"Sütő András Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai címmel emelte fel szavát a tíz évre ítélt Cseresznyés Pál és a többi ártatlanul bebörtönzött magyar és cigány érdekében. "Cseresznyés Pál elítéltetése a cinikus igazságtalanság és a sovén bosszú nyílt szándéka folytán jöhetett létre." "Cseresznyés Pál ügye mindannyiunké", hangsúlyozta. Indítsunk küzdelmet értük, az RMDSZ félmilliós tagságának cselekvő részvételével, javasolta az író. /Sütő András: Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai. = Magyar Nemzet, jún. 12. - újraközölte: Magyar Szó (Újvidék), jún. 17./"

Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.

Jún. 7-én a Legfelsőbb Bíróság megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. A román sajtó egy része támadta Frunda Györgyöt védőbeszéde miatt a marosvásárhelyi Cuventul Liber napilap háromrészes sorozatban támadta Frundát, védőbeszédét románellenesnek minősítve. Tófalvi Zoltán újságíró kérdésére elmondta, hogy a román sajtó demokratikus része viszont melléállt és elismerte, az ítéletet igazoló döntés mögött a magyarság kollektív felelősségre-vonása áll. Frunda hangsúlyozta, hogy a törvényszék ítéletével a magyarokat büntette. A Helisnki Bizottság és a román parlament jelentései sem vádolják a magyarságot. A Helsinki Bizottság pedig egyértelműen a volt szekuritátés tiszteket, volt aktivistákat, a szervezőket vádolja. A törvényszék ítélete ezért volt fontos, hogy ellensúlyozza ezt a jelentést. /Tófalvi Zoltán: A Legfelsőbb Bíróság döntött: az ítélet 10 év börtön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

Az Európa Tanács jelentéstevője kérdéseire Dudita adta meg a választ, az RMDSZ erről utólag értesült. Ezért Frunda György utólag válaszol néhány kérdésre, kifejtve, hogy a kisebbséget nem védi meg az igazságszolgáltatás, a magyar és cigány kisebbség a jogsérelmek jegyzékét elküldi az igazságügyminiszternek. Az RMDSZ többször tett bűnügyi feljelentést a Romania Mare főszerkesztője ellen, magyarellenes cikkei miatt, választ azonban sohasem kapott. Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, ugyanakkor nem vonták felelősségre az események szervezőit, az öt halálos áldozat gyilkosait. Az oroszhegyi és zetelaki elítéltekre nem vonatkoztatják az amnesztiát. /Frunda György: Válaszlevél az ET jelentéstevőjéhez. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 18./

Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

Kisvárdán lezajlott a határon túli magyar színházak évente megrendezett fesztiválja. A Nagyváradi Színház Szigligeti Társulata kapta a közönségdíjat. A zsűri különdíjában részesült a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának versenyelőadása, továbbá a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása is. /Így kerek a tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

Marosvásárhely 13 körzeti RMDSZ-elnöke és választmánya létrehozta az elnöki testületet, vezetője Gaál Márton lett. /Elnöki testület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

"Iliescu elnök Svájcban részt vett Crans Montanában a gazdasági világfórumon és ott jún. 19-én sajtóértekezletet tartott, kifejtve, hogy a magyar kisebbség számára biztosított az anyanyelvi képzés egyetemi fokon is, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Másnap, jún. 20-án Iliescu elnök felszólalt a stabilitás és biztonság kérdéseivel foglalkozó összejövetelen, ahol figyelmeztetett: a feszültségek fokozódásához vezethet, ha valaki "más államokbeli kisebbségek által lakott területek védnökének" kiáltja ki magát. /Magyar Hírlap, jún. 21./ Iliescu államelnök Svájcban sértődötten magyarázta Lalumiére-nek, az ET főtitkárának, hogy Románia ET-tagságához igazságtalanul kemény feltételeket szabnak. /Magyar Hírlap, jún. 23./ "

Mircea Geoana külügyi szóvivő visszautasította az Európa Tanács jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltek ügyének felülvizsgálására. Ezek a perek törvényesek voltak. Elutasította az RMDSZ álláspontját, hogy magyar kisebbségiek elleni perek politikai jellegűek voltak. Azok a törvényesség szigorú tiszteletben tartásával zajlottak le, hangsúlyozta. Az RMDSZ egyedül marad a romániai politikai erők között, mondta, mert a többi mind támogatja az ET-be való felvételt. /Román külügyi szóvivő. A perek törvényesek voltak. = Új Magyarország, jún. 24./

Az RMDSZ SZKT jún. 20-21-i marosvásárhelyi ülésén nyilatkozatot fogadott el Cseresznyés Pál és a többi igazságtalanul elítélt magyar ügyében. Az RMDSZ az ország közvéleményéhez fordul, hogy újra szóvá tegye a mérhetetlen igazságtalanságot. Az RMDSZ fölhívja az Európa Tanács figyelmét arra, hogy Romániában jelenleg is folynak koncepciós politikai perek, magyarellenes eljárások. 1989 karácsonya után magyarokat tartóztattak le Zetelakán és Oroszhegyen, majd koholt vádak alapján súlyos börtönbüntetésre ítélték őket. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események miatt számos magyart és cigányt ítéltek el, köztük a legsúlyosabban Cseresznyés Pált. Kizárólag magyarokat és cigányokat vetettek börtönbe. Az RMDSZ követeli, hogy vessenek véget a törvénysértő pereknek és bocsássák szabadon az igazságtalanul elítélteket. /Politikai bosszú jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

A Pro Europa Liga egyik legfontosabb alapeszméje a nemzetiségi és vallási tolerancia, mondta el Smaranda Enache, a liga társelnöke. 1991-ben alapítottak egy újságot, a Gazeta de Murest, hogy bizonyítsák, Marosvásárhelyen létezik más hang is, nem csak az agresszív, ultranacionalista sajtóé. A lap első korszaka 1993 januárjában csőddel zárult, áprilistól újraindították G. M. néven. A hetilap a nemzetiségek együttélésének évszázados szellemét próbálja föléleszteni. A Pro Europa Liga külföldi küldöttségek előtt is beszélt a kisebbségi jogok helyzetéről, a marosvásárhelyi bebörtönzöttekről. /Gál Éva Emese: Képesek vagyunk együtt élni. Beszélgetés Smaranda Enachéval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

"Coroi Artúr nem ért egyet Fey Lászlóval, ugyanis ami 1990. márc. 19-én Marosvásárhelyen történt, az a pogrom szót kimeríti. A pogromokért és az etnikai tisztogatásért a mindenkori hatalom felelős. Coroi nem tarja helyesnek az igazság kimondásától azért tartózkodni, "hogy az ne tegye lehetővé az ellenünk irányuló hangulatkeltést." /Coroi Artúr: Nem ért egyet Fey Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./ Fey László cikke: Az igazat, csakis az igazat. = RMSZ, jún. 25."

Az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen tartott ülésén /jún.19-20./. Az előző napon, jún. 18-ám ülésezett az Egyeztető Kerekasztal. Az SZKT ülésén elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok, valamint az alapszabályt kidolgozó szövegszerkesztő bizottság, Takács Csaba beszámolt arról, hogy a készül kisebbségi dokumentum, a romániai magyarság Fehér könyve, a politikai főosztály a kisebbségi törvénytervezeten dolgozik, elkészült a szövetség információs rendszerének tervezete. AZ SZKT határozatában jóváhagyta az RMDSZ részvételét a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, azzal, hogy ha aug. 31-ig az RMDSZ által benyújtott javaslatok nem oldódnak meg, továbbá a nemzetiségi törvénytervezet addig nem kerül a kormány elé, akkor az RMDSZ visszavonja képviselőit a tanácsból. Az SZKT egyhangúlag elfogadta a Borbély László javasolta állásfoglalást, amely kimondja, Cseresznyés Pál elítélése bizonyítja: a politikai bosszú jogi keretek között lehetséges Romániában, ugyanakkor, amikor a Ceausescu-diktatúra bűnös kiszolgálóit sorozatosan felmentik. Az RMDSZ követeli az igazságtalanul elítélt magyarok szabadon bocsátását. Az SZKT zárt ülésen tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó, SZKT-hoz intézett levelét. Az SZKT Markó Béla elnököt bízta meg álláspont-egyeztető találkozó megszervezésével Tőkés László és a parlamenti csoport között. Tőkés László egyéb programjai miatt nem tudott megjelenni az SZKT munkáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ Csiha Tamás, az SZKT elnöke elégedetten állapította meg, hogy eredményes volt az SZKT ülése. Két új platform jelentkezett, a Gaudeamus és a Szociáldemokrata-újbaloldal platform. Kónya-Hamar Sándor javaslatot tett az ENSZ mellett működő Képviselet Nélküli Népek Szervezetébe való belépésről. Madaras Lázár új parlamenti többségi csoport létrehozását kezdeményezte, ezt az SZKT elvetette. /Mózes Edith: Negyedszerre sikerült. Az SZKT tud dolgozni, ha akar. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./ Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi határozatai meglepték, nincs tudomása ilyen elvárásokról, ilyen gondokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

Gálfalvi György marosvásárhelyi író a Népfőiskolai Alapítvány kuratóriumának tagjaként érkezett Lakitelekre, az ottani népfőiskola avatási ünnepségére. Elmondta, hogy idén márciusban sikerrel mutatkozott be Marosvásárhelyen a Lakitelek Alapítvány. Ez az alapítvány az egész magyarság sorsáért érzi magát felelősnek, és felvállalta a határon túli magyarság megsegítését. Nagy visszhangja volt a Lakitelek Alapítvány által meghirdetett paraszti önéletírói és a néprajzi pályázatnak. Az előbbi első díját Czirják Gergely gyergyócsomafalvi kovácsmester kapta meg. /Papp János: Erdélyben megbecsülik a népfőiskolát. = Új Magyarország, júl. 9./

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetségének kezdeményező bizottságát 1993. márc. 19-én Marosvásárhelyen alakították meg, majd jún. 16-án a helyi törvényszéken bejegyezték a szövetséget. Több mint ezer volt hadifogoly iratkozott be a szövetségbe, az ország több városából. Első közgyűlésüket júl. 16-án tartják, Marosvásárhelyen. /Nuridsány Tibor, Marosvásárhely: Több mint ezer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Júl. 16-án tartotta Marosvásárhelyen első közgyűlését a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. Egyik legfőbb célkitűzésük az, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket román bajtársaik, illetve más megyékben élő bajtársaik megkaptak, azt ők is megkapják. Diszkriminatív módon kezelték a hadifoglyok ügyét Maros, Kolozs és Szatmár megyékben. Memorandumok küldenek Iliescu elnöknek, kérve a diszkrimináció megszüntetését. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Nuridsány Tibor, helyettesei Kilyén Károly és Nagy Domokos, alelnökök: Daróczi József és Adorján Imre. /(bodolai): Közgyűlést tartott a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Project on Ethnic Relations /PER/ irodát nyitott Marosvásárhelyen. A júl. 21-i megnyitón megjelent az alapítvány ügyvezető igazgatója, Allen Kassoff, Livia B. Plaks társigazgató, Larry Watts, a bukaresti iroda ügyvezető igazgatója, Burkhardt Árpád alispán, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő. Livia B. Plaks elmondta, hogy a PER, az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az USÁ-ban van, és a közép-kelet-európai új demokráciákkal foglalkozik. Főleg az etnikai problémák érdeklik a PER-t és úgy látják, Románia meg tudja oldani a problémát. Plaks szerint vannak felvilágosult emberek Romániában, akik képesek megoldani az etnikumok közötti problémákat. A múlt héten Neptunon tartottak egy megbeszélést, melyen jelen volt Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, Traian Chlebeu elnöki szóvivő, a New York Times újságírója. A nyugatiak csak megfigyelőként vettek részt, a románság és a kisebbség képviselői vitatkoztak és döntéseket hoztak. A többnyelvű feliratok problémája váltotta ki a leghevesebb vitát. /(mózes): PER iroda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Jellemző, hogy nem hangzik el, kik vettek részt a kisebbségek részéről.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő pozitívnak ítélte meg az etnikumközi kapcsolatoknak szentelt neptuni összejövetelt. A találkozó a romániai kisebbségeket foglalkoztató problémákra összpontosult. A külföldi vendégek méltatták, hogy Romániában a kisebbségeket foglalkoztató problémák megvitatása, elemzése, megoldása van túlsúlyban, míg a szomszédságban e problémák néha erőszakos konfrontációhoz vezetnek. A résztvevők szerint megoldható Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanítása. /Az elnök szóvivője szerint. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./

"Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. Alecu Reneta, a Moldovai Népfront képviselője, Moldova és Románia egyesítésének híve a leggyalázatosabb árulásnak nevezte Snegur kérését. /"A leggyalázatosabb árulás". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./

Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

Az RMDSZ meghívására júl. 23-án és 24-én a VMDK vezetői, Ágoston András elnök, Hódi Sándor és Vékás János alelnökök Kolozsvárra és Marosvásárhelyre látogattak. Közös közleményükben hangsúlyozták az önazonosság megőrzését szolgáló autonómia-formák megvalósításának fontosságát. Kötelező érvényű jogi normákra van szükség a kisebbségi kérdés rendezése érdekében. Szorgalmazzák a nemzetközi értekezleteket és a demokratikus erőkkel való együttműködést. Természetesnek tartják a magyarországi kormány és pártok politikai támogatását céljaik elérésében. /Az RMDSZ közleménye a VMDK küldöttségének látogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

Románia - stabilitási tényező Európában címmel tartott előadást Iliescu elnök Argentínában, a külügyi tanács előtt. Iliescu megbeszélést folytatott Carlos Saul Menem elnökkel. /Románia sokoldalú kapcsolatokra törekszik Argentínával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

"Kolozsváron az 1992/93-as tanévben a magyar tanszéken 80 magyar főszakos és 40 magyar mellékszakos hallgató tanult. A többi karokon a magyar hallgatók száma és aránya: matematika 454, 30,7 %; fizika 170, 23,87; kémia 267, 18,26; biológia-földrajz-földtan 172, 20,65; jog 39 3,35; közgazdaságtan 273, 8,59; történelem-filozófia 185 15,3; filológia 347, 29,6; testnevelés 10, 7,14 %. Az 1991/92-es tanév hivatalos adatai szerint 8777 magyar diák tanul az ország egyetemein, és 10 százalékuk magyar nyelven. Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanul 1420 magyar hallgató, a műszaki egyetemen 1420, az orvostudományin 177, az agrártudományin 196, a képzőművészetin 111, a Zeneakadémián 111, emellett Marosvásárhelyen 764, Temesváron 1400, Nagyváradon 298 volt a magyar egyetemisták száma. /(Sylvester): Magyar diákok Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./"

A Neptunfürdőn rendezett megbeszélésen részt vett és ezért Tőkés László által elítélt, Markó Béla által elmarasztalt három RMDSZ-politikus /Frunda György, Tokay György és Borbély László/ közös nyilatkozatban utasította vissza, hogy titkos megbeszélésen vettek volna részt. A PER /Project on Ethnic Relations/ négy alkalommal magánjellegű megbeszéléseket szervezett. A megbeszélések nem voltak titkosak, a megbeszélés alkalmával a résztvevők sajtónyilatkozatot adtak ki, ezenkívül beszámoltak az RMDSZ vezetőségének. A megbeszélésekre a PER hívta meg őket, ahol felleltározták a kisebbségeket érintő kérdéseket. Pozitív eredménynek tekintik, hogy a megjelentek elismerték a kisebbségi probléma létezését, továbbá azt, hogy a megbeszélések alapján a Kisebbségi Tanács elérte a 300 magyar helyet felvételizők számára a kolozsvári tanárképző fakultáson. A megbeszélések másik pozitív eredménye az, hogy a Kisebbségi Tanács javaslatára a kormány remélhetően állást foglal a kisebbségi törvényjavaslattal és a kétnyelvű felirattal kapcsolatban. Szerintük a Királyhágómelléki Egyházkerület tájékoztatója bizalmatlanságot kelt irántuk. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ Borbély László a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy nem négy, hanem két találkozó volt és tagadta, hogy egyezkedtek volna. Elmondta még, hogy a találkozó előtt szóltak tárgyalásukról Markó Béla elnöknek, Takács Casba ügyvezető elnöknek és a parlamenti csoportnak is. Borbély furcsának tartja, hogy Tőkés László nem tudott minderről. Borbély László visszautasított minden gyanúsítást. /Mózes Edith: Történt-e egyezkedés a hatalommal? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./ Ugyanezen a napon jelent meg a tárgyaláson résztvevő három képviselő közös nyilatkozata, ott négy találkozóról van szó, azt Borbély László is aláírta.

Több mint három éve a román igazságszolgáltatás, az igazságügy- és belügyminiszter állítja, hogy Kincses Előd ellen nincs semmilyen letartóztatási parancs, nem folyik ellene kivizsgálás. Ugyanakkor a bukaresti bíróság idézést küldött Kincses Elődnek, marosvásárhelyi címére: szept. 27-ére idézik gyanúsított minőségben. Közben a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége bizonygatja a Cronica Romana jún. 10-11-i számában, hogy Romániában nincsenek a magyarságot sújtó politikai perek. /Tófalvi Zoltán: Az igazságszolgáltatás romániai útjai. = Magyar Fórum, aug. 5./