Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Nagyvárad (ROU)
9826 tétel
1993. augusztus 26.
Aug. 18-án ülést tartott a Nemzeti Kisebbségi Tanács, meghívottként megjelent Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, aki felszólalásában pozitívan értékelte a nemzetiségi jogok terén tett lépéseket, annak ellenére, hogy előzőleg az RMDSZ képviselői tájékoztatták a valós helyzetről. A Tanács a helységnevek, utcanevek nemzetiségek nyelvén való feliratozásáról szóló határozatát elfogadásra felterjesztették a kormányhoz. Elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy a kétnyelvű feliratok ott használhatók, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. A kérdésben a kormány dönt. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa egyhangúan döntött az Audiovizuális Tanáccsal, a rádióval és a televízióval kapcsolatot tartó bizottság felállításáról, amely tanácsadó testületként fog működni. /Összeült a Nemzeti Kisebbségi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ javasolta történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását általános- és középiskolai fokon, ezt azonban elutasították, ezt csak az elemi III. és IV. osztályában engedélyezik. Az RMDSZ kérte az 1990-ben elítéltek ügyének megvizsgálását, valamint a bebörtönzöttek feltétel nélküli szabadlábra helyezését. /Tanácskozott a Tanács. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a neptuni találkozóról utólag őt tájékoztatták. A részvevőknek nem volt mandátumuk az RMDSZ képviseletére. Markó nem tartja hasznosnak a Neptunon zajlott tanácskozásról kibontakozott sajtóvitát, ez fékezi az RMDSZ munkáját. Az ügyvezető elnökség elemezni fogja a neptuni tanácskozást. /Simon Judit: Markó Béla: Elvi vitát, és ne konfrontációt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
"Az Erdélyi Napló munkatársa kérésére Traian Chebeleu elnöki szóvivő elküldte a neptuni tárgyalásáról készült júl. 25-i nyilatkozatát. Ebben Chebeleu ismertette a történteket: júl. 15-17-e között Neptunon nemhivatalos interetnikai kérdésekkel foglalkozó összejövetel zajlott. A véleménycsere olyan kérdésekről szólt, amelyek a Romániában élő kisebbségeket foglalkoztatják. "A résztvevők arra kíséreltek meg egy mintaképet összeállítani, magánemberként, hogy miként lehetne a kérésekre megoldást találni." Minden résztvevő üdvözölte a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakítását. Ezután Chebeleu felsorolta a megoldásokat /300 hely az egyetemen stb./ "A nyílt hangvételű tárgyalás és közös megegyezés alapján eljutottak arra a következtetésre, hogy megfelelően megoldható minden olyan kérdés, amely a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével kapcsolatos." / Felhívtuk az elnöki szóvivőt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"
1993. augusztus 26.
Tófalvi Zoltán összegezte a neptuni tárgyalással kapcsolatos kérdéseket. A neptuni hármak közös nyilatkozatuk szerint minden egyes megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki és beszámoltak arról az RMDSZ vezetőségének. Hol vannak ezek a sajtónyilatkozatok, kérdezte Tófalvi Zoltán. A találkozókon elhangzottak csak ígéretek, Tőkés László püspök viszont emlékeztetett: az amerikai sajtó ellenben a találkozókon kötött egyezményeket konkrét megállapodásként sorolta fel. Tőkés Lászlónak igaza van, írta Tófalvi Zoltán, a kolozsvári egyetemen elkülönített 300 hely túlságosan kevés és bármikor visszavonható. Románia az Európa Tanács tagja akar lenni. Ezért jelent meg a nemzetközi sajtóban az ígéretek lajstroma. /Tófalvi Zoltán: Kérdések és tanulságok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa létezik, Románia ezt reklámozva bizonygatja a nemzeti kisebbségekkel szembeni jóindulatát. Jönnek is az Európa Parlamenttől, az EBEÉ-től az ellenőrök és a Hrebenciuc-javaslatra előterjesztések születnek. A nemzetiségek lakta helységekben hivatalos lesz a kétnyelvűség. Azonban felmerül a kétely: betartják-e majd az ígéreteket? Milyen biztosítékot adnak a kétnyelvűség gyakorlathoz? ? tette fel a kérdést Indig Ottó. Sok mindent ígért 1945 után ? amíg a párizsi békeszerződést alá nem írták ? a Groza-kormány is. /Indig Ottó: De hol vannak a biztosítékok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./
1993. augusztus 26.
"Aug. 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A "hármak" utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást. Markó emlékeztetett: Romániának az Európa Tanácsba való felvétele előtt bizonyítania kell a kisebbségi kérdésben. A román korány ezt úgy szeretné elérni, hogy csak ígéreteket tegyen. Mark Béla hangsúlyozta, hogy a neptuni tanácskozás mutatja: a hatalom hajlandó leülni az RMDSZ egyes képviselőivel, de az egész RMDSZ-szel nem hajlandó tárgyalni. Az RMDSZ-en belül vannak olyan személyek, akikkel tudnak tárgyalni. Ez megosztási kísérlet, a tárgyalóknak ezt fel kellett volna ismerniük. Sütő András szerint az emberek radikálisabb s kisebbségpolitikát szeretnének. Szerinte jelenleg funkciózavarokból adódó konfliktus támadt. /Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ "
1993. augusztus 26.
"Andrei Sagheli miniszterelnök vezetésével aug. 23-án a Moldovai Köztársaság kormányküldöttsége utazott Moszkvába, ahol többnapos látogatáson a két ország közötti gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak. A tárgyalásról visszatérve Andrei Sagheli kijelentette, hogy "minden megvitatott kérdésben teljes az egyetértés". Megegyezés született az áru- és energiacseréről, Moldova tagja lesz a FÁK gazdasági uniójának. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 26./ "
1993. szeptember 2.
A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./
1993. szeptember 2.
"Nagy Sándor, Hargita megye új alprefektusa kijelentette: "Nem tévesztem össze a magyarságot az RMDSZ-szel, amelynek nincs joga kisajátítani az egész magyarság politikai képviseletét." Székedi Ferenc, RMDSZ-elnök szerint ez Nagy Sándor kinevezése a kormány kirakat-intézkedése. /Simon Judit: Kinevezték Hargita megye alprefektusát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./ "
1993. szeptember 3.
Több megyei vezető arra hivatkozott, hogy Románia egységes nemzetállam, nincs szükség a kétnyelvű feliratokra. Az Adevarul szept. 1-jei száma szerint vegyes a fogadtatása a kétnyelvű tábláknak. /Táblatéboly. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2., Kétnyelvű táblák: vegyes fogadtatás. = Magyar Hírlap, szept. 3./
1993. szeptember 7.
Bihar megyében szept. 1-jei hatállyal felmentették a megye mind a négy magyar tanfelügyelőjét, az előző napon pedig leváltották húsz iskola igazgatóját. Viorel Sarca szakfelügyelő átszervezésről beszélt, igyekezett indokolni a felmentéseket: Kiss István György magyar szakos tanfelügyelőt azért menesztették, mert a magyar szakos tanfelügyelői állást megszüntették, Erdei Ferencet azért, mert Bihar megye 1666 tanítója közül csupán 334 magyar nemzetiségű, Kecskés Edit óvodai tanfelügyelőt ugyancsak azzal az indokkal, hogy 1277 óvónő közül csupán 174 magyar, így aránytalanul kevés óvónőt kellene felügyelnie. Csáti Rozália főtanfelügyelő-helyettest pedig azért bocsátották el, mert nem volt egyetemi végzettsége. /Rais István: Fölösleges a magyar tanfelügyelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./
1993. szeptember 7.
A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./
1993. szeptember 9.
Prágában járt Melescanu külügyminiszter, ahol aláírta a két ország közötti első barátsági és együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./
1993. szeptember 9.
A Bihari Napló szept. 4-i számában megjelent egy felszólítás: akiknek hozzátartozóit Nagyváradon a megjelölt övezetben temették el, tíz napon belül intézzék el halottaik exhumálását, mert ezen a helyen garázsokat fognak építeni. A megjelölt hely a többször meggyalázott Olaszi temető újabb megcsonkítását jelenti. A hozzátartozók közül sokan kiskeresetűek, akiknek nincs pénzük az exhumálásra, újabb sírhelyre és újabb temetésre. A levélíró, Barabás Zoltán, nyílt levelet intézett Nagyvárad polgármesteréhez, tiltakozva ezen eljárás ellen. Fájdalmas ez az újabb honfoglalás. Hónapokkal ezelőtt volt hasonló eset Nagyváradon, a Rulikowski temetőben, a magyar hősi halottak sírjainak parcelláját letarolták és elfoglalták. /Barabás Zoltán: Hova vigyük halottainkat? Nyílt levél Petru Filip úrhoz, Nagyvárad polgármesteréhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 9.
"Idén végeztek Magyarországon az első tanítóképzős főiskolások, közülük kevesen voltak azok, akik hazajöttek, hogy szülőföldjükön, Erdélyben taníthassanak. Hargita és Kovászna megyében elfogadták a külföldi diplomát, Maros, Szatmár és Szilágy megyékben azonban erre nem voltak hajlandók. Kérvényt nyújtottak be, valóságos kálváriát jártak a hazatérők, hogy taníthassanak. Többen föladták a harcot és elhagyták az országot. Végül a minisztérium engedett, bejelentették, hogy a Magyarországon végzettek jelentkezhetnek versenyvizsgára. /Tófalvi Zoltán: Nem kell a "magyar" diploma?! Teve a tű fokán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./ "
1993. szeptember 10.
"Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./"
1993. szeptember 10.
Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./
1993. szeptember 15.
A parlamentben a titkosszolgálat tevékenységét Virgil Magureanu ismertette, ezt két beosztottja, Gheorghe Diaconescu tábornok, a kémelhárító osztály vezetője és Gheorghe Tanase ezredes, a jogi osztály vezetője egészítette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./
1993. szeptember 15.
"Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./"
1993. szeptember 16.
Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
1993. szeptember 16.
Brassó megyében 3400 gyermek tanul magyar nyelven az 1993/94-es tanévben. A brassói Áprily Lajos Középiskola IX. osztályába a meghirdetett 180 helyre 135-en iratkoztak be. A szecselevárosi Zajzoni Rab István Középiskolában 165 tanuló kezdte meg az új tanévet. E két középiskola mellett idén először indul Kőhalomban magyar XII. osztály. A megye 12 községében nyolc osztállyal, 8 helységben négy osztállyal működik magyar tagozat. A megye magyar iskoláiban a tankönyvszükséglet 60 százaléka biztosított. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola új igazgatója elmondta, hogy legnagyobb gondjuk a tanteremhiány. Szükség lenne kollégiumra is. Még mindig nem költöztek el a romám osztályok a magyar középiskolából, tette hozzá. Magyarországi alapítványok biztosították az Áprily Lajos Középiskola felszerelését. /Váradi Mária: Félmegoldások Brassóban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
1993. szeptember 21.
"Arges megyei munkalátogatásán Iliescu elnök először mondott véleményt a kolozsvári "Caritas-jelenségről": elítélte az "önsegélyező szervezet" tevékenységét, amelyet, ahogy mondta, sajnos, törvényes előírások alapján nem lehet leállítani. A hatalom nem mer beavatkozni, mert a Caritas betiltása elszabadítaná az indulatokat. Szerinte nincs sok hátra a Caritas csődjéig. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 21./"
1993. szeptember 22.
A Bihar Megyei Tanfelügyelőség - miután menesztette a megye összesen négy magyar tanfelügyelőjét, most kinevezett két magyar tanfelügyelőt, Páll Jenőt, aki egyszemélyben lesz főtanfelügyelő-helyettes és magyar szakos felügyelő és Pető Csillát, aki az óvónők és a tanítók tanfelügyelője lesz. /Tanfelügyelő van, igazgató nincs. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 22./ A magyar tanfelügyelők elbocsátása: szept. 7-i jegyzet.
1993. szeptember 23.
Szept. 21-én Brüsszelben az Európai Közösség képviselői tárgyaltak a hat társult ország /a volt szocialista országok/ küldötteivel. Romániát Melescanu külügyminiszter képviselte. Az egyes országok reformfolyamatait, a demokratizálódást, a stabilitást elemezték. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 23./
1993. szeptember 30.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 30-án Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján felemelte szavát a parlamenti RMDSZ-frakció vezetőinek /Tokay György és Borbély László/ újraválasztása ellen. A püspök a neptuni ügyet nem tartja lezártnak, szükségesnek tartja egy rendkívüli SZKT összehívását. Sajnálatosnak tartja, hogy az RMDSZ-en belül támogatást nyújtanak a hatalomnak ahhoz, hogy a neptuni diverzióját legitimálja az RMDSZ mérsékeltekre és radikálisokra történő felosztásával. /Bogdán Tibor, Bukarest: A neptuniakat megerősítették tisztségükben. = Magyar Hírlap, okt. 1./
1993. október 2-3.
"Ötnapos erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Nahimi Péter kifejtette: útjukkal szeretnék még mélyebbé tenni kapcsolataikat az RMDSZ-szel, hiszen vannak a magyarságnak ebben a térségben közös céljai és érdekei. Szeretnének találkozni az erdélyi magyarság egyházi, gazdasági életének képviselőivel, a sajtóval, írókkal, művészekkel. Az MDF az első pillanattól fogva természetes feladatának tartotta a határokon túli magyarság támogatását. "Pártként is testvérünknek érezzük az RMDSZ-t, annál is inkább, hogy a közelmúltban az RMDSZ ugyanazt a nemzetközi pártközösséget, az EDU-t választotta, melynek mi is tagjai vagyunk, és amelynek Antall József az egyik alelnöke." - mondta. Az anyaország akkor tud a határon túli magyarságért a legtöbbet tenni, ha kellően erős államot hoz létre a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Nemzet és demokrácia. Beszélgetés Nahimi Péterrel, az MDF alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./"
1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /
1993. október 6.
A Stúdium Alapítvány pályázatot hirdetett román tannyelvű gimnáziumban érettségizett magyar anyanyelvű fiatalok számára, a Budapesten szept. 15-30-a között tartott intenzív anyanyelvi oktatásra, jelezte Adorján Katalin, az alapítvány vezetője. A tanfolyam Németh Géza református lelkész /az Erdélyi Gyülekezet vezetője, a Megbékélés Közössége mozgalom vezetője/ közreműködésével valósult meg. Előadást tartott többek között Pomogáts Béla irodalomtörténész, Benda Kálmán történész, Bencsik András, a Pesti Hírlap főszerkesztője, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, Németh Géza pedig a megmaradásról beszélt. Harminc fiatal vett részt a tanfolyamon, közülük többen Fogarasból jöttek. Az ötvenezres lélekszámú Fogaras 20 százaléka magyar, mégis csak VIII. osztályig van magyar tagozat, de a magyar irodalmon és a matematikán kívül ott is mindent románul tanítanak. /K. Fekete Ildikó: Tudásukat itthon kamatoztatják. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./
1993. október 6.
Szándékosan választotta ügyvezető elnöki teendői átvétele utáni napot arra Lezsák Sándor, hogy Erdélybe induljon, mondta, mert az RMDSZ-nek egész Kelet-Európa iránti felelőssége kell, hogy legyen. Természetes, hogy első útja Nagyváradra, Tőkés László és Tempfli József püspök urakhoz vezetett, tette hozzá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1993. október 7.
Tokay György visszautasította, hogy a PER-tárgyaláson történt részvétele hiba volt. A kibontakozott vita ártott az egységnek. Addig van súlya az RMDSZ autonómia-követelésének, amíg azt az RMDSZ együtt, egységesen követeli. Tokay a megbeszélésekről Magyari László Nándort tájékoztatta. Tőkés László tévedett, amikor elítélte a PER-folyamatot, a Neptunon zajlott tárgyalásokat. Tőkés László püspökre szükség van, de tudomásul kell vennie, hogy neki is csak egy szavazati joga van. /Rais István: Beszélgetés Tokay Györggyel, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetőjével. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 7./