Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Nagyváradon szervezett idén honismereti találkozót a Partiumi és Bánsági Művelődési és Emlékhely Bizottság. A református püspöki palotában tizenegy történelmi és néprajzi, illetve egy-egy jeles személyiség életéről-munkásságáról mutattak be érdekes dolgozatokat az előadók A XX. század öröksége témakörben. A körülbelül hatvan főnyi résztvevőt Dukrét Géza, a bizottság elnöke köszöntötte. Az előadások szövegének gyűjteményéből kötetet állítanak össze - fejtette ki bevezetőjében. /A XX. század öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Az 1999/83. számú kormányrendelet alapján két nagyváradi egyházi ingatlant, a jelenlegi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületét visszajuttatták egykori tulajdonosainak. A rendeletet eddig nem hajtották végre. Most egy kedvező fordulatról számolt be a Biró Rozália alpolgármester: arról értesítették a nagyváradi Polgármesteri Hivatalt, hogy az Ady Endre Középiskola épületét végérvényesen visszakapta az Orsolya-rend. A kormányhatározat alapján létre kellett hozni egy bizottságot. Ez az ingatlant visszaigénylő intézmény, az önkormányzat és a szakminisztérium képviselőjéből áll. Az Ady Középiskola ügyében az említett bizottság megalakult, megírták a jelentését, amit elküldtek a Polgármesteri Hivatalnak. Ennek alapján visszakapta az épületet az Orsolya-rend. A másik iskolával kapcsolatban az alpolgármester nem tudott új információval szolgálni. /(p. z.): Visszaadták a volt Orsolya zárda épületét. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

Murvai László hatalmas adatbankot hozott össze, amelyből ízelítőt ad A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest/ című könyvében. 1989-ben a 7 százaléknyi magyar lakosság magyarul tanuló gyermekei a diákösszlétszámnak már csak 4,3 százalékát tették ki. 1990?1991-es tanévben hirtelen 4,9 százalékra ugrott a magyarul tanulók részaránya. 1994-ig megmaradt a 4,9 százalékos részarány, ezután újra csökkenni kezdett az arány. A romániai magyar oktatás újabb mélypontjának elérésekor erősödött meg Magyarországon a polgári kormány annyira, hogy testvéri kezet nyújthatott a határon kívül rekedt nemzetrészeknek. /N. Á.: Megszakadó tendenciák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, hogy Moldvában, az MCSMSZ által működtetett bákói irodában eddig több mint százan kérték a magyarigazolványt. Szövetségük tagsága már meghaladta a háromszázat. Gyűlnek a kérvények a hivatalos magyar nyelv és irodalomoktatás beindításához. A népszámlálást illetően azonban a falvak nagy részében problémák vannak. Az is megtörtént, hogy meg sem kérdezik a nemzetiséget és az anyanyelvet, és akadt település, például Trunk, ahol a vallásra sem kérdeztek rá a számlálók. Az is megtörtént, hogy elhallgattatták az embereket, mondván: a biztosok tudják, hogyan kell kitölteni az adatlapokat, és majd otthon fejeznek be bizonyos részeket. A bákói Desteptareaban nemrég olyan cikk jelent meg, amely azt hangsúlyozta az RMDSZ szórólapjainak kapcsán, hogy magyarsággal mérgezett röplapokkal manipulálják az embereket. Az MCSMSZ végül küldött egy jelentést az illetékes megyei bizottsághoz, amely operatívnak is bizonyult. Kimentek a helyszínre, és néhány manipulált jegyzőkönyvet újraírtak. Az egyik esetben ugyanis a polgár azt nyilatkozta, hogy ő magyar, mire azt válaszolták, hogy ezt nem lehet beírni, így csángóként jegyezték fel. Egy másik esetben pedig a számlálóbiztos üresen hagyta a nemzetiségre vonatkozó rubrikát. A Klézsén élő Hegyeli Attila, aki az iskolán kívüli magyarnyelv-oktatással van megbízva, olyan moldvai településről tud, ahol az utcán is mindenki magyarul beszél, mégis alig vallotta néhányuk magyarnak magát. /Kristály Lehel: Jó és rossz hírek a csángómagyaroktól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Kovászna megyében a kormánypártiak le akarják váltani Keresztély Irma megyei főtanfelügyelőt. Tavaly ősszel már érkezett egy bizottság a minisztériumból, hogy munkáját értékelje. Ennek az eredményét máig nem közölték vele, ellenben a minisztériumból kiszivárgott a végső döntés: tevékenységét nem szakmai, hanem politikai szempontokból kell megítélni. Keresztély Irma nem hátrált meg, annak ellenére, hogy próbáltak négyszemközt is nyomást gyakorolni rá. /Kristály Lehel: A főtanfelügyelő még marad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Szabó Tibor, a HTMH elnöke ápr. 4-én megköszönte az egyházfő magyarságért folytatott munkáját, Nagyváradon, majd átnyújtotta a lábadozó Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspöknek magyar igazolványát a Kanonok-sori rezidencián. Miközben Fodor József püspöki helynöknek is átadta az okmányt, azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az erdélyi magyar papok példát mutassanak az igazolványok megszerzésében. Tempfli püspök megköszönte e nemes gesztust. Örvend annak, hogy Antall József néhai magyar miniszterelnök kijelentése óta, amelyben tizenöt millió magyar miniszterelnökének vallotta magát, már a magyar igazolvány átvételéig jutottunk. /(Balla Tünde): Tempfli püspök megkapta a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Tavaly ősszel Nagykárolyban és a környékén élő festők, fotóművészek, írók, költők, zenészek, újságírók megalakították a Provinciart Művelődési Egyesület, ma már bejegyzett jogi személy és 2001 októberétől már számtalan tevékenységet szervezett. A Városi Művelődési Ház kiállítóterme lett a fő tanyájuk. Az eddig megrendezett három közös tárlaton túl volt már államvizsgadolgozat-bemutató (Erli Mária Tünde munkája a Nagykárolyban élt mindenkori festő-, grafikus és fotóművészekről) és Vénig László színes diáinak vetítése. /K. F.: Provinciart Nagykárolyban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Ebben az évben a Bihar megyei Tanítók Klubja szervezte meg az Országos Magyar Drámapedagógiai Napokat március 22. és 24. között, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Erdély hét megyéjéből, tizennyolc helységéből jöttek a részvevők. A háromnapos rendezvény bemutató foglalkozásokat, előadásokat és szakmai beszélgetéseket kínált. A találkozó több mint félszáz részvevője azt bizonyította, hogy nő a gyermekközpontú oktatók száma, gyarapodnak a drámapedagógia hívei. Lassan kikristályosodik a pedagógusok tudatában, hogy a dramatikus nevelés nem csak a magyar szakos oktatók által alkalmazható módszer és feladat. Az óvónőtől az egyetemi tanárig bárki alkalmazhatja bármilyen tantárgyon belül, ha alaposan ismeri a módszertant. /T. P.: Játszva tanulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Péterfy László /sz. Nyárádselye, 1910/ református lelkész történelem?földrajz szakos tanári képesítést szerzett. 1942-től nyugdíjba vonulásáig, 1974-ig Nagykenden szolgált. A második világháború alatt és után pedagógusi feladatokat is vállalt. Egyház- és falutörténeti kutatásait már a harmincas években elkezdte, de a ?89-es politikai változások előtt nem jelenhettek meg munkái. 2000-ben és 2001-ben a millennium tiszteletére sorozatban láttak napvilágot falumonográfiái, szám szerint nyolc. Péterfy László, most is dolgozik, Makfalva monográfiáját állítja össze. Negyvenöt esztendeje Siklóddal kezdte a falumonográfia írását, majd párhuzamosan gyűjtötte az anyagot a Balavásárról és Gyulakutáról és Kibédről. Megírta szülőfaluja Nyárádselye monográfiáját, aztán jött a Kend(ek)-ről szóló kötet. Végül szintén párhuzamosan végzett gyűjtő- és kutatómunka eredményeként megszületett Bonyha és Héderfája monográfiája is. 1994-ben Mátyus András, Mátyus Mihály és Bálint Mózes felkérésére nekilátott az anyagok aktualizálásához. A kötetek kiadása az ő közreműködésük és támogatásuk nélkül nem történhetett volna meg. /Szentgyörgyi László: Nem csak hittel, tollal is. Beszélgetés Péterfy László nyugalmazott lelkésszel, falumonográfia-íróval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

A korondi Páll Gusztávot cserepeit bemutatta már Amerikában is, az életfát Washingtonba is elvitte, és elmagyarázta a jelentését. Korondon boltjából a magyar külügyminiszter sem megy el üres kézzel. Két fia lépdel a nyomában, Domokos a kolozsvári képzőművészeti főiskolán a kerámia szakra jár, Árpád fia pedig mindig mellette van. Nemcsak én járom a világot, hanem a világ is eljön hozzám, jegyezte meg Pál Gusztáv. A kendi Nagy Margit háncsból font virágokat kínál eladásra. A virágok is eljutottak az Újvilágba. Washingtonban csodájára jártak. /Román Győző: Életfa a palotában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Mazalik Alfréd gimnáziumi tanár, politikus, közismert publicista, a történelmi táj, Máramarossziget jeles kutatója, több évtizedes kutatói munkálkodásának eredményét tartalmazza a Máramaros az évszázadok tükrében /Máramarossziget, 2001/ című munka. Viszonylag ritkán jelentkezik Máramaros a médiában, a szakirodalomban. Mazalik Alfréd megszólaltatott több Máramaroshoz kötődő, de jelenleg szerte a világban élő szülöttet, könyvtárnyi írott emléket lapozott és tanulmányozott át hézagpótlásért, a történelmi tények igaz voltáért. A kötetben 158 szerző sorakozik, de Mazalik Alfréd írta, állította össze zömét, építette köztük az összekötő kapcsokat. Lehet használni útikönyvként, történelmi segédirodalomként, ugyanakkor szórakoztató olvasmány is. /Szöllősy Tibor: Összerakott töredékek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Ápr. 9-én volt Tempfli József megyés püspök 71. születésnapja. Ebből az alkalomból készült a beszélgetés a műtétje után lábadozó egyházfővel. Sokszor tapasztalta, hogy Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni, hangsúlyozta a püspök. Régi terve, hogy folytassa Bunyitay Vince négykötetes munkáját a püspökség történetéről, mivel azt a tudós főpap csak 1780-ig tudta megírni. Különösen az utóbbi 50 évet ismeri jól, rengeteg forrásanyag is van hozzá. Ezt csak úgy lehet, ha az ember nem viszi tovább a püspöki tevékenységét. 75 éves korában benyújthatja nyugdíjazási kérését. /Péter I. Zoltán: Tempfli püspök köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

A romániai magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei szervezete Erdélyből beléphetünk Európába címmel találkozót rendezett ápr. 5-én Nagyváradon. Délelőtt nagyváradi közintézményekhez látogattak el, este váradi értelmiségiekkel, közéleti személyiségekkel közös fórumon beszélgettek a kor kihívásairól. Jakobovits Miklós képzőművész szerint az erdélyi értelmiségnek le kell vetnie kisebbségi érzését. Ugyanakkor oda kell figyelni a fejlődéssel járó lelki elszegényedésre. /Balla Tünde: Erdélyből beléphetünk Európába. Fiatal értelmiségiek találkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Közgyűlést tartott ápr. 10-én az érmihályfalvi RMDSZ. A megbeszélésen részt vett dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Szabó Ödön, a szervezési és területi ügyekért felelős alelnök.Hamarosan az Érmelléki Területi Szervezet megalakulására terelődött a szó. Dr. Földes Béla k elmondta, a megbeszélés napjáig sem érkezett meg a megyei szervezethez a kezdeményezők szándéknyilatkozata, így az ügyvezetés nem is tárgyalta a kérdést. /Rencz Csaba: Érvek ütköztek Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

Kilenc évvel ezelőtt a költészet napján ápr. 11-én távozott az élők sorából Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ erdélyi magyar költő. Ápr. 11-én a Nagyváradi Ady Társaság felhívására maroknyi váradi állta körül a Rulikowski temetőben a költő sírját. Meleg Vilmos színművész idézte fel egyik kedvenc Horváth Imre-költeményét. Ápr. 12-én a Tibor Ernő Galériába /Nagyvárad/ várják Horváth Imrére emlékező beszélgetésre az irodalombarátokat. A költő munkásságát tartalmazó, nemrég kiadott bibliográfiát Tavaszi Hajnal könyvtáros, a NAT jegyzője mutatja be. /sz. l.: Virágok Imre bácsi sírján. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

A Nagyváradi Orsolya-rend tartománya nyilatkozatban szögezte le, hogy a közelmúltban a katolikus egyház a visszakért ingatlanjai sorában az egykori kolostoruk és iskolák épületét visszakapta. A nagyváradi római katolikus püspökség joghatósága és felügyelete alatt működő rend a nevére íratta az ingatlant. Az iskola életébe ezután sem óhajtanak beleszólni. Az Ady Endre Líceum ezután is állami iskola marad a meglévő vezetőségével és tanári karával, és azokkal a diákokkal, akiket oda felvesznek. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Álhírnek bizonyult, hogy az Orsolya-rend megváltoztatná a nemrég visszakapott, nagyváradi Ady Endre Gimnázium tanintézmény jellegét. Az apácák és Tempfli József megyés püspök a Krónikának egybehangzóan állították, az Ady Endre Gimnázium megmarad állami magyar tannyelvű oktatási intézménynek. 2000-ben, másfél évi várakozás után, a kormány rendelettel szolgáltatta vissza az épületet a katolikus egyháznak, illetve az Orsolya-rendnek. Az Orsolya-rendet Nagyváradon is felszámolta a diktatúra. A városban csupán egyetlen apáca marad, Krisztina nővér, Barhof Ilona. 2000. augusztus 27-én újabb három apáca érkezett Nagyváradra. Az Orsolya-rendnek Rómában van a központja, onnan irányították misszióra a három különböző nemzetiségű nővért. A központ megvett egy ingatlant, tataroztatta, berendezte az apácák számára. Az apácák itteni helyi elöljárója, Marie de la Trinité francia nemzetiségű, most ismerkedik a román és a magyar nyelvvel. Franciska nővér, aki az Orsolya-óvodával és fiatalokkal foglalkozik, Kassán született, és jól beszél magyarul. A Moldávia lengyel területéről való Helena nővér fogorvos, lengyelnek vallja magát. Érti a román nyelvet, feladata a beteg gyerekek istápolása. Ők négyen alkotják az Orsolya-rend nagyváradi közösségét. Az Orsolya-rend az Ady Endre Gimnázium épületét csak papíron kapta vissza, és jelenleg is folynak a tárgyalások a polgármesteri hivatallal a bérleti díjakról, a tulajdonjogról. A saroképület földszintjén üzletek, illetve a CEC kirendeltsége működik. A nővérek ? akár a múltban is ? ezek bérleti díjából kívánják fenntartani az iskolát és magukat. /Simon Judit: Papíron az Orsolya-rendé az iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Nagyváradon megnyílt Vassy Erzsébet festményeinek tárlata. A művész ismerősei a falu, a táj, a templom, a harangláb, a fa, illetve valamennyi népi motívum. Az eddig grafikában jeleskedő művész a kiállítás teljes anyagát csak pasztellekből válogatta. Vassy Erzsébet 1993 óta rendszeresen vesz részt csoportos kiállításokon és rendez egyéni tárlatokat itthon és külföldön. /Balla Tünde: Fák és fények, táj és lélek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./