Megjelent a Hírmondó, a nagykárolyi RMDSZ tájékoztató lapja. /Hírmondó (Nagykároly), márc./ A lap hamarosan megszűnt, még egy száma látott napvilágot.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szabó Károly /sz. Désakna, 1943. aug. 29./ szenátor elekromérnök, Nagykárolyban lakik. Szükséges az új alkotmány kidolgozása, ezen belül a kisebbségi jogok meghatározása. Az antidemokratikus oktatási kormányhatározatot törölni kell. Meg kell teremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségi oktatáshoz minél előbb megfelelő számú pedagógust képezzenek. A nemzetiségi sajtó feladata a magyarságtudat ápolása és erősítése. Keresni kell a kapcsolatot a többséggel. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Nagykárolyban, a volt megyeházán /most iskola/ aug. 8-án kétnyelvű emléktáblát akartak elhelyezni, Kölcseyre emlékezve. A polgármester megadta az engedélyt, de az iskola igazgatója nem egyezett bele, csak azzal a feltétellel, ha előzőleg három minisztérium engedélyezi. Emiatt még mindig várat magára az emléktábla elhelyezése /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Csíkszeredában kezdődik a régizene fesztivál, fellép a székelyudvarhelyi Juvenalis, a nagykárolyi Collegium, a baróti Kájoni Consort, a brassói Cantus és a szombathelyi Régizene együttes. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

"Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./"

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

"Kádár Ferenc költő, az RMDSZ nagykárolyi elnöke, tanácsos elmondta, szeretnék megakadályozni a tervet, 2500 katonának a városba telepítését, mert az gondot okozna, a 250 tiszt családostól való letelepedése pedig az etnikai összetételre is hatással lenne. Nagykárolyban nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a tisztfeleségek majd elsőbbséget élveznek a munkahelyeken. Nagykároly testvérvárosa, Orosháza felajánlotta, hogy kiadja a nagykárolyi újságot, a nyomdaköltséget is vállalja, de a hivatalos körök ezt nem engedték meg, ezért még mindig nincs magyar újságja a városnak. /Gál Éva Emese: "Van remény a fellendülésre" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ "

Megjelentek az 1992. jan. 7-i népszámlálás legfontosabb adatai a Statisztikai Hivatal kiadásában. Románia lakossága 1992-ben 22 760 449 fő, ebből román 20 352 980 fő /89,4 %/, magyar 1 620 199 /7,1 %/, cigány 409 723, német 119 436, ukrán 66 833, orosz 38 688? és így tovább. A magyarok lélekszáma az előző, 1977-es népszámláláshoz viszonyítva 93 729 fővel csökkent. Vallásszerinti megoszlás szerint a népesség 87,1 %-a ortodox /19 817 683/, 5,1 %-a római katolikus /1 144 820/, 3,5 %-a református /801 577/, 1 % görög katolikus /228 377/, 1 % pünkösdista /220 051/, 0,5 % baptista /109 677/. A kisebb lélekszámú egyházakból unitárius 76 333 fő, evangélikus 21 600 fő. A legnagyobb magyar lélekszámú városok /10 ezer magyar lakosig/: Marosvásárhely 83 681 magyar lakos /51,14 % a magyarok aránya/, Kolozsvár 74 483 fő /22,71 %/, Nagyvárad 73 272 /33,18 %/, Szatmárnémeti 53 826 /40,82 %/, Sepsiszentgyörgy 50 886 /74,76 %/, Székelyudvarhely 38 926 /97,41 %/, Csíkszereda 38 204 /83,0 %/, Temesvár 32 024 /9,58 %/, Brassó 31 271 /9,66 %/, Arad 29 788 /15,67 %/, Nagybánya 25 746 /17,3 %/, Kézdivásárhely 20 964 /91,74 %/, Gyergyószentmiklós 18 938 /88,31 %/, Nagykároly 13 901 /52,81 %/, Zilah 13 544 /19,82 %/, Nagyszalonta 12 615 /61,56 %/, Szászrégen 12 378 /31,75 %/, Szováta 10 748 /89,02 %/, Székelykeresztúr 10 059 /94,93 %/, Barót 10 006 /96,22 %/. /Z. Albu Zoltán: A legutóbbi népszámlálás a legfontosabb egyházi adatok tükrében. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

Szatmár megyében 1910-ben 168 ezer magyar élt, a megye lakosságának 62,8 %-át alkották, a románok aránya 35,6 %-os volt. Az 1992-es népszámlálás szerint viszont 140 357 volt a megye magyar lakosságának lélekszáma /35 %/, ugyanakkor 234 528 ezer román lakott Szatmár megyében, arányszámuk 58,5 %-os. Szatmárnémetiben 1910-ben a város lakóinak 94,8 %-a /33 094 fő/ magyar volt, mindössze 986 román élt a városban. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város román többségű volt: 72 701 fő /55,1 %/, mellettük a magyarok aránya 40,9 %-ra esett vissza, lélekszámuk 53 994 fő. Nagykárolyban 1910-ben a 16 078 lakosból 15 772 volt magyar és 216 fő román. A legutóbbi népszámlálás szerint viszont a város 25 911 lakosából 13 825 volt magyar /53,3 %/ és 10 866 román /41,9 %/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Márc. 11-én Nagykároly polgármestere a városba vezető utak mentén háromnyelvű /Carei - Nagykároly - Grosskarol/ helységtáblákat állíttatott fel. Ismeretlen tettesek a táblákat bemázolták. Valter Suciu, Szatmár megye prefektusa a Vocea Romaniei kormánylapban bejelentette, hogy a közigazgatási bíróságon eljárást indít a polgármester ellen, mert a háromnyelvű táblák törvényellenesek. Suciu figyelmeztetett: amennyiben a helyi tanácsi döntés Románia épségét veszélyezteti, a polgármester, illetve a helyi tanács felfüggeszthető. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 18./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Nagykároly polgármestere, Poósz Barna márc. 11-én elrendelte a háromnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, erre az 1992. jún. 23-i helyi tanácsi döntés adott engedélyt. Vasile Suciu, Szatmár megye prefektusa írásban követelte ezeknek a tábláknak az eltávolítását, ezenkívül a helyi útügyi igazgatóság intézkedését kérte, tüntessék el a táblákat. Poósz Barna polgármester maga szedette össze a táblákat, hogy megelőzze azok eltávolítását. Szabó Károly Szatmár megye RMDSZ-szenátora elítélte a polgármester lépését, mert a prefektus túllépte hatáskörét: csupán a közigazgatási bíróságon támadhatja meg a tanács határozatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./

A 190 éves Szatmári Egyházmegyét mutatja be az Új Ember, a budapesti katolikus hetilap. Reizer Pál 1990 tavasza óta püspök, azelőtt máramarosi főesperes volt. Hosszú ideig betöltetlen volt a püspöki szék, amióta Scheffler János püspököt bebörtönözték és a börtönben meghalt 1952-ben. A püspöki palota épületét - részben - visszaszerezték. Katolikus gimnáziumi osztályokat indítottak Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. Jelenleg az 19 szeminarista tanul, lesz tehát papi utánpótlás az egyházmegyében. /Új Ember, júl. 24./

"Iliescu elnök okt. 25-én Nagykárolyban mondott beszédet, "az ősi román föld utolsó darabkájának horthysta-fasiszta megszállás alóli felszabadítása 50. évfordulója" alkalmából rendezett ünnepségen. Ez a rendezvény betetőzősét jelentette a nacionalista megemlékezés-sorozatnak, a felszabadítás fél évszázados évfordulója alkalmából. Iliescut aggasztja, hogy ismét jelentkeznek a határrevízióra buzdító erők. /Magyar Hírlap, okt. 26./"

"Romániában "az 1940-1944 között megszállt Észak-Erdély felszabadításáért vívott harc" utolsó mozzanatának, Nagykároly visszafoglalásának emlékére okt. 25-én tartják a hadsereg napját. Gheorghe Tinca ebből az alkalomból adott interjút a Népszabadságnak. Arra kérdésre, hogy léteznek-e az etnikai konfliktusok esetére vonatkozó titkos katonai tervek, amelyről Ioan Mircea Pascu államtitkár beszélt, így válaszolt: "Pascu úr azt mondta, hogy léteznek. Én ezt sem meg nem erősítem, sem nem cáfolom. A román hadsereg úgy gondolja el és tervezi meg a feladatát, hogy az alkotmányos demokráciát bárkivel szemben megvédje." Cáfolta a székely megyék militarizálásának hírét. "Antonescu kiváló katona volt." - mondta. Antonescut nem azért tisztelik, mert együttműködött a Vasgárdával, "becsületes ember volt és tökéletes katona. Ezért tisztelik..." A miniszter szeptemberben elmaradt budapesti látogatásának nem kell jelentőséget tulajdonítani, fejezte be az interjút. /Népszabadság, okt. 26./"

Benedek Zoltán Nagykároly, Carei, Großkarol című 1994-ben megjelent monográfiája is mutatja, mennyire megbízhatatlanok a román nemzetiségi statisztikák. 1910-ben Nagykároly nemzetiségi megoszlása a következő volt: 216 román, 15772 magyar, 63 német. 1920-ban: 2938 román, 3337 magyar, 5932 német, 2471 zsidó /ekkor minden római katolikust automatikusan németnek minősítettek/. A következő alkalmakkor is nagymértékű volt a változás /például 1930-ban 5637 magyart és 1719 németet mutattak ki stb./, végül 1992-ben a 13899 magyar mellett 10793 román él, az 1977-ben regisztrált 114 némettel szemben 755 német és 396 sváb... /B. Kovács András: A statisztika nyomorúsága. Például Nagykároly- Großkarol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A múlt év őszén kettévált a Nagykárolyi Református Egyházmegye. A Szamos vidékét magába foglaló új, Szatmári Egyházmegye vezetője Sipos Miklós esperes lett, 42 egyházközség, 8 leányközség és 7 szórvány, összesen 35 lelkipásztor tartozik hozzá. Fogynak a gyülekezetek, ma már 20 olyan egyházközség van, ahol a reformátusok száma száz és kétszáz között mozog. Szatmárnémeti négy gyülekezetének lélekszáma 17 964 fő, a falusi gyülekezetek létszáma 16 361 fő. Az 1992-es népszámlálás 27 706 reformátust mutatott ki a Szatmárnémetiben. A tízezres különbözet nem jelentkezik az egyházközségekben, valószínűleg nem gyakorolja hitét. Az új egyházmegyében 1994-ben 441 keresztelés, 639 temetés és 278 házasságkötés volt. Szatmárnémetiben épül a város negyedik és ötödik református temploma. Az egyházmegye két alapítványt hozott létre, az egyik azokat a lelkipásztorokat segíti, ahol olyan kicsi a gyülekezet, hogy hónapokig nem kapnak fizetést. A másik missziós alap, a börtönökben, illetve kórházban levőket támogatja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Az RMGE egész Erdélyt átszövő hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal, ismerteti tevékenységüket Kulcsár László, az RMGE gyergyószentmiklósi információs központjának irodavezetője, Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja az erdélyi gazdálkodók feltérképezése, a másik cél az adatbank, a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének megteremtésére. Eddig öt ilyen információs központ működik: Nagykárolyban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson. Folyamatban van a hálózat bővítése, a közeljövőben ilyen központ lesz Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Zilahon, Gyulafehérváron, Aradon, Temesváron és Besztercén. Januárban megjelent az Agro-Info, amit az RMGE országos kiadványának lehet tekinteni. Egyelőre üzleti információkat tartalmazó újság, a tagság körében terjesztik. Az RMGE anyagi bázisát az anyaországban elnyert pályázatok, támogatások jelentik. Az információs iroda kiállításszervezéssel is foglalkozik, Budapesten is szerveztek kiállítást, közösen a Kézfogás Alapítvánnyal. A budapesti egy hosszabb kiállítássorozat első láncszeme, amit a Pécsett febr. 27-márc. 7-e közötti folytatott és ez a kiállítás végigmegy Magyarország nagyobb városain, de Ausztriába, Szlovákiába és a Vajdaságba is eljut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Nagykárolyban több templom épül. A görög katolikusok most kezdték el az építést, a magyar hívek lassan elkészülnek a római katolikus templommal, az ortodox templom építésében kiskatonák is közreműködnek, az állam pedig nagy anyagi segítséget adott, de csak az ortodox templomnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

Szent István királyra emlékezik aug. 20-án a Maros megyei Hármasfalu /Székelyszentistván, Csókfalva, Ákosfalva/ székely közössége. Bustya Dezső református lelkész hirdet igét, beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Szabó András, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke. Hasonló megemlékezés lesz Erdély más településein is, így Székelyszentkirályon, Szatmárnémetiben és Nagykárolyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 16., 597. sz./

"Kovács László külügyminiszter New Yorkban tett nyilatkozata azt a benyomást keltette, mintha "én ellene volnék a tárgyalásoknak, a párbeszédnek, a kemény vonalat képviselném"- nyilatkozta Tőkés László a Duna Televízió okt. 9-i, Esti kérdések című műsorában. A tárgyalókészséget azonban nem szabad összetéveszteni a minden áron való kapcsolattartással. Tőkés László bírálta a román-magyar katonai együttműködés hiedelmét is. "Közismert tény - válaszolta - hogy katonai és karhatalmi alakulatokat telepítenek nem csupán Székelyföld, hanem a partiumi magyar többségi területek településeire - Szatmárra, Nagykárolyra, Nagyszalontára." Ez egyfelől megfélemlítés céljából történik, másfelől a románok túlsúlyát emelik. "Szomorúnak tartom Keleti György honvédelmi miniszter azon kijelentését: Romániának, a román katonaságnak belügye, hogy hová telepít katonai alakulatokat saját országa területén." Tőkés László az RMDSZ-t is bírálta, a tanügyi válsághelyzettel kapcsolatban: "Minimalista célkitűzésnek tartom a tanügyi osztály alelnökének azt a tervezetét, hogy a létező kereteket kell kitölteni, hogy a minőségi javulásra kell törekedni." A "kis lépések politikájának becézett tanügyi politika összességében nem vezet semmire." /Új Magyarország, okt. 10./"