Új folyóirat látott napvilágot, a Várad (Nagyvárad) - Irodalom, művészet, társadalom, tudomány. Egy periodika, amely a szellemi megmaradás gondolatát tűzte zászlajára, jellemezte Balla Tünde. A felelős kiadó, Indig Ottó beköszöntője szerint Várad a Hit. Várad a Remény. Várad az Otthonod. Várad az ezeréves történelem. Szent László városa. - Az 1990-es években a Kelet-Nyugat irodalmi hetilapként, majd folyóiratként jelent meg, a pénznélküliség tépázta meg. A Nagyváradi Ady Társaság égisze alatt ismét színvonalas kiadvány jelenik meg kéthavonta. /Balla Tünde: A szárnyra kapó Várad (Megjelent az új nagyváradi művelődési folyóirat első száma). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Máj. 11-én Marosvásárhelyen bemutatták Váradi Péter Pál és Lövey Lilla Erdély - Siebenbürgen – Transylvania című fotóalbumát. A válogatás az eddig megjelent köteteik képanyagából történt. - Hogy hány Erdély van, én ezt most nem tudnám megválaszolni, de mindenképpen: sok van, jegyezte meg Markó Béla a bemutatón. Van egy szász Erdély például, de minden valószínűség szerint van egy román Erdély is. "És van egy székely, illetve magyar Erdély, amelyet akár keletről, akár nyugatról fényképezünk, minden valószínűség szerint egy hűséges Erdély-képet kapunk." "Valószínű, hogy még nagyon sokáig sok Erdély lesz ebben a számunkra oly fontos, oly drága és egyetlen Erdélyben." /B. D.: Erdély képekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Az 1968-as megyésítés jelentősen megváltoztatta Csíkszék közigazgatási térképét. Jómódúvá vált községek, kistérségi struktúrák tűntek el, zilálódtak szét, kerültek új függőségi helyzetekbe. Az újonnan létrehozott Hargita megye keleti határán kiszakították a természetes közegből és Bákónak ajándékozták Gyimesbükköt. Csíkszenttamás Csíkkarcfalvába olvadva vesztette el községi rangját, és ugyanígy járt Csíkmadaras is, Csíkdánfalvához csapva. Az összevonások alól Alcsík sem mentesült. Ott Csíkszentkirály alá rendelték Csíkszentimrét, illetve Csíkszentmárton községközpont rendelkezhetett Csíkkozmás és Csíklázárfalva fölött. Az 1989 után a települések lakosai megkezdték önállóságuk alapjainak letételét. Néhányuknak évtizednyi bukaresti kopogtatás, győzködés és küszködés után sikerült kimozdulni a holtpontról. Csíkkozmáson 2000-ben referendumot tartottak. Ekkor Kozmás és Lázárfalva 2400 lakosának akaratába a szentmártoniak is beleegyeztek, hogy a két község a jövőben önálló legyen. A kozmási községháza két hete kopott és elhanyagolt állapotban vette fel régi/új szerepét. A községet jelenleg négy ember vezeti, a polgármester és helyettese, a számvivő és a jegyző. A két utóbbi szakember eddig a szentmártoni hivatalban dolgozott. - Amióta Szentmártonhoz csatoltak minket, csak visszafejlődtünk, mondják Csíkkozmáson. Minden pénz odament, a középületeket és a jegyzői lakást eladták, ami olyan volt, lebontották, mindent értékesítettek. Fel akarják újítani az orvosi rendelőt és az iskolát, illetve be akarják illeszteni a társadalomba azt a közel félezer lelket számláló roma közösséget. Csíkmadaras is önálló község lett, Csíkdánfalvától elszakadva. /Kristály Lehel: Önállóság három évtized után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Az Agape – Koltó-Katalini Falusi Szociális Támogatások Alapítványt 1999-ben hozták létre Koltón. Elnöke, Bencze Béla nyugdíjas ácsmester. Vallja, hogy Koltó nem létezhet alapítvány nélkül. 1999-ben, induláskor négymillió lejes alaptőkével rendelkezett az Agape, amihez még hozzájött a huszonöt alapító tag – értelmiségiek, gazdák – anyagi hozzájárulása. A székhely – mely egyben az elnök családi háza – a Petőfi Sándor Kultúrotthon szomszédságában található. Koltón a Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotta Petőfi–Júlia-szobor körülötte por és földnyomok, a talapzat márványlapjai közül legalább öt elvált, kettő pedig már el is törött. A tollat már ki is törték a költő kezéből. A kastély jelenlegi gondnoka, Szász Imre nemigen törődik a dolgokkal. Az alapítványnak jelenleg harmincmillió lejes tőkéje van, emellett természetesen magyarországi alapítványok, szervezetek is segítik működésüket. Az Illyés Közalapítvány támogatásával egy albumot adtak ki az itteni faluturizmus népszerűsítése céljából, amely Vendégváró Koltó címmel kétszáz példányban jelent meg. Emellett a Határon Túli Magyarok Hivatala – már működésünk kezdetén – 100 ezer forintot adományozott nekünk, aminek a kamataiból a helyi . A Pro Hungaristól ezer könyv és százhúsz videokazetta érkezett. /Szika Levente Zoltán: Tenni akarnak falujuk jövőjéért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Csíkszeredán ma már négy kereskedelmi rádió működik. Egyikük, az Uniplus Rádió másfél éve sugároz, és igényes, jó zenéje mellett még egyebet is kínál: magyarságot. Igazi, profi rádiósok dolgoznak egy magyarul szóló rádióban. Mezey Zsolt programigazgató elmondta, hogy szignáljaik mind magyarul szólnak, a mai napig rádiójuk az, amelyik a legmagyarabbul szól. Óránként frissítik híreikkel web-oldalukat is a világhálón. A címen bárki értesülhet Csíkszereda legfrissebb történéseiről, a város programajánlatairól. Reggeli szórakoztató és információs műsorukat, a Talpra, magyart! hamarosan a Csíkszeredában induló Pro TV-stúdió is közvetíti a helyi tévénézőknek. Csibi Zoltán az egyedi reklámok elkészítésében vállalt főszerepet a rádiónál. /Kristály Lehel: Nem százasok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 7-én Kolozsváron zárt ajtók mögötti tárgyaláson kompromisszumra jutottak az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ országos vezetői restitúció—ügyben: az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendelet módosításával akarnak jogorvoslást szerezni az egyházaknak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kifejtette. Az egyházak is alkottak egy felterjesztést az elvárásokról, ugyanakkor az állam is készített egyet az RMDSZ-szel egyetértésben. Az volt az érzésük, állapította meg a püspök, hogy nem az egyházak elvárásait akarják beterjeszteni, hanem azt a másik tervezetet. Azt mondják: minden létező ingatlant visszaadnak megszorítás nélkül, amennyiben az egyház igényli, azonban a közhasznú rendeltetésű ingatlant jelenleg használó még tíz évet maradhat bérleti szerződés alapján. Ez a kitétel diktátum. Ebben az időszakban az egyház adót nem fizet — ez természetes, az ingatlan karbantartását a használó állja. Ez megint nagyon labilis dolog. Komoly vita volt az RMDSZ vezetőivel, már majdnem abbamaradt a tárgyalás. Végül az egyházak változtattak nyilatkozatukon, mert előtte kemény szöveget fogalmaztak meg. Az új szöveg szerint az egyházak azonnal kapjanak meg minden olyan épületet, amelyet sürgősségi kormányrendelettel adtak vissza, de eddig nem szereztek érvényt neki. Azt kérték: legalább öt évre csökkentsék le a visszaszolgáltatási időt és tartsák meg fejenként tíz ingatlanra tett ígéretüket. /(Balla Tünde): Restitúció egyházi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1992 óta minden esztendőben megrendezték Nagyváradon a Varadinumot. A különböző művészetek randevúja ez Nagyváradon vallásossággal, tudománnyal, politikummal átszőve, állapította meg Balla Tünde. Nyolcnapnyi zarándoklat a Varadinum annak, aki mindenhol jelen kíván lenni. A legutóbbin egy hét alatt harminc egyházi, kulturális, népi hagyományőrző, civil, politikai rendezvényből keresgélhetett ki-ki kedvére valót. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy Várad a XXI. század elején identitásáért küzd, pedig nagyszerű, különös múltja jobb sorsra predesztinálja. A rendezvény egyik főszervezője, dr.Fleisz János történész, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil szervezetek Szövetségének elnöke szerint: színvonalas és változatos programokkal készültek. A konferencia témája: Betegjogok érvényesítése az alapvető emberi jogok értelmezésében. 11 váradi újgenerációs képzőművész tárlatzárójára került sor a Kanonok-sori Tibor Ernő Galériában. Maroknyian tanácskoznak a nagyváradi és az erdélyi magyar kultúra sorsáról. Anyagi támogatás híján szűkülnek a magyar kultúra lehetőségei. Főként a falvak sorsa aggasztó, tönkremennek a kultúrotthonok és a könyvtárak. Szükség volna népművelő, bábszínészi, táncművész képzésre. A Bihar megyei turizmus szülőatyja lett Czárán Gyula. A Czárán Gyula Alapítvány számos szervezet támogatásával elkészítette a példakép mellszobrát. A busztot Nagyvárad egyik közterére szánják. /Balla Tünde: Festum Varadinum április 28. - május 5. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., folyt.: máj. 18./

Máj. 15-én kezdődött Nagyváradon Középen a színész címmel a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. A négynaposra tervezett rendezvényt a Nagyváradi Kiss Stúdió Alapítvány szervezte meg. Az előadások közötti időszakban szakemberek és a közönség részvételével színházi kollokviumokat tartanak. A nyitóelőadáson a helyi Szigligeti Társulat lépett fel Moliére Gömböc úr című színművével, utána a szabadkai Kosztolányi Színház Schwajda György Himnusz című darabját mutatta be. Több társulat szerepel a következő napokban: Temesvári Német Színház, a beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Színház, a Kiss Stúdió /Nagyvárad/, a szatmári Harag György Társulat, valamint látható lesz a váradi Civil Akadémia Alapítvány román és magyar nyelvű kísérleti előadása. /(M. Józsa Tímea): Középen a Színész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Civil parlament létrehozását indítványozták a nemrégiben Kolozsváron megtartott Civil Fórum egyes részvevői. A kezdeményezők szerint elérkezett az ideje annak, hogy az erdélyi civil társadalom átvegye a pártként működő RMDSZ-től a különböző közösségek, szervezetek, egyesületek érdekvédelmét, beleértve a civil szférának szánt magyarországi és romániai pénzalapok kezelését, amelyet immár tizenkét esztendeje a magyar párt oszt szét a maga kénye-kedve szerint. A történtekkel kapcsolatban megszólaló Markó Béla, az RMDSZ elnöke elismerte ugyan, hogy a civil szervezetek egy része az RMDSZ-en keresztül jutott hozzá például a magyarországi pénzbeli támogatásokhoz, de – állítása szerint – a magyar párt csak kényszerűségből vállalta az osztogató szerepet. A Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban Markó azt mondta, hogy "az a román kormány által a szövetségnek mint kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek juttatott pénzekkel gazdálkodik. Az alapítvány azonban az összegből civil szervezeteknek is juttat támogatást". Arról viszont nem nyilatkozott a szövetségi elnök, hogy milyen kritériumok, feltételrendszerek alapján történik a közpénzek szétosztása. Szentgyörgyi László szerint önkényesen, preferenciális módon történik az osztogatás. /Szentgyörgyi László: Markó esete a civil társadalommal. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

Máj. 16-tól kezdve az erdélyi olvasók is rendszeresen megvásárolhatják a Keresztény Élet hetilapot, a katolikus családok hetilapját. A napokban tartott nagyváradi sajtótájékoztatón Czoborczy Bence főszerkesztő. Mivel az erdélyi terjesztést a kiadó elsősorban nem üzleti vállalkozásnak, hanem a magyarságért vállalt fontos hivatásnak tekinti, ezért az itteni olvasók jóval olcsóbban, 3000 lejért vehetik meg az újságot. /Keresztény Élet — Erdélyben is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Csíki Játékszín megalakulása óta a harmadik évadban jár. Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető leszögezte: a legnagyobb elégtétel, hogy három év óta fokozatosan nő az előadások nézettsége, a bérletesek száma 5000-nél többre tehető. Sikerült felszerelni a színházat. Óriási veszteség érte társulatunkat az elmúlt évadban Hunyadi László halálával, a nagy művész lelke, mozgatója volt a színháznak. Jelenleg tizenhat fős a színészlétszám. A sikeres előadások érdekében folyamatosan meghívnak vendégművészeket, mint Lőrincz Ágnest a szatmárnémeti Harag György Társulattól vagy Hajdú Gézát a nagyváradi Szigligeti Ede Társulattól. A társulat eljutott a szórványvidékekre is előadásaival, így Brassóba és Fogarasra, illetve ezek környékére. A legnagyobb siker volt, hogy egyetlen előadásuk sem bukott meg. /Forró Miklós: Beszélgetés PARÁSZKA MIKLÓS színházigazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A váradi püspökség története címmel megjelent Bunyitay Vince néhai címzetes püspök, váradi kanonok négykötetes munkájának utolsó darabja is, az egyháztörténeti sorozat 1780-ig dolgozza fel az egykori, történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének krónikáját. Az eredeti, 1883-as kiadás hasonmásaként napvilágot látott, összesen mintegy 2000 oldalas egyháztörténeti áttekintést Semjén Zsolt, a magyar kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be máj. 17-én Budapesten. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több mint egymillió forinttal támogatta. Tempfli József püspök tájékoztatása szerint a váradi püspökség annak idején öt megyére terjedt ki. Tempfli József a váradi egyházmegye 81. püspöke. Kinevezését megelőzően az utolsó püspök az 1923-ban elhunyt Széchenyi Miklós volt, a köztes időben nem állt püspök a váradi egyházmegye élén. - A történeti munka kötetei A váradi püspökök; Káptalanok, monostorok; Egyházak, illetve A váradi püspökök a száműzetés, s az újraalapítás korában (1566-1780) alcímet viselik. /A váradi püspökség története. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Ideiglenes működési engedélyt kapott a Partiumi Keresztény Egyetem /Nagyvárad/ hét szakja - jelent meg Románia Hivatalos Közlönyének máj. 13-i számában: román nyelv és irodalom, angol nyelv és irodalom, filozófia, menedzsment, református vallástanár-szociális munkás, református vallástanár-német nyelv és irodalom, zenepedagógia. Valamennyi szakon négyéves képzés folyik, a zenepedagógia kivételével, amely ötéves. /(Balla Tünde): Hét szakon a Patriumi Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Máj. 18-án díjkiosztó gálával zárult a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja Nagyváradon. A stúdióelőadások zsúfolt ház előtt zajlottak. A közönség szavazata alapján a beregszászi Illyés Gyula Állami magyar Színház nyerte el a fesztivál fődíját. /(Balla Tünde): Kis Oscarok a teátristáknak. Végetért a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Nagyváradon máj. 24-25-én ünnepli az Ady Endre Középiskola az alma mater fennállásának 230. évfordulóját, egybekötve a III. Öregdiák Világtalálkozót is, amelyre még a tengeren túlról is vártak haza egykori tanulókat. A tanintézet Alma Mater Alapítványának legfőbb célja az, hogy a most összegyűlő adományokból az aranyosláposi üdülőtelep építését finanszírozzák. Megkoszorúzzák Ady Endre emléktábláját, illetve mecénásokat, mentorokat keresnek a tanintézet és a diákok számára. /(Balla Tünde): Helytállásra kötelez a 230 esztendő. Ünnepel az Ady Endre Középiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Az Aradi Tavasz, a virág- és könyvfesztivál eseménye volt a Duna-Maros- Körös-Tisza Eurorégió /DKMT Eurorégió/ íróinak első találkozása. Román, magyar, szerb tollforgatók ültek egy asztalhoz. A házigazda aradiakon kívül itt voltak temesvári, nagyváradi, kolozsvári román írók, Nagybecskerekről szerb és a Békés megyéből magyar írók: Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője és munkatársai, Szenti Tibor, Kiss Ottó, illetve Grecskó Krisztián. Kiderült, hogy a határ túloldalán szinte semmit se tudnak egymásról. Elfogadták a javaslatot a találkozások rendszeresítésére, eurorégiós lap megjelentetése, egy háromnyelvű adást sugárzó rádióadás beindítására, német és szlovák tollforgatók bevonására (a magyarokról egyetlen szót sem ejtettek). Egyetlen aradi magyar tollfogatót se hívtak meg. /Puskel Péter: Román, magyar, szerb bánat... Három ország íróinak találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Ezután minden pünkösdkor megemlékeznek arról a 38 évvel ezelőttiről, amikor hívek serege éjt nappallá téve testével védte meg a nagyváradi Szent László római katolikus plébániatemplomot. Télen évek óta először kondultak meg a kommunista rendszer által halálra ítélt templom harangjai, s a hívek Lőrincz Ottó esperes plébánossal már akkor elhatározták, hogy a templommentés évfordulóján megemlékeznek a csodálatos összefogásról. Nagyvárad második legrégibb templomát az akkori hatalom át akarta költöztetni a tér túloldalára, amit valószínűleg nem bírt volna ki az istenháza. A ünneplő gyülekezetet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök köszöntötte és a 38 évvel ezelőtti újmisés pap, Mészáros Antal tartott szent beszédet, körvonalazva a Szentlélek csodáját, amely eggyé kovácsolta a nehéz időben a lelkeket és megmenthették általa a templomot. A váradújvárosi RMDSZ elnöke, Szabó István pedig szemtanúk megítélése alapján rekonstruálta a történelmi emlékeket. /(balla): Váradi templomvédők emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 25-én tartották a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos döntőjét Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában. Nagybányáról, Nagyváradról, Déváról, Kolozsvárról, a Szilágy megyei Varsolcról, Aranyosegerbegyről, Csíkszentmártonból egy-egy, Kézdivásárhelyről és Csíkszeredából két-két csapat mérte össze tudását. A helyismereti, matematika, híres emberek, anyanyelv, állatok, Európai Unió, zene témakörökben bizonyították a gyermekek tudásukat. A Napsugár, a Kispajtás és a Szemfüles egyéves előfizetéssel jutalmazta a legügyesebbeket. A fődíjat, az egyhetes tengerparti nyaralást a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola Fejtörők csapata nyerte el. /Takács Éva: Felkészülten kuruttyoltak a kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Katolikus vidék Felső-Háromszék, megtartotta vallását, Szentföldnek is nevezik. Központja Esztelnek, az obszerváns Ferenc-rendi kolostorával és annak az egész vidékre kiterjedő apostoli buzgóságával. Azonban a kolostorban ma már csak két agg szerzetes él. Az utánpótlás ugyanis késik. Esztelneken a kolostor a mellette levő templommal együtt 1923 karácsonyán leégett, és értékes kéziratokat őrző könyvtára megsemmisült. 1951 Szent István napja is szomorú emlékként maradt fenn. Éjfélkor ugyanis megjelentek a milicisták, és közölték a házfőnökkel, hogy el kell hagyniuk a kolostort. Az erdélyi ferenceseket tulajdonképpen ezen a napon gyűjtötték össze, és fogolyként Máriaradnára, gyűjtőtáborba vitték. Az üresen maradt kolostorba 1951. aug. 21-én huszonegy minoritát, kapucinusokat, iskolatestvéreket és a nagyváradi egyházmegye világi papjait deportálták. A kolostor épületét szegényesen tudják fenntartani, kaszálóikat és legelőiket bérbe adják. Tarziciusz atya nem elkeseredett. Azt mondta, volt még úgy, hogy Csíksomlyón egyetlen barát élt a kolostorban, és később mégis benépesült. /Kristály Lehel: Kihalóban a Ferenc-rend Felső-Háromszéken. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

Hároméves tervezés után máj. 16-án kézbe vehették az érdeklődők a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tudományos periodikáját, mely a Partiumi Egyetemi Szemle nevet viseli /380 oldalas kiadvány/. A félévente kiadásra kerülő lap a Partiumban élő magyar kutatók és értelmiségiek fóruma kíván lenni. Kovács kiemelte, hogy egy alkotó nemzetnek nemcsak a múltba kell tekintenie, hanem időnként magának is alkotnia kell. A rektor még hozzátette, hogy 2002-ben már 40 doktorandusa volt a PKE-nek, az ő kutatásaik méltóak arra, hogy egy ilyen kiadványban nyilvánosságot kapjanak. /(fábián): Szellemi erőtérként kívánnak megnyilvánulni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

Szatmár megyében a múlt évben négy nehezen kiharcolt magyar szaklíceumi osztály nem azért nem indulhatott, mert nem volt elég magyar VIII. osztályt végzett fiatal. Az szülők úgy döntöttek: jobban érvényesül a gyermek, ha románul tanul tovább. E fiatalok jó része aztán Érden, Óbudán, Győrben, Veresegyházán ácsolja, vakolja, festi majd a magyar újgazdagok villáit. Szatmárnémetiben a magyar gyermekek 20-23 százalékát már az elemi első osztályától román iskolába íratják a "felvilágosult" szülők. Vajon hány, magát magyarnak valló vállalkozónak van Erdélyben kétnyelvű cégtáblája? Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárt még egyharmaduknak sincs. Hónapok óta érvényben az új közigazgatási törvény, de a tanácsüléseken ott sem használják a kétnyelvűséget, ahol a magyar képviselők aránya az 50-60 százalékot is meghaladja. /Sike Lajos: Hívjanak meg egy henteslegényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Fodor Sándor jelen volt máj. 16-án, Nagyváradon a Várad című, kéthavonta megjelenésre tervezett folyóirat bemutatásán. Ezúttal az alig négyhónapos Erdélyi Magyar Írók Ligája is köszöntötte az új folyóiratot. Fodor emlékezett arra, hogy a hetvenes években a Nagyváradon élő írók, költők folyóirat indítására gyűjtöttek aláírásokat. Többen aláírták a kérvényt, de a válasz elutasító volt: a magyarok érjék be a kolozsvári Utunk irodalmi hetilappal, a kolozsvári Korunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirattal. Az 1989-es változás után végre megjelent a Kelet-Nyugat, amely megszakításokkal folyóirattá alakult át és 1996 márciusáig vált a vidék íróinak műhelyévé. Anyagi gondok miatt azonban ez is megszűnt. A folyóirat-igény azonban megmaradt. A most indult Várad főszerkesztője a költő-prózaíró Szűcs László. /Fodor Sándor: Csecsemő az újszülöttet. = A Hét (Bukarest), máj. 30./

A Bihar megyei tanács kinevezte a Nagyváradi Állami Színház élére Lucian Silaghi korábbi bihari prefektust, aki az állást versenyvizsgán nyerte. Újabb versenyvizsgát tartottak a művészeti igazgatói állás betöltésére. A magyar nyelvű Szigligeti Társulatnál Meleg Vilmos színművész, a román Iosif Vulcan Társulatnál pedig Elvira Platon Rimbu lett a művészeti vezető. /Új társulatvezető Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./

Nagyváradon a tanács RMDSZ frakciója tervezetet készített elő a városháza melletti Antonescu utca nevének megváltoztatására. A május 30-i tanácsülésen dühödten támadták pártszínüktől függetlenül a városatyák az RMDSZ-javaslatot. Kézről kézre adták az Antonescu-életrajzot, a több oldalas összeállításban a nagyváradi egyetem történésze, dr. Mihai D. Drecin ecsetelte a "nemzeti hős" tetteit. Egyes felszólalók szerint Antonescu háborús bűnössége és fasiszta mivolta nem bizonyított, a napokban e téma megvitatásáért összeül a Román Akadémia. Néhány tartózkodás mellett az egész tanács elutasította az RMDSZ javaslatát. Az Antonescu utca megmaradt. /Balla Tünde: Nemzeti össztűz Antonescuért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Megalakult Magyarországon az új Országgyűlés. Elnökéül Szili Katalin szocialista képviselőt választotta az alig tízfős többséggel rendelkező balliberális koalíció, noha a hölgy nem büszkélkedhet semmilyen tekintélyes politikai vagy közéleti múlttal. Zömmel hasonló szürke pártemberekből állt össze végül az új kormány is, amelynek névsorát Medgyessy Péter (MSZP) terjesztette be, együtt "saját" kormányprogramjával, amely egyszerre hemzseg az ígéretektől és a korrekciós utalásoktól, az előző kabinetnek címzett bujtatott kritikáktól. A kormány 15 tagú, közülük négyen az SZDSZ emberei. A tárcavezetők, valamint a melléjük rendelt államtitkárok zöme tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, egyesek közülük vezető funkciót töltöttek be a kommunista pártapparátusban, illetve a KISZ-ben. A kabinetnek három hölgytagja van, régi hivatalnok mindegyik, de Lamperth Mónika belügyminiszteri kinevezése így is megütközést keltett. Akárcsak a Jánosy György szocialista népművelőnek kiosztott tárca új elnevezése (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. A hivatalba lépett MSZP– SZDSZ-kormány máris átfogó tisztogatásba kezdett az államapparátusban, amelyet folyamatosan tölt fel a pártklientúra embereivel. Különös hangsúlyt fektetnek a Miniszterelnöki Hivatalra, ahol számos bizalmi helyet kap így például az a Szabó Vilmos (MSZP) is, aki a határon túli magyarokért felel majd úgy, hogy a témával és az egyes régiókkal csak most kezd majd el ismerkedni... További nyugtalanságra adhat okot, hogy a külügyben az a Bársony András lesz a politikai államtitkár, aki nem túl erélyesen képviselte eddig az össznemzeti magyar érdekeket különféle európai testületekbe delegálva. Érdekesnek mondható Bálint-Pataki József kinevezése is a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére, aki az előző kormány idején is vezető beosztást töltött be itt, ami egyfelől kontinuitást sugallhat az eddigi törődésben, odafigyelésben, támogatásban, másfelől ekkora balliberális bizalom magyarázatra késztetheti az új elnököt. Medgyessy Péter volt MSZMP KB-tag, Kádár János legszűkebb köréhez tartozó bizalmi ember. A Grósz-kormányban pénzügyminiszter, a Németh-kormányban miniszterelnök-helyettes. Később a Horn– Kuncze-kormány idején, Bokros Lajos utódjaként mint "párton kívüli szakértő" ismét a pénzügyi tárca irányítója. Miniszterelnök-helyettesként írja alá a bős-nagymarosi vízlépcső "végleges" megállapodását, amelynek eredményeként Csehszlovákia elterelte a Dunát. Pénzügyminiszteri tevékenysége betetőzéseként 1998-ban – már a választások elvesztése után – parlamenti jóváhagyás nélkül még hirtelen aláírta a budapesti 4-es metró megépítéséhez kapcsolódó 160 milliárd forintos kormányzati kezességvállalást, melyet 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek minősít. Jelenleg az Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálatot folytat gazdasági tanácsadó cége ellen a Gresham-palota értékesítése során feltárt 100 ezer dolláros megvesztegetés ügyében, amely által Medgyessy markát kb. 30 millió forint ütötte holmi lobbi-tevékenység honoráriumaként. /A régi újak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./