Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. július 10-11.
A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./
1993. július 10-11.
Helsinkiben az EBEÉ-parlament tanácskozásán a Moldovai Köztársaság - Románia támogatásával - felvetette a Dnyeszteren túli terület konfliktushelyzetét, a 14. orosz hadsereg visszavonását és a határozati javaslathoz csatolt dokumentum kérte, hogy a Tiraszpolban bebörtönzött hat román ügyét utalják át a Moldovai Köztársaság hatóságaihoz. /Moldávia az EBEÉ előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 10-11./
1993. július 13.
Bihar megye magyar nyelvű oktatásáról olvashatunk adatokat: a megye magyar lakosságának aránya az 1992-es népszámlálás szerint 28,5 %, magyar iskolába jár a tanulók 20 százaléka, a többi románul tanul. Az utóbbi három évben a megyében megszűnt a magyar nyelvű szakmunkásképzés. Nagy F. István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke emlékeztetett: a diktatúra idején a beiskolázási adatokat a beiratkozás előtt csak néhány nappal tették közzé. Bihar megyében tovább él ez a ködösítő gyakorlat, a beiskolázási létszámokról szinte lehetetlen adatokat szerezni. Az 1992/93-as tanévben Bihar megyében 149 óvodai csoportban 3654 gyermek részesül magyar nyelvű képzésben, az elemi /I-IV./ 343 osztályában 6778 tanulót oktatnak, 373 általános iskolai osztályban 8050 diák tanul anyanyelven, középiskolában 92 nappalis osztályban 2707, míg esti tagozaton 18 osztályban 570 tanuló tanul magyar nyelven. Bihar megyében összesen 21 759 gyermek jár magyar osztályokba. /Rais István: A Bihar megyei magyar tannyelvű oktatásáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1993. július 13.
Júl. 22-én 22. napja tart éhségsztrájkot Bajnyik László Nagyváradon, így követelve az egészségügyi viszonyok javítását, az egészségügy átszervezését. Sem a minisztérium, sem a kormány nem reagált az éhségsztrájkoló követeléseire. /Halász Erzsébet: Nincs válasz az éhségsztrájkolónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./
1993. július 14.
Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége nyilatkozatban utasította vissza a volt megyei RMDSZ-elnök, Nagy Béla ex-képviselőnek a romániai magyar sajtóban megjelent rágalmazó, becsületsértést súroló cikkeit. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1993. július 15.
Hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a Vacaroiu-kormány teljesítette a Petrozsény-környéki bányászok követelését, duplájára emelte fizetésüket. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./
1993. július 16.
Az RMDSZ vezetői júl. 14-én Bukarestben sajtóértekezletet tartottak. Markó Béla elnök értékelte a Demokratikus Konvenció /DK/ programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSZ is részt vett. Az országban mélyül a válság és a kormánynak nincs reális programja, ezért volt szükség a DK programjára. Tokay György az EBEÉ helsinki parlamenti üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbség kérdését az európai biztonság sarkalatos kérdésének nyilvánította. /RMDSZ-sajtóértekezlet. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./
1993. július 20.
Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök vezetésével román katonai küldöttség utazott Moszkvába, az orosz vezérkari főnök, Kolesnyikov meghívására. Nemrégiben a két védelmi miniszter szakértői megegyezést kötöttek, ennek szellemében parafálják a katonai együttműködési szerződést. A tárgyaláson nem került szóba a Dnyeszteri Köztársaság területén állomásozó 14. hadsereg kérdése. /Románok Moszkvában. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 20./
1993. július 20.
Júl. 19-20-án Budapesten tárgyalt Misu Negrioiu román államminiszter, a Gazdasági Stratégiai és Reform Koordinációs Tanács elnöke Kádár Bélával, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterével. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal /ERDB/ közösen tervezik magyar-román bank létesítését. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a román Agricola és a magyar Kereskedelmi és Hitelbank közös, Nagyváradon létesítendő bank alapításáról. Kádár Béla felvetette magyar kereskedelmi képviselet megnyitását Kolozsváron. /Román-magyar gazdasági tárgyalások. = Pesti Hírlap, júl. 20./
1993. július 20.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök elmondta, hogy sikerült visszakapniuk a Vártemplomot, az erdélyi magyarság közös szentélyét és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. A Kanonoksor ad otthont a Bihari Napló szerkesztőségének és a Szent László Gimnáziumnak. Az ökumenizmus szelleme él: Tempfli püspök írt előszót a református Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak című könyvéhez, Várad-Hegyalján a reformátusokkal közös templomot építettek, a Kanonoksor kertjében pedig új ökumenikus középiskolát kezdenek építeni. Erdélyben a történelmi magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. /Kászoni Balázs: A szikla pedig Krisztus. Nagyváradi beszélgetés Tempfli József római katolikus püspökkel. = Világszövetség (Budapest), júl. 20./
1993. július 20.
Az Erdélyi Napló folytatásokban közölte Tőkés László Egy kifejezés - és ami mögötte van című, az etnikai tisztogatást statisztikai adatokkal, táblázatokkal bemutató írását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29., aug. 5. - előzőleg közölte: Világszövetség, júl. 20./
1993. július 21.
Vezér Erzsébet ismertette Tőkés László püspök Ideje van a szólásnak /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ című, a püspök 1990 és 1992 között közötti beszédeit, üzeneteit, közérdekű leveleit tartalmazza. Tőkés László könyvét mindenkinek el kell olvasnia, aki együttérez a romániai magyarsággal és ismerni karaja életük nehézségeit, harcaikat ? ajánlotta Vezér Erzsébet. /Segélykiáltás a világhoz. = Népszabadság, júl. 21./
1993. július 22.
Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. július 22.
Egész oldalas összeállítást közölt román lapokból az Erdélyi Napló a román tengeri flotta eladásáról, hangsúlyozva, hogy korrupciós ügyletről van szó, amelyben a felső vezetés is benne van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média melléklet, júl. 22./
1993. július 22.
"A Román Televízió jún. 28-i magyar adásában megszólaltatták az oroszhegyi magyar elítélteket, akik tudják, hogy igazságtalanul ítélték el őket. Az 1990. jan. 4-én kiadott közkegyelmi rendeletet esetükben nem alkalmazták. Az elhangzottak olvashatók alapban. Elmondták, hogy letartóztatásuk után megverték őket. A tizenöt évre ítélt Nagy István elmondta, nem is volt jelen a történteknél, azért ítélték el, mert nem mondta meg a kihallgatóknak, kik voltak akkor jelen a milicista meggyilkolásánál. Ambrus Pál hiába mondta, hogy nem ő tette, őt is tizenöt évre ítélték. Zetelakán és Oroszhegyen még mindig félnek az emberek. /"Cellán éljük a büntetést" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., júl. 22./"
1993. július 27.
Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./
1993. augusztus 3.
"Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"
1993. augusztus 4.
A IV. Erdélyi Diáktalálkozót idén aug. 5-12-e között rendezik meg Homoródfürdőn. Nemzetközi találkozó lesz, a kezdeményező Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/, mellette magyarországi és németországi szervezet is a szervezők között van, továbbá a POLISZ Ifjúsági Alapítvány /Székelyudvarhely/ és az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/. Az erdélyiek mellett 275 magyar diák is érkezik Magyarországról, Szlovákiából, Szerbiából és Ukrajnából. A táborozás idején megjelenő Campusban angol nyelvű cikkei is lesznek. A lap felsorolta a támogatók listáját is. /A IV. Erdélyi Diáktalálkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 4./
1993. augusztus 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 1991. okt. 30-án rágalmazás címén bűnvádi panaszt emelt az azóta megszűnt nagyváradi Phoenix szélsőséges hetilap újságírója, Ion Somesan és a lap igazgatója, dr. Alexandru-George Munteanu ellen, mert a lap románellenes prédikálással, az ifjúság fasiszta nevelésével és hasonló képtelen vádakkal illette a püspököt. A Bihar Megyei Ügyészség 1993. jan. 13-i válaszában megtagadta a bűnvádi nyomozást, mondván, hogy ezt a negatív jellemzést Tőkés László maga vívta ki ellentmondásos kijelentéseivel. A püspök 1993. jan. 21-én fellebbezett. Románia Főügyészsége máj. 7-i válaszában újból elutasította Tőkés László panaszát, leszögezve, hogy az első fokú határozat törvényes és megalapozott. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége megdöbbenését fejezte ki ezen döntés miatt. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 5., Tőkés László panaszt emel. = Pesti Hírlap, aug. 5./
1993. augusztus 8.
"Jászberényben harmadik alkalommal szervezték meg a csángó fesztivált és konferenciát. A háromnapos /aug. 6-8./ rendezvény fővédnöke Antall József miniszterelnök, Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. Az első napon énekversenyt rendeztek Hodorog Luca híres csángó énekes emlékére, majd megkoszorúzzák Jászberényben levő sírját. Másnap Hagyományőrzés és etnikai tudat címmel konferenciát rendeztek a népcsoport helyzetéről, Benda Kálmán történész, akadémikus elnökletével. Előadások hangzottak el Moldva etnikai, kulturális viszonyainak múltjáról, jelenéről, a csángók népszokásairól, mindennapjairól. Az ökumenikus istentiszteleten Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke, Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Szőke János, a Nyugaton élő magyarok püspöke vett részt. Szőke János beszédében öt kiemelkedő egyházi személyt mutatott be. Fölidézte Apor Vilmosnak, Győr hős püspökének hitvalló életét és vértanúságát, Mindszenty József bíboros magyarsághoz és egyházhoz való hűségét, a Szatmárnémetiben nyugvó, börtönben meghalt vértanú főpásztor, Scheffler János püspök szenvedését és hősiességét, a börtönben agyonvert nagyváradi Bogdánffy Szilárd nevét, akit titokban szenteltek püspökké, s arra akarták rávenni, hogy egy Rómának hátat fordító katolikus egyház feje legyen. Végül Erdély legendás főpapjáról, Márton Áron püspökről szólt. - A csángók sorsa kísérti a magyarságot - kezdte beszédét Tőkés László püspök. Sajnálattal állapította meg, hogy a csángók helyzete nem eléggé foglalkoztatja a nemzetet. Arra buzdított mindenkit, hogy emelje fel szavát a csángókért. A püspök szentírás részleteket idézve az új nemzedékre leselkedő veszélyekre hívta föl a figyelmet: mesterségesen szétszórják és megosztják az erdélyi magyarságot, a közösségből kiszakadva a fiatalok egy része már nem becsüli népi hagyományait. Tempfli József püspök elmondta: minden alkalmat megragad, hogy lépéseket tegyen a csángók érdekében. /Csángó fesztivál. = Vasárnapi Hírek (Budapest), aug. 8., Pénzes Zoltán: "Már-már a nemlét határán?" Csángó fesztivál és konferencia Jászberényben. = Új Ember (Budapest), aug. 22./"
1993. augusztus 9.
Bajgyik László nagyváradi szakszervezeti vezető aug. 6-án befejezte 48 napos éhségsztrájkját, melynek eredményeként országos szinten 23,2 milliárdról 86,7 milliárd lejre emelték az egészségügyi hálózat számára adandó támogatást. /Véget ért Bajgyik éhségsztrájkja. = Új Magyarország, aug. 9./
1993. augusztus 10.
Aug. 7-én Budapesten megrendezték a határon túli magyar lapok szemléjét. Mintegy hatvan lap szerkesztői jöttek el. Felolvasták Göbcz Árpád köztársasági elnök hozzájuk intézett levelét, Czine Mihály mondott beszédet. Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára és a velük szemben álló szervezet, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba is hangsúlyozta, hogy történelmi pillanat részesei, hiszen Trianon óta először van így együtt az összmagyar publicisztika. Sajnos nagyon kevesen jöttek el, a magyarországi sajtó képviselői sem érdeklődtek kellőképpen. /Mindössze négy magyarországi lap munkatársai voltak jelen. Csalódottan, keserűen számoltak be az érdektelenségről a megjelent szerkesztők. /Bokor András: Kéregmagyarok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./ A kisebbségi sajtófesztivál visszhangtalanságáról számoltak be a lapok. Az Esti Hírlap munkatársa, Udvardy Zoltán megjegyezte, hogy ő is jelen volt, annak ellenére, hogy lapja nem kapott meghívót. Elképzelhető, hogy más laphoz sem jutott el a meghívó. /Udvardy Zoltán: Kárpát-medencei sörparti. = Esti Hírlap (Budapest), aug. 10./
1993. augusztus 17.
Aug. 16-án leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Adrian Nastase sem tudta jobb belátásra bírni a sztrájkolókat, Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szintén sikertelenül tárgyalt. törvényszéki vizsgálat kezdődött egyes vasúti szakszervezeti vezetők ellen. Hatodik napja tart a vasúti sztrájk aug. 16-án, amikor délután Iliescu elnök fogadta a munkabeszüntetők vezetőit. Közben nő a feszültség, alaptalan bombariadó volt a brassói, illetve nagyváradi vasútállomáson. /Iliescu tárgyalt a mozdonyvezetőkkel. = Magyar Nemzet, aug. 17./ A MÁV eddigi vesztesége 35 millió forint. /Népszabadság, aug. 17./
1993. augusztus 18.
A Román Csendőrség megalakulásának századik évfordulója alkalmából Nagyváradon a csendőrség Armatei Romane utcai székházában sajtótájékoztatót tartott Petru Buhai őrnagy, aki 1990. szeptembere óta tölti be a városi csendőrség parancsnoki tisztségét. A csendőrség a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres alakulat, melynek fő feladatai közé tartozik a különleges jelentőségű létesítmények és intézmények védelme, emellett segítséget nyújtanak a rendőrség rendfenntartó erőinek, részt vesznek a törvényes rend helyreállításában. Annak ellenére, hogy a Bihar megyei csendőrségnek nincs kihelyezett állománya, tevékenysége mégis kiterjed az egész megyére. Rendelkezésükre állnak különleges csapatszállító- és rohamkocsik. A csendőrség 1947-es feloszlatása után a Securitate egyik alakulata töltötte be szerepüket 1990-ig. Azóta a repülőterek és egyéb fontos stratégiai pontok védelme a csendőrség feladata. A helyi rendőrség a csendőrséggel karöltve razziát tartott Félixfürdőn, ezenkívül tíz betöréses lopás elkövetőit tartóztatták le. /Albert Ferenc: Sajtótájékoztató a csendőrségen. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1993. augusztus 19.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 19.
A sajtóban az olvasható, hogy belháború dúl az RMDSZ-ben a Neptun-ügy miatt. Valójában néhány ember, visszaélve választói bizalmával, partizánakcióba kezdett, szögezte le Dénes László. Kérdés ezek után: van-e helyük az RMDSZ-ben? Az SZKT-nak kell dönteni erről. Vannak, akik hallgatnak és taktikusan kivárnak, mint a Szabadelvű Kör vagy a szocdem újbaloldal. /Dénes László: RMDSZ. Nincs semmiféle belháború. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 19.
Varujan Vosganian, a Romániai Örmények Szövetségének elnöke sérelmezte, hogy a Neptun-üdülőben a kormány és a magyar kisebbség képviselői tárgyaltak, viszont a többi kisebbséget nem hívták meg. Ezek szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot nem veszik komolyan. A kétoldalú, román-magyar különutas egyezkedés nem oldja meg az etnikumok közötti problémákat. /Ararat, 1993. 8. szám, magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 19.
"Az Evenimentul Zilei közreadta a Securitate utolsó, 1989-es intézkedési programját. Az állam biztonságát veszélyeztető tényezők között az első pontok között szerepelnek az irredenta magyarok, ezért: "A nacionalista-irredenták kérdésében fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy behatoljunk a reakciós magyar csoportosulásokba és a külső nacionalista-irredenta körökbe..." Az összes egységek "válasz-intézkedéseket hoznak a nacionalista-irredenta elemek és körök befolyásolása, dezinformálása, elbizonytalanítása és félrevezetése érdekében." Vajnovszki Kázmér feltette a kérdést, kik és hányan "hatoltak be", mit csináltak és főleg mit csinálnak? Mi lett a speciális alakulatokkal? - Szembeszökő bizonyos mai politikusok, mai pártok programértékű azonosulása a régi szekus összegzéssel. /Vajnovszki Kázmér: A "közellenség" változatlan. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./"
1993. augusztus 19.
Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 25.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ aug. 5-8-a között Réven tartotta meg II. Országos Turista Vándortáborát. Aug. 5-6-án zajlott le az EKE országos közgyűlése, ahol szó volt az Országos Vezető Tanács felépítéséről és jogköréről, az egyesület Gyopár című közlönyéről. Új vezetőtanácsost választottak. Elnök: Imecs László /Kolozsvár/, alelnökök: Dukrét Géza /Nagyvárad/ és Jablonovszky Elemér /Kolozsvár/, titkár: Martonossy Magda. Elhatározták az EKE új alapszabályzatának kidolgozását. - A táborban összesen 172-en voltak, Erdély minden megyéjéből. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./