"1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./"

Adrian Nastase külügyminiszter a politikai kapcsolatokról, a kőolaj- és földgázipari együttműködésről tárgyalt iráni látogatásán /máj. 27-29./ Teheránban rövid megbeszélést tartott a szintén látogatáson levő japán külügyminiszterrel is. /Reuter, Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

Marosvásárhelyen hajnalban öt fiatalember /három magyar, egy román, egy német/ megpróbált felmászni Avram Iancu négy méter magaslaton álló lovasszobrára, s közben elszakították a román zászlót. A hatóságok nem kihágásként kezelik az ügyet, hanem a nemzeti jelvények meggyalázásaként. /MTI/

"A Vatra Romaneasca vezetőjét, Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a Román Nemzeti Egységpárt Marosvásárhelyen tartott rendkívüli országos értekezlete. Az értekezleten elfogadott állásfoglalásban felszólították a parlamentet és a kormányt, hogy "megfelelő törvényes intézkedésekkel" akadályozzák meg az RMDSZ-kongresszus megtartását Marosvásárhelyen. /MTI/ A Vatra Romaneasca kettészaladt, a Ceontea-ellenes szárny az elmúlt napokban rendezte meg országos értekezletét Kolozsváron, Ceontea ugyanezt a tanácskozást június elsejére Marosvásárhelyre hívta össze. "

"Iliescu elnök Marosvásárhelyre látogatott, találkozott a pártok helyi vezetőivel. Az összejövetelén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ ebben a városban tartja meg kongresszusát. Iliescu elmondta, hogy nem érdeke az országnak a "némiképp megalomániásan" megszervezett kongresszus megtartásának megakadályozása. /MTI/"

"A Maros megyei prefektúra két hete értesítette a polgármesteri hivatalokat, hogy le kell venni a kétnyelvű helységnévtáblákat és ki kell cserélni román nyelvűekre. Ezt a döntést az 1968-as Ceausescu-féle törvény alapján hozták. A falvak nem hajtották végre a határozatot, erre rendőri kísérettel eltávolították a kétnyelvű feliratokat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Tófalvi Zoltán visszaemlékezett: 1990. január elején egy éjszaka Marosvásárhelyen a főtérről eltűntek a magyar feliratok, majd bemázolták a magyar utcanévtáblákat, a város határában a kétnyelvű feliratot. Márc. 19-én minden magyar felirat vandál támadás áldozatául esett, még a színházplakátok is. Eltűnt a Bolyai, Liszt Ferenc, Köteles Sámuel utcát, Petőfi teret jelző névtábla, összetörték, leszakították a Teleki-Bolyai Könyvtár egyébként román nyelvű tábláját is. Újabban pedig a Maros megyei prefektúra eltávolíttatta a magyar települések kétnyelvű feliratait. Markó Béla szenátor tiltakozott ez ellen. /Tófalvi Zoltán: A hatalom "színeváltozásai" Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

Egy jellemző cím a szélsőséges, fasiszta hangú román lapokból: 45 éve gyilkolták meg a nemzeti hőst /Cuvintul Liber marosvásárhelyi napilap, jún. 1./. Ion Antonescuról szól a cikk, az első oldalon hozzák a fasiszta vezér fényképét is.

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

"A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ "

A Bolyai Társaság jún. 4-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és előadótanára /közülük 11 magyar/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. Az egyetem szenátusa máj. 22-i ülésén visszautasította a tanárok kérelmét és jóváhagyta a felmondást. /A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

Moses Rosen főrabbi a holokauszt áldozatainak szentelt jún. 9-i megemlékezésen, Kolozsváron, szólt a 130 ezer észak-erdélyi áldozat mellett a 370 ezer zsidóról is, akik a besszarábiai, transznisztriai, bukovinai, iasi és bukaresti pogromoknak estek áldozatul. Rámutatott arra, hogy két nemzedéket neveltek fel hazugságban, letagadták előttük a román zsidóüldözés tényét. Egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Bukarestben, a parlamentben végre megemlékezzenek erről. De akkor egy szenátor nem az öldöklés tényét idézte fel, hanem Antonescu mellett állt ki, emlékét felidézve. A Romania Mare és az Europa nyíltan propagálja a fajgyűlöletet. Moses Rosen elmondta, hogy Marosvásárhelyen zsidó temetőt, Nagyváradon zsinagógát gyaláztak meg. Méltatta, Márton Áron püspök a háború idején bátran kiállt a zsidóság mellett. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

Az utolsó percben a Maros megyei Tanfelügyelőség is közreadta az 1991/92-es líceumi beiskolázási tervet, ami az előző évhez képest abban nem változott, hogy a magyar tannyelvű osztályok száma a VIII-at végzett magyar tanulók létszámához viszonyítva idén is kevés. Dósa Jenő pszichológus /Megyei Neveléslélektani Laboratórium/ ismertette a változásokat. (bodolai): A líceumi és szakiskolai felvételi vizsgákról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

"Gheorghe Dumitrascu, a Nemzeti Megmentési Front szenátora, egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora nyilatkozott a marosvásárhelyi Népújságnak. Ebben kifejtette, várja, "hogy a székelyek rájöjjenek arra, hogy ők nem magyarok", ezenkívül leszögezte: "meggyőződésem, hogy az RMDSZ a román nemzeti állam aláaknázásán ügyködik..." /Mózes Edit: Gheorghe Dumitrascu: "Állandóan ott érzem a kést a hátamban." = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./ "

Az RMDSZ szenátorai Petre Roman miniszterelnöknek írt levelükben tiltakoztak amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői Marosvásárhelyen megakadályozták, hogy a Demény Lajos oktatási miniszterhelyettessel az élen érkező küldöttség eleget tegyen feladatának, mozgásukban korlátozták őket. /Tltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Kincses Előd elmondta, hogy románra fordította Marosvásárhely fekete márciusa című könyvét, amelyet most a sepsiszentgyörgyi Háromszék Kiadó jelentetett meg. Kiegészítést tett ebbe a fordításba: annak a teherautónak, amely nekirontott a görög katolikus templom lépcsőjének, és halálra gázolta Kiss Zoltánt, egyik utasa, az egyik felfegyverzett román támadó, Teodor Rusu belehalt a teherautó ütközésénél szerzett sérüléseibe, tehát nem a magyarok áldozata volt. /Oláh István: Adalékok a fekete márciushoz. Kincses Előddel beszélgettünk Kisvárdán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

"A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./"

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

Az a döntés, hogy tizenkét marosvásárhelyi magyar egyetemi tanárt a román többségű egyetemi szenátus nyugdíjba küld, egyenlő a magyar nyelvű orvosképzés lefejezésével. A lap közli a távozásra felszólított professzorok, tanárok munkásságának összefoglalását. /Nagy Miklós Kund: Kinek az érdeke? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ ballagási ünnepén, jún. 14-én a Vatra Romaneasca és a tanfelügyelőség képviselői megtiltották a legjobb végzős diákoknak járó díjak kiosztását. A díjakat az 1989 után létesült két alapítvány, a Hegyi Lajos Alapítvány és a Györffy Zoltán Alapítvány ítélte oda. /Weszely Tibor: Megtiltották a díjkiosztást Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Marosvásárhelyen éjszakánként sorra eltüntetik a megmaradt magyar neveket. Nincs többé Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, helyette: Academia de arta teatrala din Tirgu Mures /Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia/, az utcai feliratokat is lemázolják. A város nevét sem írják ki magyarul, annak ellenére, hogy az 1990-es választásokon a 103627 szavazatból 56.262-t, vagyis 54,25 %-ot kapott az RMDSZ. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Kincses Előd Iliescu elnöknek és Petre Roman miniszterelnöknek június 8-án írt memorandumában emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt is írt levelet, de arra nem kapott választ, közben népirtásra való felbujtásért indítottak ellene vizsgálatot. - Az 1990 márciusi események négy magyar halálos áldozatának /Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sípos Antal/ azonosított gyilkosait nem állították bíróság elé, ugyanúgy nem vonták felelősségre azokat, akik kioltották Sütő András bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak. Kincses Előd emlékeztette Iliescut, hogy akkor felkérte, személyesen jöjjön Marosvásárhelyre, de az elnök azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem jön a városba. Az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően szóbeli üzentet küldtek Kincsesnek, hogy népirtásra való felbujtással vádolják. Ez azért meglepő, mert Petre Roman 1991. jan. 29-i strasbourgi sajtóértekezletén azt nyilatkozta, hogy egyetlen olyan személy ellen sem indítanak büntetőeljárást, akiket Srieciu tartalékos tábornok bepanaszolt, vagyis Sütő András, Király Károly, Tőkés László, Kincses Előd és mások ellen. Kincses mellékelt egy bizonyítékot az igazi bűnösök azonosításához, egy megrendelést, amelyet a Vatra Romaneasca állított ki márc. 15-én, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre szállítását, a márc. 19-20-i támadásokhoz. /Kincses Előd: Levél az államelnöknek és a miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke reagált Kincses Előd levelére. A főügyész - szóban - cáfolta, hogy Kincses Előd ellen vizsgálat indult. A Maros megyei RMDSZ 53 oldalas angol nyelvű dokumentációt küldött el az európai fórumokhoz Kincses Előd ártatlanságáról, Markó Béla szenátor pedig interpellált Kincses Előd ügyében, de kitérő választ kapott a főügyésztől. Verestóy Attila Ulpiu Mihai Popa Cherecheanu legfőbb ügyészhez írt levelében kérte, tisztázza Kincses Előd ártatlanságát, ez különösen fontos a sajtóban megjelent gyalázkodó cikkek miatt. /Borbély László: Válasz egy levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10., Verestóy Attila: Levél Románia Legfőbb Ügyészéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Kincses Előd levele: 672. sz. jegyzet. Markó Béla interpellációja: Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Alexandru Todea görög katolikus bíboros nyilatkozott a bukaresti Cuvintul 95. számában, júniusban. Elmondta, hogy bíborossá kinevezése után nem változtat eddigi munkásságán, tovább fog harcolni a nacionalizmus eszméje ellen. A pápától jóváhagyó válasz érkezett Todea meghívására. A pápa Romániába látogatása akkor volna lehetséges, ha megjavulna a légkör a katolikus egyház szerepének megítélésében. Todea többször elmondta, hogy a görög katolikusoknak vissza kell kapniuk az 1948-ban elvett templomaikat. Nem voltak árulók, hangoztatta az érsek, visszautasítva a rágalmakat. Õt magát hétszer tartóztatták le, egyszer azért, mert nem volt hajlandó utasítani a papságot, hogy kérjék a templomokban Maniu halálra ítélését. Todea arra emlékezett, hogy 12 évig ült börtönben, közben többször magyar püspökökkel. "Kiszabadulva mi is, ők is a tolerancia szellemét próbáltuk ápolni". Az érsek az 1990-es marosvásárhelyi véres pogromról ezt mondta: "kihallgatáson voltam az elnöknél és még az első napon arra kértem, hogy avatkozzon közbe. Azt mondta, nem lép közbe, csak később, a végén. Ezt a kifejezést használta." Teoctist ortodox pátriárka II. János Pál pápával szemben ellenségesen nyilatkozott. Nyilatkozatától elhatárolta magát Corneanu Bánát ortodox mitropolitája. Todea érsek hozzátette, hogy Teoctist pátriárka a legkompromittáltabb főpap, kiszolgálta a Ceausescu-rendszert. Amikor 1989 decemberében Temesváron annyi fiatal meghalt, akkor Teoctist hűségét kifejező táviratot küldött Ceausescuhoz. /Alexandru Todea nyilatkozatának magyar fordítása: Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"