"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság júl.20-án emlékülést tartott 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum címmel Nagyváradon, a Református Püspöki Palota dísztermében. Neves magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között a magyar muzeológia kezdeteiről, a néprajzi múzeumok történetéről, a Szatmár megyei muzeográfia múltjáról és jelenéről, múzeumalapítási törekvésekről, továbbá az aradi és a nagyváradi múzeum történetéről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./ Megemlékeztek a 130 éve alakult első Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egyletről is. Portik Imre helytörténész a város első múzeumáról beszélt. A történelmi Magyarország múzeumi áttekintőjét tartotta meg dr. Bodó Sándor, a budapesti Történelmi Múzeum főigazgatója. Külön beszélt az erdélyi múzeumokról, amint kifejtette 1914-re már majdnem 100 bejegyzett múzeumuk volt. A szilágysági muzeológia múltját és jelenét a Zilahról érkező Hegyi Éva, hasonlóképpen a Szatmár megyeit Németi János Nagykárolyból. /Emlékülés a magyar muzeológia tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Négynyelvű - román, magyar, angol, német - városbemutató képes kalauz jelenik meg rövidesen Nagykárolyról. A kiadványban olvasható szöveget Nagy László nyugdíjas földrajztanár, a fotókat Murvai György készítette. /(boros): Nagykároly: Négynyelvű városbemutató készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./"

"Piskolton ökumenikus istentisztelettel kezdődött a községnap, ezután a kaplonyi fúvósokkal felvonultak a helyi iskola tanulóiból álló mazsorettekkel., majd a színpadon játszottak népszerű slágereket. Felléptek a piskolti és a nagykárolyi iskolások mellett, a nagykárolyi Karma együttes, a piskolti tánciskola, a Magic Dance, a Fair Play és a nagykárolyi Kastélylakók tagjai. Sportrendezvények, ügyességi versenyek követték egymást. /Elek György: Aranykalász-ünnepség és községnap Piskolton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./"

"Boros Ernő nagykárolyi publicista, a Szatmári Friss Újság szerkesztője "Mindennap eljött a halál" című dokumentumkötete harmadfélszáz oldalon át foglalkozik a második világháború után Észak-Erdélyben bekövetkezett magyar- és németellenes, politikai indíttatású atrocitásokkal, különös tekintettel a Szatmár megyéből a barcaföldvári román királyi fogolytáborba hurcolt ártatlan emberek százainak kálváriájára. A jobbára az oral history módszerével készült, alaposan dokumentált kötet az Otthonom Szatmár megye sorozat 15. köteteként jelent meg a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadásában, s a korabeli feljegyzések, naplórészletek mellett a túlélők és utódok visszaemlékezéseit tartalmazza el egészen a Földváron két évvel ezelőtt felállított, majd leromboltatott emlékmű történetéig és a román történelemhamisítás máig ható jelenségeinek feltárásáig. /Felejthetetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./"

"Az idén hatodszor tartandó Nagykárolyi Napokon /aug. 23-25./ nagyszínpadán hat ismert romániai könnyűzene együttes lép fel. A nyitónapon a sajtósátorban bemutatják Nagykároly új magyar nyelvű, független közéleti hetilapját: Impressum (felelős szerkesztő Végh Balázs, helyettese Szabó Andrea, információk a kiadóban: impressum@freemail.hu. /Károly napjai - lapindítással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./"

"Ötödik alkalommal ünnepelt a város, megtartva Tasnád Napjait. Felléptek a szilágysomlyói, szilágycsehi, nagykárolyi, avasfelsőfalui, tasnádi diákklubok együttesei, különböző könnyűzene-együttesek, valamint Hiripi Rudolf népi együttese. /(Kinál György): Tasnád Napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Aug. 23-25. között bonyolítják le a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozatot. A mazsorettek felvonulása után több együttes lépett fel. Másnap újabb együttesek, tánccsoportok lépnek színpadra. /Nagykárolyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"

"Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

"Aug. 23-án elkezdődött a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Megjelentek Mátészalka és Nyírbátor képviselői, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Riedl Rudolf, a megye alprefektusa, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere és mások, így például a Ford cég képviselője. A Ford immár három éve a Nagykárolyi Napok fő szponzora. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./"

"Aug. 25-én Taktaszada 9 tagú küldöttsége érkezett Kaplonyba. A magyarországi vendégeket Kaplonyban svédasztallal fogadták, illetve Nagykárolyba, Adyfalvára, Sződemeterre és Erdődre, másnap délelőtt pedig a majtényi kuruc emlékműhöz is elkalauzolták őket. Két évvel ezelőtt a taktaszadaiak számítógépet ajándékoztak a kaplonyiaknak. Tavaly Kaplony küldöttsége ellátogatott Taktaszadára és ajándékba vittek egy szép bútort, amit a házigazdák a tanács esketőtermében helyeztek el. /boros: Taktaszadaiak Kaplonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./"

"Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./"

"Kigye település a kuruc-labanc háborúban teljesen elnéptelenedett. Ma is áll a kigyei kápolna, amely valamikor a település temploma volt. A kigyei határt kettészelő, Nagykárolyt Nagyváraddal összekötő út mentén figyelmezteti az utast a jel, a kigyei kápolna: Isten mindenütt él. Szeptember elsején Ilyés Csaba püspökségi titkár együtt misézett a környék papjaival a Szent Egyed emlékre szentelt kápolna előtt, a környező településekről ide zarándokolt hívek százai előtt. Egy nem létező településen minden év Egyed ünnepén zarándokok lépnek az ősök lábnyomába, és jutnak el a kigyei kápolnáig. /Cs. Cs.: "Hogy jelek lehessünk Isten és ember számára" Templombúcsú egy nem létező település kápolnája előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./"

"A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./"

"A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./"

"Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsága a Bihar megyei Székelyhídra, szept. 21-re összehívta Erdély, Bánság és Partium minden olyan települését, amelyek turul madárral rendelkeznek. Az ismertség egyben védelmet is jelent - véli Dukrét Géza elnök. Ebből az alkalomból jelent meg a Partiumi Füzetek 20. jubileumi kötete is. Elsőként méri föl száz esztendő turul-termését egész Erdélyből, 40 település turulmadarának története bontakozik ki a leírásokból. Székelyhíd 2000-ben - elsőként Biharban -, helyreállította a régi obeliszket. A rendezvényre 25 település küldöttei érkeztek, többen egy-egy régiót képviselve. Borbély Gábor előadásában a turulmadár, az Árpádok totemállatának jelképkörét járta körbe. A különböző korszakokban emelt turulmadaras emlékműveket csoportosította Dukrét Géza tanulmánya. Ilyen emlékművet állítottak az 1896-as millenium emlékére, ezek közül való a dési, a bihari, a zilahi és székelyhídi (csak ez utóbbi áll ma is). Régiek és igen értékesek a fehéregyházi Petőfi emlékmű, a madéfalvi Siculicidium, az első- és második világháború közöttiek közül ritkaságnak számít a nagykárolyi Rákóczi emlékmű. Befejezésül a turulos települések képviselői, a Bihar, Biharszentjános, Székelyhíd, Zilah, Szilágybagos, Sárközújlak, Fehéregyháza, Korond, Kisgalambfalva és Csíkszentmárton turulmadarait kutatók és védelmezők foglalták össze gondolataikat. /Balla Tünde: Turulos települések találkozója az Érmelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"Merli Rezső Harminckét település története /Otthonom Szatmár megye sorozat 16. kötete / című könyvében 32 Nagykároly környéki és Bükk-vidéki sváb település (illetve plébánia) történetét mutatja be. A virágzó település sorvadása a második világháború végén kezdődött, amikor a német lakosságot szülőfalujuk elhagyására kényszerítették. Sokan Ausztriába, sokan Németországba mentek, másokat deportálták. Ma meg lehet nézni, mi lett a nemrég még szépen gondozott, kedves faluból. /Sike Lajos: 32 település. Hallott-e ön Kigyéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ "

"Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"

"Tolnai Istvánt megválasztották a Nagykároly-kertváros református gyülekezet rendes lelkipásztorának, nov. 3-án sor került ünnepélyes lelkipásztori beiktatására is. Igét Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke hirdetett. Az ünneplő gyülekezet átvonult arra a helyre, ahol négy évvel ezelőtt elhelyezték a Nagykároly-kertváros református gyülekezet leendő templomának márványalapkövét, amelynek felirata a következő: "A templom alapköve immár letétetett. Kelj fel, légy erős és fogj hozzá. Soli Deo gloria. Nagykároly 1998. március 22." Eddig anyagi okok miatt elmaradt az építés, most a püspökség támogatást nyújtott az induláshoz. Tolnai István tanácsos szerint az egyházkerület 1990 óta méltán nevezhető építő egyházkerületnek. /Boros Ernő: Lelkészbeiktatás és templomépítési ünnepség Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 4./"

"Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"Stephan Lang (Láng István) 1945-ben Kálmándon született. Politikai okok miatt bebörtönözték. 1974-ben Hollandiába emigrált, ahol holland nyelven közlő író lett. Erdélyi menyegző című könyve jelenleg folytatásokban olvasható a Szatmári Friss Újságban. "A kálmándi hollandus" előbb Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban a Pont Kiadónál nemrég magyar fordításban is megjelent, A vakondvadász című könyvének bemutatója alkalmából találkozott olvasóival. A vakondvadász regény, fikció. Egyik fejezete három egymás melletti (egy katolikus, egy református, és egy román) falu második bécsi döntés utáni történetéről szól. 1940-ben a református falu lakói hazakergetik a román falu Trianon után kolonistákként a vidékre érkezett lakóit, baltával főbe ütnek egy román özvegyasszonyt. Egy nagykárolyi barátja megjegyezte, valójában 1940-ben Lucaceniben csak egy idős néni halt meg szívroham következtében. A vakondvadász egy másik fejezetében a földvári haláltáborról írt. Erről a témáról Mindennap eljött a halál címmel nemrég Boros Ernő jelentetett meg nívós munkát, nagyon részletes dokumentumkönyvet. /Kinál György: Találkozók a "kálmándi hollandussal". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

"Hogyan írnak újságcikket Tőkés Lászlóról valamely román lapban? Erre hozott példát Boros Ernő. Egy Szatmár megyei román lapnál dolgozó újságíró telefonon érdeklődött: itt járt Tőkés püspök, milyen ügyben jött? Lelkészbeiktatáson vett részt, majd megáldotta azt a helyet, ahol új református templom épül a városban. Miért kell református templomot építeni Nagykárolyban? Most nincs? De van, csak néhány évvel ezelőtt az itteni gyülekezet kettévált. Az új lelkész Tolnai István lesz. Az új templom a püspökségtől kapott pénzen épül. Ezután a román lapban megjelent, hogy a püspök új templom építtetésével igyekszik megosztani a nagykárolyi reformátusokat. /Boros Ernő: Egy újságcikk története. Hogyan írnak manapság újságcikket Tőkés Lászlóról valamely román lapban? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"Városkép- meghatározóak azok az impozáns épületek, melyek akár Szatmárnémetiben, akár Nagykárolyban vagy Máramarosszigeten a katolikus egyház tulajdonát képezték. A Máramarost is magába foglaló egyházmegyének mintegy száz ingatlant kellene visszakapnia, ezek közül a néhány éve összeállított prioritások listájára 11 került. Azonban a szatmári katolikusok a 11 ingatlanból csupán egyet kaptak ténylegesen vissza ez ideig. Az is romhalmaz, az egykori nagykárolyi Szent László konviktus épülete, ugyanis leomlott plafonokkal, ajtók-ablakok nélkül, megrongált tetőzettel adták át, egyetlen szobája sem használható Ardai Attila püspöki kormányzó arról tájékoztatott, hogy a szatmárnémeti konviktus, melyben az Unio Iskolaközpont működik, bár telekkönyvileg visszakerült az egyház tulajdonába, használatával kapcsolatban másfél évi tárgyalás után sem sikerült olyan megoldásra jutni, amit a püspökség elfogadhatónak tart. Érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az állam olyan egyházi épületekhez, melyeket amúgy sem képes karbantartani. Nem teljes az elkobzott egyházi földek és erdők visszaszolgáltatása sem. Ugyanakkor kaphatott az ortodox egyház 50 hektár földet Nagykárolyban, amikor egy talpalatnyi földje nem volt ott, ugyanakkor a katolikus egyháznak, amelynek nagy birtokai voltak, csupán 27 hektárt adtak vissza. /(Sike Lajos): A Szatmári Katolikus Püspökség mindeddig: Ténylegesen csak egy romhalmazt kapott vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Márványtáblát állítanak a nemrégiben elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ nagykárolyi tudománynépszerűsítő írónak. A 15 könyv szerzőjének munkásságát és a közéletben betöltött funkcióit (Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke) vésik rá. Az avatóünnepségre még ebben az évben sor kerül. /Márványtáblát állítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ "

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Ady Endre születésének 125. évfordulójára háromnapos rendezvénysorozatot szervezett, amely nov. 22-én Nagykárolyban, a református templomban megtartott ünnepi lelkészértekezlettel kezdődött. Nov. 22-én Nagyváradon megnyílt az In memoriam Ady kiállítás. A megemlékezés Ady munkássága a XXI. század fényében című emléküléssel folytatódott, amelynek meghívottjai között van Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nov. 23-án Érmindszenten ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartanak a költő emlékére, majd sor kerül sor az Ady Központ alapkőletételére. Nov. 24-én Csucsán folytatódik a rendezvény, ahol a református templomban délután nemzetpolitikai fórum kezdődik. /Ady-megemlékezések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./"

"Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmából nov. 21-én Nagykárolyban, a színházteremben Ady-emlékestet tartottak. Láng Gusztáv irodalomtörténész, egyetemi tanár hangsúlyozta: Ady Nagykárolytól kapott egy nagyon fontos, egész költészetére kiható élményt, ajándékot, ösztönzést. Nagykároly és környéke alakította azt a nyelvet Károlyi Gáspárban, ami lehetővé tette, hogy végül lefordíthassa a teljes Bibliát. A Károlyi-Biblia Ady egyetlen olyan könyve volt, amelyet úgyszólván minden nap olvasott. "Ennek a könyvnek a nyelve, a nyelvi fordulatai, a veretes képisége Ady egész költészetében állandóan jelen van" - hangsúlyozta. Pomogáts Béla szerint Ady volt az a magyar nemzeti gondolkodónk, aki kijelölte a magyarság előtt álló utat. /Boros Ernő: Nagykárolyi emlékest. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./"

"Az RMDSZ-kongresszus alkalmával Szatmárnémetiben járt Medgyessy Péter magyar miniszterelnökhöz két konkrét kérés volt: az egyik a szatmárnémeti színházépület felújítási munkálatainak, a másik a nagykárolyi kastély restaurálásának támogatására vonatkozott. Most a Miniszterelnöki Hivatal műszaki adatokat kért a színház és a kastély épületének állapotáról, valamint pontos kimutatatást az eddig elvégzett felújítási munkálatokról. Ugyanakkor arra is választ kértek, hogy helyi hozzájárulásra milyen mértékben lehet számítani. /b. I.: Medgyessy Péter nem feledkezett meg ígéretéről= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./"

"Árva Bethlen Kata levelei /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár/ címmel nemrég könyv alakban is nyomdafestéket láttak Bethlen Kata 1700 és 1759 között élt grófnő és írónő levelei. Az írásokat Lakatos-Bakó Melinda Ezüstgyopár-díjas nyugalmazott nagykárolyi magyar nyelv és irodalom szakos tanár rendezte sajtó alá. /(boros): Bethlen Kata grófnő nagykárolyi magyartanár által sajtó alá rendezett levelei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./"