Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./

A Bolyai Társaság tevékenységéről adott képet dr. Balázs Sándor elnök az okt. 17-i tisztújító közgyűlésen, beszámolójából olvashatunk részleteket a lapban. Megalapozták a Bolyai Alapítványt, számítógép-parkot hoztak létre, számítógépekkel segítették az iskolákat. Továbbra is cél a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Kiállnak amellett, hogy adófizetői állampolgári jog az állami támogatással működő felsőfokú oktatási hálózat fenntartása. A Bolyai Társaság szerint anyanyelvi képzés szükséges a létrehozandó felsőfokú intézetekben. Az orvosi és színészképzésre Marosvásárhelyen adottak a feltételek, a többi kar működtetésére pedig Kolozsváron, kivéve a mezőgazdasági képzést, amelyet Székelyföldön lenne célszerű megszervezni. Balázs Sándor védekezett azon vádak ellen, hogy túlságosan sok fiatalt küldtek Magyarországra továbbtanulni, illetve részrehajló volt a válogatás. A külföldi képzés csődöt mondott, mert a végzettek nem jönnek haza. - A Bolyai Társaság kiadványa /A romániai magyar főiskolai oktatás/ hosszabb és rövidebb angol nyelvű változattal eljutott a különböző európai egyetemekre. Öt felhívásukat ugyancsak angol nyelven terjesztették. - A Bolyai Alapítvány kezelésére kuratóriumot hoztak létre, a védnökségi tagok között van Habsburg Ottó, Tom Lantos, Hámos László és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nemzetközi konferenciát szervezett Marosvásárhelyen okt. 31-én és nov. 1-jén a Pro Europa Liga, a Nemzetközi Helsinki Föderáció, a Román Helsinki Bizottság és a német Heinrich Böll Alapítvány, a kölcsönös megértés és kulturális együttműködés volt a téma. Az egyik munkacsoport megállapította, hogy a kisebbségek nem kapnak elég adásidőt a TV-ben. Egyes kiadványokban, így a Romania Mare és az Europa hasábjain nyíltan antiszemita, xenofób, nacionalista cikkek jelennek meg. A jogi munkacsoport megállapította, hogy a nemzetközi emberi jogok és a román alkotmány között ellentmondás van. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./ A konferenciáról a televízió azt jelentette, hogy románellenes nyilatkozatok hangzottak el. A rendezők tiltakozását azonban nem ismertette a tévé-híradó. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a tévé tudósítója felelősségre vonó kérdések sorát intézte Smaranda Enachehoz, a Pro Europa Liga elnökéhez, majd hazugságnak nevezte azt, hogy Sütő András a marosvásárhelyi események idején veszítette el szeme világát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Idén májusban megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amelyet jún. 14-én hivatalosan bejegyeztek a bukaresti bíróságon. A párt központja Marosvásárhelyen van. Alapszabályzatuk szerint a párt célja a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. Mindezt Király László vállalkozó, a párt nemrég Szatmár megyében megalakult szervezete elnökétől tudta meg a lap munkatársa. /(sike): Új magyar párt a porondon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Kincses Előd elismételte a sajtóban már többször kifejtett álláspontját a Magyarok Világszövetségéről és arról, hogy az RMDSZ nem állt igazán mellé, a nagyváradi RMDSZ kongresszuson ki sem ejtették a nevét. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Dr. Szász Zoltán, a National Confederation of American Ethnic Groups, Inc. főtitkára és bevándorlási igazgatója, aki 1992. áprilisában memorandummal fordult a washingtoni román nagykövetséghez, az erdélyi magyarság ügyében, nov. 16-20-a között Romániában járt. Tárgyalt Melescanuval, felvetette a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását, a magyar nyelv hivatalos használatát, a belső önrendelkezés kérdését. Fogadta Iliescu elnök is, akitől Szász Zoltán a marosvásárhelyi események miatt ártatlanul elítéltek amnesztiáját kérte. Dr. Szász Zoltán találkozott Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével és Tokay György képviselővel, parlamenti RMDSZ-frakcióvezetővel is. /Pesti Hírlap, nov. 23./

A Romániai Magyar Kisgazdapárt nov. 21-én Marosvásárhelyen tartotta országos vezetőségi ülését. Mihály József elnök, Lukácsy Szilamér főtitkár és a megyei küldöttek jelenlétében tárgyaltak az Erdélyi Gazdákért Alapítvány létrehozásáról. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Marosvásárhelyen járt Egbertha Greve, az ENSZ Menekültügyi Bizottsága bukaresti irodájának munkatársa és találkozott az RMDSZ képviselőivel. A vendég az emberjogi kérdésekről érdeklődött. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy az alkotmány nem szavatolja kellőképpen a kisebbségi jogokat. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

A román parlament két háza együttes ülésén emlékezett meg 1918. dec. 1-jéről, a gyulafehérvári nemzetgyűlés évfordulójáról. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor ebből az alkalomból elmondott beszédében az együttélő népeknek teljes szabadságot ígérő Gyulafehérvári Kiáltványt idézte. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 1. /

Felmentették az 1989-es események több kolozsvári elítéltjét, a helyőrségparancsnokot, a megyei párttitkárt, a belügyminisztériumi vezetőket. Sorozatosan engedik szabadon a korábban elítélt pártvezetőket. Ugyanakkor nyolc hónapra ítélték a 48 éves Gál Józsefet, aki ittasan szétdobálta a Marosvásárhely főterén álló Avram Iancu szobrán levő virágcsokrokat és kalapáccsal ment neki a szobor talapzatának, értesülve a kolozsvári Mátyás-szoborral kapcsolatban történtekről. /Magyar Hírlap, dec. 14./

Tőkés László nyílt levéllel fordult az Iliescu elnököt tiszteletbeli tagjává fogadó Pécsi Magyar-Román Baráti Társasághoz. Iliescu elnök bűnpártoló magatartást tanúsít az antiszemitizmusra emlékezető nacionalista uszító propaganda iránt, néma cinkosa az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres eseményeknek. A társaságban való jelenléte megcsúfolása a népek barátságának. /Magyar Fórum, dec. 17./

Frunda György szenátor a Stolojan-kormány mérlegét megvonva kifogásolta, hogy a miniszterelnök a működését összegező 88 oldalas jelentéséből mindössze 21 sort szentelt a kisebbségeknek. Súlyos mulasztásokról van szó: Spiroiu miniszter említette, hogy a hadseregben a tisztek egy, az altisztek két százaléka kisebbségi. A kormánynak intézkedni kellett volna ebben a kérdésben is. Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának fele magyar, a húsz bíróból viszont csak ketten magyarok. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./ Részlet a szenátusban elmondott beszédéből.

"Marosvásárhelyen az elektromos művek vezérigazgatója a szabályzatban rögzítette, hogy az "alkalmazott a hivatali, munkahelyi kapcsolatokban köteles kizárólag a román nyelvet használni." /Magyar Nemzet, dec. 22./"

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen jan. 5-én negyedszer hívták össze a megválasztott tanácsosokat, azonban még most sem alakulhatott meg a tanács, mert a Román Nemzeti Egységpárt soraiból választott tanácsosok ezúttal sem jelentek meg, továbbra is bojkottálják a tanács megalakulását. Az a céljuk, hogy Maros megye kormányozhatatlanná váljon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor számolt be az elmúlt évi tevékenységükről. Tonk Sándor alelnökkel és Fülöp Géza főtitkárral arra törekedtek, hogy minél változatosabbak legyenek az estek. Az elmúlt évben többek között Izsák József Kortársunk Illyés Gyula címmel emlékezett. 1991-ben Benda Kálmán történész /Budapest/ a csángók múltját idézte fel. Havonta rangos rendezvényekkel jelentkeztek, kiemelkedő volt az októberi Sütő András-est. A helyi színészek, muzsikusok is közreműködnek az előadásokon. /Jászberényi Emese: KZST a mérlegen. Beszélgetés Oláh Tiborral. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

1992. szeptembere óta gyűjt a romániai magyarság két ártatlanul elítélt sorstársa, Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc megsegítésére. Őket ugyanis nemcsak súlyos börtönbüntetésre ítélték, hanem pénzbüntetésre is. A gyűjtés a Maros megyei RMDSZ elnöksége felhívása alapján indult el. Eddig három millió lej gyűlt össze. A Legfelsőbb Törvényszék még mindig nem mondta ki az ítélet indoklását. Egyelőre a befolyt összegből havonta csomagot küldenek a két elítéltnek és segélyezik egyikük édesanyját, aki nincstelen. /Három millió. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én tíz év börtönre és több mint egymillió lej kártérítésre ítélték, az összeg kamatait is fizetnie kell. /Népújság, 1992. júl. 8./ Egy hónapon belül meg kellett volna hozni az ítélet indoklását, de ez még nem történt meg. Addig ugyanis nem lehet fellebbezni sem.

Nagyon bonyolult Romániából külföldre csomagot küldeni, Marosvásárhelyen például egy héten csak egyszer, 8 és 12 óra között lehet feladni, a vásárolt áruról elismervényt kell hozni stb. /(végyé): A külföldi csomagküldés kálváriája, = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

"A kongresszus második napján a küldöttek elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot. Az RMDSZ program-tervezetét 240 igennel, 5 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadták. Nagy vita után fogadták el önmeghatározásképpen a "romániai magyar nemzeti kisebbség" kifejezést. Ugyancsak vita volt a belső önrendelkezésről is, az elfogadott meghatározás: "a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed identitása megőrzése céljából a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információáramlásra." Tőkés László bejelentette, nem kíván indulni az elnöki tisztért. Visszalépését azzal indokolta, hogy vele jelölői nem konzultáltak, ő pedig nem látja értelmét az elnökség megszerzésének. Az RMDSZ elnökének Markó Bélát választották /252 küldöttből 226-an szavaztak rá/, tiszteletbeli elnöknek pedig - közfelkiáltással -Tőkés Lászlót. Felszólalt Emil Constantinescu, a Demokrata Konvenció elnöke, megköszönte a romániai magyarságnak az elnökválasztáson kapott támogatást. Tőkés László nyolc javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely azokat egyöntetűen megszavazta. Ezek között szerepelt: az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval követeli a temesvári nyilatkoztat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását, az utódállamokban élő magyarság szervezetei Strasbourgban hívjanak össze magyar fórumot, ahol ismertetnék helyzetüket és kérnék az európai demokratikus szervezetektől országaik támogatását, a kisebbségi kérdés rendezését, végül kéri a román kormányt, írja alá a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A kongresszuson felvetették, hogy az RMDSZ csatlakozzon-e a Magyarok Világszövetségéhez. A javaslatot végül nem szavazták meg, a kifogások egyike az volt, hogy az RMDSZ ez esetben köteles lenne minden alkalommal alávetni magát a testület határozatainak. Az RMDSZ új programjának meghatározása szerint az RMDSZ a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezetinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a magyar nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Pesti Hírlap, Új Magyarország, jan. 18./ A személyi viták élessé váltak. A kongresszuson terjesztették Szőcs Géza füzetformában megjelent Politikai napló című jegyzetét, melyben Tokay György képviselőnek a Ceausescu-rendszerben megjelent írásait idézte. /Akadozott a brassói kongresszus gépezete. = Pesti Hírlap, jan. 18./ Tokay azonnal reagált, végül a vita nem hozta meg Tokay elvetését, Tokay továbbra is az RMDSZ egyik vezető tagja maradt. /Szőcs Géza kontra Tokay György. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./"

Az új tanügyi törvény tervezete túlságosan centralizált jellegű, mondta Németh János, az RMDSZ Maros megyei képviselője, egyben a képviselőházi tanügyi bizottság tagja, ezen változtatni kell. Szükség van a nemzetiségi történelem anyanyelven való tanítására is, a magyar képviselők ezt fogják szorgalmazni. /B. D.: Az oktatási törvénytervezetről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

Az RMDSZ kongresszusa utáni első sajtóértekezleten a Libertatea című román napilap azt szerette volna tudni, hogy bátrabb lesz-e az RMDSZ vonalvezetése. Markó Béla elnök nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ az autonómiával kapcsolatos terminológiánál ahhoz a dokumentumhoz igazodik, melyet az EBEÉ tett közzé 2992. nyarán. Markó Béla szerint az autonóm törekvésektől nem kell rettegni. Borbély Imre az európai modelleket sorolta fel: a dél-tiroli németeke, a finnországi svédek, a belgiumi németek példáját. /(máthé): A sajtó támadásba lendül. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./

Kincses Előd 1990 végén jelentette meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című összefoglalóját a történtekről. Könyve hamarosan megjelent románul is. Most Black Spring címen, Habsburg Ottó előszavával, Harry Richards szöveggondozásában angolul is napvilágot látott a munka. /Szerdahelyi István: Kincses Előd könyve Marosvásárhelyről ? angol nyelven. = Népszabadság, jan. 20./

Nyilvánosságra hozták az RMDSZ kongresszusának határozatait 13 pontban. Ezek között szerepel: elfogadták az RMDSZ módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSZ tisztségviselőt és a Képviselők Tanácsát, Gazdasági Tanácsot hoznak létre, indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban magyar kisebbségi fórumot rendezzenek, román-magyar kerekasztal összehívását, az RMDSZ részt kíván venni a román-magyar államközi szerződés előkészítésében, javasolják, hogy Románia írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. /Az RMDSZ Kongresszus határozatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Iliescu államelnökhöz írt válaszlevelében megköszönte az elnök üdvözletét és kifejtette, hogy az RMDSZ folytatja a jogállami elvekért folytatott harcát, szüksége van a különböző autonómiaformákra. Aggodalommal tölti el, írta, hogy "a feszültséget gerjesztő sovén-szélsőséges megnyilvánulásokat tolerálják, és súlyosan megsértve a magyar lakosság jogait és méltóságát, visszaéléseket követnek el a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a tanügyben és az anyanyelvhasználatban." /Markó Béla válaszlevele Ion Iliescu elnökhöz. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ "

Makkai János főszerkesztő ismertette lapját, a 27 ezres példányszámú marosvásárhelyi Népújság napilapot. A lap önálló, nem függ az államtól, az általuk létrehozott Impressz Kft működteti. Az óriási infláció ellenére a Népújság nyereségesen zárta az 1992-es évet. Más kiadványok szerkesztését is segítik, így a Kis-Küküllő /Dicsőszentmárton/ folyóiratot és a Nagyernyei Híradó című kiadványt. A Népújság az év elején indította el az Árgus /Marosvásárhely/ című, szórakoztató jellegű, színes időszaki mellékletet. - A posta sok gondot okoz megbízhatatlan terjesztési tevékenységével. /Média (Nagyvárad), jan. 28./

"Adrian Paunescu lapjában, a Vremeában Hajdu Győző dühödt kirohanását olvashatjuk a tévé magyar adása ellen. Már a címe is jellemző: Aici emisiunea UDMR a Televiziuni Romane /Itt az Román Televízió RMDSZ-adása/. A magyar adás az RMDSZ kiszolgálója, így "felháborítóan szélsőséges". Példa erre az RMDSZ brassói kongresszusának minden szereplője, elsősorban Markó Béla, Tőkés László, Csoóri Sándor és Éva Mária Barki, akik az "ördögi magyar irredentizmus hirdetői". Hajdu Győző minden rossz kútfejének az adás főszerkesztőjét, Boros Zoltánt tartja. Hajdu Győző Ceausescu rendszerének gátlástalan kiszolgálója volt, feljelentéseiben, jelentéseiben támadta a magyar írókat, támadta a marosvásárhelyi magyar színház nacionalizmusát. 1989 decemberében Hajdu Győző elmenekült Marosvásárhelyről, hónapokig rejtőzködött, majd Adrian Paunescu védőszárnyai alatt visszatért. Azóta a szélsőséges román lapokban közlik a romániai magyar értelmiségiek elleni kirohanásait. /Vremea (Bukarest), jan. 27. - ismertette: Barabás István: A paranoia édes álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./"