"Nagyváradon Kultúrák párbeszéde címmel tartottak szimpóziumot a Iosif Vulcan Emlékmúzeumban a Bihar megyei Gheorghe Sincai Könyvtár, a budapesti Román Társaság és a Magyar Írószövetség. Az együttműködésről írásos megállapodás is született. Az egyezmény keretében három hónap múlva Budapesten rendezik meg a Kultúrák párbeszédét. Nagyváradon a Iosif Vulcan Múzeum vezetője beszélt a névadó munkásságáról, Ady Endre és Octavian Goga barátságáról, valamint a Familia folyóiratról. A budapesti Román Társaság elnöke a két írószövetség kapcsolatáról értekezett hangsúlyozva, hogy az író feladata közelebb hozni egymáshoz a különböző népeket és hogy Trianon törte meg a román és magyar nép egymás iránti érdeklődését. /(Balla Tünde): Szimpózium a román és magyar kultúráról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ "

"Nagyváradon, a római katolikus bazilikában a erdélyi magyarság megmaradásáért, és békéjéért szerveztek ökumenikus imát december 17-én a történelmi magyar egyházak, a Bihar megyei RMDSZ szervezet kezdeményezésére. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert nagyon fontos, hogy megszűnjék végre a magyarok közt levő békétlenség, gyűlölködés és széthúzás. /(Balla Tünde): A széthúzás átka megszűnjék köztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ "

"Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Aurel Dionisie Agache, az 1989. decemberi diktatúraellenes lázadás idején Kézdivásárhelyen megnyilvánuló népharag áldozatává esett milicista őrnagy fia elektronikus postán terjeszt ezekben a napokban egy Az Agache-ügy - mérleg és perspektívák című, saját maga által összeállított rafinált irományt, amely egyszerre védőbeszéd a letűnt kommunista rezsim és verőlegényei mellett és vádirat a rendszert megdöntők és kiszolgálóit felelősségre vonók ellen. A propagandaanyag elégtétellel üdvözli a jelenlegi román államhatalom magyarellenes megtorló intézkedéseit, s további példastatuáló akciókat sürget mindazon ártatlanul megvádoltakkal szemben. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Nagy ellenállásba ütközik Romániában az anyanyelvoktatás bevezetése a moldvai csángó közösségekben. Másfél százados tudatos elnemzetlenítő praktikák eredménye került veszélybe. Az Európa Tanács ajánlása mentőövet kínál egy sokat szenvedett népcsoport megóvásához. A régi magyar utazók, menekültek, Zöld Péter, Gegő Elek és Jerney János a 18. században és a 19. század első felében felhívták a figyelmet a magyar nép egy veszélyeztetett csoportjának az elszigeteltségben élő tömegeire. 1869-ben a Szent László Társulat megbízásából három lelkipásztor, Veszely, Imets és Kovács járták végig a romániai katolikus vidékeket. Útinaplójukban már akkor beszámoltak ama erőszakos elnemzetlenítő politikáról, ami az 1980-as évekre oly jellemző terrorrá fejlődött később. Vallástanórákat is csak kizárólag román nyelven engedélyeztek. Imets szerint ez azt a célt szolgálta, hogy a gyűlölt magyar népet ne művelhesse senki, s a mesterileg megőrzött tudatlanság homályában annál könnyebben elbánhassanak vele. Az 1970-es 80-as években megtiltották nemcsak a külföldi, hanem még az erdélyi magyarokkal való kapcsolatok ápolását is. Csángóföldet zárt területté nyilvánították, teljesen elszigetelve a külvilágtól. A kis nyelvszigetek, nyelvtöredékek fennmaradása csak a magyar nemzeti propaganda és kulturális misszió engedélyezése mellett elképzelhető. Ezt próbálták mindenáron meggátolni a múlt, és próbálják a jelen Romániájában. /Gazda László: Nyelvsorvasztó, megfélemlítő intézkedések tradíciója Moldvában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A moldvai csángómagyarok - szövetségük vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök révén - december 10-én felhívással fordultak az RMDSZ-hez. 1989 óta a moldvai magyarok folyamatosan küzdenek olyan elemi emberi jogok megszerzéséért, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. 2000 őszén Klézsén és Pusztinán a tanügyi hatóságok nem indították be az iskolákban a magyar nyelvet tanuló csoportokat. Legújabban az iskolán kívüli magyarórákat is betiltották. Viszont a moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Kérik az RMDSZ-t, hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését, Románia törvényeinek betartását. Kérik az egyenlő elbírálást: az iskolán kívüli magyar oktatásnak az egészségügyi hatóságok általi betiltásának visszavonását. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a legújabb vatikáni rendelkezések szellemében. Az RMDSZ tagszervezeteként kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az Ügyvezető Elnökségben, hogy az RMDSZ informált lehessen a moldvai eseményekről. /Csángóügyben nógatni kell az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"Nemrég Szovátára rendelte-invitálta az RMDSZ az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket, holmi stratégiai tanácskozás céljából. Az RMDSZ egyetlen akolba szeretné terelni, majd lehetőleg közvetlenül felügyelni az erdélyi magyar fiatalokat. Nagy Pál, a hónap elején Herkulesfürdőn kongresszust rendezett Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnöke leszögezte: a szovátai találkozócélja az volt, hogy egy olyan mondvacsinált országos ifjúsági szervezetet hozzon létre, mely kiszorítja az autonóm ifjúsági szervezeteinket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanácsot a közéleti-politikai porondról, valamint hogy ez az új szervezet utánpótlást biztosítson az RMDSZ-nek. Nagy Pál megjegyezte, hogy amikor az RMDSZ egységéről van szó, akkor az szent és sérthetetlen, de ugyanakkor az erdélyi magyar ifjúsági szférát szét lehet rombolni, magukat erkölcsileg lejáratott ifjúsági vezetőket fel lehet karolni. Nagy Pál hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács országos szinten megszakította a kapcsolatát az RMDSZ-szel, ez nem jelenti azt, hogy adott esetekben, mikor az erdélyi magyar közösség érdekei azt kívánják, nem dolgoznak együtt az RMDSZ-szel. /T. P.: Felsőkből lesznek az alsók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

"A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ "

"A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete életében a 2001-es év egyfajta mérföldkőnek nevezhető. Megcsappantak az országba beérkező segélyek. A szervezet több külföldi alapítvánnyal, segélyszervezettel vette fel a kapcsolatot, hogy közösen alakítsanak ki különböző projekteket, amelyek az egyházmegye területén megvalósíthatók. Új kezdeményezésekbe is betársultak. Ezek közül megemlíthető a négy egyházmegye (szatmári, váradi, gyulafehérvári és temesvári) Caritas-szervezete által létrehozott és közösen működtetett kolozsvári médiairoda, amelynek átadására június 26-án került sor. Szeptember 29-én Temesváron zárdaszentelésre került sor. Az épület alagsorában a kantin tovább folytatja tevékenységét, míg az első és második emeleten ferencrendi nővérek rendháza kezdte el karitatív, emberbaráti tevékenységét. November 22-én került sor az új temesvári katekétikai központ átadására, amely a püspökség egyik rendbe hozott épületében kapott helyet. Október 22-én Buziáson sikerült a Heiner Buttenberg Alapítvánnyal (Németország) közösen egy gyermekotthont megnyitni. Az épületegyüttes európai színvonalú gondozásra ad lehetőséget a bentlakó 15 árva gyermek számára. Az otthon létrehozásához szükséges anyagi támogatást a németországi alapítvány fedezte, míg az épület felépítését, berendezést és felszerelését a temesvári Caritas vállalta. /Boér Jenő: Egy év a temesvári Caritas életéből. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

"A hóolvadás és az elmúlt napokban leesett csapadékmennyiség súlyos gondokat okozott Bihar megyében. Dec. 30-án több száz elöntött háztartásról, vízzel borított termőföldekről, járhatatlan utakról érkeztek beszámolók. Biharlonkán, a község falvaiban több mint nyolcvan háztartást öntött el az ár, Susdon hetvenet, Szerbesden húszat, Határ falut pedig teljesen elvágta a külvilágtól. Biharlonkán négy kilométernyi községi utat is elárasztott a víz. Tőtösön ötven házat öntött el a víz. Várasfenesen még csizmával sem lehet kimenni az utcára. /Tököli Magdolna: Bihar megyében árvízzel búcsúzik az Óesztendő. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"December 16-án volt 45 esztendeje, hogy fölszentelték a várad-réti református templomot. Jelenleg épül a gyülekezeti ház, a parókia, szépül a templom alagsora, ahol minden kedden gyermektáncház működik. Pálfi József lelkipásztor arról tájékoztatott, hogy mind fizikai, mind lelki értelemben épült a gyülekezet. Jövő ősztől nyílik az első egyházi zeneóvoda, s benne kétszer 25 gyermeknek ad majd otthont. Rendszeresen megjelenik az egyházközség lapja, a Nagyvárad-réti Kürtszó. /Tóth Hajnal: Építő szellem Várad-Réten. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

"Dec. 18-án ismeretlenek betörtek Nagyváradon a Dávid Galériába. Hozzávetőleg 15 ezer márka értékű műtárgyat, festményeket, poharakat, porcelánfigurákat, bronzszobrokat vittek el, több dolgot össze is törtek, közölte a tulajdonos, dr. Indig Ottó. A nyomozás eddig nem hozott eredményt. /Nincs nyomuk a műkincsrablóknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./"

A kedvezménytörvény alkalmazása a romániai magyarokra vonatkozóan is hamarosan megkezdődik. Székely István, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Iroda vezetője tájékoztatott a pillanatnyi helyzetről. A központi, illetve a megyei területi irodák az RMDSZ struktúrájára épülnek, helységeket és infrastruktúrát az RMDSZ biztosít számukra, de mindenhol új munkatársakat alkalmaztak. Például Bihar megyében, ahol a magyarság százezres nagyságrendű, elképzelhetetlen, hogy a nagyváradi területi, vagy akár egy szalontai, mihályfalvi helyi irodához nyújtsa be mindenki a kérvényét, ezért főleg községközpontok szintjén is létesítenek 30-40 időszakos irodát. Az egész rendszer január 15–20. körül kerül beindításra. /Wagner István: Célegyenesben a felkészülés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Tizenkét éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első évfolyamának első száma. Sokat változott a Napló e tizenkét évben, arcok jöttek és távoztak. Volt papírhiány, nyomdasztrájk és külső támadás is. /Sz. L.: Tizenkét éve Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Tavaly nov. 24-én Nagyváradon ünnepelte a Partiumi Közlöny, a királyhágómelléki református egyházkerület hivatalos lapja tízéves fennállását. Írott szóval, felelősséggel folytatott egyházi szolgálatnak mondta Tőkés László püspök a Közlöny megjelentetését, majd a "Ne félj, hanem szólj, ne hallgass" illetve a "Sionért nem hallgatok" bibliai gondolatát kifejtve aláhúzta, túl azon, hogy az egyházi sajtó azáltal illeszkedik a szolgálat rendjébe, hogy az evangélium hirdetésének egyik csatornája. A rendezvényen a testvéregyházak (katolikus, unitárius) sajtója is jelen volt. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője szerint az erdélyi katolikus és protestáns sajtó feladata megegyezik: a felekezetek között felmerülő kérdések rendezésének eszközévé (is) kell válniuk, hiszen a keresztény sajtónak nem feladata az "udvari tájékoztatás". Szilágyi Zsolt, Bihar megye képviselője arról értekezett, hogy milyen a politikus és a (egyházi) sajtó helyzete, milyen irányba mutatnak a beindult belső önépítkezés jelei. Szintén ő vetette fel egy egységes egyházi évkönyv kiadásának ötletét, amelyet a konferencián jelen lévő egyházi újságírók és a világi sajtó képviselői támogattak. /Tüzes Bálint: Váradi tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

Egy fél évszázad van a Nagyváradon élő Tüzes Bálint mögött, akinek nemrég jelent meg első verskötete, az Életfaárnyék. E könyv élettapasztalat. Válaszadás régen keresett, kutatott kérdésekre, eszmélés az élet értelmetlenségére, hiábavalóságára. A kötethez egy CD- hanglemez is tartozik, amely a szerző költeményeit tartalmazza. /(nagyálmos) [Nagyálmos Ildikó]: Életfaárnyékban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

Ki hallott a külföldön élő horvátok kettős állampolgárságára vonatkozó törvényről vagy a szlovák nemzetiségi igazolványok kibocsátásáról? – kérdezte Nits Árpád. Magyarországnak van néhány szomszédja, amely az új évezredben is minden alkalmat megragadva acsarkodik ellene. Egy NATO-tagország ellen. És az acsarkodók is NATO-tagok akarnak lenni, és ehhez kérik, sőt megkövetelik a minden alkalommal ócsárolt Magyarország segítségét. Az újabb szlovák ötlet szerint Magyarországra erős nemzetközi nyomást kell gyakorolni. Ami szabad a határon kívüli szlovákoknak, az nemzetközileg elítélendő bűncselekmény a magyarok esetében. Jobboldalról indult el az első kezdeményezés a határon kívüli nemzetrészek támogatására, amelyet baloldalról állandó ellenszél kísér. A liberálisnak nevezett balszél meg sem szavazta, a szocialista pedig a szavazás napján is rázendített, hogy "de azonban". A teljes akadékoskodási lajstrom összeállítása immár a történészek dolga, elég a karácsonyi ünnepeket kísérő "kitalálmányokra" emlékeztetni. A cirkuszi fejszámolók újra az olcsó munkások milliós tételeivel ijesztgették a magyarországi munkavállalókat, a szakszervezeti vezetők (lenini áttételi szíjak) sietve felkapták a "gondolatot". – "A horvátországi és szlovákiai viszonyok alapos ismerete nélkül is állíthatjuk, hogy ott nincs meg az MSZP és az SZDSZ pontos mása. Mert ha létezne, akkor a horvát kettős állampolgárság, illetve a szlovák nemzetiségi igazolvány törvénye nem születhetett volna meg olyan szép csendben. Ellenkezőleg, a horvát és a szlovák balliberósok úgy összeüvöltözték volna a világot, hogy a szomszédok is felfigyelnek a készülődésre, és elkezdődik a vég nélküli magyarázkodás külföld és belföld előtt egyaránt." /Nits Árpád: Cirkuszi fejszámolók és egyéb vaklármázó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Időnként kiátkozzák a betolakodott kisebbségi jöttment társaságot. Nemrégiben Besztercén a városi stadionban két idegen A-osztályos csapat játszott. A nézők kiáltozták: " ki az országból a magyarokkal". Képességi vizsgán, sőt érettségin is egyre gyakrabban fordul elő: a román szakos tanár, miközben elvágja a magyar gyermeket, ráförmed, hogy "mit keresel itt, ha nem vagy képes rendesen megtanulni az állam nyelvét? Kotródj innét a szomszédba, egész fajtáddal együtt!" És mindez tanúk, kollégák jelenlétében! Az elit frakciót ez nem zavarja. /Kádár Ferenc: Csodavárók nyomorúsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével készített interjút az Erdélyi Napló. Csurka István megállapította, hogy a MIÉP működése az Országgyűlésben általános elismerést váltott ki. Minden kérdéshez a lehető legszakszerűbben, legpontosabban és egységes irányvonalat követve szóltak hozzá. A MIÉP annak a négy biztosan beérkező pártnak az egyike lesz, amelyek a jövő országgyűlését alkotni fogják. Ezek a Fidesz-MPP, az MSZP, a MIÉP és az SZDSZ. Csurkának a szept. 11-ei New York-i eseményekről nyilatkozatát megpróbálták elferdíteni. Azt mondta, hogy első szavam az áldozatoké, a részvété, és csak azután mondta, hogy természetesen meg kell vizsgálni a belső felelősség kérdését is. - A MIÉP a kedvezménytörvénynél még hatásosabb és nagyobb arányú kedvezménycsomagot szeretett volna, de támogatta ezt is. A MIÉP küzdelmet folytat a kedvezménytörvény ellenzőivel, illetve azokkal a magyarországi körökkel, amelyek együttműködnek a román állammal és kormánnyal a törvény végrehajtásának megakadályozásában, sőt újabban magyarországi honfitársainkat uszítják a jogszabály és a kedvezményezettek ellen. - "Erdély – és az összes elcsatolt terület – a magyarság számára akkor vész el végérvényesen, amikor a magyar társadalomban kialszik az emlékezet és az összetartozás érzése." - A határok egyébiránt állandóan módosulnak, különösen itt, Kelet- és Délkelet-Európában. Ilyenfajta tárgyalásokat a magyarsággal kapcsolatban a MIÉP lehetségesnek tart. /Fábián Tibor: Az összmagyarság érdekeire figyelve. Interjú Csurka Istvánnal, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A több éve Magyarországon élő, nagyváradi Nikolits Árpád: Európa megtelt /KecsmetionPRESS, 2001/ című könyvében Európában tett kóborlásainak élményeit osztja meg az olvasóval. /P. Buzogány Árpád: Nikolits Árpád kóborlásai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 11./

Szűrös Mátyás nem vesz részt a Magyar Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei jan. 13-i küldöttgyűlésén. A politikus, aki 1990 és 1998 között a Püspökladány központú országgyűlési választókerület egyéni képviselője volt, 1998-ban pedig a Hajdú-Bihar megyei pártlistáról jutott a parlamentbe, azzal indokolta döntését, hogy "az utóbbi időben ismételten elharapózott az MSZP néhány hangadó vezetőjének és képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele". Még inkább elhatárolódik pártja vezetőinek "a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó s határokon átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől". Hangsúlyozta, hogy "ma már szinte alapjaiban eltér az álláspontom az MSZP hivatalos vonalától, s párttagságom végzetesen tarthatatlanná válhat". Szűrös Mátyás1989 novembere és 1990 augusztusa között a köztársasági elnöki tisztséget töltötte be. /Szűrös hátat fordít az MSZP-nek. Az ok: a párt viszonyulása a kedvezménytörvény ügyéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak nyolc vezető képviselője tanácskozott jan. 10-én Kolozsváron a kedvezménytörvényről. Tempfli József római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a megbeszélés célja közös álláspont kialakítása volt a tekintetben, hogy az egyházak miként nyújthatnak segítséget a kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásához. A váradi egyházfő véleménye szerint ugyanis a most megalakuló információs irodáknál igen nagy lesz az érdeklődés, az ott dolgozók nagyon le lesznek terhelve, és emiatt elhúzódhat az igazolványok kibocsátási ideje. Ezért úgy határoztak, hogy a püspökségek is igényelnek űrlapokat, és megkérik papjaikat, hogy segítsenek a híveiknek az űrlapok kitöltésében anélkül, hogy befolyásolnák őket. Akik az egyházi nyilvántartásokban szerepelnek, azoknak erről igazolást adnak, emellett pedig felvilágosítást is a törvény által nyújtott támogatásokról és kedvezményekről. /P. I. Z.: Püspöki tanácskozás Kolozsváron. Segíteni akarják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

A nagyváradi Barokk Palota hivatalos felértékelésére van szükség ahhoz, hogy a ploiesti-i törvényszéken második fokozaton folytatódjék a nagyváradi Római Katolikus Püspökség pere a püspöki székház visszaszerzéséért. Első fokon ugyan pert nyertek, vagyis a bíróság megszüntette az állam használati jogát az ingatlan fölött, a bíróság bár fölmentette a püspökséget egy több milliárdra rúgó összeg kifizetésének kötelezettsége alól is, amiért az állam karbantarttatta az épületet. Tempfli püspök keményen fogalmazott az erdélyi magyar egyházak ingatlanjainak, javainak visszaadásáról szóló hazai intézkedésekről. Úgy véli, a külföld irányában tett látszatintézkedések ezek, mert valójában nincs foganatjuk a sürgősségi kormányrendeleteknek. /(Balla Tünde): Újabb halasztás a Palota- perben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./