"A Kárpát-medencei magyar nagycsaládok találkozóját Pécsett tartották meg az idén. Az immár ötödik alkalommal megrendezett esemény főszervezője a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, mely kétévenként tartja meg ezeket a találkozókat. A megjelentek között akadt tizenhárom gyermekes család is. Erdélyt a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, bélafalvi, nyárádszeredai és nagyváradi nagycsaládosok képviselték. /Ferenczi Róbert: Nagycsaládosok találkozója. Egy tizenhárom gyerekes család is eljött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Fodor Sándort megdöbbentette a MÁÉRT-en az RMDSZ-küldöttség személyi összetétele. Az RMDSZ küldöttségéből (ezúttal először) kimaradt az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - Tőkés László püspök. Fodor hozzátette: nem tartozik a püspök politikai hívei közé, sőt éppen a Szabadság hasábjain rendreutasítást is kapott tőle. Azonban Tőkés László a romániai diktatúra bukásának az elindítója. "Olyan, vezetésre termett ember, akinek véleményével adott esetben lehet, sőt kell is vitatkoznunk, de akit nemlétezővé politikai ellenfelei se tehetnek. Kiváltképpen az RMDSZ nem ignorálhatja Őt, amelynek - tudtommal - mindmáig tiszteletbeli elnöke." Ez annak a jele, hogy "az RMDSZ operatív vezetősége nem tűri a "másként " gondolkodást". Medgyessy Péter miniszterelnök nemrégiben Nagyváradon tett látogatásakor nem mindkét történelmi egyház püspökét kereste fel Medgyessy miniszterelnök. "Tőkés László püspök úr akkor is a romániai magyarság egyik vezető személyisége marad, ha (olykor) vitatkozunk is vele." "Az RMDSZ-küldöttség egyik meghatározó egyéniségének a kizárásával történő összeállítása viszont - aggasztó jele egy olyanféle újrarendeződésnek, amelyből nem kértünk, és ezután se kívánunk részesülni." /Fodor Sándor: Aggasztó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság júl.20-án emlékülést tartott 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum címmel Nagyváradon, a Református Püspöki Palota dísztermében. Neves magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között a magyar muzeológia kezdeteiről, a néprajzi múzeumok történetéről, a Szatmár megyei muzeográfia múltjáról és jelenéről, múzeumalapítási törekvésekről, továbbá az aradi és a nagyváradi múzeum történetéről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./ Megemlékeztek a 130 éve alakult első Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egyletről is. Portik Imre helytörténész a város első múzeumáról beszélt. A történelmi Magyarország múzeumi áttekintőjét tartotta meg dr. Bodó Sándor, a budapesti Történelmi Múzeum főigazgatója. Külön beszélt az erdélyi múzeumokról, amint kifejtette 1914-re már majdnem 100 bejegyzett múzeumuk volt. A szilágysági muzeológia múltját és jelenét a Zilahról érkező Hegyi Éva, hasonlóképpen a Szatmár megyeit Németi János Nagykárolyból. /Emlékülés a magyar muzeológia tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Bihar megyében magyar tagozaton szakmát tanulni mindössze egyetlen iskolába, az Andrei Sagunába lehet jelentkezni, 20 helyre. Az Ady Endre Középiskolában /Nagyvárad/ 13 esti tagozatos hely maradt társadalomtudomány szakon. Tanuló hiány van a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskolában, 48 betöltetlen helyük maradt, ebből 28 a magyar tagozaton. A nagyszalontai elméleti középiskolában 17 hely maradt. Ismét gondok vannak Váradon a művészeti iskolában meghirdetett magyar osztály beindításával, alig tízen szerepeltek jól a kizáró jellegű vizsgán, azonban csak akkor indulhat be az osztály, ha a 25 jelentkező meglesz a második fordulóban. /(Balla Tünde): Népszerűtlen szakiskolák és felkészítő a pótvizsgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első Nyári Akadémiáján, Nyárádszentmártonban jelen voltVeress Valér szociológus a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének /RODOSZ/ elnöke. A RODOSZ nem tagja a MIÉRT-nek. Veress Valér kifejtette: a RODOSZ, akár az OMDSZ is (Országos Magyar Diákszövetség) nyitott a kapcsolatteremtésben, akkor is, ha a MIÉRT-ről van szó. A RODOSZ a MIT tagja, de szeretnék, ha a MIT és a MIÉRT nem folytatná azt a vitát, ami közöttük kialakult. Közeledniük kellene egymáshoz. Szabó József a nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, mely az Országos Magyar Diákszövetség tagja jelezte, a MIT tagszervezetének számítanak, de Bihar megyei szinten az Ifjúsági Egyeztető Tanácson keresztül a MIÉRT-nek is tagjai. Bihar megyei szinten nem létezik MIT-MIÉRT megosztottság. /Máthé Éva: Kakukktojások a Nyári Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Négy papot szentelt fel Tempfli József megyéspüspök, aki elmondta, még 13 lelkész kellene, mert az egyházmegye hetvenegy plébániájából jelenleg ötvennyolcban van lelkipásztor. A püspök elengedi papjait külföldre, ezzel is a világegyházat erősítve. Vas László Chicagóban látja el az ottani Szent István plébánia híveinek lelkigondozását, ennek fejében László ott készülődhet a doktorátusra. Popa Pétert is azért mehetett Svájcba, hogy Genf és Lausanne magyar katolikus közösségét ellássa. Közben ő is doktorandus. Simon Ferenc Bécsben, az egyetemi lelkészséget elvállalva képezi tovább magát. A püspök emlékeztetett arra, hogy Nagyváradnak komoly egyházi felsőoktatási intézményei is voltak. Ezeket majd újra életre kell kelteni. A főiskolai oktatás indítása viszont nem lehetséges magasan képzett oktatók nélkül. /Tüzes Bálint: A reménység küszöbén. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 28./"

"Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ újraválasztott elnöke leszögezte, több mint 700 tagjuk van, a MÚRE ma a hazai közélet jelentős tényezője. Szakmai képzés folyik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban, vannak továbbképzést a szolgáló tanulmányi táborok és konferenciák. Fontos cél az egész napos független erdélyi magyar televízió és rádió létrehozása. Csép Sándor vallja: "Isten, haza, jövő". E három szóban benne a végtelen és látható világunk, az eszmény és való, az "itt és a most", a mindenütt és az örökké, a magyarság és az emberiség, célok és teendők - egyszóval sorskérdéseink, melyekről pillanatra se szűnjünk meg gondolkodni. /Hevesi Mónár József: Befejezetlen beszélgetés Csép Sándorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

"Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népújság főszerkesztője, Makkai János. Markó leszögezte: "azok, akik az RMDSZ mostani politikáját valamiért ellenzik, azok kínlódnak. Azzal kísérleteznek, hogy ezt az ellenkezésüket valamiféle elméleti skatulyákba gyömöszöljék." Markó most sem tudja, miért is állnak szemben az RMDSZ mostani vezetésével. Az RMDSZ nincs válságban, hanem nagyon jó pozíciója van a romániai belpolitikai életben. Nem árt, ha bírálják az RMDSZ-t, mondta nagylelkűen. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment Tusnádra, el a szabadegyetemre, Markó válasza: írásos meghívót kapott, de arról semmit, hogy miről, kikkel vitáznak. Markó úgy látta, hogy a tusnádi rendezvény teljesen egyoldalúra sikeredett. A főszerkesztő "pártatlanul" megállapította, a tusnádi szabadegyetem kísértetiesen hasonlítani kezdett a Fidesz-fazonra. Markó: "Én ezt majmolásnak tartom. Az elmúlt négy évben sem voltam hajlandó átvenni sem a Fidesz- retorikát..." "...ugyanúgy nem fogom elfogadni a Magyar Szocialista Párttól, az SZDSZ-től, ha lesz egy sajátos retorikájuk, fogalomhasználatuk." A főszerkesztő idézte az egyik írót, aki a minap lezajlott MÁÉRT- értekezletből mindössze annyit vett észre, hogy Tőkés László nem volt ott. Markó válasza: "Azt gondolom, a Magyar Állandó Értekezleten a napi politikában dolgozó kollégáknak kell részt venni, és nem azoknak, akik már minden pillanatban kívül látszanak lenni akkor is, ha az RMDSZ-en belül vannak." "... amikor korábban Tőkés László részt vett az értekezleteken, bár az asztalon előtte is az állt a kartonlapon, hogy RMDSZ, minden alkalommal csúnyán ostorozta, leszidta az RMDSZ-t." Markó bátran kiállt Medgyessy mellett: "A magyar miniszterelnök megszólalása gyakorlatiasságáért figyelemre méltó. Nem szédült bele a nagyon tetszetős szimbolikus szférába, a státustörvényről annyit mondott, amennyit a mai helyzetben kellett. Ez azért biztató." Tőkés László önrevíziót sürget. Markó szerint ez "a püspök úrra is érvényes. Én még nem hallottam olyan megszólalását, amely arról szól, hogy hát Temesvártól Nagyváradig és Nagyváradtól Budapestig, ezen az úton, mit tett jól és mit rosszul. Nem hallottam olyan megszólalását, hogy ő vajon tévedett-e az elmúlt tizenkét esztendőben akkor, amikor embereket meg akart semmisíteni akár "Neptun" kapcsán, akár más viták kapcsán, s ebben a fizikai megsemmisítésen kívül minden mást el lehetett képzelni. Ő sűrűn beszél arról, hogy félre akarják állítani, de arról nem, hogy ő maga hány embert akart félreállítani." Markó szerint az "autonómia és annak különböző formái közös célt jelentenek mindnyájunk számára. Más kérdés, hogy ki milyen konkrét formában látta ezt megvalósíthatónak." /Makkai János: Nem sürgős alkotmányt módosítani. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./"

"A Nyárádszentmártonban tartott MIÉRT-táborban az RMDSZ elnöki hivatalából származó tájékoztatás szerint "az európai integráció és a kisebbségpolitika kérdéseiről tartottak vitafórumot vezető magyar és román politikusok". A híradások semmiféle vitáról nem szóltak, ugyanis a táborban teljes volt a baloldali összhang mind román-magyar, mind magyar-magyar, mind generációs viszonylatban, állapította meg az Erdélyi Napló. A felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök szerint egyes eszközök programadó jelentőségűekké válhatnak. Példaként említette, hogy a kormányon lévő SZDP és az RMDSZ parlamenti együttműködése modellként szolgálhat arra, miként lehet a többségi demokráciát "megállapodásos demokráciává" változtatni. Markó hangsúlyozta Nyárádszentmártonban, hogy a romániai magyarság olyan önálló közösséget kíván formálni magából, amely részese a román társadalomnak, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyaránt arra helyezték a MIÉRT-táborban a hangsúlyt, hogy alapvetően a folyamatosság elve érvényesült az elmúlt 12 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikában. Szabó az előző négy évhez képest elsősorban a szomszédságpolitikában tart szükségesnek változásokat. Itt kell helyreállítani a megbillent egyensúlyt. Ebből a körmönfont megfogalmazásból kihámozható, hogy az egyensúlyt a polgári kormány billentette fel - nyilván Magyarország kárára - a kedvezménytörvény megalkotásával, amely viszont a szocialista kormány szerint is fontos eredmény volt. Tehát az egyensúly helyrehozása az illető törvény visszavonásával lenne elérhető, akármennyire is fontos eredménynek mondják. Magyarország javát egy olyan egyensúly szolgálná a szomszédságpolitika terén - Szabó szavaiból következtetve -, amely nem adna okot a szomszédos államok berzenkedésére, ám mivel a szomszédok a területükön élő magyarok iránti budapesti érdeklődést és gondoskodást veszik leginkább rossznéven, ergo ezt kell visszafejleszteni, megszüntetni, csökkenteni. /D. L.: Egy- és kétértelműségek Nyárádszentmárton kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./"

"Júliusban Szegeden rendezték meg az egyhetes II. Nemzetközi Ifjúsági Médiafesztivált. Elsősorban Magyarországról, továbbá Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből összesereglett félszáz diákújságíró. Az Újságíró-etika az Európai Unión innen és túl című rendezvényt a Szegedi Ifjúsági Ház Regionális Ifjúsági Médiaközpontja szervezte. /Diákújságírók Szegeden. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./"

"Osztatlan sikert aratott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendégeként a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A 140 ifjú zenészt számláló, Európában egyedi s világszerte elhíresült gyermekfilharmónia a nagyváradi püspöki palota dísztermében lépett föl. Haáz Sándor karnagy vezetésével komoly zenei műveket és magyar népdalokat is megszólaltattak. /Kedves vendégek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"A Kolozs megyei RMDSZ náci módszerek alkalmazásával vádolja Gheorghe Funart, mivel a városháza ellenőrző osztálya az RMDSZ-t büntette meg Kolozsvár helységnévtábláinak megrongálásáért. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a 4,8, illetve 14,8 millió lejre rúgó büntetést Funar parancsára rótták ki az RMDSZ-re. A városháza közleménye szerint a Torda felőli bejáratnál lévő helységnévtáblát lefirkálták, a talapzatra festett trikolórt pedig bemázolták. "Ennek következtében az 1998. szept. 17-én elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal kihágást megállapító jegyzőkönyvet állított össze, amelyben helységnévtábla törvénytelen feliratozása miatt 4,8 millió lejre büntette az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét" - áll a sajtóközleményben. Ugyanakkor a Dés és Nagyvárad felőli bejáratnál elhelyezett helységnévtáblákra felírták: Kolozsvár. Mi több, a tettesek a Dés felőli bejáratnál található tábla talapzatán levő trikolórra egy akasztott embert rajzoltak. A közlemény szerint a polgármester parancsára az ellenőrző testület felügyelői 14,4 milliós büntetést szabtak ki az RMDSZ-re. A polgármester románellenes cselekedetnek tekinti a tábla lefirkálását és az akasztott ember rajzát. Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke újságíróktól értesült a büntetésről, mivel az érdekvédelmi szervezethez még semmilyen hivatalos irat nem érkezett. A polgármesternek inkább a városi tanács által megszavazott háromnyelvű táblák elhelyezéséről kellene gondoskodnia, nem pedig az RMDSZ megbüntetéséről. /Kiss Olivér: A polgármester megbüntette a helyi RMDSZ-t. Helységnévtáblák bemázolásával vádolja a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Nagyváradon július 31-én Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a város díszpolgárává avatták. Az ünnepi tanácsülésen Petru Filip polgármester mondta el Tempfli József laudációját, köszöntötte Nagyvárad 81. római katolikus püspökét. A ceremónián mások mellett részt vett Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is. Tempfli József a díszpolgári oklevél átvétele után egyebek között a következőket mondta: II. János Pál pápának a püspökök II. szinódusán tett kijelentését vette vezérlőelvének. Ahhoz, hogy a harmadik évezred kezdetén új világot építsünk, le kell döntenünk a nemzeti, kulturális, vallási, pozícióbeli korlátokat, falakat. /(bor): Tempfli József Nagyvárad díszpolgára! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./"

"Szatmárnémetiben járt Darvay Nagy Adrienne, budapesti színháztörténész és -kutató, szakíró, többek között a Magyarországon jól ismert Critikai Lapok színházi szaklap állandó munkatársa, továbbá szakmai tanácsadója a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Színházi Estek eseménysorozatnak. A Nagyváradon született szerző fő kutatási területe a határon túli magyar színjátszás története, illetve a kelet-európai színjátszás. Az ő nevéhez fűződik a Megkönnyezett szabadság címet viselő könyv is, melynek témája a román és magyar színházak közötti kölcsönhatás 1989 és 1999 között. Ő a szerzője az 1998-ban megjelent Bohócruhában című könyvnek is, mely a kolozsvári és a szatmárnémeti színház életén keresztül mutatja be a Ceausescu-diktatúra alatt sínylődő hazai magyar színjátszást. Jelenleg az Északi Színházzal közösen dolgozik egy Ács Alajosról szóló köteten. A kötet a tervek szerint Ács Alajos színészi pályája kezdetének ötvenedik évfordulóján, 2003-ban jelenik meg, mely évforduló egybeesik a szatmárnémeti színház fennállásának fél évszázados évfordulójával. /C. L. Könyv készül Ács Alajosról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./"

"Megyei jogú város lett a szomszédos Maroshévíz, ugyanez nem sikerült kétszer a nagyobb, népesebb, gazdaságilag jelentősebb erőt képviselő Gyergyószentmiklósnak. Garda Dezső képviselő 1998-ban benyújtotta Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá való emelésének törvénytervezetét. Nem kapta meg a megfelelő támogatottságot. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy Maroshévíz Hargita megye "legrománabb" városa. /B. K.: Szent Illés napján Maroshévíz municípiummá vált. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"A 89 éves, Mezőség apostolaként emlegetett Kövesdi Kiss Ferenc nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintű szolgálatai elismeréseként" - a Doctor honoris causa címmel jutalmazta. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelykövesd, 1913. jún. 29./ néptanító, költő. A Mezőség Orbán Balázsaként tisztelik mindazok, akik szívükön viselik a tájegység szórványmagyarságának sorsát. Hosszú élete során három verseskötetet is megjelentetett (Derengő tüzek, 1977; Reménységdajkáló, 1977; Beszélgetés a csönddel, 1995). Olvasói körökben a legnagyobb hatást mégis egy, a Mezőségről és annak jövőjéért szóló, kiáltó, monográfia-részleteket, verseket és veretes publicisztikákat tartalmazó Még szólnak a harangok! című, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadásában 1995-ben napvilágot látott kötete révén érte el. A Reménység Dajkáló Kör szervezésében immár tizenhárom mezőségi szórványtalálkozót tartott, nem beszélve a számos ifjúsági találkozóról, s mindezt úgy, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetén és a Vártemplomi gyülekezeten kívül senki anyagi támogatására nem számíthatott. Kövesdi Kiss Ferenc most próbál anyagi támogatást szerezni az Akié a gyermek, azé a jövendő című, a mezőségi szórványmagyarság problémáit megvilágító füzetecske kiadásához. Kövesdi Kiss Ferenc nem talált kiadót monumentális munkájához: Riadóra szól a harang a címe, s a Mezőség 147 településének monografikus leírását tartalmazza. A kötet 1300 gépelt oldalnyi terjedelmű, amihez 700 dokumentumértékű fénykép is tartozik. Szerinte csak akkor menthető meg a mezőségi magyarság, ha a fiatal magyar házaspárok minél több gyereket vállalnak. "Mindehhez hit és megfelelő anyagi háttér szükséges, de az első elengedhetetlen." A Mezőségen megszűnnek a magyar iskolák gyermekhiány miatt. Évente százszámra cserélnek gazdát az eddig magyar tulajdonos által birtokolt házak, gazdaságok. Ezek legalább egy részének az egyház általi felvásárlását s a gazdálkodást, ezáltal a helyben maradást és gyermekeket vállaló fiatal családoknak a későbbi tulajdonba helyezés reményében történő felajánlást tartja szükségesnek. /Szentgyörgyi László: A Mezőség apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"Boros Ernő nagykárolyi publicista, a Szatmári Friss Újság szerkesztője "Mindennap eljött a halál" című dokumentumkötete harmadfélszáz oldalon át foglalkozik a második világháború után Észak-Erdélyben bekövetkezett magyar- és németellenes, politikai indíttatású atrocitásokkal, különös tekintettel a Szatmár megyéből a barcaföldvári román királyi fogolytáborba hurcolt ártatlan emberek százainak kálváriájára. A jobbára az oral history módszerével készült, alaposan dokumentált kötet az Otthonom Szatmár megye sorozat 15. köteteként jelent meg a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadásában, s a korabeli feljegyzések, naplórészletek mellett a túlélők és utódok visszaemlékezéseit tartalmazza el egészen a Földváron két évvel ezelőtt felállított, majd leromboltatott emlékmű történetéig és a román történelemhamisítás máig ható jelenségeinek feltárásáig. /Felejthetetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"Nagyváradon ünnepélyes keretek között került sor a frissen végzett lelkészek kinevezéseinek átadására. Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Esperesi Kollégiumának elnöke közölte, hogy a Szatmári Egyházmegye keretén belül négy új lelkészt nevezett ki a püspök. A zsinat legutóbbi döntése alapján azok a lelkészek, akik betöltik a hatvanötödik életévüket, nyugalomba kell hogy vonuljanak. Ettől függetlenül vállalhatnak szolgálatokat ott, ahová meghívják őket. /Elek György: Négy fiatal lelkész a Szatmári Református Egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"A nagyváradi írók doyenjeként tisztelt és a nyolcvannegyedik születésnapját a napokban ünneplő, F. Diósszilágyi Ibolya új kötetét /A búsképű lovag kalandjai/ aug. 2-án mutatták be a váradi Illyés Gyula Könyvesboltban. A könyv hősei a 16. századi hajthatatlan különc lovag utódai. Méltatta a kiadványt Implon Irén író, újságíró, ugyanakkor utalt az írónő műfajilag és tematikailag is változatos munkásságára, tartalmas életútjára. Terveivel kapcsolatban F. Diósszilágyi Ibolya elmondta, hogy újabb könyvtervek születnek benne, szeretné például papírra vetni élete nehéz pillanatait, és amiket magyarként átélt, vagy mindazt, amit életében isteni gondviselésként megélt. /A búsképű lovag kalandjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Az Erdélyi Napló exkluzív interjút készítette Orbán Viktorral, aki tizenvalahányadik alkalommal volt vendége már a bálványosi tábornak. A "mögöttünk hagyott négy esztendőnek egy erőteljes nemzetpolitikai dimenziója is volt. Megpróbáltuk a magyar nemzet érzelmi, erkölcsi, gazdasági és politikai újraegyesítését végrehajtani, vagy legalábbis elindítani", jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt, hogy a nemzet miniszterelnökeként szólítják meg, azt jóindulatú túlzásnak érzi, illetve egyfajta szeretet-megnyilvánulásnak. - A Fidesz fontos és jelentős szereplője a magyar politikai életnek. Alig néhány mandátummal van kevesebbje a parlamentben a polgári oldalnak, mint a kormánykoalíciót támogatónak. - - "A magyarországi választások Magyarországon dőltek el. Az igaz, hogy volt egy olyan szakasza a kampánynak idén januárban, amikor a magyarországi ellenzéki pártok alárendelték a nemzetpolitikai kérdéseket és a nemzet érdekét a saját kampánycéljaiknak azzal, hogy megvádolták az itt élő magyarokat, illetve a románokat azzal, hogy milliószámra özönlenek majd Magyarországra és elveszik a munkalehetőséget az ottaniak elől, de március környékén már világos volt minden magyar választópolgár előtt, hogy ez egy ócska blöff és kisstílű, szűk látókörű pártpolitikai húzás volt." - "...botorság lenne azt kérni a Kárpát-medencei magyaroktól, hogy ne figyeljenek az anyaországra. És ha már figyelnek, akkor van véleményük is. Ha van véleményük - miután szabad világban élünk -, akkor ezt el is mondják." "Én hiszek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet egyetemes és egységes, ezért nem lehetnek az anyaországnak olyan fontos ügyei, amelyeket nem éreznének sajátjuknak a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai vagy éppen az erdélyi magyarok." Az erdélyi magyarság számíthat Orbán Viktorra. /Kristály Lehel: Az erdélyiek számíthatnak rám. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"Mindannyiunk gyalázatos arculcsapása, ha a hír igaz: az erdélyi magyarság támogatása ürügyén Alexandru Mandura váradi üzletember, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja és vadásztársa, akinél a magyar kormányfő kolozsvári látogatása után megszállt, több mint 2 milliárd forinthoz jut, hogy Nagyváradon hatalmas bevásárlóközpontot építhessen, írta Sylvester Lajos. Jellemző Magyarország újabb kori leggazdagabb miniszterelnökének gátlástalanságára, hogy nem tudja érzékelni ennek a támogatásnak az erkölcstelenségét. A pláza közvetlenül a magyar határ mentén lesz, ahonnét a magyarországi nagy bevásárlóközpontok órányi vagy néhány percnyi járásra megtalálhatók, de az országok és régiók közötti árdifferenciák egy üzletház ügyeskedése révén vagyonszerzésre jól kihasználhatóak. Meg kellene kérdezni viszont, hogy a bihari vállalkozóknak, üzletembereknek mi a véleményük erről a magyar baráti segítségről. Az ügynök-bankár kormányfő az egy brancsbéliek számára nyit teret határon innen és túl. /Sylvester Lajos: Határhelyzetek. Erdélyi kindertojás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./"

"Biharon, a Nagyvárad közeli nagyközségben tartották aug. 8-11-e között a Földvári Ifjúsági Találkozót (FIT). Mintegy tízezres tömeg megfordult a színpadi produkciókon, a sportvetélkedőkön, s a vidám parkban. Hét éve a tíz bihari fiatal hozzákezdett az ifjúsági találkozó megszervezéséhez. Mára már nem csak a szomszédos falvak fiataljait vonzza Biharra a rendezvény, hanem a nagyváros ifjúságát is. /(Balla Tünde): Városian a bihari Földvári Ifjúsági Találkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány jelentette meg azt a kötetet, amely a 2001 novemberében a XXI. Század Intézettel közösen megrendezett A státustörvény: előzmények és következmények című konferencia anyagát tartalmazza. A magyar kedvezménytörvény elméleti megközelítését Schöpflin György és Kántor Zoltán tanulmányai adják, a Státustörvény a jogalkotásban fejezetben Jakab András, Renate Weber, Tóth Judit, Varga Attila, Constantin Iordachi okfejtései, elemzései olvashatók, míg a végrehajtásról és a magyar kisebbségpolitikákról szóló részben Bárdi Nándor, Veress László, Józsa László és Székely István mondanivalója, beszámolója, tájékoztatója olvasható. A kötet utolsó részében a konferenciát követő, Heltai Péter által moderált kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólások kaptak helyet, a részvevők Bakk Miklós, Brenzovics László, Dobos Ferenc, Öllős László, Losoncz Alpár voltak. /Amiről sok szó esik mostanában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"F. Diósszilágyi Ibolya legújabb könyve /A búsképű lovag kalandjai, Convex Kiadó, Nagyvárad/ drámáit, színműveit tartalmazza. F. Diósszilágyi Ibolya 1918-ban született Makón, Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a honi sajtóban, de elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon, legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, amelyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve /Költő a Holnap városában, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/. /Az életmű egy fontos szelete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"A kolozsvári-szegedi közös kiadású filozófiai folyóirat, a Kellék 21. száma, amely nemrég jelent meg, hat szerző dolgozatát tárja az olvasók elé. A tanulmányok a nagyváradi Posticum katolikus ifjúsági központban tavaly októberben megrendezett Isten arca és/vagy a szentség megnyilvánulása a zsidó és a keresztény hagyományban című konferencián hangzottak el elsőként. A szerzők: Bruncsák István, Bendl Vera, Veress Károly, Gáspár Csaba László, Petres László és Rigán Loránd. A Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület újabb konferenciát hirdet ez év októberére Lélek és élet - a bioetika és a keresztény vallás lehetséges kapcsolatai címmel, amelyre a fenti témában írott tanulmánnyal nevezhetnek be a szerzők. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"Aug. 10. és 15. között első ízben tartják Nagyváradon az I. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a Temesvári Magyar Diákszervezet, a magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete. A rendezvénysorozatra nemcsak Erdélyből és Magyarországról, hanem Felvidékről, Kárpátaljáról és Vajdaságból is érkeztek fiatalok, mintegy 150-en. Tudományos előadásokat tartanak különböző témakörökben, mint közgazdaság, politológia, történelem, szociológia, kultúrtörténet és egyéb témák. Tőkés László református püspök, a rendezvénysorozat fővédnöke szerint a magyar nyelvű magánegyetemi hálózatnak akkor van értelme, ha a provincializmust meghaladva a legmagasabb szintű egyetemi oktatáshoz fölzárkózik, és fontos megteremteni a határokon átívelő magyar felsőoktatási rendszert. /(Balla Tünde): Nagyváradon az első Kárpát- medencei nyári egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"A PSD és RMDSZ között aug. 13-án Bihar megyében is aláírták a protokollumot. Most már csak Kolozs megyében várat magára az egyezmény aláírása. Bihar megyében a protokollum értelmében az PSD és az RMDSZ folyamatosan együttműködik a megyei vezetőségek szintjén. Azokban a helységekben, ahol egy adott kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a két fél támogatja az adott kisebbség nyelvét ismerő rendőrök alkalmazását. A protokollum szerint - igény esetén - közösen intézkednek a Nagyváradi Egyetemen létesítendő magyar tannyelvű csoportok érdekében. A köz oktatásban biztosítják az anyanyelven való tanítást. A Bihar megyei PSD és RMDSZ vezetősége kéthetente rendszeresített találkozón vitatja meg a megye elsődleges kérdéseit. A protokollumban foglaltak megsértése az egyezmény felbontását vonja maga után - jelentette be Florian Serac. /Ferenczi Róbert: Hatalomra került a szövetség. Biharban is megkötötték a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Augusztus 18. és 23. között Nagyváradon tartja hétévenként sorra kerülő nagygyűlését a Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) európai területi szervezete. A nagygyűlésen részt vesz 6 országból érkező 14 magyar református küldött is. A rendezvény központi témája: Az élet teljessége egyetemes látás és helyi cselekvés. A résztvevők kiemelten foglalkoznak olyan fontos kérdésekkel, mint a kisebbségek ügye és a kommunista múlttal való szembenézés. /Európai regionális nagygyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./"