"1990-ben Gagyi-Balla István /Kolozsvár, 1932. aug. 3. - Kolozsvár, 2001. aug. 19./ történész kezdte a "szóbeli történelem" (oral history) gyűjtőmódszerével rögzíteni az addig visszafojtott 1956-os emlékezések meglepő áradatát. Munkájából bő részleteket először a kolozsvári Szabadság több tucat száma közölt, majd egy közös magyarországi kötet, tavaly pedig a Magyarok Világszövetsége közreműködésével egy kompaktlemez készült. Gagyi-Balla István munkáját tovább kellene vinnie valakinek. /Gajdos Balogh Attila: Ad futuram memoriam. Száll az ének szájról szájra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"November 10-én ismét ünnepelt Nyomát, a Nyárád menti kis falu. 1996-ban a 400 lelkes település egyharmadát kitevő református közösség avatta fel új templomát, 1997-ben a mintegy 30 fős katolikus közösség vehette használatba a Magyarok Nagyasszonyának ajánlott templomot. Most a megújított unitárius templomában tartottak ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelynek keretében Szabó Árpád unitárius püspök hirdette az igét. Az Unitárius Püspökség és az Erdélyi Műemlékvédő Egyesület, valamint az egyházközség összefogásával és az angliai Historical Building Heritage támogatásával felújították a templom tetőszerkezetét és állagmegőrző munkálatokat végeztek a kazettás famennyezeten. A nyomáti templom még az Árpád-ház idején épült. Az ünnepi istentisztelet után a helyi művelődési otthonban a nyomáti fiatalok műsorral lepték meg a közönséget, majd kiállítás nyílt Sándor János székelyszentistváni fafaragó történelmi tárgyú munkáiból. /Gligor Róbert László: Négyszáz éves hit, nyolcszáz éves templom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Bizonytalan, hogy diplomához juthatnak-e a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzős végzősei. Tavaly 30 nappali, s ugyanannyi levelező tagozatos fejezte be a főiskolát e szakon. A legtöbb diáknak a diplomamunkája is elkészült, amelyet a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kellett volna megvédeniük. Amíg az Országos Akkreditációs Tanács jóvá nem hagyja a szak működését, addig az egyetem nem fogadja záróvizsgára a diákokat. "Ecaterina Andronescu oktatási és kutatási miniszter asszonynak egy nemrég tett kijelentése miatt aggódom. Azt nyilatkozta, nem látná jónak, hogy magánegyetemek végezzék a tanítók képzését." - fejtette ki Kovács Béla rektor. /Balla Tünde: Bizonytalan a tanítóképző akkreditációja. A miniszter asszony nem híve a magánegyetemi képzésnek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Egy évtizede jelent meg először a Partiumi Közlöny /Nagyvárad/, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Az évfordulót nov. 24-én szakmai és kulturális programokkal teszik emlékezetessé. Tőkés László püspök, a szerkesztőbizottság elnöke, valamint Barabás Zoltán főszerkesztő alapította a Közlönyt. Tőkés püspök tíz esztendővel ezelőtti vezércikke szerint "Az Anyaszentegyház épüléséhez elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció. Miként a test és a tagok számára létfontosságú a vér- és a nedvkeringés, az egyháznak legalább ilyen fontos az a kapcsolatrendszer, mely a különböző egyházi szervezetek és a hívek között kialakul." A többnyire havi két alkalommal megjelenő lap eredeti dokumentumok, jegyzőkönyvek, levelek, illetve a világi sajtó rendszeres szemlézése által képet nyújt arról, mi történik a kerület kilenc egyházmegyéjében. Kétezer példányban készül, s eljut a közel ezer erdélyi és partiumi református lelkipásztor mellett egyházi és világi szervezetekhez, a világi sajtó műhelyeihez, továbbá a világ 23 országában különböző magyar szervezetekhez, illetve egyéni előfizetőkhöz. Hasonlóan a Harangszó nevű gyülekezeti laphoz, a Közlöny immár az interneten is olvasható. /Szűcs László: Tízéves az egyházi nyilvánosság Közlönye. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"Nyílt fórumot hirdetett nov. 21-ére Székelyudvarhelyen az UPE (az Udvarhelyért Polgári Egyesület), gyertyás körmenettel. Kb. ötszázan gyülekeztek a művelődési házban, helyiek, de más, távolabbi vidékről is - Csíkból, Gyergyóból, Erdővidékről - megjöttek a független polgármesterek. Ez a félezres tömeg az országos, meg a határon túli és a helyi tévé kameráinak keresőjében nagyon fegyelmezett volt. Az RMDSZ korábbi véleménye szerint a nézetek ütköztetése szervezeten belüli dolog. A nyílt fórumon Szász Jenő polgármester vázolta az UPE helyzetét, azt a konfliktus-magot, ami pontosan a múlt választások óta nem enged percnyi nyugvást Székelyudvarhelyen. Kincses Előd Marosvásárhelyről ugyancsak a legutóbbi választásoktól indul: hogy most, ami Vásárhelyen van, az RMDSZ kihagyása... Sok hozzászólás volt, az UPE megjelenését, szerepét, esélyeit vázolták. Petíciót nyújtottak át a helyi médiumoknak, arra ösztökélve azokat, hogy legyen tárgyilagos a tájékoztatás. A két megoldás: vagy az RMDSZ másítson az UPE-val szembeni ellenállásán, vagy új választások elébe néz Udvarhely. /(Oláh István): Nyílt fórum és gyertyásmenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A tiltakozó megmozduláson jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a város díszpolgára. "Tiltakozunk az ellen, hogy közel 5000 magyar polgár választási jogát próbálja semmibe venni a helyi RMDSZ, a szervezet csúcsvezetése és a román kormány - áll abban a kiáltványban, amelyet a helyi művelődési házban tartott fórum mintegy 5-600 résztvevője fogadott el. A fórumon Szász Jenő, Székelyudvarhely független polgármestere azt hangsúlyozta, hogy "az RMDSZ a román kormány nevében jár el egy magyar érdekvédelmi szervezet ellen". Tőkés László beszédében leszögezte: nem csak az UPE mellett foglal állást, hanem azon nemzeti és demokratikus értékek mellett is, amelyeket képvisel. Az RMDSZ-nek nem lehet célja a magyar kezdeményezések elnyomása. A püspök beszéde után felolvasták a Testvérharc, avagy magyarral üttetni a magyart című írását is, amelyben Tőkés László kifejtette, hogy az UPE elleni politikai kampány és támadássorozat közvetve az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés (RT) RMDSZ platformot veszi célba, illetve - az RT és a Fidesz-Magyar Polgári Párt közötti szoros kapcsolatok által - közvetve a legnagyobb magyar kormánypártot és a magyar kormányt is. A fórumon felolvasták Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök és Tőkés László közös nyilatkozatát, amelyben az aláírók szorgalmazták az egyre inkább elmérgesedő ügyben az egymással szemben álló felek megegyezését. Ugyancsak felolvasták Németh Zsoltnak, a külügyminisztérium politikai államtitkárának Szász Jenőhöz intézett táviratát, amelyben a magyarországi politikus együttérzéséről és támogatásáról biztosította Szász Jenőt a magyarság érdekében kifejtett munkájában. A nyílt fórum után a szervezők tiltakozó aláírásgyűjtést indítottak, /MTI, Tiltakozó nagygyűlés. Felolvasták Németh Zsolt táviratát Szász Jenőhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"

"Botka László színművész 56 éve van a pályán. Nov. 15-én köszöntötte őt a közönség és a társulat nevében Nemes Levente igazgató. Botka László először az Erdélyi Magyar Színháznál, a Kollektív Színháznál, Jódy Károly magyar társulatánál, s a nagyváradi Szigligeti Színháznál volt, majd ötven éve színész Sepsiszentgyörgyön. Nyugdíjasként elmondta a színházról, hogy "mostanában inkább modernkedünk, mint színházat csinálunk." A hagyományos magyar színjátszást kiűzték ebből a színházból. /Gazda Zoltán: Fél évszázad a háromszéki színpadokon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 23./"

"Ady Endre születésének 124. évfordulóján, nov. 22-én idén is megkoszorúzták a költő mellszobrát Nagyváradon, az emlékmúzeum előtti téren. A tisztelgést a nagyváradi Ady Társaság a helyi RMDSZ-szel és a Diákszövetséggel karöltve szervezte. A megjelentek javasolták, hogy szervezzenek jövőre Ady-szavalóversenyt, az emlékhelyeken újítsák fel az emléktáblákat, a képzőművészeknek írjanak ki a költőhöz kapcsolódó alkotói pályázatot. A leromlott állapotban levő váradi Ady Múzeum felújítása lenne az egyik legméltóbb tisztelgés a költő emléke előtt. /(Balla Tünde): A 125. Ady-évfordulóra készülődnek a Pece partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Egyházi szolgálat írott szóval, felelősséggel címmel nov. 24-én rangos szakmai találkozót rendezett alapításának 10. évfordulóján a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. Jelen volt a megbeszélésen Tőkés László püspök is. "A világi sajtó az egyházról szólhat, az egyháziból az ige, az örömhír szól" - mondta a püspök. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő javasolta: évről évre jelenjen meg az Erdélyi Magyar Egyházi Évkönyv, melyben valamennyi történelmi egyház aktuális történéseit összefognák. A rendezvény Tőkés László püspök és Barabás Zoltán főszerkesztő ünnepi beszédével, valamint Zalatnay István budapesti lelkipásztor lapelemzésével folytatódott. Zalatnay István a Közlönyt az olvasó szemével láttató előadó úgy vélte: "Nem gyülekezeti, és nem egyházkerületi, hanem egyházközéleti újság akar lenni. S mint ilyen, be is tölti szerepét, hiszen valóságközeli, és leplezetlenül vállalja, hogy vitás kérdéseket tár az olvasók elé". Kiosztották a Pro Media Christiana díjat, amit "az egyházi sajtó és az anyanyelv szolgálatában végzett munkáért" ítélnek oda. A most először kiosztott elismerést Csűry István generális direktor, Radványi Károly grafikus művész, Mihálka Zoltán szerkesztő, Fórizs Attila nyomdaigazgató és Vetési László lelkipásztor kapta. /Pásztai András: Rangos eseménysorozat a jubileumi évfordulón. Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a vele készített interjúban kifejtette: a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrejött nagyváradi magánegyetem tíz éves múltra tekint vissza. 2000. dec. 7-én nyert hivatalos akkreditációt a román államtól. 210 fő első évfolyamos hallgatójuk és 165 végzősük van, öt tagozaton. A szociális munkás-vallástanár, a német nyelv-vallástanár szak végzősei Kolozsváron, az egyházzene szak első csoportja pedig a bukaresti nemzeti zeneegyetemnél végzett kitűnően, 90 százalék feletti eredménnyel. - Idén már hét egyetemi szakot hirdettek. A tanítóképző főiskolán már több, mint egy éve végzett az első generáció és nem sikerült lediplomázniuk, az egyedüli szak, amelyikre még várják az akkreditációt. Az angol nyelv és irodalmat és román nyelv szakot is akkreditáltatták. Kovács Béla javasolta, ha meglesz a Sapientia akkreditációja, járjanak el az oktatási minisztériumnál, tisztázzák, milyen körülmények között lehet összevonni a két egyetemet. A rektor részt vesz a Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusában. - A PKE a Sulyokkal együtt nevelt már vagy 500 diplomás embert. - Az egyetemet az egyházkerületnek kellett fenntartania, az állam még 5 százalékát sem adta a költségvetésnek. A román állam most sem segít, bár a törvény jogot adna neki erre. /Balla Tünde: A román állam ma sem segít minket. Interjú Kovács Bélával a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Nov. 28-án Nagyváradon mutatta be a kolozsvári Kriterion Kiadó legfrissebb köteteit. Géczi Róbert felelős szerkesztő elmondta, hogy az iskolai könyvvásárra 25 magyar címmel érkeztek, s hoztak román nyelvű kiadványokat is. A Kriterion új kiadványai között vannak a Téka sorozat frissen megjelent kötetei is. Dsida Jenő költészetét Láng Gusztáv, Kuncz Aladár munkásságát pedig Pomogáts Béla elemezte. /(pásztai): Kriterion-vásár az Eminescuban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./"

"A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Ötvös József lelkipásztor Sógor Csaba szenátorhoz írt nyílt levelében szolidaritásáról biztosította a szenátort: szeretne mellé ülni arra a padra, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága a hírek szerint Sógor Csabát majd kényszeríti. "Nem értek egyet a fekete szalag viselésével egy nemzeti ünnepen, de azzal - igenis! - egyetértek, hogy ne velünk ünnepeltessék meg temetésünket." - hangsúlyozta. "A harmadik évezredben legyen annyi tisztelet egy európai (?) kormányban, hogy fogadja el másságunkat. Ha ők is vannak hatalmon, vegyék észre, elnyomottakként, jogtiprottakként érzékenyek vagyunk veszteségeinkre." /Ötvös József lelkipásztor-esperes, Marosvásárhely: Nyílt levél a szenátorhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"

"Áremelések után jön a menetrendszerű politikai diverzió, mert el kell terelni a figyelmet valamivel karácsonyig a súlyosbodó nélkülözésről. Előveszik a magyar kártyát. Újabb és újabb Har-Kov-raportok jönnek, továbbá felfigyelnek az anyanyelvi oktatásért államellenesen szervezkedő, moldvai csángómagyarokra. A nagyromán nemzeti ünnepen demonstrálni lehet erőt, miheztartást, nemzeti legendáriumot, s ha netán valaki szót emel a manipulatív parádézás ellen, hát kipellengéreztetik és kalodába zárattatik, állapította meg Dénes László. "Ilyenkor lehet megroppantott és gumigerincű, fenyegetett vagy megzsarolt, vagy egész egyszerűen zsoldossá tett magyarokkal elvégeztetni a szemfényvesztés dicstelen munkáját is." "Magyarok ők is. Kéregmagyarok, rommagyarok." - tette hozzá. Ki lehet rendelni polgárokat a tapsterekre, "ismét ünneppé lehet nyilvánítani nemzeti tragédiáink napjait" - fogalmazott Dénes László. /Dénes László: Van pofájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"

"Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nov. 27-i képviselőházi felszólalását közölte a lap. A képviselő visszautasította a kormány, az Román Hírszerző Szolgálat, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság egyes felelős személyeinek nyilatkozatait, durva támadásait a Kovászna, Hargita és Maros megyékben, tehát a Székelyföldön történtekről, melyeket az állam elnöke is támogatott. Mindezek a kommunista Securitate használta módszerekre emlékeztetnek, amikor a romániai magyar közösségben az elsőszámú közellenséget látták. "Aggódó uraim, zavarja önöket a tény, hogy még létezünk? Hogy nem tűntünk el a történelem örvényeiben?" "Vagyunk és lenni akarunk, még akkor is, ha önök ostoroznak és minden oldalról újból ütnek, tagadva a jogunkat a saját közigazgatáshoz, anyanyelvű iskoláinkhoz és egyetemeinkhez, saját egyesületeinkhez és alapítványainkhoz, magán-, felekezeti és közösségi tulajdonainkhoz, anyagi alapjainkhoz és így tovább. Mindahhoz, amit önök 1918. december 1-jén Gyulafehérváron nekünk megígértek! Vagy elfelejtették?" Birtalan Ákos határozottan visszautasított minden szankciót. Fenyegetnek bennünket? Meg akarnak félemlíteni minket? - tette fel a kérdést. Kérjük a felekezeti és közösségi vagyonok visszaadását, kérjük a minden szintű anyanyelvi oktatást, kérjük a saját gazdasági, társadalmi és kulturális életünk megszervezésének lehetőségét. - fogalmazott a képviselő. /Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő: Újból a Janus-arc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"

"Hat erdélyi magyar megyei napilap vezetői, kiadói igazgatók, főszerkesztők, szerkesztők tartottak dec. 4-én egyeztető megbeszélést Nagyváradon. A találkozó célja a jövőbeni együttműködés formáinak, lehetőségeinek kidolgozása volt. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság, az Aradon működő Nyugati Jelen, a kolozsvári Szabadság, valamint a Szatmári Friss Újság vezetői a Bihari Napló, illetve kiadója, az Inform Média Kft. meghívására érkeztek Nagyváradra. Kovács Géza, a Bihari Napló felelős kiadója beszélt a vállalat történetéről, jelenlegi szerkezeti felépítéséről, a cég fejlesztési stratégiáiról. Bemutatta azokat a magyarországi és romániai kiadványokat, melyek az Inform Média gondozásában készülnek. Rais W. István főszerkesztő a romániai magyar sajtóra leselkedő veszélyforrásokról beszélt, mint a kedvezőtlen gazdasági környezet, a terjesztési gondok, a vásárlóerő csökkenése, a magyarság fogyása, a kiadási költségek növekedése, s nem utolsósorban az erdélyi magyar közélet megosztottsága. Az együttműködési javaslatok között van a lapok informális kapcsolatainak javítása, a rendszeres információcsere, a témaközpontú egyeztetések. Hangsúlyt kapott a közös reklám- és hirdetési stratégia kidolgozása. A megyei lapok vezetői legközelebb januárban találkoznak. /(szűcs): Együtt a sajtónk is erősebb. Erdélyi magyar lapok vezetői találkoztak Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./"

"Bihar megye prefektusának tanácsosa, Dan Matea sajtótájékoztatóján bemutatott egy listát, amelyen azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket nem lehet majd visszaszolgáltatni, mivel a Megyei Tanács fennhatósága alatt lévőnek minősülnek. Bihar megyében 92 ilyen épület van, közöttük a nagyváradi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Iskolacsoport épülete, az emlékmúzeumok, a poliklinikák, a kórházak és a félixfürdői rehabilitációs intézetek. - Meglepték a fejlemények, mondta katolikus egyház nevében Fodor József vikárius. "Az ügy azért érdekes, mert az Adyt és a Sagunát egy kormányrendelettel már régebben visszaszolgáltatták. Ezenkívül mint tanácsos is mondom, a Megyei Tanács nem vette leltárába a két ingatlan egyikét sem" - jelentette ki. /Szeghalmi Örs: Visszaadás helyett kártérítés? A katolikus egyházat meglepték a fejlemények. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./ "

"Kézzel írott levelek százait szórták szét rövid idő leforgása alatt Nagyváradon. A hadsereg nevében fenyegetik a lakosságot, hogy üldöztetés áldozatai lesznek családtagjaikkal együtt a Keleten maradók. Románia europanizálását emlegeti a röpcédulaszerű kézzel teleírt papíros, amelyet a postaládákba dobáltak, főként a magyarok lakta területeken. A hadsereg képviselői szerint egy elmebeteg vagy politikai, esetleg vallási csoportok agyszüleménye a fenyegető cédula. Nagyváradon vizsgálat indul az ügyben. /(Balla Tünde): Nagyváradon a hadsereg nevében fenyegetőznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

" Az RMDSZ vezetői sietve elhatárolódtak Sógor Csaba szenátortól (magyarul: magára hagyták), számtalan nyilatkozat elhangzott arról, hogy miért nem kellett volna Sógor Csaba szenátornak megszólalnia. Közben a mezei RMDSZ-tagokat éppen ezekben a napokban határolták el sürgősségi rendelettel Magyarországtól, írta Nits Árpád. Ezzel bebizonyosodott, hogy a tanítványok mennyivel okosabbak Ceausescunál: nincs szükség műszaki határzárra meg az útlevelek belügyminisztériumi őrzésére. Kitalálták a 250 eurós feltételt. Az idei év volt "a legpimaszabb kihívások időszaka nemzetiségi büszkeségünk ellen" - állapította meg a cikkíró. Kezdődött a magyarországi kedvezménytörvény román fogadtatásával, amely gyanúsan hasonlított az SZDSZ és romániai "magyar" bértollnokai akadékoskodásához. Azután jött a belügyminiszteri és a titkosrendőrségi feljelentés, amit követett a váratlan bejelentés, hogy az idén Csíkszeredában lesz a "központi" egyesülési ünnepség. - Az egyik állami RMDSZ-hivatalnok azt mondta a hivatalos rádióban, hogy nem szabad független polgármestereket választani, mert azok hajlamosak az elhajlásra, mint Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere. - Az RMDSZ-elhatárolódás sok mindenre jó volt, csak az önérzet gyógyítására nem, szögezte le Nits Árpád. /Nits Árpád: Elhatárolódás határzárlat idején. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Dr. K. Ajtay Mária Frunda Györgyhöz írt nyílt levelében emlékeztette, hogy közel 15 évi családi barátságukat a "forradalom" szele elfújta, és hozzászólt Frundának Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnöknek adott válaszleveléhez (Frunda György: Az RMDSZ-tisztségviselők nem lehetnek se kétszínűek, se képmutatók!, Népújság, nov. 20.) Ebben a levélben ugyanis Frunda azt állította, hogy "véleményem szerint a kulturális autonómia biztosítva van Romániában, ez az a terület, ahol az elmúlt tíz évben a legnagyobb eredményt elértük". Ez megdöbbentő. Hihetetlen, hogy Fruda Európa tanácsi képviselőként, kisebbségi raportőrként így ítéli meg a helyzetet. - A neptuni vásár, amelyen Frunda is részt vett, azt eredményezte, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bizonyos fakultásain nevetségesen kis számú ún. magyar helyet biztosítottak, teljesen kihagyva ebből olyan létfontosságú karokat, mint a műszaki, agrártudományi, művészeti, állatorvosi stb. Ezzel az önálló állami magyar egyetem ügye végleg lekerült a napirendről. A BBTE önálló magyar karai nem alakulhattak meg. A Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen még önálló magyar vonal sincs, és államvizsgázni is csak románul lehet. A magyar oktatók száma egyre csökken - a magyar diákok örvendetes létszámnövekedése ellenére. Nem kevesebb, mint tíz tanszéken egyetlen magyar oktató sincs, a 2000 tavaszán lezajlott vezetőségi választások óta az egyetem történetében első alkalommal egyetlen magyar dékán sincs. Az egyetemi szenátus kétharmada román nemzetiségű, a magyar oktatók indítványait semmibe veszik. Funda tudja-e, hogy az elmúlt év elején 63 magyar egyetemi oktató aláírását viselő memorandum született az önálló magyar tagozat visszaállításáért a MOGYE-n, melyet az akkori, de az utána következő rektor sem vett figyelembe? Frundát mint Maros megyei szenátort a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség többször is meghívta, de Frunda válaszra sem méltatta őket. Dr. Ajtay még emlékszik arra, amikor nagy lelkesedéssel tanítgatták magyarul helyesen beszélni Frundát, akinek súlyos identitászavara volt. Abban az időben Frunda megjegyezte: minek vagytok ti úgy oda a magyar iskoláért? /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Frunda Györgynek. A harmadosztályról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ-tulajdonban levő székházat. Az avatóünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Magyar ház a magyar szempontból erősen szórványnak számító Hunyad megyében csak a megyeközpontban, Déván van. Petrillán közel kétezer lelkes közösség él, működik egy magyar óvoda meg egy elemi iskola. A Zsil-völgyeként ismert szénmedence négy városában élnek nagy számban magyarok, Petrozsényban, Petrillán, Zsilvajdejvulkánban és Lupényban, de találhatunk magyarokat Lónyán és Hobicaurikányban is. A szénbányászat recessziója sújtja az itt élőket, nagy a munkanélküliség. A magyar oktatás szétzilálódott, a petrozsényi középiskola megszűnt, s a továbbtanulni akaró magyar kisdiákok Déván járhatnak felsőbb osztályokba, ahol bentlakásban helyezik el őket. De a nyolcosztályos oktatással is gond van, mert a magyarok szétszórtan élnek, és az említett szegénység meg a közállapotok miatt az ingázás lehetetlen vagy kockázatos. A Zsil-völgyében a magyar értelmiség eltávolodott a közösségtől. Ehhez többek között az vezetett, hogy az állások, az elért tisztségek megtartását más politikai irányzattól várják, s nem az RMDSZ-hez közelednek, mert ez nem tudja nekik biztosítani a bányaigazgatói vagy egyetemi előadói státust. /Román Győző: Hegyek között, völgyek között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"A Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete erdélyi magyar egyetemi diáklapok szerkesztőinek találkozóját szervezte meg Nagyváradon a hétvégén. A Posticum Római Katolikus Ifjúsági központban kolozsvári, brassói és nagyváradi diákszerkesztők jöttek el, mintegy 30-an. Amellett, hogy bemutatkoztak az egyetemi lapok, előadásokat hallgathattak a résztvevők. Nagyváradon első ízben rendeznek ilyen programot. /(balla): Tollforgatók a Posticumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ "

"Harmincöt országból százötven meghívott és előadó jelenlétében tartották meg november 29. és december 1. között Amszterdam mellett a Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Konferenciáját. A jelenlévők a Baszkföldtől Azerbajdzsánig, Máltától Finnországig terjedő területet képviselték; Nagybányáról Szaniszló József önkormányzati képviselő volt jelen a rendezvényen. "A Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az egyetlen nemzetközi jogi eszköz, amely a nyelvek védelmére hivatott" - állt a konferencia köszöntőjében. Eddig 27 ország írta alá a dokumentumot, 15 ratifikálta és életbe is léptette. Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi megbízottja mondott: nem arról van szó, hogy többletjogokat adjunk a kisebbségeknek, emberi jogaik azonban megkérdőjelezhetetlenek. - Románia is aláírta a Chartát, de nem ratifikálta, így csekély a kötelezettségvállalás. A Svájcban élő gyergyói származású Komlóssy József, az Európa Parlament tagja kifejtette: ahol a közigazgatási felosztás nem nyelvszempontú, ott a Charta alkalmazhatatlan, de legalábbis nagyon sokat veszít erejéből. Ez az elv a régiók kialakításában is alapul szolgál(hat), hiszen egy nemzet tagjai egységesen működő földrajzi területen élnek - akár községi szinten is. A szlovák külügyi képviselő ennek ellentmondott. Szaniszló József Markó Attila kisebbségügyi államtitkár-helyettessel, Andrássy György pécsi professzorral, Kontra Miklós MTA-munkatárssal és Komlóssy Józseffel egyeztetett arról, hogy felveti a csángó kérdést és székelység zaklatását. Azonban a felsoroltak azt mondták neki, hogy ezek a kérdések megfelelő kezelésben már az Európa Parlament asztalán vannak, nem kell felszólalnia. /Szaniszló József: Sirályok Amszterdam felett. Kisebbségi nyelvek - elmélettől a gyakorlatig. = Bányavidéki Új Szó (Nagyvárad), dec. 14./"

"Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ "

"A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, aki a csángók képviseletüket fölvállalta, arról tájékoztatott, hogy tovább folyik a csángók megfélemlítése. "Egyértelmű, hogy tudatos akcióról van szó. A helyi szervek ugyanis már az erőszakszervezeteket is bevonják a megfélemlítésbe." Azokat a csángókat, akik magánlakásokon magyarul tanítják a gyermekeket, behívják a rendőrségre és vallatják, illetve fenyegetik őket. Függetlenül attól, hogy mit ígértek egyes miniszterek, a csángómagyarok megfélemlítése tovább tart. Egyébként Klézsén öt állami iskola van, s ezek közül csak egyetlen egynek van meg a tisztiorvosi engedélye. Harminchét szülő azt kérte az említett iskola vezetőségétől, hogy bocsássanak egy termet a rendelkezésükre, ahol magyarul taníthassák a gyerekeiket az önkéntes tanárok. Mindeddig nem kaptak választ. Ennek ellenére a csángó szülők kitartanak az anyanyelv oktatása mellett. A szülők az anyanyelv magánerős oktatását kérvényezik. "Az állami szervek akciói éppen ellenük irányulnak, és megfélemlítéssel, pszichikai terrorral e kitartás megtörését célozzák." A román hatalom azért igyekszik nagyobb nyomás alatt tartani a csángókat, mert az Európa Tanács odafigyelését, törődését akarják ellensúlyozni. Közeledik a népszámlálás, a román hatalom újból azt akarja papíron kimutatni: magyar csángók nincsenek. Ugyanakkor közeleg a státustörvény életbe lépésének ideje, és azt is meg akarják akadályozni, hogy a csángómagyarok élhessenek a magyar állam biztosította kedvezményekkel, előnyökkel. - Szilágyi Zsolt a képviselőházi csángóbizottság megalakítását még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte, eddig nagy csend fogadta. /Román Győző: Csángóföldi sirató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Küldöttgyűlése tudomásul vette a RMDSZ kísérletét saját ifjúsági szerveződés létrehozására. A MIT Küldöttgyűlése szerint a politikai utánpótlás célját szolgáló Magyar Ifjúsági Értekezlet megalakításával az RMDSZ megosztja az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, és megkérdőjelezi a nem politikai alapon szerveződő erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége, Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége) létjogosultságát. A MIT továbbra is az RMDSZ-en és az általa létrehozott intézményeken, illetve szerveken kívül határozza meg helyét, és ifjúsági képviseletét öntörvényűen alakítja, olvasható a MIT nyilatkozatában. /MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"