A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán indul az 51. tanév. Az általános orvosi karra 78 magyar nemzetiségű jutott be, közülük 72-en kérték az anyanyelvi oktatást, a fogorvosi karra 45 magyar jutott be /közülük 19-en kérték a magyar nyelvű oktatást/, a gyógyszerészeti karra bejutott 52 hallgatóból 31-en kérték az anyanyelvükön tanulhassanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

"Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/"

"Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

"A Bolyai Tudományegyetem megalakulásának ötvenedik évfordulójára tudományos értekezlettel egybekötött ünnepséget szervezett Kolozsváron, okt. 6-7-én a Bolyai Társaság. Előadást tartott többek között Kende Péter. A kötetlen beszélgetés keretében Az egyetem: hagyomány és távlat témakört járták körül Horváth Andor egyetemi adjunktus, Tonk Sándor történész, a kolozsvári egyetemen óraadó Claude Karnoouth, valamint Emil Rotaru egyetemi tanár. Több meghívott nem jött el, köztük volt Tamás Gáspár Miklós. Okt. 6-án a Bolyai Társaság rendkívüli közgyűlése állást foglalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján lezajlott incidenssel kapcsolatban. A Horváth Andor elnök által előterjesztett nyilatkozat elengedhetetlennek tartja, hogy az Oktatási Minisztérium mondja ki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kétnyelvűségét, mert csak ez biztosíthatja a magyar közösség védelmét. A nyilatkozat felszólította az RMDSZ-képviselőket, hogy interpelláljanak a kétnyelvűség kimondása ügyében. A Custos Kiadó munkatársai, Keresztes Dénes és Lázok János ismertették a szerkesztőségükben megjelent Erdély Magyar Egyeteme. Dokumentumok 1944-1945 című kiadványt, amelyet több kötetre terveznek. A Bolyai Társaság értekezletén többek között Kiss Elemér marosvásárhelyi tudományos kutató Bolyai János kéziratos hagyatékáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ A párizsi Claude Karnoouth professzor előadásában kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem visszaállítása illúzió, az a "magyar diákok gettója" lenne. Ma az angolt beszélik a világban. Karnoouth szerint a jövő a kétnyelvűségé. Ezt a nézetet többen vitatták, így Horvát Andor, a Bolyai Társaság elnöke is. Kende Péter párizsi politológus előadásában /Trianon-szindróma és Magyarország XX. századi külpolitikája/ és a vele készült interjúban azt állította, hogy az erdélyi magyar fiatalok is átmentek az individualizmus forradalmán, megtörténik, hogy nem Erdélyben képzelik el életüket. Kende Péter Székelyföld tömbmagyarságában elképzelhetőnek tartja az autonómiát, a szórványt viszont az asszimiláció fenyegeti, ez tény, állapította meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola okt. 7-én három történésszel szervezett találkozót: Pál Antal Sándorral, a marosvásárhelyi levéltár munkatársával, György Bélával, aki a 80-as években a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára volt, azóta áttelepült Budapestre, jelenleg a Széchényi Könyvtár munkatársa, továbbá Zepeczaner Jenővel, a székelyudvarhelyi múzeum és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület elnökével. Zepeczaner Jenő ismertette az egyesület tevékenységét, elmondta, hogy a Múzeumi Füzetek sorozatban eddig 12 füzet és 5 tanulmánykötet látott napvilágot. A sorozat központi témája Udvarhelyszék, illetve a székelység múltjának, néprajzának kutatása. A Haáz Rezső Egyesület Magyarország történetét is kiadta románul, Gergely András tollából, Herman Gusztáv Mihály fordításában, majd megküldte az ország múzeumainak, intézményeinek.- Pál Sándor a készülő Gyergyó helytörténeti lexikon anyagának kiegészítésére hívta fel a tanárok figyelmét. György Béla az általa válogatott Erdélyi út című tanulmánykötet kapcsán ismertette a méltatlanul elfeledett Krenner Miklós személyiségét, aki 1919 után jelentős kisebbségi politikusa volt Erdélynek. A Duna menti népek, a román-magyar összefogás eszméjében gondolkodott, a transzszilván liberalizmus szellemét hirdette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

"Keserű számvetés egy marosvásárhelyi újságíró tollából a kisebbségi lét kilátástalanságáról. Akik áttelepültek Magyarországra, azokat románnak mondják. Egyik ismerőse azért költözött el egy másik faluba, "hogy gyerekének, ha megkérdezik, honnan jöttél, ne kelljen válaszolnia, hogy Marosvásárhelyről. Mert akkor kiközösítik, nem állnak szóba vele. Így most már bemondhatja előző lakhelyük nevét." /Máthé Éva: Üzenet otthonról haza. = Magyar Hírlap, okt. 16./"

Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából okt. 14-én Marosvásárhelyen emlékünnepséget szervezett az EMKE és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 641. sz./

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című emlékiratának okt. 31-én lesz Budapesten a bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 23-a alkalmából a magyar kormány életútja elismeréseként dr. Csőgör Lajosnak, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első rektorának a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozták, tisztikeresztet kapott Szombati-Gille Ottó, a nagyváradi Szigligeti Színház ny. főrendezője, kiskeresztet Haller József, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház díszlettervezője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./

Marosvásárhelyen a Rózsák tere 61. szám alatt rendezi be irodáját a Páter Bank, amely 1996. jan. 1-jén indul, fő részvényese a Budapest Bank, központi székhelye Bukarestben van. Páter Bank az első román-magyar vegyesbank lesz, fő célja, az első fázisban, a vegyes vállalatok elszámolásának segítése. A Páter Bankot Péter László, a Budapest Bank munkatársa irányítja. Az előjegyzett törzstőke 8 milliárd lej, de ez 1996 végére 12 milliárd lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Az RMDSZ nov. 2-i, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen, példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs, Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával, hiszen a szövetség vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Elfogadhatatlan, hogy Traian Chebeleu nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét, Tőkés Lászlót minősíti, igen vitatható módon. Chebeleu abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, tehát nincs szükség újabb garanciákra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./ A parlamenti munkáról Tokay György képviselő elmondta, hogy a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt és az RNEP terjesztett elő. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény három hónapot élt meg, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait. Seres Dénes szenátor a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális autonómiák európai chartájának ratifikálására. A kormány szándékosan halogatja a ratifikálást. Mátis Jenő képviselő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatásáról számolt be, a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékű megoldásáról /egyetemi oktatás, nyelvhasználat, autonómia, stb./ /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./

"A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ "

"Nagy László nem fogadta el Csákány Bélának a Magyar Népi Szövetségre /MNSZ/ való emlékezését. 1944. nov. 12. - 1945. márc. 6-a között az ismert atrocitások (magyarok meggyilkolása) miatt Észak-Erdélyt szovjet katonai adminisztráció vezette, addig nem engedték vissza a román vezetést. Kolozsváron a helyi közigazgatást a kommunisták vették át. A szovjet főbiztos volt a hatalom letéteményese. - Kurkó Gyárfás jóindulatú, naiv ember volt, azonban az MNSZ 1945-ös 11 tagú vezetőségében hatan a kommunisták közül kerültek ki /köztük volt Bányai László, Czikó Nándor, Balogh Edgár és Demeter János/. A cikkíró is említi a MNSZ "százas intézőbizottságnak" hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát (1945. nov. 15-17.). Azt írta, hogy félve a botránytól, úgy finomították a szöveget, hogy a résztvevők belementek. Azt nem írta Csákány Béla, hogy Petru Groza és Luka László is jelen volt, továbbá nem idézte a nyilatkozatból a következőt: "Nem helyeselhető semmiféle olyan törekvés akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Hálásak vagyunk a Groza-kormánynak, amely biztosította politikai és közigazgatási jogainkat és lehetővé tette, hogy saját anyanyelvű iskolákat biztosítsunk gyermekeinknek." Ezt a szöveget titkolták, azonban mégis kitudódott és nagy felháborodást keltett a magyar közvélemény előtt. Márton Áron kezdeményezésére egy bizottság ellen-memorandumot szerkesztett, amelyben a trianoni béke etnikai alapon történő revideálását kérték, azzal, hogy azt is juttassák el a béketárgyalásra. Aláírói: Márton Áron katolikus, Vásárhelyi János református püspök, Szász Pál, az EMGE elnöke, Lakatos István /Szociáldemokrata Párt/, Korparich Endre, a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. - Az MNSZ - a kommunisták utasítására - támadást indított dr. György Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ellen, aki egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke is volt. Ezután Márton Áron püspök 1947. júl. 7-én körlevélben szólította fel papjait az MNSZ-szel való kapcsolat megszakítására, felhatalmazva őket arra, hogy ezt a hívekkel is közöljék. Csákány Béla szerint Márton Áron később belátta tévedését, és meglátogatta Balogh Edgárt. Valójában Márton Áron házifogságából szabadulva /1967/ a megbocsátó keresztényi szeretet szellemében látogatta meg volt börtöntársait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet."

"Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./"

Az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága nov. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett, jelen voltak az RMDSZ vezetői és néhány parlamenti képviselő is. A bizottság fontosnak tartja a kapcsolattartást és a tájékoztatást az RMDSZ és a civil szervezetek között. A diáktüntetések bebizonyították, hogy az oktatási törvény módosításra szorul. A félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezetet sürgősen napirendre kell tűzni, hogy a kisebbségi közösségek érdekei is érvényesülhessenek. A bizottság szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. - A kisebbségi problémák, ezen belül az anyanyelvi oktatás kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen a megbékélés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

Marosvásárhelyen nov. 3-án, a Bernády György Kultúrközpont felavatásának előestéjén megalapították a Duna Televízió Baráti Társaságot. Borbély László, a Bernády Kultúrközpont elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben sokszor megkérdőjelezték a Duna Tv létjogosultságát, ezért született a baráti társaság ötlete /amiként már Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen megvalósult/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Indulás előtt áll a Maros TV, mely Marosvásárhelyen az első, nem kábeltelevíziós adásokat fogja sugározni magyar és román nyelven. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Első ízben rendezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Könyves Céh kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvkiállítást, amely most zárta kapuit. A város színházának előcsarnokában több mint negyven kiadó állította ki könyveit. Összesen tizenkét erdélyi magyar kiadó, kilenc román, nyolc magyarországi cég, köztük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, amely egymaga további kilenc kiadó munkáit vonultatta fel, végül négy szlovákiai magyar kiadó is megjelent. /Magyar Hírlap, nov. 15./

Még nem került a parlament elé a helyi költségvetésről szóló törvénytervezet, így öt százalék kerül vissza, amit a város saját céljaira fordíthat, mondta el Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere. A feszültség csökkent a lakosság körében, a sajtó viszont gondoskodik az uszításról. A következő helyhatósági választásokon nem indul, jelentette ki Nagy Győző, mert az RMDSZ nem biztosította neki azt a hátteret, ami kell a munkájához. /Új Magyarország, nov. 15./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen tartotta ülését nov. 18-19-én. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az RMDSZ már nem bízik abban, hogy a román többség elismeri a jogos magyar követeléseket, a román politikai erők pedig belátták, hogy nem tudják fölmorzsolni az RMDSZ-t. A magyar kormánytól elvárható, hogy a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon határozottabban vesse fel a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja e azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság helyzete nem oldható meg csak jogkövető magatartással, ehhez jogalkotó-teremtő szándék is szükséges. A közelgő választásokon az RMDSZ elszigetelésére törekednek és a szövetséget pofozógépnek akarják felhasználni. Az SZKT megbízta Bodó Barnát, SZKT elnökét, hogy látogassa meg Székelyudvarhelyen az éhségsztrájkoló Katona Ádámot. Az ülésen elhatározták egy bizottság megalakítását, amely az európai integrációs folyamatokkal foglalkozik. Az SZKT három állásfoglalást adott ki. Az első nyilatkozat újból kiáll a román-magyar kerekasztal összehívása mellett, amely alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. Az SZKT visszautasítja azt a durva hangnemet és méltatlan támadást, amelyet Chebeleu használt Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szemben. A SZKT a második állásfoglalásában leszögezte, hogy a szlovák nyelvtörvény rendkívüli módon korlátozza a magyar kisebbséget anyanyelvének használatában, és kísérletet jelent a nyelvi fasizmus közép-európai újjáélesztésére. A harmadik állásfoglalás kiáll az oktatási törvény ellen tiltakozók mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., 21., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 665. sz./

Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi könyvének okt. 31-én volt a budapesti bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székház zsúfolásig megtöltött nagytermében, ahol a könyvet Jakabffy Attila politológus ismertette, aki maga is fontos szerepet játszott Király Károly mellett 1990 első hónapjaiban, Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

"Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./ "

Nov. 15-én Frunda György szenátor, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke meglátogatták a marosvásárhelyi börtönben a tíz évre ítélt Cseresznyés Pált. Ügyét már az Európa Tanácsig vitték, nemzetközi fórumokig, de Iliescu elnök nem részesítette kegyelemben. Újabb kegyelmi kérvénnyel fordultak az államelnökhöz, ezt íratták alá Cseresznyés Pállal. Nem bántalmazzák /régen megverték/, egészségi állapota miatt nem dolgozhat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

"Balogh Edgár is reagált Nagy László hozzászólására, melyben Csákány Bélának a Szabadságban megjelent, a Magyar Népi Szövetséggel foglalkozó önéletrajzi vallomását elítélte. Balogh Edgár nagy hévvel védelmébe vette Csákány Béla emlékezését, mondván: "A történetírásnak joga van az MNSZ múltjában található hiányokat, hibákat is feltárni, de történelmi hitelét, becsületét, nemzetfenntartó jelentőségét aláásni, kétségbe vonni, legyalázni több mint nemzetárulás, egyszerűen nevetséges ostobaság." Fey László ugyanebben a számban szintén hozzászólt a Magyar Népi Szövetség megítéléséhez: nagy erővel védve a hajdani MNSZ baloldaliságát, abban az időben mindent a baloldal ért el. Fey még az MNSZ Százas Intézőbizottsága hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát is bölcsnek mondta, amelyet "ma is vállalhatunk." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Előzmény: 1789., 1882., 1998., 2178., 2179. sz. jegyzet."

Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./

Napvilágot látott dr. Fodor Ferenc kilyénfalvi születésű, Marosvásárhelyen élő szemészprofesszor munkája: Kilyénfalva monográfiája. A könyv bemutatja a falu történtét, egyház- és oktatástörténetét, néprajzát, a népesség alakulását, mellékelve tájszavai szótárát, szólásmondásait, lakóinak 1994-es teljes jegyzékét. A kötetet nov. 26-án mutatták be Kilyénfalván. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"A korszak kutatója, Vincze Gábor /Szeged/ ugyancsak vitatta Csákány Béla megállapításait: "csak egy Magyar Népi Szövetségről beszélhetünk, melynek három, jól elkülöníthető korszaka volt." A Magyar Dolgozók Szövetsége, a MADOSZ 1944. szeptember elején az RKP utasítására lépett ki az illegalitásból, és kezdett hozzá az országos szervezkedéshez. A Magyar Népi Szövetség nevet fölvéve, 1945 tavaszán még nagy bizalmi tőkével rendelkezett a vezetőség. Vezetőségében kezdettől fogva jelen volt a szélsőbal szárny. Az első korszak az 1945. novemberi marosvásárhelyi nyilatkozattal zárult. Ez a nyilatkozat nagy felháborodást váltott ki. Az MNSZ függősége az RKP-tól 1946-ban nyilvánvalóvá vált. Az 1947 májusi hírhedt Luka-cikkel kezdődött az MNSZ utolsó, harmadik korszaka. /Korunk (Kolozsvár), 7. sz./"

"Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Dec. 6-án a Pro Europa Liga a Társadalmi Párbeszéd Csoport /GDS/ bukaresti székházában kerekasztal-találkozót szervezett a romániai nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. A Pro Europa Liga három tervezett programjához kérte a kisebbségek hozzájárulását: az Altera folyóirat kiadásához, a minden év márciusában Marosvásárhelyen tartandó Tolerancia hete megrendezéséhez és a romániai nemzeti kisebbségek Fehér Könyve összeállításához. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 678. sz./