A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezete, Marosvásárhelyi Székely Tanács, Maros megyei Magyar Polgári Párt, Marosszék Székely Tanácsa és a Történelmi Vitézi Rend közösen tiltakozott az ellen, hogy díszpolgári címet kapjon Lazar Ladariu, aki az 1990-es marosvásárhelyi etnikai összetűzés előtt és azóta folyamatosan magyarellenes cikkeket tesz közzé a vásárhelyi Cuvantul Liber napilapban. Lapjában folyamatosan rágalmazták nemcsak a magyarságot, de olyan románokat is, akik a magyarok és románok közötti kölcsönös tisztelet, megbecsülés, és a két nemzet közötti jó viszony megteremtéséért nagyon sokat tettek, mint Ana Blandiana, Andrei Plesu, Gabriel Andreescu, Gabriel Liiceanu, Doina Cornea, Smaranda Enache stb. Díszpolgárrá avatása magyarellenes provokáció, Marosvásárhely lakossága egészének is árt. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Kulturális és sporttevékenységekben gazdag program várja a Marosvásárhelyi Napok résztvevőit. A rendezvényt azonban a díszpolgári cím odaítélése körül zajló vita árnyékolja be: mint ismeretes, a román városi tanácsosok a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lazar Ladariut javasolták kitüntetésre. Az RMDSZ-es városatyák már előre jelezték: nem vesznek részt a ceremónián, ahol Hunyadi László szobrásznak is át kellene vennie a megtisztelő címet. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Ladariu jelölése súlyosan provokatív. Ladariu jelölése miatt a napokban Smaranda Enache ismert emberjogi harcos visszaadta saját kitüntetését. A városnapokon több magyar jellegű rendezvény lesz, ez jórészt a Kozsik József színművész vezette Tamacisza Kulturális Egyesületnek köszönhető. /Máthé Éva: Marosvásárhely: városünnep magyar tiltakozással. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Bogdán Tibor aggodalommal írt arról, hogy kétes értékű „modernizációs törekvések” áldozatává válhat a Főtér (Főtéri bársonyos pogrom, június 17.), már ennyiért is „nemzeti paranoiával”, „Kolozsvárért szenvedő” sirámmal vádol meg őt Czika Tihamér (A nemzeti paranoia esete a Főtérrel, Szabadság, június 20.) holott éppen ő riogatott azzal, hogy a „zöld köntösbe bújtatott nemzetféltő vélemények”, „a nosztalgiák”, „a megszokott erdélyi magyar modernizációellenesség” nyomán „az útjavítás is magyarellenes tevékenységgé válik”. Bizony Romániában akár az útjavításnak-építésnek is lehet magyarellenes éle, amikor a hivatalos román politika a Brassó–Budapest észak-erdélyi autópálya helyett a Marosvásárhely–Iasi sztráda építését szorgalmazza, jegyezte meg Bogdán Tibor. Czika szerint Bogdánnak nem a nyilvános rendezvények és a nyomukban maradó szeméthalmaz, hanem a rock műfaja ellen van kifogása. Czika a rendezési terv általános elfogadottságáról beszélt, holott többszáz látogató írta be a véleményező könyvbe, hogy nem ért egyet a tervezett átalakítással. /Bogdán Tibor: Multikulturális Főtér-temetés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A többnyelvű lét és a kisebbségi oktatáspolitika égető kérdései képezték a témáját múlt hét végén a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban megtartott tanácskozásnak. A konferenciát a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet és a Sapientia EMTE helyi humán tanszéke szervezte, a két intézmény az együttműködés immár második évi mérlegét vonhatta meg ez alkalommal. Az előadók a beregszászi, budapesti, bukaresti, brassói, csíkszeredai, kolozsvári, marosvásárhelyi, szegedi és veszprémi egyetemek és kutatóintézetek munkatársai voltak. Szó volt a nyelvi egyenjogúsítás sok vonatkozásáról, a román nyelv oktatásáról a magyar iskolákban, de kilátás nyílt az európai horizontra is. Horváth István szociológus, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója a dominancia és nyelvváltás körében folyó hazai vizsgálatokról számolt be, a magyar kisebbség körében a kb. tíz százalékot összesítő csoportok helyzetét taglalva, melyek tagjai a másnyelvi asszimiláció közelébe kerültek, illetve beolvadóban vannak. Sokan közülük magyarnak vallják még magukat, de már a második nyelv dominanciája jellemző rájuk. Tódor Erika adjunktus az anyanyelvi dominancia, a kiegyensúlyozott kétnyelvűség és másodnyelvi dominancia három alapesetének megfelelően a románt a kisebbségi iskolákban három modell szerint tartaná célszerűnek oktatni. Sorbán Angela kutató rámutatott: mennyire fonák, hogy a munkaerőpiacon a több nyelvet ismerő, diplomás kisebbségiek alulreprezentáltak, holott azt valljuk: a több nyelv ismeretének előnyhöz kellene juttatnia őket. Balázs Lajos docens, ismert néprajzos a csíkszeredai tanszéken már két éve kidolgozott románnyelv-oktatási reform dilemmáit taglalta. A reformtanterv immár két éve készen áll, de a román politikum nem hajlandó foglalkozni vele. A negyven dolgozat megvitatása után a kolozsvári intézet bemutatta kétnyelvű formanyomtatványait, melyeket a helyi-megyei közigazgatásban, így Hargita megyében is kezdtek alkalmazni, s az államtitkár a minisztériumoknak is figyelmébe ajánlja. /B. Kovács András: A gyarapodó többnyelvűség védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

A városi tanács RMDSZ-frakciója Marosvásárhelyen az önkormányzat ülésén nem vitte kenyértörésre az idei díszpolgári címek megítélésére vonatkozó múlt havi határozat ügyét. A napirend előtti felszólalók sorában Molnár Gábor képviselő kiemelte, hogy a díszpolgári címet olyan személyiségeknek kell odaítélni, akik a városban élő nemzetiségek békés együttéléséért munkálkodnak, márpedig a kitüntetés idei román címzettje évtizedeken át napi rendszerességgel több tízezer marosvásárhelyit sértett meg, így nem érdemli meg, hogy a város nevében kitüntessék. A felszólalásra Dorin Florea polgármester válaszolt, azt javasolta az ügy kapcsán magukat sértve érzőknek, hogy gyakorolják a megbocsátás keresztényi gesztusát. Dr. Benedek István frakcióvezető kijelentette, azért nem javasolták a múlt havi határozat részleges visszavonásának szavazásra bocsátását, mert úgyis leszavazták volna őket. A testület előtt felolvasták Virág György levelét, melyben a megyei önkormányzat volt elnöke a tanács tudomására hozta, hogy lemondott a számára 2004-ben adományozott marosvásárhelyi díszpolgári címről. /(benedek): A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett. Marosvásárhelyi tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék júniusi döntése értelmében perújítás lesz az 1958-ban ártatlanul kivégzett Szoboszlay Aladár ügyében. Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd szerint ez precedensértékű lehet a kommunizmus által meghurcolt emberek ezrei számára. A román politikai osztály szégyene, hogy húsz év után sem lehet ezeket a pereket felülvizsgálni, erre –egyedül a posztkommunista európai államok közül – megfelelő törvényt nem hoztak. /Szondy Zoltán: „Bűnös rendszer ellen szervezkedni nem bűn” . = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

A ferences és a jezsuita rend szerepéről tartott előadást Bakó Pál és Szőcs László szerzetes Marosvásárhelyen. Marosvásárhely utolsó ferences szerzetese, Bakó Pál beszélt a rend történetéről. A ferences rend 800 éve működik Erdélyben. Marosvásárhelyen 1316-ból származik az első feljegyzés a ruhájuk színe miatt úgynevezett fekete barátokról. A kolostor mellett kódexmásoló, illetve fafaragó műhelyt és iskolát is működtettek. A jezsuiták története Marosvásárhelyen 70 évre tehető, de ittlétüknek megmaradtak a nyomai – ismertette az évszázadok során sokat megélt rend múltját Szőcs László. Marosvásárhelyre 1702-ben érkezett az első jezsuita szerzetes Kolozsvárról. Marosvásárhelyen újraalakult a jezsuita rend három szerzetessel, a minoriták templomában. /Antal Erika: Szerzetesi múlt Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója felszólította a városi tanácsot a Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári cím visszavonására. Ennek ellenére a Népújság június 24-i száma szalagcímben írta: „A frakció nem állt ki az RMDSZ kezdeményezése mellett”, vonatkoztatva a Lazar Ladariu-ügyre Felháborító a „tudósító” figyelmetlensége vagy szándékos csúsztatása. Ez a magyar lap milyen szolgálatot tett a polgármesternek, hogy nem ismerteti a tanács munkájának fontos aspektusait? /Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Marosvásárhelyen a városi tanács RMDSZ-frakciója nem fogadja el Lazar Ladariu díszpolgárrá avatását, aki „ellentétet szított, arrogáns, xenofób, sovén magatartást tanúsított elsősorban a magyar közösséggel szemben, de támadott neves román személyiségeket is. Smaranda Enache is emiatt adta vissza a címet, amivel sok román értelmiségi is egyetértett”, jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Elmondta, az RMDSZ aláírásgyűjtést kezdeményezett ennek a tanácsi határozatnak az utólagos visszavonására. Benedek István szerint a frakció azt javasolta – és ezt a román fél is elfogadta –, hogy ezentúl csak konszenzussal lehet díszpolgári címet adományozni. Az RMDSZ-frakció nem vesz részt a díjkiosztáson, mert az L. L. által vezetett újság a törvényszékre, a tanácsra, a polgármesteri hivatalra s magára a polgármesterre is nyomást próbált gyakorolni. /Mózes Edith: Dr. Benedek István: Remélem, eljutunk oda, hogy ezt a díjat vissza lehet vonni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kifejtette, a Maros megyei településeknél több befektetőt tudnak vonzani a határ menti nagyvárosok és Kolozsvár, Székelyföld viszont kissé lemaradt. Csegzi úgy látja, Kolozsvárral partneri viszonyt kell kialakítaniuk. Székelyföld nagyon lemaradt. Voltak próbálkozások a három (Maros, Hargita és Kovászna) megye összefogására, de semmit nem tudtak kihozni belőle. /Antal Erika: Kolozsvár jobb partner? Csegzi Sándor szerint Vásárhelynek nem könnyű Székelyfölddel együttműködnie. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Véget ért a kilencedik alkalommal megszervezett Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen, amelyet a művészek közös kiállításával zártak. A festészet geometriája – a geometria festészete címet viselő tárlaton 18 képzőművész munkája látható. Évről évre gyarapodik a Bolyai Alkotótáborban született művek tárháza, egyre színesebb és változatosabb a gyűjtemény – mutatott rá Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a tábort kezdeményező Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Geometria a festészetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Makkai János, aki februárig a Népújság főszerkesztője volt, visszautasította dr. Benedek Istvánnak, a marosvásárhelyi önkormányzat RMDSZ- frakcióvezetőjének a kifogását amiatt, hogy a napilap ellenségesen ír működésükről. /Makkai János: Visszajátszás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./ Dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ-es városi tanácsos, Prof. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ- frakcióvezetője, a városi RMDSZ elnökei: A replika jogán! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A Marosvásárhelyi Napok tizenkét éves története során nem volt még példa arra, hogy díszpolgáravatás idején csendőrkordon vegye körül a helyszínt. Kiktől kit véd a csendőrség? A magyaroktól a románokat? Kit szolgálnak az ország rendvédelmi alakulatai? Nem bármely állampolgárt? A csendőrség a város MPP-s polgárait nem engedte be abba a palotába, amelyet száz évvel ezelőtt a magyar adófizetők pénzéből építettek – ugyanis akkor a románság hiánycikk volt a városban, írta a lap munkatársa. Az idősebbek még emlékeznek az 1990-es összecsapásra és az azt követő hónapokra, amikor a magyarok is olvasták a Cuvantul Liber napilapban megjelenő számtalan gyalázkodást. Ebben a lapban azóta is zajlik az uszítás. /Máthé Éva: Gyökérletelenítés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Négy városban készültek azok a felvételek, amelyekből kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri galériájában. A Pécs, Kecskemét, Marosvásárhely és Szabadka szecessziós épületeit bemutató vándortárlat utolsó állomásához érkezett. Egy újabb kézfogás valósult meg ezzel a kiállítással – mondta Kilyén Ilka a Zsolnay-virágok – mai üvegpaloták – köztereink tárlatnyitóján. Életszeretetet igénylő korszak volt a szecesszió kora, amikor Jakab Dezső és Komor Marcell azokat a ma is álló épületeket építette, amelyek összekötik a négy várost. /Antal Erika: Szecesszió – az élet szeretete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Marosvásárhelyen június 25-én avatták fel a Zalaegerszeg testvérváros önkormányzata által adományozott haranglábat és harangot a Vártemplom udvarán, a Millenniumi parkban. A rendezvényen népdalokat énekelt a Zalaegerszeg – Marosvásárhely Baráti Társaság Za-Ma kórusa, amely kimondottan erre az alkalomra „alakult”. Az ajándékért dr. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester mondott köszönetet. Emlékeztetett arra, hogy a Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti testvérkapcsolatot Fodor Imre egykori polgármester és dr. Gyimesi Endre, a magyarországi város akkori és jelenlegi polgármestere tette hivatalossá. Dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kitért arra, hogy ők viszonozták a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület 2006-ban tett gesztusát, amikor Zalaegerszegnek egy székely kaput adományoztak, amely a város éke. /Megszólalt az új harang…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Népes hallgatóság előtt tartott előadást Marosvásárhelyen a Deus Providebit Házban Borbély Gábor főesperes plébános, A vértanúk vére: a keresztények magvetése címmel Pálfi Jánosra emlékezett. Pálfi János /sz. Máréfalva, 1874. máj. 15./ teológiai tanulmányait között Gyulafehérváron végezte. Majláth püspök 1899-ben szentelte pappá. 1916-től Jobbágyfalva plébánosaként működött. A termény-beszolgáltatások idején a „kulákplébánosnak” gúnyolt lelkész a nyárádszeredai átvevőközpontba vitte szekérrel a gabonát. Útközben, azzal az ürüggyel, hogy nincsenek rendben a papírok, elkobozták a szállítmányt, s azt nem számították beadásnak. 1958 nyarán házkutatást tartottak a jobbágyfalvi plébánián, azután a marosvásárhelyi hadbíróság a ‘hatóság megrágalmazása és a szocialista rend megdöntésére irányuló tevékenység’ miatt gyorsított eljárással 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Bár a kolozsvári fellebbviteli tárgyalás előtt meghalt, ítéletét helybenhagyták. A marosvásárhelyi börtönben hunyt el 1958. november 6-án. Sírja azonosíthatatlan. A magyarlakta területeken élő szerzetesnők és világi keresztények szenvedéseiről és sokuk vértanúságáról kevés írásos dokumentum maradt. Az ötvenes évek romániai pereiben csupán a Szociális Testvérek Társaságából 15 testvért és 3 munkatársukat ítélték 5-20 év börtönre „hazaárulás” miatt, vagyis azért, mert hűségesek voltak Márton Áron püspök irányvonalához. Hajdú Gabriella orsolyita nővér boldoggá avatási folyamatát 2003-ban indította el a Gyulafehérvári Érsekség. Hajdu Gabriella Csíkmadarason született 1915. január 8-án. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, az orsolyita nővérek gimnáziumában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Az orsolyiták nagyváradi leánygimnáziumában tanított az 1948-as államosításig. Rendje feloszlatása után, 1948-ban Marosvásárhelyre ment szüleihez. Itt – mint gimnáziumi tanárnő – magánórákat adott vallásos középiskolásoknak, akiknek egyúttal hittant is tanított. Ezért tartóztatták le 1961-ben. Öt évre ítélték. A nagyváradi börtönben halt meg 1963. április 20-án. A Rulikovszky- temetőbe temették. Az 1970-es években exhumálták és a váradolaszi katolikus temető nővérparcellájában temették újra. Hajdu Gabrielláról Kovrig Gabriella nővér beszélt a közönségnek. Azt est végén Sebestyén Péter dedikálta Lukács, az ikonfestő evangélista című kötetét. /-dbs-: Keresztények magvetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./

Idén botrány kerekedett a díszpolgáravatásból, arcul csapták a város magyarságát. A magyarellenességéről ismert nacionalista újságíró, Lazar Ladariu, aki miatt lemondott korábban kapott díszpolgári címéről két jeles marosvásárhelyi személyiség, szokásához híven még a díjkiosztó ünnepségen is ódákat zengett saját magáról és munkásságáról, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben is hasonlóképpen fog cselekedni. Ez azt jelenti, hogy tovább folytatja az RMDSZ és a magyarság pocskondiázását. A díszpolgáravatást követő lapszámokban is „hozta a formáját”, megtetézve egy kis fenyegetéssel is, pereket emlegetve azok ellen, akik meg merték kérdőjelezni személyiségének „közösségépítő” jellegét. Az idei díszpolgáravatás „újdonsága” volt az is, hogy csendőri őrizet mellett zajlott az átadóünnepség, mintha legalábbis ostromállapot lett volna. /Mózes Edith: Intő jel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Dr. Kovács Dezső Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármesteréhez intézett nyílt levelében megkérdezte, milyen alapon döntött a díszpolgári cím odaítélési ünnepségen való részvétele mellett, akkor, amikor külön felkérték, hogy ne vegyen részt azon az ünnepségen, ahol a város magyar lakosságát megalázták az Lazar Ladariunak odaítélt díszpolgári címmel? /Dr. Kovács Dezső: Csegzi Sándor alpolgármester úrhoz. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Kovács Gabriella textíliáit állították ki a Marosvásárhelyi Rádió előcsarnokában. A tematikában, technikákban, anyaghasználatban igen változatos kárpit- és textilmunka-gyűjtemény mintegy negyedszázadot ölel át. Kovács Gabriella a képzőművészeti főiskola elvégzése után az akkori módi szerint 1982-ben a slatinai textilgyárba került, később ment vissza Marosvásárhelyre. /N. M. K. : Helyzetben – Kovács Gabriella bemutatkozó kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves, de tele van energiával. Budapesten él, de tudja, hogy fellépéseinek emlékét örökre megőrizte kedves marosvásárhelyi, erdélyi közönsége. Lélekben most is ott él, vallja. Budapesten van egy Székely Kör, továbbá az Erdélyi Gyülekezet, ezeknek tagjaként is igyekszik erdélyi lenni. Tóth Erzsébetre úgy emlékezik a közönség, mint kiváló énekesre, a népdalok színpadi tolmácsolójára, kezdetben mégis színésznő volt a Székely Színházban. Népdalénekes volt, népdalgyűjtésekben is részt vett. /N. M. K. : Minden Erdélyhez kapcsol. Kerekes Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 27-én és 28-án rendezvénysorozattal idézték fel Sütő András emlékét barátai és tisztelői, Marosvásárhelyen, illetve a szülőfalujában, Pusztakamaráson. A Sütő András Baráti Társaság tagjai az első napon marosvásárhelyi református temetőben megkoszorúzták az író sírját, majd Gálfalvi Zsolt kritikus mondott beszédet. A rendezvény a Bernády Házban folytatódott. Nagy Pál, a Sütő András Baráti Társaság elnökének moderálásával jeles magyarországi, felvidéki és erdélyi irodalmárok, közéleti személyiségek és politikusok osztották meg a hallgatósággal az író személyiségéhez, életművéhez kapcsolódó gondolataikat. Csoóri Sándor Beszélgetések és álmok című prózáját olvasta fel, kiemelve azt az alapgondolatot, miszerint a „trianoni mocskos ügynek” mai napig tartanak a következményei, és hiába az uniós tagság, megoldás még nem született a kisebbségi lét számára. A tudományos ülésszak előadásai után a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának tagjai előadtak egy részletet Sütő Káin és Ábel című drámájából, Kilyén Ilka színművész pedig az Ugató madár című darabból kiragadott monológot. Végezetül levetítették a Duna televízió Sütő Andrásról készített portréfilmjét. A pusztakamarási református templomban Demeter József szászrégeni lelkész kiemelte, Sütő András minden egyes művében, nyíltan vagy metaforikusan, de jelen van a helyben maradás gondolata. Oroszhegyi Attila Zsolt helyi lelkész elmondta: az idelátogatók gyakran megcsodálják a templom díszeit, az Isten házából azonban épp a gyülekezet fogyatkozott meg. A reformátusok lélekszáma a faluban 136 fő, a létszám pedig egyre apad. A Révkomáromból érkezett Aranyosi Zsolt diák mondta el Sütő: Te leszel az angyal című rövid írását. Tanára, Jókai Tiborné elmondta, hogy az ifjú tehetség ezzel a prózával nyerte meg idén a rangos rimaszombati Tompa Mihály országos vers- ás prózamondó versenyt. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó kiemelte, a Mezőség rengeteg nagy egyéniséget adott a magyarságnak, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Mezőség megmaradjon. Pusztakamaráson a szülői ház tornácán Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró tartott személyes élményekkel átitatott előadást azokról az időkről, amikor a szentgyörgyi színház igazgatójaként csaknem az összes Sütő-drámát műsorra tűzhette. /Sándor Boglárka Ágnes: A jövő feladata megőrizni a Mezőség magyarságát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./ A felszólalók közül Dobos László pozsonyi író történelmi szempontok alapján beszélt, míg Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész és Lázok János, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem tanára, Sütő-kutató elsősorban stilisztikailag elemezte az író életművét. Markó Béla emlékeztetett, Sütőnek volt 1989 előtt magyar nyelvterületen a legnagyobb kultusza. Utána úgy tűnt: mindez nem annyira elsőbbségi kérdés, hiába a Sütő András-i dráma, rövidpróza, regény, mondandó és mondat. Ma azonban újra szükség van az életmű jó értelemben vett kultuszára. Ahogy az ő közéleti szerepvállalásának kultuszára is. Megszólalását kényszerhelyzet szülte, ő az itthon maradott, áldozatvállaló emberek közé tartozott. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke bejelentette, ősszel bemutatják a tizenkét órás dokumentumfilmet az 1990-es márciusi eseményekről. Felvállalták a Sütő Andrásról elnevezett utcanév megadásának és az író marosvásárhelyi szobra felállításának megoldását is. Ablonczy László elmondta, tizenhat fejezetes sorozatot állított össze Sütő Andrásról, aki jelenleg nincs a magyarországi tanmeneti és nemzetmeneti gondolatban. Pedig ő Bethlen Gábor-i magasságból és mélységgel nézte a magyarságot. Elmondhatatlan dráma volt az élete. Miközben folyt a lapítás, ő az életét tette a tisztességre. És most egy bibliográfiás senkiházi mocskolódik az életével az interneten, tette hozzá. Cs. Nagy Ibolya a Káin és Ábel című, emberi ősállapotokat tükröző tudatdrámát elemezte behatóan. Végül Pálfy G. István beszélt az általa és Cselényi László által 2001-ben készített Sütő András-dokumentumfilmről. Levetítették a Történelmet hazudni nem lehet című film félórás részletét. /Nagy Botond: Történelmet hazudni nem lehet… Sütő András-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ A bibliográfiás senkiházival Kuszálik Péterre célzott.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyerte a magyar színházak 21. kisvárdai fesztiváljának fődíját, amit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ajánlott fel. Az erdélyi társulat Tamási Áron Csoda című darabját játszotta a tíznapos rendezvényen, amelyen huszonöt társulat (romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai és hazai) lépett a zsűri és a közönség elé. A szakemberekből álló bírálóbizottság további hat előadást is díjazott, s elismerésben részesítette a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, a kassai Thália Színház, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, valamint a temesvári Csíky Gergely Színház társulatát. Különdíjat kapott az Újvidéki Művészeti Akadémia és az Újvidéki Színház közös produkciója, Domokos István Tavasz mű darabja. A közönség díját a kassai teátrum Rostand Cyrano de Bergerac című előadása nyerte el. Életműdíjat kapott Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, illetve Kovács Frigyes, a Szabadkai Népszínház színművésze. /Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./

Július 3-án nyílik meg a Dégenfeld Református Egyházi, Oktatási és Művelődési Központ és a Szatmári Alkotóház Képzőművészek Egyesülete közös rendezésében az első Hadadi Nemzetközi Alkotótábor. A meghívott művészek a tábor végén felajánlanak 2-2-alkotást. Július 13-án nyílik meg Hadnagy Gabriella és Kulcsár Erzsébet marosvásárhelyi művésznők tárlata Szatmárnémetiben. /Nemzetközi alkotótábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 29./

„Az előzetes riogatások ellenére a vásárhelyi románok és magyarok harmóniában, egyetértésben ünnepeltek, szórakoztak” – értékelte a lezajlott Marosvásárhelyi Napokat Dorin Florea polgármester. A Krónika kérdésére, miszerint miféle harmónia állt fenn, amikor Lazar Ladariu nacionalista költő díszpolgárrá avatása miatt sem a vásárhelyi magyar értelmiségiek, sem a politikusok nem jelentek meg, Florea kijelentette: néha engednie kell olyan civil szervezetek nyomásának, amelyeknek a véleményével nem ért egyet. „Túl kell már jutnunk ezeken a görcsökön, tovább kell lépnünk, ne rágódjunk folyton a múlton” – tette hozzá Florea, aki azt tervezi, hogy a jövő évi rendezvényre Sólyom László köztársasági elnököt is meghívja. Újságírói kérdésre, miszerint nem volt elegáns gesztus, hogy az államfővel való találkozóra nem hívta meg Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnököt, kijelentette: „Úgy egyeztünk az államfővel, hogy nem adunk politikai töltetet az ittlétének. ” Ezért Csegzi Sándor alpolgármestert és a városi RMDSZ-frakció vezetőjét hívta meg. A Krónika arra vonatkozó kérdésére, hogy ki kérte a csendőrséget arra, hogy a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díj átadása idején körülfogják a Kultúrpalotát, kijelentette: „Nem én hívtam őket. Egy ilyen nagy tömegeket megmozgató esemény idején normális, hogy a hatóságok, a csendőrség, a rendőrség tegye a dolgát. Ráadásul a csendőrségnek olyan információi voltak, miszerint valakik valamit be akarnak dobni. ” Azt azonban nem akarta elárulni, hogy kik, hova, mit akartak bedobni. /Máthé Éva: Marosvásárhely: Sólyom Lászlót is meghívná a városnapokra Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

A Csittszentiváni Falunapok keretében magyarnóta-gálaestet rendeztek. Az utóbbi évtizedekben a nótaéneklés kiszorult a színpadokról, illetve alaposan felhígult. Nemrégiben az EMKE által a Marosvásárhelyi Napok keretében immár hagyományosan megszervezésre kerülő nótaest is több száz embert vonzott a Kultúrpalotába. A nótaműfaj világában komoly elismerésnek számító Dankó Pista-díjas énekes, a csittszentiváni Szilágyi Sándor tesz is azért, hogy a magyar nóta visszataláljon jelentőségének megfelelően megérdemelt helyére. Nemrégiben kiváló zenészekből és nótaénekesekből kovácsolt össze egy gálaegyüttest, azzal a céllal, hogy bemutassák ennek a műfajnak a művészi értékeit. Most a Csittszentiváni Napok ünnepi rendezvényén mutatkoztak be a közönségnek. Szilágyi Sándor kezdeményezésére nemrégiben portál jellegű honlapot is közzétettek az interneten (www.magyarnota.ro). /(Zsombori): A szentiváni torony, jaj de messze kilátszik…= Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A Félsziget fesztivál korábbi éveinek legjobb fotóiból a felvételeket először Kolozsváron állították ki. Újabb három városban nyílt kiállítás: Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon. /Antal Erika: Három városban folytatódik a Félsziget-fotókiállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Előbb cáfolták, rövidesen tényként fogják kezelni a kormánytagok a költségvetési alkalmazottak béralapjának 40 százalékos csökkentését. Az intézkedés ugyanis része a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelegyezménynek Mindenki teszi a dolgát: a kormány bekeményít; a Szociáldemokrata Párt próbál elhatárolódni a népszerűtlen intézkedésektől; az államfő pedig szavazatgyűjteni megy Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és csöndesen távolodik attól a kormánytól, amelynek létrejöttét nemrég még személyes sikerének tekintette. Emil Boc lassan magára marad a válsággal. /Székely Ervin: A miniszterelnök magányossága. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát Trianon emléknapján, június 4-én avatták fel Pomázon. Orbán Viktor volt miniszterelnök köszöntője és Turcsány Péter ünnepi beszéde tette nyomatékosabbá Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrának felavatását. A szoboravatón Vicsi László Pomáz város polgármestere saját szavai helyett Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözlő sorait olvasta fel, aki köszöntő szavaiban megerősítette az összegyűlteket abban, hogy Wass Albert életművéhez és az erdélyi irodalomhoz egy „jóféle konokság” tartozik, amelyből bármikor erőt tudunk meríteni. /Wass Albert szoboravató Pomázon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./