Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Múzsák ölelkezése /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel megjelent Kádár Ferenc nagykárolyi logopédus-költő és Vénig László nagykárolyi fotóművész közös kötete, amelyben Kádár Ferenc 74 verse és Vénig László 41 művészfotója kapott helyet. /(boros): Kádár Ferenc és Vénig László közös könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 9./

Nagykárolyban vagy a környező településeken élő, illetve innen külföldre települt képző– és fotóművész — Czumbil István, Erli Mária Tünde, Stefan Gnandt István, Gui Demeter, Lázin Csaba, Lendvay Zoltán, Murvai Ervin Szabolcs, Murvai György, Nagy Gyula, Némethi Smaranda, Virginia Piscorean, Pongrácz Károly, Franz Ritzmann Ferenc és Vénig László — alkotásaiból nyílt kollektív tárlat márc. 10–én Nagykárolyban. /Kollektív tárlat Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Márc. 15-én a Nagykárolyban rendezett ünnepség első színhelye a város központjában álló Petőfi–szobor volt. A Kaffka Margit Művelődési Társaság által itt szervezett megemlékezést Benedek Zoltán nyitotta meg. Délután a színházteremben Kiss Zita, a BEZ – Humanitas Kulturális Egyesület tagja által rendezett ünnepi műsor következett. Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a két magyarországi testvérváros, Mátészalka és Orosháza küldötteit, utána jött a műsor sok szavalattal. /Boros Ernő: Nagykárolyban a Petőfi–szobornál és a színház termében emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A 2000–ben megjelent, szatmárnémeti római katolikus templomokat bemutató album után a napokban megjelent a sorozat második kötete, amely a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Nagykároly I. számú esperesi kerületének templomait ismerteti. Az album szövegét Muhi Sándor írta, a fotókat pedig Murvai György készítette. Az album Reizer Pál megyés püspök védnökségével készült. /Album Nagykároly és környéke római katolikus templomairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./

A szatmárnémeti Caritas-szervezet programjai révén összesen 1870 gyermeket és fiatalt támogatott a 2001. évben. A támogatás kiterjedt a Caritas utcagyerekek számára létesült központjaira (Szatmáron és Nagybányán), a megye különböző településein levő szociális óvodákra, tanulóházakra, speciális óvodákra,a Szent József Rehabilitációs Központra /ahol 150 fogyatékos gyermek részesült állandó speciális kezelésben/, az alsóhomoródi Gyöngy integrációs központra, a Szent Vince heti foglalkoztatási központra. A rászorulóknak ingyen adtak gyógyszert. A szatmári római katolikus egyházmegyében 8 házi betegápoló központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. A szociális irodák keretén belül összesen 48 295 rászorult személyt támogattak, közülük 34% római katolikus, 7% görög katolikus, 46% ortodox, 12% református, 1% más vallású. /A számok tükrében. Mit tettünk a gyerekekért? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

Tavaly ősszel Nagykárolyban és a környékén élő festők, fotóművészek, írók, költők, zenészek, újságírók megalakították a Provinciart Művelődési Egyesület, ma már bejegyzett jogi személy és 2001 októberétől már számtalan tevékenységet szervezett. A Városi Művelődési Ház kiállítóterme lett a fő tanyájuk. Az eddig megrendezett három közös tárlaton túl volt már államvizsgadolgozat-bemutató (Erli Mária Tünde munkája a Nagykárolyban élt mindenkori festő-, grafikus és fotóművészekről) és Vénig László színes diáinak vetítése. /K. F.: Provinciart Nagykárolyban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Nem hivatalos adatot közölt a népszámlálás nagykárolyi eredményéből a lap: a város 23.260 lakosának 54,74 százaléka magyarnak, 41,53 százaléka románnak és 3,73 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Nagykárolyban 54,74 százalék a magyar lakosság aránya. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

Nagykárolyban ápr. 12-én bemutatták Kádár Ferenc költő és Vénig László fotóművész közös kötetét. /Boros Ernő: "Múzsák ölelkezése". Pénteken Nagykárolyban bemutatták Kádár Ferenc és Vénig László közös kötetét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./

Ápr. 13-án Székelyudvarhelyen zajlott az Románia Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ ötödik Agrofórum rendezvénye. 1998-ban Marosvásárhelyen, 1999-ben Besztercén, 2000-ben Nagykárolyban, tavaly pedig Aradon találkoztak a mezőgazdasági termelők. Az idei fórumon több mint 80 érdeklődő vett részt Erdély valamennyi megyéjéből. Számos érdekes információval szolgált Román Domokos, a Mezőgazdasági, Élelmezési és Erdőgazdálkodási Minisztérium igazgatója. Dr. Antal Attila és dr. Pürök László a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóságtól, Bagoly Tibor a Kovászna megyei igazgatóság részéről és Názmán Jenő a Maros megyei igazgatóság képviseletében az erdélyi gazdálkodás esélyeit elemezte, jelezve: átgondolt agrártámogatás nélkül a gazdáknak nincs talpon maradási esélyük. Bár a Románia Magyar Gazdák Egyesületét a kormány elismeri (az RMGE elődje, az EGE 1844-ben jött létre), mégsem hagyták jóvá, hogy az RMGE civil szervezetként, más román szervezetekhez hasonlóan, beleszólhasson a kormány támogatási elképzeléseibe. Sem Verestóy Attila, sem Kelemen Attila képviselő nem várta ki a vitafórum végét, pedig ennek teljes anyaga hűen tükrözte a romániai magyar gazdálkodók mai lelkiállapotát, azt a kilátástalanságot, amely a falu népét övezi. /Barazsuly Emil: Erdélyi magyar gazdák fóruma Az RMDSZ-honatyák a kormányhoz továbbítják a kéréseket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium ápr. 19. és 21. között rendezte meg a Kölcsey Napok 2002 rendezvénysorozatot. Az immár nyolcadik alkalommal megszervezett iskolabemutató ünnepségen az intézmény két testvériskolájának - Vásárosnamény és Nyíregyháza - diákjai mellett pásztói, temesvári, nagyváradi, nagykárolyi, máramarosszigeti és avasfelsőfalui középiskolásokat is vendégül láttak. Mohy Sándor festőművész tárlatának megnyitója után az iskola MADIPO színjátszócsoportja mutatkozott be. A történelemóra Kossuth Lajosról szólt; a fizikakatedrán az iskola VII. osztályos diákjai mutatták be az általuk készített találmányokat, a matematikusoknak csoportversenyt szerveztek, volt angol és német nyelvű csoportverseny is. /anikó: Kölcsey Napok 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 22./

Az EMKE és a Kölcsey Kör által 1990?ben elindított hagyomány szellemében ápr. 27-én megtartották a Majtényi síkon (a domahidi vasútállomás mellett) a szokásos emlékünnepséget az 1871?ben felavatott emlékműnél, amelyet 1711?ben, a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc fegyverletételének emlékére állítottak. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket. Fellépett fel a kismajtényi református egyházközség kórusa, majd Visnyai Csaba irányításával a nagykárolyi Római Katolikus Iskolaközpont kórusa és szavalócsoportja. /E. Gy.: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Nagykárolyban a közigazgatásilag ide csatolt telepes faluval, Szentjánossal (Ianculesti–tel) együtt 23 260 lakost írtak össze a számlálóbiztosok. Ebből 12 667-en (54,46 százalék) magyarnak, 9675-en (41,6 százalék) románnak, 286-an (1,23 százalék) németnek, 198–an (0,85 százalék) svábnak, 383–an (1,65 százalék) cigánynak, 51–en (0,22 százalék) más nemzetiségűnek vallották magukat. Ianculesti–en 403 személy lakik, valamennyien románok. E falu lakosait nem számítva a tulajdonképpeni Nagykárolynak 22 857 lakosa van, amiből magyar 12 667 (55,42 százalék), román 9272 (40,56 százalék). Vallási felekezetek szerint Nagykárolyban és Ianculesti–en összesen 8240 (35,43 százalék) római katolikus, 8092 (34,79 százalék) ortodox, 1664 (7,15) görög katolikus, 4890 (21,02) református, 374 (1,61 százalék) más vallású él. Ugyanez csak Nagykárolyban: római katolikus 8240 (36,05 százalék), ortodox 7692 (33,66 százalék), görög katolikus 1664 (7,28 százalék), református 4890 (21,39 százalék) más vallású 374 (1,62 százalék). Az 1992–es népszámlálás alkalmával Nagykárolyban a számlálóbiztosok a ianculesti–iekkel együtt 26 363 lakost írtak össze, amiből 10793–an románnak, 13 899–en magyarnak, 1755–en németnek, 413–an cigánynak, 69–en ukránnak, 12–en zsidónak, 4–en szlováknak, 22–en valamilyen más nemzetiségűnek vallották magukat. /Boros: Nagykároly: Részletes (de még nem hivatalos) népszámlálási adatok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Megjelent A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomai című könyvsorozat második kötete. A tájékoztatót Muhi Sándor szatmárnémeti grafikus írta Murvai György országos hírű nagykárolyi fotóművész képeihez. /Újabb magyar könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Huszonhárom líceumi és szakközépiskolai osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön Szatmár megyében azok a fiatalok, akik most fejezik be az általános iskolát, az inasiskolákban pedig annyi osztály indul magyarul, amennyire igény lesz, tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadikosunk magyarul folytathatja tovább tanulmányait. A tavalyinál is jobbak az esélyek erre, hisz két új osztály indul. Az egyik a nagykárolyi iskolacsoportban, a másik a szatmári Ioan Slavici főgimnáziumnál. Ez utóbbi tanítóképzői osztály. Néhány éves kihagyás után Szatmárnémetiben is visszaáll az ötéves tanítóképzés mind román, mind magyar nyelven. /(Sike Lajos): Minden magyar nyolcadikos magyarul tanulhat tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Máj. 23-án ülésezett Nagykároly tanácsa. Az ülésen megtört a jég: a piaci árusoknak az ülésen jelen lévő egyik képviselője magyar nyelven szólalt fel. A közigazgatási törvény vonatkozó cikkelye immár több, mint három hónapja szavatolja ezt a jogot. Szebb lett volna, ha nem kívülálló, hanem valamely tanácstag töri meg a jeget. /Boros Ernő: Nagykároly. Megtört a jég: magyar szó a tanácsülésen! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

Jún. 2-án a Nagykárolyban, a múzeumban megnyílt az a helyi kékfestés történetét bemutató kiállítás. A megnyitón dr. Németi János, a múzeum vezetője a kékfestő ipart Nagykárolyban meghonosító, majd három generáción át folytató, Lukácsovits család történetét foglalta össze. /boros: Kiállításmegnyitó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./

A BEZ–HUMANITAS Ifjúsági Kulturális Egyesület szervezésében a nagykárolyi Gvadányi József Színkör tagjai az elmúlt napokban Kaplonyban, Mezőpetriben és Nagykárolyban, majd Börvelyben mutatták be a Barangolás Meseországban című mesejátékot. Kiss Zita, a darab rendezője beszámolt arról, hogy egyesületüket BEZ–HUMANITAS néven bejegyeztették, és Gvadányi József Színkörként újabban ennek a keretében tevékenykednek. Szeretnének beindítani egy gyermek–színjátszó csoportot is. /Boros Ernő: Nagykároly. Színjátszó csoportból színkör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

Máj. 9-én Nagykárolyban a kastélyban tartották Gnandt István 1952–ben Mezőfényen született, 1988 óta Németországban élő képzőművész egyéni tárlatának az ünnepélyes megnyitóját. A nagytermet szinte zsúfolásig megtöltők egy része a határokon túlról, elsősorban Németországból és Magyarországról érkezett erre az eseményre. Grafikái, akvarelljei sikert arattak. /Boros Ernő: Kiállítás–megnyitó a Károlyi–kastélyban. Gnandt István megmaradt nagykárolyi művésznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

Jún. 10-én Nagykárolyban, szülővárosában a helyi Kaffka Margit Művelődési Társaság a 122 éve született Kaffka Margit írónő szobra előtt koszorúzással egybekötött megemlékezést rendezett. /boros: Tegnap Nagykárolyban: Megkoszorúzták Kaffka Margit szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

A szórványban szívszorongva várták a magyarok a népszámláló biztosokat. Élesden kitették a kétnyelvű táblákat, mivel a korábbi népszámlálás adatai szerint ez kötelező volt. Aztán kiderült, hogy tíz év alatt az élesdi magyarság a szögesdrót túlsó oldalára száműzetett, mivel 19 százalékra csökkent a száma. Szinte csodálatra méltónak is lehetne nevezni az élesdi városatyák döntését, amellyel a táblákat mégis meghagyják eredeti helyükön. Nagyszeben bejáratánál háromnyelvű tábla fogadja az odalátogatókat, holott a német kisebbség talán még a két százalékot sem éri el a városban. De nem ez az egyedüli példa: sorolhatnánk még Szászrégent, a Nagykároly környéki falvakat és sok más erdélyi települést. Ahol a törvény szögesdrótját sikerült a barátság kötelévé fonni. /Lukács János: A szögesdróton túl. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

A Nagykárolyban 1992–ben beindított Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontnak nincs önálló székhelye. A katolikus líceum a Iuliu Maniu iskolacsoport mellett lévő volt idősek otthona épületének a fél szárnyában működik. A rendelkezésre álló termek osztályteremnek nagyon kicsik: 25–27–29 diák tanul egy–egy 25 négyzetméteres teremben. Az iskolai évben két osztály (48 tanuló) végez. A 2002–2003-as iskolai évre a Szatmár megyei tanfelügyelőség két líceumi, (összesen 56 hely) és egy szakmai (30 hely) osztály beindítását hagyta jóvá. Visnyai Csaba, a katolikus líceum igazgatója beadványt intézett a helyi tanácshoz. Ebben javasolta a volt Május 9. klub épületében lévő szabad helyiségek átadását és a Doina utca 15. szám alatt lévő épület egy részének az átadását. /Boros Ernő: Nagykároly: Tanterem–gondok a katolikus líceumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./

"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"Folytatódik a Csíkszeredai Nyár rendezvénysorozat, júl. 18-tól a hagyományos Régizene Fesztivál várja a Mikó-várba a zenekedvelőket. A román Művelődési Minisztérium anyagilag nem támogatta az ország különböző városaiból, valamint külföldről érkező együtteseket felsorakoztató Régizene Fesztivált, ezért idén kevesebb együttes lép majd fel. Jelen lesz a csíkszeredai Harmónia kórus, a Csíki Kamarazenekar, a nagykárolyi Collegium, Marosvásárhelyről pedig egy korálegyüttes, a híres, régizenét játszó Kecskés együttes /Magyar hősök és szentek című műsorukkal/ és a felvidéki Ghymes együttes. /Takács Éva: Csíkszeredai Nyár. Holnaptól Régizene Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Az idén első alkalommal a zenét, a táncot és a színházat ötvözte a több évtizedes múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Először lépett fel a szlovákiai Ghymes együttes. Fellépett továbbá a csíkszeredai Harmónia Kórus és a Csíki Kamarazenekar, a virágénekeket előadó nagykárolyi Collegium, a marosvásárhelyi Cantuale Vokálkvartett, valamint a magyarországi Kecskés Együttes, Magyar hősök és szentek című műsorával. Bemutatta közös, Régi Magyar Táncok címet viselő produkcióját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a magyarországi Jánosi Együttes. /Kiss Edit: Zene, tánc és színház ötvözete. Véget ért a Régizene Fesztivál Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"