Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

"A Respublika hetilap hasábjain támadás jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az Illyés Alapítvány ellen. A HTMH idén 1,6 millió forint többletkiadást számolt el, mert kiegyenlítette a "bejárai ajtók biztonsági szerelési díját", az újság szerint "talán azért, hogy ne zavarhassák a külföldi diákok". A HTMH a marosvásárhelyi magyar tévéadásra milliókat adott, de a városban "még csak nem is hallottak ezekről az adásokról." Az Illyés Alapítvány máj. 13-i ülésén 51,7 millió forintot "ítélt meg olyan erdélyi szervezeteknek, amelyeknek vezetői bizonyították ugyan MDF-hűségüket, tevékenységükről azonban alig hallattak odaát." /Respublika, 11. sz., júl. 29./"

Aug. 8-án Budapestre érkezett az RMDSZ szakértői bizottsága, hogy megbeszéléseket folytasson a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaival az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ részéről Bakk Miklós, a politikai osztály referense, Varga Attila jogász, parlamenti képviselő, Béres András egyetemi tanár, marosvásárhelyi tanácsos. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tabajdi Csaba államtitkár júl. 29-i budapesti tárgyalásán megállapodtak abban, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége négy munkacsoportot hoz létre a romániai magyarság és a magyarországi intézmények közötti kapcsolatok elemzésére /költségvetési támogatás, ösztöndíjrendszer, önkormányzati és gazdasági együttműködés/. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

Az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületének múlt heti, Marosvásárhelyen tartott értekezletén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, továbbá a parlamenti frakciók elnökei, az SZKT állandó bizottságának elnöke. Ezen az értekezleten az alapszerződésről is tárgyaltak. /Népszabadság, aug. 9./

Folytatásokban közölte a Romániai Magyar Szó Tőkés László összegezését, aki a megbékélési politika hangoztatása mellett történő magyarellenes akciókra figyelmeztetett. /Pécs-Gyula-Szeged-Neptun via Marosvásárhely-Kolozsvár-Arad, avagy a magyar-román megbékélési politika buktatói = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9,10,11,12, 13-14./

"A Népszabadságban közölt cikkek egybehangzóan azzal érvelnek, hogy az alapszerződést a kölcsönös bizalomerősítés érdekében meg kell kötni, írta Kincses Előd, aki nem fogadja el ezt az álláspontot. Az alapszerződés megkötésének hátránya, hogy minden olyan jog és garancia, amelyet nem foglaltak a szerződésbe, megtagadható. Ezért aggályos az olyan megfogalmazás: "nem biztos, hogy az alapszerződésekbe bele kell foglalni a kollektív jogokat, s úgy tűnik, a területi autonómia sem elfogadható a szomszédoknak" /Tabajdi Csaba: Elaknásított terepen mozgunk, Népszabadság, júl. 30./. Meister Dávid a határklauzula szerződésbe foglalásának szükségességét azzal indokolja, hogy "az Antall-kormány a határok kérdését sokáig lebegtette..." /Mire jó egy alapszerződés? Népszabadság, júl. 28./ Kincses Előd a romániai fordulat résztvevőjeként ezt másképp látja. Iliescu elnök 1990. jan. 25-én a magyar szeparatizmust megbélyegző nyilatkozatot tett, azóta megjelent a határklauzula követelése, hónapokkal megelőzve a magyarországi rendszerváltást. - A kölcsönös bizalomerősítést a kisebbségi magyarságra is vonatkoztatni kell. "Ilyen szempontból nem tartom szerencsésnek azt, hogy pl. Tőkés Lászlót és Sütő Andrást a kérdésben legilletékesebb magyar kormánytényező a nyilvánosság előtt ismételten elmarasztalja." A Korunk 1994/3-as száma, az RMDSZ-szám 121. oldalán közölt közvélemény-kutatás szerint Tőkés Lászlónak 1129 szavazat, Sütő Andrásnak 485, Markó Bélának 286 jutott a népszerűség sorrendjében. Ezért aggályosnak mondható, hogy Horn Gyula kizárólag Markó Bélát hívta meg. Ezt a baloldali beállítottságú, annak idején a Neptun-ügyet is védelmébe vevő Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője is kifogásolta /Népújság, júl. 19./. Helyesebb lenne a meghívást az RMDSZ-nek címezni. /Népszabadság, aug. 10., átvette: Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./"

Bartha Sándor marosvásárhelyi tanár 15 tanulóval Bélborba látogatott, ahol a helyi rendőr megmotozta a diákokat, bicskát, kést talált náluk, ezért a tanárra 85 ezer lej pénzbírságot szabott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A romániai magyarság jeles képviselői részvénykibocsátó konzorcium létrehozására felhívással fordultak a romániai magyarokhoz és a világ magyarságához, hogy bankhálózatot teremtsenek Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy székhelyekkel. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A felhívást ismertetve a Romániai Magyar Szó hozzátette, sajnálatos, hogy a felhívás aláírói között egyetlen gazdasági szakember sincs. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Ara-Kovács Attila a létező kilenc román titkosszolgálat egyikét, az UM 0215-öt, a katonai titkosszolgálatot ismerteti. 1990. febr. 1-jén jött létre, Gelu Vican Voiculescu vezetésével. Akkor Voiculescu 400 volt tisztet gyűjtött össze, akik korábban a Securitate katonai titkosszolgálatánál dolgoztak. Több vezetőcsere volt az UM 0215 élén. Petre Roman akkori miniszterelnök igen elégedett volt az UM 0215-nek az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekben játszott diverziós szerepével. 1990. jún. 15-én, amikor Bukarestben bányászok támadtak a tüntetőkre, elfogtak két UM-es tisztet, akik Ioan Ratiu ellenzéki vezető lakására behatoltak és onnan bizalmas iratokat tulajdonítottak el. A szervezet tevékenysége bebizonyosodott a fővárosban, illetve Bacau városában történt újfasiszta provokáció megszervezése kapcsán, illetve ellenzékieket kompromittáló diverziós cselekményekben. 1992-ben a szervezet létrehozója, Voiculescu elhagyta az országot, Románia tuniszi nagyköveteként kényszerűen kívülrekedt a politikai harcokból. 1993 februárja óta Dan Gheorghe vezérőrnagy irányítja az UM 0215-öt, aki elismeri az SRI felsőbbségét, erre utalnak azok a lapértesülések, melyek szerint a szervezet valamennyi információját az SRI komputeres adatbázisának rendelkezésére bocsátotta. A két szervezet között munkamegosztás van: az UM 0215 végzi a piszkos feladatokat, amelyeket az SRI nemzetközi kapcsolatai miatt nem vállalhat. Ilyen például a nemzetiségek megrendszabályozása. /Magyar Hírlap, szept. 22./

"Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./"

A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 22-én ülésezett. Tájékoztató hangzott el biharvajdai eseményekről, ahol a szomszéd román faluból érkező román fiatalok megvertek helybeli magyarokat, továbbá a könyvkiadásra szánt anyaországi támogatás összegének csökkentéséről. Olyan eseménysorozat figyelhető meg, amely uszításokra ad sugallatot, súlyosan veszélyeztetve a magyar lakosságot. Az Antonescu-szobor marosvásárhelyi felállításáról szóló közlemény szembefordul a bírósági döntéssel, a kisebbségek elleni tervezett katonai fellépésekről kiszivárogtatott információ és a Biharvajdán lezajlott erőszakos cselekmények között összefüggés áll fenn, legalábbis provokatív hatásuk jellegét tekintve. Súlyos ellentmondás áll fenn a kirakatjellegű kisebbségpolitika és a gyakorlat között, tekintettel a sokasodó magyarellenes intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szept. 24-i Szovátán tartott ülésén megjelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium küldöttsége, Egyed Albert főosztályvezetővel az élen. Lászlófy Pál elnök számolt be a napirendről. Megvitatták a magyar oktatáspolitikai stratégiáról készült tanulmányt és a magyar módszertani központokat vették számba: Csíkszeredában működik, Kolozsváron már van székhely, szükséges, hogy Marosvásárhelyen is legyen, Szovátán pedig országos szintű lesz, rendezvényeknek otthont adó, szálláshelyet is biztosító épület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A hírügynökségek már jelentették, szept. 26-án hivatalosan is közölték: kolerás megbetegedések fordultak elő Vidrátszegen és a közeli falvakban. Marosvásárhelyen a kórházban 39 személyt ápolnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

"Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./ "

A Neptun üdülőhelyen a közelmúltban megtartották a balkáni kereskedelmi kamarák konferenciáját. Albán, bolgár, szerb, görög, török, makedón, montenegrói és román kereskedelmi és ipari kamarák képviselői tanácskoztak az együttműködés lehetőségeiről és egy közös adatbank létesítéséről. A konferencián egyezményt írtak alá. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

A Magyarok Világszövetsége keretében működő Baross Gábor Társaság, amely a magyar vállalkozók szervezete, Marosvásárhelyen kétnapos tanfolyamot szervezett a magyar vállalkozók részére. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

Marosvásárhelyen okt. 15-én megtartották az RMDSZ második megyei önkormányzati konferenciáját. Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke szólt a tanácskozás jelentőségéről. Elmondta, hogy nem érezte elég szorosnak az RMDSZ és az önkormányzatok kapcsolatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Nagyarányú a munkanélküliség, állapították meg, Marosvásárhelyen 28 %-os, Maros megyében pedig 33 %-os. /Pest Megyei Hírlap, okt. 17./

Októberben Romániában a bejegyzett munkanélküliek aránya 10,7 %, számuk 1 196 412 volt, közülük 483 255 fő részesült munkanélküli segélyben, 575 951-en pedig szociális segélyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke okt. 19-én az ún. Hargita-Kovászna megyei vizsgálat /Har-Kov jelentés/ megismétlését kérte, azt állítva, hogy elnyomják az ott élő románokat. Kozsokár Gábor szenátor válaszában rámutatott arra, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem hozzon hivatalos kimutatásokat. Tudor újból szót kért és katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Végül a Szenátus nem foglalt állást az ügyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20., /Új Magyarország, Magyar Hírlap, okt. 20./

Okt. 19-én Iliescu elnök fogadta a Romániába látogató Michel Camdessust, a Nemzetközi Valutaalap elnökét. A találkozó után Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette, hogy a megbeszélések tartalmasak voltak. A vendég nagyra értékelte a román gazdaságban elért haladást, a Nemzeti Bank tartalékainak növekedését, a privatizációban látott lemaradást. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

"Külön nyilatkozatban emlékezett meg az RMDSZ Maros megyei szervezete az 1956-os forradalom romániai vonatkozásairól. A forradalom leverése nyomán Erdélyben tragikus fordulat következett be a nemzetiségi politikában. A kommunista párt ekkor hirdette meg nyíltan nacionalista vonalát, és Kádár János marosvásárhelyi nyilatkozata, "szolgai megalázkodása" után felszámolták a legfontosabb kisebbségi intézményeket, megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Máig sincsenek pontos adatok, de a Romániában bebörtönzött és kényszermunkára hurcolt magyarok száma megközelíti a Magyarországon börtönbe zárt szabadságharcosokét. - Az RMDSZ szívvel-lélekkel 1956 örökösének vallja magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 24./"

A kölcsönös egyetértés szellemében kezdődtek meg az Európai Unió-Románia vegyes bizottsága keretében folyó tárgyalások Bukarestben, a bizottság román elnöke Cristian Ionescu kereskedelmi miniszter, az EU részéről pedig Horst Krenzler. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

"Okt. 20-án Budapesten kiosztották a Szentgyörgyi István Alapítvány ez évi díjait /ez volt az első alkalom a díjazásra/. Az alapítvány a budapesti Székely Kör és a Hitelbank támogatásával jött létre, évente az erdélyi magyar színjátszás neves képviselőit tüntetik ki. A mostani díjazottak: László Gerő kolozsvári, Ferenczy István marosvásárhelyi és Péterffy Lajos nagyváradi színművész. Erdélyi színikritikusok ítélik oda a díjat. Szőcs István ismert kritikus szerint "sok pozitív, de még több elszomorító körülmény jellemzi az erdélyi színház világát: bizalomkeltő, hogy elkezdődött ismét a rendezők képzése és jóval népesebbek a színművészetis évfolyamok, de általános mindenütt a pénzhiány, az anyagi bizonytalanság." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Oliviu Gherman, a kormánypárt, egyben a szenátus elnöke a Cronica Politica hetilap okt. 24-i számában azt írta, hogy hiba volt az RMDSZ létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a "monolitikus követelési struktúrát". A román pártoknak ki kell dolgozni "válaszstratégiát az RMDSZ olyannyira összehangolt akcióira". /Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ "

A romániai magyarságnak mintegy 10 százalékát, 150-200 ezer embert fenyeget közvetlenül a beolvadás veszélye, hangzott el Takács Csabának az SZKT marosvásárhelyi ülésén a szórványmagyarságról tartott előadásában. A legintenzívebb a moldvai csángók asszimilációja, emellett a szórvány asszimilációja folyik Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben, Szatmár megyében és a határ menti körzetekben. Azt RMDSZ népfőiskolák, internátusok létesítésével nyújt segítséget. A helyi magyarság-központok az Illyés Alapítvány és a nemzetközi programok révén jöttek létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./