Nov. 11-én megalakult a Nagykárolyi Népfőiskola, a magyar Népfőiskolai Collegium, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a helyi református egyházközség szervezésében. A népfőiskola elnöke dr. Németi János tudományos kutató lett, aki elmondta, hogy ez a negyedik népfőiskola immár Erdélyben. A második bécsi döntés után még 10 nagyobb népfőiskola működött, de a kommunista rendszer eltűntette őket. 1997-ben megalakult az első népfőiskola egy Nagyváradtól 10 kilométerre levő 480 lélekszámú községben. A következő volt - Tőkés László püspök és Csűry István generális direktor szervezésében - az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium nagyváradi székhellyel, majd a Tövisháti Református Népfőiskola is megszületett. Saját épületük még nincs, a református egyház tulajdonában levő valamelyik épületben fogják tartani az előadásokat. /Magyar Népfőiskola alakul Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Nov. 16-án Nagykárolyban felavatták a szatmári (belső) vámiroda nagykárolyi kirendeltségét. Bekő Tamás polgármester mondott beszédet. A kirendeltséget Kovács Jenő volt polgármester kezdeményezte. A tervet az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői, illetve szenátorai támogatták. Nagykároly és Tasnád város, valamint az övezetbe tartozó települések számára ez pozitív esemény. Ezáltal a vidéken a járművek mentesülnek a Szatmár-Nagykároly út oda-vissza való megtételétől. A jövőben ez a kirendeltség független vámirodává válhat. /Boros Ernő: Tegnap Nagykárolyban belső vámot avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

Piros festékkel mázolták le több, magyarok lakta község, így Avasújváros és Sárközújlak településjelző tábláját. Az azonos festék és azonos "technika" egyértelműen arra utal, hogy ugyanaz a csoport vagy személy a tettes. - A Nagy-Románia Párt választási plakátjai ugyancsak a magyarok és svábok lakta helységek tábláit részesítették előnyben, a magyar és a német feliratokat eltakarva, főként Nagykároly környékén. /(Sike Lajos): Magyar feliratokat mázoltak le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Kaffka Margit 1880 júniusában született Nagykárolyban, és 1918. december elsején hunyt el, Budapesten. Az írónő halálának 82. évfordulója alkalmából dec. 2-án Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság, illetve a helyi RMDSZ képviselői az RMDSZ-székház Kaffka-termében tartottak megemlékezést, majd megkoszorúzták a parkban lévő szobrot, amelyet a Színek és évek szerzőjének tavaly állítottak a szülővárosában. /(bor): Nagykároly. Kaffka Margit-megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

A helyi lapokat szemlézi időnként a Romániai Magyar Szó. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, főszerkesztő: Silimon-Várday Zoltán) utóbbi számaiban irodalmi összeállítás volt, Tóga István, a Romániai Teleház Egyesület elnöke nyilatkozott. Interjút közöltek Lendvay Zoltán nagykárolyi festőművésszel. Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) - erre a kiadványra a groteszk humor jellemző, lehetne mondani, hogy posztmodern. Mindenről ironikusan beszél. Az okt. 23-i budapesti ünnepségekről például: ″igenis, elítéljük Vladimir Sergej Fjodorov közkatonának a forradalom során tapasztalható furcsa magatartását!″ Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet lapja) beszámolt a tizedik TMD Gólyafesztiválról és a második Temesvári Táncháztalálkozóról. - (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele, november 7-i szám) hozta az érdekvédelmi szervezet programjának a szociálpolitikát és az egészségügyet taglaló fejezetét és bemutatta a fogyatékos személyekkel foglalkozó kolozsvári Gondviselés Egyesületet. /(Szonda Szabolcs): Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Mint minden évben '89 decembere óta az idén is decemberben elkezdődtek a gazdaköri összejövetelek a Nagykárolyi Gazdakör szervezésében, Szabó Gábor elnök, agrármérnök irányításával. A környékbeli gazdák bevonásával zajlanak e gazdaköri találkozások. A több mint 20 falu, község gazdáit is felölelő nagykárolyi gazdaköri összejövetelek tavaszig fognak tartani. Nagykárolyban él Vénig Zoltán agrármérnök, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) országos elnökségének egyik tagja, akinek nem kis szerepe van a városi és környékbeli gazdálkodás fellendítésében. /Nagy Ágnes: Megkezdődtek a nagykárolyi gazdakör-találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

"Nagykároly magyarországi testvérvárosában, Orosházán megjelent egy antológia: Átmentett igék. Nagykárolyi alkotók antológiája. Megjelentette a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság, Nagykároly, 2000. Szerkesztette: Sróth Ödön, Silimon-Várday Zoltán. A könyv megjelenését támogatta: Orosháza és Mátészalka testvérvárosok önkormányzata; Reflektor Kulturális Alapítvány - Orosháza; Helios Alapítvány - Orosháza; Wallingdorfi Magyar Irodalmi Kör. A kiadvány bemutatója jan. 20-án lesz Nagykárolyban. /Boros Ernő: Átmentett igék címmel megjelent a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság kiadványa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./"

"A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"A Nagykároly melletti Mezőfényen ipari parkot alakítanak ki. Mezőfény a magyar határ mellett fekszik, s a közelben rövidesen megnyitják a Csanálos - Vállaj határátkelőt. Az ipari park dokumentációját a szükséges téképekkel együtt még ezekben a napokban interneten is megjelenítik. /Ipari park Mezőfényen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./"

"A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"A Csíki Játékszín és az Északi Színház Harag György Társulata közötti bérletcsere részeként a csíkszeredai önkormányzati színház Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán adja elő Brandon Thomas zenés vígjátékát. A Charley nénje című zenés vígjátékot (rendező: Hunyadi László) február 17-én a bécsi magyar közönség is megnézheti. A bécsi magyar szervezetek nevében Székely Szabó Zoltán (volt sepsiszentgyörgyi színész) hívta meg a Csíki Játékszín társulatát. A vízumköltséget, fellépési díjat és utazási költségeket a meghívó fél állja. /Bécsbe készül a Csíki Játékszín. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./"

"Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./"

"A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./"

"Immár hatodik alkalommal jelent meg a Nagykároly és Vidéke évkönyve, melyben a prózai és lírai vallomások szerzői többségükben Partium szülöttei. Az évkönyv szerkesztője, Silimon-Várday Zoltán vallotta: "Egy közösség árvaságra juthat, ha emlékezetét veszni hagyja. Mi a közös álmodozást, a közös emlékezést és az értékek közös őrzését akarjuk elősegíteni évkönyvünkkel." Mindenekelőtt a valamilyen formában Nagykárolyhoz kötődő alkotókat "szólaltatja meg" a szerkesztő. Dokumentum-értékű régi fotók mutatják az egykori Nagykárolyt. /Nagykárolyiság. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 25./"

"Febr. 24-én folytatódtak a Mátyás Napok Kolozsváron. Mátyás király szülőházában Öllerer Ágnes tartott előadást Hangzó kövületek - középkori reneszánsz dallamemlékek a magyar népzenében címmel. Ezután fellépett a Deák Endre vezette Collegium együttes Nagykárolyból. Febr. 25-én az Amaryllis folytatta az angol kultúrhangulat megteremtését. Febr. 26-án Horváth Andor tart előadást Mi az ember? - Hamlet 1601-2001 címmel. /László Bakk Anikó: A IX. Mátyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"A Mátyás Napokon a nagykárolyi Collegium régizene együttes és az Amaryllis zene- és táncegyüttes lépett fel. A Collegium együttes 1977-ben alakult Deák Endre zenetanár vezetésével, leginkább a reneszánszkort kedvelik. Számos európai országban, többek között a híres németországi Bodensee Festivalon is felléptek. A közel 24 éves működésük alatt kb. 380 hangversenyt tartottak. Az Amaryllis zene- és táncegyüttes tagjai minden Mátyás-napi rendezvénysorozat lelkes résztvevői. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok Dallal, tánccal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"Tóth Birtan Csabát, a Reform Tömörülés képviselőjét választotta elnökévé az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete. Az új elnök mandátuma idejére lemond platformtagságáról, s ígérete szerint nem "pártosan", hanem a közösség érdekeinek megfelelően tevékenykedik. Részben megújult a Szövetség nagybányai, Ludescher István régi-új elnök irányította vezetősége is, amelyben nem csökkentették az elnökség tagjainak számát, ám a Nagybányai Ifjúsági Szövetségnek három helyet biztosítottak. Nagykárolyban Szabó Károly maradt az RMDSZ-elnök, Tasnádon viszont pályázat útján fogják kiválasztani a szervezet vezetőjét. /Egyensúly és megújulás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

" Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták Csirák Csaba helytörténeti kiadványát: Szatmári zsidó emlékek. Jelen volt a megyei alprefektus, Riedl Rudolf, Ilyés Gyula RMDSZ-elnök, szatmárnémeti alpolgármester, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, a Magyarok Világszövetségétől András Imre képviselő, a VET elnöke, és még sok helyi intézmény vezetője. Külföldi meghívottak is jelen voltak: a Szatmárnémetiben született Berkowitz Salamon, New York-i lakos, az Ortodox Zsidó Világtanács alapító tagja és volt alelnöke, valamint Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és mások. Csirák Csaba megköszönte mindazok hozzájárulását, akik segítették ennek az összefoglaló, de állítása szerint, és a kötet 508 oldala ellenére még így sem teljes. /Szatmári zsidó emlékek. Nagy sikerű könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./"

"Nagykárolyban az élő kulturális élet jele, hogy nemrég megjelent Sróth Ödön szerkesztésében - ő a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnöke - Átmentett igék címmel egy olyan rangos antológia, melyben huszonnégy Nagykárolyban élő költő, író, közíró, tudományos kutató, fotóművész, grafikus sorakozott fel. /Gúzs Imre: Vidék és művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./"

"A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./"

"Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./"

"Kinevezték Nagykároly város új rendőrségi vezetőit. A városban a múlt évi helyhatósági választáson Bekő Tamás mérnök (RMDSZ) kapta a szavazatok 67 %-át, ennek ellenére a rendőrségi vezetők mind románok. - Szatmárnémeti 125 tagú városi közigazgatásában mindössze 13 magyar dolgozik, annak ellenére, hogy a város lakosságának 42 %-a magyar - a hivatalos román statisztika szerint. /(Sike Lajos): De akkor ki az áruló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./"

"Visnyai Csaba, a Nagykárolyi Josephus Calasantius Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója a helyi tanácshoz fordult kérésével: az általa vezetett intézmény számára jelöljenek ki megfelelő épületet a városban, mert jelenlegi helyükön a tantermekként használt, mindössze 25-30 négyzetméteres helyiségek egyebek között egészségügyi, illetve tűzvédelmi szempontból sem megfelelőek. Az államosítás előtt Nagykárolyban a római katolikus egyháznak öt olyan épülete is volt, amelyek bármelyike otthont adhatna egy tanügyi intézménynek. /Boros Ernő: Nagykároly: A katolikus líceumnak annak ellenére sem jut iskolaépület, hogy a helyi római katolikus egyháztól öt tanintézetet államosítottak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ "

"A kilenc éve Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) első ízben tartotta kihelyezett találkozóját Szatmárnémetiben. A magyar-román-ukrán határ környékén élő - és alkotó - írókat, költőket és képzőművészeket magába ölelő társaság tagjai mindeddig a Fehérgyarmaton gyűltek össze. A mostani találkozó a társaság képzőművészeinek munkáiból rendezett kiállítással kezdődött. A jelenlévő művészek, alkotók bemutatkoztak a közönség előtt: Füzesi Magda, költő, Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Beregszászról, Makay Béla magyarországi néprajzkutató, költő, Ortutay Zsuzsa, keramikus, Reskó György, festőművész, Bíróné Gáti Judit, képzőművész, Kádár Ferenc illetve G. Katona József, költők, Nagykárolyból valamint a HIT titkára, a Hármashatár Alapítvány elnöke, Márton István. A kerekasztal beszélgetés témája a XXI. századi magyar irodalom volt. /Írók, költők és képzőművészek a hármashatár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

"Nagykárolyban jártak az Erdélyi Napló szerkesztői. Eszemecserét szerettek volna folytatni olvasóikkal, akik azonban távolmaradtak, mindössze 13-an jöttek össze. Egyik közülünk Báthori Gyula gencsi református lelkész volt, aki a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt partiumi szervezetének alelnöke. Azt szerette volna elérni, hogy a sajtó, elsősorban az Erdélyi Napló, biztosítson több teret pártja véleményének, közleményeinek. Dénes László főszerkesztő sietett leszögezni: a "sajtót ilyen célokra nem lehet felhasználni". Dénes László főszerkesztő kifejtette: Erdélyi Napló Nagyváradon megjelenő polgári hetilap rövidesen 500. lapszámát nyomja, és az eseményt méltóan akarja megünnepelni. Szándékuk a nyár közeledtével amolyan kóberes szekérrel erdélyi körútra indulni, aminek során főleg a kisebb településeket keresik fel, a születendő riportokból pedig könyvet kiadni. Elárulta azt, hogy lapja fiatal munkatársainak fizetése 1,1 millió lej, de az idősebbek sincsenek túlfizetve. Az Erdélyi Napló külmunkatársainak egyáltalán nem tud fizetni, mert nincs reklámbevétele, mint a fővárosi elektronikus médiának. Emiatt magyarországi szerzőktől vesz át inkább cikkeket, mert azok szerzői nem követelőznek. Pomogáts Béla például soha nem kért honort... Dénes László leszögezte: Erdélyben nincs olyan újság, amely önmagában nyereséges lenne. Egyetlen kivétel a Szatmári Friss Újság, ami Veress István főszerkesztőnek köszönhető. A magyar lapok példányszáma hónapról hónapra csökken, mert a papír egyre drágább, a nyomdát fizetni kell. Mégis van olyan napilap (a Krónikára utalt), hogy sokkal többet nyomtat, mint amit el tud adni. Tízezerből alig háromezret, a többi a nyakán marad. Emiatt 25 ezer dollár a havi vesztesége. Ezzel szemben az Erdélyi Napló nem pocsékol. Csak annyit nyomtat ki, amennyit el tud adni. A 4000 példányból alig 10-20 havonta a remitenda. Értesülései szerint legutóbb az Illyés Közalapítvány csak a Romániai Magyar Szó és egyes megyei újságok között 20 millió forintot osztott szét. /Nagy Ágnes: Pomogáts Béla nem kér honoráriumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ A Romániai Magyar Szó szerkesztőségi megjegyzést fűzött a cikkhez: nem részesültek a húszmillióból, amit az Illyés Közalapítvány állítólag utoljára elosztott. - Ehhez hozzátehető: a Romániai Magyar Szó éles ellentétben áll az Erdélyi Naplóval."

"Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"

"Szugyiczky István, a szatmárnémeti színház művésze Kaffka Margit írónő életét és munkásságát bemutató emlékestet szerkesztett. A nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság felkérésére az általa összeállított műsor szatmárnémeti bemutatója ápr. 10-én volt, a szülőváros, Nagykároly, közönsége pedig ápr. 21-én hallhatta az emlékezést. /Kaffka Margit-emlékest az írónő szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Az Árulás vagy reálpolitikai lépés? címmel ápr. 27-én tartandó történelmi tanácskozás témája a 290 éve megkötött szatmári béke problémaköre lesz. A Scheffler János Lelkipásztori Központban szervezett tanácskozáson a kuruc kor legjobb ismerői jelezték részvételüket. Köpeczi Béla akadémikus, Várkonyi Ágnes budapesti és Magyari András kolozsvári egyetemi tanárok mellett romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai történészek beszélnek az 1711-es béke előzményeiről, megkötéséről és következményeiről. Az évtizedek óta Craiován tanító Fehér János történész a korszak Kárpátokon túli problémaköréről tart előadást. Az előadók között lesz - többek közt - Balogh Béla nagybányai levéltáros, Zachar József budapesti hadtörténész, Tamás Edit sárospataki muzeológus, Takács Péter nyíregyházi történész, valamint Németi János és Mandula Tibor Szatmár megyei helytörténészek, Kovács Ágnes debreceni történész, a felvidéki Kónya Péter, Adam Jan, a miskolci Kovács Zoltán, a nyíregyházi Ulrich Attila és a kárpátaljai Csatári György. Az ápr. 28-i majtényi megemlékezés a nagyságos fejedelem születésének 325. évfordulója jegyében zajlik. Megkoszorúzzák a kuruc-emlékművet. Délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban Rákóczi útja címmel megnyílik a Sárospataki Rákóczi Múzeum vándorkiállítása. /A hét végén Rákóczira és kurucaira emlékezünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./"