A katolikus lelkiségi lap, a Lélek Szava /Budapest/ 1993. máj. 5-i száma közölt részletet Scholtz Klára nővér Nagyváradi emlékeim című művéből egy részletet. Ebben a szerző emlékezett a vértanú püspökről, dr. Scheffler Jánosról /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./, akit letartóztattak és a jilavai börtönbe vittek. Amikor a püspök érezte, hogy már nem sokáig bírja, akkor megkérte zárkatársát, Nimburger kolozsvári cipőnagykereskedőt, hogy amikor haldoklik, imádkozza felette a Miatyánkot és a bánat-imát. "Így szeretnék jutni az Örök Bíró elé" – mondta. A püspök dec. 6-án meghalt zárkatársa, zsidó rabtársa karjaiban. Nimburger egy jobb érzésű őrt megkért, figyelje meg, hová temetik a püspököt. A zárkatárs Nimburger szabadulása után Szatmárra sietett és mindent elmondott az ottani papoknak, egyben később saját költségén elhozatta a püspök hamvait, hogy a szatmári székesegyházba temessék el. Elmondta, hogy élete legmeghatóbb idejének tartja, amit a börtönben töltött, ott megtért. Püspök fogolytársa vezette be őt a hit titkaiba. Nimburger egész családjával katolikus lett. /Hadrava Nándor tb. kanonok, Nagyvárad: Vértanú püspökünk utolsó napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Febr. 1-jén Nagyváradon tartottak megbeszélést a magyar egyházak képviselői az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdéséről. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet az egyházi javak visszaigényléséről és ezt benyújtják a parlamentnek. A kormány külön tárgyal egyes egyházakkal, így megegyezésre jutott a román ortodox egyházzal, eredményesen tárgyaltak a görög katolikusokkal is. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Közel egy hónapos egyesült államokbeli körút után hazatért a román parlamenti küldöttség, tagjai között van Frunda György RMDSZ-szenátor. A küldöttség tanulmányozta az USA politikai, gazdasági, kulturális életét és az ott élő etnikumok helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

Tőkés László sajtóértekezletén értékelte Duray Miklós látogatását: többezres tömeg előtt tette világossá az önrendelkezés szükségességét. - Az egyházaktól elvett ingatlanok kérdése továbbra is megoldatlan. A nagyváradi református püspöki palota peres ügye még tart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

"Mircea Snegur moldáviai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy népe moldáviai nép, bár egyesek megkísérlik eltüntetni a moldáviai szót. "A mi moldáviai népünk nem kíván sem váltópénznek, sem pedig valaki áldozatának lenni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./"

"A két református püspök találkozott febr. 17-én Nagyváradon, ezután nyilatkoztak a megbeszélésről. Tőkés László püspök hangsúlyozta: 1948 óta nem működik a zsinat, az egyház autonómiájának visszaállítása érdekében a zsinatnak korszakos munkát kell elvégezni. A találkozó után mindkét fél fenntartotta alapvető álláspontját. Tőkés László reméli, hogy sikerül konszenzusra jutni. Csiha Kálmán püspök továbbra sem tartja törvényesnek a szatmárnémeti zsinat összehívását, szeretné, ha a két egyházmegye közötti feszültség feloldódna. A nagyváradi megbeszélés "közelebb hozott bennünket egymáshoz"- állapította meg Csiha Kálmán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./"

Illyefalván két alapítvány vállalta fel a falun élő fialatok megsegítését: a KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ és a LÁM Alapítvány /három nyelv mezőgazdaság szavának -Landwirtschaft, agricultura, mezőgazdaság - kezdőbetűjéből kapta nevét/. Illyefalván a 80 férőhelyes Ifjúsági Központ és a vártemplom bástyáinak átalakításával ugyancsak 80 férőhelyes szálláshely ad otthont a tanfolyamoknak, így az aranykalászos gazdatanfolyamnak. Illyefalván mintafarmot is kialakítottak, ebben az évben nyílik meg a gyermekfalu, ahol egy-egy gyermektelen házaspár öt gyermek felnevelését vállalja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./

Catherin Durandin Párizsban a Keleti Nyelvek és Civilizációk Nemzeti Intézetének tanára, az INALCO tanulmányi igazgatója Románia történelmének szakértője, több könyvet írt Romániáról. Durandin a Vigtiéme Siécle folyóirat 1993. október-novemberi számában Történelmi folyamatok Romániában 1989 után címmel közölt tanulmányában kifejtette, hogy a kommunizmus után az a legnagyobb veszély, hogy a románok visszatérnek a tegnapelőttbe, ahol a nemzeti kommunisták találkoznak a hazafias demokratákkal. Durandin 1993. novemberében Temesváron tartott előadást, a nacionalizmus által okozott töréseket elemezte. Ekkor készített vele interjút Oberten János. Az ellenzék meggyengült, mondta, Iliescu elnök sikeresnek bizonyult, például az Európa Tanácsba való belépéssel, az ellenzék elvesztette külpolitikai mozgásterét. A kisebbség területi autonómia-törekvését veszélyesnek tartja. Romániát még mindig a történelmi jog romantikája határozza meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 23./

A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./

A Kelet-Nyugat új számát Márton Áron püspök emlékének szentelte. A folyóiratban Horváth Andor, Asztalos Ildikó, Bálint Tibor, Fodor Sándor és Jakabffy Tamás írásai idézik föl a püspök életművét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), febr./

Megjelent a Romániai Zsidó Hitközségek 5. számú Tájékoztatója, amely 17 oldalon foglalja össze az 1993. márc. 19-e és 1994. jan. 18-a között a román sajtóban megjelent antiszemita írásokat. A legtöbb ilyen cikket az Europa közölte, majd a Romania Mare, a Politica és a Noua Drepta következnek. A szerzők között Ilie Neacsu, Radu Theodoru és Corneliu Vadim Tudor áll az élen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

A jelenleg legnagyobb /harmincezres/ példányszámú erdélyi hetilapot, az Erdélyi Naplót mutatta be Stanik István főszerkesztő Budapesten, a Balassi Kiadó könyvesboltjában, ahol a jövőben rendszeresen kapható lesz az Erdélyi Napló, a Média melléklete és a másik nagyváradi lap, a Kelet-Nyugat folyóirat, amelyet Horváth Andor főszerkesztő mutatott be. /Magyar Nemzet, márc. 4./

Tőkés László tájékoztató állásfoglalást adott ki a zsinat körüli bonyodalmakról, felsorolva a történteket, ismertetve a vitát és azt, hogy végül megteremtődött az egyházi együttműködés lehetősége. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 5./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ etikai bizottsága kivizsgálta Borbély Imre képviselő tanulmányának közlését a Romániai Magyar Szó 1993. szept. 25-i számában. A lap etikai vétséget nem követett el, de körültekintőbben járhatott volna el, objektivitása nyilvánvalóbb lett volna, ha nem illeszt a szövegtesthez más írásokat /Fey László cikkét/. Borbély Imre kérésére a MÚRE megvizsgálta a Romániai Magyar Szó 1994. jan. 19-i számában közölt hírt. A lap gondatlanul járt el, mert megkérdőjelezte a képviselő állításait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell. márc. 9./

Kuncze Gábor SZDSZ-elnöke márc. 9-én befejezte háromnapos romániai látogatását. Kormányra kerülése esetén az SZDSZ nem szólna bele a romániai magyarság politikájába, nyilatkozta Kuncze Gábor Nagyváradon. /Magyar Nemzet, márc. 10./

A Demokratikus Konvenció és a Petre Roman vezette Demokrata Párt megbeszéléséről kiadott nyilatkozat szerint Romániában újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. Nicolae Spiroiu leváltása magyarázat nélkül maradt, ez az indokolatlan intézkedés negatív kihatással lesz a hadseregre. Ezekben napokban támadások érték a kommunista rendszer volt politikai bebörtönzöttjeit. Visszautasítják az ellenzék által javasolt párbeszédet - olvasható a nyilatkozatban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16., Magyar Hírlap, márc. 11./

Az erdélyi magyar egyházak a legszorosabb egységben tevékenykednek, minden hat hétben találkoznak a püspökök Kolozsváron vagy Nagyváradon, hogy megbeszéljék a teendőket, emellett a magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. A magyar papnevelés ügyében a Ceusescu-rendszerben szigorúan működött a numerus clausus, ennek megfelelően kiöregedett a papság. A változások után több jelentkezőt fölvehettek, de azok még csak harmadévesek. - Az ortodox egyház bejelentette igényét, hogy nyilvánítsák nemzeti egyházzá. - Az elvett egyházi tulajdonból semmit sem adtak vissza, a kegytárgyakat, könyvtárakat, levéltárakat és irattárakat sem. /Heti Nemzeti Újság (Budapest), márc. 11./

Székelyhídon márc. 14-én avatják fel a Petőfi-emléktáblát, amelyet László János polgármester leplez le, majd Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő szól az egybegyűltekhez, Tőkés László és Tempfli József püspökök is megjelennek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 11./

Iliescu elnök befejezte kétnapos dél-koreai látogatását, sajtóértekezletén bejelentette, hogy látogatásának valamennyi célkitűzése megvalósult. Az államelnök folytatta útját, Kínába utazott. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Bajgyik László nagyváradi lakos már 46. napja tart tiltakozó éhségsztrájkot, követeli az egészségügy megreformálását. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Nagyváradon a Rulikowski temetőben koszorúzásra, a Petőfi-, Balcecsu- és Szacsvay-szobrokhoz, valamint ökumenikus emlékünnepélyre hívott mindenkit a Tőkés László és Tempfli József püspökök, valamint Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök által aláírt meghívó. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Vacaroiu miniszterelnök több miniszterével és államtitkárával kétnapos munkalátogatást tett márc. 9-10-én Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyékbe. Hargita megyében Csíkszeredán egy katonai egységet látogatott meg, majd a városházán találkozott a tanácstagokkal és a vállalati vezetőkkel. Doru Vosloban prefektus agresszív, egyoldalú képet festett a prefektúra és a tanács viszonyáról. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség levelét Lászlófy Pál elnök nyújtotta át a kormányfőnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ A látogatás után sem könnyű eldönteni, hogy miért jött a miniszterelnök négy megyébe. Csíkszeredában például érkezése előtt megjelent a volt és a jelenlegi védelmi miniszter, a traktorgyárban pedig hiába várták egész nap a kormányfőt, holott a programban szerepelt. A bejelentés szerint a látogatás célja a megyék gazdasági helyzetével való ismerkedés volt, valójában erre nem került sor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

A Párizsban működő Román Gárdáról a Romániai Magyar Szó és a román sajtó is hírt adott az Innsbruckból a szerkesztőségekbe küldött anyag alapján, de a román lapok nem közölték Vacaroiu levelét. A kormány és a hivatalos szervek azóta is hallgatnak, nem nyilatkoznak, mi az igazság, létezik-e ez a szervezet és valóban a miniszterelnök írta azt a levelet, hogy ne adjanak hírt róla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 16./

Megjelent a Szeretet könyvnaptár, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége kiadványa, Nagyváradon készült, a Szeretet baptista lap szerkesztőségében. A magyar baptisták 60 százaléka Szilágy és Bihar megyében van. Szatmárnémetiben 1992-ben megalapították az Immánuel Keresztyén Magánvállalkozók Szövetségét, hogy támogatni tudják az egyházi iskolákat, árvaházakat, öregek otthonait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Marin Pancea tábornok elnöki tanácsos volt és a Legfelsőbb Védelmi Tanács titkára. nyugdíjazták, de a bukaresti lapok - köztük az Evenimentul Zilei - azt írták, hogy Pancea tábornok a francia titkosszolgálat embere volt. Több lap kapcsolatba hozta Pancea nyugdíjazását Gheorghe Diaconescu tábornok, az SRI kémelhárító főnöke leváltásával. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./

"Matatias Carp négykötetes munkájában /Cartea Neagra, Bukarest, 1946./ dokumentumok alapján bemutatta az 1940-1944 közötti romániai zsidóüldözés történetét. Később a hatóságok lefoglalták a fellelhető példányokat, a közkönyvtárakban levőket elkobozták, a magángyűjteményekben levő példányokat ellopták. Fél évszázadon át azt sulykolták nemzedékek tudatába, hogy Románia megmentette a területén élő zsidóságot. Ezzel kapcsolatban a könyv szerzője megírta: az országban nem voltak gázkamrák, krematóriumok. Itt "addig verték az embereket, míg erejüket vesztve kiszenvedtek; betömött szellőzőnyílású vagonokban fojtották meg őket; eladták a kiszemelt áldozatot, /a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy ruhájukat eladhassák/; darabokra vágtak zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék, és így tovább..." A könyv rövidített magyar nyelvű változata Holocaust Romániában címmel /Budapest, Primor Kiadó, 1993/ megjelent, Takács Ferenc fordításában. A Bihari Napló ebből a könyvből fog részleteket közölni, mert az említett könyv romániai magyar nyelvterületen nem került terjesztésre, továbbá mert erről a tényről szó sem esik Romániában. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19-20./ "

"A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.