Vacaroiu miniszterelnök utasította a kormányzatot ellenőrző részleg vezetőjét, derítse ki az igazságot az Adevarul cikkével kapcsolatban. Az újság a gabonaimportáló maffia ügyeit feszegeti és Adrian Nastasét kapcsolatba hozta velük. Nastase, a képviselőház elnöke Vacarouihoz írott levelében maga kért vizsgálatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./

Aug. 22-én holtan találták Vass Kiss Elődöt Budapesten, az albérleti lakásban, a fürdőszobában, öngyilkos lett. A fiatalember egyike volt a székelyföldi elítélteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27.,Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./ Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának szóvivője arról tájékoztatott, hogy Vass Kiss Előd előzőleg italozott éjszaka és 50 ezer forint volt nála, amelyet azonban a holttest átkutatásakor nem találtak meg. /Magyar Nemzet, aug. 26./ Katona Ádám helyesbített: nem állította, hogy ötvenezer forint volt a fiatalembernél. /Népszava, aug. 27./

"Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

"Tőkés László elmondta, hogy elemző tanulmányára, amely folytatásokban jelent meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./, mindeddig nem érkezett mértékadó válasz, noha az anyagot megküldték minden mértékadó tényezőnek. Az alapszerződéssel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb a magyarországi sajtóban Méray Tibor Miért nem kellenek alapszerződések? /Népszabadság, aug. 17./ című írása, amely "megerősíti az erdélyi véleményeket, miszerint egy román-magyar alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"

Az RMDSZ meghirdetett akciójának megfelelően gyűlnek az aláírások. Az RMDSZ oktatási törvénytervezetének benyújtásához 250 ezer aláírás szükséges. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"

"Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./"

Az RMDSZ oktatási szakbizottsága dolgozza ki a romániai magyar oktatási rendszer távlati stratégiáját, ennek része a szervezési-finanszírozási program. Az oktatási szakkuratórium az anyaországi támogatás elosztásáról dönt. Ehhez szükséges az átfogó felmérés. Okt. 1-jéig a romániai oktatásban érdekelt valamennyi szervezet kidolgozza fejlesztési elképzeléseit és okt. 8-án lesz az egyeztető gyűlés. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Bukarestben vasgárdista tüntetés volt szept. 14-én. A hírhedt vasgárdista vezérre, Corneliu Zelea Codreanura emlékeztek, születésnapja alkalmából. A tüntetésen fasiszta jelvényeket árusítottak. Sokak szerint az 1989-es fordulat óta ez volt a legnagyobb fasiszta erődemonstráció. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Nagyváradon a Iosif Vulcan Tanítóképzőben jelenleg hat magyar és tizenhárom román nyelvű osztály működik, jövőre két magyar és két román osztály végez. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

A romániai magyarság jeles képviselői részvénykibocsátó konzorcium létrehozására felhívással fordultak a romániai magyarokhoz és a világ magyarságához, hogy bankhálózatot teremtsenek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy székhelyekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A felhívást ismertetve a Romániai Magyar Szó hozzátette, sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Bihar megyei Magyarremete községben 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák megöltek 43 ártatlan magyar embert. Először végigjárták a magyarlakta házakat és az ott talált férfiakat a község központjába vitték. Az ellenszegülőket megverték és helyben agyonlőtték. A község bíróját kérték a katonák, nézze meg, nincs-e köztük román. Ezután agyonlőtték az embereket, majd kifosztották a holttesteket, jobb ruhadarabjaikat, értéktárgyaikat elvették. A délután megérkező szovjet csapatok az áldozatok között túlélőket találtak, az egyik belehalt sérüléseibe, a másik kettő megmenekült. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17-18./

"1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./ "

"Csutak István arra figyelmeztetett, hogy Romániában sok tényező dolgozik az Európához csatlakozás ellen, így a görögkeleti egyház. Románia az orosz befolyási övezethez tartozik. Magyarország valószínűleg a NATO tagja lesz, ennek "ára a mi bőrünk lészen" - írja, mert a NATO nem fog hátteret nyújtani a Trianon óta "kintrekedt" magyarok érdekvédelméhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./"

Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke adott interjút az Erdélyi Naplónak. A nemzetiségi politikáról dokumentumot állítottak össze. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozásánál voltak-e magyar tanácsadók, nemmel válaszolt. Nem is kellettek, mert ehhez demokratikus elkötelezettségű emberek szükségesek, magyarázta. Petre Roman szerint a Romániában élő magyarok magyar származású románok. A dokumentum szerint két nacionalista párt van, a kormánypárt és az RMDSZ. A kollektív jogot a Demokrata Párt nem ismeri el. /Ferencz Zsuzsanna: Beszélgetés Petre Romannal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

"Iliescu elnök nyitotta meg szept. 20-án a nagyiparosok és vállalkozók nemzetközi kongresszusát. A találkozón a volt KGST-államok, illetve az azóta szétbomlott Szovjetunió egykori tagköztársaságai képviseltették magukat. Iliescu beszédéből kiderült, hogy a most létrehozott új szervezetet amolyan KGST-pótlónak képzelik el. A keleti országoknak össze kell fogniuk és együttes erőfeszítéssel felemelkedniük. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ Arkagyij Volszkij és George Constantin Paunescu az orosz, illetve a román gyáriparosok nevében aláírtak egy 12 pontból álló megállapodást, amely a vállalkozók támogatásáról szól "ebben a térségben". /Vocea Romaniei (Bukarest), szept. 22./"

A gyárosok és vállalkozók nemzetközi bukaresti tanácskozásán megfogalmazták, hogy Romániának a FÁK-hoz kell közeledni, írta a Romania Libera. Az értekezleten elfogadott dokumentum szerint létre kell hozni a volt szocialista országok közös, regionális piacát. A rendezvény alkalmával Arkagyij Volszkij, az orosz hadiipar szakembere titkos eszmecserét folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A román napilap szerint már elkészítették a FÁK-hoz történő csatlakozás forgatókönyvét. /Magyar Hírlap, szept. 27./ Előzmény, a tanácskozás: /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./

"Szept. 17-én Biharvajdán, a határ menti színmagyar faluban szüreti bál volt. A szomszédos, első világháború után létrehozott román telepesfaluból, Mihai Bravuból teherautóval románok érkeztek és nekiestek a magyaroknak, lebozgorozták őket,"hazátlanok, takarodjatok Magyarországra!" kiáltozták és megverték őket. Több ember megsebesült, Nagy Kálmánt kórházba kellett szállítani, egy állapotos asszony a sokk hatására elvetélt. Balogh Barnabás, a falu református tiszteletese értesítette a rendőrséget, de a rendőrök nem jöttek a helyszínre. A történtekről a falusiak küldöttsége értesítette az RMDSZ-t. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., Népszabadság, Új Magyarország, Magyar Nemzet, szept. 21./ Az újságírónak nem mertek nyilatkozni Biharvajda lakói a történtekről, még mindig félnek. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ "

Az RMDSZ Bihar megyei önkormányzati tanácsa szept. 21-i állásfoglalásában tiltakozott a biharvajdai események miatt. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./

Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

A román parlament hét tagja, Adrian Motiu RNEP-szenátorral, a Szenátus alelnökével az élen az amerikai törvényhozáshoz intézett levelében azt kérte, hogy ne hagyják jóvá Alfred Moses jelölését az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének. Az egyik aláíró a kormánypárt tagja. Levelükben azt állították, hogy Moses közeli kapcsolatban állt Ceausescuval. Valójában Moses nyíltan helytelenítette a szélsőséges román nacionalizmust. A kormány szept. 22-i nyilatkozatában elítélte ezt a levelet, már megadta hozzájárulását a diplomata kinevezéséhez. A kolozsvári Interetnikai Társaság közleményében aggodalmának adott hangot, hozzátéve, hogy a szenátorok Alfred Moses etnikai hovatartozását és extrémizmusellenességét kifogásolták. A BBC-ben Ioan Gavra cáfolta, hogy a szenátorokat képviselőket Alfred Moses zsidó volta motiválta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24-25., Népszava, szept. 23., a levél szövege: Média (Nagyvárad), okt. 5./ A Liberális Párt kizárta tagjai sorából azt a két szenátort, akik Alfred Mosesnek, az Amerikai Zsidó Közösség vezetőjének bukaresti nagykövetté való kinevezése ellen írtak levelet az amerikai szenátusnak. /Népszava, szept. 26./

"Nagyváradon az áramszolgáltató vállalatnál felvételre jelentkezőknek alá kell írni egy feltételt: "Vállalom, hogy munkahelyemen kizárólag csak románul fogok beszélni." A diszkrimináció nem csak ennél a vállalatnál fordul elő, sok helyen érdeklődnek a felvételnél a nemzetiség, az eredet felől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

Nagyváradon szept. 27-én tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlését, Tőkés Lászlót újraválasztották püspöknek /194-ből 171-en szavaztak rá/, a főgondnoknak pedig Szilágyi Aladárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./