhatott. Az első tábori napon több mint százan indultunk a Kelemen-havasok legvonzóbb kirándulóhelyére, az 1380 m magasan fekvő Istenszékére. A táborozók másik csoportja honismereti túra során látogatta meg Szászrégent, Marosvásárhelyt /amelynek első írásos említése 1332-ből való, Novum Forum Siculorum néven/, Sáromberkét, Gernyeszeget, a Teleki család ősi fészkét, Marosvécset, itt tartotta találkozóit a Kemény János író (1903-1971) által 1926-ban létrehozott erdélyi Helikon Társaság. A parkban temették el Kemény János írót 1971-ben, ugyancsak itt található Wass Albert (1908-1998) síremléke is. Útjuk utolsó két állomása Magyaró és Disznajó volt. /Kovács Zsuzsa: Ratosnya - harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./"

"Szept. 6-án a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány kezdeményezésére több helyszínen emlékeztek Kemény János író, irodalomszervező, mecénás életművére, születése századik évfordulója alkalmából. A Teleki Tékában nyílt centenáriumi kiállítás. Kemény János örökségét könyvei, fényképek és jellegzetes dokumentumok tükrében mérhették fel az érdeklődők. Marosvécsen a Budapestről érkezett Kemény unokák, a többi vendég /köztük Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke/ csatlakozott a népviseletbe öltözött vécsiek hosszú menetéhez, akik református papjukkal az élen vonultak koszorúzni. Nagy Miklós Kund, a Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriumának alelnöke idézte meg Kemény Jánost, író barátainak szavaival jellemezve: "Az igazi ember volt, az igazi helyen" (Tamási), akinek "elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon" (Molter), de megannyi más maradandót is köszönhetünk neki. Pomogáts Béla megemlékezésének A fejedelem címet adta. Az, akit most megidézünk, "fejedelmek utóda - mondotta. - Kettős értelemben is: Kemény Jánosé, a tragikus sorsú erdélyi fejedelemé és Kemény Zsigmondé, a magyar irodalom egyik fejedelméé. Maga is fejedelem, azaz szuverén úr, de ő már a kultúra és az erkölcsiség világában." Végül a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Magyar Írószövetség, a szászrégeni Kemény János Közművelődési Egyesület, illetve a városi RMDSZ szervezet, a maroshévízi Kemény János Líceum és Alapítvány és mások koszorúi, virágai lepték be a sírt. Délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban nyílt kiállítás, Hunyadi László plakettjei kerültek a közönség elé, 34 író és szellemi kiválóság arcmása domborműként tekint le a falakról. Hunyadi László arra vállalkozott, hogy megmintázza mind az 55 egykori helikoni író arcképét. A művész novemberben tölti 70. életévét, alkotóereje teljében van, keményen, rendszeresen dolgozik, nagy, köztéri feladatai mellett a portrékat is készíti. A Kultúrpalotában ünnepi műsor következett. A Kilyén Ilka színművésznő vezette műsorban Adamovits Sándor kuratóriumi elnök beszélt a Helikon-Kemény János Alapítvány eddigi megvalósításairól, Pomogáts Béla felidézte az íróval lezajlott két személyes találkozásának élményét. Sütő András, a Helikon-Kemény János Alapítvány tiszteletbeli elnöke hosszabb eszmefuttatásban mondotta el, mit jelentett számára egykor és ma az a kitűnő ember, akit most ünnepelnek. Színvonalas művészi műsorral ért véget az emlékezés. /N. M. K.: Centenáriumi ünnepségsorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Holtmaroson találkoztak a világháborúban szolgált, felső-marosmenti honvédek.Ökumenikus istentisztelettel kezdődött okt. 12-én a holtmarosi honvédtalálkozó, Bartha József holtmarosi lelkipásztor kezdeményezésére. Ott volt Szászrégen, Magyarrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó és Jód "honvédalakulata". Nemes Árpád magyarrégeni lelkipásztor megjegyezte: "amikor a padsorokra nézek, felelevenedik előttem a semmiből teremtődött honvédhadsereg, és az a csodálatos négy év, amikor Észak-Erdélyben is érezhettük, hogy ismét magyarok lehetünk". Meghurcoltatásuk és megaláztatásuk nem ért véget a fegyverletétellel egy időben. "Ellenségekké nyilvánították őket csupán azért, mert szerették a hazájukat és szülőföldjüket" - mondta a szószékről Nemes Árpád. Előkerültek az emléktárgyak, féltve őrzött zsoldkönyvek és dögcédulák, megsárgult képek. /Szucher Ervin: Légcsavar, zsoldkönyv és brómos tea. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

"Tanítás és szolgálat témával szervezett találkozót Szászrégenben, a református egyház DIO Házában az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Erdélyi Köre. A három éve alakult erdélyi kör éves találkozóin mindig aktuális témákat vitatnak meg szakemberek. A nemrég zajlott rendezvényen a tanítóképzők helyzetéről, a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről, az érvényben levő tanügyi rendelkezésekről hangzottak el beszámolók, dr. Juhász Tamás teológiai professzor pedig Tonk Sándor szolgálatáról tartott előadást. Vetési László lelkipásztor Tanítók és tanítás Erdélyben című előadásában rámutatott, ma már többnyire ingázó tanítók, tanárok vannak, akik a tanórák után sietnek haza, hogy kis fizetésüket magánórák megtartásával pótolják. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a diáklétszám csökkenéséről, az érvényben levő tanügyi törvényekről, számolt be, majd Gagyi Béláné az 1948-1956 között működő szászrégeni tanítóképzőről mesélt az egybegyűlteknek. Ezután a Marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Intézet, a nagyenyedi és székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskola képviselői számoltak be tapasztalataikról. Elhelyezkedési gondjaik főleg a székelyudvarhelyieknek voltak, Hargita megyében 17 tanítói állást hirdettek meg, s erre 86-an jelentkeztek. /Simon Virág: Tanítás és szolgálat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 16./"

"Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"A Szászrégenhez közel fekvő Magyarfülpösön tizenöt év kényszerszünet után az idén újraindult a magyar anyanyelvű elemi oktatás. Az egyház az alapítvány épületében, a Szivárvány Házban ad helyet az intézménynek. A holland testvérgyülekezet által korszerűen felszerelt tanteremben Sükösd Angéla hat gyereket oktat. Közülük négyen fülpösiek, ketten, a Pásztor testvérek mezőörményesiek. A testvérek eddig román iskolába jártak. A számukra eddig teljesen ismeretlen magyar helyesírással megbirkózni nem egyszerű feladat. /Szucher Ervin: Bezár az alig megnyílt iskola? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Három évi szünet után nov. 9-én, vasárnap ismét találkozott Marosszentgyörgyön néhány műkedvelő csoport. Hét csoport mutatkozott be: a helyiek több csoportja mellett a marossárpataki kultúrotthon színjátszói, a szászrégeni Népszínház Tamás Ibolya vezette csoportja és a megfiatalított szászrégeni Orizont. Kovács Levente rendező, a színiakadémia rektora együttérzéssel beszélt a műkedvelésről. - Azért jövök el mindig szívesen ide, mert egykor magam is műkedvelőként kezdtem a pályát - jegyezte meg. Valószínű, hogy Marosszentgyörgyön is népszínház alakul a közeljövőben. /Bölöni Domokos: Marosszentgyörgy. Népszínház alakulhat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"Szászrégenben nov. 22-én Ki mit tud Kemény Jánosról? címmel irodalmi vetélkedő zajlott általános iskolások számára, a helybéli Kemény János Művelődési Társaság szervezésében. A zsűri egyik tagja Adamovits Sándor, a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány elnöke volt. /Fábián András: Kemény-vetélkedő Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

1950-től van könyvtára Szászrégennek, tájékoztatott Demeter Judit könyvtárosnő. A 130 ezer kötetes állományból körülbelül 25 ezer magyar nyelvű kiadvány. A városba csak a legrosszabb minőségű importkönyvek érkeznek, nem jött könyv sem a Mentortól, sem az Impresstől. Magyar nyelvű enciklopédiákra lenne szükségük. Négy-ötezer olvasójuk van évente. A magyar nyelvű olvasók is elkezdtek már románul olvasni, ez a tendencia pedig egyre általánosabbá válik. /n. b.: Kevés a jó könyv Régenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

Új református egyház létrehozásával fenyeget a szászrégeni egyházközség papja. A 65 éves Nemes Árpád úgy véli, Pap Géza református püspök vezetése miatt egyre több parókia érzi szükségesnek az Erdélyi Református Egyházkerületből való kiválást és egy új, a Presbiteri Református Egyház megalakítását. A tiszteletes, aki a zsinatnak is tagja, erre a veszélyre egy karácsonykor küldött körlevélben hívta fel lelkésztársai figyelmét. Ebben Pap Géza püspököt és Kató Béla püspökhelyettest „diktatórikus vezetéssel” vádolta. Elmondása szerint az egyházkerület jelenlegi vezetése egy szűk kör érdekeit szolgálja, „melyet anyagi érdekek hajtanak”. Nemes úgy véli, a püspök megszegte a kánonokat azzal, hogy a 65 évnél idősebb papoknak megtiltotta a szolgálatot. Pap Géza püspök az új egyház létrehozásával kapcsolatban röviden nyilatkozott: „Nemes Árpád felvetését meggondolatlan fenyegetőzésnek tartom, az egyházkerület lelkészei nem osztják véleményét.” /Lázár Lehel: „Engedetlen” református papok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Rendszeres vendége a műkedvelő színjátszó találkozóknak, fesztiváloknak a szászrégeni Népszínház. A nyolcvanas évek elejétől e nevet viselő színjátszó csoport két színésznője, Tamási Ibolya csoportvezető és Menyei Ildikó mesélt a szászrégeni színjátszás helyzetéről. Évente csak egy előadást sikerül bemutatniuk, ennyire futja. Alig vannak fiatal színészük, a kivándorlási hullám a fiatalokat elviszi. Júniusban a Szászrégeni Napok keretén belül lépnek fel. /Nagy Botond: Minőségi munka, lelkesedés, otthonról hozott kellékek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

A hatályos törvények értelmében csak rendkívüli fellebbezés révén lehetne rehabilitálni a háborús bűnökkel vádolt, 1946-ban halálra ítélt Wass Albertet – jelentette ki Frunda György RMDSZ-szenátor. Korábban a Wass-család az ügyvéd-szenátort kérte fel, hogy indítsa el a rehabilitációs folyamatot, amely azonban elakadt. Frunda felidézte: Wass Albertet 1946-ban halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak a kivégzését. A vádlott nem volt jelen az ellene lefolytatott bírósági eljáráson, időközben ugyanis Németországba, onnan pedig az Egyesült Államokba menekült. Ott tisztázta magát, majd az amerikai hadsereg tisztjeként is szolgált. Amerikában halt meg kilencvenéves korában. Frunda emlékeztetett rá, hogy a kommunista kormány a hetvenes években kérte a kiadatását, hogy végrehajthassa a büntetést. Az amerikai kormány azonban az addigra lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapította: az egykori ítélet alapjául szolgáló vádak nem felelnek meg a valóságnak, ezért nem is adta ki az írót. Amikor a román kormány másodszor is kérte a kiadatást, újból elutasításra talált. Néhány évvel ezelőtt a kormány rendeletet adott ki, amely tiltja, hogy háborús bűnösöknek szobrot emeljenek. Ennek alapján rendelték el a Maros megyei Holtmaroson és Szászrégenben Wass Albert szobrainak eltávolítását. Erről az egyik helyen a református, a másikon pedig a katolikus plébánosnak kellett gondoskodnia, mindkettőjüket beidézték az ügyészségre. Frunda bizonyítékot talált arra, hogy a bűncselekmény napjaiban Wass Albert nem volt abban a faluban, ahol a kivégzések történtek, így nem lehetett képes arra buzdítani a honvédséget, hogy kivégezzék az embereket. /Wass Albert jogi és politikai kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli jövőre a Romániai Magyar Cserkészszövetség. A szervezet vezetőségének Szászrégenben tartott kétnapos tanácskozásán a 2005-ben megrendezendő eseményekről esett szó. A rendezvények tetőpontja egy nyári emléktábor lesz, ugyanakkor a cserkészszövetség emlékkönyv kiadását is tervezi. Júliusban pedig Gelence határában emléktábort szerveznek, amelyre meghívják a Kárpát-medencében tevékenykedő cserkészcsapatokat, valamint a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget is. Az ötszáz fősre tervezett tábor az erdélyi hagyományokat, a népművészetet, a székely falu világát kívánja megjeleníteni. /Salló Emőke: Kárpát-medencei találkozót terveznek a cserkészek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Nemrég a világ különböző pontjain fiatalok maratoni felolvasónapot szerveztek Wass Albert műveiből. Céljuk az író műveinek népszerűsítése mellett az volt, hogy bekerüljenek a Rekordok Könyvébe. Sikerült felállítani az új Guinness-rekordot, majd a megyei rendőrparancsnok háborús bűnös népszerűsítése címén hat hónaptól akár öt évig terjedő börtönbüntetést is kilátásba helyezett. Frunda Györgyöt, a Wass család ügyvédjét megkereste a fiatalok egy része, segítségét kérve. A szenátor márc. 1-jén interpellált a szenátusban a szervezők zaklatása, megfélemlítése ellen. A parlamentben előzőleg Adrian Paunescu többször interpellált Wass Albert ellen, a sajtóban is cikkeztek róla. Frunda György leszögezte, Wass Albert nem háborús bűnös, még ha el is ítélték. A kolozsvári népbíróság 1946 januárjában az édesapjával együtt halálra ítélte, azzal a váddal, hogy felbujtották a honvédegység parancsnokát, hogy két faluban, Szentgotthárdon és Cegében kivégezzenek hat embert, négy románt és két zsidót. A per alatt sem Wass Albertet, sem az apját nem idézték be. Ők akkor már Németországban voltak, majd Amerikába telepedtek ki. Abban az időszakban, amikor a kivégzésre való uszítással vádolták, Wass Albert Szászrégenben volt. Erről amerikai emigránsok, amerikai bíróságok előtt tanúvallomást tettek. Sőt, a Wass család feljelentést tett a kivégzést elrendelő honvédtiszt ellen. Mindezek birtokában Frunda semmisségi panaszt nyújtott be Románia főügyészéhez. A román akadémia is elismerte Wass Albert írói nagyságát. /Mózes Edith: Frunda György: Ne zaklassák a gyerekeket! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Szászrégenben van közönsége a gyakori író-olvasó találkozóknak, az évfordulós megemlékezésnek és könyvbemutatóknak. A helyi Kemény János Művelődési Társaság és a Városi Könyvtár szervezi a kulturális esteket. Többek között Böjthe Lídia és Demeter Judit rendezik, szervezik a műsorokat. Márc. 2-án Horváth Arany volt a vendég. Egy héttel korábban Nagy Miklós Kundot, a Népújság Múzsa rovatának szerkesztőjét látták vendégül, aki Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ című beszélgetőkönyve, illetve Maszelka János- kismonográfiája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ kapcsán folytatott párbeszédet az érdeklődőkkel. /Van olvasó Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Márc. 14-én Marosludason a helyi (andrássytelepi) Petőfi Sándor Általános Iskolában megtartott ünnepi műsor keretében bronzba öntött Petőfi-emlékplakettet avattak, amely a szászrégeni Tieme Nóra alkotása és a budapesti Urbán Tibor vállalkozó támogatásával készült el. Ünnepi beszédet Máté András iskolaigazgató és Tóth Sándor helybéli EMKE-elnök, valamint dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke. /Petőfi-emlékplakett avatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Julianus-díjat nyújtottak át a hét végén Csíksomlyón Wass Endre közgazdásznak az erdélyi szórványban élő magyarok érdekében végzett munkájáért. A németországi Hamburgban élő gazdasági szakember czegei gróf Wass Albert író legkisebb fia. Mivel a közgazdász nem vehetett részt a Julianus-díjak decemberi átadásán, most a csíksomlyói kegytemplomban lezajlott ünnepség keretében vette a kitüntetést. Wass Endre elmondta, hogy óvodát működtet a Wass-család ősi fészke, Vasasszentgotthárd melletti, magyarok által is lakott mezőségi Feketelakon, a marosvécsi vártól nem messze fekvő Holtmaroson árva gyermekeket neveltetnek családi jellegű otthonokban, Szászrégenben pedig kollégiumot tartanak fenn. /Julianus-díj Wass Endre hamburgi közgazdásznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A Szászrégen és Vidéke ötödik esztendeje jelenik meg folyamatosan. Alcíme: Kultúra, egyház, közélet. Kiadja a szászrégeni Kolping Családi Társulás, főszerkesztő Fábián András Gy.) /b. d.: Ötéves vagyok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/

Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

A Szászrégen melletti Kisfülpösön járt máj. 23-án Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, abból az alkalomból, hogy a templomot teljesen felújították. Az istentiszteleten mintegy négyszáz lélek vett részt. /b. d.: Templomszentelés Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Máj. 29-én Szászrégenben, a református templomban tartották a református egyházközségek XIII. kórustalálkozóját /életre hívója Demeter József lelkipásztor/, melyen 16 vegyes kar, női dalkör, ifjúsági kórus lépett fel. Nagy Ferenc, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség elnöke a Kárpát-medence 50 ezer magyar kórustagja nevében is kívánt jövőt a kórustalálkozónak. /Járay F. Katalin: Hálaének Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

A szászrégeni RMDSZ elnöksége közleményben tudatta, hogy Szászrégenben, az utóbbi napokban, egyes román pártok képviselői lakásról lakásra járva próbálják rávenni a magyar választókat, hogy ne szavazzanak az RMDSZ polgármester- és tanácsosjelöltjeire, mert azok úgyis átadják szavazataikat. Ez nem igaz. az RMDSZ jelöltjei nem tárgyaltak román pártokkal és nem mondtak le szavazataikról mások javára. A szászrégeni RMDSZ-nek saját tanácsosjelöltjei vannak, polgármesterjelöltje pedig Nagy András mérnök. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Felejthetetlen élményben volt része Naszód, alig 50 főt számláló szórványának, és a Rettegről, Várkuduból, Bethlenből, Magyarnemeréről, Szentgyörgyfürdőről, valamint Sajószentandrásról, illetve Besztercéről érkezetteknek. A helyi református templomban, június elsején Dévai Nagy Katalin Krónikás ének a szeretetről című előadóestjét láthatták. A művésznő hosszú és fárasztó erdélyi turnéja során érkezett Naszódra, a budapesti Krónikás Énekgitár Zeneiskolájának hét növendéke kíséretében: Mészáros Zoltán, és Bálint Dóra (Magyarország), Zoltáni Zsolt (Székelyderzs), Madaras Zsolt (Szováta), Nagy Zoltán (Nagyenyed), Beregméri Huba (Szászrégen), Moldován György Szabolcs (Marosvásárhely). /Krónikás ének a szeretetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./