Minden harmadik erdélyi magyar orvos elhagyta az országot, a legtöbben Magyarországra települtek át, állapította meg dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet tanársegéde, aki a MADISZ egyik szervezője volt és közíróként is ismert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Júniusban Gyulafehérváron megalakult a Katolikus Magyar Bibliatársulat, melynek elnöksége Marosvásárhelyen van. /Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./

Nov. 4-én és 5-én az MSZP küldöttsége látogatást tett Marosvásárhelyen, a megyei RMDSZ meghívására. A találkozón jelen volt Markó Béla is. A delegáció felkereste Sütő András írót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Új Magyarország, nov. 7./

1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./

Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Ludason nov. 12-én ünnepélyesen megnyitják az EMKE népfőiskoláját. Történelem-honismeret, környezetvédelem, olvasókör, színjátszókör, népi varrottasok, fafaragás, képzőművészet és gazdasági vezetéstudomány tagozatok lesznek a népfőiskolán. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Nov. 2-án könyvkiállítás nyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, melyet a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a budapesti Akadémiai Kiadó rendezett. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét, a Pallas Kiadóval történő együttműködést, Sütő András a szellemi értékek folyamatos találkozásáról beszélt és szeretettel üdvözölte a megjelent Gabriel Liiceanu ellenzéki írót, a Humanitas Kiadó igazgatóját. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Marosvásárhelyen ötödik évadját kezdte meg nov. 8-án a Kemény Zsigmond Társaság. Oláh Tibor elnök köszöntötte a megjelenteket és beszámolt arról, hogy a választmány a Kolozsvárra költözött Tonk Sándor alelnök helyett Albert Lőrincz Enikő pszichológust kérte fel, hogy töltse be ezt a tisztséget. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

"Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./"

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő előzően interpellált, tiltakozva a kolozsvári, dési és székelyhídi osztályösszevonások ellen, valamint a marosvásárhelyi kántoriskola költöztetése ellen. Nov 7-én kapott választ, nem szüntették meg az összevonásokat és nem engedélyezték, hogy a református kántoriskolai osztály helyet kapjon a Bolyai Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Interpellációja: okt. 22-i jegyzet.

Kincses Előd elmondta, hogy nemrég jelent meg Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének francia fordítása. Ezt is elküldte Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, beadványa mellékleteként, amikor beperelte Romániát. Strasbourgból kérték, igazolja, miként áll jelenlegi helyzete. Az utolsó hivatalos közlést ugyanis Kincses Előd a román hatóságoktól tavaly kapta. Kincses Előd írt a Maros megyei rendőrkapitánynak, hogy közöljék ügye állását. Örömmel hallotta, hogy megoldatlan ügyét felvetették a legutóbbi SZKT-ülésen is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./

Székelyudvarhelyen fogják megünnepelni a tévé magyar munkatársai a magyar nyelvű adásának huszonöt éves évfordulóját. Valójában húsz évig szólhattak a romániai magyarsághoz, mert 1986-ban megszüntették a magyar adást és csak 1989 decembere után kezdődhetett újra az adás. Boros Zoltán főszerkesztő visszatekintett az eltelt időszakra. 1990 januárjától heti háromórás volt a magyar adás, majd 1991 februárjában csökkentették az adásidőt és a műsor egy részét áttették a másik csatornára, amelyet a magyar lakosság túlnyomó része nem tudott fogni. Jelenleg két állami magyar tévéadás van, a bukaresti és a kolozsvári, valamint négy állami rádióadás - a bukaresti, a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temesvári - működik. Az antennás sugárzású városi adók közül a temesvári közvetít magyar műsort, előkészületben van a marosvásárhelyi és a háromszéki adó. Kábeltelevízió több erdélyi városban van. A romániai magyarság lélekszámát tekintve a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája értelmében külön magyar csatornára lenne szükség, melyet az állami költségvetés tartana fent. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata nov. 27-én Budapesten vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban. Ebből az alkalomból nyilatkozott Kincses Elemér, a magyar tagozat vezetője, aki egyben főiskolai tanár a helyi színművészetin. Jó a kapcsolatuk a budapesti Nemzeti Színházzal, 1993-ban jártak Marosvásárhelyen, Kincses társulata pedig 1992-ben vendégszerepelt Budapesten. Marosvásárhelyen 30-40 hallgatója van a színművészetinek. /Népszabadság, nov. 23./

Román-magyar vegyesvállalat a Pallas-Akadémia, amely nemcsak kiadó, hanem üzlethálózattal is rendelkezik. Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Besztercén, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön /most avatták/ van könyvesboltuk, hamarosan nyílik egy Gyergyószentmiklóson is. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója elmondta, hogy lexikonaikat, szakkönyveiket rendszeresen hozzák boltjaikba. A Magyar Nagylexikon első kötetét odaajándékozzák minden romániai magyar iskolának és közkönyvtárnak, remélvén, hogy a második kötetet megrendelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nov. 11-12-én Marosvásárhelyen a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány kétnapos szemináriumot szervezett, melyen megjelent a PER igazgatója, Allen B. Kassof és Larry Watts, a romániai igazgató is. Tömegtájékoztatás és az etnikai kapcsolatokról szóló tudósítás volt a szeminárium témája . A közismerten magyarellenes marosvásárhelyi Cuvintul Liber munkatársai a szemináriumra is elhozták vádaskodásuk arzenálját. Sok volt az üresjárat, a szócséplés, kevés a szakmai megközelítés. A PER-vezérkar megjelenése jelezte, milyen fontosnak tartják kezdeményezésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ A szervezők között volt Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője is. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Arra a kérdésre, hogy a PER közel áll a román kormányhoz, Allen H. Kassof, a PER igazgatója azt válaszolta, hogy a PER független szervezet. A PER újfajta közlekedési módokat, új utakat keres, olyanokat, amelyek csökkentik a konfliktushelyzeteket. - Szerinte anakronizmus Romániában a kemény nacionalizmus újjáéledése. A PER beszámolókat készít az amerikai külügy számára az itteni helyzetről. A neptuni találkozó nem volt titkos, hangsúlyozta. Annak az volt a tanulsága, hogy lehet racionálisan beszélni a témáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

Nov. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Az ülésen részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy intenzívebb külpolitikai tevékenység szükséges. Sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése. Az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok más szervezeteivel. A magyar-román szakértői tárgyalásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: az alapszerződésben helyet kell kapnia egy kisebbségi megállapodásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./"

A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./

1993-ban jegyezték be Marosvásárhelyen a Kós Károly Alapítványt, célja a nagy író, építész szellemének, hagyatékának közkinccsé tétele. Emlékfüzetet adtak ki, Kós Károly emlékkiállítást rendeztek és olvasótábort szerveztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Dec. 15-én Liviu Maior oktatási miniszter fogadta dr. Csiha Kálmán püspököt és Verestóy Attilát, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnökét. Megegyezés született arról, hogy a Református Teológiai Líceum a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületében működhet, továbbá minisztériumi bizottság fog megoldást találni a református középiskola bentlakásának ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./

Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./

Borbély László RMDSZ-képviselő tagja volt a Nastase vezette Bécsbe látogató román parlamenti delegációnak. Borbély László elmondta, hogy minden alkalommal szóvá tette a magyar kisebbség helyzetét, megoldatlan poblémáit, azt, hogy a román politikai pártokban nincs meg a politikai akarat a kérdés rendezésére. Ismertette a magyarellenes kirohanásokat. A képviselő az osztrák külügyminiszter-helyettestől kért felvilágosítást Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésével kapcsolatos halállistáról. Azt a választ kapta, hogy az SRI jelentése, valamint Eva Maria Barki ügyvédnő persona non gratanak nyilvánítása után figyelmeztették az ügyvédnőt, hogy a következő időszakban ne látogasson Romániába. Halállistáról nem hangzott el hivatalos információ. A külügyminisztérium nem ellenőrizte a halállista létezését. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Az RMDSZ Marosvásárhelyen 1989. dec. 25-én alakult meg. Erre emlékeztek dec. 25-én, egy gálaműsor keretében. Beszédet mondott Zonda Attila megyei elnök, Markó Béla szövetségi elnök és Sütő András, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /RMDSZ Tájékoztató 440. sz., dec. 27./

Az 1956-os forradalom után sok magyart letartóztattak és elítéltek Romániában. Egyiküket, a medgyesi Dobay Szilvesztert /sz. 1939/ 1958. okt. 30-án tartóztatták le és 1963. januárjában szabadult. 1957 tavaszán Medgyesre jött Lay György, a brassói illegális magyar szervezet, az EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ tagja, hogy tagokat toborozzon szervezetébe. Medgyesről Dobay négy barátjával csatlakozott. Egyetlen tevékenységük a fehéregyházi Petőfi emlékmű megkoszorúzása volt, 1958. márc. 15-én. Ezután kapcsolatuk megszakadt az EMISZ-szel. Ennek ellenére letartóztatták őket. Rengeteget verték, kínozták a fiatalokat, hogy írják alá a koholt vádakat: Erdély elszakítása, a kutak megmérgezése /!/, átszökés Magyarországra, hogy harcoljanak a szovjet csapatok ellen. A kínzás ellenére nem írták alá ezeket a kitalált vádakat, csak a tényeket /EMISZ-tagság és koszorúzás/. A tárgyalás 1959. márciusában volt Marosvásárhelyen, katonai bíróság ítélt el 74 magyar fiatalt, EMISZ-tagság vádjával. A legtöbbet, 25 év kényszermunkát Orbán Árpád EMISZ-elnök kapott, Dobayt 7 év súlyosbított fegyházra ítélték, majd Brailára vitték, munkatáborba. Napi négy köbméter földet kellett kiásniuk, nyáron naponta háromszor, télen kétszer kaptak enni. Szállásuk fabarakkokban volt, télen nem volt fűtés. Nagyon sokan meghaltak az embertelen bánásmód miatt. Azokat, akik este munka után nem tudtak bejönni a barakkokig, segítették, erre az őrök rájuk eresztették a farkaskutyákat. Aki nem tudta teljesíteni a normát, azt megverték. Dobay szabadulása után nem tudott elhelyezkedni, csak fizikai munkás lehetett. /Nagy-Küküllő (Medgyes), dec. - I. évf., 8. szám/

Marosvásárhelyen mégis felállítják Antonescu szobrát, közölte egy tanácstag. Eddig öt perben tiltakozott ez ellen a városi tanács. A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a helyi tanács köteles a szobor állítására az engedélyt megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

"A Romániai Magyar Szó Az önérdektől mentes egység útját keressük! címmel ismerteti a szerkesztőségbe érkezett, Tőkés László melletti állásfoglalásokat. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége szerint Nagy Benedek írása szerves része a Tőkés László elleni lejárató kampánynak, Borbély Imre képviselő nyílt levelében ismertette, hogy közrebocsátotta Nagy Benedek írását román nyelvű változatával együtt, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek még nincs döntése ebben az ügyben. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalása szerint Nagy Benedek "súlyos erkölcsi kárt okozott a romániai magyar nemzeti közösség egészének". Az egység érdekében címmel a magyar történelmi egyházak püspökei figyelmeztetik a vitába bekapcsolódókat, hogy Tőkés László a püspöki méltóság és az RMDSZ tiszteltbeli elnöki címének hordozója /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./, ha "személyéből kifolyólag magyarságunk megoszlana, ez amúgy is megpróbált kisebbségi létünkre nézve súlyos következménnyel járna." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./"