Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2005. március 18.
Március 15-én Szamosújváron a helyi RMDSZ és a Téka Művelődési Alapítvány által szervezett ünnepi előadáson mintegy 150 gyerek és fiatal fellépett. Török Bálint alpolgármester beszéde után Wass Albert még ki nem adott kéziratából olvasták fel az író március 15-i üzenetét. Az előadáson felléptek az óvodások, majd az iskolások. /Fodor Emőke: Tánccal és Wass Albert üzenetével ünnepeltek. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
2005. március 21.
Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2005. március 22.
A szamosújvári 51-es számú Czetz János Cserkészcsapat huszonhárom kis cserkésze piros tojás festésre gyűlt össze, továbbá húsvéti üdvözleteket festettek, valamint tojástartókat is készítettek. A szamosújvári cserkészcsapat tagjai a város szegényeire is gondoltak. /Erkedi Csaba: Húsvétra készülnek a szamosújvári cserkészek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2005. március 23.
Hat pályázatot támogat az év első felében a szamosújvári Téka Alapítvány. A magánszemélyek és szervezetek programjait támogató kezdeményezés egyedülállónak számít a kisvárosban. A beérkezett pályázatok közül kiemelten támogatták az újító jellegű, témájú rendezvényeket. A döntés eredményeként a következő programok részesültek támogatásban: Álomfogó oktatási program – 1,5 millió lej, Prücskök Játszóház – 1,5 millió lej, Török Éva Cecília nemezkiállítása – 1,4 millió lej, VI. Országos Rovásírásverseny – 1 millió lej, cserkészpróbázás – 500 ezer lej, országos cserkészvezetői tanácskozás – 500 ezer lej. /Szamosújvár. Közösségi programokat támogat a Téka Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2005. április 4.
A múlt hét végén újból ellepték a cserkészek Szamosújvárt: április 1–3. között hatodik alkalommal szervezték meg a Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásversenyt. Évről évre növekszik az érdeklődés ősi magyar rovásírásunk megismerésére. A szervező a Romániai Magyar Cserkészszövetség és helybeli 51. számú Czetz János cserkészcsapat volt. Nyolc erdélyi megye 23 helységének közel 250 fiatalja versenyzett az elsőségért. /Erkedi Csaba: Rovásírás Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2005. április 6.
Lovaglótúra keretén belül emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc fejedelemről április 3. és május 3. között. A Rákóczi Szövetség által szervezett 800 km-es történelmi emléktúra kiindulópontja Zágon, célállomása pedig a Borsiban (Szlovákia) álló várkastély, keresztül haladnak Gyekén, Szamosújváron, Zsibón és Szilágynyíresen is. A tervezett útvonal során érintett Rákóczi emlékhelyeken ünnepélyes megemlékezésekkel tisztelegnek majd. /Rákóczi-emléktúra Zágontól Borsiig. A hónap közepén tájainkra érkezik a lovascsapat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2005. április 8.
A gróf Teleki Sándor cserkészcsapat mintegy tizenöt tagja képviselte Nagybányát a „Csodaszarvas nyomában” elnevezésű országos rovásírásversenyen, amely a múlt hét végén zajlott Szamosújváron. A nyertesek (köztük a nagybányai Mátyás Orsolya) könyvjutalomban részesültek. /(dávid): Rovásírás Szamosújváron. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 8./
2005. április 12.
Szamosújváron a Téka-házban megnyílt az alfalusi (Hargita megye) Török Éva-Cecília nemez munkáinak, lakásbelső dekorációinak kiállítása. A hangulatos munkák az ősi hitképek griffes-indás vonalvezetését alkalmazzák. /Erkedi Csaba: Nemezalkotások Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. április 13.
Az elmúlt években egyre több együttműködési kapcsolatot alakított ki a szamosújvári református egyházközség. Többek között a magyarországi Lakitelek református híveivel, valamint a máramarosi Koltó gyülekezetével tartanak fenn szoros kapcsolatot, de a múlt hét végén a mezőségi Vajdakamaráson is megfordult a templom kórusa. Egy héttel korábban a vajdakamarási énekkar kereste fel a szamosújvári gyülekezetet. /Erkedi Csaba: Vajdakamaráson lépett fel a szamosújvári kórus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./
2005. április 13.
Tófalvi Zoltán kiegészítette Sylvester Lajosnak a Háromszék 2004. november 5-i számában megjelent írását, amelyben az Angliában élő Szalay Edda segítségével a mártírhalált halt Szalay Attila emlékét idézte fel. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22-e és 27-e között látogatott Romániába. Kádárnak az erdélyi magyarság elárulását jelentő beszéde 1958. február 24-én hangzott el Marosvásárhelyen. Ez a beszéd a nacionalista kurzus útjára lépett román hatalomnak felkínálta a lehetőséget, hogy leszámoljon az ,,ellenforradalmár-gyanús”, a magyar nemzeti szabadságharccal őszintén együtt érző erdélyi magyarokkal. Marosvásárhelyen nemcsak azt állította Kállai Gyula, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései a szomszédos államokkal, hanem azt is, hogy a magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Romániára jelentett volna óriási veszélyt, hiszen területi követeléseket fogalmaztak meg. Valójában még véletlenül sem fogalmaztak meg területi követeléseket. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjai által megfogalmazott követelések 16. pontjában szerepelt annyi, hogy a nemzetközi fórumokon Magyarország képviselje a határon túli magyarok kérdését is. Kádárék tehát hazudtak, s ugyanakkor követelték az ,,ellenforradalmárok” példás megbüntetését. A küldöttség alig hagyta el Románia területét, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Bírósága 1958. február 27-én a korábbi ítéletekhez viszonyítva példátlanul szigorú büntetéseket rótt ki a Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök nevével fémjelzett perben: a fővádlottat /Fodor Imre, Marosvásárhely 1996 és 2000 közötti polgármesterének édesapját/ 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, az ötödrendű vádlottat, Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét pedig tízévi börtönbüntetésre. A 2004. december 5-i népszavazás gyökerei az 1958. évi, nemzetárulásként számon tartott ,,látogatásig” is visszanyúlnak. Kádárék látogatását követően egymás után hozzák a halálos ítéleteket és az életfogytiglan tartó börtönbüntetéseket: a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevéhez kapcsolódó legnagyobb politikai perben tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén. Háromszék két neves személyisége, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános és dr. Kónya István Béla ügyvéd is a mártírok között volt. Ugyancsak a kádári ,,látogatás” után került sor az ozsdolaiak perére, amelynek során Szígyártó Domokos molnárt 1959-ben azért ítélték halálra és végezték ki, mert kétszer rálőtt a kollektív gazdaság megalakulását tűzzel-vassal erőltető helyi párttitkárra. Tófalvi most készíti mindkét per teljes levéltári dokumentációját. A Szoboszlay-per levéltári anyaga meghaladja a 30 ezer oldalt, Szígyártó Domokos és négy vádlott-társának a perirata 10 ezer oldal körüli! Külön tanulmány készül a sepsiszentgyörgyi, német származású Hubbes Márton ritkán emlegetett hőstettéről is: a magyar forradalom hatására magyar nemzeti lobogóval vonult végig a város főterén. Nagy Lászlóék a budapesti Petőfi Kör mintájára hozták létre a Kossuth Kört. Háromszék tehát óriási véráldozattal fizetett azért, mert együtt érzett a magyar forradalommal. A Kisborosnyón Damó Gyula tanító jóvoltából felállított emlékmű híven tükrözi ezt a helytállást. A kádári diktatúra első kivégzett hőse – Dudás József – erdélyi volt, Gernyeszegről, illetve Marosvásárhelyről származott. A Corvin-köz legendás hősei, a Pongrácz fivérek Szamosújváron látták meg a napvilágot. Az újabb levéltári kutatások arra is fényt derítettek, hogy sok erdélyi fegyverrel a kezében harcolt a forradalom győzelméért. Köztük van a gyimesbükki Nagy Lakatos János, aki a Miskolc környéki harcokban vett részt. A Szekuritáté itthon azonosította és ítélte el súlyos börtönévekre. Így került sor arra a perre is, amelynek mártírja Szalay Attila 28 éves technikus. A jelenleg is Sepsiszentgyörgyön élő Jancsó Csaba, Bordás Attila, Szabó Lajos jóvoltából a Háromszék olvasói sokat tudnak a Székely Ifjak Társasága nevű szervezetről, amelynek kiskorú diákjai 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848-as honvédemlékművet. Szalay Edda meglepődne, ha olvashatná az édesapjára vonatkozó levéltári dokumentumokat, a vádpontokat. A Szekuritáté által összeállított vádiratokat, a dokumentumait nagy-nagy fenntartással kell kezelni. A Szekuritáté megpróbált hiteles bizonyítékokat is összegyűjteni, s ezeket felnagyítva fogalmazták meg a vádakat. Az 1958/466. számú ügyirat Szalay Attilára vonatkozó dokumentumai szerint Szalay Attila lakatos ellen 1958. április 12-én indította el a nyomozást Fábián Márton marosvásárhelyi szekus főhadnagy. A vád: ,,...a magyarországi ellenforradalmi események idején Szabó Lajossal közösen kommentálták a külföldi rádióadók híreit, felnagyították a Magyar NK ellenséges elemeinek tevékenységét, ellenségesen nyilvánultak meg a népi demokratikus rendszerrel szemben. A beszélgetéseket követően Szalay Attila gyanúsított megegyezett Szabó Lajossal, hogy utóbbi létrehoz egy ellenforradalmi szervezetet, amelynek tagjai nacionalista, sovén érzelmű elemek. Szalay Attila megfogadta, hogy személyesen támogatja a szervezet felforgató tevékenységét, és mindvégig megfelelő tanácsokat ad az ellenforradalmi működésük során.” Szalay Attila egy német márkájú pisztolyt és hozzá tartozó golyókat szerzett. A Szalay Attilát és társai perében a kilenc fiatal névsora: Szalay Attila, Szabó Lajos, Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba, Jancsó Csaba, Gyertyánosi Gábor, Jancsó Sándor, Molnár Béla és Sándor Csaba. A vádirat szerint Szalay Attila vezetésével egy nacionalista csoport létrehozta a Székely Ifjak Társasága nevű ellenforradalmi szervezetet. – Az 1956-os, kapcsolódó politikai perek azonos klisék szerint zajlottak. Igyekeztek háromnál több személyt letartóztatni, vád alá helyezni, hogy rájuk süthessék a ,,szervezet” bélyegét. A vádirat sejteti: milyen brutális, szadista módszerekkel próbáltak vallomást kicsikarni a letartóztatottakból. A vádlott-társak kihallgatásainak jegyzőkönyvei alapján állították össze a vádiratot, a vádlott-társak voltak a tanúk. A bírói testület tagjai, az egykori börtönőrök akik halálra kínozták Szalay Attilát, még élnek. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezete elnökének, Török Józsefnek a drámája is bizonyítja, hogy 1965-ben, 1966-ban is ítéltek el erdélyi magyarokat azért, mert tíz évvel korábban együtt éreztek magyarországi sorstársaikkal. A Pongrácz fivérek kiskunmajsai kápolnájában – Tófalvi Zoltán kutatásai alapján – központi helyen látható Erdély 1956-os mártírjainak teljes név- és személyi adatsora. Tófalvi levéltári kutatásai alapján rövidesen elkészül a börtönben agyonvertek, agyonkínzottak teljes névsora is, curriculum vitae-je, köztük a Szalay Attiláé is. /Tófalvi Zoltán: Élő múlt: Kiegészítés a SZIT-perhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12., folyt. ápr. 13./ Előzmény: Sylvester Lajos: Megmaradt a vadság a maga szépségében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. nov. 5./
2005. április 19.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája április 22–24-e között rendezi meg az idei esztendő első Égtájak Fesztiválját Vendégségben Sepsiszentgyörgyön címmel – tájékoztatott Goldschmied József, az Égtájak – Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda programigazgatója. Az Égtájak Iroda tíz éve dolgozik az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújvárt (Erdély), Dályhegyen (Horvátország), Eszenyben (Kárpátalja), Zselízen (Felvidék) és Zentán, Péterrévén (Vajdaság). 1996 óta pedig kétévente megrendezik a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóját. /Guther M. Ilona: Égtájak Fesztivál. Vendégségben Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2005. április 22.
Örmény művészet és kultúra Szamosújváron címmel nyílt fotókiállítást abból az alkalomból, hogy kilencven évvel ezelőtt örmény népirtás történt a török birodalomban. Ennek során az akkori hatóságok segédletével Anatóliában és a Van-tó környékén másfél millió örményt, 300 ezer görögöt és 200 ezer bolgárt gyilkoltak le az etnikai tisztogatók. A kiállításon fényképek hirdetik a szamosújvári örmény kultúra régi és jelenkori megnyilvánulásait. A jelen világban is helyet kap a diszkrimináció, az örmények kilencven évvel ezelőtti holokausztját eddig hivatalosan csupán 14 ország ismerte el. A kiállítás megnyitója után bemutatták az Armenopolis című, százötven felvételt tartalmazó CD-t, amely az örmény őshaza emlékét eleveníti fel. /Ö. I. B.: Emlékezés az örmény holokausztra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2005. május 5.
Olasz és portugál cserkészvezetők keresték fel a szamosújvári 51. számú Czetz János cserkészcsapatot, a hagyományos nyári közös táborozást beszélték meg. Az elmúlt időszakban a szamosújvári cserkészek Szent György-napi cserkésztalálkozót szerveztek. /E. Cs.: Olasz és portugál cserkészvezetők látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2005. május 9.
Szamosújváron a Téka-házban fejeződött be a X. Nemzetközi Ifjúsági Néptáncfesztivál. „Még soha nem voltak ennyien itt, a Tékában” – állapította meg Balázs-Bécsi Attila, az alapítvány elnöke. Míg tavaly nyolc, idén már tizenhárom együttest láttak vendégül a szamosújváriak. Tapsolhatott a közönség többek között a balánbányai Ördögbordának, a kolozsvári csapatoknak: a Zurbolónak, a Bogáncsnak, az Ördögtérgyének és a Szarkalábnak, továbbá szamosújvári Kalákának a felvidéki – zselizi – Kincsőnek. /Rostás-Péter Emese: Véget ért az ifjúsági néptáncfesztivál Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2005. május 14.
Kolozsváron május 13-án adta át a kolozsvári sajtó azokat a díjakat, amelyeket a különböző sajtóintézmények olyan személyeknek ajánlottak fel, akik tevékenységükkel a leginkább hozzájárultak a közösség szolgálatához az elmúlt év során. A Szabadság napilap díját Balló Áron főszerkesztő Balázs-Bécsi Attilának, a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány elnökének nyújtotta át, aki hozzájárult Szamosújvár művelődési élete felvirágoztatásához. /Balázs-Bécsi Attila Szabadság-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2005. május 24.
Szamosújváron a református templomban fellépett a Maklári József Kórus Piliscsabáról. Az amatőr énekkar előzőleg Bálványosváralján és Széken is bemutatta műsorát. /Erkedi Csaba: Egyházzenei koncert Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 25.
A múlt hét végén Magyarországon szerepeltek a szamosújvári műkedvelők, a Téka Művelődési Alapítvány Kenderkóc néptánc-együttese, részt vettek Aba testvérváros hagyományos nyáreleji ünnepségsorozatán. /E. Cs.: Szamosújvár. Magyarországon a Kenderkóc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 27.
Négy tordai képzőművész kiállítása nyílt meg Szamosújváron, a képgalériában. Labancz Lóránt textíliáit, Nagy Annamária üvegszobrait, Suba László szobrait, valamint Delean Márta festményeit ismerheti meg a közönség. /Erkedi Csaba: Tordai képzőművészek Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2005. június 1.
Az elmúlt években enyhén csökkent a magyar óvodások száma. Kolozsváron ötvenöt állami óvoda működik, ebből huszonkilenc rendelkezik magyar tagozattal. Kolozs megyében 353 óvodából 37-ben működik a román csoport mellett magyar nyelvű is, és csupán huszonnyolc színmagyar óvoda létezik. Tordán kettőben, Aranyosgyéresen egyben, Désen kettőben, Szamosújváron és Bánffyhunyadon pedig három-három óvodában tanítanak magyarul. A vidéki óvodák száma eléri a kétszáznegyvenegyet, amelyből huszonhat vegyes tagozatú, az önálló magyar óvodák száma eléri a huszonnyolcat. Kolozsvár legtöbb óvodájában vegyes korcsoportok vannak. A pedagógusok szerint ez nem jelent hátrányt a gyerekeknek. /Köntös Imola: Enyhén csökkent az óvodások száma. Extrákkal licitálják túl egymást az állami és a magánóvodák. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 3.
Május 27. és 29. között került sor az Égtájak Fesztivál rendezésében a néptánc találkozóra, Horvátországban. A fesztiválsorozat öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött, majd Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Eszenyben, Zselízen, Zentán és Péterrévén folytatódott. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein a közösségeknek lehetőségük nyílt megismerni az egységes magyar kultúra sokféleségét. Horvátországban négy település, Csúza, Erdőd, Pélmonostor és Várdaróc művészeti együttesei mellett három határon túli régióból érkeztek hagyományőrző csoportok: Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből. Erdélyt a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes képviselte. A tizenhét fős csoport már többször részt vett az Égtájak Fesztiválon. A Vajdaságot a péterrévei Tisza Néptáncegyüttes és a zentai Szélrózsa Leánykórus, Felvidéket pedig a farnadi Nádas Néptáncegyüttes és Soóky Éva, valamint Sotkovszky Lajos verséneklők képviselték. A csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, az erdődi Petőfi Sándor Kultúregyesület Hagyományőrző Tánccsoportja, a pélmonostori Magyar Kultúregyesület Néptánccsoportja és a várdaróci Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Tánccsoportja fogadták a messziről érkezőket. /Köntös Imola: Égtájak Fesztivál Horvátországban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. június 3.
Sűrű programot tervez a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat: tábor, ökoprojekt, emléktábla leleplezése, olasz és portugál cserkészek vendégül látása és vetélkedők. Az ökológiai projekt keretében vállalják, hogy két év alatt kitakarítják a város fölött lévő erdőt, tájékoztatott Kasza Tamás csapatvezető. A városnapok alkalmával Szamosújvár régen és ma képekben címmel fotókiállítást szerveznek. Legnagyobb horderejű rendezvényük egy városismereti vetélkedő lenne, amit 2000 után most második alkalommal szerveznek valamikor szeptember-októberben, V–VIII. osztályosok számára. Idén a szamosújváriak szervezik a Romániai Magyar Cserkészszövetség 15 éves jubileumi táborát. Ez Gelencén lesz július 16. és 24. között. 250 cserkész képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, 250 a Kárpát-medence Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpát-medencében működő magyar cserkészszövetségeket: a Felvidéki, a Vajdasági, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget, emellett a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. /Demeter Ilona: Szamosújvári cserkésztervek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2005. június 7.
Visszakapja az ortodoxoktól egykori székesegyházát a nagyváradi görög katolikus püspökség. Erről és két másik görög katolikus ingatlan – a szamosújvári katedrális és a bukaresti Polonia utcai templom – visszaszolgáltatásáról Teoctist pátriárka, a román görögkeleti egyház feje döntött, miután megbeszéléseket folytatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel. A kormányfő közölte, a kormány hajlandó finanszírozni a nagyváradi és a szamosújvári templomok felújítását. Florin Jula, a nagyváradi görög katolikus püspökség szóvivője elmondta, örömmel fogadták az ortodox egyházfő döntését. „Pontosan nem tudom, minek köszönhető a határozat, annyi bizonyos, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását az Európai Unió is csatlakozási feltételül szabta” – fejtette ki a szóvivő. „Remélem, hamarosan folytatódik a visszaszolgáltatási folyamat, hiszen csak Nagyváradon hét templomunkat igényeljük vissza az ortodoxoktól” – fejezte ki reményét Jula. /Balogh Levente: Visszakapják székesegyházukat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 17.
A nagybányai Teleki Magyar Ház meghívására az elmúlt napokban erdélyi előadókörutat tett Gryllus Vilmos, az elsősorban kicsinyeknek szóló műsorai miatt annyira közkedvelt magyarországi előadóművész. Fellépett Szamosújváron is, a helybeli cserkészcsapat szervezésében, továbbá Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon és Szilágysomlyón is. /Erkedi Csaba: Gryllus Vilmos Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2005. június 22.
Másodszor látogatott el Szamosújvárra az adácsi Veritas Színpad. A magyarországi együttes 15 éve szerepel határon túli magyar településeken is. Megfordultak Erdélyben és Felvidéken is. A Marica grófnő című három felvonásos operetten jól szórakozott a közönség. A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány ismét bebizonyította kapcsolatteremtési képességét. /Erkedi Csaba: Magyarországi színjátszók Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 27.
Június 26-án, vasárnap kezdődött a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok tizedik, jubileumi találkozója. Az elmúlt tíz év során 18 ország sok száz magyar fiataljának jelentett ismerkedési, bemutatkozási lehetőséget, a közös kulturális gyökerek, az összetartozás érzésének erősítését. A július 5-ig tartó rendezvény a Magyar Színházban kezdődött „az egységes, mégis sokszínű magyar népdal, néptánc, népzene jegyében”. A Honvéd Együttes köszöntötte a résztvevőket. Idén 16 országból érkeztek magyar fiatalok: Románia, Szlovákia, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria mellett Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból, Izraelből, Németországból, Franciaországból, Svédországból és Ausztráliából. A romániai meghívottak: a csángóság képviselői Gyimesből és Moldvából, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület diák csoportja Sepsiszentgyörgyről, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Kaláka Néptáncegyüttes Szamosújvárról, az Ördögborda Ifjúsági Néptáncegyüttes Balánbányáról, a Passamezzo Historikus Együttes Kolozsvárról, a Snaps Vocal Band Sepsiszentgyörgyről, a START Tánccsoport Temesvárról, a Szarkaláb Néptáncegyüttes Kolozsvárról, a Szerenád Kamarazenekar és Eufónia Kórus Sepsiszentgyörgyről. A tíz nap során a különböző régióból érkező csoportok tárgyi népművészetüket, ápolt hagyományaikat, régiójuk kulturális nevezetességeit mutatják be, Budapesttel ismerkednek, ellátogatnak Ópusztaszerre is. /Guther M. Ilona: Jubileumi Vendégségben Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2005. július 5.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány fiataljai, a Kaláka néptánc-együttes tagjai nagy sikert arattak az elmúlt hét végén zenés-táncos műsorukkal Budapesten, a Határon Túli Magyar Fiatalok hagyományos budapesti találkozóján. A budapesti rendezvényen a 35 fős szamosújvári küldöttség mellett szlovákiai, vajdasági és horvátországi vendégek szerepeltek. A találkozó fő célja az anyaország és a külhoni magyar területek, valamint a határokon túli régiók közötti szoros együttműködés, kapcsolatteremtés. /Erkedi Csaba: Vendégségben Budapesten a Kaláka. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2005. július 26.
A több mint száztíz éves múltra visszatekintő műkedvelőcsoport, Szamosújvár kultúrházának magyar nyelvű operettegyüttese a múlt hét végén Désre látogatott, ahol nagy sikert ért el. Műsorukon szerepeltek az elmúlt évszázadok legsikerültebb darabjaiból válogatott énekszámok és táncbetétek. Az előadás rendezői Kiss Rozália és Inován György voltak, a zenekart Urszuly Kálmán irányította. /Erkedi Csaba: Szamosújvári műkedvelők Désen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2005. július folyamán
Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/
2005. augusztus 2.
Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2005. augusztus 16.
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./