Az RMDSZ Maros megyei vezetősége az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott polgármestere független jelöltkénti indulásához szükséges aláírásoknál történt szabálytalanságokért a felelősség nem hárítható át az RMDSZ-re. Pokorny László az ellene indított támadások nyomán lemondott. Az új választásnál az RMDSZ megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. /MTI/

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.

Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Marosvásárhelyen ismét összegyűltek az alakuló ülésre a megválasztott tanácsosok /RMDSZ és egy Demokratikus Konvenció-tag/, azonban a Román Nemzeti Egységpárt és a Nemzeti Megmentési Front tagjai újból tüntetően távol maradtak. A megjelentek a törvényre hivatkoztak /második alkalommal nem szükséges a 2/3-os többség/, ennek ellenére a megyefőnök /prefektus/ elnapolta az ülést. A megjelentek nyilatkozatban tiltakoztak a történtek miatt, hangsúlyozva, hogy ez a kirívó eset precedenst teremthet és gátolhatja a demokratikusan választott tanácsok működését. /(mózes): Nem bojkott ? szabotázs! A PUNR és a Front a demokráciaellenesség kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatta. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./ Ezenkívül a megjelent képviselők levelet juttattak el a miniszterelnöknek, kérve, hogy a törvényt értelmező határozatával segítse a munka megkezdését. /Új Magyarország, márc. 5./

Márc. 3-án Lengyel Lázár, Vajda András, Tofán Mihály, Vass Sándor iklandi lakosok pere kezdődött el Marosvásárhelyen, a bíróságon. A vád: 1990. márc. 20-án részt vettek az ernyei út elbarikádozásában, valamint egyes személyek bántalmazásában. A bírónő felelősségre vonta a sajtó képviselőit, hogy mit keresnek a teremben. /(b): Újra elővettek egy dossziét... = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Az ismert emberjogi szervezet, a Helsinki Watch febr. 5én intézett levelet Ion Iliescu elnökhöz, tiltakozva a marosvásárhelyi bíróság döntése ellen, amellyel Király Istvánt megakadályozták abban, hogy az RMDSZ polgármester-jelöltjeként induljon a helyhatósági választáson. A levél utalt a választási törvény hiányosságaira is, mert abban olyan kifejezések vannak, amelyek nincsenek kellőképpen körülhatárolva, emiatt önkényes értelmezésre adhatnak alkalmat. A levél emlékeztetett arra, hogy Marosvásárhelyen nem ez az első alkalom, amikor megtiltják egyes jelölteknek a választáson való részvételtől. 1990-ben Smaranda Enachet és Kincses Elődöt akadályozták meg abban, hogy induljanak a parlamenti választáson. A fejlemények ismeretében megállapítható, hogy pusztába kiáltó szó maradt a Helsinki Watch tiltakozása. /T. T.: A Helsinki Watch levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A román Külügyminisztérium nyilatkozata cáfolta a moszkvai televízióban elhangzott információt, amely szerint Romániából érkeztek önkéntesek a Moldovai Köztársaságba, akik beavatkoztak a fegyveres incidensekbe és már 28 koporsót szállítottak vissza Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Két évvel a rendszerváltozás után a romániai magyar oktatás helyzete egyre nyomasztóbb. Az ultranacioanlista asszimilációs iskolapolitika folytatódik. Az 1991/92-es tanévben például Maros megye szaklíceumaiban feleannyi magyar nyelvű osztály van, mint volt a Ceusescu-diktatúra idején. Nem sikerült a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot sem visszaszerezni, sőt több román osztályt helyzetek ide, mint korábban bármikor. Jellemző, hogy a nemrég függetlenné vált Moldovai Köztársaságban az ottani kormány első rendelkezéseivel szétválasztotta az erőszakosan egyesített iskolákat, mert azok voltak az oroszosítás leghatékonyabb eszközei, miközben Erdélyben szeparatizmusnak nevezik a hasonló magyar követelést. Maros megyében továbbra sincs nemhogy magyar tagozat, de még magyar osztály sem az egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, erdészeti és más keresett szaklíceumokban. Nincs magyar műegyetem, nem engedik visszaállítani a világhírű magyar nyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet, ellenkezőleg, minden utánpótlás nélkül kényszernyugdíjba küldték az utolsó magyar egyetemi orvosprofesszorokat. Nem adják vissza a Bolyai Tudományegyetemet. Beszivárognak a magyar tagozatokra is a román tanárok, akik csak román nyelven oktatnak. /Szabó György Pál (Marosvásárhely): Kulturális népirtás. = Ring (Budapest), márc. 10./

Az előző napi tüntetés után tanügyminisztériumi küldöttség érkezett Csíkszeredába, akiknek átnyújtották a tüntetők négypontos beadványát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Az RMDSZ egységének megőrzésére szólított fel, a felülről elindított platformosodási folyamatot kétségesnek nevezte az RMDSZ 40 fős parlamenti csoportja 25 tagjának felhívása - az RMDSZ 10 szenátora és 15 képviselője. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./ Megjegyzés: nem írta alá az RMDSZ egy szenátora /Szőcs Géza/ és 14 képviselője. Más lapokban kevesebb aláíró szerepelt, például a Szabadságban (Kolozsvár, márc. 11.) 24 fő. Az aláírók között van Tokay György, Markó Béla, Borbély László, Verestóy Attila, Frunda György, Bárányi Ferenc és Szabó Károly.

Megjelent a Miénk Itt a Tér - Diákvédelmi, politikai és irodalmi lap első száma, kiadja a Marosvásárhelyi Magyar Diákok Szövetsége. /Miénk Itt a Tér (Marosvásárhely), márc. 12./

Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Iliescu elnök a BBC műsorában /kérdésekre válaszolva/ kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol minden nemzeti kisebbségnek képviselete van a parlamentben, a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogokat tekintve a legelőrehaladottabb országok közé tartozik, továbbá szerinte a magyar kisebbség is élvezi az oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességét. /MTI/ Iliescu állításait cáfolták a Népszavában Lábody László és Bálint-Pataki József kormányfőtanácsosok, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága munkatársai. Finnországban a svédek és a lappok is rendelkeznek parlamenti képviselettel, Szlovákiában az Együttélés nemcsak a magyarokat, hanem az ukránokat és a ruszinokat is képviseli. Bálint-Pataki József leszögezte: nem lehet oktatási, kulturális és anyanyelv-használati jogok teljességéről beszélni ott, ahol gyakorlatilag lehetetlen az anyanyelv használata a hivatalos ügyintézésnél, ahol Marosvásárhelyen a több száz éves magyar középiskola nem lehet többé önálló magyar középiskola, ahol városok egész sorában vált lehetetlenné a 10-15 évvel ezelőtt működött oktatási rend visszaállítása. A romániai magyarság jelenleg messze elmarad a hetvenes években biztosított iskolahálózatától. /Décsi Katalin: Nem úgy van az, elnök úr! = Népszava, márc. 17./

Sütő András Kossuth-díjat kapott, megjelent Budapesten az ünnepélyes átadáson. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azóta fogságban van. Azzal vádolják, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt eddig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Magyar kálvária - Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Király Károly /akit néhány hónapja kiszorítottak a szenátus alelnöki székéből/ nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Romániában még nincs meggyökeresedett demokrácia. Többpártrendszerbe burkolva, de megmaradt a diktatúra. A márciusi események idején Király Károly kérte Iliescu elnököt, lépjen közbe. Abban a sorsdöntő időben Király Károly tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Militaru hadügyminiszterrel. Király Károly reklamálta, hogy a hadsereg még mindig nem kapott parancsot a közbelépésre. Petre Roman azt mondta: nem olyan veszélyesek a dolgok Marosvásárhelyen. Király Károly hangsúlyozta: a pogromért Petre Roman a felelős. És felháborító, hogy azokat ítélik el, akik védekeztek: a magyarokat és a cigányokat. Akik felheccelték és a városba vitték a hodáki parasztokat, azokat meg előléptették. Király Károly kiemelte: ragaszkodni kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megadásához. /Füzes Oszkár: A nacionalizmus az elnyomás eszköze. = Népszabadság, márc. 17./

Márc. 19-én lett volna az erdőcsinádiak perének tárgyalása, azonban a pert elnapolták ápr. 2-ára. A védőügyvéd kérte a vádlottak szabadon bocsátását, de ezt a kérelmet elutasították. /Börtönben a tanúk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i jegyzet.

"Domokos Géza, az RMDSZ elnöke márc. 21-én írt és most közreadott nyilatkozatában nem értett egyet az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 18-i üléséről kiadott közleménnyel, mivel az Elnökség 12 tagjából 9 volt jelen és 6 szavazott igennel. Domokos Gézának meggyőződése: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy az elkövetkező kongresszuson egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, De addig kötelesek az egész RMDSZ-tagságot képviselni". A platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./"

Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./

Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./

Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott, majd lemondatott polgármestere márc. 27-én át akarta lépni a határt, azonban a román hatóságok ezt megakadályozták. /Pokorny-stop. = Népszabadság, márc. 31./

Márc. 27-29-én Temesváron Demokrácia és kollektív jogok címmel rendezett nemzetközi konferenciát többek között az RMDSZ, a Temisz és a Bodó Barna vezette Temesvári Kisebbségi Kutatócsoport. Meghívót küldtek 50 román szenátornak és képviselőnek, de alig jöttek el néhányan. A romániai németek és a Temesvár Társaság szintén távol maradt. A belga Ivo Petters keményen bírálta román kisebbségi politikát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

A parlamentben két képviselő közölte, hogy a jövőben a Szocialista Munkapárt képviselőiként fognak működni. Ez ellen több képviselő, köztük Frunda György is hevesen tiltakozott. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Hosszú szünet után megjelent az Erdélyi Figyelő idei első száma. 1991-ben 24 számot terveztek /kéthetenkénti megjelenéssel/, de csak 10 szám látott napvilágot, az utolsó novemberben. Azóta papírhiány akadályozta a megjelenést. Az Erdélyi Figyelő a jövőben folyóirat lesz. /Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1. sz./

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

A marosvásárhelyi törvényszéken ápr. 2-án lezárult az erdőcsinádiak pere. A védőügyvédek a vádlottak felmentését, az ügyész a korábbi négy évi börtönbüntetés megerősítését kérte. A védőügyvéd megismételte az érveket, köztük azt, hogy a vádlottaknak nem biztosították a védekezés jogát. Az elsőfokú döntést törvénytelenné teszi az is, hogy a bíróság nem vette figyelembe a vádlók és vádlottak kibékülését. A három vádlott az események lezajlása után érkezett a helyszínre. Az ítélethirdetés ápr. 15-én lesz. /(bodolai): Befejeződött az erdőcsinádiak pere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i, márc. 19-i jegyzet.

Ápr. 3-án volt a Cseresznyés per újabb tárgyalása. A védelem kérte a Cofaruról Marosvásárhelyen kiadott törvényszéki orvostani lelet és az egy évvel később Bukaresten kiállított lelet összevetését, mert a kettő között ellentmondás van, az ügyész ezt ellenezte. A következő tárgyalás ápr. 24-én lesz. /Ellentmondásos orvosszakértői bizonyítványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Előzmény: febr. 21-i, márc. 17-i jegyzet.

A Központi Választási Iroda ápr. 5-i határozata Marosvásárhely polgármester-választásának időpontját önkényesen máj. 3-a helyett ápr. 12-ére változtatta. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ Maros megyei Elnöksége. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./, ugyanúgy elítélte a döntést Smaranda Enache is. /Smaranda Enache: Nem lep meg a cirkusz. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

A Maros megyei Erdőcsinádon még 1990. márc. 20-án a helyi lakosok feltartóztattak két autót, tele volt ütő, vágószerszámokkal. Nem engedték tovább a kocsikat, mert az előző napon Marosvásárhelyen a városba tartó hodákiak mentek neki a magyar tüntetőknek. A kocsiban ülők egy részét megverték a falu lakói. A következő időben csak magyarok ellen indult eljárás. A két autó megvert utasai vádolták meg Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot, hogy ők voltak a bántalmazók. Valójában éppen ők voltak azok, akik elsősegélyt próbáltak nyújtani. Több tárgyalás volt, végül a peres felek /a románok és magyarok/ kibékültek. Füzesi Albert, Füzesi András és Papp Árpád kifizették a bíróság által megállapított 91.500 lejt. A felek rögzítették, hogy semmilyen követelésük nincs egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ezután jan. 8-ára behivatták a rendőrségre Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot és letartóztatták őket. Tudomásukra hozták, hogy négy éves börtönbüntetést kell letölteniük. Azt mondták nekik, hogy a kibékülési nyilatkozaton szereplő aláírások nem hitelesek. /!?/ Ez az indoklás nem igaz, maguk a hodáki románok jelezték, hajlandók tanúskodni a bebörtönzöttek érdekében. Egy hónap eltelt, de családtagjaik még nem találkozhattak az elhurcoltakkal. /Tófalvi Zoltán: Csakis magyar lehet bűnös? Az erdőcsinádiak kálváriája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Ugyanezt bővebben leírta Tófalvi, idézte kibékülés jegyzőkönyvének szövegét: Tófalvi Zoltán: Az erdőcsinádiak kálváriája. = Új Magyarország, ápr. 9./