Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. február 2.
A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
1994. február 5.
Lugoson Antonescu-szobrot állítottak fel, ez a második a sloboziai után. A harmadik Marosvásárhelyen lesz, a negyedik Pitestiben, az ötödik Bukarestben, írja Petre Roman-Lucinski. /Politica (Bukarest), febr. 5./
1994. február 8.
"Febr. 5-én tartotta a Vatra Romaneasca alapításának negyedik évfordulója alkalmából Marosvásárhelyen nagygyűlését. A felszólalók között volt Ioan Racoltea, Maros megye prefektusa, Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is. Zeno Opris elnök a Vocea Romaniei kormánylap febr. 7-i számában kifejtette, hogy a szervezet egy álnok veszéllyel szemben jött létre és ez az RMDSZ, "ez az etnikai párt, a revansvágyó hungarizmus képviselője". A Vatrát - évfordulója alkalmából - köszöntötte Iliescu elnök is, a kormánylap hozta a köszöntés szövegét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8., Népszabadság, febr. 8./"
1994. február 9.
Marosvásárhelyen a Maros megyei törvényszék úgy döntött, hogy támogatni kell Antonescu szobrának felállítását /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./, a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ és a zsidó hitközség. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. február 9.
A szászrégeni Kemény János Művelődési Egyesület munkájáról. terveiről vezetői, Böjthe Lídia tanárnő és Török Béla orvos számoltak be. Az elmúlt esztendőben januárban Szabolcska Mihályra emlékeztek, februárban Barabás László a farsangi szokásokról tartott előadást, márciusban zajlott a Petőfi Sándor szavalóverseny, áprilisban Albert Schweitzerről hallhattak az érdeklődők, júniusban a tantárgyversenyekben jól szerepelt diákokkal találkoztak, júliusban általános iskolások bemutatták a János vitézt, szeptemberben győri vendégek érkeztek Dsida-estjükkel, októberben Bíró Dónát tanár, kutató Adalékok Szászrégen monográfiájához című könyvét mutatták be, decemberben karácsonyi műsort tartottak. Idén januárban képviselőikkel találkoztak. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
1994. február 10.
Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./
1994. február 12.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
1994. február 12.
Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./
1994. február 15.
A Duna Tv vezetői Erdélybe látogatnak Csoóri Sándorral az élen, febr. 1-jén Kolozsváron a Báthory Líceumban találkoznak a közönséggel, a következő napok programja: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Marosvásárhely. /Új Magyarország, febr. 1./ A Báthory Líceum díszterme zsúfolásig megtelt, amikor a nézők találkoztak a Duna TV vezetőivel. Sára Sándor, a Duna TV főigazgatója elmondta, hogy 110 fős a létszámuk, idén székházat kapnak, jelenleg 15-17 %-os a saját adások aránya. Mind többen kezdik megérteni azt, hogy föltétlenül szükség van erre a televízióra az egész magyarság szempontjából - jelentette ki Csoóri Sándor. Ha egy nemzet meg akar újulni, akkor minden erejét, tudását, ismeretét össze kell gyűjtenie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1994. február 17.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsen összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. A felhívásnak széles körű visszhangja támadt, mert mindenki tudta, hogy Cseresznyés Pált és társait, mint ahogy a zetelakiakat és az oroszhegyieket is azért ítélték el, mert magyarok. A Cseresznyés Pál javára összegyűlt összeget egy kuratóriumra bízták. A kuratórium 2 511 763 lejt fizetett ki Cseresznyés Pál javára, a perköltségek, Cofaru Mihail életjáradéka, a hozzátartozók segélyezése és élelmiszer-csomagok fedezésére. A többi elítélteket, az időközben kiszabadult Szabadi Ferencet és az erdőcsinádiakat is ebből az alapból fedezték, olvasható a Cseresznyés Pál Alap kuratóriumának tájékoztatójában. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
1994. február 17.
Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1994. február 19.
Sepsiillyefalván 79 éves korában elhunyt dr. Pap István a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ tiszteletbeli elnöke. Rendkívüli tehetségű polihisztor volt, agrármérnök, matematikus, agrárközgazdász, publicista, ragyogó előadó. Dr. Pap István, Székelyföld nagy fia, 1915. febr. 23-án született Verespatakon. tanári tevékenysége negyven esztendeje alatt mint állattenyésztési szakember, tudományos kutató és nagyszerű szakíró, tucatnyi szakkönyv, szakcikkek és tanulmányok szerzője volt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
1994. február 22.
Febr. 19-én Kacsó Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékeztek szülőfalujában, Mikházán. Elhangzott Kányádi Sándor verse, amelyet annak idején nem mondhatott el a sírnál, majd az emlékező ünnepség után megkoszorúzták a szülőház falán levő emléktáblát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
1994. február 23.
Febr. 19-én Marosvásárhelyen, a Bolyai utcában megnyílt a Bolyai-Gauss Tudományos Dokumentációs Központ és Könyvesbolt. Dr. Kikeli Pál főorvos, a Procardia Kft. vezetője elmondta, hogy a város tudományos központ, ezért szükség van a naprakész információk tékájára. Külföldi és hazai kiadók könyveit egyéni kívánságra két hét alatt beszerzik. Az ünnepélyes avatón Weszely Tibor, a Bolyai Farkas Líceum tanára és Mészáros József bibliográfus köszöntötte a kezdeményezést. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1994. február 23.
Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1994. február 24.
Szovátán a helyi műkedvelők megalakították a Szovátai Népszínházat. A társulat lelke, az első bemutatott darab főszereplője Kovács Katalin. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
1994. február 25.
A Crisana Plus gyűlölködő cikkét olvashatjuk fordításban. A magyarok növekvő agresszivitást mutatnak évről évre márc. 15-e megünneplésénél. Idén a marosvásárhelyihez hasonló összetűzést terveltek ki több helységben, az ürügyet az önrendelkezés kikiáltása szolgáltatja. Tőkés László Izraelből visszatérve azt nyilatkozta, hogy szeretné létrehozni a háromszöget a magyarországi, erdélyi és az Izraelbe kivándorolt zsidók között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9., Crisana Plus (Nagyvárad), febr. 25./
1994. március 1.
Febr. 26-án Sepsiillyefalván a romániai magyar színházak, bábszínházak, színművészeti főiskolák, valamint a kolozsvári Magyar Opera társulatának közös tanácskozását tartották és megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetségét /RMSZSZ/. A testület célja a szakmai érdekképviselet felvállalása, a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök: Gáspárik Attila színész, alelnök: Kovács András Ferenc költő, titkár: Fodor Zenó bábszínházi igazgató. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
1994. március 1.
A magyar szövetkezeti hálózat két központja a második világháború után a Kaláka /Marosvásárhely/ és a Szövetség /Kolozsvár/ volt, a hozzájuk tartozó szövetkezetek hatalmas vagyont képviseltek, kiadványaik is voltak /Szövetkezés, Szövetkezeti Értesítő/. 1949-ben a szövetkezeteket államosították. Vissza kell szerezni az elvett szövetkezeti vagyont, vissza kell állítani a szövetkezeti rendszert, alapítvány szükséges az újrakezdéshez, olvashatjuk a kezdeményező bizottság nevében Nagy Elemér felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1994. március 4.
Az RMDSZ márc. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felolvasta az RMDSZ nyilatkozatát. Ebben az RMDSZ vezetősége visszautasította a külügyi szóvivő Tőkés László püspök elleni támadását, mert az ő kiállása jogos, erkölcsi alapja van hozzá. A támadással el akarják terelni a figyelmet azokról a kötelezettségekről, amelyeket Románia vállalt az ET-felvételkor. Az RMDSZ 1994. jan. 21-én Aide-mémoire-ban kifejtette álláspontját az ET-ajánlásokkal kapcsolatban. Románia nem teljesítette vállalásait. Az RMDSZ javaslatokat tett a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvények kidolgozására. Ezek a javaslatok válasz nélkül maradtak. Az RMDSZ felkéri Románia kormányát, hogy teljesítse az ET ajánlásait.- A Kisebbségi Tanács kirakatintézmény, saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6., /Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./ - / Corneliu Vadim Tudor kémkedéssel vádolta Tőkés Lászlót és ezt a vádat - célzások formájában - kiterjesztette más RMDSZ-vezetőkre is. /Új Magyarország, márc. 4./
1994. március 5.
"Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./"
1994. március 5-6.
A magyar nyelvű szakoktatás gyászos dátuma 1954 novembere, ugyanis ekkor szüntették meg a szakközépiskolákat. Addig minden tárgyat magyarul tanítottak, teljesen kiépült magyar szakközépiskolai hálózat létezett, egyedül Marosvásárhelyen tizenhárom magyar szakközépiskola volt. A szakközépiskolákat a hetvenes évek közepén újból megnyitották, azonban a tankönyveknek csak tíz százalékát fordították le magyarra. A jelenlegi tanügyi törvénytervezet a szaktárgyak oktatását államnyelven írja elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./
1994. március 15.
Markó Béla József Attila-díjat kapott. A díjat Mádl Ferenc művelődési miniszter adta át Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
1994. március 17.
Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
1994. március 17.
Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.
1994. március 17.
Birtalan József karnagy sorolta, hol lépett fel sikerrel a marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus kórusa. Szlovákiában a IX. Kodály Napok kórusfesztiválján léptek fel Galántán, majd Deákiban, a legrégebbi szlovákiai római katolikus templomban. A Cantemus első nyilvános szereplése 1990-ben volt, a Vártemplom fennállásának 500. évfordulójára rendezett ünnepségen léptek föl. 1991-ben volt az első magyarországi turnéjuk, Kecskeméten, Esztergomban és Debrecenben léptek fel. Franciaországban is jártak. 1992-ben a XI. Nyárádmenti Kórustalálkozó következett, de a következő időszak is eseménydús volt. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
1994. március 18.
Márc. 16-án Nagyszebenben Markó Béla, az RMDSZ elnöke találkozott a Romániai Németek Demokrata Fórumának vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémákat vitattak meg. Véleménycserét folytattak arról, hogy az RMDSZ miként képzeli el az esetleges újbóli együttmunkálkodást a Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
1994. március 19.
Márc. 15-én Marosvásárhelyen ünnepelte a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ megalakításának negyedik évfordulóját. Ion Judea, a párt Maros megyei elnöke a jól ismert túlzásokkal ecsetelte a Hargita és Kovászna megyei románok nehéz helyzetét. Gheorghe Funar pártvezér kifejtette, hogy a párt 1990 tavaszán a fájdalomból született, a fájdalom okozói az RMDSZ vezette irredenta magyarok voltak, akik Erdély Romániától való elszakítására törekedtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 19.
Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai márc. 17-én bukaresti sajtóértekezletükön összegezték márc. 15-e tapasztalatait. Márc. 15-e a magyarság nemzeti ünnepe, a piros-fehér-zöld a magyarok zászlója, a Himnusz minden magyarok himnusza, szögezte le Szabó Károly szenátor. Az erdélyi magyarság józansága és a románok toleranciája a márc. 15-i rendezvények alkalmával cáfolta a rémhírterjesztőket, nem volt semmilyen incidens. Marosvásárhelyen a legnagyobb rendben zajlott le az ünnepség, 10 ezer ember jelenlétében, előtte három nappal a Vatra Romaneasca elnöke uszító nyilatkozatot tett, amely a Btk-ba ütköző, ezért az RMDSZ az ügyészséghez fordult. - Borbély Imre képviselőt nem engedték, hogy felszólalását magyarul is összefoglalja, pedig pár hónapja egy szerb képviselő anyanyelvén méltatott egy történelmi eseményt, amiért a honatyák tapssal jutalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. március 19.
"Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatában 1990. márc. 19-re és 20-ra emlékezett. A "kommunista diktatúrák összeomlása után itt, Marosvásárhelyen provokálták ki a legelső etnikai konfliktust Kelet-Európában." Márc. 19-én "a felbujtó provokátorok szervezte csapatok megostromolták az RMDSZ Maros megyei székházát, brutálisan bántalmazta azokat, akikhez hozzáfértek." Sütő András írót életveszélyesen megsebesítették. Márc. 20-a már halált is követelt, amikor "a terror elleni tüntetőkre vezényelték a fölheccelt falusiakat." Magyar halottak: Csipor Antal nagyernyei, Gémesi István sáromberki és Kiss Zoltán teremeújfalusi lakos. "A felbujtókat és tetteseket soha nem vonták felelősségre. Ellenben 45 magyart és cigányt meghurcoltak, elítéltek. Volt, aki belehalt kálváriájába. Cseresznyés Pál most is börtönben ül. " /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"