Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Marosvásárhely/Székelyvásárhely (ROU)
15982 tétel
1993. augusztus 11.
Sütő András nyilatkozott egy évtized munkásságáról, terméséről. Otthon 1980-ban jelent meg könyve, majd 1982-ben a korábban játszott Szuzai menyegző, ezután a cenzúra nem engedélyezte az író műveinek kiadását, a korábbi munkák újbóli megjelentetését sem. Ez alatt az évtized alatt Magyarországon láttak napvilágot kötetei. A budapesti Szépirodalmi Kiadó 1989-ben megkezdte Sütő András válogatott munkáinak kiadását. A sorozatból 1993-ig öt kötet jelent meg, az ötödik idén /Csipkerózsika ébresztése/. Az idei könyvhétre jelent meg a Szemet szóért /Csokonai Kiadó, Debrecen/ című kötete, ebben naplórészletei olvashatók. Még idén várható a Naplójegyzeteim /Csokonai Kiadó, Debrecen/ és az életmű sorozatban a hatodik kötet. 1993-ban végre otthon is közölték munkáját Naplójegyzetek /Romániai Magyar Szó kiadása/. A nyolcvanas években már nem engedték drámái bemutatását. Az ugató madár című darabját Harag György akarta színpadra venni, de a hatalom nem engedte. Végül Az ugató madár című drámát Erdélyben is bemutatják, Marosvásárhelyen már műsorra tűzték. Az ősbemutató Budapesten volt, a Nemzeti Színházban. Jelenleg a romániai magyar könyvkiadás összeomlott, a hazai szerkesztők pedig a népi-nemzetinek nevezett írásokat nem karolják föl. Ezért nem jelennek meg Sütő András munkái Erdélyben. A Magyarországon dúló szellemi belháború igen komolyan érezteti közvetlen hatását az erdélyi szellemi életben. Sütő András óvott a türelmetlenségtől, amely minden eddigit semmisnek óhajt nyilvánítani, mert ez önpusztítás. /Marosi Barna: Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1993. augusztus 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kongresszusához, szenátusához és képviselőházához intézett nyílt levelében kérte Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását, tekintettel az ország elszegényedésére, az erősödő szélsőnacionalista befolyásra, a kommunista visszarendeződési tendenciák ellensúlyozására. A legnagyobb kedvezménnyel kapcsolatos szerződés fontos garanciája lehetne az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, amennyiben pontosan meghatároznák és számon kérnék azokat. /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nyílt levele. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./
1993. augusztus 18.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az aug. 18-án összeülő Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban két javaslatot tett: "Az RMDSZ képviselete minimális követelményként terjessze a Nemzeti Kisebbségi Tanács elé a - marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki stb. - magyar politikai foglyok szabadon bocsátásának ügyét. Amennyiben igazságtalanul és törvénytelenül elítélt honfitársaink nem részesülnének azonnali amnesztiában, az RMDSZ vezetősége sürgősen vegye fontolóra a Kisebbségek Tanácsából történő haladéktalan kilépésünket - még az augusztus 31-re kitűzött határidő lejárta előtt." A másik javaslata szerint az RMDSZ-t ne képviselhessék azok, akik előzetesen részt vettek a hatalommal történt nemkívánatos egyezkedésekben. /Tőkés-indítvány az RMDSZ-ben. = Népszabadság, aug. 18./"
1993. augusztus 25.
Nyílt levélben válaszoltak a Neptun-tárgyaláson részt vett RMDSZ-képviselők Tőkés László A hatalom uszályában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7-8./ című írására, mely már-már vádiratnak is beillik. Elutasították a vádakat, továbbra is azt állították, hogy megbeszéléseikről tájékoztatták Markó Béla elnököt és a parlamenti frakció tagjait. Tőkés László és Szőcs Géza sem számolt be több tárgyalásáról, érveltek. Arra a kérdésre, hogy volt-e mandátumuk az RMDSZ-től, elismerték, hogy nem volt, de megmagyarázták: nem volt szó alkuról, csak eszmecseréről. Azt is fölvetették, hogy az ET 1201-es ajánlásáról nem tudtak. - Nem kötöttek egyezséget, nem kötöttek alkut, hangoztatták. Szerintük David Binder szándékosan írta rágalmazó cikkét a New York Timesban, tiltakozó nyilatkozatukat viszont nem közölte a lap. /Lármafák égetése (Válasz Tőkés Lászlónak). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Megjegyzés: az ET 1201/1993-as ajánlásának szövege ismert volt, közölte a Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21-i száma.
1993. augusztus 26.
Az RMDSZ memorandumot adott ki Románia felvételéről az Európa Tanácsba. A memorandumban tizenöt pontban összefoglalták Románia jogrendjével kapcsolatos kifogásokat, köztük a felfokozott nacionalizmust /melyet a hatalom olykor bátorít/, a kisebbségi elem vezetésből való kiszorítását, diszkrimináció érvényesülését az igazságszolgáltatásban /az 1990-es marosvásárhelyi események nyomán kizárólag kisebbséghez tartozó személyeket ítéltek el/, kisebbségi területen a földek visszaadásában, annak kimondásában, hogy Románia egységes nemzetállam, az igazságügyi eljárások nyelve kizárólag román, a helyhatósági tanács ülésein kötelező a román nyelv használata, akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbség nyelvét beszéli, a kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik, a közel kétmilliós magyar nemzetiség nem rendelkezik egyetemmel, az 1959-ben megszüntetett önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra, nem történt meg az egyházi javak visszaadása. A romániai magyarság igényeinek megfogalmazása következik a memorandumban, ismét pontokba szedve. Ezek között szerepel a sajtószabadság szavatolása, a helyi közösségek anyagi függetlensége, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, az ET 1201-es és 1203-as ajánlása alapján kisebbségi törvény elfogadása, kisebbségi minisztérium vagy államtitkárság létrehozása, a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használata a közéletben, a többnyelvű feliratok szabályozása, olyan oktatási törvény megalkotása, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és minden formában, a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, az államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatása. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Memoranduma Románia felvételéről az Európa Tanácsba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./ A memorandumhoz mellékletet is készített az RMDSZ, ebben részletezte a magyarság helyzetét. / A melléklet fejezetei a következők. I. Románia politikai rendszere és a kisebbségek ? az 1914-1944 közötti időszak, az 1945-1965 közötti időszak, az 1965-1989 közötti időszak. II. A román állam gazdaságpolitikája. III. A magyar tannyelvű oktatás Romániában. IV. A kisebbségi kultúra helyzetének alakulása. V. Az egyházak helyzete. VI. A demográfiai helyzet Romániában. VII. Az 1989 utáni törvénykezés. VIII. RMDSZ. A magyarság helyzete a román nemzetállamban (1918-1993) Melléklet az RMDSZ Memorandumához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7, folytatásokban: szept. 8., 9., 10./
1993. augusztus 26.
"A második világháborúban elpusztított Lidice falu neve eljutott mindenhová. Azonban azokról a haláltáborokról, melyeket a magyarok elpusztítására létesítettek Romániában, nem tudnak sehol. A leghírhedtebb haláltábor az 1944 őszén létesített földvári volt. Nem tudják, hány ezren haltak meg ezekben a haláltáborokban. Földváron a tömegsírokat, a temetőt eldózerolták, az egyikre tömbházakat építettek. Az Oltba lőttektől emlékezett a néhai költő, Holló Ernő Sepsiszentgyörgyön: "az Olt lefelé vérben buzogott." 1945. febr. 22-én megrázó riport jelent meg a marosvásárhelyi Szabad Szóban Hatezer magyar internált és hadifogoly sorsa a földvári táborban címmel "Azok között háromezer beteg. Éhség, vérhas és tífusz pusztít a táborban." ? olvasható a tudósításban. A hozzátartozók élelmet vittek a foglyoknak, ennek nagyobb részét nem kapták meg az éhezők, az őrök elkobozták az ennivalót. /Daróczi Ferenc: A földvári haláltábor. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 26./"
1993. augusztus 26.
"Aug. 20-án az RMDSZ marosvásárhelyi elnöksége tisztázó vitát kezdeményezett a Neptunfürdőn lezajlott tárgyalásokról, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Borbély László ismételten hangsúlyozta, hogy nem volt titkos tárgyalás, nem paktáltak le a hatalommal. Markó Béla kifejtette, hogy a Neptunon megjelentek nem az RMDSZ nevében tárgyaltak, hiba volt, hogy az elhangzott ígéreteket eredménynek minősítették. A "hármak" utólagos nyilatkozataikban pozitívan értékelték a tanácskozást. Markó emlékeztetett: Romániának az Európa Tanácsba való felvétele előtt bizonyítania kell a kisebbségi kérdésben. A román korány ezt úgy szeretné elérni, hogy csak ígéreteket tegyen. Mark Béla hangsúlyozta, hogy a neptuni tanácskozás mutatja: a hatalom hajlandó leülni az RMDSZ egyes képviselőivel, de az egész RMDSZ-szel nem hajlandó tárgyalni. Az RMDSZ-en belül vannak olyan személyek, akikkel tudnak tárgyalni. Ez megosztási kísérlet, a tárgyalóknak ezt fel kellett volna ismerniük. Sütő András szerint az emberek radikálisabb s kisebbségpolitikát szeretnének. Szerinte jelenleg funkciózavarokból adódó konfliktus támadt. /Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./ "
1993. augusztus 31.
Marosvásárhelyen aug. 27-én, a városi tanács ülésén szerepelt az Antonescu-szobor felállításának tervezete. Hiányzott a szakbizottság véleményezése, így nem kezdődött meg a vita a szobor felállításáról. A kezdeményezők nem mondtak le szoborállítási szándékukról. /Napirenden: Antonescu-szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. szeptember 1.
Makkai János újságíró a Neptun-üggyel foglalkozó marosvásárhelyi RMDSZ-ülés után foglalta össze véleményét. Tőkés László írását /A hatalom uszályában/ vádiratnak minősítette és kifejtette, az RMDSZ egysége az első. Az RMDSZ elnöke Markó Béla és álláspontokat megfogalmazni, utasításokat kiadni csak neki van joga. Takács Csaba és az ügyvezető elnökség sem lehet végrehajtó szerepe helyett politikacsináló. /Makkai János: Egy választmányi ülés okán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./
1993. szeptember 3.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1993. szeptember 4.
"Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
1993. szeptember 4.
Szept. 3-án Budapesten harmadszor adták át a Genersich Antal Alapítvány díjait orvosoknak. 1992-ben három marosvásárhelyi orvos is részesült a díjban. Az alapítvány az elmúlt időben öt erdélyi orvos továbbképzését tette lehetővé. Az alapítvány vállalta a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek 1919 és 1990 közötti munkásságát felölelő tanulmánykötet kiadását. A könyv a Generchich Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közös kiadása lenne. /(fazeksa-ruck): Generchich Alapítvány. Erdélyi orvosokért. = Magyar Nemzet, szept. 4./
1993. szeptember 7.
Aug. 28-án Segesváron a plébánia kertjében felavatták báró Apor Vilmos /Segesvár, 1892. febr. 29.- Győr, 1945. ápr. 2./ mártírhalált halt püspök mellszobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A püspök élete árán mentette meg az orosz katonáktól az odamenekült nőket. Az avatáson megjelent dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök is. /Felavatták a mártír püspök szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
1993. szeptember 8.
Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1993. szeptember 9.
A Budapesten élő Kincses Előd a Népszabadságban jelezte: marosvásárhelyi lakására idézést kapott Bukarestből, hogy szept. 27-én jelenlejen meg gyanúsítottként bírósági tárgyaláson. Kincses Elődnek 1990. márc. 24-én kellett elmenekülnie Marosvásárhelyről, három év kellett, hogy összeállítsanak valami vádat ellene. Két magánvádló indított ellene eljárást sajtó útján elkövetett rágalmazás címén. A vád gyenge lábakon áll, amit ugyanis Kincses Előd állított a marosvásárhelyi RMDSZ-székház ostromáról és Sütő András bántalmazásáról, az világszerte közismert. /A Népszabadságban olvastuk - Kincses Előd: Bukarestbe idéztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 10.
Szept. 11-12-én rendezték meg a Báthory Napokat Szilágysomlyón, emlékezve az 450 éve itt született Báthory István /1533-1586/ erdélyi fejedelemre és lengyel királyra. Az első napon tudományos ülésszakot rendeztek, emlékezve a Báthory-családra, a második napon ökumenikus istentiszteletet tartott Nagyvárad két magyar püspöke, Tőkés László és Tempfli József, ezután emléktáblát /In memoriam Báthory István/ avattak. A tudományos ülésszakon Wolf Rudolf /Kolozsvár/ a Báthory család történetét ismertette, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ a korszak művelődési életéről, Sipos Gábor /Kolozsvár/ a szervezett református egyházról beszélt. Az Erdélyi Műemlékek füzetsorozat /az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományos Szakosztálya gondozásában/ első kiadványa: Szilágysomlyó - A Báthory-vár. Szerzője Kovács András. Az emléktábla avatásán megjelent többek között Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet, dr. Borsi Kálmán Béla a bukaresti magyar nagykövetség képviseletében, Kovács István, a lengyel nagykövetség tanácsosa és a romániai lengyel nagykövetség tanácsosa és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében. /Szilágyság (Zilah), szept. 10., /Fejér László: Báthory-napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Az évforduló alkalmából a Szilágyság hetilap Báthory István-emlékszámot adott ki. /Szilágyság (Zilah), szept./
1993. szeptember 15.
A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./
1993. szeptember 21.
"Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"
1993. szeptember 22.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.
1993. szeptember 24.
"Bányai Péter kifejtette, hogy a szélsőjobb a legnagyobb veszély. A szélsőjobb "egyre nyíltabban jelentkezik az RMDSZ-ben is. A legegyértelműbben Borbély Imre nyilatkozatában, Horthy Miklós temetésén való részvételével kapcsolatban." Borbély Imre, az SZKT alelnöke Horthy Miklóst tisztességes magyar embernek nevezte, aki összetartotta a magyar nemzetet. Bányai Péter idézte a népi írókat, akik elítélték a Horthy-rendszert, idézte Bibó Istvánt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Teleki Pált. Borbély Imre azt írta: "A Horthy-temetés mérföldkő " Jelenlétemmel hozzájárulok ahhoz, hogy az erdélyi magyarság ébredjen fel." Bányai Péter személyesen is érintett, írta, mert nagyanyját Auschwitzban "elégették". Bejelentette, hogy nem vesz részt az SZKT ülésén, mert nem maradhat szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkoznak. Egyelőre felfüggeszti SZKT-tagságát és reménykedik abban, hogy megtisztítják az RMDSZ-t a szélsőséges jobboldaliaktól. /Bányai Péter: Vétkesek közt cinkos, aki néma (avagy miért nem veszek részt az SZKT marosvásárhelyi ülésén). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Borbély Imre nyilatkozata: szept. 14."
1993. szeptember 27.
"Szept. 25-26-án Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla elnök politikai állásfoglalásában kifejtette, hogy az RMDSZ-nek autonóm politikát kell kialakítania. Az RMDSZ memoranduma "olyan elvi igénybejelentés, ami később is hivatkozási alap lehet." A Neptun-ügyről Bodó Barna politikai alelnök számolt be, a PER-ben résztvevők politikai felelősségét egyértelműnek nevezve. Tokay György és Borbély László felszólalásaikban védték álláspontjukat, az utóbbi kifogásolta, hogy megkérdőjelezték becsületességüket. Tőkés László püspök elhatárolta magát az áruló és kollaboráns jelzők alkalmazásától. Vitára szükség van, mondta, "félre kell tennünk beteges problémaiszonyunkat, konfliktuskerülő egységféltésünket", mondta. A hatalommal való egyezkedés módját tartja elhibázottnak. A tárgyaló hármak "kis lépések taktikája" legfeljebb jóhiszemű megalkuvás. Jelenleg nem bizalmas magántárgyaláson, hanem az RMDSZ memoranduma hangján, a kollektív jogok és a belső önrendelkezés elvén kell politizálni, hangsúlyozta Tőkés László. A román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való "partnereket" a diszkriminatív politika fenntartására. Tőkés László több idézetet hozott politikusoktól, szervezetek képviselőitől. Asborjn Eide az ENSZ Emberjogi Bizottságának jelentésében "pozitív román lépésekről" számolt be, David Binder cikkére hivatkozással. A Neptun-ügy RMDSZ-résztvevőit nagy felelősség terheli. Ezután következett a hajnalig tartó vita. Az RMDSZ egyes platformjai sorra kifejtették véleményüket. A leghatározottabban, legélesebben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakció fogalmazott: a hármak súlyos károkat okoztak az RMDSZ-nek, megbontották az RMDSZ egységét, majd ők vádoltak egységbontással, ezért a frakció szerint a hármaktól meg kell vonni a képviseleti jogot. A Szórvány csoport szerint a mérsékeltek és a radikálisok összecsapásáról van szó. Két határozattervezet született, egy radikális, amelyik elítélte a hármakat és javasolta, hogy a három politikust ne bízzák meg a parlamenti csoport, illetve frakciók választott tisztségeinek viselésével. A másik változtat enyhébb és csak annyi szerepel benne, hogy az RMDSZ frakciók vizsgálják felül a választott tisztségviselők alkalmasságát. Tőkés László jelezte, hogy amennyiben nem vonják le a megfelelő következtetéseket, neki kell ezt megtennie, hiszen nem ő tárgyalt a hatalommal. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi SZKT, 1993. szeptember. Neptun makacs szelleme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., 30./ A kiadott állásfoglalás szerint a PER által szervezett megbeszélésen /köztük a Neptunon/ Borbély László, Frunda György és Tokay György képviselők mandátum nélkül tárgyaltak a hatalom képviselőivel, jelentős károkat okoztak a szervezetnek. Ez lehetőséget teremtett a hatalomnak, hogy kísérletet tegyen az RMDSZ megosztására. A hatalommal való tárgyalás kívánatos formája a kerekasztal-megbeszélés. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./ A viharos tanácskozáson a "hármak" lépését mindannyian elítélték, politikai tévedésnek minősítették, de négy frakció tiltakozása miatt a személyi felelősségre vonásuk elmaradt. /Simó Erzsébet: Az SZKT marosvásárhelyi ülése. Az RMDSZ PERe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./ A MISZSZ, a Szabadelvű, a Bethlen Gábor és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés frakciók javasolták, hogy a három érintettet mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, a Magyar Demokrata, a Kereszténydemokrata, a Szórvány és Partium csoportok viszont ezzel nem értettek egyet. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy konszenzusos változatot dolgoztak ki. /Nagy Iván Zsolt: RMDSZ-dokumentum a neptuni találkozóról. = Magyar Nemzet, szept. 27./. Az SZKT 61:29 arányban /8 tartózkodással/ elfogadta a kompromisszumos szöveget, a kiadott állásfoglalást, viszont Tőkés László tiszteletbeli elnök és Bodó Barna politikai alelnöknek a hármakat elmarasztaló elemzése fölötti szavazást meghiúsította a testület. A polémia egyes pontjaiban Markó Béla elnök és Tőkés László nyilvánosan elhatárolódtak egymástól. /RMDSZ-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, szept. 27./"
1993. szeptember 27.
"Csutak István meglepődve olvasta a Neptun-ügyben a hármak válaszában /Lármafák égése (Válasz Tőkés Lászlónak), Romániai Magyar Szó, aug. 25./, hogy a sajtóban az ilyen cikkek csak zavart keltenek a közvéleményben. Milyen cikkekre lenne szükség, amelyek nem keltenek zavart, kérdezte. Tőkés László levele a valósággal nem egyező állításokból indult ki, olvasható az említett válaszban, tehát hazugnak nevezték a püspököt. Ha a tárgyalások nem voltak titkosak, miért csak David Binder volt jelen - Továbbá a tárgyalásra csak olyanok kaptak meghívót, akik Tőkés-ellenesek és autonómia-ellenesek voltak. Semmi nyoma nincs annak, hogy a tárgyalásról tájékoztatást adtak volna, sorolta tovább ellenérveit Csutak István. Felidézte egy emlékét 1990 júniusából. Az RMDSZ alakulóban levő frakciójának első üléséről, ahol valaki Frunda Györgyöt valami tisztségre ajánlotta. Akkor a másik marosvásárhelyi, Borbély László körbejárta a képviselőket: "Vigyázzatok! Frunda nem RMDSZ-es! Frunda a Független Magyar Párt embere! Szekus! Buktassátok meg!" Most pedig elválaszthatatlan jóbarárok. /Csutak István: Tiszta vizet a nyílt kártyákba! = Orient Expressz (Bukarest), szept. 27./"
1993. szeptember 29.
"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnöke Irodája közleményben tiltakozott a Kossuth Rádió szept. 26-i híre miatt, miszerint Tőkés László az SZKT marosvásárhelyi ülésén szankciót követelt a "hármak" /Borbély László, Frunda György és Tokay György/ ellen, bejelentve, ha nem adnak neki igazat, lemond. Tőkés László eredményesnek tartja az SZKT marosvásárhelyi ülését és egyetért a kiadott állásfoglalással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"
1993. szeptember 29.
Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1993. szeptember 30.
Éles hangú cikkben támadta Tőkés Lászlót, az elnöki intézmény félhivatalos szócsöve a Dimineata. A lap szerint Tőkés László a sátán szóvivője, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként pedig bánkódik, hogy a jugoszláviai tragédia nem Romániában történt. Tőkés László robbantotta ki a marosvásárhelyi eseményeket 1990-ben, fel akarja fegyverezni az erdélyi magyarságot, továbbá az együttélés szándékát kollaborálásnak nevezte, olvasható a lapban. /B. T., Bukarest: Román sajtótámadás Tőkés ellen. = Magyar Hírlap, szept. 30./
1993. október 5.
A marosvásárhelyi koncepciós perek egyik áldozatát, a 43 éves Szabadi Ferencet szept. 24-én feltételesen szabadlábra helyezték. 1990. márciusában betegszállítóként dolgozott Marosvásárhelyen, a klinikán. Azzal vádolták, hogy sebesülteket ütlegelt, ezért öt év börtönbüntetésre ítélték, 1995-ben szabadult volna. Szabadi Ferenc hiába bizonygatta ártatlanságát. Az egyik sebesült azzal vádolta, hogy a mentőautóban bántalmazta. Szabadi Ferenc valójában egyáltalán nem ült mentőautóban azon a napon. Sokat szenvedett a börtönben rabtársai kiközösítették őt. Feldagadt a lába, hiába kérte, vigyék orvoshoz. Az őr azt mondta, bár szakadt volna le a lába akkor, amikor románokat ütlegelt. Csak a múlt év végén enyhült a bánásmód vele szemben. Váratlanul érte a hír, hogy szabadul. Közben szolgálati lakását is elvesztette. /Guther M. Ilona: A rabot felkészületlenül érte. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /
1993. október 6.
Markó Béla elnök okt. 4-én Marosvásárhelyen fogadta az MDF küldöttségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1993. október 7.
Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./
1993. október 8.
"Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./ "