1956-ban, illetve az azt követő években a román kommunista hatalom az erdélyi magyarságot végérvényesen össze akarta roppantani. Ez nem sikerült, és ez jelentős mértékben a kivégzettek, bebörtönzöttek helytállásán múlott. 1989 után levéltári dokumentumok alapján kezdte kutatni sorsukat Tófalvi Zoltán, ma is ezt tartja legfontosabb feladatának. Május 8-án mutatták be Marosvásárhelyen az erdélyi hazaárulási perekről szóló sorozatának II. és III. köteteit, amelyek az érmihályfalvi csoport, illetve a Dobai-per történetét taglalják. A Dobai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítélt, ma is kiváló memóriájú Varga László marosvásárhelyi református lelkész Páskándi Gézának a szamosújvári börtönben fejben megfogalmazott versét mondta el megrendítő hatással. A „hazaárulási perek”-sorozat négy, levéltári dokumentumok alapján összeállított kötetből és egy mélyinterjúkat tartalmazó kiadványból áll. Önálló kötet készül az 1959-ben megszüntetett és a Babes Egyetemmel egyesített Bolyai Tudományegyetem peréről, amelynek során mintegy harminc tanárt, diákot zártak börtönbe, illetve másokat kirúgtak az egyetemről. Készül a kötet az erdélyi unitárius egyház lefejezéséről, illetve a 77 személy elítélésével végződő Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége – az EMISZ – peréről, az 59 személy bebörtönzésével járó Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete – a SZVISZ – koncepciós peréről, illetve a tűzhalált halt Moyses Márton és társai peréről. A mintegy tíz kötetre tervezett sorozat, a romániai politikai perek monografikus bemutatása igen jelentős vállalkozás. /Damján B. Sándor: Ötvenhat mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Tizenharmadik alkalommal látható Marosvásárhelyen az Ariadné textilművészeti kiállítás. Marosvásárhelyiek mellett kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, temesvári képzőművészek mutatták be alkotásaikat. /Antal Erika: Ariadné fonala 13-szor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A magyar politikusok és a romániai magyar pedagógustársadalom egyaránt tiltakozik az ellen, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke közölte, Bondor István leváltása és román vezetővel történő helyettesítése a magyar főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek múlt hétvégi, marosvásárhelyi találkozóján is felzúdulást váltott ki. Az ülésen részt vett Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Markó arra tett ígéretet a pedagógusoknak, hogy leül tárgyalni a Hargita megyei helyzetről a szociáldemokraták elnökével, Mircea Geoanával és Ecaterina Andronescu miniszterrel. Van egy megállapodásunk ugyanis a kormánypártokkal arról, hogy vezetőváltáskor vegyék figyelembe az etnikai arányokat” – mondta Lakatos. Lakatos szerint „Nem kell visszariadnunk semmilyen tiltakozási formától, az éhségsztrájktól és az utcára vonulástól sem, hogy a helyzeten változtassunk. ” Az utcára vonulás lehetőségét fontolgatják a székelyföldi tanárok. /Pedagógus-éhségsztrájkkal a magyar főtanfelügyelőért? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Idén is a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar diákjai nyerték a temesvári műszaki Tudományos Diákköri Konferenciát. Az egri Bosch Rexroth Pneumatika Kft., valamint a budapesti Bosch Rexroth Kft. második alkalommal hirdetett versenyt a felsőoktatási intézmények hallgatói részére. Idén a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara mechatronika szakos hallgatóinak két csapata saját tervezésű járművekkel nevezett be a versenyre, és mindkét csapat díjat hozott haza. A versenyző csapatok irányító tanárai dr. Kakucs András és dr. Forgó Zoltán, a Sapientia marosvásárhelyi Gépészmérnöki Tanszékének mérnök oktatói voltak. /Portik Vilmos László: Díjeső a sapientiás diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

Először szervezi meg az Antal Pál-emléknapokat a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemmel közösen e hét végén tartandó rendezvény- és előadássorozattal a tíz éve elhunyt legendás színházalapító, igazgató-rendező, társulatvezető emléke előtt tisztelegnek a szervezők. Fellép az egri Harlekin Bábszínház is. Május 16-án Antal Pál színházi öröksége címmel szakmai fórum lesz, amelyen jeleneteket is bemutatnak a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar és román, bábművész szakos hallgatói. Bemutatják az Ariel-Lapozó című bábszínházi lapot, majd megkoszorúzzák Antal Pál emléktábláját. /Nagy Botond: Antal Pál-emléknapok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

A kulturális minisztérium fellépését kéri a Pro Europa Liga (PEL) a görög katolikus templomok lerombolása, átépítése ellen, különben az Európai Bizottsághoz fordul panasszal a PEL, jelentette ki Smaranda Enache. A szaploncai vidám temetőbeli templomnál megerősítési munkálatok ürügyén a templom rombolása folyik, a Marosvásárhely közeli, nyárádtői görög katolikus templomra pedig a görögkeleti egyház ráépítette hagymakupolás katedrálisát. Smaranda Enache csodálkozik, hogy az ortodox egyház részéről még senki nem emelt szót emiatt. /Antal Erika: Görög katolikus örökségért a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

A Pro Európa Liga monitorizálja Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal működését. Megállapította, hogy sem a tanács, sem az önkormányzat nem tartja tiszteletben a törvényeket, nyilatkozta Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. A törvénytelenségben, tette hozzá, Dorin Florea polgármester jár az élen, aki közérdekű információkat titkol el a közvélemény elől. Például az önéletrajza helyett egy „romantikus sikersztorit” jelentetett meg, ráadásul a vagyonnyilatkozatok sem korrektek. A kihelyezett irodákat a PEL pazarlásnak nevezi, amelyeket a polgármester nyittatott meg, kizárólag a politikai klientúra javára. Csapást mért a kormány a romániai közigazgatásra a nemrég elfogadott 36-os számú sürgősségi kormányrendelettel, állapította meg Smaranda Enache, mert törvényerőre emelte azt a tényt, hogy csak akkor foglalhat el valaki vezető tisztséget a közigazgatásban, ha a hatalmon levő párt tagja vagy a klientúrájához tartozik. A PEL a sürgősségi kormányrendelet visszavonását követeli, és levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben felkéri, vesse latba tekintélyét, hogy elérhessék a rendelet visszavonását. /Mózes Edith: Önéletrajz helyett sikersztori? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

Május 18-án, a 97,1-es frekvencián kezdi el földi sugárzását a Marosvásárhelyen működő Erdély FM rádióadó, „A bizalom hangja”, ahogyan a rádió meghatározza magát. Az egész nap sugárzó erdélyi magyar rádióként elképzelt médiaintézmény egyelőre csak Marosvásárhelyen szerzett frekvenciát, de az üzemeltetők reményei szerint év végéig más településeken is vételezhető lesz az Erdély FM. Az RMDSZ által létrehozott Janovits Jenő Alapítvány rádiója elsősorban azt a mintegy húsz százalékra becsült hallgatói réteget célozza meg, amely Kelemen Attila Ármin igazgató szerint a társadalom dinamikus szféráját képezi. Az RMDSZ-közeli Janovits Jenő Alapítvány által korszerűen felszerelt stúdiókban a rádió fiatal munkatársai dolgoznak. Kelemen Attila Ármin elmondta, számos magyarországi és nemzetközi modellt tanulmányoztak. Kelemen, aki korábban Erdély legismertebb hírportálját, a Transindexet vezette, hangsúlyozta, hogy az igényes hallgatókat célozták meg. A délutáni órákban Kultimátum címmel művelődési magazin készül, ezt követi a Cafe Vásárhely anekdotákkal tűzdelt élő beszélgetőműsor. Kelemen a zenei műsorokról: „urbánus hangzású, kellemes, meleg zenét igyekszünk sugározni. ” A Csalóka napfény keretében neves történészek segítségével Erdély múltját igyekeznek bemutatni. /Szucher Ervin: Az aktív réteget célozza meg az Erdély FM. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Május 15-én tartották a DrámaPálya dráma- és kritikaíró pályázat díjátadó ünnepségét a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előcsarnokában. A több kategóriában lezajlott versenyről az egyetem tanárai közül elsőként Ungvári Zrínyi Ildikó beszélt. Boros Kinga elmondta: annak ellenére, hogy olyan írás, amely teljesen megfelelt volna a kritika követelményeinek, nem érkezett, a jelentkezők jó része érti a színház működését. Összesen 49 pályamunkát kellett a zsűrinek elbírálnia, tíz munkát érdemesítettek díjra, illetve dicséretre. Igazán jó drámalezárás Pálffy Zsófia Disharmonia Caelestis című jelenetét kivéve nem született. A díjazott jeleneteket és drámákat mutatták be felolvasószínház keretében az egyetem diákjainak rendezésében és – legnagyobbrészt – előadásában. Az első díjat Szvitán Krisztián (Budapest) nyerte el, Csuszner Ferenc (Gyergyószentmiklós) második díjas, Izsó Zita (Budapest) ugyancsak második díjas. /Nagy Botond: DrámaPályá(zó)k ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A magyar nyelvű orvosképzés 60. évfordulóját a rádiósok Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ünnepelték meg 2005. április 23-án. 1962-ig az egyetemen az oktatás csak magyar nyelvű volt. Az egyetem 10 éves évfordulójára Kodály Zoltán Háry János daljátékát mutatták be, 110 tagot számláló diák, tanár, műkedvelő közreműködésével, és a nagy siker miatt többször is játszották. Az egyetem sportélete egyidős volt az oktatás beindulásával. Kakuts András tanszékvezető hozta létre a vívó szakosztályt. A vívók sok díjat nyertek az országban és külföldön is, de a legfényesebb a Pongrácz Antal érme volt, aki Teheránban megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. Pongrácz Antal emlékezett erre: nem volt vívófelszerelése, azt kölcsönkérte Huszár Ernő doktortól, úgy indult Teheránba, ahol megnyerte a világbajnokságot. Amikor hazajött, azt hitte, ő a legjobb. Másnap az edzőmérkőzésen Huszár doktor 5–0-ra verte. A sport tanította meg, hogy az élet nem egy sikertörténet, bukásokkal van tele, de mindig fel kell tudni állni. Pongrácz Antal még három olimpián vett részt. Négy éve, 2005 áprilisában emlékezett minderre Pongrácz doktor, hangját ma már csak magnószalag őrzi. /Jászberényi Emese: Emlékforgácsok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma, a Hiszek a romokonősbemutatója Marosvásárhelyen volt március 30-án. A rockoratórium szövegét Papp László, a Szent Imre Kollégium lelki igazgatója írta. A zenét Gyárfás Levente és Csiszér László szerezte. Az egyház felismerte a kommunikációs eszközökben rejlő hatalmas evangelizációs lehetőséget. Az örömhír terjesztésére egyre inkább igénybe veszi a sajtót, a rádiót, a televíziót, legújabban az internetet, s nem utolsósorban a színházat, hangsúlyozta Jakab Gábor. A most bemutatott rockoratórium üzenete: a magyar keresztény közösségnek szüksége van az önvizsgálatra és a lelki megújulásra. /Jakab Gábor: Hiszek a romokon. A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./

Május 15-én tartották a negyedik népzene- és néptánc-találkozót, a Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület szervezésében, Marosvásárhelyen. A rendezvényt idén is a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke nyitotta meg, és díszoklevelet, jelképes ajándékokat nyújtott át az együttesek, tánckarok, formációk vezetőinek. Az 1931-ben született táncmester, zenész és szószóló, az „örökmozgó Laji bá” öregkorára hazatért falujába, Korondra. Hittel vallja: fel kell éleszteni a rendtartó székely falu hagyományait, a faluközösséget, mert a rendtartó székely falu önmagára vigyázott, felelt, önmagát megnevelte, tovább képezte, s tekintélye volt a becsületes munkának, magyar öntudatnak. Laji bá segíti az 1990 utáni néptánc-nemzedékek törekvéseit. A Maros Művészegyüttes mesterré érett táncosai és ügybuzgó fiatalabbjai hivatásuknak tekintik az erdélyi folklórhagyományok gyűjtését, megőrzését és felhasználását, mind oktatási, mind színpadon való bemutatási céllal, találkozók, előadások, műsorok révén. Ennek jegyében szervezik immár negyedik esztendeje a népzenei és néptánc-találkozókat. A parádét a kibédi Madaras Gábor hagyományőrző néptánccsoport nyitotta (vezetőjük Barabási Attila-Csaba), őket követte Lőrincz Lajos verbunkja. Mementó: az 1957-ben alakult Székely Népi Együttes műsorán szerepelt Lőrincz Lajos, Laji bá. A fesztivál második felét jórészt a Napsugár Ifjúsági néptánccsoport középső csoportjainak változatos műsora töltötte ki, végül a Maros Művészegyüttes tánckara következett. /Bölöni Domokos: A Sóvidék örökmozgója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem által szervezett DrámaPálya dráma- és kritikaíró verseny díjkiosztója alkalmából napjaink erdélyi magyar dráma-, de főként színikritika-írásáról vitáztak a résztvevők. Kovács Levente a hetvenes-nyolcvanas évek szakmai térképét vázolta fel, az akkori kritikusi közfutást, az Utunk hetilap, vagy a bukarestiek erős kritikusi gárdáját. A szerkesztőségek szemlélete megváltozott. Akkoriban hat-nyolc sajtóorgánum volt jelen mindegyik bemutatón. Mára a kritikaírás szétszórttá vált. Hegyi Réka közöl Kolozsváron, Boros Kinga és Nagy Botond Vásárhelyen, de nincsen koncentrált kör. Hegyi Réka az anyagi ösztönzés hiányát és ugyanakkor fontosságát hangsúlyozta. /Na. : Erdélyi ítészek estje. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberjogi bizottságának képviselői gyűltek össze május 18-án Marosvásárhelyen megvitatni az Európában legnépesebb nemzeti kisebbséget, a romákat érintő jogi, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseket. Az Európa Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, illetve az Olaszországban történtek után leginkább a romániai romákra figyel Európa, ezért aktuális volt ebben az országban szervezni az ülésszakot. Frunda György szenátor, a szakbizottság tagja elmondta, az Európa Tanács tavaly ősszel elfogadta azt a javaslatát, hogy az idei kihelyezett ülésre Marosvásárhelyen kerüljön sor. /Antal Erika: Roma ügyek leltára. Marosvásárhelyen ülésezik az ET jogi bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Závada Pál Bethlen című történelmi játéka a 2008/2009-es évad záródarabjaként került a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának repertoárjába, Kövesdy István rendezésében. A színmű Móricz Zsigmond Erdély című regénytrilógiája alapján készült. /Bethlen. Závada Pál darabja a marosvásárhelyi színpadon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Orth István nagyszebeni képzőművész tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Orth István az erdélyi magyarság egyik – külföldön is – legismertebb, legelismertebb alkotója. A művész most Tündérkert című sorozatát hozta el, ebben az erdélyi műemlékeket, várakat, iskolákat örökíti meg. Orth Istvánról a Mentor Kiadó tavaly jelentetett meg monográfiát, amelyben Józsa István esszéje olvasható e változatos művészetről. Orth István a metszetek, az aquatinták, az ex librisek mestere, de van művészetének egy olyan vonulata is, amiről a monográfia részletesen ír: és ez a szürrealista vonulat. Ugyancsak a Bernády Házban volt Pletl Péter tárlatnyitója is. /Nagy Botond: Szürreális Tündérkert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A testnevelő tanárok ötödik országos tanácskozásán, Marosvásárhelyen bemutatkozott a sportoldal.ro című internetes sportújság. A magyar nyelvű internetes sportújságot sokan olvassák és használják, főszerkesztője Zátyi Tibor. A virtuális sportújság híreket, cikkeket, tudósításokat közöl a hazai és külföldi sporteseményekről, esetenként élőben közvetíti a fontosabb rendezvényeket. /Antal Erika: Sportoldal mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Három napig fórummá változott Marosvásárhelyen az Ariel Színház. Antal Pálra emlékeztek a szervezők, a színház néhai alapítója, igazgatója, társulatvezetője, rendezője halálának tizedik évfordulóján. Az egri Harlekin Bábszínház Mazsola című előadásával kezdődött május 15-én a program. Másnap volt az Antal Pál színházi öröksége című szakmai fórum. Bemutatták az intézmény Ariel-Lapozó című folyóiratát. A Székely Katalin és Fehér Csaba szerkesztette folyóirat színes, igényes kiadvány. A lap a tervek szerint negyedévenként jelenik majd meg. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar és román nyelven tanuló hallgatói adtak elő részleteket Nela Stroescu Hét szarvas balladája című, Antal Pál rendezte előadásából. /Nagy Botond: Bábszínházi ünnep, mosolygó emlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Marosvásárhelyről érkezett Kézdivásárhelyre, az ezer ülőhelyes, zsúfolásig telt főtéri református templomba Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője és Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök, aki a határok fölötti nemzetegyesítés eszméje jegyében közösen kampányol Tőkés Lászlóval. Eljött Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is. Tamás Sándor megyei tanácselnök az Egy a nemzet! jelszó fontosságát emelte ki. Orbán Viktor többek között azt hangsúlyozta, milyen fontos az erős magyar képviselet Európa fővárosában. Előrevetítette, hogy a jelenlegi nemzetellenes kormány napjai meg vannak számlálva, és eljön az az idő, amikor ismét Erdély-barát kormánya lesz Magyarországnak. /Iochom István: Egy a nemzet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Nem elképzelhetetlen, hogy néhány év vagy évtized múlva sűrített levegővel működő járművek fognak közlekedni az utakon – hangzott el május 21-én Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai kampuszában, ahol az a két győztes csapat mutatta be saját készítésű, sűrített levegővel működő járművét, amely május 8-9-én Egerben a Pneumobil versenyen első és második helyezést szerzett. A gépészmérnöki tanszék harmadéves diákjainak 3-4 hónapos munkájukba telt, amíg megépítették a kerékpárvázra szerelt járműveket. /Antal Erika: Diáktalálmány Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az erdélyi magyar civil szerveteknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós pénzekre – ez volt az egyik konklúziója annak a marosvásárhelyi tanácskozásnak, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZSZ) szervezett május 20-án Marosvásárhelyen. Bodó Barna elnök közölte, országos „turné” keretében tájékozódik a civilek gondjairól. Eddig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron szólították meg a szervezeteket, hogy az erdélyi civilek közösen döntsék el: kérjék-e a magyar kormánytól azt, hogy a határon túli szervezetek is képviseltessék magukat az anyaországi támogatásokat szétosztó alapítványok kuratóriumaiban. A jelenlevők szerint szükség van arra, hogy az érintettek részvételével szülessenek meg Magyarországon az anyagi támogatásra vonatkozó döntések. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a jelenlegi, baloldali kormánytól nem érdemes kérni, és nem kell elfogadni tőle semmit. Úgy vélte, az erdélyi magyar civil szervezeteknek meg kell várniuk a jövőre esedékes kormányváltást. A többi jelenlévő azonban úgy gondolta, minél hamarabb be kell indítani a folyamatot. A marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetője, Boross Csaba úgy vélte, az uniós és magyarországi pályázás terén olyan klikk alakult ki, amely nem engedi támogatáshoz jutni a kisebb, újonnan bejegyzett szervezeteket. /Máthé Éva: Titkolózás helyett összefogást! = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

15 éves az 1994-ben Marosvásárhelyen létesült a Vályi Gyula Matematikai Társaság, célkitűzései: a gimnáziumi tanulók ingyenes, órákon kívüli, hetenkénti felkészítése a Vályi Gyula matematikakör keretében, a magyar matematikai szaknyelv ápolása, a gimnáziumi matematikatanárok szakmai továbbképzésének segítése. A Vályi Gyula Matematikai Társaság munkájának eredményeképpen megjelent öt különböző tematikájú matematika példatár. Konferenciákat tartottak. Elkészíttették és 2005. január 25-én leleplezték a Vályi Gyula-emléktáblát, Vályi Gyula Házsongárdi temetőben levő sírjának rendbetételéhez anyagilag hozzájárultak. Vályi Gyula Marosvásárhely legnagyobb tudós szülötte, megilletné egy szobor, de utca sem viselheti a nevét. /Sebestyén Júlia: 15 éves a Vályi Gyula Matematikai Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Május 14-én a kolozsvári Puck Bábszínházban teltháznak játszott Pályi János magyarországi bábjátékos, Órajáték című előadásával. Az előadás Kovács Ildikó bábrendező emlékére szervezett erdélyi emlékturné része, amelynek színhelyei Kolozsvár mellett Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti voltak. Kovács Ildikó Kelet-Európa legnagyobb bábrendezői közé sorolható, nevet és rangot adott a kolozsvári bábjátszásnak. „Valamennyien az ő köpönyege alól bújtunk ki” – fogalmazta meg Rumi László bábrendező, a kecskeméti bábos iskola egyik tehetséges tagja. Pályi János kiváló bábszínészként, de rendezőként, valamint bábos képzések szervezőjeként, oktatójaként is jelen volt a kolozsvári bábos életben. /Sándor-Patka Ildikó: Láthatatlan nyomok… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Tófalvi Zoltán /sz. 1944. márc. 24./ marosvásárhelyi író, történész Korondról származik, behatóan tanulmányozta a fazekasok életét, munkáját. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett képesítést, majd a Kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán tanult. Később A Hét és az Erdélyi Napló hetilapok és a Román Televízió magyar szerkesztőségének munkatársaként dolgozott. Számos riport- és tanulmánykötete jelent meg. Kutatási területe a korondi népi fazekasság, valamint az 1956-os események és azok következményei. 1982. október 30-án tartották nála az első házkutatást. Az irodalmi alkotásnál is súlyosabb bűnnek számított néprajzzal foglalkozni Tófalvi tanulmányt ír a beszervezés „menetrendjéről”. A kiszemelt ügynöknek saját kezűleg kellett megírnia a beszervezési kötelezvényt, azt utána le is gépelték, amit az ügynöknek szintén alá kellett írnia. A jelentések zömét az információk alapján ugyan a tartótiszt – a „forrás” fedőnevét is feltüntetve – összegezte, de a Szekuritáté gondoskodott arról, hogy a dossziéban a saját kézzel írt jelentések is legyenek. Tófalvi úgy érzi, a kommunista diktatúra ellen lázadók történetének megírása, a periratok közzététele a legsürgősebb feladatok közé tartozik. A román történetíráshoz viszonyítva nagy a lemaradás. Eddig több százezer oldal periratot, az 1956 utáni hazai perekhez kapcsolódó dokumentációt olvasott át, fordított románról magyarra. Ezekből látja, milyen meghatározó, központi személyiség volt Márton Áron püspök. Abszolút tekintélynek számított. Dobai István nemzetközi jogász háromszor járt Márton Áron irodájában, hogy kikérje a tanácsát az általa összeállított ENSZ-memorandumról, annak ellenére, hogy református főgondnok volt. A később kivégzett Szoboszlai Aladár plébános is Márton Áronnak akarta megmutatni a Keresztény Dolgozók Pártjának programját, a román–magyar konföderációt meghirdető elképzeléseit. Márton Áron a huszadik század egyik legjelentősebb magyarja volt. Tisztán látta az eseményeket, összefüggéseket. Tófalvi tízkötetesre tervezi az 1956-os eseményekhez kapcsolódó sorozatot, és ebből három jelent meg. A következők: a hazaárulási perekről négy kötet szól: az első a Szoboszlai-, a második az érmihályfalvi, a harmadik a Dobai-csoport, a negyedik a Fodor Pál és Csiha Kálmán és három Ferenc-rendi szerzetes pere, és lesz egy ötödik kötet, amelyben a túlélőket szembesíti a dokumentumokkal. Előkészületben van a negyedik és ötödik kötet. Ez lesz az első sorozat. A második sorozatban a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez kapcsolódó peranyagot dolgozza fel. Külön kötet tartalmazza majd Moyses Márton és Szokoly Elek, illetve a határon átszökött két fiatal perét. Tófalvi foglalkozik az unitárius egyház lefejezésével és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének a perével is. A következő kötet a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének pere, 59 diákot, tanárt ítéltek el. Külön kötet foglalkozik majd a kolozsvári teológiai intézetben lezajlott eseményekkel. Lesz egy összefoglaló kötet a székelyföldi, szovátai, gyulakutai szervezkedésekről, amelyek közvetlenül a forradalom napjaiban, illetve utána zajlottak. 2006. december 17-én éjszaka betörtek Tófalvi lakásába. Feltűnő, hogy egy betörőt miért érdekelnek az 1956-os eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok? A megmaradt dokumentumokat, több tízezer oldalt szétszórtak a lakásban. Három hónapig tartott, amíg valamennyire rendszerezni tudta. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el. Most már azért beszél minderről, mert nem tartja otthon az anyagait. /Máthé Éva: Requiem a meghurcoltakért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Gulag, Kola, Recsk, Duna-csatorna, Bor, Földvár, Apahida, Szibéria, Katyn … A lista távolról sem teljes. A náci emberirtás, megtörténése óta, kötelező oktatási anyag az iskolákban. A kommunizmus rémtetteit a történtek óta és után is félelem, és a történelem hallgatása borítja. Jobbára a művészek hallgatása is. Csíky Boldizsár Gulag című új zeneműve szimfonikus emlékezés. Arról szól, hogy a szenvedés iszonyatától nem lehet megszabadulni. Összetört népdalok foszlányai, egy harang, az erőltetett menet ritmusa… Csíky Boldizsár Gulag c. szimfonikus művének marosvásárhelyi bemutatója május 21-én volt. /Csíky Csaba: Oly korban éltem én… Bemutató a XXXIX. Marosvásárhelyi Zenei Napokra. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

Vannak, akik Próteusznak, középkori képíró szerzetesnek, krónikásnak, poeta doctusnak, örök ellenzéki ellenállónak nevezik a hetvenedik életévét betöltő Lászlóffy Csabát. Negyven kötetes életműve – versek, regények, novellák, drámák, esszék, műfordítások – Gesta Laszloffyorum. A fiatal magyarországi egyetemista, Korpa Tamás köszöntötte a költőt, aki korábban a marosvásárhelyi Látó és magyarországi folyóiratokban is írt Lászlóffy Csabáról. Korpa Tamás köszöntőjébe lírai, látomásos irodalomtörténetet sűrített. Ebből egy részlet: Kolozsvárt lélegzik a gótika: a Szent Mihály katedrális –, lélegzik a Telefonpalota, a Malom utca, velük pedig egy pár lány, két pár lány és Kányádi hosszú, fekete-piros kabátban, svájcisapkában: kellett az összekapaszkodás. Csaba magyaráz: „Élünk még? Élénk. Élénk kék az ég. Nem látjuk az elejét: a végét”. Csaba magyaráz egy Pozsony mellett született férfiról, aki sűrű, ropogós, prémes téli éjszakákon Göncön kopogtat Károli Gáspár roppant tölgyfaajtaján, szótárával, aki Strasbourgban fogadalmat tesz egy professzornak, hogy lefordítja a zsoltárokat magyari nyelvre. Marosszentimre. Egy csokor orgona mellé. Nyelvem Petőfi Sándora: Szenczi Molnár Albert. És Szenczi úr ül a Házsongardrobe utca 1-es parcelláján, a lámpavas melletti padon, várja a holt professzort, akinek nem volt ideje megfordulni, hogy képbe, szoborba örökítsük. „Cseri uram, Apáczai! – szól Molnár Albert – Mennyit haladt tegnap óta Kegyelmed?” „Még egy holdtölte és béfejezem az Enciklopédiát. ” – néz halkan és merengve Cseri uram, olvassa az évszakokat. Most megnézhetem az arcát, ilyennek képzeltem-e, ilyen barázda-árkolású, gyertyafény-szemű, bordó bársonykabátos megfáradt embernek? „A Maros-part!” – emeli fel ujját, mint Holdat az éjszaka. (Alig jön ki valami a torkomon a rozsdás levegőben.) Csókoltatom Alettát! – végül szólok felé. „Átadom. ”– válaszolja és halványkék köpenyét meg-emelve a nyomda felé siet, de csak lassan, végül pedig lépked, lépked, topog csak, mint egykor a távoli kikötő van Dyck színű mólóján. Csaba az óráját nézi, tördeli a kezét: „Jenő késik – jelenti ki szentenciózusan – lehet, hogy Kocsárdon nem volt csatlakozás: Vásárhelyt sokat rostokolt a mozdony. ” /Korpa Tamás: Születésnap – Száz sor magán – Lászlóffy Csabáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009/ című új, vaskos kötete a szerző terjedelmes és érdekes előszavával tulajdonképpen lehallgatási jegyzőkönyveket közöl újra a költő-politikus egyik (?) előkerülő dossziéjából. 1986 áprilisa és 1989 decembere között az akkor Marosvásárhelyen élő és az Igaz Szónál szerkesztőként dolgozó költő minden telefonját lehallgatták, archiválták. A Securitate tisztjeinek kisebb és nagyobb csoportjai foglalkoztak az erdélyi költővel, s nem csak vele, de roppant szerteágazó kapcsolataival különösen. Jó, hogy elmúltak ezek a nyomasztó évek. De elmúltak-e? – kérdezte Bogdán László. /Bogdán László: Egy irredenta hétköznapjai (Két könyv az ánti-világból). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Május 24-én a marosvásárhelyi Vártemplomban hirdetett igét Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az istentiszteleten részt vett Szilágyi Zsolt EP-képviselőjelölt, illetve magyarországi politikusok: Lezsák Sándor, Soltész József, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke, és dr. Kósa Ádám EP-jelölt, a magyarországi Siketek és Nagyothallók Egyesületének elnöke. Tőkés László az istentisztelet után nyilatkozott a sajtónak. Kiemelte, hogy a templomban nagy súlyt helyeztek az értékválasztásra, hiszen, ha visszavezetjük a gyökerekig, akkor tulajdonképpen minden politikai választás egyben értékválasztást jelent. Beszédesnek nevezte az etyeki és a marosvásárhelyi kórusok, illetve Lezsák Sándor és Izsák Balázs jelenlétét, hiszen, mint mondta, ha a határok el is választanak, az értékek összekapcsolnak bennünket. A kérdésre, hogy milyen értéket visz a magyarság az Európai Unióba, Tőkés László kijelentette: „A hitükben megpróbált közép-kelet-európai országok népe általában a hitbeli többletet hozhatja, amit én a prédikációmban egy kissé világias, profán módon apportnak neveztem: igen, járuljunk mi is hozzá Európa közös értéktárához, gazdagítsuk mi is Európát azzal, ami nekünk van. ” /(mózes): „Az értékek összekapcsolnak bennünket” Tőkés László Marosvásárhelyen hirdetett igét. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

Újabb két besúgó nevét hozta nyilvánosságra a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) segítségével a kolozsvári Könczei Csilla, aki édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató szekusdossziéját bemutató blogjában írt az újabb fejleményekről. A Transindex portálon szereplő napló legutóbbi bejegyzéséből kiderül, hogy Bustya Endre irodalomtörténész és műfordító – aki 1974-től tagja volt a Korunk folyóirat szerkesztőségének – 1971 és 1982 között összesen 143 beszámolót adott át írásban vagy szóban tartótisztjeinek. Bustya „Szabó Károly”, majd „Lazarescu” fedőnév alatt jelentett a titkosszolgálatnak. Bustya beszervezési körülményei ismeretlenek, a besúgónak is hányatott élete volt azelőtt, hiszen a börtönt is megjárta, és sokáig fizikai munkát kellett végeznie. Könczei Ádámról „Kósa” fedőnév alatt az 1922-ben Kolozsváron született Vásárhelyi János Boldizsár ügyvéd is jelentett. A Könczei-aktában egy olyan irat származik tőle, amelyben a jelentő sok más személy közé sorolva tesz említést a néprajzkutatóról, akik mindannyian Kallós Zoltán perének alakulásáról érdeklődtek. /Újabb besúgókról ír Könczei Csilla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Kiegészítés: Bustya Endrét /Marosvásárhely, 1927. jún. 29. -Kolozsvár, 1996. dec. 23./ marosvásárhelyi cserkészvezetőként tartóztatták le 1948-ban, majd 1951. december 7-én elítélték. 1953. február 4-én ismét letartóztatták egy koncepciós perben.