A Csanád-Kiszombor határátkelőt szept. 23-25-e között megnyitották, a Szent Gellért ünnepség alkalmából. Legalább másfél év szükséges a határátkelő végleges megnyitására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

A Ziua című bukaresti lap szerint a szélsőséges, Radu Sorescu vezette Nemzeti Jobb Pártját a háttérből Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Pártja elnöke irányítja és a két párt közös tervet dolgozott ki a romániai zsidók és cigányok kiirtására. Más feltételezések szerint a Nemzeti Jobb Pártját Dan Iosif volt elnöki tanácsos támogatja. /Média (Nagyvárad), okt. 5./

"A Média hetilap átvette a Szövetségből, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének folyóiratából Bíró Béla írását /Bennszülöttek és idegenek/. Ebben a szerző az MDF bűneit sorolja. "A határon túli magyarok magyarországi megítélése, az oly gyakran és oly patetikusan emlegetett "nemzeti szolidaritás" az MDF-uralom alatt a mélypontra süllyedt." "A magyar kormány szűkös lehetőségeiből fakadóan keveset tehetett, annál többet beszélt. S amit mégis tett, az is többet ártott, mint használt." stb. /Szövetség (Kolozsvár), szept., Média (Nagyvárad), okt. 5./ "

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem udvarán elhelyezték a két névadó tudós szobrát. Az ünnepélyes tanévnyitón Magyari András rektor-helyettes a román nyelvű köszöntő után magyarul is szólt megjelentekhez. Andrei Marga rektor elmondta, hogy az elmúlt években az egyetem négy új karral bővült, köztük van a Protestáns Teológiai Intézettel közösen megalakított Protestáns Hittanári Kar. Az oktatók számára kötelezővé tették a nyelvvizsgát és a számítógépek kezelésének elsajátítását. Magánegyetemen nem kaphat felelős állást egyetemi oktató. Még nincs végleges adat az egyetemekre bejutott magyar hallgatókról. A kifüggesztett listák alapján megállapítható, hogy a kolozsvári egyetemekre csaknem 800 magyar nemzetiségű jutott be, ebből a Babes-Bolyaira 640, közülük 408-an tanulnak magyar nyelven. A legtöbb magyar diák - 62 - a matematika szakra jutott be, közülük 50-en magyar nyelvű csoportba, a történelem szakra felvételt nyert 27 főből 25-en tanulnak anyanyelven. A magyar szak 50 fős létszámmal indul. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

Okt. 14-én Nagyváradon az RMDSZ-székházban tartották Molnár Jánosnak az Ellenpontok történetét feldolgozó Az egyetlen út című dokumentumkötetének bemutatóját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./

Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./ "

Horn Gyula miniszterelnök okt. 14-én fogadta az RMDSZ parlamenti küldöttségét, majd a megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSZ-ben az új magyar kormányról kezdetben kialakultak. A tanácskozáson az erdélyi magyarság támogatásának kérdéséről, az alapszerződésről és az oktatási törvénytervezetről volt szó. Horn Gyula kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait, s az ottani oktatási törvény sérti a Romániában élő magyar kisebbség jogait. A miniszterelnök hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16./ Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyaláson érezte a félelmet, hogy az új kormány megegyezési szándéka hátrányos helyzetbe hozza a határon túli magyarokat. Az RMDSZ küldöttsége tárgyalt az összes parlamenti párt frakcióvezetőjével. /Magyar Nemzet, okt. 15./ Az RMDSZ parlamenti delegációja ellátogatott a Határon Túli Magyarok Hivatalába is, a megbeszélés után Tokay György nyilatkozott: a tárgyalások egyértelművé tették, hogy az új magyar kormány is támogatja a magyar kisebbség törekvéseit az anyanyelvi oktatás fejlesztéséért, a kétnyelvű feliratokért. /Magyar Hírlap, okt. 17./ Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett csoport a frakcióvezetők találkozójáról sikerrel kizárta az RMDSZ-küldöttségben részt vevő különböző irányzatok képviselőit. Annak ellenére tette ezt, hogy előzőleg Bukarestben megegyeztek, hogy mindegyik irányzat képviselői jelen lesznek a tárgyalásokon. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Rafic Hariri, libanoni miniszterelnök okt. 18-én Romániába látogatott. Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után aláírták a két ország közötti gazdasági-együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Dukrét Géza nagyváradi tanárként kapcsolódott be az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újjászervezésébe 1990-ben. 1991-ben őt nevezték ki az EKE országos titkárának, 1992 áprilisában megválasztották az EKE országos alelnökének, 1994. augusztusában pedig az EKE elnökének. Eddig három honismereti tábort szerveztek: 1992-ben Várasfenesen Bélavár megtisztítására, 1993-ban Sólyomkővár megtakarítására, 1994-ben ugyanitt a romos kápolna állagmegőrzésére. 1993. máj. 19-én megalakították az EKE mellett működő Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságot. 1994 áprilisától megindíthatta a Partium című honismereti lapot. Dukrét Géza emellett néprajzi gyűjtő, egyik dolgozatával díjat nyert a Kriza János Néprajzi Társaság pályázatán, helytörténettel is foglalkozik, mintegy 200 helytörténeti cikke jelent meg. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 21./

"A kormány meghívására Romániában tesz felmérő körutat Alfredo Miccio, az ET "Bizalomerősítő intézkedések" című programjának igazgatója. Maros, Hargita és Kovászna megye után Kolozsvárra is ellátogatott, ahol Funar polgármesterrel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22-23./"

"Az új kisebbségi koncepció értelmében koordinálni kell mindazokat a területeket, amelyek a kisebbségekkel foglalkoznak, és menedzselni kell közülük azokat, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát - jelentette ki Törzsök Erika az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Sajátos "túlintézményesülés" ment végbe egyes területeken, például elhibázottnak tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szovátán történt ingatlanvásárlását, mert azt sohasem használják ki, az összeg nem térül meg. Olyan információs adatbázist kell létrehozni, amely betekintést enged a Magyarországon számba jöhető forrásokba, másrészt láttatja, hol jelennek meg a pályázók, pályázatok, projektek, hogy ne legyenek párhuzamosságok. A kisebbség nincs abban a helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garancialapot kell létrehozni Magyarországon, amely a határon túli magyar vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. - Felhívták a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a kormányprogrammal ellentétes a kisebbségek részére megszavazott támogatások csökkentése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./"

"Okt. 20-án Budapesten kiosztották a Szentgyörgyi István Alapítvány ez évi díjait /ez volt az első alkalom a díjazásra/. Az alapítvány a budapesti Székely Kör és a Hitelbank támogatásával jött létre, évente az erdélyi magyar színjátszás neves képviselőit tüntetik ki. A mostani díjazottak: László Gerő kolozsvári, Ferenczy István marosvásárhelyi és Péterffy Lajos nagyváradi színművész. Erdélyi színikritikusok ítélik oda a díjat. Szőcs István ismert kritikus szerint "sok pozitív, de még több elszomorító körülmény jellemzi az erdélyi színház világát: bizalomkeltő, hogy elkezdődött ismét a rendezők képzése és jóval népesebbek a színművészetis évfolyamok, de általános mindenütt a pénzhiány, az anyagi bizonytalanság." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

A Nemzetközi Valutatalap delegációja Maxwell Watson vezetésével Romániába érkezett. A szakértők tanácsadó jellegű tárgyalásokat folytatnak és megvizsgálják, hogy Bukarest milyen mértékben teljesítette az általuk felállított teljesítményeket, ettől függ a készenléti egyezményben megjelölt kölcsön megadása. A tervek szerint a delegáció nov. 10-ig marad az országban. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./

Okt. 27-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

Okt. 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek szanatóriumát Püspökfürdőn. Ez az egyetlen olyan intézmény Romániában, ahol a gyermekeket 16 éves korukig kezelik, emellett tanítják is. Az épület felújításában segítséget nyújtott szervezetek képviselői jelen voltak /többek között a lichtesteini Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat/, továbbá a magyar kormány képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

Petre Litiu, a Liberális Párt`93 kolozsvári képviselője kijelentette, hogy az RMDSZ a Demokratikus Konvenció kerékkötője. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

"Funar, az RNEP elnöke nyilatkozott egy Szatmárnémetiben megjelenő lapnak: nagy katonai felvonulást kellett volna szervezni, jelentette ki, hogy figyelmeztessük azokat, akiknek román területre fáj a foguk. "Háromszor vonultunk be Budapestre." "Isten ments, hogy ismét bevonuljunk Budapestre, mert onnan nem térünk vissza hamar, s Románia tartományává alakítjuk át." "Mint ismeretes, ez a magyar népre és a romániai kisebbségre jellemző nomád szellem, barbár viselkedés nem tűnt el ezer év alatt sem. Valószínű, hogy mi, románok leszünk kénytelenek kigyógyítani őket ebből a feszélyezettségből, hogy ők is békés, európai, civilizált néppé váljanak, amely nem sóvárog többé idegen területek után." /Informatia Zilei (Szatmárnémeti), okt. 27., magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell., ismerteti: Magyar Hírlap, nov. 2./"

Tőkés László nyilatkozott az okt. 24-i Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről. Horn Gyula nem táplál illúziókat az alapszerződés tekintetében, megerősítette, hogy az RMDSZ véleményének meghallgatása nélkül nem kötnek szerződést. A kormányfő ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a kisebbségi magyarság támogatására előirányzott költségvetési tételeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

Erdélyben titokban készül az Északi Liga, valójában a helyi újnomenklatúra véd-és dacszövetsége. A nacionalizmus kerül a zászlajára. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./

"Nagyvárad mintegy 80 ezer magyarjának megalázása, arculcsapása a hajdani magyar állam által épített városháza falára elhelyezett, "náci-horthysta megszállásról" szóló tábla, olvasható Tőkés László püspöknek Petru Filiphez, Nagyvárad polgármesteréhez írt nyílt levelében. Fájdalmas, hogy a mai nacionalista kurzus Nagyváradon is teret hódít. A püspök tiltakozik a magyarellenes, egyben demokráciaellenes megnyilvánulások ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 2./"

Tőkés László püspök nem ad túl nagy esélyt az alapszerződés megkötésének. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./

"Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/"

Iliescu elnök nov. 2-án érkezik Nagy-Britanniába. Az elnök egy nemzetközi konferenciára hivatalos, amelyet a Brit Iparágak Konföderációja szervez, a látogatás többi része magánjellegű, ezt a brit külügyminisztérium is megerősítette. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 2./ Iliescu elnök nov. 2-án Londonban tárgyalt John Major kormányfővel. Iliescu hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia az egyetlen nyugati ország, amellyel Romániának növekszenek a gazdasági kapcsolatai. Maior bejelentette, hogy megszüntetik a romániai brit beruházások kormánygaranciáinak korlátozását. Nov. 14-én jelentős üzletember-küldöttség látogat Romániába. Iliescu találkozott a Brit Nagyiparosok Szövetségének képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nagyszalontán 1994 augusztusában kétnyelvű napilap /Szalontai Újság-Gazeta de Salonta/ jelent meg, október 1-jétől hetilap lett. Az újságírók elmondták, hogy nem kaptak fizetést Narcis Fekete nagyváradi újságírótól, a lap tulajdonosától, ezért otthagyták a lapot. Fekete kijelentette, hogy Élesden és Margittán is akar lapot indítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./

Bukarestben nov. 2-3-án országos szimpóziumon mérték fel Románia demográfiai helyzetét. Alexandru Radocea, az országos statisztikai bizottság elnöke ebből az alkalomból a rádióban az ország lakosságának csökkenését és elöregedését illusztráló adatokat ismertetett. Romániának jelenleg 22 750 ezer lakosa van. 1993-ban a születési arányszám 11 ezrelék, a halálozási pedig 11,6 ezrelék volt. Amennyiben ez az irányzat nem változik, az ország lakossága 25 év múlva 2 millióval kevesebb lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5-6./ Románia lakosságának lélekszáma az 1992-es népszámláláshoz képest 80 ezerrel csökkent. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5-6./

"Iliescut "egyedül Közép-Európából" alapon hívták meg Marokkóba, további közreműködésre. A bukaresti rádió hallgatói megtudhatták, hogy nélküle létre sem jött volna az arab-izraeli megegyezés. Iliescu a casablancai fórumon az újjáépítésben való részvételt ajánlotta fel. Londonba nem kormánymeghívásra érkezett, hanem a Business Week folyóirat kerekasztal-értekezletére hívták. A diplomaták összehoztak számára egy-két találkozót, írta ironikusan az Erdélyi Napló. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./"

"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "